Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)
1927-04-12 / 85. (1419.) szám
A gyermekfáraó lutankamen halálát még ma is sürü titok fedi Carter könyve Tutanbamenról — Az orvosi, valamint a bonctani és vegyi vizsgálat sem tudta megállapítani, milyen betegség okozta a 17 éves fáraó halálát 6 <rn?s^.^A<v^gjgtgr>at> London, április 10. „The great románcé öf archaeology“ nevezik Angliában Lord Car- narvon és Hovard Carte'r világhirü feliedezé- sét. Immár több, mint négy éve- történt a Királyok völgyében a csodálatos lelet és csak most fejeződött be teljesen az ott talált kincsek leírása, melyek valószínűleg a bal alt uralkodó személyes ékszerei lehettek. Most Carter könyvének, „The Tömb of Tut-ankh-amen“ megjelenésével lehullott az utolsó lepel a gyermekfáraő múmiájáról. A kétkötetes, kötetenként több mint 150 ábrát tartalmazó komoly, tudományos munkának megírásában nemcsak Havard Carter vett részt, hanem több tudós vállalta az egyes fejezetek feldolgozását D. E. Derry, A. Lucas, P. E, Newberry, A. Seott és H. J. Plend erleith neves szakemberek az egyes fejezetek szerkesztését vállalták. A munka részletes pontossággal leírja az egész felfedezés történetét és adja a talált tárgyak leírását. Carter stílusa élénk, tiszta. Kiváló képessége, hogy az olvasót magával ragadja és minden kis részletre rátereli figyelmét. Lelkesedik a témáért és lelkesedést tud kelteni. A sirt 1922 novemberében fedezték fel. Ennek történetével és a sirkamrák tartalmával foglalkozik az első kötet. A második kötet az 1923—1926 őszéig tartó munkálatokat ismerteti. Legérdekesebb az 1925—26-iki szezon munkáinak leírása. Ebbe az időbe esett a legbelsőbb kamra felnyitása és a háromszoros koporsó felnyitása is. A legbelsőbb, mint ezt annak idején ismertettük, tiszta aranyból készült. Maradt végül a legérdekesebb, legizgatóbb dolog: a faraó múmiájának vizsgálata. Ez meglepő gazdag eredményt hozott. 143 különféle ékszer, díszes használati és vallási vonatkozású tárgy került elő a múmiát takaró tiszta lenből készült tekercsekből. „A legizgatóbb volt, — írja Carter — amikor az utolsó bandázs lehullott a múmiáról és a fiatal faraó földi porhüvelye előttünk feküdt. A felfedezés koronája volt az a jelenet, amikor végre elértük utolsó célunkat. Egy alig ismert, eddig homályban levő uralkodó 3000 éves hallgatás után visszatért a történelembe és a kultúrtörténetbe. A sir felfedte titkát. A sötétbarnára száradt múmia sejtetni engedte a fiatal, alig 17 éves uralkodó hajdani alakját. Karcsú, nyúlánk, korához képest aránylag izmos gyermekember volt Tut-Ankh-Amen. Arca kifinomult, kellemes vonásu, szelíd lehetett. A múmiát boritó utolsó bandázsréteg aránylag rossz kondícióban volt. Oka ennek valószínűleg a sok szentelt kenőcs alkalmazása lehetett. Ezeknek a kenőcsöknek alkalmazásáról eddig nem igen tudtak. Tény, hogy törékeny, összeálló tömeggé merevítették helyenként a lenvászon csikókat, melyek a faraó tetemét borították. Ez az összeragadás természetesen nagyon megnehezítette a takaró bandázsok lefejtését a tetemről. A kenőcsök vegyi hatásának tulajdonítható az is, hogy a koponyát borító vászonból készült és gyöngyhimzéssel díszített halotti sapkát a koponyáról lefejteni nem sikerült. Ezért nem is bántották, hanem leredeti helyén maradt. A múmia arcvonásai után Ítélve, következtetéseket lehet levonni a faraó eredetére vonatkozólag. A faraó arca feltűnően hasonlít apósára, Ank-en-Atenra. Úgy Tut-Ankh- Amen, mint Smenk-Ka-Re, a másik faraó, úgy nyerték el felső, illetve alsó Egyiptom trónját, hogy Ank-en-aten leányai közül elvettek egyet-egyet. Valószínű, hogy a faraó apja egyúttal apósa is volt és a két nevezett faraó illegitim mellékházasságokből származhatott. Erre különben a XVIII. dinasztiában több históriai példa akadt. Szóval Tut-Ankh- Amen felesége egyben féltestvére volt a fáraónak. A könyv hat függeléket tartalmaz. Ezek a rendkívül érdekes, speciális vizsgálatok eredményeit tárgyalják. Derry dr. orvosi szempontból vizsgálta meg a múmiát. Rendkívül alapos vizsgálat a halál okát megállapítani nem tudta. Tekintettel arra, hogy a belső szerveket külön balzsamozták be és temették el, egy szervi betegség kimutatása lehetetlen volt. A test külső sérelmi nyomokat nem tartalmazott. A csontok épek és normálisan fejlettek voltak. Tekintettel arra, hogy a belső szervek porrá hullottak szét a bebalzsamoz^ dacéra, ner^ lehetett megállapítani, hogy esetleg milyen betegség áldozatai lett a fiatal faraó. így azután nyilván az erőszakos, vagy természetes halál kérdése örök titok fog maradni, annál is inkább, mert a vegyi vizsgálat a gyomorban és a belek valószínű maradványaiban ásványi mérget kimutatni nem tudott. A függelék kémiai részét Lucas dr. irta. A különféle anyagok vegyi karakterét dolgozza fel, egyben a szövetek struktúráját és anyagát i-s vizsgálva. A gyapo-1 tót nem ismerhették, mert minden szövet kizárólag lenrostból készült. Érdekes a fesUngvár, április 11. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Jelentette már a Prágai Magyar Hírlap, hogy az Ungvár melletti Nagyszelmenc községben Borbély Sándor grófi erdősegédtiszt browningjából torkonlőtt egy Lakatos nevű cigányt, aki Nagyszelmencen mezőőr és egyben sírásó volt. A súlyosan sérült cigányt az ugnvári közkórházba hozták, ahonnan azonban, mint az életnek meg nem menthetőt, visszaküldték N agys zel m enc re. A cigány sebébe belehalt. Az eset, körülményeinél fogva, messze kiemelkedik a közönséges gyilkossági esetek közül, mivel csupán első megnyilatkozása annak a régen készülő háborúságnak, melyet a nagyszelmenci cigányok vezetnek, az erdőket őrző grófi személyzet ellen. A cigányközség Nagyszelmenc módos magyar község, melynek lakói között sok érdekes típust találhatunk. Ennek a nagyközségnek határában van KeletSz'lovenszJcó egyetlen cigányköz$ége, melynek lakói ma is a legvadabb, min* ómenre elszánt rabló és tolvaj életet élik. Az egész környék lakói nagyon jól tudják, hogy Nagyszelmencről Szirénfalvára eljutni csalt csoportosan és nappal lehet, mert aki magánosán kerül be az utón lévő cigányfaluba, az ép bőrrel onnan ki nem kerül. Ennek a vad népnek természetét mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy 1918-ban, amikor a vörösök vonultak 'Nagyszelmenc felé, a cigányfalu lakói lö- vé&zárkot ástak és lopott fegyverekkel egy napig a legnagyobb hősiességgel tartották a frontot. A mocsári erdő Nagyszelmenc közelében van a mocsári erdő, melynek sűrűjében nem egy gyilkosságot követtek el a cigányok. Ez az erdő a Maj- látk gróf tulajdona, melyre ezidőszermt Borbély Sándor erdősegédtiszt ügyel fel. Borbély Sándorra a cigányfalu nomád lakói igen haragusznak, mert a kötelességét teljesítő tisztviselő a falopásokat mindig szigorúan megtorolta. Ugylátszik a cigányok már régen lesték az alkalmat, hogy Borbélyon bosszut állhassanak. A kedvező alkalom szerdán bekövetkezett. » „Állj és védd magad44 Borbély Sándor szolgálati fegyverével a vállán Szirénfalva felől közeledett Nagyszelmenc felé- Az erdő alatt útját állta két illu- minált állapotban lévő hatalmas cigány. Az egyik, Lakatos Kálmán nagyszelmenci mezőőr és sirásó, a másik Cicu János volt. A két elszánt ember rákiáltott Borbély Sándorra: — Állj és védd magad! Mert leszámolunk veled! Azzal az egyik elölről, a másik hátulról hözáporral ostrom a,Iá vette az erdölisz- tel, aki folyton hátrálva igyekezett, a falu * felé. Borbély Sándor a hátráló menekülés közben folyton figyelmeztette a támadókat, hogy hagy- jarak fel gyilkos szándékukkal, mert kénytelen Jesz fegyveréből rájuk lőni, de a vérszemet kapó, megvadult cigányok nem tágítottak mellőle. Ilyen hajsza után ért Borbély a faluig, ahol tékek alkalmazása is. Ezen a téren sok uj, meglepő felfedezést tett Lucas dr. Több festékanyagot sekerült kimutatnia, * melynek alkalmazásáról eddig nem tudtunk. Ezzel bámulatosan kiterjedt a régi egyiptomiak vegyi ismereteiről alkotott tudásunk. Egyes anyagok vegyvizsgálatáról Iienderleith dr. értekezik. Végül Newberry professzor a kérdés bonctani részét, a talált virágmaradványok, növényi rostok, stb. vizsgálatáról c.á- mol be részletességgel. Végül Seott a különféle anyagok összetételéről és készítési mód- I járói értekezik. Ezzel lehullott az uto.lső lepel a gyer- mekfaraó múmiájáról. A XX. század egyik legnagyobb archeológiái felfedezése lezárult. Kevés hasonló felfedezésről tud a tudomány, különösen az egyiptológia. A mesés kincsek a faraó testével együtt bekerülnek a cairói múzeumba és a háromezer év óta alvó gyermekuralkodó végre eléri örök nyugalmát a Bódi Péter gazda, portájára menekült fel, de a cigányok oda is követték. Borbély a hátrálás közben nem vette észre, hogy egy ház hátulsó falához ért, ahonnan nem tudott tovább jutni. ölni vagy meghalni Hátát a falnak vetve, Borbély Sándor észrevette, hogy az egyik cigány kést huz elő, hogy most már végezzen a kelepcébe szorult áldozattal. Borbély Sándor szorult helyzetében a közvetlen előtte álló cigányok ellen vadász- fegyverét nem használhatta. Mentő gondolata támadt. Eszébe jutott, hogy zsebében van a browningja. Még egyszer figyelmeztette a cigányokat és amikor az egyik késével rá akart rohan- ni, browningjából golyót röpített a cigány nyakába. Az áldozat Lakatos Kálmán volt, aki azonnal összeesett. Menekülés Az igy támadt pillanatnyi zavart Borbély Sándor arra használta fel, hogy A közelben lévő csendörlaklanyára menekült, ahol a csendörök védelmét kérte. Fellázad a cigányfalu A Lakatos Kálmán tragédiájának azonnal hire szaladt a cigány faluban. A megvadult nép egy pillanat alatt készen volt a háborúra. Kapát, kaszát, ásót és dorongokat kapva, orditozás közben vonultak fel a csendőrlaktanya elé• Az ultimátum Á cigányok vezetője azonnal utirnáíumot intézett a esendőrőrsparancsnokhoz, követelvén, hogy a csend,őrség azonnal adja ki a nála menedéket kereső Borbély Sándort, hogy népüéletet gyakorolhassanak felette. A csendőrség természetesen nem tett eleget a cigáryhadsereg követelésének, hanem oszlásra Szólította fel a tömeget. Az ostrom Erre a feldühödött cigányhad ostrom alá vette a csendőrlaktanyát és a vezetők kijelentették, hogy ha Borbély Sándort ki nem adják, egy csendőrt fognak meggyilkolni bosszúból a lelőtt Lakatos Kálmánért. A könnyen vérengzéssé válható ostromnak a csendőrség tapintata békésen vetett véget, de a sebébe belehalt Lakatos társát, Cicu Jánost letartóztatta és a kaposi járásbi- birósdg börtönébe kisérte. Borbély ellep az eljárás megindult. Péntek délután volt a bírósági s2emle, melyen megállapítást nyert, hogy Borbély Sándor önvédelemből lőtte le a garázda cigányt. Az eset a környéken nagy idegességet keltett, mivel a cigányfalu vad lakóitól mindenki fél. » A cigányok garázdálkodásáról különben valóságos rémmeséke t regéinek ezen a vidéken. Hogy milyen furfanggal közelítik és csalják tőrbe ezek a rabló cigányok áldozataikat, arra igen érdekes példa az a kaland, amelyet a fenti véres eseményekkel kapcsolatban egy környékbeli ember mesélt el. Egy alkonyat táján a kaland hőse a dereg- nyői dombon összetalálkozott egy nagyszelmenci cigánnyal. A robusztus ember alázatos kéréssel fordult hozzá: — Légyén sives, irjá le nekem amott a temetőben egy fejfánák a felírását, mert én néni tudok írni. Az ember az első pillanatban fel sem fogva A nagyszelmenci cigányháboru A cigányfalu fellázadt és megostromolta a csendőrlaktanyát — Bejelentették, hogy lelőtt társukért egy csendőrt megölnek — A csend- őrség békésen leszerelte az ostromot —A vizsgálat tisztázta Borbély erdőtisztet, aki önvédelemből használta fegyverét — A P. M. H. eredeti tudósítása — 1927 április 12, kedd. Szlovenszkóban elismert legszebb férfi-fehérnemű mérték után KALKSTEIN divatfizSeiében UZHOROD, kapható. i __....................................^ a k érés jelentőségét, letért a dombról a közeli temetőbe, ahol egy fejfa előtt megállották. A félhomály azonban megborzongtatta a kaland hősét, aki csak akkor vette észre, hogy a cigánynál éktelen nagy furkósbo' van. A szorongatott helyzetben lévő ember feltalálta magát: — Szúrja azt a furkósbotot a földbe, akkor leirom a szöveget. A cigány beleszurta. — Csák siessen, mert nincs időm, — de hangja már fenyegető volt. Ebben a pillanatban szekérzörgés hallatszott le a dombról, ami a szorult emberbe bátorságot öntött. S mikor látta, hogy a cigány feltűnően idegeskedik, egy merész fordulattal kikapla a földbeszurt botot és a szekér után iramodott, hogy azon e’meneküljön. A cigány káromkodva fenyege'te meg a még furfangosabb embert, aki túljárt az ő ci- gányeszén is. Eihangzoti a vádbeszéd a hatíi- kölcsönpanama főtárgyalásén Prága, április 11. A hadikölcsönpanama- bünpör tárgyalását ma délelőtt folytatták s ma már sor került a vád- és védbeszédekre is. Holnap a bíróság tanácskozik, szerdán pedig kihirdetik az Ítéletet. Tröszt ügyész vádbeszédében azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy a bíróság a vádlottak tetteit csalásnak nem is minősíti, bizonyára bűnösöknek állapítja meg őket az 1920. junius 24-i 417. törvény 13. §-a. alapján. (E törvényszakasz szerint az, aki hadikölcsönök meg nem engedett becserélésénél szándékosan közreműködik, vétséget követ el. A büntetés ebben az esetben 1-től 6 hónapig terjedhető fogház, azonkívül pénzbírság). j M. U. Dr* Potír Fraha IL, Jtmgmaitoová 4. | Telefon: 30902, — Rendel d. n. 4- 6-ig. — Tc’e'on: 30902. ■ Rádióműsor. Eedd PRÁGA: 12.15, 17.00 és 21.00 Hangversenyek. — 18.30 Német előadás. — 20.40 Szavalatok. — BRÜNN: 12.15, 19.00 és 21.00 Hangversenyek. — 11.35 Sajtóhírek német nyelven. — 17.45 Né&et előadás. — POZSONY: 19.00 Hangverseny. — 20.30-tól prágai műsor. — BUDAPEST: 16.00 Gyermekmesék. — 17.02 Kamarazene. — 18.20 Rádió amatőrpősta. — 20.00 Olasz est. — 21.30 Tánczene. — BÉCS: 11.00, 16.15, 20.05 és 21.05 Hangversenyek. — BERLIN: 16.30 Hangverseny. — 21.00 Haydin-szimfóniák, Széli György vezényel. — LEIPZIG: 20.15 Szimfonikus hangverseny. — BRESLAU: 20.30 A három Mária, passiójáték, — KÖNIGSBERG: 20.00 Jézus halála, caníate. — ZÜRICH: 19.30 A kulisszák mögül, vig jelenetek. — 20.00 Orosz est. — RÓMA: 13.30 és 20.45 Hangversenyek. — MILANO: 21.00 Operaelőadás. — VARSÓ: 20.30 Szimfónikus hangverseny. —. ZÁGRÁB: 20.30 Wagner- és Tschajkovszky-est. Szerda PRÁGA: 12.15 Hangverseny. — 18.30 Német előadás. — 20.40 Vig est. — 21.10 Színdarab. — BRÜNN: 12.15, 19.00, 19.30 és 21.00 Hangversenyek. — 17.35 Sajtóhírek német nyelven. — 17.45 Német előadás. — 20.00 Szinieiőadás. — POZSONY: 18.45 Hangverseny. — 20.00 Szlovák nyelvlecke magyarok részére. — 20.30 Prágai műsor. — BUDAPEST: 16.00 Mesék. — 17.45 Szimfónikus hangverseny. — 19.15 A kérők, Kisfa'udv vig játéka. — 22.00 Idegen állomások. — BÉCS és GRAZ: 11.00, 20.05 és 22.00 Hangversenyek. — ZÜRICH: 15.00, 16.00, 17 00, 20.00 és 21.00 Hangversenyek. — BERLIN: 17.00 Hangverseny. — 19.30 Előadás Nietzschéről. — 21.30 Népdalok. — LEIPZIG: 20.50 Apostol-játék. — BRESLAU: 21.15 Ónémet húsvéti játék. — FRANKFURT: 20.00 A fecske, Puccini operája. — RÓMA: 17.15 Hangverseny. — 21.00 Szinieiőadás. — MILÁNÓ: 16.15 . és 21.00 Hangversenyek. — 22.45 Jazzband. Mindenkit érdekel az adóreform, mely uj alapokra helyezi az adózást és uj eljárási módokat léptet majd életbe. A Magyar Nemzeti Párt az adóreform törvényének megszavazása után kiadja könyvalakbar az adóreform répszerfi Ismertedét Akjk a könyvre igényt tartanak, jelentsék be szükségletüket a Prágai Magyar Hírlap kiadó- hivatalánál, Praha II., Panská 12., TII. Az árát a Magyar Nemzeti Párt a?. önköltségi árnak megfelelően szabja meg.
