Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)

1927-03-29 / 73. (1407.) szám

4 ff ..... ....— " A kongnia és a papság Sok szó esiik az utóbbi hónapokban a ikonéra ár ók a pajpi fi zetésreaiííoz ésT öl. Való­ban docti indocfcique poemata canunt, erről a most-, már nekünk papoknak is odiózus kér­désről. A papság. am&lv szomorú tapasztala­tokat szerzett az állam megalakulása óta an­nak irányában tanúsított, jóindulatáról, ma­cába fO'itottan figyelte a dolgok idevonat* Ííczó fejlődését Elmer m-ostuk néhányszor a „tiineo danaos et dona ferentes“-t s aggá­lyunk nem volt. indokolatlan. Pást tót diseri- mina rerúm. annyi szavalás után megszüle­tett végre a ridiculus mus. Az ui törvény azért is fáió, mert annak létrehozásában polgári pártok működlek közre és mint delika teszt arainv tálon hozták a papságnak. Halljuk széltiben a szaka dk ozást. ,, más­képp nem lehetett”, „egyelőre ez is elég”, „kezdetnek jó” st.b. Hiszen mi sem akarunk rekriminálni, de viszont nem tehetünk róla, ha önkéntelenül is felkiinálkozik annak a m egállápitása. hogy szörnyűbb helyzetbe sodortak a status quo-nál bennünket. A békeszerződés világosan mondja, hogy az újonnan alakult államok tartoznak respek­tálni a csatolt területek vallási 'berendezke­déséi', (itt csak ezt kell említenem!. Mii mond ez? Itt. Szlovénszkón az állami hozzá­járulás állott. kcugTuáböl, kór pótlék és csa­ládi pótlékból, A konstruált az 1896-ban ké­részi ülvitt összeírás ailapjáu utalták ki. Már akkor figyelembe vettek minden jövedelmi forrást. Azóta ui jövedelmi forrás nem nyílt- Az összeírás reális volt, minden tétel bizo­nyítván vcltkal igazolva. Az összeírás által mutatott helyi jövedelmet egész! tette ki az állam kcmsrruával « igv ez a helvi viszonyok­hoz mérten kisebb-nagvobb volt Ez a reális f'zetés. A mutatkozó kongruakülönibözősé^et kiegyenlíteti e a személynek adott korpótlék és családi pótlék. Az eddigi állapot szerint alig volt plébánia, amelv kon.gruát ne élve­zett volna. A jogfolytonosság értelmében most is úgy lett volna helyénvaló. Diszting- válm kongnia és kor- meg családi pótlék között. Ehelvett az történt, hogy egv kalap alá vettek konerruát,. korpót.lékot és családi pótlékot s ennek összegéből verniük le (azt, is önkényesein) a helvi jövedelmet. Az adott törvényt az ui hatalomnak a békeszerződés értelmében csak in faverem eléri lehetett volna módosítania, vagy egv világosan job­bal pótolnia, de semmieeetre jogfosztást csi­nálnia (legalább szerintem ez az intenciója a békeszerződés hivatkozott részének), ügy árt tehát de jure az ui törvény, hogy jogfosz­tást követett, el rajtunk. De facto. Az agyon- szidott szocialista többségű kormány — fi­snál teneatis — bőkezűbb volt hozzánk. ~ Azért nem kell megütközni azon. ha nem 'zengünk dicshimnuszokat az ui törvénynek és az azt létrehozó pártoknak, mert hazudni a papnak pláne nem szabad. Nem a mi fel­adatunk irányelveket adni egyes pártoknak, azt nem is vindikáljuk magunknak. Mi csak azt tapasztaljuk, hogy eddig törvénytelenül (felelőtlen agitációkkal), most. pedig törvé­nyesen tesznek minket tönkre. A dolgon szerény véleményem szerint, végrehajtási utasítással