Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)

1927-03-27 / 72. (1406.) szám

• !Lönz!íf' s,rÍ hévent! Zk!6Lé-T-,i50’ ^ szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok szerkesztőség; Prága al P»n.ki. «ii» rs negyedévre 76, havonta 26 Ki; külföldre: ,. .-, . .* 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó évente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panskául 12/III.—Te­havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURANY1 LÁSZLÓ FORGACR GÉZA lefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Mai számunk 16 oldal Beethoven emléke éhány órára a világ középpontjává varázsolta écset, ezt a csodálatos várost, melyről egy sellemes francia mondotta, hogy Páris után az gyetleo hely a földkerekségen, ahol a mű­éit és magasrangu ember valóban jól érezheti lagát. A nagy muzsikus fehér márványszobra latt, Weingartner mester pazar zenekarának letmegváltó hangjai mellett, az összegyűltek ajy pillanatra elfeledkeztek talán még a vi- igháboruról is és a radikális francia Herript semében épugy könny csillogott, mint a né- let nacionalista Keudellében és Hodzsa mi- iszter nem láthatott mást Vass miniszterben, iint embertársat, aki egyazonmódra olvad föl titáni mélységű szellem mindent lebiró mü- észetében. A szellem győz, — ha néha csak illanatokra is, de győz — és ez a néhány prí­mát igazol mindent, ami emberi a világon, •vényt ad a létnek és a végtelenségbe kar­aja a teremtés koronájának misztikus érté- sit. A huszadik század Beethovene kétségte- raül a lélekben élő nagy zenész, de valami lás is: szimbóluma a kulimra összetartó ere­jűek, szimbóluma az európai fehér ember itumszerü és elválaszthatatlan együvétarto- indóságának, szimbóluma annak, hogy ágyuk, így gépfegyverek dacára vau e kontinens mberei közt valami titokzatos kapocs is, mely iha-néha magasztos egységbe formálja a soha lég nem nyugvó és izgága ellenfeleket. Mu- tja, hogy a hajdani ellenség nem ellenség töb- S, ha találkozik a mindent lebiró müvészet- tézetébec és a francia miniszter készséggel alapot emel az osztrák Bécsnek, ha a német­ig toronymagasságu szellemőriását projiciál- ik eléje. Sok tanulság van a testvériséget doku- lentáló bécsi Beethoven ünnepben. Mi az a zublimált erő, ami megcsap? Mi az, ami min- ent elsimít? A művészet, a kultúra, a szelle- íi rang! Nos, azt hisszük, nem honunk illetlen angot a bécsi Beethoven ünnepségekbe, ha lár most leszűrjük ennek a nagy embertalál- :Ozásnak általános konzekvenciáit. A kis lusztria tekintélye és szeretete ismét jelen­ősen emelkedett a világ szemében, mert ér­ette, hogy a halhatatlan művész presztízsét gybekapcsolja a saját presztízsével és igy negmutassa mindenkinek, mennyi érték és ‘létjogosultság lakik az Alpesek és a felső Du- ía kis népében. Mi magyarok is helyesen jár- íánk el, ha mindenkor és mindenfelé intenzív erővel hangoztatnánk a saját.kultúránk magas rangját, mert az igazi mély és nemes művelt­ség dokumentálásából áradó propagandaerő a kis népek számára valóban nélkülözhetetlen. Svédország, Hollandia, Dánia, Svájc és a töb­bi nyugaterópai kis állam egyedül azért áll a világ becsülésében és ezért is jelentékenyebb internacionális helyzete, mint például a balká­ni államoknak, mert tagadhatatlan kulturális rangot tud felmutatni. Ó, nem a fegyver a leg­fontosabb és különösen a kis nemzeteknél nem, melyek végeredményben úgyis szőrös- tfil-bőröstül ki vannak szolgáltatva a nagy ha­talmasságoknak, hanem valami más: a szere­tet, a becsülás megnyerése s ezt elsősorban a kultúra tudja megcselekedni. Nekünk is van Bartók Bélánk, vannak nagyjaink s ha nem is akarunk velük hival-; kodva a legnagyobb nemzetek színe elé lépni,' arra mindenesetre eléggé értékesek, hogy: középeurópai arányokban, a Duna medencéje- j nek kis országai között, Beethoveneket jelent-1 6enek számunkra. A kultúránk kultusza óriási j verbuváló erő. s éppen a bécsi Beethoven-ün- j ©épségek és Ausztria megbecsülése magya- j iézzák nekünk, hogy milyen sokat érhetünk j K, ha nagy nívóval és belső intenzitással ra-; gyogatatjuk meg műveltségűnket a