Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)

1927-04-02 / 77. (1411.) szám

1937 április 3, szombat. 'T^<EM-7V\ACiVA'RHrRT)aT> A szláv tengerről nagyon szeretnek beszélni a cseh újságok. Iste­nem a szláv tenger! Milyen büszke hasonlat: Ten gerI Márminthogy olyan értelemben használják, hogy ez a tenger elöbb-utóbb elönt úgyis mindent, vagyis idő kérdése, mikor ixilósul meg Európában a szláv hegemónia. Egyszer megismerkedtem Prágában egy va­lódi benszülött cseh fiatalemberrel. Kölcsönösen hajlongds. Bemutatkozik: Flájsr. Tehát cseh. Ér dek.ődve mondta: Vy jste mad'ar?... Nem szeret­nék magyar lenni... — Vájjon miért Flájsr ur? — Rossz idők járnak a magyarokra. Végüket járják. A szláv tenger elönti őket. Ezt úgy mondta, mint aki nagyszerűen ismeri Budapestet és a magyarokat. (Sohasem volt Ma­gyarországon.) Biztos. Ö tudja. Honnan? Az új­ságokból. A Velemi öeské Slovo-ból, a Národnl Listy-ből. Amíg a Národni tridán korzózott erről álmodozott. — Az egyetemen is igy tanítják, — mondotta.. Van ennek az éremnek másik oldá'a is, mint ahogy mindig volt már Einstein előtt is relativi­tás. Erre a másik oldalra az volt írva: Panger- manizmus. A legsötétebb békében kezdték hirdetni a Vilmos-bajvszu urak a „Deutschland über aUes“-t. Csináltak egy stramm militarista Németországot, főzték a Berlin—bagdadi vasul terveit és nagyon csörtették a kardot — Jaj lesz FranciaországnakI Jaj lesz Orosz­országnak! Nos addig kiabáltak, amíg Európa valóban begyulladt. Kezdődött a titkos szervezkedés a „Deutschland über alles“ legyőzésére. És amikor dűlőre került a sor, kisült, hogy a pangermaniz- mus csak mint eszme létezik, in praxi megbu­kott. Nem volt. Vagy túl gyenge volt. Ábránd volt. Ilyen ez a nagy szláv tenger is. Egy szókép. Ábránd. Jelszó. Mindent el fog önleni a szláv tenger! Csudaszépen hangzik ez. Elönteni! Szinte látni, mint jön a tenger, hogyan tornyosulnak a hullámok, sistereg a tajték. Hát várjunk egy kicsit. Egyszer már elbu­kott a pánszláv eszme. Ez 1919-ben volt. Maga a nagy protektor, a mindenható Oroszország hcsgyta faképnél a vörös paradicsom kedvéért. Azóta konfuzus a helyzet Moszkvában, de az eszmét meg kell menteni. Prága kinevezte magát minden szlávok fővárosának és magasra emeli a pánszláv mozgalom zászlaját. Szövögeti a szála­kat Belgrdddal, félezer korona összegű segélyben részesíti a menekült orosz testvéreket és szláv korridorról fantáziái, mely Ausztrián keresztül összekötné a nyugati szlávokat a déli szldvokkal. Hagyjuk csak. Még cifrább dolgokról is fan­táziáinak az emberek. Érdekes dolog rájönni arra, hogy miért nem nőhetnek a fák az égig. Ugyanis mindenkinek igaza van ezen a világon, bizonyos százalék- számig. Jobboldal, baloldal ricsajozzanak csak ví­gan; akció ellenakciót szül és ha o cseh zsurnálok szláv tengerről beszélnek, amely elsöpri majd Magyarországot a föld színéről, épp olyan jogos a pangermanisták harci kiáltása a germán ten­gerről, amely Csehországot fenyegeti. De az bizonyos, hogy minél többet imák a Národni Listyk a félelmetes szláv-tengerről, an­nál jobban fog a kisded játék másik partnere fölfigyelni. A pangermanizmus legyőzésére Mid­ben mondhatni egész Európa szövetkezett. És nyugodtak lehetünk. Ha a szláv tenger komolyan veszélyessé kezdene válni, Európa újra szövetkez­ni fog. Csakhogy ezúttal a pánszlávizmus ellen. iAz előjelek máris érezhetők. Románia a szeren­csétlen trianoni békeszerződéskor nagyot harapott Magyarországból és kisebbet Orosgországbód. Most van Nagyrománia, de nincs nyugalom. Moszkva habár jelenleg bolsevista, mégis szemé­lyes sértésnek veszi Besszarábia bekábelezését Romániába és revánssal fenyeget. íme már iti az első állam, amelynek létérdeke a pánszlávizmus elleni frontállás. Aztán ott van a duce, Mussolini szép hazája, Itália. A délszlávok törlelése a tenger felé irá­nyul. Susak a legészakibb pont, majd Sebenico következik, vagy Spajato, (Istenem, a saprb neve Splil!) Belgródban jugoszláv tengert szeretnének csinálni a minden olasznak szent Maré Adriati- eából és a magyar színekkel megegyező olasz trikolort a jugoszláv kék-fehér-piros színűvel akarják fölcserélni. Gondtílják, hogy a hatalmas duce, Róma új­kori imperálora ezt meg fogja engedni? íme már a második állam, amely kész ellentdülni a szláv tenger hullámának. És Németország a harmadik állam. Elvesz­tette ugyan a háborút, de okosabb lett. Még min­dig a régi pangermanizmust hirdeti, csak rava­szabban és mint pangermanisla már eleve ellen­sége a pansz'avizmusnak. És Ausztria a negyedik állam. öndNó, de németnyelvű köztársaság, természetesen szintén pangermanista és leghőbb vágya a Németország­gal való egyesülés. Tehát csak ellensége lehet a nagyszláv expanziónak. És Anglia, aki ellensége minden neki vesze­delmes hatalmi csoportosulásnak (a pánsdláv ál­lamcsoport pedig az), az ötödik állam. És Magyarország a hatodik állam. Hat állam kutyafuttában. Majdnem fél Eu­rópa szisszenne föl a pánszlávizmus erősebb elő­törőjénél. Már ez is elég. Flájir ur pedig, a jeles prágai, csak ne saj­nálja a magyarokat. Inkább mi sajnáljuk a Flájir- féle urakat, mert reális célok helyett ábrándok után futkosnak. Olyan ábrándok után, amelyek­be Flájir ur is bele fogja törni a fogát. Mezei Gábor. xx Szenzációs a Kis Brehm illusztrációs anyagai Megszorítják a kormány kinevezési jogát a közigazgatási reformban A kinevezésekkel nem változtatható meg a képviselőtestületek nemzetiségi arányszáma Prága, április 1. A kmidcti/ó pdMifcikaií bizott­sága folytatja a IcöBigaiziga'tási reformról szóló ja­vaslat tárgyalását és azon már lényeges módosiilá- soJsa-t is eszközöl. A javaslatot csak egyes részűe- beiibeo változtatják meg, alapjaiban azonban vál­tozatlan marad. A kormány kinevezési jogát — értesülésünk szerint — teljes egészében fen tartják, azzal a pótlással, hogy a kinevezésekkel a kerületi é« országos képviselőtestületek nemzetiségi és kulturális összeállítása nem változtatható meg. Nyelvi szempontból hozzáfűzi a némát kormány­pártok kendem ényezősóre azt a kitételt, hogy a kisebbségi tag a képviselőtestületekben bi­zonyos feltételek mellett* mint előadó, nem köteles az államnyelvet használni, hanem sa­ját anyanyelvén beszélhet. A félhivatalos Prager Presse szerint teljesen valószínűtlen az, hogy a közigazgatási reformja­vaslatot még az elnökválasztás előtt letárgyalhas­sák. Ezzel szemben a Národni Politika azt írja, hogy a közigazgatási reformot az adóreform előtt 'tárgyalhatják le. Ezt főképpen azzal indokolják ónéig, hogy a kös-gazgatási reform végrehajtása hosszabb idői és előkészítést igényel. A lap sze­rint ez az adórefornj visszamenő hatályát nem ve­szélyezteti. Mindkét, javaslatot junius végéig fel­tétlenül törvényerőre akarják emelni. Gajdét, a cseh fascisták diktátorát egyenruhás testőrök őrzik A fascisták hivatalos lapja Gaida élete ellen szőtt merénylet- terv hírével Indokolja a testőrség Intézményét - A fascisták Ismét egyenruhában járnak — A diktátor pilzeni útja Prága, április 1. A cseih fascisták sajtója az utóbbi időben, Gajda fegyelmi ügyének feljebbviteli tárgyalása alatt, erős akcióba lépett Gajda védelmére. Hivatalos lapjuk rendkívüli kiadásában azt a feltűnést keltő szenzációt kozta, hogy egy embert, akinek a lap nevét s«- meri, fölbéreltek Gajda meggyilkolására. A légionárius Národni Osvobozeni ezzel kap­csolatosan azt írja, hogy a Rissky Stráz első kötelessége lett volna ezt az esetet azonnal a rendőrségnek jelenteni, különben egyáltalában nem hisz a Gajda ell:n készült merényletterr valódiságában. Ugyanez a lap megállapítja még azt, hogy Gajda egy Besperátó nevű embernek levelet irt, amelyben kioktatta, hogy miképpen vall­jon a katonai fegyelmi bizottság előtt Gajda montenegrói működéséről. A Národni Osvo­bozeni szerint Besperátó tényleg igy is val­lott, csakhogy vallomását később visszavonta A fascista diktátor Gajda a tegnapi nap folyamán autón Pilsenbe utazott. Egy teherautón körülbelül húsz tagból álló fascista csapat kisérte uj egyenruhá­ban. A fascisták legújabb egyenruhája sötétkék zubbony kemény gallérral, a galléron a fascista jelvény. Gajda úgy látszik oroszországi élményeit itt is meg akarja ismételteim és egy külön testorséget szervezett magának. Csodálatos, hogy a hatóságok ezt némán tű­rik, jóllehet a téli hónapokban a kormány szigorú rendeletet adott ki, amellyel min­denféle magántestületnek megtiltotta egyen­ruha viselését Kelje a legújabb jQ^-gallcri Gaál Gaszton a miniszterek után az államtitkárokat támadja Milliárdos Jövedelmek halmozásával vádolja a politikai állam­titkárokat — Pesthy miniszter felelősségre vonta, de a képviselő kitért a bizonyítás elől Budapest, április 1. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) Gaál Gaszton független giazdapárti képviselő a költségveté­si vita folyamán tegnap mondott beszédével újabb affért okozott. Emlékezetes még az a nemrégiben elhangzott beszéde, amelynek következményeképpen lovagias afférba ke­veredett a belügyminiszterrel és a pénzügy- miniszterrel s az ügyet csak a kormányzó személyes közbelépésével sikerült elintézni. Gaál tegnapi beszédében a politikai állam­titkárokat támadta. — Tarthatatlan az a rendszer — mon­dotta —, hogy egyik-másik államtitkár poli­tikai állása mellett az állásoknak egész hal­mazatit szedi össze és igy milliárdos jöve­delmekre tesz szeri. Gaál kijelentését a politikai államtitká­rok sértőnek találták magukra nézve, ezért még tegnap este bizalmas meg­beszélést tartottak további magatartá­sukra vonatkozólag. Elhatározták, hogy felkérik a pénzügy­minisztert, szólítsa fel Gaál Gaszton képvise­lőt a Házban, hogy konkretizálja kijelentését s nevezze meg azokat az államtitkárokat, akikre állítása vonatkozott A képviselőház mai ülésén a költségve­tési vita során Pesthy Pál igazságügyminiszter valóban fed is szólalt s beszédében felkérte Gaált, hogy nevezze meg azokat az államtitkárokat és képviselőket, akik­nek milliárdos jövedelmeik vannak s ajkak ebből a jövedelmükből házakat építettek. — Lehetetlen a mai időkben megtépáz­ni a magyar tisztviselői kar becsületét — mondotta a miniszter —, ez nem használ a nemzetnek, hanem csak nagy ártalmára van! Gaál Gaszton a miniszter beszéde "'ón személyes megtérniadtatás cimén kért szót. Kijelentette, hogy tegnapi felszólalása során tett kijelentéseit félreértették. Nem vádolt j egyetlenegy politikai államtitkárt sem, csak annyit mondott, hogy vaunak egyes tisztviselők, akik állásaikat annyira fel­halmozzák, hogy évi jövedelmük eléri az egy milliárdot. Megnevezni eket azon­ban nem hajlandó. Nem botrányt akar, hanem csak a rendszer ellen küzd. Pesthy igazságügyim Lnisziter újból fel­szólította, hogy neveket említsen, de Gaál Gaszton többet nem emelkedett szólásra. Ezután Rassay szólott hozzá a költségve­tés vitájához Rassay beszéde Rassay beszédének eleién a frankhamisi- tók amnesztiájáról emlékezik meg. Kijelen­tette, hogv ha a magyar közélet elérkezettnek látja az időt arra. hogy a frankhamisításban résztvetteknek kegyelmet adjanak, ak­kor egyenlő elbánásban kell részesíteni mindenkit. Vannak ugyanis újságírók, akik ezzel az üggvel kapcsolatban saitónörökbe kevered­tek és még ma is ülnek. Kéri, hogv ezekre is terjesszék ki az amnesztiát. A földreformról beszél ezután, maid a kormányrendszert bí­rálja. A kormánv komolv parlamenti munka- programot nem adott s ezzel megfosztja az ellenzéket attól, hogv ehhez szabja működé­sét. Kétségtelen, hogv az ellenzéki kritika nagyon elhalkul*. Ennek oka azonban a közvélemény poli­tikai közönye, a nani kenyérgond g a füg­gőség. amelyben a társadalom legnagyobb része a kormánnyal szemben áll. Ilvenformán az el­lenzék nem töltheti be parlamentáris szere­pét. A közvélemény teljesen elvesztette ér­zékét az eszmék és közüervek iránt. A Kiss Menyhért választókerületében tapasztalt, vá­lasztási atrocitásokról szól ezután, megem­líti, hogv Kiss Menyhért, egyetlenegy nép- gyülósre sem kapott engedélyt,. Ue ehhez hasonló eset, nem egv fordult elő másutt is. Nem is a közigazgatási tisztviselők voltak a hibásak, hanem a rendszer, amelv ezt lehe­tővé teszi. A kultuszminiszter és a minisz­terelnök olaszországi útjáról megemlékezve, visszaidézi a kormánvzó nvári beszédét, ami­kor mindenki abban a hiszemben volt. hogy ez a beszéd diplomáciai előkészítés után hangzott el. nem pedig prelúdiuma volt a bekövetkezendő eseményeknek. A kormánv politikájában bizonyos jugo- szlávellenes tendencia mutatkozik. Diplomáciailag ez talán nem volna hiba,- de aggály van abban az irányban, hogy a mi­niszterelnök és a kultuszminiszter utazása nem ok nélkül tolódott el a mostani időpon­tig. Szerinte bizonyos demonstrációt, rendez- tetnek Magyarországgal Jugoszlávia elleru Egv azonban bizonyos, hogv a magvar nem­zet többsége nem hajlandó semmiféle külpo­litikai kalandba bocsátkozni, nem hajlandó vak eszközéül szolgálni más hatalmak érde­keinek. Éppen Olaszországgal szemben kell hangsúlyozni Magyarországnak is a sacro egoizmo álláspontját. Ezután a kormánv bel­politikáját. birália. Nem elég demokratikus a kormányrendszer. A költségvetés e-gves téte­leire áttérve, különösen hibáztatja a túlságo­san magas állami adminisztrációs költségve­tést. A javaslatot nem fogadja el. Bethlen római útja Budapest, április 1. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése. Politikai körökben nagy érdeklődéssel tekintettek az egységes­párt tegnap esti értekezlete elé, mert azt vár­ták, hogy Bethlen István gróf miniszterel­nök olaszországi utjának részletes program­ját itt fogják nyilvánosságra hozni. Az érte­kezlet tegnap meg is volt, de a m'.niszterelnök csak néhány szóval jelentette be, hogy a kö­zeli napokban Rómába utazik, ottani tartózko­dásának és tárgyalásainak programját azon­ban nem is említette. A párt szerencsét kívánt a miniszterelnöknek külföldi útjához. A vádló Kubicskó képviselő, mint v~dv~ kerül a bíróság elé Prága, április 1. A P. M. H. hónapokkal ezelőtt megírta, hogy az eperjesi ügyészség Kubicskó kommunista képviselő ellen vizs­gálatot indított meg csalás és zsarolás miatt. Az eset akkoriban mindenütt óriási feltű­nést keltett. Jóllehet lapunk más újságokkal egyetemben csak a puszta tényeket közölte, Kubicskó képviselő mégis szükségesnek ta­lálta az összes lapokat rágalmazásért bepe­relni. A képviselőház a minap tárgyalta Ku- bicsko mentelmi ügyét és Kubicskót az ál tá­lunk említett zsarolási és sikkasztási ügyben kiadta az államügyészségnek. A lapok ellen megindított sajtóperek természetesen mind­addig függőben maradnak, amig a birccág Kubicskó ügyében az Ítéletet meg nem hozza. CsáUy honvédelmi miniszter a katonai ellenőrzés megszün­tetésének jelentőségéről Budapest, április 1- (Budapesti szerkesztősé­günk tel efon jelentése.) Csáky Károly gróf honvé­delmi miniszter a magyarországi katonai ellenőr­zés megszüntetés érői a Pesti Napló munkatársá­nak ma a következőket mondotta: — A katonai ellenőrzés megszűn t ©bégéről a kormány miéig hivatalos értesítést nem kapott a nagykövetek tanácsától. Az ellenőrzés megszünte­ti ése katonai szempontból változást nem jelent. Nincs befolyással sem a hadsereg létszáméra, mely a briamomi szerződősben van lefektetve, de sem a zsokdoshadsereg minőségére. A változás mindössze annyi, hogy az általunk fizetett ellenőrök eltávoz­nak és szerepkörüket a népszövetség veszi áf. Az ellenőrzés megszüntetése mindazonáltal kétségte­lenül nagy eredményt jelent. Az újvidéki bombamerénylő visszavonta vallomását Újvidék, április 1. (Saját tudósítónk táv­irati jelentése.) Rafaics Boguljub, a Vidovdan szerkesztője, akit a magyar kaszinó elleni me­rénylet vádjával letartóztattak s aki a rend­őrségen beismerte, hogy a merényletet ő kö­vette el, ma délelőtt a vizsgálóbíró előtt visz- szavonta beismerő vallomását. Kijelentette, hogy a rendőrségen csak azért tett beismerő vallomást, mert minél hamarabb szabadulni akart a rendőrségtől. Rafaiesot kihallgatása után visszavezették az ügyészség fogházába. A nyomozás a rejtélyes merénylet ügyében to­vább folyik. 3

Next

/
Thumbnails
Contents