Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)

1927-04-14 / 87. (1421.) szám

1927 április 14, físmrffi.

oan; ■wjawvif'K'' ™.....

.

Ba

waaagMMflarwitfggaaBgr^^^^jjiTBOTriif^^

Műtéti utón gyógyítható a cukorbaj

Maasfeld Géza dr. pécsi orvostaaár korszakalkotó felfedezése ^jri'őtsines orvostudomány elismeréssel adózik a magyar p»o^esssps- ma isn mássága eredményeinek — A hasnyálmirigy egy részének lekötésével sikerült a vér cukortartalmát normalizálni

Prága, április 13.

A napokban emlékeztünk meg röviden a magyar orvos.1 udomány újabb diadaláról, amikor Mansfeld Géza dr. pécsi egyetemi orvo-danár arcképének közlése mellett röviden jeleztük, hogy a tudós pécsi orvosprofesszor az utóbbi évek tudományos munkásságát

a cukorbaj radikális gyógyítási eljárásának szentelte s eddigi kísérletei korszak- alkotóknak mondhatók a baj gyógyítása szempontjából.

Ma már az egész világ orvostudományi körei felfigyeltek a pécsi magyar professzor kísérleti laboratóriumának lázas munkásságára s különösen a német orvostudomány, amely mindig a legelőszörreagál az újabb tudományos felfedezésekre, nagy elismeréssel emlékezik meg Mans- féld profeszor felfedezéséről s a magyar tudós kísérletei alapján elért nagyszerű eredmények révén annak kiváló érdemeiről.

A háború okozta gazdasági és társadalmi válság enyhülésével a napi életkörülmények javulásával ugyanis statisztikai adatokkal bizonyifható- lag veszélyesen emelkedő tendenciát mutat a cukorbetegek száma. így nem csoda, ha az orvostudomány figyelme ismét ennek a széles körben elterjedt bajnak gyógyítási módjai felé irányult. Tagadhatatlanok azok a nagy eredmények is, amelyek ezen a téren már eddig is felmutatta'ók. A hres'aui tudós Minkovsky érdeme, hogy ma már tudjuk, hogy a cukorbaj oka a hasnyálmirigy kóros működésében keresendő. Ő már 1899-ben jól sej'e'ie, hogy a cukorbaj okának a hasnyálmirigy elégtelen belső szekrécióját kell tekinteni. Minkovsky munkájának megkoronázása volt, amikor 1920-ban Branling és Best kanadai professzorok ea n. Langerhans szige'ecskében a belső szekréciót megtalálták s azt ,,insulin“-nak nevezték el s felfedezésükkel megvetették alapját a modern in- 6uiintherápiának. A szeímczefbcni insulinhiány okozza ugyanis a cukorbaj szimpláméit, a vér cukortartalmának emelkedéséi s a modern orvostudomány a szervezetnek insulinhiányát mesterségesen szerzett insulinnak a szervezetbe való fecsken- dezésével pótolta s igy szabályozta a vér cukortartalmát s ezzel gyógyította, a cukorbajt. Az insu- lint mesterségesen a vágómarha hasnyálmirigyéből állították elő s ennek injiciálásával számos emberéletet mentettek meg a társadalomnak.

Az orvostudomány azonban nem elégedett meg ezzel az eredménnyel. Az insulintherápla csak úgynevezett pótkezelési eljárás, amikor ugyanis a Szervezetben hiányzó anyagot mesterségesen kívülről állandóan a szervezetbe oltott, fecskendezett insulinnal pótolták. Természe'esen ez a csaknem mindennapos fecskendezés meglehetősen kellemetlen a betegek számára s nem teljesen veszélytelen. Ezért kellett azu’án a tudományos világnak más módot találnia- arra-, hogyha szervezetnek insulinkész'elét fokozza. S éppen ebben rejlik Mansfeld profeszor kísérleteinek óriási jelentősége, mert ő műtéti ulon készteti a hasnyálmirigyet fokozott insulinfermelésre s eddigi kísérletei bizonyítják, hogy a prob’émát sikerült is megoldania, amennyiben kutyákon végzett kísérleteivel kimutatta, hogy a hasnyá’mirigy belső szekréciós működését, az insuliníermelést, nemcsak átmenetileg, hanem tartósan sikerült fokoznia s ezzel a cukorbajt sikeresen gyógyítani.

Mansfeld pécsi orvos'anár kísérleteinél Sfei- nach ismert teóriájából indult ki. A bécsi híres orvosprofesszor kísérletileg kimutatta, hogy a férfi ivarmirigyek külső kiválasztását végző részének lekötésével a mirigy belső szekrécióit termelő szöveteinek működése fokozódik, s ez vezet azután a sokat emlegetett megfiatalodáshoz. A hasnyálmirigy is ilyen keltős működésű mirigy: van külső szekréciót termelő é3 belső szekréciót termelő része. Az emész'ésre fon'os váladékot termel a hasnyálmirigy de egyúttal benne képződik az insulin is. Mansfeld már most úgy állította fel a kérdést, vájjon nem lehelne-e a hasnyálmirigy külső szekréciós részének lekö’ésével a belső szekréciót, az insuliníermelést, fokozni? Minthogy azonban a hasnyá mirigy külső szekréciós váladékát a szervezet az emész’ésben nem nélkülözheti, Mansfeld kutyákon végzett kísérleteinél nem az egész külső szekréciós mirigyrészt kötötte le, hanem csak a hasnyálmirigy feji ré.'zét s négy hét után beigazolnak látta feltevése helyességéi, amennyiben az i'y módon kezelt kutyák insulintermelése jelentős mér'ékben emelkedőit s ennek köve’kezfében még másfél év után is az insulintermelés növekedésének arányában csökkent a vér cukormeny- nyl-jége.

Mansfeld 1924-ben kezdte meg kísérleteit, de a tudományos világ a jelentős kísérletekről érkezett híreket természetesen a szükséges rezervált- sággat fogadta. Azó'a azonban

több kiváló német tudós is foglalkozott.

Mansfeld kiséri el elv el t azok is fényesen igazolták a- pécsi magyar orvosin,nár feltevésének helyességéi.

Legu'óbb Herxheimer dr., a neves wiesbadeni orvo ’anár. fgmertePe a Kllnische Wochemchriff- ben Mansfeld kísérletei alapján végzett kutatásainak eredményét. Kakasokon végezte kisér’o eit a w:r-.' hfldeni orvos'anár p arra az eredményre jju'ctt, hogy a hasnyá 'mirigy külső szekréciós részének, lekötése vJán a belső szekréciót, termelő Laaqer- han*-sz'gél élnék mirigyes műi,őrlése fokozódott s egyúttal a vércukor mennyisége csökkeni, tehát a % '

kísérlet fényesen igazolta - Mansfeld professzor feltevéséi. Sőt Herxheimer kutatásainál beigazolta azt is, hogy a hasnyálmirigy külső szekréciós löszének lekötése következtében a Langerhaas-szi- getek szöveti sejtjei is fokozott szaporodási működést fejtettek ki. Fontos ez az állati szervize'bői nyert insulin gazdaságosabb terme’ése szempontjából, mert például az ilyen lekötött kakas hasnyálmirigyéből annyi insulint lehet szerezni, mint eddig öt vágómarhából. Két orosz s három bécsi tudós is beigazolta Mansfeld professzor feí'evé- seinek helyességét s legutóbb Jorns dr. a Jenái

Budapest, április 13. (Budapesti szerkesztőségünk teletfonjelentése.) Április 15-én lesz éppen hat esztendeje, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök megszakítás nélkül áll a magyar kormány élén. Súlyos megpróbáltatásokkal teljes hat esztendő volt ez Magyarországra nézve, de Bethlen kiváló államférfim tehetsége s páratlan energiája kivezette országát a válságból, konszolidálta az ország gazdasági és pénzügyi helyzetét s felemelte Magyarországot a folytonos megaláztatásokból arra a nivóra, hogy egyensebészeti klinika asezistense, házinyulakon végzett kísérleteivel is a Mansfeld-fheóríát védők sorába sorakozott.

Jelentős a pécsi egyetem országos nevű gyógyszertan tanárának ez a legújabb felfedezése s ezzel nevét nemcsak a szüle hazában, hanem az egész világ tudományos köreiben ismertté és elismertté tette, de egyúttal a magyar tudománynak is nevet szerzett a külföld szigorú mértékkel mérő i-félőszéke. előtt. Mansfeld kutatásainak eredményeképpen azonban a cukorbetegek óriási számában is nagy csökkenés várható, akiket a szinte könnyűnek mondható kezelési eljárás egyszeriben meg fog szabadítani súlyos bajuktól. A kutatások még n.em befejezettek. Az eljárás tőkéié’esitése irányában folynak még a kísérletek, de a felfedezés nagy jelentőségét az is fényesen igazolja, hogy a legközelebbi áprilisi berlini nemzetközi sebésznapon a ,,hasnyálmirigy sebészete“ egyik fő tárgyaási pontja a napirendnek s Bergmann berlini, valamint Schmieden frankfurli neves sebésztanárok az előadói ennek a korszakalko'ó felfedezésnek.

