Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)

1927-03-09 / 56. (1390.) szám

V 1027 március 0, srer<fa. Kezdő Költők és Írók! Avagy: burjánzik az irodalom még a házak oldalain is Budapest, március eleje A színMzák egymást igyekeznek letörni a da­rabok háihetetlea invázióival, könyvek, fordítások tág eredeti müvek, versek, regények, tudományok és áltudományok bukkannak elő nap-nap mellett a kirakatokban, Ady körül éles polémiát indított megint Berzeviczy Albert, aminek az eredménye tanét csendes háborúság lön az irodalom berkeik­ben s páncéljukat felőlivé, azonnal jobb- ég bal­oldallá oszoltak az irodalmi korifeusok, — emltt lAdy emléke körül esomortosulva, — amott Berze- rviczyt. felköszömtve; Baumgaiien is elhalt, ez a rejtett irodalombarát, sokmilliárdos örökséget hagyva éhező g eddig zöld ágra nem vergődött magyar tehetségeknek —• (amire aztán a hagyaték Ügyvédije a Baumgarten-foáz boltbéreit rögtön föl­emelte, kegyeletes célból, a magyar irők javára) —aztán uj folyóiratok indultak, hogy csak kettőt említsek: Láthatár és Pandora, működik a Pen- Club, Heltait és Molnárt csak az imént, ékesítették föl Párisban a ruhámnak a becsületrend piros szalagocskájával, — csoda-e hát, ha még a tolifor- gatásra csak valamennyire képes ifjú titánok nem (szövetkeztek volna a szellemi túltermelés eme lá­tóban, amikor mindenki ir e még a napilapok (szerkesztőségeit is azzal a megfélemlítő okkal ost­romolják titkos noveHairók: — Bélistás vagyok, tessék közölni aa Írá­somat! így aztán, mint fölszállni szénsavgáz az erje­désnél, jelent meg az utcák házfalain a következő szellemi erjedéstermés, csirizzel felragasztva s elő- wigyázatbók rögvest duplájával: *Kezdfi Köttök és írók! Figyelem! Figyelem! (Akik tehetséget éreznek magukban az „iráe8- iioz (regény, novella, vers stb.), jelentkezze­nek! Lapot indítunk! A lap egyedüli célja az eddig fel nem ismert tehetségeknek alkalmait adni az érvényesüléshez. Az elbírálásnál egye­dül az Íréi képességek lesznek figyelembe véve, mert ezzel az érvényesülés első fokára lép! Akik írtak már más lapokba,’ ne jelent­kezzenek! Kéziratot Erzeébet-börut 2. sz. a, tőzsdébe kérünk!" Kicsit, ingadozó magyarsággal van ugyan a felhívás megírva, de kétségtelen, hogy szörnyű ambíció és jóakarat füti a titokzatos szerkesztő- bizottságot, akik a félreismert tehetségeknek ilyen akkurátusán hónuk alá nyúlnak. Volt is buosujá- rás a dohánytőzed'ébe, mert semmi seon nagyobb könnyelműség ezekben az. időkben, mint félreis­mert tehetségeket lángbetükkel egymáshoz törn'ö- riteni s írásra buzdítani. Valóban, kiváló hősies­ség és elszántság kellett e felhívást megszerkesz­teni s az embernek rögtön amaz élelmes nápolyi, vagy palermói olasz jut eszébe, aki lapot indított a mindenkinek leközölte az írását, aki boldog-bol­dogtalan csak beküldte hozzá, némi kis ellenszol­gáltatás fejében, persze, Először is: elő kellett (fizetni a lapocskára .., Mint egy titkos ifjú titán s drámairó, állok meg a körúti tőzsde pultja előtt. Velem együtt két másik fiatal óriás ur é3 egy óriás hölgy. Szellem- Óriás csupán, mert igy alakra nézvést kicsi s hiába kacsintgat szerteszét, nem nagy kedvet érez az ember, hogy a belügyminiszter legújabb rendje­lét az asztaltbetyárkodáe ellen, éppen e hölgynél hágja át. Ott szorongunk tehát s kéziratot óhajtunk át­adni. Jómagam csupán kérdezősködni akarok s az ifjú titánok titokzatos ineghunyászkodásával kérek némi felvilágosítást attól az úrtól, aki nyilván a leendő lap szellemi vezéregyénisége lehet­— Kérem szépen, könyörgöm, — itt lehet kéziratokat átadni? — Igen! Tessék! Milyet ir? Regény, vers, no­vella? — Mindent, kérem. Leginkább mégis prózát. Biológiai alapon. Nyel egyet.. — Igen? Ilyen nekünk még nincs! •Most én kérdem: —• Sokan vagyunk? — Hát bizony, nagyon sokan! —- S vannak közöttük jók? Hogyne! Sokan nem tudnak zöldágra ver­gődni, de majd csak megcsináljuk! Ez aztán a bizalom, ami szert eömlik rajba! Lajstromozza a kéziratokat. TJjból kérdi; — Hozott valamit, kérem? — Nem, nem! Egyelőre érdeklődni jöttem. Most nevetni kezd e győztesen mondja: — Ön is riportéi-? Aztán majd gúnyosan ir rólunk! . — Dehogy, -kérem —■ tiltakozom ijedten —, f majd elhozom legújabb munkámat. — Jelent meg már lapban írása? Szégyellösen vallom be, hogy igen. Határozot­tan int: — Akkor nem lehet. Nagyon sajnálom, nem leheti Csak azoknak adunk helyet, akik nyomda- festéket nem láttak. Nem én vagyok az első, akinek kosarat ád a magyar irodalom jövendő fölfedezője. Még ketjen oldalgunk eh # Nem uj jelenség ez s valószínűleg nem is dByedülálló. Itt, Budapesten, úgyszólván minden ,Jjt-hórom évben felburjánzik ilyen hatalmas igye­kezet; valamelyik elkeseredett irodalmi-inas ka­parássza ki magát az ismeretlenségből s ez a mos­tani felhívás jogszerű utódja annak a hatalmas plakátnak, amit valamivel régebben ragaszthattak ki titokzatos kezek s ezzel, kezdődött: „Névtelenek! Tömörüljünk! A Névtelenek címen megindult társaság ha­marosan gyászos véget ért a Wenckheim-palota egyik udvari szobácskájábán, ahol a nagy lázzal egybegyült ifjú s névtelen Írógárda vajmi csekély türelemmel hallgatta egymás versét, novelláját. Kezdetben ugyan nem fogytak ki «z udvariasan agyabugyálgató dicséretekből, de mikor a nők ver- selési dühe mindinkább erősebb méretté ágazott, hiába volt a zsongitő tea-délután s a keserves szá­raz-sütemény, kiki a maga hangjára volt kiváncsi s a szerényen elrejtett hangok, szavalőtehetségek s elmemtivek utat kértek s a nagy káoszt termé­szetesen csakhamar a reakció, az elcsöndesülé* váltotat föl: senki sem akart másokkal értékben s nívóban osztozkodni. Ez már igy van az irodal­mi berkekben, még ha e berkek csupán kopasz téli bokrok csoportja is. Mert mindenki ir: valószínűleg indulatbeve­zetés, ösztön-kiélés ebben a szomorú világban, avagy Freüd professzor volna á megmondhatója, minek tulajdonítható a Névtelenek s a Kezdő Költők és írók ekkora megmozdulása, holott még hivatalosan tavasz sincs s a dunai hajók valahol újpesti medrükben szunnyadnak. A nevezetes Baumgarten-alapitvány tipjei kö­zött sok mindenkit emlegetnek. Főleg ismert író­kat persze, de szinte természetes volt, hogy e hírre úgy előnyüzsögnek a kültelki költők, mint svábbogarak május felé. A legújabb pályázó a Ferencváros egyik érdemes cipésze, Erdélyi Mi­hály a Bokréta-utcában, aki hetvennyolc évének tekintélyével komolyan igényt tart a Baumgarten- hagyatékra, támogatván saját magát a Bokréta­utcaiak őszinte elismerésével, nemkülönben nagy csapat eredeti népszínművével s enköltötte 1200 dalával. S mondja még valaki, hogy a romantika ki­halt, idealizmus nem füti a népet! Itt a fő-fő élő példa, a modern dzsungel lakója, á csizmadia­mesterek kései, de nem méltatlan utóda. S amilyen furcsa az élet, nem lehetetlen, hogy nyer egy-két sarokkövet a Baumgarten-házon. Addig azonban — Kezdő Költők és írók, fi­gyelem! Szervezkedjünk! A tehetség utat tör! Szombathy Viktor. Németország és Franciaország megegyezéséről nyilatkozik Rheinbaben báró, a német nemzeti párt vezére Berlin, március 7. (A P. M. H. berlini tudósítójától). Ma alkal­mam volt hosszabb beszélgetést folytatni a né­met. nemzeti párt egyik legjelentékenyebb vezető tagjával, Rheinbaben báró birodalmi képviselő­vel a német—francia megegyezés lehetőségeiről. A beszélgetés kezdetén Rheinbaden báró kije­lentette, hogy a két ország együttműködése csak a leg­teljesebb egyenjogúság alapján képzel­hető el. — Noha gazdasági téren már jelentékeny kö­zeledés mutatkozik a két birodalom között, az ál­talános politika terén eddig semmiféle közeledés nem észlelhető. A Rajna-vidék kiürítése nem ha­lad előre, habár Németországnak a versaillesi szerződés 431. pontja értelmében jogában áll ezt követelnie, —• folytatta nyilatkozatát Rheinbaben báró. A kínai események azt mutatják, hogy Európának saját érdekében egységesnek kell lennie a többi kontinensekkel szem­ben,, amelyek bennünket fenyegetnek. — A teljes megegyezés feltétele azonban az, hogy Franciaország necsak szép szavakat han­goztasson, hanem genfi és locamói Ígéreteit be is váltsa. A franciák egyrésze még mindig a né­met revanchetől fél. Miként lehetséges ez, amikor Franciaországnak hatalmas hadserege van, ben­nünket pedig lefegyvereztek. — Bármilyen kormánya legyen is Németor­szágnak, csakis a következő három feltétel tel­jesítése esetén lehet, békéről, teljes megegye­zésről beszélni: —■ A Rajna-vidéket és a Saar-vidéket Németországnak vissza kell kapnia. — A Dawes-féle egyezményt módosítani kell tekintettel Németország teherviselési képességeire és a nemzetközi gazdasági vi­szonyokra. — A vitás keleti problémákat tisztázni kell, tekintetbe véve a német birodalom vi­szonyát Lengyelországhoz , és Szovjet Oroszor­szághoz. —- Ha Franciaország és vele együtt a többi nagyhatalmak kietogltő módon rende­zik ezt a három problémát, úgy komolyan beszélni lehet nemcsak Franciaország es Németország együttműködéséről, hanem ezen tulmenőleg az európai nagyhatalmak: -An­glia - Franciaország - Olaszország-Németország blokkjáról, amelynek létrejötte komoly biz­tosítéka lenne Európa békéjének és a kon­tinens fejlődésének. A „szunyogdi katonabucsu” elintézése a pozsonyi sajtóbiróság előtt Fölmentették Lestyán István lelkészt és a volt Népakarat szerkesztőjét — Beigazolást nyertek a véres katonabucsuról szóló cikk állításai nak Magyarországon' ahhoz, ha valaki ilyen stílus­ban ima a magyar huszárokról. Neumann Tibor dir. védőügyvéd védenceinek fölmentését kéri, amennyiben a tanúvallomások­ból kitűnt, hogy a cikkben foglalt állítások va­lódiak, Lestyán István is hatalmas védőbeszédet mondott a maga érdekében. Hangoztatta, hogy mint a falu lelkészének, kötelessége volt a község- beliek érdekeit szolgálni. A bíróság déli tizenkét órakor hirdette ki íté­letét, amely szerint mindkét vádlottat fölmentették a sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége alól, azzal az indokolással, hogy a bizonyítási eljárás során beigazolódott a cikkben foglalt adatok való­disága. Felhívás a sakkozó közönséghez! Régóta érzett hiány a magyar sakkiróda- lomban, hogy nincsen olyan megfelelő, alapos* tankönyv, amely a modern sakkelméletet lel- kiismeretsen, behatóan ismertetné. A sakk­elmélet az utolsó tizenöt esztendő alatt óriási előrehaladást tett, úgyhogy az a néhány ma­gyar sakkönyv, amely eddig rendelkezésre ál­lott, teljesen elavult. A magyar sakkultura te­kintetében tehát nagyjelentőségű eseménynek kell tekintenünk azt a vállalkozást, amely né­hány hónap múlva jelenik meg egy budapesti cég kiadásában. „A modern sakkjáték kézi­könyve" címen Vécsey Zoltán dr. igen alapos tankönyvet irt, amely teljes egészében össze­foglalja a modern megnyitási elméletet s a legértékesebb sakkjátszmák felhasználásával igyekszik a kezdő és haladó sakkozókat heve-, zetni a sakk stratégiájárak és taktikájának tö­kéletes ismeretébe. Tekintettel arra, hogy ma a "könyvkiadás nagy nehézségekkel jár, a kitű­nőnek ígérkező kézikönyv kiadására a főváro­si cég csak akkor vállalkozhatik, ha az olvasó­közönség részéről már előzetesen megfelelő érdeklődés mutatkozik. A sakkozó közönségen múlik tehát, hogy Vécsey dr. hézagpótló mun­kája megjelenhessen. A szerző éppen ezért nagyon kéri az érdeklődőket, hogy vásárlási szándékukat egy levelezőlapon mielőbb, je­lentsék be címére, a Prágai Magyar Hírlap szerkesztőségébe. A bejelentés minden vásár­lási kötelezettség nélkül történik és tisztán ar­ra szolgál, hogy a példányszám tekintetében tájékozódást nyújtson, Rádióműsor. Pozsony, március 8. (Pozsonyi tudöeitőnik tele­fonj elentése.) Többizlben beszámolt a P. M. H. tel­jes részletességgel arról a rágalmazást sajtóperről, amelyet a katonai hatóságok indítottak a nemzet- ; védelmi miiisztéríum utasítására Lestyán István szunyogdi, jelenleg komáromi katolikus lelkész és Kaiser Gyula, a Népakarat című volt pozsonyi ke­resztén vszocial ista pértlap volt felelős szerkesz- j tője ellen a Népakarat 1925 január 25-iki számé- • bán megjelent cikk miatt. Az összeomlás után ugyanis sztrabégiat szem­pontból Csallóköznek csaknem minden községében nagyszámú katonaságot helyeztek el c igv jutott garnizouhoz Szunyogdi és Püspöki, két Pozsony melletti kisközség is. A katonaság elszállásolása azonban nemcsak ®u- j lyos anyagi, de erkölcsi megterhél+etért is. jelen­tett a két kisközség számára. A katonák virtuekadásáról számolt bo Les- : tyán István a Népakarat emlí tett számában meg- j jelent ,.A szunyogdi katonák búcsúja" című köz- j töményében. Azt irta, hogy a katonák Szunyogdi tói való \ ucsujok alkalmá­val nagv mulatságot rendeztek, amely véres verekedéssé fajult. £• katonák virágos jóked­vükben lövöldözni 1 ezdtek. a falu gyermekeit ! megvosszőztéik s külöubözó kellemetlenséget i okoztak a falu lakosságának, úgy, hogy a biz- : oltása got is készültségbe kellett helyezni, de s ezek is tehetetlenek maradtak a katonák ga­rázdálkodásaival szemben. Amikor pedig a katonai külön itmény parancs- I uokáboz mentek panaszra a községbélíek, a cseh- j szlovák kapitány ráförmedt a segítséget, kérőkre: j — Azért van tiz éles tölténye a bakának, hogy i azt használja. Miért nem lőttek még többet. I Ismerem én ezt. a civilbandát még osztrák- 1| magyar katona koromból, orromban van még j, a magyar paprika, szaga! A cikk foglalkozott még a katonák számos fa- j lopásával és a lakosságot emiatt ért különböző, sok esetben tetemes károsodásról Január 11.-én volt ez ügyben az első törvény­széki tárgyalás a pozsonyi, törvényszék választott 1 kmetbírósága előtt- I, A bíróság annak idején az ügy és a cikk t*J* | hah nának a közérdeket érintő jellege minit tfb Ji rendelte a valódiság bizonyítását s több tanút hallgatott ki. A tanuk egyértelműen igazolták a cikkben foglalt állítás okát, de mivel a csendőrségi nyomozás jegyzőkönyvei szerint a katonák véres búcsúja állítólag szerelmi ügy miatt történt s ezzel az ügy újabb fordulatot nyert, a bíróság Neumann Tibor dr. védőügyvéd indítványát magáévá téve, újabb tanuk kihallga­tását rendelte el és az újabb tárgyalást február 8-ára tűzte ki. A február 8-iki tárgyalást azonban, újból el kellett halasztani több (tanú meg nem jelenése miatt. Ma délelőtt, volt. ennek a szenzációs sajtóper­nek immár harmadik tárgyalása ugyancsak Hoíf- mann tanácselnök vezetésével a kmetbiróság előtt. Kmetbirák voltak Kathischke banktisztviselő é6 Jócsik nyugalmazott vasutas. A mai tárgyalásra fölvonult a község számos gazdálkodója, hogy tanúvallomását, az ügyben megtegye. Régely István gazdatfiu az első tanú, aki jelen­leg katonai szolgálatot teljesít s uniformisban je­lent meg a bíróság előtt. Az elnök kérdéseire" el­mondja a véres búcsú lefolyását s igazolja, hogy egy alkalommal tetten ért egy katonát., amint por­tájukról fát lopott. — Mikor több legénytársammal a katonáikat, felelősségre vontam a lopás miatt — mondja —, a katonák megfenyegettek, hogy nemcsak a fánkat fogják ellopni és felgyújtani, hanem fölperzselik az egész falut is. ­Gábris Vince, a következő tanú, ugyancsak részletesen mondja el vallomásában, hogy hogyan Tosszőzfék meg a búcsúzó katonáik a falu iskolásgyermekeit. Régely községi bíró három éles töltény üres hüvelyét teszi a bíró asztalára, annak igazolására, hogy a katonák valóban éles töltényekkel lövöl- iöztek, amikor a falutól búcsúztak. Több más tanú is mind a vádlottak ja/váira vall. Valamennyiéin egyöntetűen igazolták, hogy a. Népakarat cikkében foglaltak valóban megtörténtek. A tanúvallomások után Boreczky államügyész mondotta el vádbeszédét, amelyben szigora bűn- ! ötért kér a vádlottakra. Indokolásában többek kö- | itttl (a* a kérdést is fölvetette, hogy mit szólná-, Szerda PRÁGA: 12.15, 16.30, 19.30 Hangversenyek. 18.35 Német előadás. 20.08 Tarka est. BRÜNN: 17.35 Sajtóhírek német nyelven. 17.45 Német előadás. 19.15 Pique Dame, Csajkovszky operája, POZSONY: 18.00 Hangverseny. 19.00 Szlovák nyelvlecke magyarok részére. 20.00 Prágai műsor. BUDAPEST: 17.15 Szimfőnikus hangversenv: Schuman-est. 20 00 Bartók Béla zongorahangvermnye. 21.35 Külföldi állomások. BÉCS és GRAZ: 16.15, 21.05 Hangversenyek. 19.00 Szimfonikus zenekar. BERLIN: 21.30 Szonáta-est. 22.30 Tánc-zene. KÖNIGSBERG: 21.35 Indulók. ZÜRICH: 20.00 Johann Straus-est. 21.05 Straus-táncok. RÓMA: 20.45 Nagy zenekari és vonós hangverseny MILÁNÓ: 20.45 Fedora, Giordano operája, VARSÓ: 21.30 Operett-előadás. Csütörtök PRÁGA: 12.15, 16.30, 20.08 Hangversenyek 18.35 Német előadás BRÜNN: 12.15 Hangverseny 17.35 Sajtóhírek német nyelven 17.45 Német előadás 19.00 Rádiójátékok POZSONY: 18.00 Hangverseny 19.00 Pozsonyi műsor BUDAPEST: 17.02 Az operaház zenek1, hangversenye 19.20 Bartóky J. felolvasása 20.00 Lányi Ernő-emiékünnep 21.45 Cigányzene BÉCS: 16.15, 19.30 Hangversenyek BERLIN: 17.00, 20.00 Hangversenyek 22.30 Tánczene MÜNCHEN: 20.00 Szimfőnikus hangverseny KÖNIGSBERG: 20.00 Kamarazene ZÜRICH: 2100 Francia operett-est ZÁGRÁB: 20.30 Víg, esti zene MILANO: 21.00 Zenei kvintett LONDON: 23.00—1:00 Tánczene inak — Budapesten drágul a prágai sonka. Buda­pestről jelentik: A magyar pénzügvminisztev ren­deletet adott ki, amelyben luxusnak minősítette a prágai módra készített husfaitákaf és elrendelte, hogy az ilyen cikkek után március 7-től kezdve 13 százalék luxusodét, kell űzetni. A fényűzőéi adó következtében a sonka 13 százalékkal merd ragul. A henteseik körében áltálában azzal m-sra-ri.'zák a pénzügyminiszter rendelkezésé! ken Cs'1’-- ,o- válrn magas belföldi adóval sújtotta a mz.trvr szalámit, a pénzűevminisztor ezért' vonta" lux'.isadó alá a prágai sonkát _____

Next

/
Thumbnails
Contents