Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)

1927-03-29 / 73. (1407.) szám

Mai számunk 10 oldal Mai számunk 10 oldal Előfizetési ér: évente 300, félévre ISO, A szlovenszkni PC ruczinczhni pllpnrph nnrtnk Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice negyedévre 76, havonta 26Ke; külföldre: SZlOVeUSZKOl eS rUSZlUSZKOl ellenzeKl partOK 12 „ eme|et Telefön . 30311 - Kiadó­évente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/IH. — Te­havonta 34 Ke. Ejjyes szám ára 1*20 Kó DZURANY1 LÁSZLÓ FORGACH GÉZA lefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Pesszimizmus az olasz-jugoszláv konfliktusban A helyzet ismét eBmÉrgesedett- Beigrád nem tárgyal Rómával — „Parázs a hamu alatt” — Kétszerkettő! Irta ifj. Koczor Gyula nemzetgyűlési képviselő Az elégedetlenségek ku (forrása a nagy (megpróbáltatások és szenvedések. Ezek azon­ban egyúttal a jobbért való törekvéseiknek is eredői. A közelmúlt években Európa majd­nem minden népének bőven kijutott a szen­vedésekből, azok a szenvedéssel párosult súlyos megpróbáltatások azonban, melyekben a magyar népnek része volt, párjukat ritkít­ják a történelemben. Nem csoda tehát, ha a .jobbért való törekvés fokozott, talán .szélsősé­ges módon nyilvánul meg nála s ebben nem akar átmeneteket, lépcsőiket ismerni s egy­szerre akar mindent elérni. Ez a magyar nép természetének is megfelel, igaz ugyan, hogy a gyakorlati életben nehezen valósítható meg, mert az élet nem ismer ugrásokat, nem is­mer csodákat. A csehszlovákiai magyarság évek óta kereste az utakat,, módokat, hogy a rajta el­követett sérelmek és igazságtalanságok or­voslását megtalálja. Reményei egymásután omlottak a porba. Sokáig a nem egyébnek, mint destruáló propaganda-eszközmeik bi­zonyult wilsoni elvek hatása alatt. állott, ez magyarázza meg a népszövetségbe vetett hitét is, amelyről azt tételezte fel, hogy ko­molyan akarja a szorongatott létükben fenye­getett kisebbségek érdekét védeni. Ez a re­ménye is hiú. ábrándnak bizonyult s ma már tisztában van azzal, (hogy a: népszövetségre nem számíthat s tudatéra- ébredt annak,, hogy egyedül csak saját erejére támaszkodhatik. Amit eddig is többen hangoztattak, azt most sokszoros súllyal meg erősíti egy kiváló fran­cia publicista, Andiré Ott könyve, aki így ir a nép szövetségről: „Úgy látszott, hogy az euró­pai ideálnak, a Jognak és az Igazságnak menedékhelye a népszövetség lesz, ez azon­ban komédiát játszik a gyengékkel, vonako­dik panaszaikat elfogadni, vonakodik hely­színen vizsgálatot rendezni, vonakodik ér­dekükben közbelépni, mert a népszövetséget azok vezetik, akik maguk is különböző kül­ügyminisztériumokból kapják az utasításokat és igy nem Európa, hanem az egyes álla...ok érdekében cselekszenek." Ezek a körülmények, amelyeknek már régen tudatában voltunk, .indítottak bennün­ket arra, hogy a múltban! utaktól eltérőket keressünk nemzetünk érdekeinek megvédé­sére, létfeltételeinek biztosítására.. A hatalom birtokosai azt hangoztatták állandóan, hogy a magyarság azért nem élvezheti az egyenlősé­get, 'azért történik mindenütt háttérbeszeri- tása, mert nem akar a tényleges helyzettel számolni, mert nem alkar az állam alapjára helyezkedni s hiába állították az ellenkezőjét pártjaink. Elirtathatatlanul be kellett tehát bizonyítanunk ezen állítás helytelenségét s annak valótlanságát, hogy az államot nem ismerjük el és félre nem érthető módon ki kellett nyilvánítanunk, hogy becsületes, al­kotó munkára hajlandók vagyunk. Minden kert elés nélkül hozzátettük azonban: Azt hangoztattátok, hogy ilyen és ilyen akadályai vannak a magyar egyenjogúság gyakorlati keresztülvitelének, ezeket az akadályokat megszüntettük, elvárjuk tehát az egyenjogú­ság megvalósítását. A magyar politika intézőinek nemzetük iránti kötelesség volt ezt a lépést megtenni s ezért minden, csak gáncs nem érheti őket. A magyarság itteni helyzetének tisztázása végeit volt szükséges ez a lépés. A hatalom birtokosainak, a többségnek most választ kell adni: elismeri-e a magyarság feltétlen egyen­jogúságát és hajlandó-e jogos kívánságainak eleget tenni, igen, avagy nem. Ha a válasz igen, úgy a megértő, a félreértéseket ki­küszöbölő, az egyetemes érdeket szolgáló Paris, március 28. Szombaton riasztó hírek terjedtek el Európa fővárosaiban az olaszok albániai partraszállásáról. A vesze­delmesnek látszó jelentést semmi sem erő­sítette meg s a nagyhatalmak mindmáig nem kaptak értesítést az albán tengerparton és Valónában állítólag lejátszódott események­ről. Általános vélemény szerint a hír csak kacsa lehetett, melyet a tulfcszitott és réme­ket látó atmoszféra egyik tipikus eredmé­nyének kell tekinteni. Viszont azonban tény, hogy a nagy optimizmussal kezdett békítő munkálatok máig holtpontra jutottak. A francia sajtó, amely mindeddig optimista volt, ma már pesszimista hangokat üt meg. A vizsgálóbizottság tervének kidolgozásánál a három egységesen eljáró hatalom minden­felé komoly akadályokra talált, mert Jugo­szlávia és Olaszország érzékenysége óriási s a legkisebb háttérbeszoritás máris heves el­lentmondást provokál az érdekelt államok­ban. Ilyen körülmények között az incidenst rendkívül nehéz lesz elintézni s a látszólagos nyugalom dacára mindenki tudja, hogy a ha­Shangbai. március 28. A shanghaii fran­cia konzul és az angol csapatok parancsnoka között vasárnap komoly nézeteltérés támadt. Mint ismeretes, a shanghaii francia koncesz- szííó a legnagyobb területű és 12 mérföld a ha­tárvonala* összesen azonban csak 1700 fran­cia katona védi. Éppen ezért a francia konzul támogatást kért az angoloktól, de Dunoan tá­bornok azt felelte, hogy a kért segítséget csak akkor adhatja meg. ha a francia kon­cessziós területet az angolok fenhatósága alá helyezik. A franciák visszautasították ezt a követelést és igy a helyzet a két hatalom csa­patai között meglehetősen feszült. — King Cyau erődje közelében ma reggel egy ame­rikai mén ékültszállifó hajó harcba kevere­dett a kínai csapatokkal. A kínaiak hirtelen bombázni kezdték a hajót, amelyről gépfegy- vertüzzel feleltek. Az utolsó pillanatban több amerikai á<nu naszád érkezett a hely színére s az első amerikai ágyulövések után a par­ton levő kínaiak azonnal beszüntették a tü­zelést. így a menekülőket szállító hajónak komoly baja nem történt. A shanghaii francia konzul és Dnnean angol tábornok viszályát különben párisi és londoni rendeletre sikerült elintézni. Ezen­túl a francia tengernagy, ki nem rendelkezik kellő számú csapattal, kénytelen lesz fonto­sabb rendelkezéseinél az angol hadvezetö- séghez fordulni és ennek tanácsait kikérni, mert a nagy francia koncessziót eredménye­sen csak az angolok segítségével lehet meg­védeni. Borodin és Csen Shanghaiban Shanghai. március 28. A legújabb meg­állapítások szerint Nankingban az utcai har­mu alatt parázs lappang, amely a legkisebb táplálásra ismét fellángolhatna. A iugoszlá- vok is kezdenek akadékoskodni s elsősorban azt követelik, hogy a katonai ellenőrző bi­zottság komoly garanciák mellett kezdje meg működését. Radics: A tengerbe dobjuk az olaszokat! Relgrád, március 28. Radics István teg­nap Krk szigetén nagy beszedet, mondott, melyben többek között, a következőket jelen­tette ki: „Nem félünk Olaszországtól! Ha egy­ségesek maradunk, az olaszok nem bánthat­nak s különösen akkor nem. ha Bulgária és Oroszország, ez a két hatalmas parasztország komolyan támogat. Olaszország különben nem is kísérelheti meg a támadást, mert Európa pillanatnyi helyzetében nem tűrhet háborút. A horvát paraszfpárf háború ellenes, de ha az olaszok megkísérlik, hogy erősza­kot kövessenek el rajtunk, a tengerbe dobáljuk őket. cok alkalmával összesen hét külföldi esett el, hat pedig súlyosan megsebesült. A többi há­romszáz idegen nagy üggyel-bajjal megmene­külhetett. A középkinai tartományokból szin­tén véres idegenüldözést jelentenek, de a híreket még nem lehet adatokkal alátámasz­tani. A shanghaii hatalmak a Jangtse folyón hadihajókat küldtek a veszélyeztetett vidék­re és a Washingtonból ajánlott kiürítés min­denfelé megkezdődött, ügy. mint a boxer- lázadás ideién, az európaiak és az amerikaiak most is menekülésszerüen hagyják el lakóhe­lyüket és vagyonnkat s a legtöbb esetben csak puszta életüket tudiák megmenteni. Churchill legújabb beszéde, melyben éles kirohanásokat tesz a kantornak politikája ellen, újabb angolellenes hullámot idézett elő a Jangtse völgyében. Nanybifannia egy­séges állásfoglalásra törekszik és Francia- ország meg Japán magatartását elítélendő­nek és erélytelennek tartja. A legújabb hí­rek úgy tudják, hogy a kantoni katonai pa­rancsnokság és a radikális szárny összeüt­közése kikerülhetetlen. Ma nagyarányú Szun- jatszen-ünnépségek lesznek Hankauban, Kan­tonban és Shanghai bán s úgy vélik, hogy a tömegmitingen eldől a kritikus belpolitikai kérdés. Délig azonban semmi jelentős ese­mény sem történt. Az idegennegyedet her­metikusan elzárták a külvilágtól, úgy hogy a délelőtti népgyülésen csak keyés kínai vehe­tett részt. Az utcák közelében elhelyezett csapatok minden meglepetésnek hamarosan elejét vehetik. Angol lapok jelentése szerint a shanghaii helyzet ismét kiéleződött és a kínaiak uj ál­talános sztrájkkal fenyegetnek. Beavatott kö­rök Csen kantoni külügyminiszter megérke­zésétől bizonyos fordulatot várnak, ámbár A" szerbek és horvátok ma egységeseb­bek. mint valaha voltak s csak iev érhető el eredmény a hatalmas ellenséggel szemben. Háborúra nem kerül sor — nem azért, mint­ha Olaszország ennyire békebarát volna, ha­nem azért-, mert Anglia. Franciaország. Né­metország és Oroszország a jelen pillanatok­ban nem hajlandó harcolni. Németország ma ismét nagy. Oroszország ma ismét erős". Ra­dics szerint az olasz—jugoszláv konfliktus is megmutatta, hogy a népszövetség hatáskörét tetemesen ki kell bővíteni. Miért mozgósít Albánia Athén, március 28. Egy görög újság tu­dósi tói a előtt az albán külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a tiranai kormánynak nincs sem pénze, sem ideje arra. hogy Jugo­szláviával háborúba keveredték. A hadügy­miniszter ugvan egv-kéf. évfolyam mozgósítá­sát tényleg elrendelte, de korántsem hadi cé­lokból. hanem egyszerűen azért, mert a taka-^ rékosság.i okok miatt leépített csendőrség belvett szükség van olyan erőre, amely a ren­det, fentartia. Tegnap és ma több olyan hjr járta be az európai sajtót, mely szerint Al­bániában forradalom ütött ki. amely Achmed Zogut meg akarja fosztani hatalmától. Mind­ezek a hirek alaptalanok s az albánok nvu* galomban élnek, ámbár tagadhatatlan, hogy Fan Noli Jugoszláviában akciót tervez Ach­med Zogu ellen. Borodin orosz tanácsadó, aki a napokban szintén Shanghaiba jön. ismét könnyen fel­boríthatja a helyzetet. Á koncessziós terüle­tek veszélyeztetett helyzete miatt a külföldi csapatokat újból megerősítették, így például Japán újabb nyolc torpedózuzót küldött a Jangtse torkolatába, mig a Hermes nevű an­gol repülőgép-anyahajó ma harminc hadi re­pülőgéppel és uiabb 1200 brit katonával a, ki­kötőbe érkezett. Ma esedékes a Fülöp-Szige- tekről jövő 1500 tengerészkatona megérke­zése is. Minden nagyhatalom Anglia pártján A londoni, washingtoni és tokiói kormá­nyok az utóbbi napokban behatóan tárgyal­nak arról, vajion itt van-e az idő a „Kínában érdekelt, egységes nagyhatalmak koncérnjé- nek“ megalkotására. Mig egy héttel ezelőtt Angliát még azzal vádolták, hogy oktalanul tüntet, a kínai nacionalisták ellen és a mo­rális. a politikai és a katonai terheket, mind rárótták, addig Nankimsr kirablása, mely első­sorban az Egyesült Államok pénzügyeinek ártott, teljesen más helyzetet teremtett. Amerika kénytelen volt kilépni eddigi tartózkodásából. Pillanatnyilag egy egész amerikai brigád van útban Kina felé. mig a kiküldött hadihajók száma már el­érte az angol hadihajók számát. Amerika tehát. — épp úgy. mint hetek­kel ezelőtt Franciaország — a súlyos inci­dens miatt kénytelen volt Angliához szegőd­ni és ez a megváltozott magatartás Japánban is jelentős következményekkel járt. Ezek- után Tokio sem maradhat rezervált és a ja­pánok legalább annyi katonát, kénytelenek Kínába küldeni, mint amennyit az ameri­kaiak küldtek, hogy az egyensúlyt, semmi se zavarja meg. A nagyhatalmak állásfoglalása ma tehát csaknem egységes már = Anglia kellő időben tett intézkedéseivel minden­esetre a legkedvezőbb helyzetben van. An­glia, Olaszország, Franciaország, Amerika és Japán az együttműködést, amely gyakorla­tilag már Nanking óta megtörtént, a közel­jövőben írásban is leszögezik. Masaryk elnök az egyiptomi királynál Kairó, március 28. Masaryk elnök tegnap délelőtt meglátogatta az egyiptomi Királyt. Ez­után a szállodai lakásán fogadta Lord Georg Lloyd angol főbiztost. Az elnök folytatta útját Északegyiptom felé, közt megragadó, semmitől vissza nem riadó harca az életért Az igen, vagy nem kimondása már na­gyon rövid idő kérdése. Viseljék a felelőssé­get azok, akik hivatva vannak dönteni e felett \ Angol-francia konflikus ShanghaSban a fbvezérség miatt Hét fehér halott és hat súlyos sebesült Nankingban — A „Kínában érdekelt hatalmak koncertje” — Ezerszámra ér­keznek az angol, amerikai és japán katonák Shanghaiba ■Hl—Ilii IK—H— ■■ IM munkának kell bekövetkezni. Ha nemleges a válasz, ngv bebizonyosodott, hogy teljesen mellékes a magyarság felfogásának miként­je, mert nemzetünk kulturális és gazdasági legyöngitése és megsemmisítése a cél. Ez esetben jöjjön a haláJraszántnak minden esz-

Next

/
Thumbnails
Contents