környező j népek előtt. I Az északkinai kormány békét könyörög a diadalmas kantoniaktól A pekingi hatalom teljes összeroppanása — Bankingben használt a hatalmak erélyes föllépése Megismétlődtek a boxerláza- dás eseményei — Angliában uj választásokat idézhet föl Kína Shanghai. március 26, Az északi kormány békét ajánlott a délieknek, mert a teljesen felbomlott északi csapatok többé nem áll­hatnak ellen a diadalmasan előrenyomuló kantoniaknak. A kínai nacionalisták győzelme ezzel befejezett ténnyé vált. Valószínű, hogy a békefeltételek rendkívül szigorúak lesznek. Osangcsolin alighanem kénytelen lesz elhagyni Pekinget és Csankajszek bevonul a hiva­talos kínai fővárosba is. Beavatott források szerint az északiak békeajánlata csaknem könyörgésszerü volt. mert az északi tartományok­ban az anarchia napról-napra nő és a marsallok tehetetlenül állnak a déli propagandával szemben. A nankingi véres napok Shanghai, március 16. Nankingban eddig sikerült 140 amerikai állampolgárt, több­nyire hittérítőket és 14 angol kereskedőt biztonságba helyezni. A menekülőket kötélhág­csón bocsátották le a város falain s csak igy érhettek épen a hadihajókhoz. Több kisebb csoport még mindig hozzáférhetetlen. Újabban két amerikai állampolgár halálát jelentik. Az egyik meggyilkolt John Williams, az egyetem amerikai alelnöke. a másik egy matróz- katona. Az erős fedezet alatt Shanghai felé haladó menekültekkel tolt hajót Csunkiang tájékán a déli csapatok heves tűz alá vették. A kísérő ágynnaszádok viszonozták a tüzet. A vnhui konzulok felszólították Csankaj székét, hogy adjon ki parancsot a tüzelés beszüntetésére. Csankajszek azt válaszolta, hogy ..kezdjék az idegen hadihajók". A kínai sajtó a nankingi szerencsétlenséget a legtisztább őrületnek bélyegzi, viszont a shat**rtaii angol lapok swevwé a nankingi eset legalább is olyan súlyoz, mint Tajping volt, • . a boxerlázadás, Az éles ostromállapot egyelőre rendet tart a shanghaii idegennegyednen. A kínai városban szintén nyugalom van, mert a kanton? parancsnok kellő módon tart fe­gyelmet. Többek között eddig húsz olyan tábornokot fogatott el. akik saját magukat ne­vezték ki. A munkát mindenütt újra megkezdik.,csak a postássztrájk tart. Az idegen csa­patok és hadiszerek özönlése nem szűnik s legújabban különösen sok amerika? katona és angol repülőgép érkezik. A hadihajókat Ámorba, Svatauba és Fuesauba rendelték. Az északkinai kormány békeajánlatot tett a kan toniaknak. Az angol munkáspárt és a kon­zervatívok heves összecsapása Kína miatt London, március 26. A ma éjjel London­ba érkezett jelentések szerint Nankingban pillanatnyilag enyhült ugyan a helyzet és a legtöbb fehéremben, sikerült az őrjöngő kí­naiak karmaiból kimenteni, de általános bé­kéről még nem lehet szó. Az angol fővárosban nagy elégtétellel üdvözlik. hogy a nankingi zavargások alatt az angol és az amerikai csapatok oly szép egyetértésben dolgoztak. Kellogg amerikai államtitkár egy rendkívül mozgalmas wa­shingtoni kabinettanács után szabad kezet adott a kínai vizeken állomásozó amerikai tengernagynak és felszólította, hogy támo­gassa az angolokat az idegenek védelmében. Ez a körülmény újból felbátorította Kanton ellenségeit. Végre elérkezett az az óra. ami­kor a koncessziók tekintetében eddig köve­tett enyhe politikát meg lehet változtatni. A kínai más hatalmat nem tisztel, csak a nyers erőt és nevetséges európai fogalmak szerint cselekedni a távoli Keleten. A Times és a Morningpost hibáztatják a munkáspártot, amely annakidején azzal az indokolással kö­üéma a lugoiiláw konfliktusban nem fogadja ©I a népszövetség közvetítését olasz kormány nag$ súlyt ftelyaz arra, hogy a baráti viszonyt helyre állítsák, de az egymás iránt való köteles­ség respektálását is kívánja Az olasz flotta dajnonstrádéia Valona előtt Róma, március 26. Az olasz—jugoszláv konfliktus miatt keletkezett általános nyug­talanság még mindig nem enyhült. A római kormánykörökben állítólag kijelentették, hogy Olaszország ellenzi a jugoszláv—albán határviszonyok nemzetközi megvizsgálását, mert ezt a, megoldást nem tartja célravezető nek. Rámutatnak arra. hogy Jugoszlávia Olaszországgal szemben már sokszor nem tanúsí­tott kellő előzékenységet. Különösen kitűnt ez a nettunói szerződés kérdésében, mikor a szerződést a xusroszláv kormány nem ratifikáltatta. annak dacára, hogy az egyezmény Olaszország és Jugoszlávia között minden konfliktust és nézeteltérést egyszersminden- korra kizárhatott volna. Ide tartozik továbbá Fiume és Susak kikötőinek ügye is. nemkü­lönben Zára lakosságának a belső vidékekkel való közlekedése s egyéb kisebb jelentő­ségű kérdések, melyek azonban Olaszországot érzékenyen érintik, mivel bennük a dal- máciai olasz lakosság állandó megkárosítását látja. Olaszország és Jugoszlávia egymásra van utalva, mert kölcsönös vásárlója egymás termékeinek. A gazdasági jólét biztosítására mindkét államnak törekednie kell az ab- szolnt harmóniára és barátságra, A kormánykörök nagy súlyt fektetnek arra. hogy a ba­ráti viszonyt minél előbb helyreállítsák, hogy a kereskedelmi kapcsolatok emiatt ne szen­vedjenek. Ehhez azonban szükséges, hogy mind a két állam teljes tudatában legyen a másik állam iránti kötelességeinek. Stresemann ajánlatát, hogy a nézeteltéréseket a népszövetség közvetítésére bizzák. a hivatalos körök tapintatos és baráti kísérletnek tartják, általános felfogás szerint azon­ban az adott eset nem tartozik a népszövetség jogkörébe. vetelte a kínai angol csapatok visszahívását, hogy a kantornak tiszteletben fogják tartani az angol alattvalók életét. Mig a világ he­lyesli az angol álláspontot, addig a belföldi munkáspárt még a nankingi eseményekből sem tanul. A lapok különben is hangsúlyoz­zák. hogy a kormány erélyes kínai fellépése mindinkább növekvő belpolitikai ellentétet okoz. Ha a nankingi események megismét­lődnek. akkor a konzervatívok okvetlenül uj választást imák ki. még pedig olyat, amely­nek jelszava az erélves vagy az engedékeny ldnai politika körül fog forogni. Washington a késő éjjeli órákban még mindig kapott jelentést a nankingi egyetem épületébe menekült 120 amerikai alattvaló sorsáról. A kantornak uralma alá került terü­leten különben még mindig ezer amerikai van, akikről szintén nem tudnak semmit az anya­országban. Houghs tengernagy jelentése sze­rint a nankingi amerikai missziót és az összes magánházakat kirabolták, egy iskolát, két vil­lát és a teológiai szemináriumot fölgyujtották, az amerikai asszonyokkal brutálisan bántak, a kereskedőket pedig fölkoncoltál£ Az utolsó sürgöny öt óra 30 perckor érkezett s benne azt a reményt fejezik ki, hogy késő estig sike­rülni fog az összes amerikaiakat a hadihajók­ra szállítani. A methodista misszióhivatal táv­iratot kapott, amely szerint 58 hittérítő hiány­zik. Johné Williams lelkész meggyilkolásának híre beigazolódott. London, március 26. A jugoszláv—albán határ viszonyok megvizsgálása már nem lát­szik olyan biztosnak, mint ahogy eleinte gon­dolták. Ez a fordulat részben Olaszország vo­nakodásának tulajdonítható, részben pedig annak az elintézésnek, melvet az ankétre vonatkozó javaslat nemcsak a jugoszláv ellen­zéknél. hanem befolyásos belgrádi kormány­körökben is kiváltott. Másrészt viszont a ju^ aoszlávok, miután a vizsgálatot önként ma­guk ajánlották fel, nincsenek abban a hely­zetben, hogy most már valamiképpen meghiú­síthassák s ezért más eszközökhöz folyamod­nak. hogy ártatlanságukat bizonyítsák. Páris, március 26. A mai reggeli lapok a londoniakkal egyezően görög forrásból jelentik, hogy az olaszok csapatokat hajóztak ki Saseno szigetén. A sziget a valonai öböl bejáratát zárja el délről. A jelentés szerint a csapatszállitmánvokkal hadihajók kísérnék. Pár’sba és Londonba hire érkezett, hogy Al­bániában tizenkét korosztályt hívtak be. A jobboldal támadása Poincaré kabinetje ellen Paris, március 26. A Quotidien j-elenti, hosrv a nemzeti blokk kamarai frakciója a választási reform terve miatt ostromot, kezd Poincaré kabinetje ellen. A frakció tegnapi üilése után a legvadabb válsághírek keltek lábra. A blokk bizottságot küld Poincaréhoz, hogy tiltakozzék a radikális reform ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents