Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)

1927-03-03 / 51. (1385.) szám

2 W27 március 8, csütörtök. A Központi Orosz Nemzeti Tanács memorandumát küldöttség hozza Prágába UngTár, március 2. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A Központi Orosz Nemzeti Tanács meghatáro­zott: programja alapján komoly munkába kezdett. Eltekintve attól, hogy Ruszinszkó (külön­böző vidékein egymásután népes gyűléseket tartanaik, tegnap elkészítette a Tanács azt a memorandumot, melyet küldöttség visz fel Prágába és ad át a* illetékes kormánytényezőknek. A küldöttség tagjai között nem szerepelnek képviselők, mivel a Tanács a memoTandum- iban foglaltak támogatására a képviselőket külön akarja felkérni. A küldöttség tagjai egyébként Brascsajkó Mihály dr. ügyvéd, Klocsurák szoc.-dem. párttilkár, Bródy En­dre lapszerkesztő és főtitkár, Kaminszky Jó­zsef dr., a szövetkezeti központ elnöke, Flenykó János részvénytársasági igazgató és még néhányan. A Nemzeti Tanács elhatározta, hogy mindaddig permanenciában marad,, amíg Ruszinszkó autonómiáját és határkérdését véglegesen meg nem oldja. ■Érdekes fejleménye az eseményeknek, hogy a cseh nemzeti tanács elhatározta, hogy a ruszinok törekvéseit támogatja. Három menteimi ügy Prága, március 2. A képviselőház mén* felírni bizottsága mai ülésén Sladkv cseh nem­zeti szoc. képviselő mentelmi ügyét tárgyalta. Az államügyészség ugyanis a hadikölcsönpana- ma-ügvből kifolyólag őt is kikérte. Sladky képviselő a mentelmi bizottsághoz intézett levelében maga kérte mentelmi jogának a felfüggesztését A bizottság egyhangúlag ki­adta a képviselőt Ezután még számos men­telmi ügyet tárgyalt, de csak két törvényho­zót adott ki és pedig Kvezor Gyula magyar nemzetgyűlési képviselőt egy becsületsértési Bőrben és Filek kommunista képviselőt aki egv szocialista népgvülést szétugrasztott A cseh néppárt Szovjetoroszország elismerése mellett Prága, március 2. A cseh néppárt morva­országi végrehai tóbizottsága legutóbbi ülésén foglalkozott Svetlik képviselőnek a külügyi bizottságban elmondott beszédével. Svetlik annakidején Srámek elnök megbízásából nyi­latkozott a szovietkormánv elismerése mel­lett. Srámek a bizottsági ülésen kifejtette ál­láspontiát s ennek alapján Svetlik beszédét is egyhangúlag tudomásul vették. Ha a párt Szovjetoroszországot de jure elismeri, úgy ezt tisztán gazdasági okokból teszi. A szlovák néppárt harcias állásfoglalása a kinevezési rendszer ellen A Hlinkapárt pozsonyi kiürülésén Juriga ellenzéki szárnya győzött — Hlinkáék az összes közigazgatási hivatalokban helyet követelnek embereik számára A kormány elejti a Prttgelpatentet s uj rendőri törvényt készít elő Prága, március 2. A közigazgatási re­formjavaslat mai formájában, amint az elő­jelek mutatják, nem igen kerül a képviselő- ház plénuma elé. A javaslat számos szaka­szát nemcsali a szocialisták tartják elfogad­hatatlannak, hanem a kormánypártok is. A cseh polgári pártok ugyan egyelőre nem hozták nyilvánosságra álláspontjukat, csu­pán K ram árék vannak megelégedve a re­formmal. A kormányban levő német polgári pár­tok tegnap német közigazgatási szak­emberek bevonásával megkezdték a közigazgatási reform részletes tárgya­lását A német kormánytáibor nemzeti szempont­ból elsősorban a kinevezési rendszert tartja hibásnak, másodsorban a bírságolási jogkör ellen (Prügelpatent) foglal állást. S ebben a két pontban találkoznak a né­metek a szlovák néppártiakal. A néppárt képviselői és szenátorai Pozsony­ban ülést tartottak, melyről a következő hi­vatalos jelentést adták ki: Hlinka pártelnök a politikai helyzetről, Pólyák dr. pedig az adóreformról referált. A. törvényhozók ezután behatóan foglalkoz­tak a közigazgatási reformmal. A klub mó­dosító javaslatait az alkotmányjogi bizottság­nál nyújtja be, ahová Juriga Nándort és Fritz Gézát delegálja. A néppárti klub azon­kívül szükségesnek tartja, hogy úgy a pozso­nyi minisztériumban, mint az egyes járási hivataloknál személyi változások eszközöl­tessenek. Tekintettel arra, hogy az alkotmányjogi bizottságba Jurigát küldték ki, ez csak annak a jele, hogy a közigazgatási re­form kérdésében a klub ellenzéki szár­nya győzött. Ezt a föltevést megerősíti a Slovenská Lu- dotíá Nóvhay' cikke is, amely a -MubülésTŐl a következőleg számol be: — Juriga az ülésen élesen támadta a Hlinka-szárnyat, erősen kritizálta a két párt- miniszter politikáját. Rámutatott arra, hogy a pártot nem informálták kellőképpen a ké­szülő közigazgatási reformról. Cse-rny bel­ügyminiszter egészen másképpen mondta el a klubülésen a javaslat tartalmát, mint, ami­lyen a reform nyomtatott szövege. Egész napi heves vita után végre is Juriga álláspontja győzött, aki főleg a kinevezési rendszer ellen foglal állást. Az országos elnököt az országos kép­viselőtestületnek kell megválasztania. Továbbá teljesen elutasítja a Prügel- patentböl átvett rendelkezéseket. Értesülésünk szerint Hlinkáék azt is el­határozták, hogy követeléseikből sem­mit sem engednek s ha a kormány eze­ket nem akceptálná, úgy a két párt- minisztert visszahívják a kormányból. A kormány puhul? A képviselőház alkotmányjogi bizottsá­gát csütörtökre egybehívták. Minthogy a közigazgatási reform nagy ellenszenvet vált ki úgy a német kormánypártoknál, mint Hiinkáéknál, a kormány, értesülésünk sze­rint, hajlandónak nyilatkozott a javaslaton lényeges módosításokat eszközöltetni. A Prügelpatentböl átvett rendelkezése­ket teljesen kivenné a javaslatból és azok helyébe külön törvényt kreál. Ebben az uj törvényjavaslatban ponto­san megszövegezné az üldözendő delik- tumókát, mig a mai javaslat erre vonat­kozó szakaszai teljesen szabad kezet hagytak a rendőri hatalomnak. Cseh szocialista körökben azt állítják, hogy a kormány a reform ellen egyre erősbödő ellenzéki mozgalom hatása következtében a közigazgatási reformot egészen lassú tempó­ban fogja majd életbeléptetni. Az autonóm testületeket a javaslat, törvénybe lépése után még egy évig meghagyja » ezen idő alatt bregpuhitaná a eseh-német koalicáő ^megbizhatatlan“ tagjait Feltűnt, hogy a fo­lyamatban levő tárgyalásokon Svehla egyál­talában nem vesz részt. A légionárius Národ- ni Osvobozeni szerint Svehla eljárását azzal magyarázzák, hogy ő nem akar végképpen szakítani a szocialistákkal, mert még szüksé­ge lehet rájuk a szovjet elismerésénél és esetleg a . véd erő javaslatok 'tárgyalásakor is. — Tizennyolcmillió dolláros kölcsönt vesz fel Budapest telekvásárlásokra és beru­házásokra. Budapesti szerkesztőségünk je­lenti telefonon: A székesfőváros pénzügyi bi­zottsága elfogadta a beruházási programot és kimondta a 17.4 millió dolláros beruházási, valamint 800 ezer dolláros telekvásárlásj kölcsön felvételének szükségességét A hatá­rozat foganatosításához még a tanács jóváha­gyása szükséges. Az ópltkezési törvényjavaslat bizottsági vitája Prága, március 2. A szociálpolitikai bi­zottság tegnap kezdte meg az építkezési tör­vényjavaslat feletti részletes vitát. Az előadó Dublczkv cseh agrárius volt A javaslat 1 —11. paragrafusait a többség lényegtelen módosí­tásokkal elfogadta. A javaslat második, része, amelv a bérdöntőbiróságokról szól, élénkebb vitára adott alkalmat. Á szocialisták az egész szakasz törlését javasolták. A szakasz fölölti szavazást a legközelebbi ülésre halasztották el. Az állami garanciára vonatkozó paragra­fusok között elfogadták a 30., 31. és 34. pa­ragrafusokat. mig a többi pontok feletti dön­tést későbbre halasztották. A bizottság leg­közelebbi ülése csütörtökön lesz. Betiltották a romániai magyar párt kataszterének összeállítását Kolozsvár, március 2. A magyar párt, — mint annakidején jelentettük — a pártszerve­zés intenzív végrehajtása érdekében Romá­nia magyarságáról pontos katasztert akart összeállítani. A magyarság összeírásának gon­dolatát ugv a kolozsvári szigurancán. mint az egyes városok hatóságainál nagy idegenke­déssel fogadták. Az ügv a belügyminiszté­rium elé került melv most táviratilag be­tiltotta a magyar lakosság további összeírását. Mandarin - Cacao - Dló-Créma - Cherry Trlple-Ses — Curacao — Karlsbad! keserű „Késmárki kíslütásoe ar»ny éremmel kitüntetve1* ,,A Nemzetközi Durakiilliíáson arany éremmel kitüntetve" SHBSSSSS9RS Szántó György BÁBEL TORNYA rA PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP REGÉNYE (50) — Igen, mondták a -sbaanáncik, Kadán egyformán tiszteli a többi népek istenedt és papjaik gyakran ülnek sátrában isteneiket dicsérve. Ő maga azt mondja, hagy nem a ősinek harcoltak velünk. Baku nézte a shamánokat és a hosszú nyílvesszővel játszogatott. Ingerlékenysége a végsőkig feszült. Óriás serege tehetetlenül torpant meg a parton, a gulyák és nyájaik fogytak és az élelmezés ekkora embertömeg mámára nagy gond volt. Az asszonyok is belefáradtak az örökös kóborlásba és most ezek a méregkeverők épen a nagy kihán unokája ellen ingerük, akivel úgyis le kel­lene egyszer számolnia, mert különben Ka- dán Ikerül a nagyapja helyére, aki nem ért a hadviseléshez. Az unckabátyjtikat, Ogotajt, úgyis valami kórság emészti, már akkor sem tudta megül- ni a lovat, amikcT ők megindultak nap­nyugatnak. Ráförmedt a s'hamánokna: — Mit akartok hát? Az összes élő foglyot feláldozom a dsinckneik, hogy megbékítsük ekei — A dsimelkneik ez elég. De csak úgy, ha ugyanazzal a halállal halnak meg, mint. az, akinek felssegzett képe előtt térdre bo­rulnak az itteni népek. Baitu gondolkozott. Aztán megparancsol­ta, hogy ácsoljanak össze elegendő gerendát. 30. A sereg szed előd zlködött. Batu megtudta, ’ fcogy a király nincs Spalatoban s felszedetté a sátrakat, hogy Olissa alá vonuljon. Az óriási hangyaiboly nagy zajjal mozdult meg, roekercék döngése, kiáltások és lónyeri lés vágtak bele az örök egyhangú tengermoraj­ba. Kadán sátorába egy szikár, feketecsnbás férfit hoztak a bástyák alatt hátvédnek hagyott török harcosok. Mint mondták, az ember önként jött ki a városból és kérte őket, hogy Batu khán elé vezessék. Követségbe jöttél, avagy hirt akarsz adni királyod hollétéről? — Nem, felelt Kadásinak a szikár íekete- csüliás ember, sem követ, sem áruló nem vagyok; — Miért jöttél hát akkor mi közénk az erős falak közül? János lépett be a sátorba két törzsfővel. Jól beszélte már a mongolok nyelvét és je­lentette a kihánnak, hogy készen van a .sereg az indulásra. Ekkor megpillantotta a fekete- csuhás embert. Sokáig nézett rá, mintha régi, régi múltból kellene eleikotoiásani az emlé­két. Lassan ráeszmélt, hogy alig másfél éve látta ezt az arcot ott a bástyaszobában, amelynek ablakai az alsóvárosra néztek. Az a barát volt, aki az őshazáiról mesélt. Étére és Kadára gondolt, akik eltűntek Szent- Tamás alatt. — Miért jöttél hát? ismételte a kháu. — Mert veletek akarok menni. Vígy magaddal, nagyur. fiz nyelvet beszélek és ezzel nagyon gyakran válhatok hasznodra. Hiv-en foglak szolgálni. János figyelte, meg- külőnbözteü-e a barát őt, a mongol októl. De amikor észrevette, hogy a jövevény nem is­meri fel, egy szóval sem árulta el magát. Hallgatott és örült, hogy a kihán «em vonta bele a beszélgetésbe, — Miért akarsz velünk jönni és hol is­mertél meg ennyi nyelvet? kérdezte Kadán. — Sok évig vándoroltam és voltam a Volgán túl. Láttam már az Amur folyót is, amikor a magyarok őshazáját kerestem fel. Tudom, hogy Nagyimagyarország nincs többé, de mégis visszaki várakozók éjjel nappal, nekem itt imát nincs maradásom. Ázsia hív. az a föld, ahonnan előjöttek az istenek, emberek és állatok. — A te iisítend is onnan jött? — Igen, szólt Julián barát. . — Az a három a te istened, akik a ge­rendákra vannak szegezve ? — Nemcsak az a három. Végtelenül sok van, mint ahány fűszál a réten, kavics a part fövenyén. János elképedt. Hát megbolondult ez a csukás? — Szerencséd van. mondta Kadán a barátnak. Ha Batu elé visznek, már a te fe­jed is a part fövenyén gurulna, kavicsok közt. De én szeretem, ha az istenekről és dsinekről mesélnek nekem. Velem jössz és mesélni fogsz. Mielőtt indulunk, mond el sok istened történetét. Juliánná barát leült egy medvebőrre és ezeket mondta: — Élt egyszer egy napfényes termékeny országban egy nagyon gazdag, szerencsés és boldog nép. Nem kedvelték a harcot, ámbár harcban sokaságuk és eszük miatt félelmesek voltak. Inkább óriási si remii ékeket, és pom­pázó templomokat, emeltek a Nílus folyó partján és a legtitkosabb tudományok mű­velésében époly szorgalmasaik voltak, mint termékeny földjeik, művelésében. Királyaik isteni eredetűek voltak és isteneik nem átal­lották, hogy ne csak királyaikban, de az eke után verejtékezve baktató parasztjaikban csakúgy aláiszál'ljanak, mint az állatokba sőt a barázdába vetett búzámagba is. Usiri- Unuofer a jóságos lény, Ua em un, az egyet­len az egyetlenek között. Az istenek az ő tagjai, részei. Kezdetben ■ volt Nuii, az ős­vizek örvénye. Akkor még nem volt föld, se égbolt, nem voltaik emberek sem istenek. A vizek felett az isten szelleme lebegett: A tűim. És o igy szédít önmagához: Jöjj én- hozzáim. És az egy (kettő lett. És ő teremtette a napot, Rá istent. Kezdetben Rá a Nunban , veit, a nap a vizek örvényében olyan volt, mint egy csukott szemű sólyom. De isten föl-nyitot­tá >•. zömeit, a nap felkelt és létrejött a világ. Uslrisz a földalatti ég nra, az elsőszülött a holtak között, ő az áldozati bika, minden áldozat a nagy tűrő vérének huilatása. Usifisz a kenyér lelke, Batu. ő az emberek anyja és ayja, az ő lélekzetét lélegezzük, az ő húsát esszük, ő ismeri azt a napot, melyen ő nem lesz többé. Ő van a kiszáradó magban, a learatott termésben, a leapadt Nílusiban, a fogyó holdban, mindenben, de főleg a szenvedő és kimúló halandóban. Amikor Rá az égbe ment, az itthagyott emberek elpusz­tították volna egymást, ha Usirisz meg nem jelenik. Egyszerű ember alakjában .jött le. Egyptom királya lett, törvényekéi adott és behozta az istenek tiszteletét. Aztán bejária az egész földet, országát hirdetve és legyőzte az egész világot, de nem a kard, hanem a zene, tánc és szeretet erejével. MikoT visz- szatért hazájába, fitestvé-e Seth hetvenkét összeesküvővel elhatározta, hogy megöli. Mértéke után gyönyörű szekrényt ké- szittetett, aztán lakomára hitta meg fitestvé- rét A vendégek megbámulták a remekmű­vet és Seth kihirdette, hogy annak ajándé­kozza, aki egészen beleillik. A hetvenkét összeesküvő egymásután lépett bele, de egy sem volt olyan nagyságú. Amikor Uszi- risz belépett, ólmot öntöttek rá és igy elzár­ták, Aztán a Nílusba dobták, ahonnan le­úszott a tengerbe. Isis, Usirís neje sokáig kerestette a szekrényt. Végre megtalálta és sírva borult rá. Azután fiacskája, Hcrus ke­resésére indult és a koporsót a Dílus pnpi- ruisibozóljáha rejtette. De Seth, aki hold­világnál vadászott egyszer, megtalálta a ko­porsót és bátyja testét tizennégy darabra vá­gatva, széjj elszórt a azt. Isis megtalálta az el­szórt testrészeket és összeillesztve azokat életre* keltette. Mert birtokában volt a halál­ból életrekeltós varázsszere, a szét elei

Next

/
Thumbnails
Contents