Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)

1927-04-17 / 89. (1423.) szám

26 ^rtó^/VÍAfikARHÍRliAB 1927 április 17, vasárnap. termelés oksóbbátétek* érdekében, sőt az ■egyiket a helytelen külpolitika folytatásával, a másikat az adóreformnak nevezett újabb súlyos megterheltetésse 1 akadályozzuk meg. Magyarországot Szerbiával a törökök el­len folytatott évszázados küzdelem hozta össze, a* kapcsolatot megerősítette a vérség köteléke, mely az Obrenovic-házat és Szerbia több. kiváló családját a házasságok révén Magyarországhoz közelebb hozta. S bár a boszniai okkupáció nagy kárára volt e kap­csolatnak, az ellenséges viszony ott kezdődik, amidőn Magyarország helytelen agrárpoliti­kájával az agrár szerb állam érdekeit tá­madta meg. Becs és Ausztria speciális ipara nem akadályozta meg a béke éveiben a cseh ipar hatalmas fejlődését, de az Ausztriával kötött kereskedelmi, szerződésnél ezt a kü­lönleges helyzetet teljesen figyel menkiv ül hagyták, minek következménye természet­szerűleg csak az Ausztriával kötött kereske­delmi szerződés váratlan felmondása lehetett. Méltán kell attól tartanunk, hogy a mi agrárpolitikánk egyéb baklövései mellett nem veszi kellőkép figyelembe a magyar agrárérdekeket sem és a Magyarországgal kötendő kereskedelmi szerződésnél ismét abba a hibába esünk, amely Ausztriánál be­következett. Nem akarok részletekbe bocsát­kozni, különösen oly kérdésben, ami mező­gazdasági szakember feladata. Azonban lai­kus ésszel is könnyű megállapítani, hogy a mi helytelen agrárpolitikánk tette tönkre Szlovenszkó virágzó állattenyésztését, mely Sebedrazs mellett számtalan hegyvidéki köz­ségünknek biztositott állandó jólétet, csak azért, hogy a Tátra, a Magúra és a Kriván legelőiből búzatermő földet teremtsen és megakadályozza az ipari központok és nagy­városok ellátását olcsó magyar liszttel és hí­zott marhával. Már nem emlékszem, ki volt az a nagy cseh politikus, aki az államfordulat . utáni évek kezdetén odanyilatkozott, hogy a cseh­szlovák köztársaság a világ leggazdagabb és legszerencsésebb állama, mert „nekünk sem­mi sem kell, nekünk mindenünk van44. Az utóbbi évek gazdasági' eseményei beigazolták, hogy egyről mégis megfeledkezett az illető államferfiu arról t. i., hogy ha nekünk semmi sem kell másoktól, akkor másoknak sem kell az, ami nekünk van és ha tényleg igaz lenne az a túlhajtott állítás, hogy nekünk semmi sem kell, akkor is mindenesetre szükségünk van jóbarátokra, jó szomszédokra, akik az ipari fölöslegeinket csengő pénzre becserélik. A mi gazdasági politikánk sorrendjében van a hiba. Először kössünk barátságot és aztán erősítsük ezt meg baráti szerződéssel! Az olyan politikusokat, akik oly elveket hal­latnak, hogy nekünk mindenünk van és ne­künk semmi sem kell, küldjük talán inkább a mulatókba sláger-énekeseknek, ahol még akad közönség, amely szívesen hallgatja az ilyesmit: „Ich denke, es geht mir gut, aus- gezeichnet, fabelhaft.44 Szlovenszkó gazdasági válsága prágai megvilágításban A IPenezni Basrsa inflexiói a szlovén sxkői <Sy@$s fáira!-gyűléséhez — „Az elkö tözöttt vállalatok okozták a krízist^?! — A cikkíró a csehszlovák gazdasági és kereskedelmi politika revízióját követeli — A szlovenszkó! ipar csak Kelet faié gravitálhaf A doktor ur siet betegéhez, aki utcai szeren­csétlenség áldozata lett. „IZA“ Jó izlési társaságbeli decens hölgyeknek nélkülözhetetlen arc, nyak, karok, kezek, test, kebel, haj ápolására és teljes finom, dis- crét szépség elérésére, 1809 Parisban arany­éremmel és oklevéllel kitüntetett szépség ápolási módszer és preparátumok. Az intézetben a legmakacsabb arcdefek­tusok sikeresen eltávolittatnak. Szeplő, máj- folt, mitesszer, likocsos és zsíros kiütéses teint, vörös orr, kezek, anyajel, szemölcs, ránc szemzacskók etc. Aliik a távolság végett nem kereshetik fel intézetemet, rendeljenek Iza rekord arcá­poló szereket, pontos kioktatással. Mitesszed, pórus, pattanás ellen garnitúra ........ Ke 37.— Szeplő és májfolt ellen garnitúra . „ 37.— Vörös orr, arc, kezek elleni garn. „ 37.— Arcmasszás ráncok kardiák ellen „ 77.— Bőrujitó garnitúra 4 nap alatt le­hámlasztja a bőrt és olyan lesz, mint az üde gyermeklányé . . „ 120.— Hajlalanitó garnitúra 1 perc alatt leveszi a hajat ennél jobb 20 év múlva sem lesz ............................. 37.— Keb elápoló, fejlesztő garnitúra . „ 120.— Folyékony láthatatlan email, cso­dásán szépít...................................... 77.— Iz a kozmetikai intézet Bratislava, Stefanikova 19, II. Syfilitiologe Dr. Kolb ezelőtt a prágai, frankfurti berlini bőrklinikáit tanársegédje én másodorvosa BV'rAtf'U IK. V»<lS€l«<n>vcM 31. uAm. Waesermann vlzRjpálatt OOOOOOOOOOOOOOOOOOW Prága, április 16. A Szlovenszkói Gyáriparosok Országos Szövetsége tátrai nagygyűlésének prágai visszhangjaként a Penezni Bursa pénzügyi szaklap április 8-iki számában Hrivna Kve- toslav cikkezik „Szlovenszkó gazdasági prob­lémái44 címen. A cikkíró felemlíti azt a régi hiedelmet, hogy a világháború után általá­ban nagyarányú gazdasági fellendülést vár­tak Szlovenszkón és pedig a bőséges termé­szeti kincsek, a felszabadult munkaerők, to­vábbá az egészen uj nemzetközi jelentőséget kapott Balkán és-Kelet felé vezető dunai vi­zűit alapján. Ami ezt a hiedelmet illeti, könnyen megállapíthatjuk, hogy a háború előtt a mai Szlovenszkó a régi Magyarország legiparibb része volt, következőleg az ipa­rilag legfoglalkoztatottabb is. A trianoni békeszerződés azonban a régi Magyarországon előkelő ipari pozíciót elfoglaló Szlovenszkóf egy pár excellen- ce nagyipari államhoz kapcsolta, amely­ben Szlovenszkó ipara bizonyos gazda­ságpolitikai irányelvek inaugurálása mellett csak alárendelt, függő szerepet játszhat. Ezért vándoroltak ki oly nagy számban a — felszabadított erők, amelyeket nem le­hetett megfelelően foglalkoztatni éppen a történelmi országok hatalmas konkurren- ciája miatt. Ezt a cikkíró is kénytelen be­ismerni, amikor szintén megállapítja, hogy a szlovenszkói terme^s a háb»ru előtti- tinek a negyedére csökkent, a munka­órák száma pedig 1926-ban 40 százalék­kal volt kevesebb, mint 1914-ben. Ennek a gazdasági pangásnak az okait a cikkíró háromféle kategóriába osztja: álta­lános, speciális és legspeciálisabb okok. Általánosaknak nevezi a cikkíró azokat a mindenütt egyaránt közrejátszó okokat, melyek a pangó iparú többi országban is fel­lelhetők. Ilyen az egyes államoknak a hábo­rú után fokozottabb mértékben életbelépte- tett védővámpolitikája, az eddig földmive- lésre berendezkedett államok iparosítása, Németország ipari expanziója, továbbá az óriási adómegterhelés, szociális teherviselés stb. Speciális okként jelöli meg a szloven- szkói vasúti közlekedést, mely sokkal rosszabb, mint a történelmi országok­ban és egyáltalában nem harmonizál az utóbbiak vasúti hálózatával. Éppen ezért sürgősen szükségesnek lát­ja a szlovenszkói vasúti hálózatnak Csehor­szág felé való teljes kiépítését, de mindjárt azt is hozzáteszi, hogy ez magával hozná a cseh ipar újabb és nagyóbbarányu szloven­szkói expanzióját. A szlovenszkói ipari tényezők ezzel szemben köztudomás szerint a vasúthá­lózat kiépítését és a tarifa egységesíté­sét azért követelik, liogv termékeiket Szlovenszkón keresztül ps a történelmi országokba úgy tudják elszállítani, hogy a fuvardíj mégis csak olcsóbb legyen, mint a Lengyelországból. Németország­ból. sőt Svédországból érkező áruké. A csehországi -ipar intenzivebb expan­ziójától pedig nem kell már tartani, ez elér­te körülbelül a kulminációs pontját. A szlovenszkói gazdasági termelés meg­akadása legspeciálisabb okának azt tartja a cikkíró, hogy a szlovenszkói vállalatok idegenbe, fő­leg Magyarországba költöztek el! (?) Ennek előzményeképpen elmondja, hogy a szlovenszkói vállalatok többnyire idegen kezekben vannak. Ezen idegen tulajdonosok székhelye főképpen Magyarországon, Ausz­triában és részben Romániában van és ha az anyaország kedvezményeket, jobb munkaal­kalmát nyújtott, a vállalatok elköltöztek. Szeretetreméltó hipokritasággal azután azt is hozzáteszi a cikkíró, hogy ezen elköltözött, kivándorolt vállalatok helyébe újakat kell alapítani, hogy a szlovenszkói munkásság foglalkoztatás­hoz jusson és ki ne apadjanak a gazda­sági fejlődés forrásai. Tehát a vállalatok nem a Novak volt kereskedelmi miniszter szomorú nevezetes­ségű losonci nyilatkozatában leszögezett irányelvek miatt, melyben kijelentette,hogy Szlovensáfkót ipártalianitani kell és főképpen népművészeti iparra kell berendezni, — nem a foglalkoztatás hiánya, nem a határ­talanul kedvezőbb helyzetben levő és hatal­mas csehországi konkurrencia miatt, hanem önszán tűkből, pusztán profit-okokból kql tűz­tek el, a mögöttük támadt űrt pedig uj vál­lalatokkal kell kitölteni. Ezen fordított okos­kodás i ndi |ó rugó jak ént, mely az okozatot jelöli meg oknak és az okot okozatnak, csak azt a törekvést állapíthatjuk meg, mely — ha már a szlovenszkói vállalatok egy része el is költözött vagy beszüntette üzemét, — a meglevő őslakos vállalatok ellensúlyozása­képpen újakat akar létesíteni, melyeknek a pénzügyi érdekeltsége nem az őslakosság sorából kerük ki. (Még egy ártatlan kérdés a cikkíróhoz: Például a néhány hónappal ez­előtt Magyarországra költözött Zsuffa- és Pálka-féle liptószentmiklósi bőrgyárak is —. magyar kezekben voltak?) Speciális oknak tünteti föl még a cikk, hogy a szlovenszkói ipar termelése és techni­kai organizációja nem olyan fejlett, mint a csehországi, csak kullog az utóbbi után, — de akkor hogyan mondhatta el húsz sorral előbb, hogy a háború után, vagyis Szloven- szkónak a fejlett iparú történelmi országok­hoz való csatolása után a szlovenszkói ipar fellendülését várta? A szervezeti anomáliák megszüntetésére legcélravezetőbbnek azon törvények és rendeletek unifikálását vagy megszün­tetését találja, amelyek Szlovenszkóra nézve kedvezőtlenek. Eddig tart a cikk negatív megállapítá­sokkal operáló része, a pozitív részben pedig a következő figyelemreméltó dolgokat mondja: Kereken kijelenti, liogv a gyáriparosok nagygyűlésének kívánságai: az adóre­form keresztülvitele, a tarifa egységesí­tése. a szlovenszkói ipar kedvezménve- sitése. állami szállításoknál megfelelő mértékben való foglalkoztatása stb. — ha teljesedésbe is mennek, még nem je­lentik a szlovenszkói ipar feléledését, mert ezt csak egyoldalú csehszlovák gaz­dasági és kereskedelmi politika revízió­ja hozhatja meg. Egy futólagos tekintet a térképre is vi­lágosan mutatja, hogy mig a cseh iparnak az elbai viziuton nyugatra és északra, Szloven- szkónak a dunai utón a Balkán és Kelet felé kell gravitáínia, mint természetes piacok felé. „És itt kénytelenek vagyunk beismerni, hogy államunk hivatalos gazdasági és keres­kedelmi politikája, amelyet Prága, képvisel, nem respektálja eléggé Szlovenszkó ezen speciális, egészen különleges és exisztenciá- lis