Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)

1927-03-30 / 74. (1408.) szám

k Mai uA műnk 10 eltfai /UyiB| % VL évf. 74. (1408) szám ‘Szerda • 1927 március 30 C7^6YARHIM>AB Előfizetést ér: évente 300, félévre 150, A szl0vpnszkÓÍ PS rwszinszkni pllpnzpki nnrtok Szerkesztőség: Prága II„ Panská ulxe negyedévre76, havonta 26Kő;külföldre: ** SZlOVenSZKOl eS rUSZinSZKOl eiienzeKl párÍOK 12f n. emelet Telefon: 30311 — Kiadó­évente 400, félévre 200, negyedévre 100, FOszerkesM: politikai napilapja Felelős szerkesztő: hivatal: Prága IL, Panskául 12/HI.-Te­havonta 34 Kd. Egyes szám ára 1‘20 Ké DZURANY1 LÁSZLÓ FORGACH GÉZA lefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha A viharszöglet (fi.) Prága, március 29. A pozsonyi Národny Dennik, a cseh nem­zeti demokrata pártnak szlovenszkói szócsöve, az utóbbi hetekben feltűnően sokat foglalko­zik a ruszinszkói kérdés külügyi vonatkozá­saival. Kramárék szeme állandóan a köztár­saság e legkeletibb területén nyugszik és ag­godalommal vizsgálja a fellegek járását a csehszlovák államnak e viharszöglete felett Talán egy hónappal ezelőtt történt, hogy — amint a N. D.-ben olvastuk — Hajó képvi­selő a nemzeti demokrata törvényhozók klub­jában felhívta a figyelmet azokra a jelenté­sekre, amelyek szerint Anglia és Lengyelor­szág diplomáciai közeledésének egyik célja ál­lítólag a ruszinszkói határok revíziója lenne. E revíziót Hajn szerint oly módon akarják ke­resztül vinni, hogy Lengyelországnak és Ma­gyarországnak közös határa legyen­Két héttel e klubülés után a N. D. már Ukrajna felől is veszélyt látott közeledni és azt jósolta, hogy az önálló Ukrajnát, amelynek térképébe Ruszinszkót is belerajzolták, ha­marosan ki fogják kiáltani. A pozsonyi lap persze azt hiszi, hogy a játékban Magyaror­szág keze is benne van, mely állítólag azért támogatja az ukrán mozgalmat, hogy Keletszlo- venszkó megszerzésére irányuló aspirációit kielégítse. Sőt Kramárék még tovább mennek és szemére vetik a jugoszlávoknak, hogy Ja- nics volt miniszterrel az élén valami bizottsá­got alakítottak a csehszlovákiai ruszinok tá­mogatására.' De nemcsak Lengyelországban, Ukrajná­ban, Magyarországon és Jugoszláviában fo­lyik ez az állítólagos agitáció, hanem — ha hitelt adhatunk a N. D. híradásának — a kis- antanthoz tartozó Romániában is. Erdélyi ro- n.án körökben ugyanis állítólag azzal a gon­dolattal kacérkodnak, hogy Ruszinszkót fel kell oszlatni és északi területét Lengyelor­szágnak kell adni, egyéb részeit pedig Kassá­val együtt Nagyromáriának­Kramár pozsonyi lapjának e híradásai, bármilyen fantasztikusaknak, túlzottaknak és ellentmondóknak is tekintsük azokat, nem nél­külözik az érdekességet azért, mert éppen a cseh nemzeti demokrata párt tartja szükséges­nek a ruszinszkói kérdést állandóan napiren­den tartani és a köztársaságot keletről fenye­gető veszedelmeket a pesszimizmus sötét szí­neivel ecsetelni. A nemzeti demokrata sajtó ezt az alkal­mat is felhasználja arra, hogy a hradzsini kül­politikát és a kommunistákat megtámadja. Benesnek, a gyűlölt ellenfélnek szemére veti, hogy nem volt elég buzgó sáfárja a reá bízott állami érdekeknek, amikor tétlenül Szemlél­te, hogy még Belgrádban és Bukarestben, a két szövetséges fővárosban is miként hara­pódzott el