Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)
1927-04-02 / 77. (1411.) szám
« ^ra<^T-iVW^An-Hrat.£j> 1927 április 2, szombat. Teljes egység az ersekujvári képviselőtestületben Hol óta János dr.. Érsekújvár városbirája Érsekújvár fejlesztéséért — A P. M. H. munkatársától — Érsekújvár, április 1. Szlovenszkó egyetlen városában sem folyt olyan szenvedélyesen a községi képviselőtestületek választási harca, mint Érsekujvárott. Féktelen agitáció, szüntelen izgalom, szinte engesztelhetetlenül gyűlölködő személyi harcok folytak, a hatóságok ismételten beleavatkoztak a választásokba, nem volt olyan választás, melyet egyszer-kétszer meg nem semmisítettek volna. Különösen a városbirói szék betöltése körül folyt kétségbeesett küzdelem. A magyar Ságnak Holota János dr. volt a jelöltje és háromszor egymás után meg is választották őt, mert a hatalom kétszer is megsemmisítette választásokat. 1925 májusában Holota dr. mégis elfoglalhatta hivatalát s azóta dolgozik. Mindennek felelevenítése abból az alkalomból vált aktuálissá, hogy tegnap mondotta Holota dr. első nagy, kimerítő expozéját a képviselőtestület ülésén, melyen nemcsak első kétesztendös munkásságáról számolt be rendkívül részletesen, hanem az elkövetkező két esztendőre olyan ragyogó s anyagilag már teljesen megalapozott programot terjesztett a közgyűlés elé, hogy mindenkit frappirozott Holota dr. ugyanis a pótadókulcs legminimálisabb emelése nélkül fog még ebben az esztendőben gondoskodni a város csaknem összes,- külvárosi utcáinak a ki- kövezeéséről, átépitteti s kiszélesíti a város fontos forgalmi pontját jelentő Vámhidat, tökéle- siti a városi tűzoltóság felszerelését, vásárol egy öntöző autót, mely egyúttal tűzoltó szivattyúidra! is el lesz látva, két emeletesre emeli a városi népiskola épületét s a legmodernebbül felszereli, megoldja a közeli hetekben a város régi problémáját: az Arany Oroszlán színháztermének problémáját, nagystílűén, páholyosan, erkéllyel, —- megépítik az uj temető nagy ravatalozáját s még egész sorozat beruházást végeznek, amelyek semmivel sem növelik a pőtadőterheket, mert a város uj jövedelmi forrásai (kövezetvám, hid- vám, szállodai adó stb.), melyek pár excellen- ce az idegeneket sújtják, teljesen fedezik ezeknek a beruházások- naJc az amortizációját. Holota dr. nagyszabású expozéjának elhangzása után rendkívül meleg ővációkban részesült. Elsőként Ozorai József dr., az érsek- újvári magyarság ősz vezére emelkedett szólásra, aki főként Holotának azt a nagy érdemét emelte ki, hogy tapintatos és páratlan munkásságával lehetővé tette, hogy a sokáig egymással szemben álló pártokat és nemzetiségeket közös munkára tudta, egyesíteni és teljes harmóniát, terem,tett a közgyűlési teremben. fMiután meleg hangon elismerését fejezte ki s bizalmáról biztosította őt s a közgyűlés általános helyeslése mellett szeracsekivánatait nyilvánította ki. Ezután egymásután emelkedtek szólásra a képviselőtestület pártjainak szónokai. László Sándor a zsidó párt nevében üdvözölte a vá- rosbiróí, majd Bláha Károly, csehszlovák szocialista vezér emelkedett szólásra s igen elismerő kritika után őszinte Szereu- csekivánatait fejezte ki, amihez nemcsak a szociáldemokrata Dosla csatlakozott, hanem a kommunista párt szónoka Chmelár Alajos is kijelentette, hogyha Holota politikájának szellemével nem is azonosítja magát, alkotó munkájában nemcsak gátolni nem fogják, hanem támogatásukat, sem vonják meg. Azután a közgyűlés napirendjét tárgyalták le. A milliárdos kincseskamrája A heiderabadi maharadzsa a világ leggazdagabb embere így fiatalít és szépít a Corall-créme Gorali-puder Gorali-szappan FSlttafcat • C. S. R- r tatáréi Vörös Rák gyógytár, Bratislava. Londonból jelentik: Az indiai maharadzsák és a kelet más uralkodóiról már sokat írtak- Mindennek dacára csak nagyon kevés európai van, aki saját szemével meggyőződhetett e szemkápráztató vagyonokróL Az indiai templomokba és pagodákba nem léphet be idegen és épp így szentnek és elzártnak számit az indiai hercegek sok kincses kamrája is. Csak a legritkább esetben történik meg hogy európai ember bepillantást nyerhet e leírhatatlan értékű kincsek közé. Michal Ching, egy angol indiai újságíró, aki Haidera- bad maharadzsájának régi meghitt barátja, a múltkoriban abban a megtiszteltetésben részesült, hogy az uralkodó meghívta kincses- kamrájának megszemlélésére— Európában és Amerikában az a téves felfogás uralkodik — Írja az újságíró — hogy a világ leggazdagabb embere Henry Ford, vagy riválisa, Rockefeller, az olajkirály. Ámbár az amerikai krözusok vagyona sok millió dollárra rúg, mégis azt hiszem, hogy ez az általános felfogás téves. A leggazdagabb ember Indiában él- Nem is a nagy indiai államok uralkodj között, hanem egy kis eldugott tartományban, Hfciderabadban, Kothi hercege, Heiderabad maharadzsája kétségtelenül a világ leggazdagabb embere- E dúsgazdag ember vagyona nem hasznothoző módon van különféle vállalatokba befektetve, hanem bizonyos tekintetben holt tőke, mert jóformán kizárólag gyémántokból, drágakövekből, platinából és és tiszta aranyból áll. Kothi abszolút uralkodó 13 millió alattvalója fölött Alattvalói sokkal kegyetlenebb adókat fizetnek, mint a háborútól sújtott európai államok polgárai és a drágakövekbe szerelmes maharadzsa évről-évre bejáratja Indiát, Európát és Amerikát s az adófölöslegből megveszi az összes megvehető szép drágaköpéldá- nyokat. A kincseskamra tulajdonképpen nem is megfelelő kifejezés, mert a mérhetetlen vagyon egyáltalán nem kamrákban, hanem csupa ragyogó márványteremben van elhelyezve. A legértékesebb dolgok földalatti boltivekben és modern páncélszekrényekben nyugszanak. A kincsek értéke évről-évre nő, mert az udvartatást nem az adópénzekből fedezik s igy az egész adót drágakövek beszerzésére fordítják. Állandóan uj páncélszekrények érkeznek Angliából, a pincék falait áttörik ,uj paloták emelkednek és még mindig nincs elég hely az arany számára. Az újságíró elmondja, hogy a földalatti helyiségek egyetlen termében fantasztikus mennyiségű gyémántot brilliánst de ki'dönö- sen sok rubint és jászpiszt látott. Ez a látvány felejthetetlen számára, ötven hatalmas kazettában tele állt a sok drágakő a verdég szeme előtt Csak ebben az egy teremben körülbelül 130 millió dollár értékű vagyon volt fölhalmozva. Ha az ember mindegyik drágakövet külön meg akarná nézni, több hétig bolyonghatna a fejedelmi hiEcseskamrában. A legészakibb Európa problémái Beszélgetés Lykke norvég miniszterelnökkel — Miért fordult a közvélemény az eddigi szesztilalom ellen? — A józan Norvégiában egyre több az alkoholista, mióta tilos az ital — Bevezetik a „szeszjegy*** rendszert - Gazdasági nehézségek az Északi Pólus alatt Oslo, március. Norvégia az elmúlt évek nehéz gazdasági és politikai küzdelmei után nyugalommal és gazdasági megszilárdulással biztató uj esztendőbe lépett át. A szesztilalom kérdése, mely annyi zavart okozott és annyi kormányt buktatott meg, az őszi népszavazással elintézést nyert A norvégok többsége ismét a szabad szeszfogyasztás mellett döntött. A norvég korona biztos léptekkel halad az arany- paritás felé, melytől már csak néhány lépés, akarom mondani alig 5 százalék választja el. Mind a politikai, mind a gazdasági élet megszilárdulása legnagyobbrészt a mai konzervatív jellegű polgári kormánynak köszönhető, melynek élén a trond- hjemi politikus és gazdasági szaktekintély, Lykke áll. Oslói tartózkodásomkor alkalmam nyilott a roppant elfoglalt miniszterelnökkel hosszasabban elbeszélgetni, aki a legnagyobb készséggel nyilatkozott a norvég politikai helyzetről. Első kérdésem természetesen az volt, hogy mi foglalkoztatja jelenleg leginkább a norvég közvéleményt? — Ma a norvég közvéleményt, — válaszolta Lykke miniszterelnök, — leginkább a gazdasági probléma érdekli. Ennek sikeres megoldására törekszik éppúgy az államháztartás, mint a magán- vállalkozás. A korona emelkedése és a bevételek s&lyedése minden téren nehéz helyzetet teremtett. Mid a jövedelem csökkent, addig a kiadások az eddigi nívón maradtak. Ez volt a főoka, hogy eddig nem sikerült az állami bevételeket és kiadásokat kellő egyensúlyba hozni. Most azonban remélem, hogy a kormányunknak sikerül megjavítani a helyzetet. Bár az állami jövedelmek tavaly 50 millióval csökkentek, mégis a múlt hetekben benyújtott költségvetési javaslat egyensúlyt mutat fel anélkül, hogy uj adókat kellett volna behoznunk, vagy éppen az államadósságot növelnünk. Természetes, hogy ezt az eredményt csak a legszigorúbb takarékosság szemmeltartásával lehetett elérni. De hát ez elkerülhetetlen volt. Különben a legnagyobb bizalommal nézünk a jövő elé. A norvég nép vállalkozó hajlamú és biztos vagyok benne, hogy egy-két év múlva teljesen legyőzi a még mindig fennálló gazdasági nehézségeket. Bizony, a mostani adók súlyos teherként nehezednek a polgárokra és a gazdasági élet fellendülésének is az útjában vannak. Éppen ezért a kormány minden törekvése arra irányul, hogy az állami kiadásokat az egész vonalon redukálja. Megkérdeztem a miniszterelnököt, hogy milyen formában óhajtja végrehajtani a véderő- javaslatot. Ugyanis Európában általában azt gondolják, hogy Norvégia éppen olyan mértékben óhajt leszerelni, mint azt az előző dán szocialista kormány javasolta. — A Sportinget (a norvég parlament) éppen a napokban foglalkozott a véderőjavaslatokkal, — válaszolta készséggel Lykke miniszterelnök, — -és nagy többséggel elvetette a munkáspártok által beterjesztett indítványt az általános leszerelésről. A parlament a kormányjavaslat értelmében úgy határozott, hogy Norvégia olyan hadsereget akar fenntartani, mely gazdasági erejéhez mérten alkalmas semlegességének megvédelmezésére. A hadsereg és a hadiflotta fenntartásának évi rendes kiadásai ugyan nem haladják meg a 40 millió koronát, de rendkívüli kiadási tétel alatt legszükségesebb újítások és reformokra kb. 10 millió koronát engedélyezett. így a norvég hadsereg és flotta évi 50 millió koronával rendelkezhetik. r= A miniszterelnök ur megemlítette a gazdasági élet nehézségeit. Különösen milyen téren mutatkoznak ezek a nehézségek? — Igen, ami a gazdasági életünket illeti, leginkább az exportiparunk küzd nagy nehézségekkel. A termelési költség állandóan nagy volt, mig az ár esett. Tavaly sikerült a munkások és munkaadók között uj megegyezést létrehozni, mely valamivel csökkentette a munkabéreket. A korona további