fontosságú érdekeit a keleti gazdasági és kereskedelmi orientációra vonatkozólag14 — mealkupázik a cikkíró. Csehszlovákia főképp a nyugati államok felé orientálódik keres­kedelmi szerződések és egyezmények köté­se utján, ahelyett, hogy elsősorban az egye­dül fontos Balkán és Kelet felé igyekezne iparának fogyasztópiacát megtalálni és eb- beu ugyancsak kereskedelmi szerződések, Jan Túrna Praha 1., Kevolutni tf. 13. Elsőrangú uriszalon. Mértékszerint készít divatos, elegáns öltönyöké és kabátokat. Fazon Ke 400‘— tói. Angol szöve­tek raktáron. J Ratifikálták a német—török kereske­delmi szerződést. Berlinből jelentik: Török­ország április 13-án ratifikálta a német—tö­rök kereskedelmi szerződést. További munkáselbocsátások Osfrau vi­dékén. Mákrisch-Ostrauból jelentik: Az Os- trau-karwini bányavidékeken január 1-től a mai napig összesen 1943 munkást, köztük 718 családost bocsátottak el. A Dunagözhajózási társaságok kartellje. A bajor, magyar és osztrák Dunagözhajózási társaságok kartellt alakítottak, amely a kon- kurrenciát kizárja és a hajószállitási tarifa'- a Dunán leszállítja. Ez a kartell a csehszlovák és jugoszláv Dunagözhajózási társaságok el­len irányul. Az osztrák áruk elvámolása áprils 22-ike után. A pénzügyminisztérium — a Tribuna értesülése szerint — a vámhivata­loknak bizalmas instrukciót fog kiadni arra vonatkozólag, hogy az osztrák—csehszlovák kereskedelmi szerződés érvényességének megszűnése után behozott osztrák árukat miképpen kell elvámolni. Az osztrák áruk­kal szemben ezután Csehszlovákia ugyanazo­kat a kedvezményeket fogja érvényesíteni, mint azokkal az államokkal szemben, ame­lyekkel nincsenek kereskedelmi szerződései. Diszkont! eszállitás Párisban. Párisból jelentik: A Francia Bank váltóaszkompíiát 5 és fél százalékról 5 százalékra és az érték­papírok lombardkamatlábát 7 százalékról 6 százalékra szállította le. Kényszeregyezségek és csődök március hónapban. A statisztikai hivatal kimutatása szerint március hónapban Csehszlovákiában 258 kényszeregyezséget jelentettek be és pedig Csehországban 141-et, Morvaország­ban, Sziléziában 81-et, Szlovenszkón 29-et és Ruszinszkóban 7-et. 257 megállapított eset­ben az aktíva kitett 32 millió koronát, a pasz- szivum pedig 62.3 milliót. Ugyanabban a hó­napban 55 csődbejelentés történt és pedig 30 Csehországban, 17 Morvaországban és Szilé­ziában és 8 Szlovenszkón. 41 esetben az ak­tívum 4 millió koronát tett ki, a passzívum pedig 12.8 milliót. A kassai Bauernebl-cég hetven éves. A Bau­ernebl sörgyár, amely nemcsak Kassa, hanem valamint a dunai ut megkönnyebbítése, in­tenzivebb kiépítése révén megsegíteni. A Duna és Pozsony éppen olyan fontos legyen Kelet miatt, — konkludál végül a cikk, — mint az Elba és Prága Nyugat miatt. Árva Pál. Rövidlejáratu külföldi hitel belföldi iparágak részére. A Prager Presse értesülése szerint az utóbbi időben 5 és 5 és fél százalé­kos nagyobb rövidlejáratu kölcsönöket aján­lottak fel amerikai pénzügyi körök csehszlo­vák gazdasági köröknek. Az ajánlatot rela­tíve csak kevesen veszik igénybe, méh a pénzcsoportok csakis az elsőrendű cégeknek adják meg, amelyek a hitelt részben az ed­digi bankösszeköttetéseikkel is fedezhetnék. A textilipar főleg Remburs-hitellel dolgozik. A ny ersanyagi pár pedig’’még ma is kedvez­ményes árakkal dolgozik úgy hogy külföldi hi­telre nincsen szüksége. A magyar részvénytársaságok vezérigaz­gatói tisztségeit eltörlik. Budapestről jelen­tik': Magyarországon a részvényjog reform­jával kapcsolatosan újabb törvényjavaslatot készítenek elő, amelyek a . pénzintézetekre vonatkoznak. Az uj részvényjog