Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)

1927-03-22 / 67. (1401.) szám

T ineidene az ülésen, amely — ismerve az olasz teán* peraimentumot — aligha marad következmény nél­kül A vita délelőtt 11 óraikor kezdődött és Tram- bíce volt külügyminiszter nagy beszédében élesen felkelt Ninosks oksabará't politikája elten. Amikor a szónok leghevesebb hangja a leghevesebb kifa- badásokig emelkedett és az olasziellenes tüntetések fcaár halmozódtak, Vildner ellenzéki képviselő hir­telen fölugrott helyéről és a diplomáciai páholy felé fordulva (ahol Bordrero tábornok, olaez követ, bz első sorban ült), fölemelt ököllel kiáltotta: — Bordrero tábornok, olasz követ még mindig itt van! Dobjuk ki est a gazembert és dobjuk ki ta egész olasz kémbandát. Balugdzác római jugo­szláv köret már kénytelen volt elhagyni Rómát. Miért ül itt még mindig Bordrero? Az ellenzék Vrlder szavait óriási helyesléssel fogadta és az öklök, mint egy adott jelre, emelked­tek föl Bordrero felé, aki sápadtan hagyta el a diplomáciai páholyt. Kormánykörökben igen kelle­metlenül hatott ez az incidens, de egyetlen kor­mánypárti képviselő, vagy miniszter sem kísérelte meg, hogy a közbeszólót lehurrogja. Az elnök ké­sőbb a tiltakozás jeléül félbeszakította az ülést és elhagyta a termet e a kormány tagjai azonnal mi­nisztertanácsra gyűltek össze, hogy megbeszéljék e teendőket- — Rómából még nem érkeztek jelen­tések, de kétségtelen, hogy a szkupsiinai epizód veszedelmes tiltakozást fog kiváltani, a faecieták köreiben. Mussolini súlyos kifakadása A másik fontos pont, ahová az érdeklődés irá* nyúl, Róma. Itt váltig azt hangoztatják, hogy Jugo­szláviában igenis nagyarányú készülődések folynak Albánia é sközvetre az olasz érdekek ellen s Róma egyetlen pillanatig sem tűrheti, hogy balkáni érde­keit veszélyeztessék. A faseista hivatalos laip „<5vás“ címen manifesztumot intéz a néphez. A nyilatkozat, amelyet valószínűleg masa Mussolini iit, fölszólítja az olaszokat, hogy viseljék töltetlen nyugalommal a szerb katonai kamarilia „őrjöngő izgatását". Ennek a szerb kamavillának élén kiszá­míthatatlan, minden gazemberségre képes és nagy vágyakkal eltelt lelkiismeretlen emberek ülnek. Olaszország bízik erejében és jogában, hidegvérét nem vesztette el és nem is fogja elveszteni. Róma nagyon jól tudja, a szolidaritások hangoztatása da­cára, hogy hounét kapja BelgTád a segítséget. (Ez Franciaországra vonatkozik. A szerk.) A fascista kormány nem akarja megzavarni az európai ren­det, de a világnak tudnia kell, hogy Olaszország nem tűr el fenyegetéseket, zsarolásokat, vagy me­rényleteket. Az olasz jelszó: Nyugodtan cselekedni. Ez a manifesztum méltó jele az olasz hangulat­nak, de számos olyan jelentés is érkezett, amely már komolyabb hatlikésziUődésről számol be. így például a zágrábi No rosti szerint Polákon az ol a­szok nagy sietséggel uj repülőgépbázdst építettek. Számos olasz hadirepülőgép állandóan a jugoszláv partvidék fölött cirkál. A lf. bersagiSért epredet a határra küldték. A fiumei, szentpéterj, postumiai és igiiad olasz határhelyőrségeket egy-egy ezred­del megerősítették. — Viszont persze az olasz la­pok sem szűkölködnek a harci jelentésekben s a római félhivotelosok szerint Jugoszláviában már nem csak ezredeket, hanem egész korosztályokat mozgósítottak. A népszövetség válaszúton Ezekhetf a belgrádi és római esemé­nyekhez méltóképpen párosul az európai nagyhatalmak tanácstalansága és fejetlensé­ge. Egyáltalán nem tudható, hgoy ki áll Jugoszlávia és ki Olaszország pártján. Romá­nia és Magyarország helyzetével körülbelül tisztában vannak a nagyhatalmak, de bizony­talan például Franciaország, Németország és Anglia álláspontja. Leginkább olasz ellen es­nek Franciaország mutatkozik, mág legfő­képpen talán Anglia támogatja Mussolinit. Németország a csendes megfigyelő szerepét tölti be és Stresemann, aki történetesen ép- pc most elnöke a népszövetségi tanácsnak, állítólag azzal a tervvel foglalkozik, hogy összehívja a népszövetségi tanácsot az fda.sz- jugcszláv konfliktus miatt. A tanács Össze­hívásának problémája különben a leginkább foglalkoztatja az európai nagyhatalmakat. Németország mellette van, ámbár egy hiva­talos cáfolat azt állítja, hogy eddig még sem­miféle pozitív lépés sem történt. Francia- ország szerint a népszövetséget nem szabad ily komoly erőpróbára állítani, viszont azon­ban éppen a párisi sajtó az, amely Hoesch párisi német nagykövet és Briand francia külügyminiszter tegnapi egyórás találkozá­sában már ennek a népszövetségi akciónak megindítását látja, Anglia a 1 eghátárazaila- nabb és nem tud dönteni sem a népszövet­ségi közbelépés, sem az ügy magárahagyása mellett. Valószínűleg francia nyomásra a jugo­szláv kormány tegnap este kijelentette, hogy hajlandó az olasz vádakat egy pártatlan vizs­ga^. bizottság ítélete alá bocsátani. A bel­grádi katonai attasék már a közeli napokban megvizsgálják a konfliktus indító okait és véleményt mondanak a nagyhatalmaknak. Ez a jugoszláv lépés eddig a legpozitívabb tett a kibontakozás felé és ha valahogy elin­tézhető a konfliktus, altikor elsősorban ennek a nemzetközi bizottságnak lesz köszönhető, mely a görög-bolgár határincidens idején is már oly hathatósnak bizonyult. A népszövet­ség egyenes beavatkozása nem jelenthet so­kat és Genfben különben is nagyon félnek attól, hogy épp úgy póruljárnak, mint az olaszok ' ""fűi partraszállása alkalmával. London bizonytalan London „meglepődését meggondolt nyu­galom mögé rejti", A lapok szerint Olaszor­szág diplomáciai de marsa pillanatnyilag élénk esizmeosorét indított Berlin, London és Paris között, Állítólag Berliniből bizalmas megkérdezés érkezett a két másik főváros­ba, vajjen Briand és Chamberlain szükséges­nek tartják-e a népszövetségi tanács össze­hívását. Az angol kabinet tagjai .pénteken este a week-endre vidékre utaztak s hét­végi nyugalmukat még a konfliktussal sem zavartatják, úgy hogy az első miniszter- tanácsra csak hétfőn kerülhet sor. London­ban érár61-órára növeitavő meglepetéssel ve­szik tudomásul Olaszország balkáni expan­zióját s az általános vélemény az, hogy Mus­solini túllépte azokat a határokat, melyeket Anglia méltányolhat. A Times nyugodtan ítéli meg a helyzetet és egyformán hibáztat­ja Olaszországot meg Jugoszláviát. A Daily Chronicle már nagyobb veszedelmet lát és háborút jósol. A Daily News pedig egészen Olaszország pártján van, míg a Daily Héráid teljesen Jugoszláviáén. Páris megint csak Németországtól fél Páris most is, mint minden európai konfliktusban, mindenekelőtt a német presz­tízs újabb növekedésétől tart. Franciaországot a balkáni konfliktusban is csak a német vonatkozások érdeklik. Említettük, hogy Hoesch nagykövet tegnap megjelent a Quaii d'Orsayon, ahol Rriand-mal és Bertheilot főtitkárral tárgyalt. A francia külügyminisztérium állítólag már interve­niált Belgrádhan is s óvatosságot és mérsék­lésit ajánlott. Páriában nem szívesen látnák, ha a népszövetség venné kezébe az ügyet, mórt ez Stresemann preszűzisének emelésé­re szolgálna. A lapok küllődben ellentétesen ítélik meg a helyzetet. A legtöbb lap reagál az olaszországi támad ásókra és olaszeHlemeis, de van olyan is, amely Jugoszláviát hibáz­tatja. Berlin a bíró szerepében Berlin óvakodik a közbelépéstől, die elégtétellel állapítja meg, hogy .az egyre nö­vekvő német tekintély következtében az európai nagyhatalmak mind Berlin fellé néz­nek. A Germania szerint Németország jelen­legi helyzetében nem engedheti meg magá­nak azt a fényűzést, hogy határozottan a ve- télytánsak egyike mellett foglaljon állást. Hivatalos körökben megcáfolják azt az angol forrásból származó- hint, amely szerint ' Né­metország lépéseket tett a népszövetségi "tá­rnára összehívása érdekében. Egyáltalában a legújabb sajtókommentár dk a helyzetet már nem látják oly veszedelmesnek, mint az első pillanatban. Az elfoglalt Shanghai vidéke A Ruszin Nemzeti Tanács szűkszavúan felelt az ellene elhangzó sajtókritikákra Ungvár, március 21. (Ruszinszköi szerkesztőségünktől.) A1 központi Ruszin Nemzeti Tanács ismeretes [j prágai szereplése után a ruszinszköi magyar g lapok éles kritikában részesítették a tanács li által szerkesztett, és Prágában átnyújtott me­morandumot. megállapítván, hosrv a nemzeti tanács elárulta az autonómiát, és meghamisí­totta a népakaratot. Hetek teltek el azóta, hogy ezek á krltji | kák és vádak elhangzottak. A nemzeti tanács :i csak nagyon kényszeredetten ült, ismét, össze, j, hogy a cáfolhatatlan vádakra némi igazoló i feleletet adjon. A gyűlésen szerkesztő bizottságot, neve- ;• zett ki. amelv aztán ismét egyheti munka ü után olvamféle nyilatkozatot szerkesztett, , mely szerint j| a nemzeti tanács a második memoran- í dumot csak az első memorandum kiegé- í szitöiének tekinti, mivel a tanács az első j memorandum alapján áll és annak szel- ] 1 lemében kivan továbbra is működni. 1 Egvben elhatározta a tanács, hogy vf« i lasztások utján kiegészíti magát, hogy az egész nép nevében beíszélhessen és cseleked­hessek. - - 7- ■- '7 « A-Nemzeti-Tanács védekezése-a fáma* dásök ellen nem helytálló, mivel a második memorandumával lerontotta ^ az elsőt és ezzel elvette annak ugv gyakorlati, mini szociális értékét. bG. K. Chesfértőn Srowa páter újabb esetei (12) Boyme eltopr eng-ett.. — Ekkor már rájött az igazságra? — kérdezte. — Furcsa, mily biztosáé hatnak a pillanatnyi ötleteik, különösem, ha az embe­rek azonosságára vagy másságára vonatkoz- niafc. Nem tudom, mi ijesztőbb, ha az ilyen meglátás fokozatosam, vagy ha hirtelen jön? 'Azt szeretném tudni, mikor gyanakodott csak s mikor lett biztos a dolgában? — Amikor telefonáltam, azt hiszem, még csak gyamiaibodtam — féléit a páter. — S ez a gyanú attól a vörös világítástól jött, amely az üvegajtón át hol gyengébben,, hol erősebben esett a szőnyegre. Mért változott a fény? A nap nem bújhatott ki a komor felhők mögül, a fény tehát csak úgy változ­hatott, hogy a szabadba vezető ajtót kinyi­tották a folyosó végén. Ha az igazi Aykner ki­megy és meglátja ellenségét, azonnal lármát csap, lármázni azonban csak jóval később kezdett. Azonnal az a benyomásom támadt, hogy valamit eilő alkar készíteni odakünn. Biztos még nem voltaim. Azt is tudom, hogy Stráke hipnotizálni akart, meg akarta béní­tani akaratomat a vészes szemmel és az éneklő hanggal. Ez volt a fekete mágia és minden valószínűség szerint az öreg Ayl- merrel is igy bánt. De Strake nem hitt a fe­kete mágiában s filozófiájából meg vallásá­ból azonnal kilógott a lóláb. — Sajnos, vén róka vagyok — mondotta az orvos dutva humorral —, de vallással és filozófiával nem sokat törődöm. — Hoihő, pedig szükséges, ha vén róka akar lenni ,— felelte Brown páter. — Dok­tor, ismer engem s tudja, hogy n.em vagyok bigott. Meg vagyok győződve, hogy minden vallásban különböző emberek vannak — jók rosszakkal keverve és rosszak jókkal. Van azonban egy tény, amelyet a praktikus élet­ben ismertem meg, egy mindennapi dolog, amelyre a tapasztalat tanított, mint a jó bor­márkák megismerésére. Soha nem találtam betörőt, aki — ha filozofált — ne ebben az irányban mozgott volna, nem beszélt volna keleti kultuszickról, körforgásról, liéilekván- dorlásról, a sors kerekéről és a kígyóról, amely a saját farkába harap. A tapasztalat megtanított, hogy a kígyó szolgáin valóban átok ül. Soha nem láttáim gazembert vagy betörőt, aki nem tálalta volna föl ezt a szel­lemi séget. Lehet, hogy a keleti kultusz tény­leg vallási eredetű, de itt, a dolgozó embe­rek között, csak a betörők vallása és ezért tudtam rögtön az első pillanatban, hogy gaz­ember álll előttem. A pap fogta lapos kalapját és hazaüge- tett a hóban. Köziben önmagával beszélgetett. — És mégis igaza volt — van fehér má­gia — csak nem jó helyen kereste. A Damawayok átka Két tájképié stő a tengerparti vidéket nézte. A kép mindkettőjükre különös, ha nem is egyforma hatást gyakorolt. Az egyik, aki Londonban élt és elég jó névnek örven­dett, újnak és idegennek érezte. A másik, a helybeli, de másutt is előnyösen ismert festő már gyakran látta, de talán éppen ezért kü­lönösebbnek ás tűnt előtte mindaz, amit róla tudott. A művésziek persze a tónusok és a for­mák jegyében néztek s homokvonalakat vagy naplement evóualakat különböztettek meg, egész kész festményt, amint valaki ko­mor színiekkel odavetette a partra — a ha­lott zöldet, a bronzszint, a barnát és a sötét- sárgát, mely nemcsak tompán, hanem az al­konyaiban épp oly titokzatosan is hatott, mint az arany. A nyílt vonalakat égy eben kusza épület bontotta meg, amely a termő­földektől egész a tengeri homokig elnyúlt és gazzal meg náddal szegélyezett, elhagyatott vége már csaknem Összekeveredett a tenge­ri Szalagokkal, Lóg furcsább volt, hogy a ház felső része romokban hevert s annyi szaka­dás, törés volt rajta, hogy a haldokló fény­ben nem zárt tömegnek, hanem ágaskodó öaztövér csontváznak látszott. Az alsó részre viszont egyáltalán nem vájtak ablakot, a be­falazott részelt körvonalait az alkony'altban pedig nem 'lehetett megkülönböztetni. Egy ablak mégis mintha ablak maradt volna s ami a legkülönösebben hatott: mögötte lám­pa égett, %J — Ki az ördög lakik ebben a bbucoan? — kiáltotta a londoni, a bokémfcülsejü, nagy, még fiatal férfi, akit csak zilált vörös szakál­la tett öregebbé. Obel'seabaa Harry Payna| néven ismerték. — Az ember azt hinné, hogy szellemek — felelte Martin Wood, a barátija. — És| tényleg, akik benne laknak, majdnem azok is. Talán paradoxonnak hangzott, de a lon­doni művész lármás frissességében és"~ kíván­csiságában szinte parasztosan hatott, míg a vidéki festő mintha bölcsebb és tapasztal­tabb lett volna és csak érett vagy jóakarata érdeklődéssel figyelt volna barátja sraeliebur* diságára. Sötét ruhájában, négyszögletű, ne­hézkes é!s borotvált arcával nyugodtan és konvencionálisán tekintett mindenre. — A rom természetesen az idők jele folytatta —, vagy ha akarja, az elmúlt kor­szak és egy régi család szétesésének szimbó­luma. Ebben a házban a nagy Darnawiayok utolsó sarjai laknak és a mai szegények kö­zül kevesen olyan szegények, mint ők. Még annyi pénzük sincs, hogy helyrehozzák há­zuk felső emeletéit s mint a denevéreknek vagy a baglyoknak, a rom Legalsóbb szobái­ban kell lakni ok. De vannak családi képeik, melyek a fehér és a vörös rózsa háborújáig s az angol portTéiiestészet legprimitívebb kezdetéig nyúlnak vissza. Néhány kép rend* kívül szép, onnan tudom, amikor egyszer a rendezésnél kikérték szakértői tanácsomnak Különösen az egyik érdekes a miaga borzai- í másságában s az embernek libabőrös lesz a háta, ha ránéz. ÉRELMESZESEDÉS, GOLYVA, NEURAUSTHENIA Mirigy-, csont-, izületi bajok, köszvény, hüdéseknél ACSIZI JOD-BROMOS GYÓGYVÍZ Kiváló gyógyhatású ! Átdolgozza a szervezetet, vérképző, idegerösito, fokozza az anyagcsere-forgalmat. Otthoni kúrákhoz: Csizi-viz, f ürdosó, gyógy szappan kapható az összes ásványvizkereskedés, gyógytár és drogériákban. Gyermekek gSrvélyei, izületi és csontbajainál, angolkórnál különösen ajánljak ! ............... Lerakatok minden nagyobb városban. Ha sználati utasítást küld: FÜRDŐIGAZGATŐSAG CSÍZFÜRDŐ (Cizkápele).-

Next

/
Thumbnails
Contents