Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)
1927-03-10 / 57. (1391.) szám
‘^tü!AjGAW * * AítVA«*M l K liAl> lí»a< március itt, csütörtök. Vi ti HEIKÜZNAH TÖRI ÉNEI EK Irta: Egri 'Viktor ‘AZ EMBEREK ÉS A MILLIÓ Nem tudnám megmagyarázni, miért mondják az emberek: a pénz az utcán hever, amikor ez nem felél még a valóságnak. Pitykét, rézgarast és egy ócska bugyellárist találtam már, de szanaszét beverő bankókat, aranyakat nem láttam, pedig általában szerencsés embernek tartanak. Az ellen mindig tiltakoztam, hogy a könnyű kereset jellemzésére az utcán heverő pénzt emlegessék; ezentúl még nyomatékosabban fogom tenni, hogy egy német újságból az alábbi eset jutott tudomásomra. Kerek milliót kellett egy bankszolgának ,ThieItbe bevinni. Közben átszállt Ingelmiinsteren és az értékes csomagot a váróteremben felejtette és csak amikor rendeltetési helyére ért. eszmélt rá bankigazgatójának kérdésére, hogy a pénz a váróterem padján maradt. Azonnal érintkezésbe léptek Ingelmünster állomásfőnökével, aki nagy megnyugtatásukra közölte velük, hogy a csomag nála van. Az egy millió frank több óráig hevert a pádon, mindenki szeme előtt, száz ember ment el mellette, munkások, akik. jöttek és mentek, száz kéz megtapogathatta, százfajta utas sétált, el a millió mellett, amely kínálta, és kellette magát, de nem kellett senkinek. Sőt, igénytelenségében olybá tűnhetett az elsétáló előtt a csomag, mintha valaki ugratásra szánta volna. így aztán ott maradt a pádon, szórakozott és halálraijedt küldöncére várva. Az utolsó esti vonat után aztán megesett az állomásfőnök szive a csomagon, bevitte magához melegedni jól fűtött szobájába, anélkül, hogy közelebbről megtekintette volna. íme, a pénz tehát nem hever az utcán, legfeljebb egy szórakozott bankszolga jóvoltából) a várótermek padkáin. Hozzáfűzhetem azt is: az emberi korlátoltság jóvoltából. MENTALITÁS A. háború óta sokat használják ezt a szót. Nekem már kicsit kopottnak tűnik, csak félve forgatom és óvatosan nézem, V^ha egyik oldalán, mely felől ón mutatom; még maradt valami a régi sugárzásból és csillogó újnak látszik. A minap egy kis jelenetnek voltam szemtanúja. Vásár lévén, egy százszoknyás bátyus parasztasszony egy bódésnál vászonpantallőt. válogatott otthon maradt férje számára. Régi jó szokáshoz híven a körülményes mustrálgatást hosszas alku követte. Huszonöt korona körül, tartottak, amikor visszajövet megint arra vitt az utam. — Húsz koronát adok, egy fillérrel se többet, — jelentette ki kategorikusan az asszony. A kis vörös bódés a kereset biztos tudatában már fölényesen mosolygott és kézlegyintve felelt: — Nem lesz az olcsóbb, megmondtam néni! Huszonöt az utolsó ára. Nyúl a néni a szoknya ráncaiba. Nyúl jobbra, nyúl balra, de a pénz sehol. A keze már reszket az izgalomtól, a batyuja is leesik és előbb halkan, aztán hangosan óbégat: — Jaj, a pénzem, jajjaj, Istenkém, elveszett a pénzem ‘ Egyszer csak tizen állnak a bódénál. — Hol vásárolt néni? Menjen vissza, a pulton hagyta a pénzit, — tanácsolja az árus. • De az asszony még jobban jajgat. —- Nem hagytam én sehol. Itt kell annak lenni! Azzal hányni kezdi a nadrágokat, beletúr az áruba, kutatnak a szomszédos narancskofák is, de a pénz csak nem kerül elő, az asszony óbégat, a boltos meg pirul és káromkodik, hogy minden vevőt elszalaszt, itt veszkődik, az árut meg össie- hánvják, hogy a ragya verje meg őket! Ezt kereskedői óvatosságból már csak magában teszi hozzá, de az arcáról leri, hogy a pokolba kivárja az egész társaságot. Végre, sok tapogatás és nyúlkálás után a százszoknya egy ráncából előkerül egy piroskoc- kás zsebkendő és a csücskében ott az egész vagyon: húsz korona. Amennyit a nadrágért kínál!, egy fillérrel se több. — Hogy nem sül el a bőr az arcáról, — káromkodik most a boltos, — húsz koronája van és az embert vérig szekálja! Küldi az asszonyt nem éppen udvariasan és a kofák kontráznak. Az egyik méltatlankodva rászól: — Hallja, néni, nőm szégyell azért a rongyos húsz koronáért ilyen skandált csapni. Már azt hittem, hogy egy ezresét siratja. Hát igy volt, csak ennyi történt. A narancsos kofa kijött a sodrából, mert valaki húsz korona után jajgatott. Manapság, úgy mondják a narancsos kofák, húsz koronáért igazán rém érdemes felizgulni. Talán még egv százasért sem. Megijedni csak egy ezresért érdemes Hiába, más lett manapság a kofák mentalitása is. üt követel az osztrák kommunista párt a szociáldemokratáktól? Az osztrák választások közös munkásfistáfának előfeltételei — Teljesíthetetlen kívánságok — Bécs, március 9. Az osztrák kommunisták a Rote Faluié cirnü lapjukban tegnap nyílt levelet tettek közzé, melyben bejelentik, hogy a legközelebbi választáson a szociáldemokrata listára fognak szavazni és nem állítanak föl önálló listákat, ha a szociáldemokrata párt kötelező Ígéretet tesz „a munkások életbevágó fontosságú követeléseinek teljesítésére", arra az esetre, ha többséget kap a nemzeti tanácsban. A levél egyúttal nagyon energikus hangon azt az időpontot — március 12-ikét — is megnevezi, ameddig a szociáldemokratáknak válaszolniok kell- Ami ,.az életbevágó fontosságú követeléseket” illeti, úgy a komrmm'sták a következőket követelik: A szociáldemokraták azonnal kezdjék meg a harcot a fascisták ellen, szereljék le a burzsoáziát, oszlassák föl a fascista és a monarchista szervezeteket, az államgépezetből távolítsák el a proletárok szempontjából megbízhatatlan elemeket, fegyverezzék föl az üzemek murkásságát, változtassák az osztályöntudattal rendelkező munkásság védelmi szervezetévé a köztársasági véderőt, vegyék föl a hadseregbe a kommu-l nistákat is, védelmezzék meg a nyolc órai munkaidőt, gátolják meg a munkanélküliséget, emeljék föl a munkások és hivatalnokok béreit, törvényileg garantálják a minimális béreket, a munkásság ellenőrizze a termelést és az áruk elszállítását, használható aggkori és rok- kantbiztositást léptessenek életbe, mely az aggkor határát a férfiaknál 60, a nőknél pedig 55 évben állapítja meg. A munkások nyugdija az utolsó bér 90 százalékát érje el és automatikusan lépjen életbe. Az üzemi tanácsok jogait ki kell tágítani, a munkanélküli segélyt 25 százalékkal emelni kell, az adóterheket pusztán a burzsoázia viselje, a lakásvédelmet biztosítani kell, az egyházat azonnal el kell választani az államtól, épp úgy mint az iskolától, a házasságot meg kell reformálni s végül polifkai és gazdasági szövetséget kell kötni a szovjetunióval. Kétséges, vájjon a szociáldemokrata párt! egyáltalában feleletet ad-e erre a merész! írásra. A vasutasok uj szolgálati szabályzata radikálisan átszervezi a hivatalnoki kart Két hivatalnok csoportot megszüntetnek — Csak azok a csehek kapnak sziovenszkói Illetményt, akik hat évig egyfolytában Szlovenszkón szolgálnak — Egy schizmatikus pópa a görögkatolikus hitre tért-* Ruszinszkói szerkesztőségünk jelenti: Vicenik Frantisek a. beregmegyei Ődávidházán mint sclrzmatikus pópa működött. A technológiát végzett okleveles gépészmérnök azonban megunta a hittéritést. Lelke sugallatát követve a gör. katolikus egyházba való felvételét kérte, ahová mint egyszerű hívőt fel is vették. Az áttérési szertartás vasárnap volt a munkácsi gör. katolikus püspöki templomban. Érdekes epizódja volt az áttérési -zertartásnak, hogy azon a volt pópa községének énekkara is résztvett és a kóruson szép egyházi da'okat énekelt Ivenej schizmatikus püspököl kellemetlenül érintette az áttérés bire, mivel igen büszke volt erre a pópájára, aki az egyedüli érettségizett pópa volt egffiz Ruszinokéban. / Prága, március 9. Már keddi számunkban jelentettük, hosrv a minisztertanács letárgyalta a vasutasok szolgálati szabályzatára vonatkozó kormányrendeletet. A rendelet valószínűiéi? már a mai nap folyamán a hivatalos lapban is megjelenik. Értesülésünk szerint a rendelet többek között a hivatalnoki kar eddigi négy csoportjából csak kettőt hagy meg. Az első csoportba tartoznak a jogi. technikai és egészségügyi hivatalnokok, a másodikba pedig mérnökök, forgalmi és adminisztratív hivatalnokok. Csakis ezen vasúti alkalmazottak részére rendszeresítenek állásokat. Az eddigi III. a) és III. b) státus hivatalnokai elvesztik hivatalnoki jellegüket és ..szolgálat; osztályon kívül álló vasúti havi díjasokká” minősítik át őketEzeket három csoportra osztják. Az első csoportba a régi III. a) státus hivatalnokai kerülnek, akiknek kezdő fizetésük 9000 korona és maximális fizetésük 25.200. A második csoportba tartoznak a mozdonyvezetők és az ehhez a szakmához tartozó alkalmazottak, akiknek fizetésük 9000-től 23.400 koronáig halad. A harmadik csoportban van az iroda- személvzet, vonatvezető és a többi tisztviselők. akiknek a polgári iskolán kívül még kétévi ipariskolát is kell végezni. Fizetésük 7800 koronától 18.600 koronáig terjed. Az első két csoport részére az ui kormányrendelet hathónapos gyakornoki időt, ir elő. A harmadik csoportnál a gyakornoki idő megszűnik. A harmadik státusban levő vasúti alkalmazottak 1927 végéig kötelesek bejelenteni, hogy hivatalnokok akarnak-e maradni a rendszeresített állásra való igény nélkül, vagy pedig a szolgálati osztályon kívüli havidíjasok akarnak-e lenni fokozatos előléptetési joggal. Az altiszt viselőket és alkalmazottakat ugyancsak négy csoportra osztják. Az első csoportba tartoznak azok, akiknek fizetésük 7200—17.100 korona, a második csoportba a 6300—13.056, a harmadik csoportba a 6300— 12.240 korona fizetéssel bírók. A lakbér mind a négy csoportnál egyenlő. Egyébként a lakbér Prágában és az ország négy nagy városában 3000 korona, a B) osztályos városokban 2556, a C) osztályuak- ban 2100 és a I>) osztályba sorozottaknál 1656 korona, A gyerekneveltetésre szánt összeg hivatalnokoknál első gyermek után 1800 korona, több gyermek után 3000 korona. A többi vasutasnál a gyerekneveltetés illetéke- 1200 —2100 korona. A szlovenszkój kedvezmény a cseh exponált vasutasok részére lényegesen kisebb lesz. Azok a hivatalnokok és alkalmazottak, akik 6 évig nem voltak egyfolytában Szlovenszkón, elvesztik a szlo- venszkói illetékeket. A szolgálati szabályzat 1926 január elsejével kezdődőleg visszamenő hatályú lesz s annak végrehajtásával a kormány a vasui- ügvi minisztériumot bízza meg. A minisztertanács elutasította a vasutas szervezetek és bizalmi testületek azon kívánságát hogy a szolgálati szabályzat elfogadása után véleményezés végett nekik kiadják. A vasutasszervezetek a mai nap folyamán újból összeülnek, hogy végleges álláspontot foglaljanak el a kormány elutasító magatartásával szemben. Beszélgetés Radziwill Gabriella hercegnővel a népszövetség sajtóosztályának tagjával A nők szerepe a népszövetségben — A két nem egyenjogúsága — Csak Anglia, a skandináv államok, Románia és Ausztrália delegációiban foglalnak belyet asszonyok Berlin, március 9. (A P. M. H. berlini tudósítójától.) Radziwill Gabriella hercegnő 1920 óta dolgozik Genfben a népszövetség irodájában. A hercegnő litván állampolgár és a Radziwill hercegi család legidősebb ágából származik, abból, amely egy időben hatalmasabb volt a lengyel királyoknál. A hercegnő már Berlinben született, ahol apja a kancellári hivatal fő- tisztviselője volt. Igen sok nyelvet beszél és a népszövetség sajtóosztályának, a „Section de l‘information“-nak munkatársa, amelynek nemcsak az a feladata, hogy a. világsajtót a népszövetség eseményeiről informálja, hanem a tagok számára külön újságot ad ki, amely a világ összes lapjainak a népszövetséggel foglalkozó cikkeit ismerteti napról-napra ai> goj és francia nyelven, 4 hercegnő a német, .V*<V* balti és orosz lapokat tartalmazó fejezeteket szerkeszti. Ezen sajtómunkán kívül ő az ösz- szekötő kapocs a népszövetség és a nemzetközi női szervezetek között. Ő képviselte a népszövetséget a washingtoni nagy kongresz- szuson és a tavalyi párisi nőjogi nemzetközi konferencián. A hercegnő családi ügyben tartózkodik most Berlinben, azonban szívesen áll az interjúvoló kollega rendelkezésére. Néhány kérdést intézek hozzá a nők szerepéről a nép- szövetségben. A feltett kérdésekre a hercegnő a következő válaszokat adta: — A népszövetség alkotmányának 7. paragrafusa kifejezetten megállapítja, hogy a népszövetség összes tisztségeit egyaránt betöltheük férfiak, vagy asszonyok. A nők azonban ezt a lehetőséget eddig nem használták ki és a vezető pozíciókban aránytalanul kevés nő dolgozik Genfben. A titkárság körülbelül 450 férdit és nőt foglalkoztat 39 különböző nemzet képviseletében. A titkárságán dolgozó nők száma k: . "ibelül megfelel a férfiak számának, azonban u nők legnagyobbrészt alárendelt munkát végezrek. Ennek talán az az oka, hogy a népszövetség vezető pozícióira csali megfelelő gyakorlattal és előképzettséggel rendelkezők tarthatnak igényt. Feltűnő, hogy a népszövetség 55 tagállama közül csak 6 állam kormánya szokott az évi közgyűlésekre nőket is kiküldeni, mégpedig helyettes delegátust minőségben. (Mindegyik, állam delegáriója három fődelegátusból és a szakértőkből áll.) — Anglia először 1922-ben küldött ki női delegátushelyéttest Mrs. Coombe Ten- nant személyében, majd 1925-ben Atholl hercegnője vett részt a Népszövetség közgyűlésén mint az angol parlament és a kormány kiküldöttje. Anglián kiyül a skandináv államok (Svédország, Dánia és Norvégia), Románia (Vacarescu Kelén személyében) és Ausztrália delegációiban szoktak nők is szerepelni. — A Népszövetség szociális ' osztályát Raphel Crowdy vezeti, az egyetlen asszony, aki igazgatói minőségben működik Genfiben. Ez az osztály eleinte főként közegészségügyi kérdéseikkel foglalkozott, a Népszövetség fejlődésével azonban az egészségügyi problémák külön osztály ügykörébe kerültek, míg a szociális osztály a leánykereskedelem elleni küzdelmet, a nők és gyermekek munkájának ellenőrzését, . valamint a szennyiroda- lom és a bóditő szerek (kokain, morfium és ópium) elleni harc irányítását vette át. A gyermekvédelmi problémákat is a szociális osztály intézi. A gyermekvédelmi bizottság az elmúlt év májusában tartotta szervező közgyűlését. — A Népszövetség szociális téren is a viszonyok javítására törekszik, a’ reformok végrehajtását azonban igen hátráltatja az anyagi eszközök hiánya — fejezte be érdekes nyilatkozatát Radziwill Gabriella hercegnő. A kommunisták és a csehszlovák pártok könnyelmű gazdálkodása súlyos károkat okoz Kassa városának Kassa, március 9. Kassa város képviselő testület© már régebben elhatározta, hogy a lakásínséget városi lakóházak építésével fogja enyhíteni. Miután a város szegény, erre a cé'ra nagyon drága kölcsönt vett fel és kiirt pályázatot városi blokk-házak építésére. A beérkezett pályázatokat tárgyalta a képviselőtestület a múlt héten, amely alkalommal Wirth Gyula kér. szoc. képviselő testületi tag rámutatot tarra, hogy egyenesen a város vagyonának pocsékolását jelenti az, ha a város 1,400.000 koronáért csak tizenkét kislakást, mindössze húsz szobát építtet fel. Ebben az esetben ugyanis egy szobának a felépi’ése 70.000 koronába kerül, amely tőkének még a kamatait sem kaphatja meg a város házbér fejében. Tekintettel arra, hogy az uj építkezési törvény módot ad arra, hogy a város házak és lakások építésére 45—50 százalékos állami támogatást kapjon, egyenesen bűnnek tartja, hogy a város e támogatás igénybe vétele nélkül építsen házakat. Épp ezért javasolta, hogy a képviselőtestület vegye le a kérdést a napirendről, addigiamig az uj építkezési javaslat törvényerőre emelkedik. Egyúttal fölvetette az az eszmét, hogy a város a. rendelkezésre álló 2,000.000 koronát felhasználhatná kisebb lakások építésénél kölcsönök fohió- sitása formájában azon polgárok támogatására, akik építkezni akarnak. Ilyen módon mintegy 175 építkezőt tudna a város támogatni. Minden érvelés azonban hiábavalónak bizonyult és a kommunisták összefogva a csehszlovák pártok többségével Wirthnek egészséges és csakis a város érdekét szolgáló indítványát egy szavazat- többséggel elvetették. A kommunisták állásfoglalásának önző voltát szemlélteti az a tény, hogy a blokk-házak fölépítésére a kommunista termelő szövetkezet nyert megbízást. Ugyanez a képviselőtestületi ülés határozott, húsz régi városi rendőr nyugd’jaztatása kérdésében is. A kereszlényszocialista párt, mint mindenkor, most is az őslakos érdekeket képviselte s tiltakozott a nyugdíjazás ellen elsősorban ezért, mert munkaképes őslakősokról vo't szó, másodsorban ezért, miután a nyugdíjazottak helyébe a városnak uj embereket kell fölvennie s ezzel is fölöslegesen nagvobbak lesznek a város terhei. A képviselőtestület azonban a kommunis'áb szavazataival megszavazna a nyundgaz'atást. így hagyott cserben ismét egy csomó kisember! a kisemberek védelmé“-ből élő kommunista párt. •— Pickhardt kisasszony — Németország első női segédlelkésze. Magdeburgból jelentik: Pickhardt kisasszonyt első segédlelkészül alkalmazták a mng- deburgi székesegyházban. Jelenleg Pickhardt kisasszony az egyetlen nő, aki Németországban egyházi funkciót tölt be. xx Nincs az az izgalmas regény, fantasztikus film, amely felérne a Brekin vonzó előadásával.