rangú hatalomként áll már ma az európai kulLurnemzetek sorában. Első nagyobbszerii külpolitikai szereplése volt a velencei konferenciánál, amely után a soproni népszavazás következett, majd újabb nagy sikere volt a népszövetségi kölcsön megszerzése, mig további nagy külpolitikai sikere nemrégiben Rómában zajlott le. Az egységes párt és az egész magyaT közvélemény osztatlanul meleg ünneplésben kívánja részesíteni Bethlen miniszterelnököt államférfiul tevékenységének közeli jubileuma alkalmából

Nem érdektelen, hogy Anglia szinten alátámasztotta ezeket az irredenta törekvéseket. Megtörtént egyizben, hogy a szeraje- vói Úri Klubban megjelent az angol konzul kíséretében egy ur, akit úgy mutattak be; mint; a konzulátus titkárát— Ez az ur— beszéli el Collas — rendesen bejárt a klubba, belesüppedt egy mély fotelbe, alvást tettetett- Így behunyt szemmel kihallgatta, mit beszélnek ott a magas- rangú tisztviselők... Erre úgy jöttek rá, hogy a Daily Mailben egy cikk jelent meg, amely olyan adatokat tartalmazott, amelyeket csak az Úri Klubban lehetett megtudni. Persze azonnal ajtót mutattak a „titkár14 urnák.

Az utolsó látogatás

Oroszországról nem is kell szólani, az természetes, hogy támogatta az irredentát, de támogatta Olaszország is. A veszedelem felhője mindjobban közeledett s a vezető bőrökben senki sem tudott róla. Amikor Fe- rencz Ferdinánd trónörökös bejelentette szarajevói látogatását, az urak teljes biztonságban érezték magukat.

— Az én kezemen keresztülmentek azok a sürgönyök, — Írja Collas — amelyek a trónörökös végzetes látogatását irányították. Ezekből azt az érzést merítettem, hogy

a trónörökös az utolsó uillanatig habozott, elmenjen Szerajevóba vagy sem?

— Azt a benyomást nyertem, hogy a főherceg mindenáron be szerette volna mutatni a feleségének Boszn'át és Hercegovinát.

A főherceg maga úgy döntött, hogy az utazása teljesen katonai jellegű s igy a katonai hatóságok vették át a rendezés vezetését. Még az lűelső órákban is kitetszett a váltott sürgönyökből, mennyire szeszélyes a főherceg és mennvire nincs eltökélt szándéka.

— Én azt ajánlottam, — era’ékezik visz- sza a cikk írója — hogy egy nyifot-t fogatba üljön a főherceg, épp úgy, mint 1919-ben Ferenc József. A fogatot, huszárok vegyék körül s igy nem történhetnék bántődása. Maga a főherceg úgy döntött, hogy autó >a ül. Azt ajánlottam azután, hogy a bevonulási utat rövidítsék meg, ezt is elutasította. Ebhez járult inéi?, hogy a főherceg egyik és másik funkcionáriusról igen elítélően nyilatkozott. Isy például a főherceg semmi szm alatt sem akarta a keleti szerb egyház hitközség elnökét fogadni. Maid programjába vette, hogy ezt az utat brüszkirozni fogja. Végül mé<ris rgv döntött- hogy fogadja, mert attól félt, hogy Ferenc József megrója magaviseletéértA muzulmán asszonyok ruhája Amikor 1910-ben Ferenc József Szerajevóba n volt, akkor a gyanús egyéneket egyszerűen letartóztatták. A trónörökös látogatásakor ezt, nem lehetett már megtenni, mert az életbeléptetett alkotmány szerint senkit sem lehetett, egyszerűen fogságba vetni. Megtették a király látogatásakor azt is, hogy egyes utcákat elzártak. Ferenc József ezért igen megneheztelt.

— Hozzá kell még tennem, — folytatta Collas — hogy a muzulmán asszonyok bő >*iihaviselete miatt az ellenőrzés igen nehéz volt. A muzulmán asszonyokat pedig igen respektálta a hatóság és igy még gondolni sem lehetett arra, hogy megmotozzanak egy ilyen asszonyt, hátha nem asszony, hanem csak asszonymhába öltözködött férfi.

A szerb irredenta elsőrendűen volt megszervezve.

Az emberei mindenről tudtak, mindenüvé befurakodtak, minden szláv származású hivatalnok az ő kezükben volt Senki sem mert, ellenük valamit tenni, mert tudta, hogy ennek súlyos következménye lehet.

— Tizenhat esztendeig hivatalnokoskodtam muzulmánok között — jelenti ki báró Collas — s igy rámragadt, bizonyos mohamedán felfogás. Én is hiszek a kizmet-ben és azt mondom, hogy a trónörökös katasztrófája valóban kizmet volt. Kizmet volt. hogy az első meghiúsult merénylet után a főherceg autója előtt haladó autó tévedésből nem arra az írtra kanyarodott, amelvef, megállapítottak. Kizmet volt, hogy Pot.iorek táborszernagy megállj itatta a főherceg autóját azért, hogy helyes útra térhessen és ezalatt, az idő alatt a gyilkos könnyen célba vehette a főherceget és a főhercegnét. Kizmet, volt az is, hogy a folyók éppen ütőereket fúrtak keresztül. Hiszen a gm 1 kos nem is célozhatott. csak vaktában lőtt és ezenfelül, mint később bebizonyult, igen rossz céllövő volt.

