Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)

1927-03-11 / 58. (1392.) szám

Na! sxdarank t@ ®l«Sanl í VL évf. 58. (1392) szám * Péntek ' 1927 március 11 !twhk kKUlíMnauntfMiuenHHuanMMeMtt! aumnHnnMnMaMWMnaannncfimBáaMMHkMVcaisi awa»etaeBW'*wiww*w«»MceBtt«i«nninneB*nBana>wen«ean<0,*,**n*n**naM|uj**B«|wnu,,*>^a,,®,,l,,<w,/^^ “" *“* fial sxámank t# 1927 március 11 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: polltlkoi nOpilcLpiCL Felelős szerkesztő: DZURÁNYl LÁSZLÓ FORGACH GtZA Szerkesztőség: Prága 11., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. —Te­lefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha Masaryk elnök Svájcban Bern, március 10. Masaryk köztársasági el­nök ma délelőtt 9 óra 35 perckor lányának tár­saságában Bernbe érkezett. A pályául varon Veverka dr. berni csehszlovák követ fogadta az államfőt. Rajta kívül Jan Masaryk ionJoni kö­vet, az elnök fia is megjelent. Masaryk inkogni­tóban utazik és délelőtt 11 órakor nem hivatalo­san látogatást tett Motta szövetségi elnöknél aki­nek kifejezte köszönetét Svájc ismételt vendégsze­retőért. —..." —- i n ——fc-dB—qgaM ' ■■■itwiii i­A tizenhatos bizottság tárgyalásai a közigazgatási reformról Prága, március 10. A koalíció tizenhatos bizottsága tegnap az adóreformról és a köz­igazgatási reformról tanácskozott Ez a meg­beszélés azonban csak informatív jellegű volt. mert egyes koalíciós pártok még nem foglaltak el végleges álláspontot a közigaz­gatási reformmal szemben. A német iparos- pórt országos elnöksége az első. amely meg­állapította. hogy a közigazgatási reform ja­vaslata mai formájában elfogadhatatlan. Az elnökség a párt törvényhozóinak teljes bizal­mat szavaz és elvárja, hogy a jövőben éppen ugy. mint a múltban, az iparosok és kereske­dők érdekeit fogják védeni, anélkül, hogy a nemzeti érdekeket szem elöl tévesztenék. A német keresztényszocialisták a mai napon hoznak végleges döntést, mig a német agrá­riusok csak a jövő hét keddién. Belgrádban tüntettek Albert Thomas ellen Belgrád, március 10. (Saját tudósítónk táv­irati jelentése). Albert Thomas, a genfi nemzet­közi munkaügyi hivatal igazgatója Középeurópa országaiban tett körútja alatt a napokban Belgrádba érkezett s tegnap este az egyetemen tartott előadást. Az előadóterem zsúfolásig meg­telt hallgató közönséggel, a karzatok Is teljesen megteltek. Amikor Thomas, aki a háború alatt francia municiósügyi miniszter volt, előadását meg akarta kezdeni és az előadói emelvényre lépett, a karzatról röpcédulákat dobáltak a te­rembe s hangos kiáltozással igyekeztek megakadályozni Thomast előadása meg­tartásában. Percekig tartott a zaj és az izgalom. — Le a háborús miniszterrel! Le Albert Thomassal! — hallatszott a karzatról mindenfelé. Végül is a rendőrség nagy készültséggel vonult be a terembe és a karzatokat kiürítette. A tüntetők közül 15 diákot és diáklányt a rendőrségre vezettek, ahol igazoltatás suk után szabadon bocsátották, de eljá­rás indult ellenük. E kis incidens után Thomas Albert megkezdhette előadását, amit gyorsan be is fejezett, nehogy újabb tüntetéseknek tegye ki magát. Lengyei tisztek garázdálkodásai Varsó, március 10. A 73. lengyel gyalogezred tisztjei tegnap megtámadták a kattowitzi szociál­demokrata napi’ap főszerkesztőjét, véresre verték és revolverükkel is megfenyegették. Néhány szer­kesztőségi tag és a nyomdaszemélyzet közbelépé­se megakadályozta, hogy a dühöngő lengyel tisz­tek meg ne lincseljék saját szobájában az újság­írót. Ilyen esetek különben az utóbbi hónapokban gyakran fordultak elő. A támadás oka az volt, hogy a főszerkesztő Urbanovics lengyel őrnagy Németországba való szökése alkalmával azt ir­ta, hogy a pozeni tisztikar több tagja Németor­szágba megy és fölajánlja kémszolgálatát Len­gyelország ellen. A cikkhez azután azt a kom­mentárt fűzte, hogy az ilyen és hasonló hazaáru­lások miatt alaposan át kellene szervezni a po- zéni tisztikart Incidens (Jeniben Chamberlain és Vandervelde komit a Bulgári­ában elfogott kommunisták miatt angol államtitkár kontsnunistaeilenes áliásff©gyalása — Stresensanra a népszövetség je3ent£s£g£rSI és az európai álhlrekröl — A német-lennel előzetes meg­egyezés Jelentősége — Moszkva SekicsinyBc szava Géni, március 10. A népszövetségi ta­nács ma délelőtti ülését csak 11 óra után kezdte meg. Éppen a görög és a bolgár me­nekültek letelepüléséről szóló pénzügyi je­lentések szerepeltek a napirenden, amikor alig negyed órával a megnyitás után komoly incidens történt Chamberlain és Vander- velde között. Vandervelde előadó fölszólí­totta Saracov bolgár kiküldöttet, hogy a szó­fiai kormány enyhítse szigorát az elitéit bol­gár kommunistákkal szemben és ha lehet, hirdessen amnesztiát. Általában föltűnt, hogy Saracov válaszában egyetlen szóval som vá­laszolt Vandervelde rendkívüli ajánlatára. A helyzet még menyeimetlonebb lett, amikor Chamberlain angol külügyminiszter szára­son és majdnem szarkasztikusán a vitába elegyedett é: & következőket mondotta,: — Egyáltalán nem szándékom, hogy az előadó ur emberi szempontból érthető fel­szólalását megbíráljam, de nézetem szerint tni itt nemzetközi testületet alkotunk és nem íZw.iatunk bele egy ország belügyeibe. Min­den államnak meg kell adni azt a jogot, hogy saját ügyeit szuverén módon ugy rendezze, xhogy helyesnek találja. Vanderveldét szemlátomást kellemetle­nül érintette Chamberlain hideg fölszólalása és talán még inkább az az éles és kemény xrckifejezés, mellyel az angol államiérfiu szavait félreérthetetlenül kisérte. A belga iürügyminiszter azonnal szólásra emelkedett és kijelentette, hogy magától értetődően helyesnek találja az angol külügyminiszter nézetét, de jelentéstétel közben följogosítva érezte magát személyes meggyőződésének kifejezésére. — Chamberlain arekifejezése nem árulta cl, hogy mit gondolt a közbe­szólás alatt. Az incidens elintézése után Danzig sza­bad város pénzügyi bizottságának jelentése következett, melynek előadója szintén Van­dervelde volt. A város helyzete a jelentés szerint általában kielégítőnek tekinthető, a nézeteltérések a bizottság pártatlan munká­ja következtében elsimultak, ugy hogy Dan­iig pénzügyi helyzetének megoldása küszö­bön áil. Ugyanilyen értelemben nyilatkozott Danzig szabad város jelenlévő polgár­mestere is. Számos más kisebb jelentőségű kérdés következett ezután, majd Stresemann elnök emelkedett szólásra. A népszövetségi tanács mostani ülésszaka — szerinte — sok tekin­tetben a népszövetség tekintélyének emelé­sére szolgált. A Népszövetség munkálatai mindenütt sikeresen haladnak előre és szá­mos olyan megoldást sikerült teremteni, melyek a Népszövetség tekintélye nélkül so­hasem jötték volna létre. A Népszövetség védelme alatt könnyű a nagy szociális és a jelentős kulturális kérdéseket elintézni, fő­leg azokon a területeken, amelyeket a há­ború elsősorban sújtott. Ma a Népszövetség­ben jelenlévő kishutáim aik, mint például Görögország, Bulgária, Észtország és Danzig köszönetét mondtat a Népszövetség gondos­kodásáért s ezzel is bizonyították a genfi gyülekezet életképességét. A béke minden­felé útban van és a volt ellenségek örvende­tes módon megértik egymást. Minden idea­lizmus, minden kulturális előhaladás persze nehézségekbe ütközik és minden józanságot össze kell szedni, hogy a világ pénzügyi és gazdasági egyensúlya ismét helyreálljon. Az eljövendő világgazdasági konferencia fel­adata lesz ezeket a nehéz problémákat meg­oldani. A német külügyminiszter ezután megköszönte Vandervelde értékes munká­ját, mig a tanács az elnöklő Stresemannt és az előadó Vanderveldét melegen megélje- nr_xe. utolsó pontként Stresemann angol nyel­ven felolvasta a világgazdasági konferencia jelentését. Most már bizonyos, hogy a kon­ferenciát május 4-én tényleg megnyitják. Az előkészítő munkálatok befejeződtek s a fel­olvasott jelentésből kitűnt, hogy a ’.eigülat a konferencia iránt mindenfelé kedvező. Stresemami cáfolatai Géni, március 10. Stresemann birodal­mi külügyminiszter a mai ülés elölt fogadta a sajtó képviselőit, hogy számos olyan kelle­metlen hirt megcáfoljon, amelyek könnyen elméTgesithették volna a kontinens politikai helyzetét. Elsősorban kikelt azok ellen a felelőtlen híradások ellen, amelyek Német­ország és Oroszország Lengyelország ellen irányuló titkos katonai szövetségéről szól­nak. A német-orosz berlini szerződés egyál­talán nem agresszív jellegű s pusztán döntő- bírósági meg kereskedelmi határozatokat tartalmaz. Másodsorban az oroszellenes tit­kos blokk hírét cáfolta meg a miniszter s tisztázta az angol külügyminisztert, aki a „TÓmhirek" szerint Németország megnyeré­se érdekében nagy territoriális engedmé­nyeket ígért a birodalomnak. Titkos paktum­ról szó sincs, sem német-orosz, sem német­angol részről és már ezek az ellentétes oldallu hírek is kellő értékükre szállítják le a felelőtlen sajtó kombinációit. Chamberlain semmiféle szabálytalan és titkos ajánlatot nem tett a birodalomnak. A csodálatos és nem várt német-lengyel egyetértés Berlin, március 10. A tegnapi genfi ma­gántanácskozásoknak általában igen nagy jelentőséget tulajdonítanak. Zaleski és Stre­semann délutáni megbeszélésén sikerült a lengyel—német ellentétet elvileg megoldani. Mindkét államférfi azzal a prepozícióval for­dult kormányához, hogy a tervezett meg­egyezési platformot elfogadtassa. A jelek szerint a két kormány nem gördít akadályo­kat a végérvényes megoldás elé. Stresemann és Zaleski tanácskozásánál? tárgyát a sajtó titokban tartja, de a Germania jól értesült genfi tudósítója mégis megtudott egy-két részletet a Berlinbe küldött hivatalos kom­müniké tartalmáról. Három főpontja van a, tervezett megegyezésnek: 1. A német—fran­cia kereskedelmi tárgyalásokat a közeljövő­ben ismét megkezdik; 2. a lengyel kormány az eddigi felsősziléziai kiutasításokat nem vonla vissza, de a jövőben nem utasít k? töb­bé német vasutasokat; 8. a letelepedési jogot i az általános kereskedelmi szerződés fogja szabályozni. Paris szerint a lengyel kérdésben Stresemami okosan engedett Páris. március 10. A francia sajtó szem- mellátható megelégedéssel veszi tudomásul a tegnap délutáni német—lengyel megbeszé­lések eredményét. Zaleski és Stresemami találkozását általában a mostani tanácsülés legfontosabb eredményeként értékelik. Ugy vélik, hogv e fontos és amellett olv veszedel­mesnek látszó kérdéskomplexumban történt megegyezést, a locarnói szerződések egyik utókövet,kezménvének lehet tekinteni. A francia lapok egyhangúan rámutatnak arra. mily iigves volt Németország ma­gatartása, amikor nem gátolta meg, hogy Lengyelország belépjen a népszövetségi tanácsba, mert ha annakidején meg lett volna ez az akadályozás, akkor Stroee- inann és Zaleski most nem oldhatták vol­na meg olv kényelmes körülmények kö­zött a csaknem katasztrófával fenyegető ellentétet. A jobboldali sajtó a német—lengyel fe­szültség enyhülésének dacára is bizalmatlan s még Stresemann engedékenysége mögött is veszedelmet szimatol. Pert.,in ax az Echo de Parisban vezércikket szentel a genfi német taktikának és arra a konklúzióra jut. hogy Stresemann csak a rajnai kiürítés elérésére — e nagy német rögeszme — érdekében ha­jolt meg Lengyelország előtt. Hív elvette Franciaországtól a kiürítés megtagadásának legfontosabb érvét. Moszkva csődről beszél Moszkva, március 10. A ézavjetsajtő egész figyelmét a genfi tanácskozásoknak szenteli. Az egyik kormányhoz közelálló lap szerint a tavaszi ülésszak minden tekintet­ben sikertelennek bionvult Németország nem vívta ki a Rajnavidék kiürítését, mivel a be­ígért angol segítség elmaradt. Anglia ugyan­is a Rajnavidék kiürítését a német—lengyel • l?ibéküléstöl tette függővé, illetve a német— lengyel szövetségtől, a litván—lengyel szer­ződéstől és attól, hogy a birodalom belépjen a szovjetellenes blokkba. A lan szerint Né­metország bizonyára tudja, hogy ha most en­gedne. ennek az engedékenységnek mily ve­szedelmes következményei lehetnének. A politikai fejlődés amugyls elő fogja idézni a rajnai kiürítést, nem kell azt siettetni, r g ha Berlin most lekötné magát a szevjefeíle- nes angol politika mellett, akkor örökös gaz­dasági és politikai hátrányok érnék, amelye­ken Anglia álbarátsága sem segíthetne. A szovjet utolsó barátja? Franciaország Páris, március 10. Rakovszki párjsi szovietkövet, tegnap többheti távoliét után visszaérkezett állomáshelyére. Beavatott for­rások szerint számos ui utasítást hozott az orosz—francia tárgyalásokhoz. Hogv mikor kezdődnek ezek a tárgyalások, még nem tud­ható, mert a többi moszkvai delegált egyelő­re nem érkezett meg a francia fővárosba. Az uj lengyel választási referra Varsó, március 10. A szejm alkotmányjogi bi­zottság elnöke Glomíbdoiski ugy a szejm, mint a szenátus alkotmányjogi bizottságához benyújtotta az uj választói törvényjavaslatot- A javaslat sze­rint a szejm tagjainak számát 300-ra, a szená­torokét 7'5-re korlátozzák, de a városokban ugyan­annyi mandátum kerül betöltésre, mint eddig. Keleigtalioiában a választókat két csoportba oszt­ják, a lengyelek és a nemzeti kisebbségek cso­portjára. A két csoport kiviön-K Ülőn fog szarvam?

Next

/
Thumbnails
Contents