Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)

1927-04-13 / 86. (1420.) szám

5 1927 április 13, srerda. Berlinben elfogták a párisi nagy gySngytolvajlás főtettesét Berlin, április 12. A nagy fővárosok bűnügyi rendőrségeinek nemzetközi szerve­zete, amely uj intézmény, most ismét fénye­sen bevált Sikerült tisztázni annak a nagy- szabásai gyöngytolvajlásnak a titkát, amely Párisban történt és hosszú idő óta sok mun­kát ad a nemzetközi rendőrségnek. Berlin­ben kézrekeritettek egy León Lin nevű uru­guayi állampolgárt, akit tetten értek, hogy a zálogházakban megtévesztésig valódinak látsző úgyne­vezett préselt drágaköveket zálogosít el, amelyeknek tüze és fénye az igazával teljesen egyenlő, de értéke jóval csekélyebb. A berlini rendőrség nem is sej­tette, hogy milyen nagyszerű fogást csinált az uruguayi csaló letartóztatásával, a nem­zetközi bűnügyi rendőrszervezet azonban ha­mar kiderítette, hogy León Lin jő ismerőse a bécsi bűnügyi rendőrségnek. Nem más ő, mint a jaffai Kiinger Jakab, aki Brixner Sámuel név alatt hat éven át büszkesége volt a newyorki Sing- Singnek. Mikor ezt a bécsi bűnügyi rendőrség értésé­re adta a berlini bűnügyi osztálynak és Brixner látta, hogy féltékényen őrzött titka ie van leplezve, töredelmes vallomást tett Tréflin berlini bűnügyi rendőrbiztos előtt Beismerte, hogy része volt a párisi nagy gyöngylopásban, amelyet többedmagával követett el Sa Vaí Chand ékszerkereskedőnek kárára. Az el­lopott gyöngyök legalább 200.000 birodalmi márkát értele Elmondta Brixner, hogy nincs oka cinkostársait kímélni, mert azok őt is becsapták. Megnevezte Orlovszkit és Patni- kot, akiket egyébként a párisi rendőrség idő­köziben hamisított részvények forgalomha- 'hozataláért letartóztatott. Elmondta róluk, hogy Keleteurópá'ből kerültek a nyugatra és Berlinben is több ékszerlopást követtek el, de minden nyugati állam fővárosában „mű­ködtek". Ari nem árulta el Brixner, hogy mi lett a párisi gyöngyökkel. összesen 1323 gyönyörű darab került a ke­zükbe, csupa jellegzetes gyöngy, amelyeket tehát nem könnyű értékesíteni, valószínű ilyen körülmények között, hogy valahol el­rejtették őket és talán csak egyes darabokat adtak el zugékszerészeknek. Most, hogy a kapcsolat fel van derítve az uruguayi ka­landor és két bűntársa, Orlovszki és Patnik között, akik a párisi rendőrség foglyai, talán sikerülni fog a vagyont érő gyöngyöket is megtalálni. ftadics István az olasz-magyar szerződősről Fiume helyett Susákoft és SpaSatóf akarja feSaján^it! a magyaroknak Zágráb, április 12. Radics István, a horvát parasztiért ve­zére* akinek kormánybalópéséről most foly­nak a tárgyalások, Zágrábban fogadta a bel­grádi és zágrábi sajtó képviselőit és előttük az olasz—magyar barátsági szerződés meg­kötésével kapcsolatban hosszasabban nyilat­kozott, miközben azt fejtegette, mit kell ten­nie Jugoszláviának az igy kialakult, helyzet­ben. Radics István a többi közt ezeket mon­dotta: — A susáki kikötőt haladéktalanul ki kell építeni és nagy raktárokat kell ott léte­síteni. Értesíteni kell a magyar kormányt, hogy ha Susákon keresztül indítja meg külkereskedelmi forgalmát, akkor a tranzitónál még sokkal nagyobb kedvez­ményeket nyújthatunk, mintha Fiume lenne Magyarország szabad kikötője, mert hiszen a Fiúmén át való szállítás is tő­lünk függ. — A békeszerződések bennünket csak arra köteleznek, hogy ne akadályozzuk meg Magyarország útját a tengerhez. Ez azonban legfeljebb csak azt jelenti, hogy a magya­roktól ne kérjünk magasabb szállítási téte­leket, mint saját állampolgáraiuktóL Haladéktalanul meg kell kezdeni az UN A (Bolgrád—Spalató) vasútvonal ki­építését. mert ez Budapest és egész Magyarország, valamint Csehszlovákia részére is a legrövi­debb utat jelenti Spalatőba. Tekintettel ar­ra, hogy Spalató a közel keleti kereskedelem legnagyobb kikötője, ajánlatot kellene tenni Magyarország­nak, Csehszlovákiának és Lengyelor­szágnak, hogy nagvkit erjedés ü szabad zónákat adunk nekik a Castellani öböl­ben. — Olaszországgal fel kell újítani a jó- barátság politikáját, de csak azzal a feltétel­lel, hogy Olaszország nem kísérel meg sem­mi olyat az Adria keleti partján, ami állami érdekeinket és nemzeti szuverénitásunkat megsérthetné. szemeiben, a híres „bundás Vénusz" c. képen. Nyilvánvaló, hogy Guyau tételeinek mélyebb vizsgálatánál számos hibára és hiányra bukkanunk, ezek legnagyobb része az általa képviselt cioniz­musnak hiányai. Mert Guyau — miként Nagy Jó­zsef is rámutatott erre A mai filozófia^ főirányai eimü könyvében — lelke mélyén idealista volt, e magasztos s később valóban be is következett irányzat után sóvárgott. Fiatalon, 83 éves korában halt meg (1854—1888), de e rövid élet nagyrészét is betegen élte le. Miként nagy s híres kortársa, Nietzsche, ő is az élet után sóvárgott, a szép és erős életben látta megtestesülve az esztétikumot. Nem papirosszagu elméletek, elvont hipotézisek és fikciók embere volt, hanem az élet és ennek tételei voltak számára a „magna charta". Ezért hirdette: „Az élet és világ a művészet igazi célja," Céak egy beteg, tehát a lét reális erősségétől megfosz­tott ember, tud ilyen erősen az élet után vágyódni. Guyau földi pályafutása rövid volt s mint a róla szóló akadémiai megemlékezés mondja: „csak ép­pen e’sétált közöttünk... De neve élni fog, esz­méi úttörők lesznek, mert a jövő század előcsapa- tának eszméi jelentkeznek bennük." (1. bővebben Nagy J. id. m. 42. 1.) Költői lelkű, zseniális gon- dolkozásu ember volt az Élet filozófusa, akinek eszmei magasbaszárnyalása minduntalan kitört az őt körülvevő prózai kor szürke egyhangúságából. Jelen könyve is érdekes fejtegetéseivel (ha néha tévúton jár is), meglepően hat az olvasóra, Íróját a szimpátia színében tünteti fel s számos további gondolat és eszme ébresztőiéként hatnak sorai. Sírkövének felirata (melyet egyik müvéből vettek) mondja: „Nem, talán egyetlen álmom sem megy veszendőbe; jönnek majd mások, akik újra fölve­szik, újra álmodják, mígnem egy szép napon be- teljesü’nek." Guyau élete a monista materializmus volt, álma az idealizmus. Most ismét elkövetkezett e korszak, Guyau színes álmai újra éledhetnek s ebből a szempontból igen jó időben jelent meg magyarul az elfelejtett, alig ismert könyv a a sze­gény betegtestü, széplelkü, álmodozó Guyau szel­leme, eszméi ismét megjelentek közöttünk. Wilclner Ödön bevezető sorai ügyes áttekin­tést nyújtanak Guyau életéről. Kár, hogy igen fel­tűnő sajtóhibák (pl. Guyau élt 1854—1866 közt, tehát 12 évet!) zavarják a figyelmes olvasói, ezen kívül a kiállítás egyszerűsége, • az újságpapír sár­gasága igen sok — esztétikai — élvezettől foszt meg minket. Pedig érdemes lenne e kitűnő soro­zat kiállítására több gondot fordítani s ismerve a Révai-vállalat finom érzékét, nemos intencióit, ezt a Jövőre nézve el ia várhatjuk. Yallcó László. Borzalmas vasúti katasztrófa a brüuui pályaudvaron Két munkásvonat egymásba futott — Hanoin halottja, 15 súlyos és mintegy 120 könnyű sebesültje van a balesetnek — Najman vasuíügyi miniszter a katasztrófa színhelyén — Briinn városa a briinni pályaudvar kiépítését követeli — Három millió korona kár — Brümr, április 12. (Tudósítónk telefonjelentése,) Ma reggel 6 éra 88 perckor a briinni pályaudvaron borzalmas vasúti szerencsétlenség történt. A 781. számú, Austerlitzből be­jfutó munkásvonat közvetlenül a pályaudvar bejárója előtt összeütközött a sludenctoi, 1532. számú személyvonattal. A katasztrófának, amely eddig páratlanul áll a csehszlovák államvasut történetében, három halottja, 15 súlyos — amint eddig megállapítható — mintegy 120 könnyebb sebesültje van. Ag 15B2. számú vonatnál ki siklott a szénkocsi és négy vagon, a másik vonatnak pedig a szolgálati kocsija sodródott le a sínekről. A kata­sztrófa okát eddig kideríteni nem lehetett. Az áldozatok legnagyobb része a Brünnbe ér­kező környékbeli munkások közül került ki. Két nosztici származású munkás, az 52 éves Jurán és Neruda, Frigyes, szörnyethalt. Ugyancsak rögtön meghalt Smutny József vonat­kísérő vasutas is. 120 utas súlyosabb és könnyebb szüléseket szenvedett. A súlyos sebe­sültek közül kettő a halállal vívódik, mig tizenegynek állapota életveszélyes. A szeren­csétlenségről mindezideig hivatalos jelentést nem adtak ki. Najmán vasutügri miniszter Moos mérnök, főtanácsos kíséretében azonnal a baleset színhelyére utazott. Kétségtelen, hogy a baleset főoka az, hogy a brünni pályaudvar szűk a mai forgalomhoz képest. A pályaudvar kiépítését a vasutügyi minisztérium már régebben tervbevette. A brünni városi tanács még ma külön ülésre gyűl ossz e, amelyben memorandumot fog kidolgozni, amelyben kérni fogja a kormányt, hogy a pályaudvar tervezett kibővítését azonnal kezdje meg. A katasztrófa óriási izgalmat keltett Brünnben, a kiváncsiak ezrei gyülekeznek az állomás előtt és az állomást környékező magasabban fekvő utcákon. A kár hozzávetőleges számítás szerint megközelíti a három : ló koronát. A szerencsétlenségről az alábbi részletes tu­dósításunk számol be: Reggel fóliát óraikor érkezett be a pályaud­var harmadik perronjánaik utolsó vágányára a 731. szánra vegyesvomal Ugyanakkor kanyarodott be a negyedik penronra a studeuetzi személyvonat is, amelynek 6 óra 40 perekor kell Brünnbe be­futnia. Mindkét vonat már lassított memieítsebes- séggel és lefékezve érkezett be az állomásra. A két vonat a két perron egvmásbatork oltásánál ösz- ezeiitközött. A munkáisvoniat félsebességgel. de be­les irammal belefutott a szembejövő személyvonat baloldaliéba, amelynek első négy kocsija ki-siklott és súlyosan megrongálódott. A Studenetz felöl ér­kező utasok, akiit az első bárom kocsiban tartóz­kodtak, a kisiklás következtében súlyosan meg­sebesülteik. Az összeütközés oka valószínűleg az volt, hogy az aiusterlitzi munkásvonat fékje fel­mondta, a szolgálatot. Eri azonban még nem le­hetett teljes pontossággal megállapítani. Az össze­ütközés által okozott kár eddig még nem volt fel­becsülhető. A Studenetz felől jövő vonat első há­rom személykocsija erősen megrongálódott, a szolgálati kocsija is könnyebben megsérült. A 731. számú m/unkásvonat erős mozdonya ellenállott a heves összeütközésnek. A személyvontait szolgálati kocsijániaik alépítménye romokban hever. Ugyanez a sors érte az első személykocsit, amely- nők valamennyi tengelye eltörött, úgy, hogy a kocsikerekek szójjelszóródfcalk. A négy kocsit, az összeütközés ereje úgyszólván kilendítette a sínek közül és a nordhaihnsifcra.ssei vasúti forgalmat le­záró vaskorlátokra hajította, amelyek azonban cso­dálatosképpen ellenáll attak az irtózatos nyomás­nak. A vaskoriatok ugyan ezer darabra törtek, de a betonalépitmény szilárdam ellenállott. A szerenesétleftségben még szerencsésnek lehet mondani, hogy a studenetzá vonatnak csaknem va­lamennyi utasa már a kiszálláshoz készülődött és többnyire a vonaitmr/í a nordbáhnstrtassei oldalra néző folyosóján helyezkedett el. Ennek tulajdaníií- haté főképpen, hogv a halálos áldozatok száma aránylag oly csekély. A vaskorlátokra, csapott há­rom személykocsiból bárom munkás zuhant a mintegy hétméternyi mélységben húzódó Nord- balmstnassera. A három munkás súlyos sérülése­ket szenvedett. A teljesen széf zúzódott kórsuk alól Smutny József vasutasnak szörnyű sebekkel borí­tott heltteistét húzták ki. Másik két súlyos sebe­sült kórházbaszálHit-lea után meghalt. Az awster- litai vonat mozdonyvezetőjét, akinek az egész ka­tacztrófát tulajdonítják, a rendőrség őrizetbevette. Azokat az elterjedt híreket, hogy a mozdonyvezető megőrült és tébolydába kellett szállítani, eddig még nem erősítették meg. A különböző mentőegyesületek által a kór­házba szá/llitolt mintegy 120 sebesült közül negy­vennél súlyos sérüléseket állapítottak meg. Há­rom személynél basztalaai volt az orvosi segély, miután közvetlenül kórházba száUátáSlik után, azaz még mielőtt pontosan megállapíthatták volna sebesüléseiket, kiszenvedtek. Két másik sebesült, •akiken műtétet hajtottak végre, agóniában fekszik. Tizenegy 1 további sebesült állapota, akiken most végeznek műtéteket, arra enged következtetni, hogy a halottak száma még emelkedni fog. ötven­két sebesültet az első segélynyújtás után el lehe­tett bocsátani a kórházból. Kevéssel a katasztrófa, megtörténte után iszo­nyú pánik keletkezett a briinni pályaudvaron és környékén, amelynek lakosságát hajnali álmából verte fel a szerencsétlenség. A pályaudvaron csak­hamar megjelentek a cseh és német: mentők, az önkéntes tűzoltók és lázas mentési munkába, fog­tak. A sebesültek elszállítása céljából az állomás előtti magánautókat is igénybe vették. Csakhamar kiszállott a helyszínre Pokormy állaimvasutí igaz­gató, az éppen Brünnben tartózkodó Kávés mi­niszteri osztályfőnök is, Briinn város polgármes­tere. Zvas dr. államügyész és más hivatalok kép­viselői. Kilenc órakor megjelent a bírósági vizs­gálóbizottság is és nemsokára megérkezett Naj- miau vasú (ügyi miniszter is. A romok eltakarítása egész délelőtt folyt. A bizottság azonnal megkezdte a vizsgálatot a sze­rencsétlenség közvetlen okának íekiérnit-ésőre. A vasúti forgalomban a baleset nem okozott lénye­gesebb akadályt. Vasúti szereucsétSenség Prágában is Prága, április 12. Ma éjjel 3 őrakar a prágai Vrsavfe—Husiié állomáson a vasúti, híd közelé­ben. két tehieirvoimt összeütközött. A ezetmélypá- lyiaudivarról érkező vonat belefutott az ellenkező irányból jövő tekervonaf hátsó köcsögéibe. A heves összeütkŐBéJS folytén az együk fieharvouiat négy ko­csija MboruH és összezuződott- A másik vonatnak a mozdonya megrongálódott. 5aerwc®óre senlkii- sevn sebesült- meg. A balesetet rossz váltóállítás okozta. TUNGSRAM-WESTERN Tísirfa, zavartalan, erős vételt biztosit. Csütörtökön érkezik haza Bethlen miniszterelnök Milánó, április 12. Bethlen István gróf magyar miniszterelnök ma ideérkezett s kör­nyezetéhői kiszivárgott hírek sz-erint csütör­tökön indul haza a trieszti gyorsvonattal. A' miniszterelnök Nagykanizsán száll le vonat­járói s onnét közvetlenül inkei birtokára utazik, ahol a húsvéti ünnepeket fogja el­tölteni. j A szociáldemokrata párt memorandumban bizonyítja, hogy a kormány megsértette az alkotmányt Prága., ápri lis 12. A cseh' szód ál d em okrata párt képviseC'őbázli üiulbjia micmörandumiot készá- tett el, amelyben a katonák választójogának elvé­teléiről megszavazott törvényt jogilag boncolja is bizonyítja, hogy a törvény az alkotmánnyal ellen­tétben van. Az emlékiratot tegnap átnyújtották a köztársasági elnök irodájának, a ímndezJt'erelnök- nek és a nemzetgyűlés mindkét háza elnökének. Pangalos megszökött? Athén, április 12. A görög parlament­ben tegnap olyan hirek terjedtek el, hegy] Pangalosz volt diktátor megszökött deportá­lásából. E hirt hivatalosan megcáfolták, de a közvélemény nem hisz a cáriatokban. Franchet d'Esperey súlyos autóbalesete Paris, április 12. Francáét d'Esperey marsall, aki Marokkóban inspekciós utat végzett, súlyos automobilszerencséüenség áldozata lett. Az autó fölforduit és a marsall komoly sérüléseket szen­vedett. Bouis tengernagy, a francia földközi-ten­geri flotta parancsnoka, aki pillanatnyilag nagy keleti utat végez, Beyrufh kikötőjében szintén szerencsétlenül járt egy autőuíja alkalmával. A‘ tengernagy sérülései nem oly veszedelmesek, mint a marsalléi. Az adóreform végrehajtási rendelet© Prága, április 12. A Tribuna jelenti: A pénz­ügyminisztériumiban az adóreform végrehajtási remdeOet’ém dolgoznak. A rendeletét a törvény ki­hirdesse után azonnal ki fognak adni,. Slávik trencséni közjegyző megtartja képviseli mandá­tumát Prága, április 12. A Lidové Noviny jelen* tette nemrégen, hogy Slávik Mihály dr. agrá-< rius párti képviselőt trencséni közjegyzőnek' nevezték ki és ezek folytán lemond képviselői mandátumáról. Slávik lemondása az agrárius pártban nehézségeket okoz, mert utódja egy magyar kisgazda lenne. Most az agrárpárt hi­vatalosan jelenti, hogy Slávik Mihály közjegye zői kinevezése dacára is megmarad képviselő­nek, mert a pártelnökség nem hagyta jóvá! mandátumáról való lemondását. Leóién helyett elfogták — a titkosrendőrt Troppau, április 12. Vasárnapra virradó éj­szakán három nagy betörés történt Troppauban. Az egyiket Bat-a fióküzletében, a másikat Olbricb. kereskedelmi tanácsos irodájában, a harmadikat a Löffelmann-féle virágkereskedésben követték el. A betörők olyan merészen és ügyesen léptele föl, hogy a városban nyomban az a hír terjedt el, hogy Lecián bandája jelent meg Troppauban. A Bata-üzletben a betörést észrevette az üzletvez-e* fő és magánlakásának ablakából rendőri segít­ségért kiáltozott. A rendőrök megjelentek a hely­színen, de a tolvajok a háztetőkön át elszöktek.- Midőn az egyik titkos rendőr a banditák nyomát követve revolverét lövésre készen tartotta, egy po’vár, aki nem tudía kivel van dolga, eser­nyőjével kiverte a revolvert a kezéből. Az üldö­zött tolvaj természetesen sértetlenül kereket ol­dott. Hasonló humoros baleset történt egy másik titkos rendőrrel is, akit két járókelő fogott le ab­ban a szent meggyőződésben, hogv a’ öklözött Lecián* fogták el. A két éjjeli jelenet Troppau­ban óriási derültséget keltett.

Next

/
Thumbnails
Contents