értelmében a vezérigazgatói állások rendszerét eltörlik és a részvénytársaságok élére, főleg a ban­kok élére igazgatótanácsot állítanak. Ez az igazgatótanács az összes vezető igazgatókból áll és kollektive dönt, az intézetre vonatko­zó kérdésekről. Szakkörökben rámutatnak arra, hogy Németországban ezt a rendszert már régebben bevezették és ott kitünően bevált;. Az Ofa tőkeemelése. Budapestről jelen­tik: Az Ofa igazgatósága előkészíti a rész­vénytőke emelését. Az Ofa az utóbbi evekben erősen fejlődött és a magyar piacon vezető pozícióra tett szert. Kiterjedt üzlettevékeny­sége megköveteli a latoi m elés " növelését s önnek folytán újabb részvényeket akar a társaság ki adun. A tranzakció részére sikerült egy külföldi konzorciumot megnyerni, amely az uj részvények egy részét át fogja venni. I Kelefszlovenszkó- és Ruszinszkó közgazdarag! e.e~ tében jelentékeny szerepet játszik, nevezetes dá­tumhoz érkezett, — most ünnepli alapításának | hetven éves jubileumát. Az üzemet 1857-ben ala- 1 pitotfa Ruz'cska János, aki társként vette maga mellé Bayer Leót. A hetvenes években Bauer- í nebl Szilárd társult a céghez, aai azelőtt Eperje­sen a Brauberechíigto Bürgerschaítnak volt a I bérlője. 1893-ban fia, Bauernebl Szilárd is belé­pett a cégbe, ameV 1914-ben családi részvérriár- j sasággá alakult Bauernebl Szilárd elnöklétével, | aki 1925-ben bekövetkezett haláláig töltötte be I ezt az üzemet. A kezdetben lilipuM üzemnek nem- j csak az idegen, hanem n helybeli konkurrendá- | val is meg kellett küzdenie, azonban a céltudatos j munka csakhamar nagy fejlődési lehetőrégef biz­tositott. A Lepesch-féle sörüzer csődbeju’ása után a Bauernebl-cég ezt a gyárat is megszerezte s modem malátagyárrá alakította át. Az üzem műszaki vezetője most'Bauernebl Szilárd, mig Richtor János igazgató 17 éve fejti ki nagysza­bású tevékenységét, melynek eredménye az, hogy a Bauernebl féle Primus és Szent Flórian sör ma a legkeresettobb márka Keletsz’ovenszkón és Ru- szinszkón. A múlt évi produkciója 50.000 hekto­liter olt, tehát a most jubiláló üzem teljes béke- kori kapacitásával dolgozik. + Az összes európai és amerikai tőzsdék ma, nagypénteken üzleti szünetet tartattak + Kedvteleinség az amerikai giaibonmpuacokon. A liverpooli t" de szilárd áralakulásával szem­ben az amerikai gabonapiacokon az alaphangulat tegnap is kedvtelen és lanyha maradt, tekintet­tel a májusi határidőben folyó nagyarányú likvi- dációkra. Májusi búza és rozs tovább olcsóbbo­dott, r,:g a későbbi határidők úgyszólván teljesen váltó' Janók maradtak. — Csikdgó: Búza má­jusra 132.25, júliusra 128, szeptemberre 126.25. Tengeri májusra 70.37, júliusra 75.63, szeptember­re 79.50. Zab májusra 43.12, indusra 43.75, szep­temberi' • 43.25. Rozs májusra 100.88, júliusra 99, szép!' bérré 94.12. — Winnineg: Búza májukra 189.25, júliusra 137.12, októberre 127.37. Zab má­jusra 55.63 júliusra 54.63. -- Liverpool: Búza má­jusra 10 sb ” °° júliusra 10 sh 2.75 d, október­re ° sh 11.25 d. — Neivyork: Búza II. red vin- ter 142.75, II. hard winter 149.7”, I. nor'hern Manitoba 159.75. Rozs 11” 63. Takarmányárpa 90. Tr r1.37. Búzaliszt 650—685. P1UGAI MAGYAR HÍRLAP Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem adnak vissza. Ruszinszkói szerkesztőség' tlngvár. Duelimivics- (Telelcy-) utca 51 ez. Szerkesztő Rác* Pál. nmh’nosli szerkesztő Zólyomi Dezső ÍX.. kerü­let Üllői-ut 119 szám, l’V emelet 61 Telefon: déldőlt 9 ig és délután 2 3-ig lózsol 39 28. Kiadja: Szilao°v Béla d r — Nyomatott Mcrcy Hefnriob Fia nyomdáiéban Prágában. —* A nyomásért felelős: J. Clinrvát.

Next

/
Thumbnails
Contents