emelkedése azonban újabb munkabérleszál- litást kivan és az erre vonatkozó tárgyalások már meg is indultak. Reméljük, hogy eredménnyel is végződnek. = Szabad megkérdeznem miniszterelnök urat, hogyan tervezi a kormány az őszi népszavazás kívánsága szerint a szeszárusitás felszabadítását? Lykke miniszterelnök erre a kérdésemre el- moslyodott, bizonyára eszébe jutottak a szesztilalom körül folyt politikai harc változatos, nem egyszer kőmikus epizódjai. Egy percnyi gondolkodás után azonban igy válaszolt: — Éppen tegnapelőtt küldte át az igazságügy- minisztérium az október 18-iki népszavazás pontos számadatait a parlamentnek. Az adatok itt is vannak az íróasztalomon. E szerint leadtak összesen 954.115 érvényes szavazatot. Ebből 531.084 volt a szesztilalom ellen és 423.031 a tilalom fentarlása mellett. Tehát a szesztilalom ellenesei 108.053 szavazattal győztek. s= Ez hatalmas eltolódás az 1919; évi népszavazás eredményével összehasonlítva, mikor a többség a szesztilalom kimondása mellett foglalt állást, jegyeztem meg egész önkéntelenül. — Igen, — felelte a miniszterelnök és betekintett az előtte fekvő statisztikai adatokba. — 1919-ben alig 800 ezren szavaztak és abból mintegy félmillió szavazat a szesztilalom mellett szólt. — De mi az oka ennek az aránylag rövid idő alatt bekövetkezett véleményváltozásnak? — Egyszerűen az, hogy a lakosság belátta, hogy a szesztilalom fentartása lehetetlen és az többet árt mint használ. A szesztilalom ideje alatt csak növekedett a szeszes italokkal való visszaélések száma. A ha'óságok nem tudtak megbirkózni a titkos szeszfőzőkkel és a szeszcsempészekkel. A szesztilalom behozatala előtt Norvégia a statisztikai adatok szerint egyike volt a legmérsékletesebb orszár goknak. Sajnos, a szesztilalom ideje alatt a helyzet lénygesen megváltozott, még pedig éppen az ellenkező irányban, mint ahogy azt az antialkoholisták elképzelték. = Mikor fog a szabad szeszárusitás életbe lépni?, , — Azonnal, amint a parlament a kormánynak erre vonatkozó javasatát letárgyalta és eifogadla. E javaslat értelmében a szesz és szeszes italok nagybani árusítását a már tavaly megalakult állami felügyelet alatt álló u. n. Bormonopólium kapja. Magánosok nem kaphatnak szeszhehoza- lali engedélyt. Ami a kicsiben való elárusitást illeti, azt szin*én a bormonopólium mostani borelárusitó helyei, illetőleg üzletei fogják megkapni. Ezenkívül a kormány külön engedélyt adhat a külfö.di turistaforgalomban lévő hajóknak az italmérésre. Az egyes városokban és községekben, melyekben a többség a szesztilalom ellen foglalt állást, 1932-ig szabadon árusíthatnak szeszt. Ezután ismét elrendelhető a községenkénti szavazás, még olyan helyeken is, ahol a többség a szesztilalom mellett szavazott. A szesztörvényjavaslat nem köt ki korláfozást, mint az Svédországban történik, ellenben megkívánja a személyes ellenőrzést. így csakis igazoló kártya felmutatása, melielt lehet szeszt vásárolni és bizonyos meghatározott helyen. Ilyen igazoló kártyát csak 21 évet betöltött egyének kaphatnak és pedig olyanok, akik részegség miatt bün'etve nem voltak... A javaslat most a parlamenti bizottság előtt fekszik és azt hiszem, minden nehézség nélkül elfogadják, mert még a sz:goru anti- alkoho’is'ák sem találhatnak benne sok kifogásolni valót. A beszélgetés után kilépve a külügyminisztérium épületéből, felhangzott a norvég Nemzeti Színház parkjából a szokásos déli térzene. A Kaid Johannádén. melynek közenén ott terpeszkedik a sfortinget szürke komor épülete, hemzsegek a fiatalok. Piros arcok, mosolygó szép norvég lányszemek tekingettek szét... Az egyetem aulájából pedig kttődultak a kispor'olt, egyenes járású norvég ifjak. Ha az idegen ilyenkor a déli órákban végigsétál a s’orüngenttől a királyi palota keltjéig, akkor meggyőződhetik arról, hogy amelyik nemzetnek ilyen üde, erőteljes ifiusága van, az bátran tekinthet a jövő elé. Ami pedig a politikát illeti, meg a gazdasági nehézségeket, azt majd csak elintézik az öregek, akik tulajdonképpen nem is olyan öregek abban a kormos, sáréra íéerlaépü- letben, amelyet úgy hívnak, hogy sportinget. Leffler Béla. Négy munkás súlyos balesete a budapesti Ganz-gyárban Budapest, április 1. (Budapesti szerkesztőségünk telefowj'elen'tése.) A Ganz-gyár olvaeztóanüihie- lyében ma korán reggel borzalmas tüzkatasztrőfa történt. Az olvasztórnühelyben, ahol ócskavasait dolgoznak fel, mégy munkás foglalatoskodott a hatalmas olva sztókemenoe körül', amikor óriási láng- nyelv csapott ki a kemencéből, amely mimdnypü- kat pillanatok alatt lángbaboritotfa. A szerencsétlenség láttára a teremben dolgozó többi munkás között általános pánik ütött ki, ugv, hogy mire a segítség megérkezett, a rettenetes égést sebek következtében mind a négy munkás haldokolt. Kórházba szállilobtóík őket, de az orvosoknak kevés a reményük, hogy életben maradhatnak. A vizsgálat kiderítette, hogy az ócskavasaik közié robbanóanyag keveredett. Most abban az irányban folyik a nyomozás, hogy véletlenül, vagy büncs utón került-e a szerencsétleneé-get okozó robbanóanyag a kemencébe. Letartóztatták Szörtsey testvéröccsét Budapest, április 1. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A budapesti rendőrség Szörtsey József dr., a társadalmi egyesületek szövetsége elnökének feljelentésére, akinek neve a frank- afférból ismeretes, ma délelőtt őrizetbe vette Ször tsey István magán hivatalnokot, Ször- tsey József dr. tesvéröccsét. Szörtseyék családja már tiz év óta megszakított minden összeköttetést Szörtsey Istvánnal, aki ellen most bátyja azért tett feljelentést, mert egy film vállalattal folytatott megbízatása nélkül nevében tárgyalásokat a vállalat átvétele érdekében. A megtévedt fiatalember egyelőre a rendőrség foglya. — Budapesten elfogták az idegenlégió egrv ügynökét. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A rendőrség napok óta nyomozott egv fiatalember után. aki a vidéki munkásság körében' toborzott állítólag Bethlen András gróf és József Ferenc főherceg afrikai oroszlánvadászexpediciója számára. Ma végre sikerült a toborzó fiatalembert, elfogni Juhász Imre személyében. Juhász kihallgatása alkalmával csak annyit jelentett, ki, hogy hosszú ideig a Festetioh-uradalom szolgálatában állott, de az afrikai expedícióra vonatkozólag semmiféle fel világosit, ást nem volt, hajlandó adni. Minthogy azonban Juhász az általa toborzott személvektől semmiféle előleget fel nem vett. a rendőrségnek az a gvanuia. hogy Juhász az algíri idegenlégió egyik magyarországi ügynöke, aki ilymődeu akart tagokat, szerezni az idegenlégió számára. A gvanuokok alapián Juhászt egyelőre fogva tartják s a nyomozást tovább folytatják. Magyar, román ntlcvélvizumoU megszerzését, valamint idegen állampolgárok lejáró útleveleinek meghosszabbítását i. előfizetőink és olvasóink részére a rendes költségek megtérítése ellenében készséggel eszközli a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatala
