Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)
1927-04-12 / 85. (1419.) szám
1927 április 12, kedd. bersi JapíiüLa, ul^vtaak, ahová a kínai koros- kodok vagyona különben is már hónapok óta ömlik. SlianglMiiba 1300 Hankauöó! menekülő japán állampolgár érkezett. A németek még nem ürítették ki HamJkaut, de az események hatása alatt valószínűleg Ők is kénytelenek lesznek elhagyni a kantonjaik lorrongó fővárosátAz angolok segítik az északiakat London, április 11. A vissza özönlő déli seregek tegnap elérték Shanghaát, ahol raa ugyanazok a jelenetek játszódnak le, mint két. héttel ezelőtt, az északiák visszavonulása idején. A francia, koncessziós terület határán tegnap már uj harcolóra került sor, amely ajkaimmal a franciák több ki- naiit agyonlőttek. A Veterán nevű angol ágyuna- szád harminc percig bombázott egy jangcsepaiti kínai erődöt. A® erőd szétlövése lehetővé tette, hogy az északkinai katonaság átkelhessen a Jamg- cse folyón. Az angol ágyunaszád parancsnoka szerint a tüzelést az erőd ágyúi kezdték. Ideérkezett jelentések úgy tudják, hogy a nemzeti hadseregei Nönkiiig vidékén is megverték. Borodin menekül London, április 11. Az öt hatalom jegyzékét vnlösrmirleg ma délután nyujlrálk át a hamUcaui kormánynak. Amerikai jelentések szerint Hantomban pánik dühöng s a közvélemény azt hiszi, hogy az öt küllőid i hatalom, abban az esetben, ha a déliek nem teljesítik a kívánságokat, bombázná fogja a várost. A kikötőben állomásozó hamiinc-negyven külföldi hadihajó, melynek hatalmas ágyúi mind a városra merednek, a benszüllötteket óriási félelemben tartja. A lakosság erélyesen követeli, hogy a kormány okvetlenül teljesítse a külföldiek kérését. Borodin és vezérkara menekülése zenien hagyta el a várost. A kormány azzal a gondolattal foglalkozik, hogy székhelyét ideiglenesen a főhadiszállásra helyezi át. Kiuikiangot az északi hadsereg nyomása következtében a déliek Müriitették, pedig ez a város a shan.ghad—nanfeingi vasútvonal egyik legfontosabb gócpontja. Kanton Moszkva hűbérese volt Pilis, ápriláis 11 A Pétit Párisién skamghaii tudósítója több olyan titkos okimtuak a szövegét közli, amely ét a shanghaii szovjetkonzulátuson találtak. Az egyik ilyen okirat Mjelenti, hogy a kan- toni köztársaság a ízoeialieta szovjétköztársaságok szövetségének tagja. Minden olyan szerződést, melyei a kantornak kötnek, előbb a szovjetunió központi szervezeteinek kell bemutatni és csak ezek jóváhagyása után léphet az egyezmény életbe. Szent-!vány politikája: „harcos aktivizmus, amelynek mentalitása a követelés és nem a kérés44 A Brassói Lapok prágai interjúja a magyar nemzeti párt vezérével — A magyarság pártjai között megvan a lehetősége a szoros kooperációnak — A magyarság gazdasági jövője csak politikai ufón biztosítható G. K. Chesterton Brown páter újabb esetei (30) — Brown páter — mondta a szónok:, a nyugatról jött fehérhajói férfiú, akit a felelősség kissé meggondoltabbá tett —, azért kérettük ide, hogy mindenekelőtt bocsánatot kérjünk és köszönetét mondjunk. Belátjuk, hogy ön volt az első, aki a szellemi manifesz- tációt mint olyat fölismerte. Mi keményre- főzött szkeptikusok voltunk, de most belátjuk, hogy a kemény kérget át kell törni és meg kell érteni a másvilág nagy jelenségeit, ön már régen ezt az álláspontot képviseli; ön képviseli a dolgok természetfölötti magyarázatát és mi alárendeljük magunkat. És, másodszor, érezzük, hogy ez az okirat az ön aláírása nélkül nem ér semmit Ebben az írásban közöljük a lelki jelenségek 1 . .atá- sáva! foglalkozó társasággal a pontos tényállást, mert az újsághírek jóformán ellent- ;in omlanak egymásnak. Elmondjuk, miként mondták ki az átkot az utcán; miként változóit az átok következtében azonnal párává az az ember, aki ebben a szobában, mint lepecsételt ládában ült, miként testesült meg ismét elképzelhetetlen módon és miként akasztatott öngyilkosként az akasztóiéra. Mivel ön volt az első, aki hitt a csodában, az a véleményünk, hogy önnek kell megkezdenie a.z aláírást — Nem, köszönöm -- szólt zavartan Brown páter nem szívesen tenném. — ügy érti, hogy% nem akarja elfőnek aláírni ? Prága, április 11. A Brassói Lapok szerkesztője néhány hét. előtt Prágában és Szlovenszkón járt s hetekig tanulmányozta itt a magyarság kisebbségi életét. Benyomásairól s vizsg- -dúsainak eredményéről most lapjában hosszú cikksorozattal számol be. Érdekes mondanivalói és megállapításai során legutóbb, azt a politikai beszélgetést hozza nyilvánosságra, amit Prágában Szent.-Ivány József nemzet- gyűlési képviselővel, a magyar nemzeti párt ■vezérével folytatott. Az érdekes interjút az alábbiakban közöljük mi is. A német-magyar parlamenti szövetség jelentősége •— Mi volt az indító oka arra, hogy már a választásoknál a németekkel ment együtt és miért nem a magyarokkal? — hangzott az első kérdés. ~ A kérdés nem helyesen van feltéve, mert nem arról volt szó, hogy a ker.-szocia- lista magyarok nélkül a németekkel menjek, de arról, hogy együtt menjen a két magyar párt és azután bővítse ki sorait a hasonló sorsú nemzetek valamelyik pártjával. Csak akkor mentem a németekkel a másik magyar párttól teljesen elkülönülve, amikor a magyarok egységes választási listája lehetetlenné vált. Hogy ki okozta a különválást, vagy ki tette lehetetlenné az egységes magyar listát, árról sokat beszéltünk már a nyílt színen. Ezt a sajnálatos körülményt, kár volna újra kivinni a nyilvánosság elé. csak az a fontos, hogy a jövőre készüljünk fel. Sajnálom, hogy eddig még egyetlen ilyen irányú javaslatom sem talált visszhangra a másik magyar pártnál. - - , — Kibővíteni a magyarság választási listáját azért volt szükséges, mert a választási törvény mindent odaad a nagy pártoknál; s ^ németekkel való szövetség révén tagjai voltunk a legnagyobb kisebbségi pártnak, amely tudvalevőleg az összes mandátumhoz nem jutott kis pártok szavazatát megkapta és igy például egy képviselői és két szerátöri mandátumhoz jutott a szlovenszkói magyarság és magyar (szepesi) németség .soknak a szavazatoknak .révén, melyeket a kormány által a mi megbontásunkra állított, de szomorúan végzett pártocskákra adtak meg- tévelyedett magonrok. Ha nincs a német sző-' j vétség, akkor ezeket a szavazatokat a német ' szocialisták kapták volna, akiknek a magyarság „Hekuba,,!, sőt akik a nemzeti polgári i magyarságnak egyenesen ellenségei. — A németekkel azért is kellett szövetkezni, mert az egyedüli oly csoport volt, melyet. a közös elnyomatás a mi barátunkká predesztinált és mivel nekik is számtalan érdekük fűződött ahhoz, hogy velünk kooperáljanak; természetes, hogy a „do ut des“ elvet sem hagytuk figyelmen /kivül a megegyezésnél. A megegyezés egyébiránt három kérdésben biztosított nekünk teljesen szabad kezet Az egyik Szlovenszkó autonómiája és az azzal összefüggő minden kérdés, a másik a kormánybalépés kérdése, a harmadik az egyházpol itlkai kérd ések. A magyar nemzeti párt viszonya a többséghez A németek beléptek a kormányba, mi ellenzékben maradtunk s hogy még nem léptünk a demonstratív szakítás és ellenségeskedés útjára, azért van, mert követeléseink végrehajtásának elősegítését vállalták és ma még taktikailag súlyos hibát jelentene eldobni ezt a támaszt. A valóságban a szövetség semmilyen szervezett formában nem létezik , tehát teljesen függetlenek vagyunk s éppen arról tárgyalok, lehet-e és milyen formában kooperálni a kormánnyal való tárgyalásaink ilyen vagy amolyan befejezése után. A magyar kérdés fontossága — Rád! professzor szerint a magyar kérdés nem fontos, csak a német. Mi erről a véleménye? •— hangzott. a következő kérdés. — Ezt a kérdést kéííétt volna élőbb feltennie. Persze, hogy nem fontos, ée éppen az én politikám vitte odáig és a német szövetség, hogy a fontostógát ki- kényszeritse magának. A magyar kérdés Radi professzornak nem csinál talán bajt és gondot, de én nagyon szeretném, ha kipróbálná az aktív politikában is ezt a véleményét. A két magyar párt együttműködésének problémája — Mit tart a magyar pártoknak legalább egy keretben való egyesítéséről? — Egy pártba összehozni nem lehet őket,! szoros kooperációnak azonban megvan a lehetősége. Mindenki. előtt a gazdasági szervek egyesítése volna a szükséges, azután a politikai irány összhangba hozatala. Ugyanis mi az aktivista irányt képviseljük, nem ugyan az erdélyi alapon, de a harcos aktivizmus alapján, mely egyetlen magyar sérelmet sem hagy szó nélkül és amelynek *a mentalitása a követelés és nem a kérés. Ehhez a lehetőséghez megszereztük a politikai fegyvereket, 'melyek részben abból a helyzetiből keletkeztek, hogy a mostani többség alig néhánynál több szavazatot számlál, mint a képviselők számának a fele és a mi hat szavazatunk is égetően szükséges, ezenkívül azonban magunkkal tudunk rántani annyit, hogy a többség felborul, ezért nem szabad egyszerűen oldalba rúgni németjeinket. Ezt a helyzetet mindenki láthatta s erre alapítottam évek óta hangoztatott reálpolitikámat. Ennek látható eredményei máris vannak, de még mindig sokkal kevesebb, mint amit mi elérni akarunk s amitől tesszük függővé a kormánytöbbségben való részvételünket.. A ker.-szoc. párt nem tárgyal, ily munkára nem vállalkozik s a közjogi ellenzéki álláspontra helyezkedik, azt mondván, úgysem fogok ón eredményeket elérni. A logikai következménye tehát a helyzetnek az, hogy ha csakugyan nem érem el a kiránt eredményeket, akkor egyesülünk az ellenzékben, ha elérem őket, akkor a ker.- szoc. pártnak kell revideálnia politikáját s ismét egyesülhetünk valamely formában. Ha majd nem megy, apellálni fogok az erdélyi magyarokhoz, segítsenek összekovácsolni sorainkat. — Mit tart a magyarság gazdasági jövőjéről a köztársaságban? Ez is politikai kérdés. Csak politikai utón lehet a magyar gazdaság jövendőjét biztosítani. És ez borzasztó fontos, mert a csehszlovákiai magyarság az államnak azon a részén fekszik, melynek termelési viszonyai a legnehezebbek, értékesítési viszonyai a legrosszabbak. Helyes politikával aktív részesei lehetünk a kormányzat és igazgatás által életrehivott gazdasági szerveknek és mindenütt ottlehetünk, ahol gazdasági érdekeink szóba kerülhetnek. v-y. . L Nem baj, hogy kevesen vagyunk, mert — ezt már volt alkalmunk tapasztalni •— a szavunknak hozzáértésünk súlyt acL A magyar munkáskérdés — A szociális kérdésről az itteni magyarsággal összekapcsolva mi mondanivalója van ? Erről nagyon sokat lehet beszélni. A magyar munkásság gazdasági helyzete valamennyi között a legrosszabb. Természetes, hogy jó része éppen ezért a kommunista pártban keres orvoslást. Az én pártommal szorosan együttműködik a nemrég alakult magyar nemzeti munkáspárt, melyet az a belátás hivott életre, hogy az in— Úgy értem, hogy egyáltalán nem szeretném aláírni — szólt a pap szerényen. -— Tudja, az én hivatásomban lévő ember nem igen tréfálkozhat a csodákkal. — De hiszen ön is azt mondta, hogy csoda? — kérdezte Alboin tágra meredt szemmel. — Sajnálom — mondotta Brown páter — de azt hiszem, tévedés van a dologban. Nem hiszem, hogy csodáról beszéltem. Csak azt mondtam, valami történhet. És erre önök megjegyezték, hogy csoda nélkül semmi sem történhetik. Azután mégis megtörtént. Ezért mondták, hogy csoda volt. De én az elejétől a végéig egyetlen szót sem szóltam csodáról, vagy mágiáról, vagy valami hasonlóról — De azt hittem, hogy hisz a csodákban — szakította félbe a titkár. — Igen — válaszolt Brown páter —, hiszek a csodákban. Abban is hiszek, hogy léteznek emberhússal táplálkozó tigrisek, de nem látom őket. mindenben. Ha csodára van szükségem, tudom, hol keressem. Fogalmam sincs, miként képviselheti ezt az álláspontot, Brown páter — mondotta hevesen Vandám —ez igy oly szüksziviinek hangzik s ön egyáltalán nem látszik sztik- szivünek, ha csukás is. Hát nem látja be, hogy az ilyesféle csoda kivégez minden materializmust.? óriás betűkkel közli az egész világgal, hogy mit tudnak a szellemi erők és mit végeztek el máris. A hitnek oly szolgálatot tehet, amekkorát még egyetlen pap sem tett! A kis pap föl egyenesedett és kövérsége dacára valami személytelen. ós nem tudatos, tekintély volt alakjában. i — Nos — mondotta —, csak nem tételezi föl rólam, hogy a hitemet olyannal fogom szolgálni, amiről tudom, hogy hazugság. Úgysem tudom, mit ért az előbbi frázis alatt és ön valószínűleg szintén nem, ha megengedi, hogy őszintén beszéljek. Hazugsággal talán lehet hitet szolgálni, de semmiesetre sem Istent. És mivel minduntalan a hitemre tér vissza, ideje volna, ha végre megtudja, hogy tulajdonképpen mi is az én hitem. — Nem egészen értem — válaszolt a milliárdos kíváncsian. — Én is azt hiszem, hogy nem érti — válaszolt egyszerűen Brown páter. — ön azt mondja, a bűnt természetfölötti erők követték el. Milyen természetfölötti erők? Csak nem gondolja, hogy a szent angyalok meg fogták Wyndet, kihurcolták az ablakon és egy kerti fára kötötték? Ugye ezt nem hiszi? És ami a bukott angyalokat illeti, nem, ők sem tették. Azok az emberek, akik a tettet elkövették, gonoszak voltak, de megelégedtek a saját rosszaságukkal s nem kötöttek még gonoszabb szövetséget különböző természetfölötti erőkkel. A szatanizmust ismerem, sajnos, kénytelen voltam vele foglalkozni, de tudom, milyen a legtöbb esetben. Büszke és aljas. Szeret felsőbb séges mezben megjelenni, az ártatlanokat csak félig érthető dolgokkal ijesztgeti, a kis gyermekeket megfélemlíti. Ezért foglalkozik különös előszeretettel misztériumokkal, beavatásokkal, titkos társaságokkal és sok más hasonlóval. A sza- tani.znms szeme befelé irányul és külseje bármily komoly, bévül mindig csekély, de örült mosolyt, rejteget. A beszélő pap össze rázkódott, mintha jeges légáram érte volna. — Hagyjuk ezeket a dolgokat — a mi esetünkben nincs semmi keresnivalójuk, erről kezeskedem. Azt gondolják, hogy ez a szegény ir, aki elvadulva és őrjöngve rohant végig az utcám, elmondta a féligazságot és amikor arcomat meglátta, elfutott, hogy ne mondjon még többet — azt gondolják, hogy a sátán rábízta titkait erre az irre? Elismerem, hogy valószínűleg két nálánál gonoszabb emberrel szövetkezett, de amikor elsütötte a revolvert és átkozódott, csak szörnyű dühkitörés vett rajta erőt. — Mi az ördög akkor az egész? — kérdezte Vandam. — A gyerekpisztoly elsütése és a nevetséges átok nem okozhatták a tettet, ha nem volt csoda a dologban. — Wyndet nem tüntethették el, mint a tündért és nem hozhatták volna ismét napvilágra kötéllel a nyakán egy mérföldre távolaiban? —Nem — felelte élesen Brown —, de mit tehettek? — Még mindág nem tudom — felelt a milliárdos komolyan. — Azt kérdezem, mit. tehettek mást? — ismételte a pap ós mozdulata talán először volt ingerült — Ön állandóan azt hajtogatja, hogy a vaklövés nem tehette sem ezt, sem azt. Hogy egyedül nem alkalmas a gyilkolásra vagy a csoda megtételére. De arra nem gondol, hogy valószínű következmények után kutasson. Mit csinálna például ön, ha egy őrültnek eszébe jutna pisztolyát pont az ön ablaka előtt elsütni minden indokolás és érteleim nélkül? Mi történne legelőször? Vandam gondolkozott. — Azt. hiszem, legelőször kinéznék az ablakon — mondotta. (Vége következik-) 2 Titkos jugosz!áv~török egyezmény ? ■ Róma, április 11. Politikai körökben hire jár annak, begy Jugoszlávia titkos szerződést kötött Törökországgal Itália balkáni politikájának ellensúlyozására. Változatlan a jugoszláv-magyar viszony Belgrdd, április 11. Itteni politikusok véleménye szerint Bethlen római útja, ha nem kötött Mussolinival titkos szerződést, nem befolyásolja Magyarország és Jugoszlávia eddigi viszonyát
