Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)

1927-03-05 / 53. (1387.) szám

IÍ27 március 5, szombat Abauj és Sáros területén éveken át emberhúst ettek a rablógyilkos szepsii cigányok Martmez államügyész informálja a sajtót a kriminalisztikában páratlan bűn- eseményekről — Az áldozatok számát még hozzávetőleg sem lehet tudni — Kannibal-lakomák a szepsii cigány táborban — Felderült az eperjesi kis diák meggyilkolásának rejtélye — A cigányok valóságos embervadászatokat tartottak £ P. M. H. tudósítójának íölefonjelentése Kassa, március 4. 'Martinék dr. vezető államügyész ma ma' gához kérette a sajtó képviselőit, hogy infor­málja őket a szepsii tömeggyilkos cigányok btinperében folytatott nyomozás részleteiről: — Ma már — mondotta az államügyész — tisztán áll előttünk, hogy az évszázad egyik legborzalmasabb bűnügyéről rántottuk le a leplet Már a nyomozás első stádiumában nyilvánvaló volt, hogy a cigányok több gyilkosságot követtek el és valószínűnek látszott az a feltevés is, hogy áldozatai­kat megették. Most azonban már teljes bizonyossággal megállapítható, hogy a szepsii cigányok emberhússal táplálkoztak 'és valóságos vadászatot rendeztek az 4 emberekre. A borzalmas bűnügy fokről-fofcra tárul csak szemeink elé és még ma is, dacára a beismerő vallomásoknak, szinte hihetetlennek látjuk, hogy a huszadik században, az európai civili­záció közepén ilyesmi megtörténhetett A ci­gányok hosszú ideig kísérleteztek a tagadás­sal, de amikor egyik társuk, a siketnéma Ry- bár József elárulta őket,egykedvű cinizmus­sal vallották be a borzalmas bűntények soro­zatit Az emberevés kiderül — A legapróbb részletességgel mondották el a cigányok, hogy hogyan végeztek áldoza­taikkal. Főleg asszonyokra pályáztak, mert azok­nak — szerintük — izletesebb a húsúk. Elmondották azt is, hogyan trancsirozták fel a meggyilkoltakat és hogyan főzték meg azo­kat, Valótlanoknak, elhihetetleneknek tartot­tuk először a cigányok vallomását, de min déri részlet pontosan megegyezett a nyomozás ada­taival és egymásután kerüllek elő a rettenetesebb­nél rettenetesebb bűnjelek, az emberi csontok, amelyekről a cigányok levágták a húst. —• A bűntény felderítésének legnagyobb akadálya az volt, hogy a szepsii lakosság tiszr tességes embereknek tartotta a kannibál ci­gányokat és nem tartották valószínűnek, hogy ezeknek a lelküsmeretét borzalmasnál bor­zalmasabb bűntények terhelik. Mikor a csend­őrség gyilkosság gyanúja alatt letartóztatta az egyik főbünöst, Filkó Sándort, még akkor sem került volna napfényre a kannibalizmus bor­zalmas ténye, ha a siketnéma cigány nem tett volna írás­beli vallomást. Ennek alapján kezdte meg azután a nyomo­zást Krejcsi Vencel csendőrzászlós, a szepsii Örs prancsnoka. Egymásután hallgatta ki a ci­gányokat. A csendőrség elinte csak egy gyil­kosság elkövetői után nyomozott Ezt be is val­lották a cigányok, de később kiderült, hogy mindenki más gyil­kosságot vallott be. rA csendőrség összegezte a nyomozás eredmé­nyét és megállapította, hogy valamennyi cigány igazat vallott: Nem egy, hanem több gyilkossá­got követtek el és még meg sem tudjuk állapí­tani, hogy a karnibál cigányok hány embert tettek el tulajdonképpen láb alól. Tény az, hogy valóságosan berendezkedtek az ember­evésre. Hőst támadtak a kannibálok — 74 férfiak dorongokkal lesbe álltak az' erdőben, falu szélén és ott ütötték le az ál- ’dozataikat. Ezeket a helyszínen azonnal feldarabolták: A csontokról lefejtették a húst, amit aztán lepedőbe csomagolva vittek el a táborba, ahol az asszonyok gulyást, paprikást, meg egyéb húsféléket készítettek az emberhúsból. — Csak néhány áldozatnak személyazo­nosságát sikerült megállapítani, sokaknak ki­létét még rém lehetett felderíteni. A csend- őrsé^ a legvalószínűbbnek tartja, hogy az is­meretlen áldozatok a határon átjáró csempé­szek voltak. A cigányok ugyanis azt vallottak, hogy fő kép azért vadászlak csempészekre, meri ezeknek meggyilkolása a. legkeiiesebb ve­szedelemmel járt rájuk nézve, amennyiben a hatóságok az eltűnésről csak nehezen szerezhettek tudomást Valószínű, hegy ilyen körülmények között több Magyar- országból Csehszlovákiába átjáró csempész esett a cignyofc áldozatául A csontokat is értékesítették — Az emberi csontokat a cigányok azután eladták. Az áldozatok ruháinak egy részét el­ásták. Rusznyák Péter szepsii kereskedő, aki szintén a rablógyilkosok áldozatai között sze­repel és akinek meggyilkolása vezetett a bün­tettek sorozatának felfedezésére, üzleti össze­köttetésben állott a cigányokkal és a csend­őrség azt gyanítja, hogy ő vásárolta meg a ci­gányoktól az emberi csontokat, nem ismerve azok származását A borzalmas bUnlajstrom Az államügyész ezután a vádlottak bün- lajstromát sorolta fel: —- 1928 október 8-án meggyilkolták Já­szón Imling Andrást, a stószi konzum vezető­jét és a nála talált néhány ezer koronát elra­bolták. Körülbelül egy hónapra rá meggyil­koltak egy ismeretlen férfit Luciabányán, aki az erdőn átment. Tőle is néhány száz koro­nát zsákmányoltak. A cigányok vallomásuk­ban meg is jelölték a helyet, ahol a meggyil­kolt férfi csontjait elásták. Cerdőrbizothág szállott ki a csontok felkutatására. 1928 május 26-án meggyilkolták Eperjes mellett a borkúti erdőben a 14 éves Ondercsó Lajost, aki savanyuvizért ment- Talállak nála kenye­ret és egy koronát, ezt is magukkal vitték. A holttestet a tett elkövetése után azonnal megtalálták. Ebben az ügyben külöhböző sze­mélyeket gyanúsítottak. 1926 nyarán a pre­montreiek birtokába tartozó Hetény pusztán Szepsi és Jászó között megöltek egy ismeret­len planétás asszonyt, akinek a ruháját a szep­sii cigány tábor mellett folyó patak partján ta­lálták meg. Ugyanez év nyarán meggyilkoltak egy ismeretlen magyarországi asszonyt, aki­nek holtteste rém került elő, csak a ruháját találták meg a csendőrök a cigánytáborban. Kevéssel azután Tornán gyilkoltak meg egy is­meretlen magyarországi asszonyt. 3926 telén Torna-Ájban meggyilkoltak egy ismeretlen magyarországi gyermeket, aki dohányt és egy demizsonban bort vitt. Holttestét nem találták meg. 1926 december 23-án a pányi erdőben, Szepsi mellett egy ismeretlen asszonyt tettek el láb alól, akinek hullája ugyancsak n« r. volt föltalálható. Fejkendőjét, ingét és harisnyáját a cigányasszonyok hordták elfogatásukig. 1927 január elején ugyancsak a pányi erdőben meg­öltek egy magyarországi asszonyt Holtteste nircs meg. Január 18-án Makrancon meggyil­kolták Kriserha István favágót és Rogő Erzsé­betet Egy napra rá Rusznyák Pétert gyilkol­ták meg, akitől 1000 koronát raboltak el. Ez volt az utolsó gyilkosságuk, mert nyomban rá következett az emberevő cigányok leleplezése és letartóztatása. A bűnösök — A gyilkosságokon kívül még harminc aprőbb-nagyobb lopást követtek el a Jászé— Eperjes közti területen. A bűntetteket tizen­két tagú banda követte el Füko János vezeté­se alatt Tagjai voltak: Hudák József, Rybár Pál, Rybár József, Rybár Sándor, Rybár Jenő, Rybár Béla, Horvát József, Csiszár Gyula, Bar­na Gyula, Boncsó Ferenc és Juliusz János. Va­lamennyien résztvettek az összes gyilkosságok­ban, Hudák József kivételével, aki az első két gyilkosság idején fogságban ült. Az egyik gye­rekgyilkosságban az említetteken kívül még három tornai cigány, Pécsi Dezső, Kónya Ala­dár és Rybár Rudolf is részvettek. Imling And­rást és a Jászó-Hetény-pusztai asszony meg­gyilkolásában a jászői Zsiga testvérek is részt vettek. — Valamennyi gyilkosságot baltával kö­vették el olyképpen, hogy a kiszemelt áldoza­tot megállították, beszélgetésbe elegyedtek ve­le és valamelyikük hátulról baltával leütötte. Ami az eltűnt holttesteket illeti, a banda valamennyi tagja azt vallja. hogy húsúkat megfőzték és meg ették- Beismerték, hogy megették a Jászó mellett meggyilkolt asszonyt is, a hetényi asszonyt, a pányi gyereket és megették azt az asszonyt is, altit a pányi erdőben gyilkoltak meg. A Torna mellett meggyilkolt asszonyról egyesek azt ál­lítják, hogy megették, mások pedig azt, hogy a holttestet a közelben folyó patakba dobták. — A holttesteket a szepsii cigányok: Hű- dák József, Rybár Pál és Filkó Sándor házá­ban főzték és ették meg. Filkó és Rybár fele­sége beismerték, hogy emberhúst főztek, de Hudák felesége, Malik Rózsa, aki különben nem cigánylány, tagadja, hogy tudomása lett volna arról, hogy emberhúst főz. Elővezetik a kannibálokat Martinék föállamügyész a nyilatkozat után utasítást adott a fogházőröknek, hogy vezessék elő a főbünösöket. Ezalatt munkatársunknak al­kalma volt beszélgetést folytatni Drozda csend- őrtörzsszázadossal, aki tevékeny részt vett a bor­zalmas bűntény felderítésében. A csendőrtiszt elmondotta, hogy a cigányok Hudák József beismerő vallomása után is jó da­rabig tagadással kísérleteztek, később azonban olyan cinikus egykedvűséggel adták elő a történ­teket, hogy szinte azt a látszatot keltették, hogy még ma sem fogták fel tettük borzalmasságát. Fiikő Sándor, a főbünös egyenesen humorizált az autóban, amikor helyszíni szemlére vitték Szep- siibe. Állandóan nevetgélt és vidáman, jókedvűen üdvözölte az ismerős parasztokat. Csak akkor ko­molyodott kissé meg, miitor a gyilkosság színhe­lyére érkeztek a csendőrök. Néhány percig komo­ran bámult maga elé, homlokán izzadság gyön­gyözött, De rövidesen újból nevetni kezdett. A törzskapitány abba hagyta beszédét, mert az ajtóban megjelent a börtönőr és jelentette, hogy megérkezett az első vádlott, Hudák József. Marcona tekintetű, jól megtermett, hatalmas ci­gánylegény. Kr ej esik csendőrzászlós ráparancsolt, hogy adja elő mindazt, amit a gyük osságokról tud. A cigány szinte kiabálva mondja el a heté- nyí gyilkosságot, melynek áldozata a planétás asszony. ■ — Mit visz néni? — kérdeztem tőle. Finom ékszer a legszebb ajándék Weinstabl Móricz ékszerész Pozsony, Halászkapu utca 2. szám. Az megijedt és riadtan felelt: — Nem viszek én semmit. Ekkor elöugrott Rybár Pál és fejszével há­tulról leütötte. Rybár hozzáugrott, letépte a ruhát testéről, majd a meztelen testet az árokhoz von­szoltuk, ott feldarabolták, a husdarabokat pedig lepedőben vitték Szepsibe. ahol megsütötték, összehívták a szomszédokat és jó ebédet csaptak. — Nekem a mellét adták, mondotta, de azt eldobtam, mert nem volt jó. Nagyon édes volt. A combból vettem egy darabot, as mór jó volt. Még a csendőrtiszt arca is eltorzul, mikor eze­ket a borzalmas dolgokat hallja. Most Rybár Pált vezetik be. Vézna, vadtekin- tetíi, mezítlábas cigány. A bandának egyik ve­zére. ő ütötte le az áldozatokat — Igen, gyilkos vagyok. Filkó mondotta, ne féljünk, nem lesz semmi baj. Most már mindig lesz mit enni... Négy asszonyt és egy férfit, ütöt­tem le... De nemcsak én voltam a bűnös... mindnyájan öltünk és emberhúst ettünk. Egy percig szünetet tart, aztán rimánkodva mondja: — Csak azt mondják meg, nagyságos uraim, hogy nem kapok kőtelet. Nem bánom, ha egész életemre elzárnak. Elvezetik, újabb vádlott, Horváth József. Nyugodtan mondja el szörnyű bűneit. —• Feleségem krumplilevesben főz‘e mag a húst. Valamennyien ettünk belőle. Nagyon jó volt. A folyosón lánccsörgés hallatszik. Két bőr- tSnór hozza Filkó Sándort, a banda fejét. Azért van súlyos bilincsekben, mert mór több izben szökni akart, ö is elmondja, hogy nagyon intet az emberhús. —. Az asszonyok húsa olya v, mint <i disznóhus. Fehér és omlós. A férfiaké nem olyan jó. Kemény és szálkás... Egy tizenhat éves kanosa1! cigánygyerek kertit sorra. Vigyorog, amikor a kérdésekre felel. — Nekem nem adtak a húsból, de mikor nem néztek oda, loptam. Mikor megkérdezik, hogy nem tudta-e, hogy nem szabad emberhúst enni, csodálkozva feleli:' — Nekem senki sem mondta. Ettem belőle, mert evett az egész tábor. Ez a gyereklegény nem volt tudatában ször­nyű bűnének. Az európai kriminalisztika borzalmas fede­zettel gyarapodott a szepsi-I kannibál cigányok szörnyű bűntetteivel. A vasutasok passzív ellenállásra készülnek A kormány konfliktusa a vasutasszervezetekkel a rezsi kedvez­mények miatt — Najman vasutUgyl miniszter fenyegető leveleket kap — Négy napos határidő a tárgyalásokra — A kormány teljesen felkészülten néz az esetleges passzív rezisztencia vagy sztrájk elé Prága, március 4, Tegnapi számiunkban jelentettük, hogy a vasutasszervezetek a szolgálati szabályzat kiadásának halogatása miatt érdekeik megóvása céljából egységes védőfrontba tömörültek. A szolgálati sza­bályzat körül folyó harc mára a kormány és a vasutasszervezetek konfliktusává fejlődött ki. A kormány a szervezetek megkérdezése nélkül akaTja a szolgálati szabályzatot élet­beléptetni, ezzel szemben a szervezetek azt kívánják, hogy őket is belevonják az előkészítő tárgya­lásokba. A konfliktus mára olyan éles fordulatot vett, hogy fönnáll az a veszély, hogy a vasutasok passzív rezisztenciába lépnek az eset­ben, ha a kormány megmarad elutasító álláspontja mellett. A vasutasszerveze­tek egyelőre egy egyórás tüntető sztrájkot terveznek az összes vasutakon, A kormány álláspontja Értesüléseink szerint a kormány nyolc napon belül ki szeretné adni a szolgálati szabályzatot, mely számos kedvezményben fogja részesíteni a postásokat és a vasutaso­kat, de semmiesetre sem hajlandó abba bele­menni, hogy rendeletét előbb a szerve­zetek bizalmi férfiainak megvitatás vé­gett bemutassa, Ami a rezsijegyek árainak felemelését illeti, a kormány semmi olyan intézkedést nem tesz, amely az osztrák uralom alatt élvezett kedvezményekhez viszonyítva rosszabbodást jelentene. Valótlan továbbá az is, hogy a kormány a va suta sok rezsi szénkedvezmé­nyét meg akarná vonni. Végül igaz az, hogy Najman vasút ügyi miniszter az utóbbi időben számos fenyegető levelet kapott. A kormány nyugodtan éa felkészülve néz elébe egy esetleges sztrájknak vagy passzív rezisztenciának, amelyek a fönnálló forgalmi előírások miatt különben is nehezen vihetők keresztül. A vasutasok akciója Vasutaskörökben a helyzetet igen ko­molynak tartják. Egyes hírek szerint az al­kalmazottak elégedetlensége olyan nagy, hogy a szervezetek már a jövő héten megte­szik ellenintézkedéseiket, ha a kormány nem változtatná meg álláspontját. Miivel az iparospártok a vasutasok rezsikedvezané- nyeinek korlátozása mellett léptek föl, nem lehetetlen, hogy a vasutasok boj­kottot indítanak az iparosság ellen. A vasutasszervezetek szerdai felhívását azok az organizációk, amelyek nincsenek a bizalmiak központjában képviselve, nem ír­ták alá, igy a német vasnti tisztviselők egy­lete, továbbá az összes keresztény-szocialista szakszervezetek, a szlovenszkéiak sem. Az egységfront ennek ellenére fennáll. ■ A harc a vasutasok eddigi lei vét eles helyzetének megtartására irányul, amelyet az állami tisztviselői fizetésekről szélé tör­vény 210. paragrafusa is biztosit részükre. A kormány ezzel szemben az összes állami tisztviselők fizetésének az egységesítését ■akarja keresztülvinni. A szervezetek az ügyek kedvezőtlen fordulása esetén elsősor­ban a passzív rezisztenciához nyúlnának, de határozatot ezt illetően még nem hoztak. Végleges döntés szerdán A Deutscher Nadirichtendienst jelenti: A vasutasszervezetek kifejezték a kormány előtt hajlandóságukat a vitás kérdések meg­tárgyalására, azonban ragaszkodnak ahhoz a kikötésükhöz, hogy ezek a tárgyalások négy napon belül ok­vetlenül megkezdődjenek. Ha a legfelsőbb yasuíügyi fórum visszauta-

Next

/
Thumbnails
Contents