segíteni keveset, lehet. Gyenge alkotás az olvan, amelyet már a mülielvből való kibocsátás után kell foltozni, hogv hasz­nálható legyen. Mi arra kérnek az irányunk­ban ióakaratu polgári pánokat, keressenek expedien.sf. hogy egv ui. rangunkat, anyagi helyzetünket respektáló kongruatörvénv ho­zass ék. A dologról tenni kell. Kedves kollégáimhoz is legven szabad néhány szót intéznem. Hogy a rossz kougrua- Törvénvt. megcsinálták, annak az összpapság az oka. Engedtük, bogv de nobis et, sine no- his tárgyaljanak! öreg hiba! „ Ébredjünk tudatára erkölcsi erőnknek. Olyan tényező vagyunk, hogy — hacsak mi akarjuk — számolnia kell velünk a hatalom­nak. Nem nehéz dolog elő értekezletet, tar­tani minden kerületből delegált tagokkal. Az ott, letárgyaltakat esetleg technikai kivitel szempontjából két helyen, Kassán és Po­zsonyban tartható országos papi összejövete­len p.recizirozni és formába önteni kellene és egyenesen mim megmásithatatlan köve­teléseket iuttafn? el az illetékes helyekre. Ha egyebet nem is, azt, könnyen ki lehet vin­ni, hogy a jelen sérelmes törvény hagyassák hatályon kívül és a régi konskripció alapján kiutalt, kongrua valorizáltassék és nemcsak a mi helvi jövedelmünk. Nagyobbitsák meg öt-hatszorosan a régi kongruát, korpótlékot .és családi pótlékot és art már levonhatják a valorizált, helvi iövedelemből. illetve meg­fordítva. Urai ml Egy ilyen gyűlés nem ütközhe- tik morális akadályokba. Az egyház mindig ni és mindig a régi. Ha az idők m-éhe kive­tette magából a. megélhetés modern eszközeit, a gyülésez-ést, az erő demonstrálás át, mi sem maradhatunk a szerénység és alázatosság nemes fegyvereinél. Az idő elhalad felet­tünk, ha nem tartunk lépést, vele. félre ma­radunk. Mert, bizony anyagi biztosítottság nélkül nem felelhetünk meg nemes hivatá­sunknak. Világi klérus benne él a világban és ahhoz kell alkalmazkodnia. Ha az aposto­lok korabeli palástokban állunk ki a fórum­ra, meff'iekóuok tőlünk és nem hallgat meg senki. T. A. gör. kát lelkész Hanika Hilda játékbabái, gyermekautok és repülőgépek a fegyenc- munkák pozsonyi kiállításán Látogatás a kiállításon — A lipótvári fegyház en miniatűr — Stefánik emlékmii kenyérbélből — Festmények a kék Adria partjáról Pozsony, március 27. (Saját tudósitónktól.) A márciusvégi hir­telen hidegrefordult időben a pozsonyi Duna- vásár pavillonjair-ak közelében alig találkozik az ember járókelőkkel* pedig a Z-pavillonban igen érdekes kiállítás nyílt meg a napokban: a fegyencmunkák kiállítása, az első ilynemű ki­állítás Csehszlovákiában. A kiállítási pavillonba két korona belép- tidij lefizetése ellenében jutunk. A lépcsőkön, a korlátokon szőnyegek: az Orient szőnyegszö­vő vállalat munkái, amiket tudvalevőleg Szlo- venszkó legnagyobb fegyintézetében, Lipótvá- rott készítenek a szőnyegszövést kitanult fe- gyencek- Százhatvan koronától kétezerig lá­tunk itt nagyszerű szőnyegeket, faldiszeket, di- vánjóakarókat, lábtörlőket. Balra a bejárattól a repy-i női fegyház lakóinak kiállított tár­gyait találjuk. Egy üvegtakaró alatt csupa bá­jos asztali díszek: zöld fűben játszó gyerek, apró kis párnák között megint csak gyerek. Önkéntelenül is Hanika Hilda asszony, az élet­fogytiglani íegyházra elitéit briinni kapitáuy- né jut eszünkbe, aki a fegyházban szülte meg gyermekét és most Repyben raboskod’k- A kiállítás felügyelője valóban megerősíti felte­vésünket: a sok csecsebecse Hanika Hilda asszony kézügyességét dicséri . . . Jobbra a lipótvári fegyház miniatűr kiadá­sában gyönyörködhetik a szemlélő. Rajta van minden: a régi és az uj magánzárkák, a tár­sas zárkák, a parkszerű séíaudvar, a fürdő, konyha, pék műhely, mosoda és az egészet a félelmetes kazamaták veszik körül. Külön csoportban találjuk a fegyencek által készített festményeket, dombormüveket. Utóbbiak szalmából, kenyérből készültek. tmmmmmmmmsBanmmmammmmmmKmsagmmmmmmBam Mennyi könny, mennyi bánat, mennyi sóhaj, átvirrasztott éjszaka fűződik egv ilyen nagy precizitással kidolgozott doinbormüböz, fest­ményhez! A festmények témája elsősorban a fegyenc életviszonyaihoz igazodik: a cella- priccsen imádkozó fogoly ... pópa, vagy a családjától búcsúzó fegyenc, öreg cigány halá­la a deszkapriccsen stb. De van sok tájkép is a kék Adria partjáról, ahol a fegyenc valami­kor járt, amikor még szabad volt. A rajzok, festmények alá nevét is odaírta egyik-másik rém Szégyenlős fegyenc: Tomecsek, Stepanek, Kompácsek, Stiborek, Sneberger stb. Lehet, hogy ezek azonban csak — „raüvész”-nevek­A kosárfonás is egyike a legismertebb fe- gyenenumkáknak. Olcsó, erős, kerti fonott szé­kek, asztalok, ezenkívül kefék, tálcák és a legkülönbözőbb háztartási cikkek vannak még kiállítva. Két piros gyermekautó a nyitrai ra­bok munkája és nem is drága: 41.0 korona egy darab. A másik nem eladó: talán a szabadsá­gát váró rab a kisfiát akarja vele megörven­deztetni. Igen ügyesen készítette el egy lipótvári fegyenc Stefánik emlékművét miniatűr ki­adásban kenyérbélből, egy másik Masaryk el­nökről csinált kenyérbélből emlékplaketet. Igen kedves egy kétfedelű miniatűr repülő­gép. Kiegészítésül lefényképeztette magát le­velezőlapra a készítője: Fabriczius Antal, illá­val fegyenc és odaírta a neve mellé: „300 Kcs- Eladandó a repülő.” A kiállítás tiszta jövedelmét a Szabaduló Fegyelmeket Támogató Egyesület javára for­dítják. Ennek az egyesületnek elnöke, Kissig főügyész Stivár dr. ügyésszel rendezte a ta­nulságos és érdekes kiállítást. A hold fogja elpusztítani a földet Haldane cambridgei egyetemi tanár előadása a világ végéről, amely negyvenmillió év múlva a féktelen energiapazarlás miatt fogja ntólérni a földet London, március 2& A világ végéről, erről, a mindig izgalmasan érdekes problémáról tartott a napokban előadást Haldane professzor, a cambridgei egyetem ké­miai tanára. Ha felrobban a Nap... — A csillagnak, melyen élünk, kétségtelenül volt kezdete — kezdette meg előadását. Haldane professzor — és épp ezért, miként ebben a tudo­mány mondhatni egyhangúan megegyezik, bizo­nyos, hogy vége is lesz. A tudományos felfogás kétségtelennek tartja, hogy a föld éppúgy ,ahogy kialakult, el is fog veszni. Hogy a földnek, ez az elkerülhetetlen kimúlása hogyan fog bekövetkez­ni, arra a tudomány a legkülönbözőbb hipotézise­ket állíthatja fel, amelynek különös érdekessége, hogy egyikük sem