Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)
1927-03-22 / 67. (1401.) szám
^PMGAItAlACíY^-míaiífi T ittcideűB az ülés* peraimeotumot - büL A vita dók bica volt leültig, kikelt Nincsice a szónok légbe kádasokig emel taár haltmozódU tóén fölugrott tóé fordulva (a az első sorban — Bordrer itt van! Dohju az égés* ofaöf szláv követ m Iliért fii itt m Aa elleozé fogadta és az < tek föl Bordri dáplotmáciai pá metlenül ható mánypárti kép meg, hogy a eőbb a tütako elhagyta a tó rósztertaná'esr a teendőket. ■ lések, de kél veszedelmes köreiben. ffi A másik kral, Róma. szláviéban ig Albá ni a é sk egyetlen pill keit vessél; „óvás“ címe nyilatkozat, irt, fölszólitj nyugalommá izgatásét4*. I mithatatlan, vágyakkal t Olaszország nem vesztet nagyon jól tára, hogy ÍFranciaorsz kormány n det, de a 1 nem tör el fényieteket Ez a n inaik, de s: már komé például a szók nagy Számos ol partvidék határra k és igliaá dél mege: pok sem római ié1 nem csal mozgásit* G. K. BíO' Bo; kérőétől piílama rek az niak. b meglát ‘Azt S7 csak s még c S ez amely erőse1 a fém felhői hatott tottáll megy csap, kezd1 hogy Biztc Stiraí tarai érnél mini mer a legelső pesti magyar lapszerkesztő, a komáromi Kuitsár István emlékezete ?— A Jókai Egyesület közgyűlése — Komárom, márrius 21. (Saját tudósítónktól). A Jókai Közmivel&lési is Muzeum Egyesület, mely Szlovéniáké legbel- terjesebbem működő kulturegyesületeinek egyike, vasárnap tartotta 16. évi rendes közgyűlését a fagok ólénk érdeklődése mellett. Az ülésen Zsindely Ferenc nyug. kúriai bíró, törvényszéki elnök, az egyesület elnöke mély gondolatokban gazdag megnyitót mondott. Megemlékezett Komárom föld jóról, mely gazdagon termelte ki magából Íróink tudósaink és művészeink sokaságát. A legnagyobb magyar mesemondó centennáriuma után ismét eentenn áriura hoz érkezett az egyesület: **ár, esz tendeje múlott, hogy a SzLováni Beőthyek írókban gazdag családfája uj hajtást hozott: Beöthy Lászlót, a legkitűnőbb magyar humoristát, akinek oly rövidre szabott irói pályája tragikus módon derékban tört ketté. A másik nagy évforduló: a százéves komáromi nyilvános könyvtár, mely Kuitsár Istvánnak, az első pesti magyar újság- szerkesztőnek az alapítása és a komáromi kultur- háznak alkotja magvát. Végül a komáromi muzeum érkezett el fennállása negyvenedik évéhez, melyet négy évtized előtt Gyulai Rudolf bencés tanár lelkesedése hivott életre. A lelkes éljenzéssel fogadott szép elnöki megnyitó Után a közgyűlés napirendje következett, melyet Alapy Gyula dr. főtitkár adott elő. A titkári jelentésben felölelte a jelentés a múlt ét nagyobb és fontosabb eseményeit A Jókai Egyesület a nemzeti színészetért messzemenő anyagi áldozatot hozott, melynek 119 napon keresztül adott otthont. Ez háttérbe szorította, hangverseny és szabadoktatási programját Í9. Majd a muzeum, a könyvtár és a képtár állapotáról ■számolt be a jelentés és meleg szavakban emlékezett meg az eltávozott Erdélyi Pál dr. egyetemi tanár és Bognár Cecil dr. egyetemi magántanár, az egyesület irodalmi osztálya elnökének távozásáról, akiknek nagyszabású kulturális ée irodalmi tevékenysége gazdagon gyümölcsözött az Egyesület javára. A zárszámadást 32.000 korona kereteiben, a költségvetést 30.000 korona bevétel és kiadással vita nélkül elfogadta a közgyűlés. Azután Akupy Gyula dT. emliékbeszéde következett néhai Kult- aár Istvánról, a komáromi könyvtár nagynevű alapitójáról. Az előadó széles vonásokban vázolta Kuitsár István életét, aki 1760-ban született Komáromban és 1828-ban halt meg Pesten, mint a Hazai és Külföldi Tudősitásolk-nalk, az első magyar nyelven megjelent pesti hírlapnak szerkesztője. Kült- sár tanárnak indult és bencés rendbe lépett, de iát 1786-ban feloszlatták és igy világi tanár lett Komáromban, majd Szombathelyen. Itt kerültek kezébe Mikes Kelemennek törökországi levelei, amelyeknek nagy értékét felismervén, azokat kiadta Szombathelyen. Ezzel a tettével a XVIII. század magyar szépprózájának a legszebb gyöngyét ínentette meg az enyészettől. Majd Gebthardi Után Magyarország históriáját dolgozta át, eközben Festettek Györgynél, a keszthelyi helikoni Ünnepek nagy mecénásánál lett nevelő. Beutazta egész Európát és nagy ismeretkörre tett szert. Életcélja lett a kultúra-nemesítette nemzeti lélek megteremtése. E célból lapot alapított Pesten, mely 1806-ban indult meg Hazai Tudósítások címen. A kancellária megtiltotta neki a külföldi hírek közlését, amit a budai és a pozsonyi német lapok és Ráth Mátyásnak Becsben kiadott Magyar Hiirmondó-já közölhettek. A vármegyék sorra felírtak ez ellen a sérelem ellen és két év múlva már megkapta az engedélyt a külföldi események közlésére is. Lapjában a magyar nyelv kiosiszolásának lett előfutárja. Körülötte csoportosultak a pesti írók, akiket mindenben szívesen támogatott. Megteremtette a pesti ítóí kört, pályadijakat tűzött ki és feledhetetlen érdeme a magyar nemzeti színészetnek áldozatos támogatása annak legrosszabb esztendőiben. Lapjának rövid ideig Kölcsey i« volt a segédszerkesztője, Vörösmarthyt álláshoz segíti, a kezdő Íróknak munkáit a saját költségén adja ki: szóval a magyar irodalomnak egyik leghasznosabb tagjává válik. A Magyar Tudományos 'Akadémia szervező munkálataiban még tevékeny réisztvett, de 1828 március 30-án váratlanul elhunyt. Halála előtt pár hónappal 4.000 kötetet számoló könyvtárát Komárom vármegyének ajánlotta tó, moly azt elfogadta és az 1827-fk évben egy szép könyvtár nyílt meg Komáromban: a Kultsár-féle könyvtár, amely a szabadságharcig rendes kezelés alatt állott. A Bach-korszak alatt sókat hányódott, d« Nyúlássy Antal bencés igazgató ismét rendbeszedta 1885-ben a megye levéltárába került és azóta ott őrizték, majd 1914- ben a kulturházba vitték át, ahol azóta is óraik. A könyvtárat tudományos alapon Alapy Gyula dr. könyvtárigazgató rendezte, feldolgozta katalógusát a bibliográfia legújabb rendszere alapján ée megírta Kuitsár Istvánnak és a könyvtárnak történetét A hatalmas kötet e Kuitsár cantenná- riumon jeLenik meg. A Jókai Egyesület közgyűlése az előadást lelkesen megéljenezte és az előadónak Zsindely Ferenc elnök mondott a közgyűlés nevében köszönetét az előadásért. Az uj építkezési törvény ii. Mindenkit érdekel az adóreform, mely uj alapokra helyezi az adózást és uj eljárási módokat léptet majd életbe, A Magyar Nemzeti Párt tz adóreform törvényének megszavazása után kiadja könyvalakban az adóreform népszerű ismertetését Akjk a könyvre igényt tartanak, jelentsék be izükségletüket a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatalánál, Praha II., Panská 12., III. , Az érát a Magyar Nemzeti Párt az önköltségi árnak megfelelően szabja meg. A törvény miásodSífk fejezete aa építkezési iparban s az ezzel rokomiszalkmáju ipar óikban alkalmazott személyek számára döntő bíróságokat létesít. Ilyen döntőbíróság lesz: Prágáiban, Brünnben, Pozsonyban és Ungváron. Eme döntőbiiróiság hatásköréibe tartozik a kollektív szeTzotdésiekíből származó vitás esetek elbírálása, a munka és munkabér feltételeinek megállapítása, ha ezt a kollektív szerződés nem szabályozta. A munkaadók és munkások érdiefkts Bőr vezetet a munka vagy szolgálati viszonyból ■eredő összes kollektív vitás eseteiket a döntőbíróság elié vinni tartoznak, ha kimerítették a ikolílietotiv szerződés szerinti összes jogorvoslati módozatot. Ha az egyik fél sztrájkban áll, illetve kizárta a munkásokat, a dön/tőfbiróság csak abban az esetben ítélkezik, ha (mindkét fél írásbeli nyilatkozattal kötelezi magát, hogy a döntést elfogadja. A döntőíbiróság elnöke s helyettese hivatásos bíró, akit az igazságügyi minisztérium indítványára a népjóléti minisztérium nevez ki. A bíróság többi tagját a munkaadók s nvüiilkáselk érdekszervezetei küldik ki három évre. A döntőbíróság öttagú tanácsban ítélkezik. A döntöbiróság határozatai ellen jog orvoslatnak helye nincs. Ha azonban az ítélethozatal után a peres felek egyikének viszonyaiban jelentős változás állott be, a fél indítványozhatja, hogy javas- ^ tatait a bíróság újból tárgyalja. A döntőbíróság előtt kötött egyezség, vagy annak Ítélete a kollektív szerződést helyettesíti s az összes munkaadót és munkást kötelezi. Az eljárással kapcsolatos költségekre vonat- kozólag a pollg. perrendtartás elvei érvényesek A harmadik fejeztet egy rövid paragrafusban (kimondja, hogy az 1921. évi 100. számú törvénnyel engedélyezett állami építkezési sorsjegyíkőílcsön jövedelme a jelen törvény végrehajtásának céljaira használható fel. A negyedik fejezet az 1924. évi 58. számú s az állami alkalmazottak laikásgondozásáról szóló törvény 3. paragrafusában a kormánynak adott meghatalmazást 1928 március 31-ig hosszabbítja meg, továbbá kimondja azt, hogy eme célra 580 millió Ke. fordítható az építkezési eorsjegy- kölcsön jövedelméből. A törvény Iiegiföntosabíb része a nyolcadik fejezet, amely az állami kezességet szabályozza. A 30. § kimondja azt, hogy a jelen fejezet szerint csakis oly községekben végzett épit- kezések részesíthetők állami támogatásban, amelyekben a lakosság kevésbé Vagyonos osztályai lakásínséget szenvednék. Kivételesen más, szomszédos községben folytatott épilikezések is részesíthetek állami támogatásiban, ha az építkezés a lakásínséget enyhíti. Állami támogatásra jogigényt támasztani nem lehet. Az állami támogatást a népjóléti minisztérium nyújtja egyértetniüileg a pénz és közmunkaügyi minisztériummal. Mely építkezés részesíthető állami támogatásban? Csakis az 1928 március 3lég megkezdett s kis lakásokból álló házak építkezése. Kis lakásokból álló háznak tekinthető az elvan ház. melynek padlófelületé lég alább kétharmad részben lakás céljaira szolgál. Kis lakásnak az olyan, egy épületben levő zárt lakás tekintendő, melynek padlófelülete nem haladja meg a 80 négyzetmétert. Nem tekinthető kis lakásokból álló háznak a fényűző vagyon (villák), továbbá ö szálloda, vendéglő, szanatórium, penzió, iin- bertiátus, az (alapítványi há^ak §!tb. Az idénylakás nem tekinthető kis lakásnak. 32. §. A támogatás rendszerint csakis családi házak építésére adható; ha a község vagy közijóléti szövetkezet épít, úgy bérház, éjjeli nuenhely, vagy nőt leniek számára épített lakások építése is támogatásban részesülhet. Támogatást kérhetnek az elemi csapással sújtott kíe lakóházak tulajdonosai a szükséges f javításokra, továbbá azok, akik a földreform alapján földet kopnak s lakhatatlan épületeket lakóházzá akarnak átalakítani. Támogatás nyújtható a kisgazda mezőgazdasági s az iparos műhely épülete építésére is. A 33. § lehetővé teszi azt, hogy az 1924—1927. években a jelen törvény életbelépése előtt megkezdett építkezések is részesülhetnek állami támogatásban. A támogatás lényege (34. §). A támogatás abban van, hogy a népjóléti minisztérium által képviselt állam kezességet vállal a hitelezővel szemben a kölcsönért, mégpedig annak kamataiért és törlesztéséért, valamint a garantált kölesön s járulékainak kifizetéséért úgy, amint azt az adóslevél megállapítja s az állaim ezzel magár a vállalja azt a kötelezettségei, högy 1. a hiányzó összeget a késedelmi kamatokkal s egyéb kiadásokkal együtt kifizeti, ha az adós nem fizet bírói, vagy ajánlott levélben hozzá intézett felszól i tás ellenére; a minisztérium fizetési kötelezettsége ama naptól számított harmadik napon ál ibe, amelyen az adós késedelmét a minisztériuminak be jelenítették; 2. megfizeti a hátír á- iéfcois tartozásit a késedelmi kamattal s egyéb járulékokkal, hia a ház kényszerkezelésbe ikerül s ha a ház jövedelme nem fedezi az adós által vállalt kötelezettséget; 8. megfizeti a garantált köösönmek ama részét kamatostul, amely a ház kényszer árver ésen elért legmagasabb értékének a kölcsön kiegyenlítésére fordítható összege után fedezetlen marad', 'ha az árverelő vevő nem a garantált köleön hitelezője. 35. §. Ajz álam az építkezési hitéiért i» kezességet válla Ihat. Ha a t építkezési hitel a telekkönyvben első rangsorban von. biztosítva, az állam kezessége a lakhatási engedély kiadásával megszűnik. 36. §. A 34. § szerint garantált hitel zálogjogiig biztosítandó, rendszerint második rangsorban s amennyiben családi házról von sízó, uigy az a tényleges építkezési költségek 40%-áig, az első rangsorban bejegyzett kölcsönökké! együtt Összesen legfeljebb azok 75%-álig terjedhet. Községek építkezésénél a telekkönyvi biztosítás mellőzhető, 37—39. §. Az állam jótállását a foöíosön biztosításánál kell bejegyezni a telekkönyvbe. Az állam áltál garantált kölcsönök pupilláris biztosítékot élveznek. Áz állam legfeljebb 120 millió Ke. erejéig vállalhat összesen kezességet. 40. §. A ház tulajdonosa köteles ftieg- t ér át ént az állaim által teljesített mindennemű fizetéseket; behajthatatlanság esetén az állam az ily összeget leírhatja. A követelés behajthatatlannak akkor minősíthető, ha nyilvánvaló, hogy a bírósági végrehajtás eredménytelen maradna azért, miért nincs oly tárgy, amelyből a hitelező kielégíthetné magát, avagy van ugyan, azonban nyilvánvalóan csekély értéke miatt, vagy harmadik személyeik érvényesített előjogai miatt a végrehajtás nem vezetne eredményre. 41. §. A 34. § szerinti állami kezesség nem szűnik meg azzal, ha az ingatlan tulajdonost cserél. 42. §. Ha az állam fizeti a garantált összeget, a hitelező köteles az államnak kiadni mindazokat az iratokat s dolgokat, amelyek g jelzálog joginak a hitelezőről az állaimra való át írásához szükségesek. 43. §. Az állami támogatassál épített ingatlanokon teleikíkönyvlleg biztosítható az elidegenítési és megterhelést tilalom s a,z állam elővételi joga. Az állam nem él az elővételi jogával, ha az eladás Mzastársak s bezárólag másodfokig terjedő rokonok és sógorok között történik. 44. §. Az ingatlan tulajdonosára a garantált összeg 10 százaléka erejéig birság vethető ki, ha nem teljesíti jelen törvényből származó kötetese égéit 46. §. Az állam tt ház későbbi tulajdoni nyújtásából eredő jog, leinek nem tekintheti donos között felmerül, gári per útjára nem 47. §. A 40. és 44 jóléti minisztériumi i. végrehajthatók. A hatodik fejező, az adó ég Metéli szabái i Házhér ée báizos mentes 25 éven át az o építés, hozzáépítés, áru* ben fejeztek (be; 35 év a kis lakásokból álló h befejezték az építést. 1 hétő-e kislakásokból ál vénye* házadótörvény , Eddig lakatlan épül részek generális m 25. évi adómentesséy javítás 1926—1928. éve nős méltánylást érd pénzügyigazgatóság < nyújthat adómentessé 1924-1926. évekb A házadómenteeség pótadóktól való mentess, vagy a közjóléti szöveikt ruházza át a felépített telekkönyvi átírás illet# illeték- s diiimen.tesen tö bán az esetben, ha az < ■ 5 éven belül, máis épitke: r.a ruházza át a tulajdon Ugyancsak az illető ményét élvezik azok a hm garancia nélkül épülne amennyiben kis IMötaolkb szó. Külön, terjedelmes ia kehinek arról, hogy miké oly ház tulajdonjogának i neík összegét, melynek ess illetékmentességet. Illetékmentesek végű garantált kölcsönök adós könyvi biztosításai s a kök részleges megfizetéséről s*. A hatodik fejezet az építkezési rendszabá’i mák módosításairól, illett részleges hatályon kivi rendelkezik azzal, hogy kr, éppen felsorolt jogforrásol amelyek a jelen törvém hatályukat vesztik. Az építkezési engedély két az illetékes hatóság 14 intézni (köteles; ha az illet időin belül nem intézkedik, a csak 14 napon belül az intézi el. Minden (háznak egy ónál 'kell alkotnia. Szomszédos építésénél megengedhető a tűzfal építése. Az építési an> szabadon választhatja, összef házaik építésénél a szadimatet' engedve. Lakóházak öt emelet r. he tőle; a szobáli magaesof 260 öm.-re, a manzárd szobái Ráépítésnél a legfelsőbb széles lehet. A manzardlakásakbae le; megterhelés engedhető meg kint. Kíoset az előszobában 1í az előszobából bejárata és a í szetlőztetője van. A négy országos fővárosb; hivatalok mellett a® épttkez támogató osztályok létesülnek. A nyolcadik fejezet báró általános intézkedésieket tártál; A jelen törvény kihirdet# életbe; a második és barmadi deoember 31-én hatályát veszte így fiatalít és ss S Gorái i Gorái Goralii VorSs Rák gyógytár, Bti
