Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)

1927-03-27 / 72. (1406.) szám

1927 március 27, vasárnap. 'KaiCM-MAfifeARHIRLAE Borzalmas rablógyilkosság Temesvár mellett Rémregény a pusztán, amelynek négy áldozata van — A rablók félelmükben felakasztották magukat Temesvár, március 26. Rémregénybe illő dráma történt a Temes­vár közelében levő Óbesenyő község határá­ban, ahol egymás mellett volt Nikoff Péter és Bogdanov György gazdák tanyája. Bogdanov a napokban huszonnyolc disznót adott el és a kapott pénzt házában őrizte. A szomszéd, szemet vetett a pénzre és el­határozta, hogy azt mindenáron meg- 'keríti. A múlt este Bogdanov felesége rosszul lett és a gazda orvosért indult a községbe, Ké­ső este volt már, a gazda még mindig nem jött vissza s a házban csak a beteg asszony és kis­leánya tartózkodott, amikor az ajtón zör­gettek s azután két hekormozott arcú alak áUüott he a szobába és halálos fenyegetésekkel köve­telték a pén^t. Bogdanovré nem vesztette el lélekjelenlétét, azt mondotta, hogy a pénz a, szomszéd szobá­ban van s amikor a rablók oda berohantak, kiugrott az ágyból és rájuk zárta az ajtót. Ez­után kisleányát átküldötte a szomszédija, hogy N:koffot és fialt hívja át segítségül. Pár perc múlva vérfagyasztó sikoltás hal­latszott, be a szobába. Bogdanovné az ablak­hoz rohant és borzadva látta, hogy a segítségül hívott szomszéd egy baltával kettéhasitotta kisleánya fejét. Az asszony bezárta a ház udvarra nyiló ajta- \ ját is és irtózatos félelmek között a védelemre j készülődött Az udvar felől Nikoff, a belső' szoba felől a két rabló döngették az ajtókat sj benn az asszony nagy konyhakéssel várta,' hogy melyik ajtó fog hamarabb engedri a reá-! zúduló csapások alatt. Az udvar felőli ajtó sza­kadt be először és Nikoff rohant a szobába. Bogdanovné feléje sújtott a kezében levő késsel és a hatalmas ember sziventalálva terült el a szoba padlóján s a következő pillanatban ő maga is eszméletlenül esett össze. A szomszéd szobából még egyideig hallat­szott a dörömbölé8, azután ott is elcsendesült minden. Pár óra múlva érkezett meg Bogdanov, a ház gazdája, az orvossal. A ház előtt rettenetes rémülettel találta meg kislánya össze roncsolt koponyáju holttestét Tovább haladva a küszö­bön Nikoff hullájába botlottak, aki mellett ott feküdt az eszméletlen asszony. A belső szoba ajtaját fenyitva, borzalmas | látvány tárult az orvos és a gazda elé. A rab- “ lók, akik nem voltak mások, mint Nikoff Pé­ter két fia, a felfedezéstől való félelmükben felakasztották magukat \ és holttestük ott lógott egymás mellett a mes­tergerendán. Vér és arany Mekkoraemberáldozatokkal fizet Amerika a dollárok millióiért? Minden hat percben egy halálos baleset Netvyork, március vége. Htöy meg hány ezer meg millió ember tekint epedő, vágyakozó szemmel -az uj ígéret. Földje, a tej jel-mézzel folyó modern Kánaán: a jólétnek, gazdagságnak soha nem remélt magas fokán büsz­kén trónoló Amerika felé! A mindenható dollár ma-holnap uralkodik az egész világon ili « Uncia Samnak szinté védekeznie kéül máris, ne­hogy megfulladjon a saját zsírjában- Amerika mérhetetlen gazdag e gazdagsága napról-napra ki nem számítható arányokban növekedik. Ttütongó busái eeéggeü hairsonázaa Amerika világgá a maga mérhetetlen gazdagságát. Min'ha semmi más nem is érdekelné, csak a vagyon, a pénz, a dollár... S tálán soha eszébe sem ötlene, hogy . mindezért a nagy bőségért hatalmas árat kell fizetnie neki is; hogy áldozatokat, kell hoznia, még pedig a leg- késeroesebb, legfájóbb áldozatot: ember- áldozatot. A gazdasági boldogulásnak útja hosszú darabon embervértől iszamós; nyomorultak, özvegyek és árvák könnyétől csatakos. Mindez talán eszébe sem jutna senkinek a boldog aranyországban, ha nem akadna olykor valaki, aki a lelkiismeret parancsszavára hallgat­va, oda nem tartaná az amerikai társadalom sze­me elé legalább egy pillanatra az igazságnak lel­ket megrendítő képét, a hideg* kijózanító bizonyí­tékoknak, adatoknak megdöbbentő számsorát. Ezt cselekedte meg most James J. Davis, aki nem kisebb ember, mint az Egyesült Államok munkaügyi mmisstere. „Túlságosan gyorsan élünk?! EgyáPalában semmit sem törődünk már az emberi élettel? — kérdezi Davis. Úgy látszik, mintha az átlagos ame­rikai, akinek jócskán van életbiztosítása, sokkal inkább törődnék azzal, hogy mennyit ér a kopor­sóban, mintsem azzal, hogy mi az értéke ele- venen í“ Az év minden egyes napjának minden hat percére jut valamiféle halálos baleset Amerikában! Az ipari halálos kimenetelű balesetiek száma, navonta állag 63. Évente . 105 ezer ember válik teljesen, vagy rész­ben munkaképtelenné! Mennyi amerikai fiatalember hitte, hogy im­már rövidesen vége* földi pályafutásának, mikor, besorozták katonának s áthozták az európai harc­terekre!: Holott a valóság az, hogy a. harctereken ■sokkal kevesebb veszede­lem fenyegette az éleiéi, mintha otthon marad, hogy folytassa szokott békés fog­lalkozását. Tizenkilenc hónapon keresztül harcoltak az ame­rikai csapatok Európában s ez alatt az idő alatt 63.300 emberük halt meg vagy szenvedett halálos sérüléseket a csatatereken; a modern technika minden rafinériájával fo!vtaloít embermé szári .ás ennyi áldozatot' követett. De ugvanez idő alatt, otthon, Amerikában 132.000 ember lett áldozata különféle ipari balesetnek. A balesetek, — amelyeknek nagi/obb. ré­szét bizonyosan meg lehetett volna aka­dályozni, — kél és félszer annyi embert öltek meg, mint a háborít. A szénbányák munkásainak élete bizonyosam nem a legvidámabb élet a világon; mégis meg­döbbentő, hogy évente átlag 2300 bányász pusztul el bal­eset következtében. 14.000 olyan vak él az Egyesült Államokban, aki két szeme vi­lágát valami hanyagság, vigyázatlanság, baleset következtében vesziiette el. I •Ha pedig figyelembe vésSzük; ;) az ipari balesetek melléttn másféle 'végzetea bálésetbkéf is, - ’ Amerikában ói itjféii ■ halálozások száma meghaladja az évi 90 ezret, a napi két­százáé gyv enötöt! „Hát nem égető, arcpiritó szégyen-e — kiált fel Davis munkaügyi miniszter, — hogy a világ leggazdagabb országa, ilyen kevés figyelmet fordít ennek, a nagy csapásnak megszüntetésére ? Hát nem érdeke-e mindnyájunknak, hogy roozr gaimat indítsunk az ipartelepeinken, dolgozó mun­kások éle’ének nagyobb biztossága céljából? Hát akad gondolkozó, jólelkü amerikai, aki boldog tud lenni, amikor látja, hogy tizezrével pusztulnak el évente ipari munkások olyan balesetek miatt, ame­lyeknek legnagyobb részét el lehetett volna há­rítani? !“ Talán meglepőnek látszik, hogy a munkaügyi mini -zter ilyen érzelmi argumentumokkal akar ha’ni honfitársaira? Tudni kell azért, hogy Ja­mes J. Davis maga is a bevándoroltak soraiba tartozik, aki fiatalember korában került csak ki az Egyesült Államokba; Nem is akar sokat ér­zelegni, hanem mindjárt feltárja a kérdésnek business oldalát is. Ez talán hatásosabb lesz. Felsorolja, hogy az ipari balesetek következtében az évi munkabérveszieség 1022 millió dollár; évi 227- millió napra lehelő a munkanapvesz­teség. .,É3 gondoljunk azokra a milliókra, anvket kár- j térítések fejében kell a sérülteknek vagy hozzá- tariozéilkiiak fizetnünk; hogy mekkora megter­helését jelenti ez az ipari vállalatok jövedel­mén ek!“ ­Minden uj ipartelep, minden ujitáv, talál­mány, az életnek minden újabb- komplikációja újabb veszedelmeket rejt magában, amiknek el­hárítsa természetesen igen nagy gondot okoz. Az amerikai miniszter a biztossági intézkedések fokozottabb alkalmazásán kívül a balesetek el­kerülésére legalkalmasabb módszernek az okta­tást, a nevelést tartja- és ennek a nevelésnek már a gyermekkorban kell kezdődnie. Ha az iskola megtanítja a gyermekeket arra. hogy miképpen vigyázzon. magára, akkor a balesetek száma az életben tetemesen csökkenni fog. Davis attól tart, hogy jelentős eredményeket ezen a téren csak az uj nemzedék felnevelkedése után lehet- remélni, ö mag sem bízik tehát benne, hogy a dollár utáni vad hajszában kevesebb áldozat' marad a csata- .. téren.. „Amerikát a kereskedelmi, ipari géniusz tette azzá, ami ma; de ennek a nemzeti géniusz­nak, amely %nnyi gazdasági csodát teremtett, — tenni kell valamit azon a téren is, hogy letörölje Amerika -arcáról a tömeges ipari balesetek égető szégyenfoltját." Igen erős szavak. De kérdés, vájjon nagvobb-e az erejük a dollár erejénél? ................ Eg y drb. SA1 üveg szájfujtatőval • , . . .............................................. , . , , 24"­Bád ogkanna kb. 2 1 tartalommal 160’­Egy drb. kézi permetező (nagyon gazdaságos) ...........................................................* 30.­Ve zérkép viselet Csehszlovákiában * PRAGA I., Kriiovn’cká 3. A harmincezerkoronás ház és a leegyszerűsítés problémára megoldást talált és a megoldás azt jelenti, hogy harmincezer koronáért egy valóban zseniális építész tervei szerint, ma bárki kényelmes házat építhet magának, amelyben mindaz- amit a modern kor vívmá­nyainak nevezünk, benfoglal tátik. Ez a tény rendkívül érdekes nemcsak praktikus szem­pontból. hanem a Jodl-féle esztétika scho- penhaueri tanát igazolja, hogv az esztétiku­sán szép egyszersmind a praktikusan cél­szerű. Az épitészet a művészetek hierarchiá­jában a mostohagyerek szerepét játszotta mindig és Schopenhauernél is ötödik helyen áll. Később Jodl és Volkelf, foglalkoztak vele 1 bővebben és ma a német esztétikában Parii Westheim. Ezzel szemben a franciáknál és az angoloknál (a két nacionalista népnél)) mindig előnyben részesült, és a német definí­ció üres pátoszával ellentétben, miszerint ..az építészet, megdermedt zene". a franc'ált és az angolok kettős szempontból fogták fel helyesen a dolgot: először azt a megismerést hangoztatták, hogy a ház az élet minden for­májának kerete, másodszor azt, hogy az első megismerés következményeképp az esztéti­kusán szép fogalma a praktikusan hasznos fogalmával szükségképpen egybeesik. A né­metek minden iskolája.sokáig küzdött ez el­len a felifogás ellen, mindaddig, amig ez az elv. illetve ez-a megismerés nem győzedel­meskedett. A háború előtti építkezésben a dús ornamentika játszotta a főszerepet: vala­mi uj. fellengzős barokk iránv mutatkozott mindenütt, ahol az angol ház egyszerű vonal- vezetése nem győzre meg az építészeket ar­ról. hogv az ornamentum tultengése az epri tészeíbeu ugyanaz, mint a zenei tagoltság el- nagvitása vagy elkisebbitése, a rendezetlen ritmus kiuos vergődése, nyugtalanságot oko­zó-■ időpocsákolás: a térben ugyanilyen hatá­sú. az ökonómia elvét sértő a tuliengés. Kü­lönösen nagy figyelmet érdemel ez a mo­mentum egy barokk-épü1 etekben bővelkedő városban, mint. például Prágában, ahol a ré­gebbi épülettömbök közt a háború után ..stí­lusosan" akarták az ui házakat és tömböket elhelyezni. A prágai építészek egyik vezére, Gocar a városból indult ki és a városhoz tért vissza akkor, amikor barokkosán tülorna- menbkáztá az ui épületeket, amelyeken a díszítés tői nem lehetett az épületet, látni. (Legszembetűnőbb Déváin ennek a Riun:one Adriatica palotája). Nemcsak a nagy palotá­kat építették igy. hanem a kis. olcsó lakó­házak tömbjeit is és ez vob. egyik oka annak, hogy az olcsó nagyon ?s dTága volt és senki sem mert építkezni. Végre a fiatalok oldot­ták meg a maguk korának egyik legérdeke­sebb problémáját, és valóban olvképp. mint ahogyan a mai kor Kolumbus-tojása megkö­veteli. Bohumil Sláma dr. vezetése alatt megalapították az „építészek klubját" és fel­vették a harcot az elavult formák ellen. Hetilapjukban az újszerű, a teljesen leegy­szerűsített vonalvezetés mellett, foglaltaik ál­lást. (amely azonban legtávolabb áll az ame­rikai léleknélküli beton-épitkezéstpi) és eb­ben a lapban a már említett, német, Paul Wesiheinrmal, a francia Perret testvérekkel, Le Carbussier-Sangnierrel. a holland J. J. P. Onddal és Berlageval, az amerikai F. L» Wriffhttal és az osztrák Adolf Loos-szal egye­temben megvalósították a szép-praktikus el­vét. Az ui építkezés minden sallangos diszi- t-ést. minden helytelen, az épületet és a te* rét egyaránt tuíterheő kiszögei és t, szobrot, liailást, elvet, a célszerű elérésére törekszik és mindazon ui konstrukciókat használja fel, amelyek a tér ökonómiájából önként adód­nak. Az alaoraiz helyes organizációjából a tömegelosztás usrv nő M. mint. a zenében céltudatos ellen non tv eze résből és összhnng- zatból maga a tételes mü. A leegvszerüsitésí megoldás (a bécsi szecesszió és pláne a ber­lini „expresszió" után) nagyszerű hatásokat váltott, ki és az esztétikai alapelvek egyike fordított alkalmazásában érvényesült helye­sen: a praktikus épület nemcsak gazdagab­ban szebb az úgynevezett és barokkértéke­lésben úgynevezett, szép épületeknél, hanem az építészeti „szép" ui korát, és számtalan le­hetőségét nvitia meg. Ezt maguk a régi épí­tészek i.s kezdik belátni és például Prágában Gocar és a többiek ma már a Perret testvé­rekhez. a zseniális osztrák Adolf Looshoz és a prágai Bohumil Sláma doktorhoz csatlakoz­nak. fejei hajtva az ui kor és a fiatalok előtt. Sláma dr. egy konstruktív krematórium ter­vezetével megmutatta, hogv menhvi beon- reilő erő lakozik az egyszerű vonalvezetés­ben. a nyugodt, felületelosztásban, a széles iv karoló harmóniájában. A mvmburgi kremató­rium a formák purizmusának szinte megdöb­bentő ereiü példáia: olvan purizmus ez, amely a gazdag díszítés korában valóságos forradalmat idézett elő. mert a tiszta prak­tikus célszerűség ellenére (vagy épp ezért!) gazdagabb a leggazdagabb barokknál és téreloszlás szempontjából zeneibb összhan­got vált ki minden „megdermedt zenénél". Sláma Bohumil dr.. aki Páriában is dijat nvert és akit. többször tüntettek ki. Prágá­ban és a nagyobb csehországi városokban sok üyei épített. Az alig negyvenéves.ember

Next

/
Thumbnails
Contents