bizonyítható, azonban mind­egyikük bekövetkezketik. — Dr. Jeans, a Királyi Asztronómiai Társa­ság elnöke például, mint ezt nemrégiben kifej­tette, azt tartja a legvalószinübb eshetőségnek, hogy a nap anyagának vagy mozgásának változá­sa fogja a föld végét előidézni. így bekövetkezhe- tik a napnak ogy mértékben való felmelegedése, hogy kisugárzása teljesen elpusztítana minden földi életet, de pályájából is kifordíthatja a föl­det, előidézve ez által egy összeütközés veszedel­mét. Egy másik, szintén 6okák által elkövetkezhe- tőnek tartott lehetőség a nap exploziója. Mások szerint viszont valamely üstökös vagy bolygó idézheti elő a föld pusztulását. Igaz ugyan, hogy a valószínűsége ennek nem nagy. Az én és velem együtt a tudomány különböző ágai nagyon komoly képviselőinek felfogása szerint a föld igazi veszedelmét nem a nap vagy az üstökösök és bolygók képezik, hanem — a hold. Viriő a Vénuszról És most, hogy könnyebben és érinthetőbben fejezzem ki magamat, egy kis ugrást teszek és a föld pusztulásáról nem mint a jövő, hanem mint a múlt eseményéről fogok beszámolni — folytatta előadását Haldane professzor. — Nem nagy ugrás, mindössze egy körülbelül negyven­millió év múlva élő ember szemeivel fogom vá­zolni a föld és a rajta levő élet elmúlásának tör­ténetét. Ugyanis körülbelül ez az a minimális időtartam, mire a föld és lakói még biztosan szá­míthatnak. Tehát körülbelül a negyvenmilliomo- dik évben egy Vénusz-lakó a következőképpen mondaná el a föld pusztulásának történetét. Két­ségtelen ugyanis, hogy a föld pusztulása nem fogja magával vonni a világegyetem többi tagjai­nak pusztulását. A föld pusztulásának közvetlen oka az energiával való szertelen pazarlás volt, — fogja mondani a Vénusz-lakó .Miután a föld felszínén és belsejében levő energiakészleteket már az emberi kultúra első néhány ezer évében mondhatni teljesen kimentették, teljes erővel a másik nagy energiaforrás, a viz kihasználására vetették rá magukat a föld lakói. Minthogy pedig a szárazföldek vizei az energiának csak elenyé­szően csekély részét tudták szolgáltatni, a leg­nagyobb energiaforrásnak, a tenger árapályának kihasználása hamarosan a föld energiagazdálko­dásának szinte kizárólagos forrásává lett. És ez okozta egyben a föld pusztulását. A pusztító energiaija zarlás A hold által előidézett árapály jelenség ugyanis, mint egy rendkívüli ©rejti lék hatott a föld forgására A tenger áradásának en orgia- előállításira való felhasználása azonban óriási mértékben növelte annak erejét. A földi kultúra történ elmének első milliomodik évében már egy millió lóerőt használtak fel a tenger árjából ener­gia előállítás céljára és ennek megfelelőleg ter­mészetesen annak a földre gyakorolt fékező ereje is ötvenszeres mértékben emelkedett. Oly pazar­lás folyt ekkor már az energiával hogy a földnek igen nagy részét állandóan mesterségesein fütöt­ték, hogy mintegy állandó melegházakat létesítve, a növényzet fejlődését éa a termelés folyamatát gyorsítsák, amire már csak az emberiség óriási mértékű elszaporodása miatt is szükség volt. A katasztrófa előtt A tizennyolc milliomodik évben már az egész emberiség előtt elkerülhetetlennek látszott a Föld bekövetkezendő - katasztrófája. A nap és a hónap ekkor már teljesen egyenlő hosszúság guakká váltak s egyformán 48 közönséges nap hosszúságának feleltek meg. A hosszú éjszakák elviselhetetlenül hidegek, a napok pedig elképzel­hetetlenül melegek voltak. Az emberiség a maga nagyobb technikai felkészültségével és alkalmaz­kodási képességével még meglehetősei hozzá tu­dott alkalmazkodni az uj viszonyokhoz, az ala­csonyabb rendű emlősök azonban szinte riljesen kipusztultak. A földi életnek ez az egyr > foko­zódó kellemetlensége egyre jobban előtérbe állí­totta annak szükségességét, hogy a föld lakói a világegyetem valamely más nagyobb bbb>c rigót nyújtó bolygóját igyekezzenek a maguk számára lakhatóvá tenni, — kolonizálni. Expedíciók idegen bolygókra A legelső expedíciók a Marsra indultak, amelyet az emberiség sokáig mint a maga viszo­nyaihoz legjobban hasonló csillagot tekintett. Két expedíció érte el a Marsot, azonban vissza egyik sem érkezett. Minthogy azonban az emberiség egy része egyre növekvő aggállyal szemlélte a földet fenyegető veszély ’feltartózhatatlan közeledését, a földi tudósok uj irányba fordították figyelmüket és mint a látszólag legalkalmasabb „kolónia”, a Vénusz kikutatására törekedtek. Körülbelül 1 ötszáz, kevés kivétellel végzetes szerencsétlenség- : Xami Ukiíi viuj —t/, xkCU.ll> gél járt expedíció indult útnak, mielőtt a föld la­kói biztos értesüléseket kaphattak volna a Vé­nuszon uralkodó állapotokról. Szerencsére azon­ban, mindezek a jelentések arról szóltak, hogy a Vénusz alkalmas terepet nyújt az emberiségnek rajta való letelepedésére. Mindössze az oxigén hiánya és az imemznv meleg képeztek olyan aka­dályt, amihez alkalmazkodni kellett az emberiség­nek, mielőtt gondolni lehetett volna a Vénusznak a földlakók gyarmata, majd később menhelye gyanánt való kihasználására, A pusztuló világ Az emberi nemzedék szisztematikus kite­nyésztése révén azonban sikerült elérni, hogy a a emberiség oxigénszükségletét, az azelőttinek egy- tizedére lehetett leredukálni0anélkül, hogy7 az ká­rosan hatott volna a szervezetre. Ugyancsak így sikerült a Vénusz viszonyaihoz aklimatizálni azt a körülbelül száz állatfajtát is, amit. az ember magával szándékozott vinni uj lakhelyére. Közben pedig az expedíciók egymásután in­dultak az uj kolóniára. A Hold pedig ezalatt egy­re gyorsabb és gyorsabb iramban közeledett a Földhöz. A Hold ekkor már csak egy ötödére volt a Földtől annak a távolságnak, ami a történelem kezdetén e két csillag között fennállott. A Föld -és a Hold egymáshoz való közeledése egyre veszedelmesebb lett. Egymásra való hatá­suk pedig óriási változásokat idézett elő mind­egyikük fizikai viselkedésében. A Hold kezdett széttöredezni, hatalmas meteorok válltak le tes­téről, melyek saját pályájukon rohantak tovább veszedelmes közelségben a Földhöz. Körülbelül ezer évig tartott ez a folyamat s a Földnek a Vé­nuszra való kivándorlás folytán már nagyon meg­csappant számú lakói már egészen hozzá is szok­tak ehhez. Egyszerre azután szédületes gyorsa­sággal jött a vég. A Hold ekkor már napról-napra észrevehetően fokozódó közelsége elviselhetetlen mértéltben emelte a Föld hőmérsékletét. Folyók és tavak kiszáradtak, a vegetáció teljesen kipusz­tult s az emberiségnek az a része, amely még mindig nem akart, vagy már nem tudott a Vé­nuszra jutni, a föld alatt próbált menedéket ta­lálni a hold perzselő sugarai elől. A Napnak ekkor már szinte a létezését is elfelejtették, any- nyira túlszárnyalta hatását a Hold. Mindennek vége... — Magáról a katasztrófáról nagyon keveset, tudni, — fejezte be előadását Haldaue professzor. — Az összeütközés következtében támadt hatal­mas láva-, hamu-, gőz- és tüztenger teljesen el­födte a megfigyelés lehetőségét a Vénusz lakói elől. A kontinenseknek csak maradványai marad­tak vissza, többezer méter vastagságban befödve a Holdról levált láva- és raeteoriömeggei. Legna­gyobb részük azonban belemerült a forró óceá­nokba. Emberi élet nem maradhatott fenn. A Hold fenmaradt tömegei fjedig gyűrű alakjában veszik körül a Föld izzásban lévő maradvá­nyait ... Es as » kép, amit a tudomány mai felfogásán nak alapján a „világ vége” valamikor kétségkívül elkövetkezendő lefolyásáról alkothatunk magunk­nak, —- mondotta a Vénuszról újból a pusztulás­ra ítélt Földre visszatérő professzor. — Kétségte­lenül fantasztikusnak és ma még elképzelhetet­lennek látszó kép, azonban ha mai fizikai, asztro­nómiai és kémiai ismereteink alapján akarunk képet alkotni magunknak a- szinte elképzelhetet­lenről, úgy körülbelül ez az, amit tudományos indokolással és bizonyítékokkal is alá lehet tá­masztani. Rádióműsor. Kedd PRAGA: 13-15. 16.30, 20.00 Hangversenyek- — 18-35 Német előadás. — 22.15 Tánczens- BRÜNN: 12.15 Hangverseny. — 17.35 Sajtóhírek német nyelven. — 17.45 Német előadás. — 20.00 Prágai műsor. POZSONY: 18.0Q Vig est. — 20.00-fól prágai műsor. BUDAPEST: 17.02 Az operaházi zenekar hang­versenye. — 18.45 Sándor dr. rádióelőadása. — 20.30 Hangverseny. — 22-00 Tánczene a Brit- taniából. BÉCS: 11.00, 16.15, 21.05 Hangversenyek. ZÜRICH: 20.00 Olasz-est. — 21.00 Hangverseny. — 22.00 Tánczene. BERLIN: 16.00 Hangverseny. — 20.10 Operett­előadás. STUTTGART: 20-00 Boccaccio, Suppé operája. LEIPZIG és DRESDEN: 19.30 A vámpír, opera. MÜNSTER: 17.00 Kamarazene. —- 20.30 Vig-est KÖNIGSBERG: 19.30 Szimfonikus hangverseny, R. Stnauss dirigáL MILANO: 16.15 Hangverseny. — 20.45 Opera­előadás. Szerda PRÁGA: 12.15, 16-30, 20.08, 21.00 Hangversenyek­— 18.35 Német előadás. BRÜNN: 12.15, 19-00, 20.00, 21.00 Hangversenyek. — 17.35 Sajtóhírek német nyelven. — 17.45 Né­met előadás. POZSONY: 17.40 Szlovák nyelvlecke magyarok ré­szére. — 18.00, 19.00 Hangversenyek, — 20.00 Prágai műsor. BUDAPEST: 17.15 Szimfonikus ’ angverseny, — 19.00 Káilay Miklós irodalmi előadása. — 19.45 Régi operettekből. — 2200 Tánczene a Ritzből. BÉCS és GRAZ: 11.00, 16.15, 19.00 Hangverse­nyek. — 21.30 Könnyű zene. ZÜRICH: 13.00, 15.00, 17.00, 20.00 éa 21.00 Hang­versenyek. BERLIN: 17.15 Hangverseny. — 21.00 Vig-est. — 22.30 Tánczene. ROMA: 17.15 Hangverseny- —- 2100 Színiéiőadás. MILANO: 16.15, 20.45 Hangversenyek — 22-30 Jazzbánd. ZÁGRÁB: 20.30 Beethoven- és Liszt-hangverseny. VARSÓ: 20.30 Operelfzene,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents