Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)
1927-03-01 / 49. (1383.) szám
1927 március i, keid. S Az utódállamok Ügyvédeinek nemzetközi kongresszusa Pozsonyban Magyarország, Ausztria, Csehszlovákia és Jugoszlávia ügyvédeinek két napos tanácskozása az egységes eljárást igényié jogi kérdésekről - Lengyelország csatlakozását jelentette— Románia távolmaradt — A kongresszus fontos határozatai A világ legjobb kerékpárja Chater Lea ’SWE.f Radco az angol könnyű kerékpárok királya 250 cm3 és 300 cm3 Prospektusokat készséggel és ingyen küld JOSEF KLASEK, Praba II., Jeéná ul. 36. Telefon: 42248.-- Pozsony, február 28. (Saját 'tudósitónik- itóQ.) Szotmibaton és vasárnap kongresszust ■tartottak Pozsonyban az utódállamok ügyvédei. A volt monarchiáiból alakult utódállamok jogi egységesítésének oéljáíból már ttöbb miint egy esztendeije mozgalom van folyamatban. Ennek a mozgalomnak első nyilvános megnyilatkozása volt a kétnapos pozsonyi kongresszus, amelyen Magyarország, Csehszlovákia és Ausztria ügyvédei jelentek meg nagy számiban, A mozgalmat tulajdonképpen a (budapesti ügyvédazövetség indította meg a bécsi nemzetközi ügyvédozövétséggé! karöltve. Magyarországból és Auszr itriából huszonnyolc-huszonnyolc ügyvéd jelent meg a kongresszuson. Jugoszláviáiból mindössze egy delegátus jelent meg: Adamorvits Stévó dr. (Újvidék-, mig Lengyelországiból és Romániából egy sem, mivel a meghívót állítólag későn kapták meg. Lengyelország azonban táviratilag bejelentette a csatlakozását a mozgalomhoz. Románia egyelőre hallgat, miután ott nagy belső nézeteltérések vannak a regáítibeli (őskirályságbeli) és az erdélyi ügyvédiek között. Nagy érdeklődés, kísérte a miagyaT delegátusok érkezését, akik Nytáászi János dr. vezetésével jöttek és a bécsi, prágai vendégekkel együtt a pozsonyi ügyvédek részéről szívélyes fogadtatásban részesülitek. Az első naip a szervezkedés kérdésével telt el. Stöclola Emi! dr., a szlovenszköi ügyvéd szövetség elnöke nyitotta meg szombaton délután 5 órakor a Kereskedelmi és Iparkamara nagytermében a kongresszust, melynek elnökévé Valéria Ladislav dr.-t, a prágai ügyvédszövetség elnökét választották: Az egyes delegációk alelnökei lettek: Stodola Emil dT. (Csehszlovákia), Nyulászi János dr. (Magyarország), Ábel Pál dr. (Ausztria) és Adamovits Stévó (Jugoszlávia). Nyelvi incidens Az első napot egy kis incidens zavarta meg. — LÖvy dr. csehnyelvü referátuma után Kozma Gábor dr. (Pozsony) kifogásolta, hogy csehül beszélt és nem németül, amit a bécsi és budapesti kartársak is megértenek. Ezt már az illem is megköveteli — mondotta Kozma dr. — és ne gondolja a szóló, hogy Prágában van. Az elnök rendreutásította Kozma dr.-t, aki a vasárnapi tanácskozásokon már meg sem jelent. Az elnök hosszabb nyelvi vita után úgy döntött, hogy mindenki olyan nyelven szólal fel, ahogy akar s beszédét tolmács utján magyarra, németre vagy szlovákra fordítják. Vasárnap délelőtt kilenc órától déli 1 Óráig az egyes albizottságok tárgyalták a délutáni teljes ülés elé kerülő tárgyakat. Délután 3 órakor a nagyteremben Va- •lenta Ladislav dr. újból megnyitotta a teljes ülést, amelyen sok pozsonyi ügyvéd is részt- vett s jelen volt Tichy kormánytanácsos is a pozsonyi vezérpénzügyigazgatóság képviseletében. Oppter Emil dr. (Budapest) referátuma után a kongresszus a következő határozati javaslatot fogadta el: „A konferencia a peres kézbesítési, perfelszerelési, bizonyitásfelvételi és végrehajtási jogsegélynek, valamint a gyámsági, gondnoksági és örökösödési eljárási peren- fcivüli jogsegélynek sürgős megjavítását tartja 'szükségesnek az összes utódállamok között. Ugyanez áll a bírósági és közjegyzői okiratoknak felülhitelesítésére és szabad forgalmára nézve az utódállamokban. A vagyonjogi igényekre vonatkozó választott bírósági ítéleteknek kölcsönös végrehajtása kívánatos akkor, ha a felek magukat a bíróságnak okiratban aláírásukkal alávetették. A. .konferencia ilyirányu kívánságainak részletes kidolgozására és megszövegezésére bizottságot küld ki, amelybe az itt képviselt négy utódállam mindegyike négy tagot küld ki s amely bizottság a még csatlakozó utódállamoknak négy-négy kiküldötte által kiegészül. A bizottság memoranduma a legközelebbi kooifererria elé terjesztendő, de az egye.- n?:m.íi vá’ar/iraányek már addig is járjanak el a fentjelzett értelemben kormányuknál és Igazságügyi hatáságaiknál a jogállapot megjavítása érdekében és igyekezzenek hazájuk közvéleményét ily irányban befolyásolni." A kétszeres adóztatás elkerülése Ezután Klug Emi! dr. (Budapest) indítványára a kongresszus a kétszeres adóztatás és illetékkivetés elkerülése kérdésében a következőikben állapodott meg: A) Adók. 1. Általánosságban azok a materiális jogelvek, amelyek a kétszeres adóztatás elkerülésére a Népszövetség pénzügyi bizottságának határozataiban le vannak fektetve és amelyek egyes államok között részben már megkötött szerződésekben meg vannak állapítva, megfelelőek. Azokat csak a részletek tekintetében kell kiegészíteni és a gyakorlati alkalmazásnál kölcsönös előzékenységgel kezelni. 2. A jogsegély kérdései további tanulmányt igényelnek és kielégítő módon csak akkor lesznek megoldhatók, amikor az egyes államokban megtörténnek a végleges és általános törvényes intézkedések. Ebben az 'összefüggésben nagyon kívánatos, hogy a háború utáni idők adóztatási hátralékai az illetékes hatóságok által az egyes államokban véglegesen, és minél sürgősebben intéztessemek el. Az illetékes hatóságokat utasítani kell, hogy a kataszteri iveket és a térképanyagot egymás között cseréljék ki és azokat hiteles kiadmányokban és másolatokban a feleknek is kiszolgáltassák. B. Illetékek. 1. A hagyatéki illetékek a már fennálló szerződésekben megfelelően vannak szabályozva, a még megkötendő szerződéseket e minták szerint kell megkötni. 2. Az ili'eíékiek különbözősége egy teljesen egységes nemzetközi szabályozást lehetetlenné tesz. Ezért a legsürgősebb egy kérdőív felíektetése, amelyben a kővetkező egyes kérdések foglaltatnak: a) mely anyagi jogi kérdéseket kell egységesen szabályozni? b) mely illetékeket kell okiratoknak a másik államban való (felhasználásánál beszámítani (kompenzációk)? A konferenciának sürgő® óhaja, hogy az ügyvédek az illetékekért fennálló személyes szavatosság kötelezettsége alól mentesittessenek. A konferencia az előterjesztéseket egyhangúlag elfogadta és K'lug Emil dr. előadónak értékes munkájáért kösznetét fejezte ki. Telekkönyvi kérdések Majd Gállá János dr. (Pozsony) olvasta fel az időközben elutazott Beok dr. buda-i pesti ügyvéd elaboraitumát és következő határozati javaslatát: „A kongresszus kimondja, hogy kívánatosnak tartja, hogy az utódállamok kormányai a területváltozással kapcsolatban minden más vitás kérdés kikapcsolásával kössenek megállapodásokat, amelyek szerint egymásnak kölcsönösen kiszolgáltatják a telekkönyveket és a hozzájuk tartozó ügyiratokat, térképeket stb., amelyek Oly ingatlanokra vonatkoznak, melyek az utódállamok keletkezése folytán az eddigi telekkönyvi hatáskörön kívül esnek. Azon esetekben, amikor a szóban levő birtok jelenleg két állam területére esik, az egész ingatlanra vonatkozó telekkönyvinek és az iratoknak természetesen csak hit élesített másolatait kellene kiadni," Kényszeregyezségi eljárás Végül Stein Jenő dr. (Pozsony) referátuma alapján elfogadták a következő határozati javaslatot: „A csődön kívüli kényszeregyezségi eljárásra és a fizetésképtelenségre vonatkozó jogot tárgyaló bizottság e kérdések szabályozását a gazdasági élet és általános jogrend szempontjából felette fontosnak tartja és az utódállamok képviselői között keresendő (kölcsönös érintkezés alapján egy végleges konkrét javaslatot kidolgoz, amelyet a legközelebbi konferencia elé terjeszt." Egyben e bizottság állandó előadóivá Wolff Károly dr. prágai és Stein Jenő dr. pozsonyi ügyvédet választották meg. A kongresszus befejezése Az elnök ezután a kongresszust berekesztette. öt órakor a Carltonban teára jöttek ösz- sze az ügyvédkongresszus résztvevői, amelyen a sajtó meghívott képviselőin kívül résztvett Gazik Mankó dr. unifikációs miniszter, Székács dr. zsupán, Bellái József kormánytanácsos, Dusek dr. közjegyző és mások. A legközelebbi kongresszus ez év szeptemberében vagy novemberében Budapesten lesz. Három nemzeti szocialista képviselő Stribrnyhez csatlakozik? UJabto adat a cseh nemzeti szocialista párt titkárságának bünds liléiméiről — Sladky kezdeményezte az oderfurtl hadikőlcsőncsalást? — A Moravsko-Slezsky Denlk leleplezése Prága, február 28. A Národ értesülése szerint néhány cseh nemzeti szocialista nemzetgyűlési képviselő Stribrnyhez akar csatlakozni. A disszidensek élén Slaricsek képviselőházi alelnök áll, rajta kívül Tuosny volt miniszter és Netolicky is elégedetlen ft mai Klofács-rezsimmel. Stribrny különben erősen dolgozik pártszervezete kiépítésén s Vmobnansky képviselővel együtt óriási akciót kezd, hogy a nemzeti szocialista párthoz tartozó választókat saját szervezetébe tömörítse. Prága, február 28. A Moravsko-Slezsky Demnük Sladky cseh nemzeti szocialista képviselő mentelmi jogának felfüggesztésével kapcsolat osan a következőket írja: Őst r au vidékén már hosszabb ideje beszéltek arról a csalási afférról, amelynek központjában az oderfurti takarékbank áll. A takarékbank igazgatója, Uh erek ugyanis a badikölcsön- ipanamával kapcsolatos tanúkihallgatása alkalmával azzal vádolta meg Sladky képviselőt, hogy i~' :p-r , .• a hadikölcsönfraiizakciót Sladky kezdeményeidé. Sladky képviselő a takarékpénztár pecsétjével Prágába utazott és később a takarékpénztár nevében kérvényt intézett a. pénzügyminisztériumhoz, hogy az engedje meg régi osztrák had iköl c sönk ö tv én v ein ek államkölcsönre való beváltását. A kérvényben az állott, hogy >a takarékpénztárnak 5,400.000 korona névértékű osztrák hadikölosöne van. A minisztérium a kérvénynek helyt adott. Később azonban nveg- állapitották, hogy a takarékpénztárnak csak 200 korona névértékű osztrák hadikölosöne volt, úgy hogy a takarékpénztár kimutatása 1924-ről hamis. A hamisítást « takarék- pénztár vezetőségének tudta nélkül két hivatalnok hajtotta végre a prágai nemzeti szocialista párttitkárság felszólítására. Ezen .üzletekből" Sladky képviselő harmincezer koronát fizetett ki a Morav^ko- Slezské Listy-nek. a——a— Falvédő tüntetés Egerben a kafh. plébánia ellen Budavári bukása miatt Kétezer főnyi falusi tömeg vonult föl s azzal fenyegetődzött, hogy áttér a baptista vallásra Eger, február 28. (Saját tudósítónk távirati jelentése.) Vasárnap délelőtt a katolikus plébánia előtt hatalmas tüntetés volt, amelyet a rendőrségnek kellett szétoszlatnia. A Budavári fajvédő képviselő jelölt bukása miatt felháborodott vidéki földművesek kétezerfönyi tömege vonult fel a délelőtti érákban a plébánia elé s „Le a katolikus parókiával! Árulók! Binamittal kell felrobbantani a plébániát!" felkiáltásokkal tüntettek. Majd a plébánia előtt megállották és kéttagú küldöttség kereste fel a plébánost, akinek bejelentették, hogy az egész tömeg áttér a baptista vallásra, mert a papság a választások során nem Budavárit, hanem Haller Istvánt támogatta. Köziben a tömeg körülvette a plébániát s olyan fenyegető magatartást tamusitott, hogy nagyobb rendőrkülönitménynek kellett rendet teremtenie. A rendőrség a tömeget szétoszlatta, de az emberek kisebb-nagyobb csoportokba verődve most a szomszédos kisebb utcákban tüntettek. Délután azután katonai járőrök cirkáltak az utcákon s megtisztították azokat a tüntetőktől. Estére helyreállt a nyugalom, de a katonaság állandó készenlétet tartott. Exhumálják a kémének szerelmi dráma áldozatait A megölt Zsstnyáuszky Erzsiké anyja leánya koporsójában rejtette el a szerelmesek búcsúleveleit Oroszka, február 28. (Saját tudósi lónktól.) Néhány nappal ezelőtt részletesen beszámoltunk arról a véres szerelmi drámáról, amely a napokban Kéménd községben lejátszódott. Takács Lajos tizenkilenc éves kéményseprősegéd egyetlen revolverlövéssel megölte mesterének, Zsitnyánszky Jánosnak tizenkilenc éves Erzsébet nevű leányát, azután pedig maga ellen fordította a fegyvert és a szivébe lőtt. A borzalmas tragédiát az idézte elő, hogy a leány szülei nem akartak beleegyezni a fiatalok házasságába és a fiatalembert többször elutasították. A fiatalok erre elhatározták, hogy, miután a szülők ellenzése miatt nem lehetnek egymáséi, véget vetnek életüknek. A múlt hét hétfőjén mindketten ünneplő ruhába öltöztek és délután öt óra tájban végrehajtották elhatározásukat. A lövések zajára figyelmessé. lett szomszédok úgy találták meg őket ünneplő ruháikban egymásra borulva, holtan, átlőtt szívvel. A két tragikus végű szerelmest eltemették, külön-külön sírban és az esetre kezdett már a feledés fátyola borulni, amikor két nappal ezelőtt egy váratlan följelentés Újból felszínre hozta a tragédiát. Zsitnyánszkvék szolgálója bejelentette a csendőrségen, hogy tudomása van kél levélről, amelyeket a szerelmesek hagytak hátra s amelyekben részletesen ismertetik végzetes elhatározásuk okát. A szolgáló szerint a két szerelme* könyörögve kéri a leány anyját, hogy őket a kéméndi temetőben közös sírban temesse el. Ezeket a leveleket Zsitnyászkyné megtalálta a két halottnál és megírni-