a csehszlovák állam integritása el­len törő propaganda. A másik oldalvágás a kommunistáknak szól, akik a legutóbbi vá­lasztások alkalmával a legtöbb szavazatot kap­ták Ruszinszkóban, úgy hogy ezt az ország­részt a külföldön a bolsevizmus előre tolt elő­őrsének tekintik. A nemzeti demokrata párt ebből az okból is elérkezettnek látja az időt arra, hogy a kommunista pártnak, mint az ál­lamra nézve veszélyes politikai szervezetnek leszerelését és feloszlatását követelje. Tévedés volna azonban föltenni, hogy a feltétlen áüamhüségéről ismert nemzeti de­mokrata párt csak azért festené az ördögöt a faira, hogy ily módon belpolitikai ellenfelei­nek ártson. Valószínűt lennék tartjuk, hogy éppen ez a párt akarná a közvéleményt kel­lő alappal nem bíró és légből kapott hírek­kel irritálni. Véleményünk szerint teljesem te van zárva, hogy a Kramár gárdája iníer-j pelláció benyújtását határozta volna el eb- j Anglia szakit eddigi szovjetpolitlkájával London arra bírja Lengyelországot, hogy garanciaszerződést kössön Moszkvával London, március 29. Angol hivatalos körök már hetek óta hangoztatják, hogy N'agybirtaciiia ko­rántsem akar szovjet ellenes európai blokkot teremteni, sőt ellenkezőleg határozott célja, hogy a keleti határáHamokat kibékítse Oroszországgal. Esrt az angol állítást egész Európa szkeptikusan fo­gadta, de ngy látszik, mintha az utóbbi idő igazolná ezt. A Manchester Guardian, amely az angol külpolitika kérdéseiben állandóan jól van tájékozva, úgy tudja, hogy Anglia határozott tanácsára Lengyelország garanciaszerződést akar kötni Moszkvával. Az angol politika belátta, hogy a határ- menti államok és Oroszország egységes konferenciája súlyos nehézségelvbe ütközik, viszont sokkal egyszerűbb, ha int általános béke és a keleti Locaroo érdekében a keleti államok külön-küiön ga­ranciaszerződést kötnek a szovjetkormámnyal. A kezdeményezés Lengyelországból indul ki és ha Varsó, meg Moszkva megegyezik, a többi kisebb keleti állam szintén megköti az esedékes garan­ciaszerződést. A kínai kérdés újra életképessé tette az angol liberális pártot Hagy liberális válasxtási győzelem Déllondonban — Shanghal kelet Gibraltárja lesz* - ' '^t ás amerikai versenyfutás újabb yar ma tokéri London, március 29. A Shanghaiban és Nankingiban történt események újabban az angol anyaországban is éreztetik hatásukat. A belpolitikai élet mindinkább a kínai kér­déskom plexumok köré csoportosul. Tegnap tartották meg Déllondonban az első válasz­tást. amelynek határozott jelszava a kínai politika volt. A munkáspárt azt állítja, hogy a kon­zervatív kormány Shanghai megszállását nem tekinti átmenetinek és uj hatalmas Gibraltárt akar a Sárga-tenger partvidé­kén teremteni, mellyel akár Japánnal szemben is megvetheti lábát. Ma már ötvenezer bri* katona állomásozik a Jangtse-parti kikötővárosban és körülbe­lül egymillió bennszülött fölött uralko­dik az Union Jack, A konzervatívok felhasználják a kínai polgárháborút és óriási értékű területeket kebeleznek be Kínában. Ha Baldwin kormá­nya nem hűtlen az évszázados brit szokáshoz, akkor ez az úgynevezett .Átmeneti megszál­lás" és „a brit alattvalók éleiének védelme" egyenlő lesz az ui gyarmat bekebelezésével. Japán ég Amerika már látták, hogy Nagybritannja újabb sikert aratott a a gyarmatosítás terén. Éppen ezért, igyekeznek pótolni az elmu­lasztottakat és a gyarmatok utáni nagy ver­sengésben ők is kihasítanak maid Kina terü­letéből egv-egv gazdaságilag alkalmas terüle­tet. A nankingi események jogcímül szolgál­hattak. Amerikából hatalmas flotta és had­sereg indult útnak és Coolidge mindenáron azon van, hogy az Egyesült Államok szintén falatot kapjon az újra megindult verseny­ben. Japán ugyanígy cselekszik. A hatalmak osaknem oly módon járnak el Kínában, mint 1862-ben, vagy 1895 után, amikor féltéke­nyen vigyáztak arra. hogy egyforma módon és egyforma arányban szerezzék meg kon­cesszióikat a Mennyei Birodalomban. A munkáspárt tehát ui imperializmust lát az angol konzervativok politikájában és valószínűleg moszkvai hatások következté­ben igyekszik belülről m""gátolni a szeri'1 embertelen és veszedelmes politikát. Cham­berlain az alsóház tegnapi ülésén beszédet mondott, melyben megvédte az eddigi kínai politikát,. Beszéde nagy hatást ért, el, de nem változtathatta meg a munkáspárt álláspont­ját. A jelentős liberális győzelem Az első nagy összecsapás, amely a kínai politika miatt az anyaországban támadt, teg­nap történt az egyik déllondoni munkáske­rület alsóházi pótrálasztásán. Ebben a kerü­letben eddig Guest munkáspárti vezér volt a képviselő, aki azonban éppen a munkás­párt kínai politikájára való tekintettel le­mondott mandátumáról, átlépett a konzer­vatív pártba és mint ilyen akarta magát újra megválaszfatni. A konzervativok is. a. mun­káspárt is. sőt a liberálisok is hatalmas erő­feszítéssel indultak erre a mai választásra, melynek szimbolikus jelentősége mindennél nagyobb volt Az eredmény meglepetéssze­rűen hatott egész Angijában. Sem a munkás­párti. sem az uj konzervatív képviselő nem győzött, hanem a liberális jelölt, aki 7334 szavazatot kapott, Issacs munkáspárti 6157 és Gues konzervatív 3215 szavazatával szem­ben. A kerületben igv Sfrauss német szár­mazású londoni községi tanácsnokot válasz tották meg. Ez a győzelem rövid időn belül másodíz­ben mutatja meg azt. hogy a liberális párt ubia ismét fölfelé ivei. Amióta a párt, komoly belső villongásai megszűntek és Lloyd Geor­ge átvette az egységes vezetést, a liberálisok ügyes taktikája és őszinte belpolitikája nagy mért,ékbe® magához édesgette a választókat. Az angol közvélemény egyrészt erősnek ta­lálja a konzervativok külpolitikáiét. másrészt túlzottan Moszkva felé kacsintgat,ónak a munkáspártot, ugv hogv rokon.szen.wel fo- gadia a nasrv ügyességgel propagált, középül politikáiét. A nagy jelszó megbukott A választókat nem érdekli a kínai pro vagv kontra és szívesebben foglalkozik a liberálisok bel­politikai kérdéseivel, melyek csak epi­zódnak tekintik a távoli Kelet esemé­nyeit s elsősorban a belső válságok ki­egyensúlyozására törekszenek. Issacs, a northsouthwarki munkáspárti jelölt, a Labour Part.v kommunista szárnyá­nak tagia és már ezért is népszerűtlen a többnyire munkásokból, hivatalnokokból és kisiparosokból álló kerületben. A lapok ki­emelik. hogy a liberálisok wőzelme Llovd Georgen kívül elsősorban Sir Herbert, Sá­muel érdeme, aki Palesztinából való vissza­térése óta hatalmas propagandát, fejt ki . a li­berálisok érdekében. A választókerületnek 26.000 választója van s körülbelül 8000 tartózkodott a szava­zástól. ugv hogy a választópolgároknak alig 64 százaléka járult, az urnákhoz. Bethlen április 4-én indul Rómába , Budapest, március 29. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Illetékes he­lyen ma kijelentették, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök ápri­lis 4-én, hétfőn délután 5 órakor indul el Budapestről Rómába, hogy megtárgyalja Mussolinival a magyar kikötő és az Olaszországgal kötendő döntő- birósági s barátságos szerződés ügyét. A miniszterelnököt olaszországi időzése alkalmával az olasz király is kihallgatá­son fogja fogadni. A miniszterelnök olaszországi útjára felesé­ge, Bethlen Margit grófné, valamint a kül­ügyminisztérium helyettes vezetője, Kihuen- Hédorváry Sándor kíséretében utazik s min­dem valószínűség szerint két hétig marad olasz földön. ben az ügyben, ha állításait megfelelő bizo- n játékokkal alátámasztani nem tudná. Ha egy pillantást vetünk a térképre, azt látjuk, hogy Ruszinszkó egy féregnyul- vámyhoiz hasomlit, melyen át a csehszlovák államtest lengyel és ukrán, magyar és ro­mán területek közé ékelődik. Ez az exponált helyzete már egymagában véve is eléggé megmagyarázza, hogy miért merülnek fel mindig újból és újból a legkülönbözőbb kombinációk erről a területről. Hozzájárul még az is, hogy az újonnan megalakult cseh­szlovák állam csak azzal a feltétellel kapta meg Ruszinszkót, hogy Saint Gérmeimben autonómiáit biztosított neki, melyet azonban mostanáig sem valósított meg. Az autonómia bevezetésének folytonos halogatása termé­szetesen rossz vért szült és tápot adott azok­nak a törekvéseknek, melyek a zavarosban szeretnének halászni. Ha Kramár, az öreg vihairágyu szét akarja oszlatni az égen tor­nyosuló fel-legeket, úgy nem egyesekben vagy pártokban kell keresnie a bűnbakot, hanem azt kell követelnie, hogy a saint-ger- maimi szerződést, amelyet ő is aláirt, végre- valahára már végrehajtsák. Sajtója ehelyett panaszkodik. Panaszko­dik nemcsak Magyarországra, mely minden rossznak szülője, hanem panaszkodik Ukraj­nára, Lengyel országra, Romániára, sőt Jugo­szláviára is. Ezerszer figyelmeztettük a kor­mányt, hogy az ukrán emigránsok szerephez juttatását a lakosság nem nézi jó szemmel, a kormány mégis nekik adott állami •• bírsá­got és előkelő stallumokat, míg a magyaro­kat a hivatalokból és szükebb hazájukból ki- üMözte. Ezerszer hivatkoztunk arra, hogy az elégedetlen nép szükségszerűen a kommu­nisták karjaiba fog omolni, ha a jogos köve­teléseit nem teljesítik, Prágában csak nem akartak hallgatni reánk. Inkább a hadsereg megerősítésében és a külföldi szövetségek­ben keresték az álam üdvét, mint a lakos­ság megelégedettségében. íme - itt a követ­kezmények: Romániában, Jugoszláviában és Lengyelországban, amelyekkel a csehszlovák köztársaságnak katonai és politikai szerző­dései vannak, az ellene irányuló propaganda annyira elharapódzott, hogy Kramár is kény­telen tiltakozó szavát fölemelni. Mikor térnek már egyszer észre a prá­gai urak és mikor látják be végre, hogy en­nek az államnak igen súlyos problémái van­nak, amelyek elől nem lehet örökre kitérni, de amelyeket az érdekelt lakosság kívánsá­gainak megfelelően és vele karöltve előbb- utóbb meg kell oldani?

Next

/
Thumbnails
Contents