Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)

1927-04-17 / 89. (1423.) szám

1927 Április 17, vaaStn&p. 19 A kassait ortodox ízt. ifinpbún és iskola, amelly augusztusra készül el. ~ Tervező: ilj. Oetedil&gw Lajos mérnök. — Építi: Kaboe Hugó nvéraök- vállialkO'Zió (Kassa). A kassai neológ anvialliitközség uj temploma épít­kezés aiartit. — Tervező: Kozma Lajos (Budapest). Építik: Balkány Testvéreik (Eperjes) építési . vállalkozók. Az épülő Kassa Száznyolcvan millió építkezés tiz év alatt — A magántőke csak tiz százaléknyit építkezett — A régi s az uj Kassa lelkének különbsége — Kassának nincs városrendezési terve — Két monumentális templom — Tisztviselőkolóniák a történeti mag körül M A P. M. H. kiküldött munkatársától Kassa, április lő. Kassa városa, a középkor büszke „civi­tás superioris Hungáriáé primaria“-ja a vá­rosok azon csoportjába tartozik, amelyet, a városföld rajz „történelmi városok*' gyűjtő­névvel foglal össze. Alaprajzában s épületei­ben is visszatükrözi a régi, dicső múltat, amikor Nagy Lajos király korában a lengyel országgyűlés itt kötötte meg az Anjou-ki- rálly&l az első paeta convontakat, s amikor ,a nemzeti s vallási szabadságbarcek fókuszá­ban szerepelt. A múlt század végével a törté­nelmi városok sorsa érte utói, a rohamos fejlődés ütemében elmaradt szerencsésebb vefélytársa, Miskolc mögött s bár ipara meg kereskedelme lassú, fokozatos fejlődésben volt, a hivatalnok- s katona város igazi típu­sává alakult. Az uj idök'H-alíb2á£j; hóz-j&k Kassa fejlő­désében Is. A csehszlovák köztársaság föld­rajzi alakulata a Her nád völgy kulcsának kü­lönös jelentőséget adott. Az addig vicinális Kassa---Sátoraljaújhely közti vonal bekap­csolódott az ország nyugatkelet irányú köz­lekedési tengelyébe, Kassa Szlovén szkó s Ruszinszkó össze- kapcsaiéra lett. hídfő Kelet felé s határ- város Magyarország felé. Stratégiai jelentősége tehát fokozódott * ennek következtében a katonaság tömegei s a vasutasok százai meg ezrei jöttek falai — Én igazán uem tehetek róla, csak ját­szottam ! Az orvos elgondolkozva simította meg kopaszodó haját: — Az autoszuggeszciónak páratlan esete! A sarokban két. másik asszony izgatottan suardol ódzott. Az egyik fontoskodva mondta: — A szeretője volt már évek óta. Utóbb az asszony ráunt a férfire, aki görcsösen ra­gaszkodott hozzá. Szabadulni akart. A tanácsnok szemben állott a két, réz- amorettóva]: —- Valóban hihetetlen — nyögte —. az ember sori sincs tisztában sem önmagával, sem a világ egyéb alkotórészeivel. Nem, az órái nem lehetett, megindítani többé! „TELJESEN7 VILÁG TALAJT — úgy emlékszem, maga tegnap a parkban Újságot, olvasott. — Szó sincs róla, csak a képeket nézegettem. (Le Rüe). közé s az egyéb hivatalaikat is fölös szám­mal lepték el a Morván túlról átplántáltak. Ennek tulajdoníthatjuk, hogy bár az uj viszo­nyok következtében a tégi Kassa lakói, külö­nösen a tisztviselőcsaládok közül igen sokan elköltöztek, Kassa lakosságának száma az 1910. évi népszámlálási viszonyokhoz rohamosan memövekedeff. Mig akkor 48.000 volt a lakosság lélek­számú, ma már túl van a hatvanezren. Megindul az építkezés 1918 végétől mintegy 16.000 'uj lakos költözött be Kassára, amely ilyen áramlatra nem volt felkészülve. Ennek következtében természetesen katasztrofális lakáshiány állott be s bár a bevándorlással kapcsolatban az épít­kezés is megindult, a lakáskérdés még ma is égető problémája a városnak. Az építke­zésben természetesen az állam vezetett, hi­szen a lakbéríörvénv meg a horribilis költ­ségek miatt a magántőke teljesen elzárkó­zott a befektetés ilyen fajtájától. A tömérdek „exponált/* tisztviselőnek el­helyezésére a kiutasítások . s rekvirálások módszere nem bizonyult elég hatékonynak s ezért építeni kellett. Az építkezés tehát elsősorban tisztvi­selői lakások építésére irányult s rövi­desen egész telepek, utcasorok állottak elő Kassa azon részein, melyek egy évtized­del ezelőtt még beépítetlen külvárosi telkek voltak. Százötven millió Kassán az uj viszonyok óta a mai napig 150 milliót fordítottak építkezésre, tehát egy esztendőre átlagban több mint 15 millió korona jut. Bűnek legnagyobb részét a különböző tisztvis elősző vet.kezeték, a vasút s az állam használta fel, mig a magán építkezés mindössze 5—6 millió volt. Hatalmas összeg ez a 150 millió, amit it> Kassán megforgattak- elegendő lett volna arra, hogy friss vérkeringést vigyen az er­nyődében levő gazdasági életbe, felvirágoz­tassa Kassa iparát s kereskedelmét, csakhogy ebből a hatalmas összegből vajmi ke­vés maradt Kassán. A tisztviselőtelepek épi fősére nem írták ki pályázatot, azokra megbízást mind Mor- vánluli vállal: óz ők kapták, akik egyetlen kassai iparosnak vagy munkásnak ném ad­tak munkai ehető? éget, keresési alkalmat. Csehországból hozatlak munkáscsoponoka* s még a kenyeret se Kassáról szerezték be, hanem Prágából szállitotfák nekik. A város ilyen módon az óriási befekte­téseknek nem sok hasznát vet,te, legfeljebb annyiban, hogy a lakásínség kissé enyhült. A rési s az uj Kassa ellentéte Ha ma valaki egy magaslatról körbe­nézi a várost, csodálkozva állapítja meg, hegy mennyi uj épületcsoport tárházzá az ódon várost szanaszét. Ott van a nyár-u?.cai hatalmas vasutas telep, amelyet stílszerűen „Kis-Prágának“ neveztek cl. A javítóinté­zettel szemben épüb, a postástelep 12 és fél­millió költséggel, ISO lakással. Egy másik vasutastelep létesült a Thököly-ut végén. A Pa la ti mis-utcában egy druzstvo épített lő milliónyi értékűt. A Múzeum-utcai premon­trei kertet, amelyet a város muzeum építésé­re sajátított, ki annakidején, egy monstruó- zus épülettömbbel épitették be, a Vízi-utcá­ban a pénzügyi tisztviselők részére épült La­kóház, mig 1925-ben a Kadety-uteában a tiszti családok részére építettek egy blokkot s most épít az állam a Nyár-utcában újabb te-» lepel a vasutasoknak s továbbszolgáló al-l tiszteknek. Az a protekciós rendszer, amelv a nyílt pályázat mellőzésével 100 milliónál na­gyobb értékű építkezéseket juttatott ide­gen vállalkozóknak, természetesen min­den vonalon éreztette kártékony hatá­sát. Az uj épülettömbök megrontották Kas­sa történelmi város jellegét, az oly tiszta ba­rokképületek közé és környékére minden rendszer, harmónia s ízlés nél­kül épültek a tisztviselői lakások cso­portjai. A. prágai s mahriseh-osiraui tervezők s vállalkozók nem ismerték a genius lóéit, a várcs lelkét s ezért az uj épületek esztétikai hatásukban nem javítják, hanem rontják a város képét. Mig’ a Muzeum-utcai hatalmas blokk monumentalitásával ' kiengesztel a durva profilirozással szemben, annál dur­vább s a szemlélőre direkt fájdalmas hatást kelt a tiszti épületcsoport. A régi Kassa harmonikus tiszta vonalait az uj Kassa goromba hatású tömbjei egyenesen tönkreteszik. A lakáshiányon talán segítettek, de az esztétikát ezerszer arcul ütötték. Két művészi értékű építkezés Annál vigasztalóbb, hogy a város képét már a nyár folyamán két nagybecsű, igazán művészi értékű épület fogja gazdagítani. Az egyik az Imreliáz-utcai neolog zsidó- templom. a másik a Kasinczv-uteái or- thoiiox rsidótemplom. A neológ zsidó anyaihitközség uj tevn- nlomármk épi ikeré-' ei a régi templom és is­kola telkén az 1926. év tavaszán kezdődtek meg. Olyan monumentális, művészi becsű épü­let emelkedik Ht, medvnek párját mesz­es e földön hiába keressük. Kozma Lajos budapesti műépítész pá­lyanyertes terve alapján az eperjesi Bár- kány Testvérek cége ópiti a barokksí.ilbe hajló templomok* A főbejárat nyugatról, a Rákőczy-körutró! nyílik, az előtér parkíroz­va lesz, hogy az épületet a környező épületek nyomásából kiszabadítsa. Sajnos, a megma­radó nagy temiTorn. amely most kis tem­plommá degradálódik, a hatalmas rnü mo­numentalitására zavarólag hat s ha nem bontják is le. az egészet, az utólagosan hoz­záépített füleket feltétlenül le kellene bon­tani. A por tik üst négy hatalmas, 18 méter magas köroszlon tartja. Innen a vesztibüi-be, majd három ajtón kérésziül a templomtérbe jutunk. Az egész templomot ez az óriási belső elliptikus tér dominóba, amelynek nagy átmérője 24, kisebbiké 21,5 méter. Belső magassága 30 méter. Egy hatalmas vasgyürü hordja a nagy. egészen különleges konstrukcióul vörös Ernyő kupolát, amelynek legmagasabb pontja 45 méter. A templomtér­ből jobbra-balra a női galériára vivő lépcső- házak vannak, maga a galéria egyeben hatalmas, összefüggő vasbo1*í>p1emez. A templomban 600 férfi s 500 nő számá­ra lesz ülőhely. Hogy müven masszív, hatalmas ez az épület, egv nár adat megmutatta. Az alapok méheséire közel öt méter s egy-egy piBér alapterülete. 20—25 négyzetméter. A kupon­hoz 45 méter mázsa csavar kelteit s másfél vagon, 150 mázsa vaspánt tartja össze a fa- r konstrukciót. A keleti, Frangepán-utcai női bejáraton 2 négyszög átmetszetü oszlop tartja a porti- kust, itt is vesztibülön keresztül jutni a tem­plom térbe. A templomhoz csatlakozik a kulturkáz s a legmodernebb uj iskola. A kulturházbau a gyönyörű díszterem köti le főleg figyel­münket. Az iskolában nyolc hatalmas tan­terem, gyönyörű tornaterem, mely fürdővel és tussal van kapcsolatban s két kisebb la­kás nyer elhelyezést­Száz kassai munkás foglalkozik az épít­kezésnél s a kassai iparosok elitgárdája szol­gáltatja a mestermunkákat. Augusztusra teljesen elkészül a hatal­mas építmény s ugyanakkorra lesz készen a Kazinczy-utcai ortodox templom is, amely­nek építkezései Kabos Hugó vezetésével a múlt év augusztusában kezdődtek a volt Ma- léter-féle telken. A kitűnő elgondolást! terv Oelschlaegar Lajos és Boskó Géza pálya- nyertes müve. Oelschlaeger a fiatal építész- gárda egyik legtehetségesebb tagja, aki már­is számos belföldi s nemzetközi pályázaton nyert első dijat s kitüntetési (a munkácsi kereskedelmi akadémia, kereskedelmi kör épülete, héber gimnáziuma, kassai tűzoltó­laktanya. ortodox zsidótemplom, ’ neológ templom harmadik dija, melynek alaprajzát a templom építésében megvalósították, a tornaijai városháza, pénzügyi kirendeltség épülete, vicskai katolikus templom stb.). Az ortodox templomban a tervező épí­tész azt a nehéz feladatot oldotta meg, hogy a Kazinczy-utcára néző keleti oldalt, ahol a főbejárat nem helyezhető el, főbejáratot imi­táló dekoratív női bejárattal látta el, amivel az utca képét színessé teszi. A templom alap­rajza hosszúkás négyszög, minden sarkán lépes őhá z ak k a 1. A belseje 22 méter átmérőjű, 800 ülő­hellyel. A középen díszes al merni órai emelkedik, amely felett belül kiképzett kupolaszerkezet uralkodik. A kupola négy pilléren nyugszik s a külső falak meg a pillérek között, az emeleten helyezkedik el a női karzat. Min­den részlet s motívum szigorúan rituális s bibliai alapokon tervezödötf, A templommal árkád kapcsolja egybe a íalmudtóraiskolát, melynek szuteréniében a modern piszka- sütődéi helyezik el. A templom keleti, per­zsa eleméivel igazi müértéket fog repre­zentálni Az uj tűzoltólaktanya A Major-utcában épi! i a Oeekert és Sztipcsik-cég az uj tűzöl, tó laktanyát, ezt. az igazán fővárosi jellegű építkezést. A tervet szintén Oelschlaeger Lajos készítette, aki beható tanulmányokat folytatott Berlinben, Kőimben. Stuttgartban, Bécsiben és Prágában, A két és fél millió költséggel készülő városi épület három részből áll, a kaszárnyából, me-ntőállomásból és tiszti lakóépületből. A nagy épületben a tervező úgy helyezte él a bocsi hallt, hosry az mind­járt a lóistállóval van kapcsolatban. Az -eme­leten vannak a hálótermek, társalgó, ebédlő, tanterem, modern mosdók, fürdőszobák, tor­naterem. Az épülethez egy négyemeletnyi gyakorlótorony kapcsolódlk. Alarm esetén a legénység a kocsiszínekbe amerikai rend­szerű csuszórudakon közlekedik. Világvárosi mozi a város szivében A régi városháza épületében már meg­kezdődtek az uj mozi építkezései is. A ter­vet itt is OeU'tíhiaéger mérnök készítette, aki a berlini Uf a-mozgók tanulmányozása után valóban világvárosi tervet valósított meg. A főbejárat a Fő-utcáról díszesen kiképzett Az épülőben térő tüzottófeaszá-rnya. — Tervező: Lfj. OeJschJSger Lajos mérnök (Kassa). — Építé­szeik: Deckert és Sthueeik vállalkozók (Kassa).

Next

/
Thumbnails
Contents