Collasnak még ma is az a meggyőződése, hogy a merénylet után eréivesen kellett eljárni Szerbiával szemben, őszintén mesrvall- ja, hogy a monarchia urai nem gondoltak arra, hogy Franciaország, vagy éppenséggel Anglia bele fog keveredni a háborúba.

— Jassyban összeverekedett az utcán két egyetemi tanár. Bukarestből jelentik: Jassybó! érkező jelentés szerint tegnap a nyílt utcán összeszólalkozott Serpán és Pacu, mindketten egyetemi tanárok s a vita bővében öraze is verekedtek, úgy hogy a járókelőknek kellett őket szétválasztani. Az eset Romániában is nagy feltűnést keltett

xv Az „Yfinsásrf kfJavvtár" a/, iskola' nevelést szerves kbcréfszthlb, rendelje meg tehát sürgősen könyvosztálymiknái

Mussolini

Ferenc Ferdinánd végzetes látogatása

Szarajevóban

Báró Collas Károly emlékiratai a világháború okairól

Berlin, április 13.

(Saját tudósi tónktól.) Báró Collas Károly, aki a háború kitörésekor Bosznia és Hercegovina tartományi hivatalában osztályfőnök volt, igen érdekes Ciliket irt a „Die Kriegsschuldírage44 cimü berlini havi folyóiratban. Ez a folyóirat tudvalévőén azért alakult meg, hogy a világháború okait pragmatikusan kinyomozza. Báró Collas ott volt, amikor a végzetes tüzet meggyujtotfák s igy sok mindent tud.

— Egyelőre nem vagyok hajlandó okmá nyaimmaí és bizonyítékaimmal a nyilvánosság elé Lépni — írja többek között egyik cikkében, — mert nem látom elérkezettnek erre a megfelelő időpontot- Most még abban a korban élünk, amikor — ha valaki előáll egy bizonyítékkal —- nyomban megindul az alattomos hadiárat, hogy a bizonyíték erejét csalafintaságokkal meggyöngitsék.

Az első hiba

Collas szerint igen nagy hiba volt, hogy boldogult Ferenc József király Burión Istvánt nevezte ki közös pénzügyminiszterré, ami tudvalévőén annyit jelentett, hogy ő került Bosznia és Hercegovina élére.

— Jellemző a doktriner Buriánra, — kommentálja ezt a kinevezést báró Collas — hogy nemcsak ő, de közvetlen környezetéből senki sem tudott szerbül vagy horvátul. A zseniális Kállay Benjámin munkatársait lassanként kiszorították, úgy hogy Burján ék egyedül állottak a boszniai problémával szemben.

Sem Bécsien, sem Budapesten nem tudták igazában, mi történik az a mi aktáit tartományokban.

— Jellemző az ájult, állapotokra, — úgymond a cikk írója — hogy 1913-ban a rendőrség határozottan tudta, hogy

a szerajevói antialkoholista eerresület tulajdonkénben nem más, mint a szerb irredenta fészke.

— Mégsem mertek az egyesület ellen eljárni, mert attól féltek, ha feloszlatják, egész Európán vógigzudul a felháborodás, „ime, ilyen az osztrák uralom Boszniában és Hercegovinában, még egy ilyen kultiiregye- sületet sem tűr meg44.

Az antialkoholista irredenták

A szerb irredenták valamennyien antialkoholista fogadalmat tettek le. Ez azért volt szükséges, nehogy illumináJt állapotban valamit kifecsegjenek. Az antialkoholista egyesület elnöke egyszer lerészegedett és erre azonnal fecsegni kezdett •..

— Az első nagy lépést akkor tette a szerb irredenta, — állapítja vneg báró Collas — amikor Burian elfogadta a szerb egyház autonómiáját. Ez az autonómia lehetetlenné tette az állami felügyeletet. Minthogy az Iskolák egyházi iskolák voltak, a tanítást és a tanítókat, sem lehetet, többé ellenőrizni. Az autonómia érielmében az állami felügyelő csak akkor léphette át az iskola küszöbét, ha előzőén értesítette erről az iskolai hatóságot. Az értesítés után természetesen nyomban levették a tantermek falairól a szerb király arcképét és odatették Ferenc Józsefét.

Billen lset eszlenöeje Manprarszág miniszterelnöke