Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)

1927-03-18 / 64. (1398.) szám

9 március IS, péntek. . iVÖZCÍAZDAS&úr . A mesögazdasági hitel L&uán a magyar nemzeti párt mezőgazdasági szakosztá­lyának ülésen elmondotta Törköly József dr. szenátor III. A mezőgazdasági hiteléletben az ingójel- zálogjog tárgya lehet a gazdasági felszerelés; a fiiffipő termés leendő terménye; meghatározott mennyiségű Jcésztermény; egv meghatározott állatállomány; ©gyes egyedileg meghatározott állatok. A mezőgazdáinak szüksége van forgótő­kére. illetve üzemi hitelre. Ennek legjobb alaoia az élő és holt, gazdasági felszerelés, a függő termés, a már betakarított, készt,er- ménv, az egyes állatok, amelyeket zálogként köthetnek le az igénybevett hitel fedezetéül. . Az üzemi hitel nem lehet hosszú lejáratú, de olv rövid lejáratú se lehet, mint, a kereske­delmi hitel. A szükséges hitel fedezetéről azonban gondoskodni kell, mert a tőke a maga biztonságát akarja látni, különben a mezőgazdasági termelés ér­dekét szolgáló vállalkozásokban nem fog elhelyezkedni. A biztosítékot reprezentáló ingók fede­zetül való lekötését kell tehát törvénnyel keresztülvinni. A jelzálogjog megállapitásához minden­esetre Írásbeli megegyezés kell és az ingó- ielzálogkönyvbe való bejegyzés. A harmadik jóhiszemű védelme is megfelelőképp szabá­lyozandó lenne. Az ingónvilvánkönyvek a járásbíróság székhelyén vezetendők s abba az elzálogosí­tás ténve bevezetendő s az például a marha­levélen felie'Tvzendő. a községi előljáróság- nál pedig minden elzálogosítás nyilván tar- • t*andó. Eladni csak a záloggal terhelten sza­bad a zálogtárgyat. Az adós fizetési késedel­- me jogot, ad a hitelezőnek birói eljárás mel­lőzésével a zálogtárgy, vagyis az ingójelzá­lognak nyilvános árverésen való eladására. A kölcsön mértéke az érték 50 százalékáig terjedne, 6 hónapnál hosszabb időre nem szólhat. A visszaéléséle büntető szankciókkal len­nének lehetőleg visszaszoritandók. Meg kel­lene azonban- határozni taxatíve, felsoroiás­— sál, hogy mely követeléseket■ leheb ingójel- zálogjoggal biztősitáiii s ki kellene mondani, hogy ilv ingójelzálogot képező és a mezőgaz­dasági üzembe tartozó ingókra kölcsönt csak mezőgazdasági hitelszövetkezet adhat. Álta­lában az ingójelzáloghitel szövetkezeti szer­vezése szükséges, mert, a szükséges ellenőr­zést csak a helyi szövetkezet végezheti. Szlovenszkón nincs közraktár, azért is kell az ingójelzálog. De kell a zöldhitel kellő : kialakítása, illetve az uzsora-ügyletek sorá­ból való kiemelése érdekében is. A közraktár intézményét feltétlenül szükséges megvalósítani Szlovenszkón. Leghelyesebb volna, ha a nagyobb me­zőgazdasági termelési központokban az egyes járások állítanák fel teljes állami segítség­gel a szükséges közraktárakat, ahol a mező- - gazdák a terményeiket tárolnák és arra a warrens agricole alapján előleget vehetué- ■ - nek fel a hitelszövetkezetek által nyújtott olcsó alapon és igv kivárhatnák a kedvező időpontot, a termények értékesítésére. Per­sze mérsékelt őrzési és kezelési dijat fizet­nének, mert azt mondani sem kell, hogy ezen intézményt, csak altruisztikus alapon, szö­vetkezeti alakulás mellett szabad keresztül­vinni. " ti Ez a kérdés összekapcsolható a zöldhitel ' - kérdésével, illetve annak lebonyolítási kér­désével s igv az üzemi hitel kellő lebonyolí­tásának jelentős eszköze lenne. A helves az volna, ha a közraktár szö­vetkezeti alapon létesülne s az üzletrészek- ' nek legalább háromnvolcadát az állam je­gyezné. kátnvolcadát a .járás, illetve a má- . sodíoku közigazgatási önkormányzati szerv, háromnvolcadát pedig a mezőgazdák és más magánosok. Az üzletrészek teljes kaucióképessége ál­lamilag garantáltatnék s a közraktárnak, hogv a kezdet nehézségeit legyőzze, az állam által legalább 2—8 millió kamatmentes köl­csön adatnék 10 évre s ezenfelül is minden­féle állami kedvezményben volna részesí­tendő. (Adó. bélyeg és vasúti tarifa kedvez­ményekben). Mélyen tisztelt Szakosztály! A mezőgaz­dasági hitel kérdése olv nanv, hogy ha azzal kellőleg, illetve szakszerüleg és a kérdés minden jogi. gazdasági és ténybeli vonatko­zásával foglalkoznánk, ugv ez a munka sem­miesetre sem férne bele az előadás rendel­kezésre álló ideiébe. Azonban nem is azt tartottam szükségesnek, hogv elmélettel jöj­jek a praktikus gazdák elé. hanem azt. hogy ■rámutassak a szlovenszkói konkrét bajokra, megkíséreljem a szükséges gvógvit.ási folya­mat megindítását. proponáljam azt, hogy Szlovenszkó összes polgári pártjai együt­tes akciót indítsanak a szlovenszkói me­zőgazdasági hitelnek a szlovenszkói me­zőgazdasági fejlődés érdekében való gyors megszervezéséért. Érzem, hogv cselekedni kell és pedig ké­sedelem nélkül, mert, a lét és nemlét, kérdé­se az egész kérdés. Ezen meggondolás alap­ián van szerencsém a következő határozati javaslatot előterjeszteni: Mondja ki a szakosztály, hogv a követke­ző határozati javaslatot elfogadja és az Or­szágos Pártnap teljes ülése elé terjeszti elfo­gadás. illetve megerősítés végett: A magyar nemzeti párt szükségesnek tartja Szlovenszkón a mezőgazdasági hitel kérdésében a gyors segítséget. Szükséges a föld tehermentesítése érdekében Szloven- szkóhan egy Szlovenszkói Országos Banknak a felállítása. Szükséges egv szlovák és egy magyar-német Központi Hitelszövetkezet lé­tesítése. raelv Hitelszövetkezetek a zálogle­velek kibocsátásával ruházandók fel, a mező­gazdasági hitel ió kiépítése érdekében a leg­messzebbmenő állami támogatásban részest- tendök. Ezen központi szövetkezetek köteles­sége legyen falusi és járási hitelszövetkeze­tek. vagyis az egész szlovenszkói hitelszö­vetkezeti hálózat kiépítése, főként pedig a személyi és üzemi mezőgazdasági hitelnek a szlovenszkói hitelszövetkezetek hálózata révén való tökéletes lebonyolítása. A magyar nemzeti párt szükségesnek tartja az ingójelzálog intézményének tör­vényhozási ufón loendő mielőbbi megvalósi- tását és a közraktárak intézményének Szlo­venszkón való behozatalát. Mindezen szükségesség és kívánság ér­dekében a magvar nemzeti párt megkeresi Szlovenszkó Összes polgári pártjait, hogy a Szükséges közös akció azoknak megvalósítása érdekében kellő súllyal, eréllyel és gyorsa­sággal mihamarabb megtörténjék. Ezenkívül ennek érdekében elhatározza, hogy a tör­vényhozáshoz felirattal fordul. A határozat végrehajtásával a szakosztály elnöksége bi- zatlk meg. (Vége.) Gyapjuhossz a világpiacon Prága, március 17. Az angol ruhaszövet mindenkor fogalom volt. A kereskedő az al­kudni akaró vevőt azzal szereli le ma is: „de kérem, ez valódi angol szövet". A háború után a valódi angol szövet, hosszú ideig igazi luxus volt. amit a leromlott valutájú orszá­gok jól öltözködni szerető középosztályai nem tudtak megfizetni. A belföldi gyártmányok magas vámvédelme még azok számára is el­érhetetlenné teszi a valódi angol szöveteket, akik egyébként, utólérték békebeli jövedel­müket Ez az oka annak, hogv a világpiacot, do­mináló angol gyapjúionő-szövőipar egvre sú­lyosabb krízissel küzd és ma már hatalmas versenytársakkal kell küzdenie a kontinens piacain. Az angol szövőipar krízisét legjobban szemlélteti a „Woollen and Worsted Trades Federation" legújabb-statisztikája, amely ar­ról számol be, hogv az utolsó 2—-3 év alatt az angol gyapjúiéi dolgozó ipar produkciója 20 százalékkal csökkent. Ezalatt az idő alatt, a gvapjufeldolgozó iparban a munkáslétszám az egyes iparvidékeken 17—40 százalékkal esett, vissza. Az angol szövetek kiviteli statisztikája alátámasztja ezt a krízist, mert 1920—1926-ig a férfi ruhaszövetek exportja 187 millió négy­szögyardról 120 millió négyszögyardra csök­kent. ezzel szemben lényegesen emelkedett Anglia gyapjúszövet,importja, amely 1926 ja­nuárban még 2.6, 1927 januárban már 3.5 millió négvszögvard volt. Ez a beviteli emel­kedés az angol gyárak versenyképességének csökkenését mutatja. Ennek rovására szolgál az utolsó hetekben az angol gyárak sürgős gvapiuvásárlása is. E gyárak tavaly a gyapjú csökkenő tendenciájára támaszkodva, nem biztosítottak kellő nyersanyagkészletet és most a vilá.gpiacon mindenütt, sürgős gyapjú- vásárlásokat bonyolítanak le. miután a gyap­jú világiad tendenciája állandóan szilárd Japántól Ausztráliáig. Az angol vásárlások valóságos hosszt idéztek fel a gvapjupiacon és mindenütt? Középeurópában is külföldi számlára, 4—6 héttel a szokásos időpont előtt megindultak a gvapjuvásárlások. Az angol fonó-szövőipar hatalmas kereslete, illetve köztudomású nyersanyaghiánya igv vezetett hosszra. Schürff osztrák kereskedelemügyi mi­niszter a csehszlovák—osztrák kereskedelmi kapcsolatokról. Becsből jelentik: Schürff dr. osztrák kereskedelemügyi miniszter pártjá­ban ugv nyilatkozott, hogv a csehszlovák iparnak az osztrák piacról való kizárásáról egyáltalában szó sem lehet. A miniszter azon reményének adott, kifejezést, hogy a most fo­lyamatban levő csehszlovák—osztrák keres­kedelmi tárgyalások az akadályok ellenére sikeresen fognak befejeződni. Csökkent a bankjegyforgalom. A Cseh­szlovák Nemzeti Bank mai jelentése szerint a csehszlovákiai bankjegyforgalom március közepén 250.5 millióval 6 milliárd 438 millió­ra eseti vissza. A zsirókészlet- 151 millió ko­ronával 2 milliárd 6.5 millió koronára emel­kedett,. A valutakészlet. 32.8 millió koronával mintegy kettő milliárdra kisebr ^M „egyéb aktívák" 55 millió koronával estek, mig az „egyéb passzívák" 3 milliós emelke­dést, mutatnak. A valutáris fedezet, arány­száma 7.8 százalékot tesz ki. Két világgazdasági konferencia. A genfi világgazdasági konferenciának versenytársa támadt. Genfben a népszövetség rendezésé­ben május 4-én fog megkezdődni a világgaz­dasági konferencia, amelynek egyik fontos pontja az agrárválság megvilágítása lesz. Je­lentkezett azonban a zöld internacionálé i«, amelv a római nemzetközi mezőgazdasági in­tézettel együtt, akarja egybegvüjf.eni az ag- rárországok képviselőit, hogv a mezőgazda­ság válságáról tanácskozzanak. Ennek a kon­ferenciának a határnapját május 23-ra tűzték ki. ezt megelőzőleg azonban a lövő héten Pa­risban ülésezik a zöld internacionálé. hogy álláspontját megvitathassa a geufi világgaz­dasági konferenciával kapcsolatban. 20 millió pengővel emelkedett a betétál­lomány a budapesti 13 legnagyobb pénzinté­zetnél s a postatakarékpénztárnál.. Az álla­dók 245.7 millió pengőről 265.6 millió pengő­re emelkedett, tehát, közel 20 millió^pengő- vel. A folvószámlabetétek összege 505 millió pengőről 521 millió pengőre szaporodva 15.4 milliós emelkedést ért. el. Február végén a takarékbetétek 26.5 százalékát, a folyószám­labetétek pedig 60.9 százalékát érték el az 1913. évbeli összegüknek. 1.6 százalékkal emelkedett Magyaror­szágon a februári index. Budapestről jelen­tik: A magyar nagykereskedelmi árak index­száma februárban, az 1913. évi árakat száz­zal véve egyenlőnek, 127-ről 129-re emelke­dett. Az emelkedés 1.6 százaléknak felel meg s azt. elsősorban az élelmicikkek újabb drá­gulása idézte elő. Az élelmicikkek és mező- gazdasági termékek átlagos indexszáma 123- ról 127-re növekedve erősen megközelíti a2 ipari anyagok és termékek átlagos indexszá­mát, amely 129-ről csak 130-ra, -tehát, 1 pont­tal emelkedett. Emelkedett februárban a lét- fentartási költségek indexszáma is. még pe­dig 106-ról 108-ra, tehát, csaknem 2 százalék­kal. Az emelkedést itt is az élelmezési költ- ^gek drágulása idézte elő. A rimaszombati ipartársulati választások. Rimaszombati tudósítónk jelenti: A március 18-ára kitűzött ipar társulati -választó s okát óriási érdeklő­dés előzi meg. A rimaszombati érdekeltség minden lehetőt elkövet, hogy a tiszolci és környékbeli ipa­rosokkal és kereskedőkkel egyetértőén közös lis­tát hozzon össze és igy biztosítsa a választás sima lebonyolítását. A rimaszombati ipartársulati vezető férfiak akciója a tiszoldak ellenállásán megtörött s igy a péntek reggel 8 órakor kezdődő választás sokba mindkét párt külön listával indul. Az sincs kizárva, hogy a tiszolci, klenőci és rimakokovaiak mellett egy mérsékelt harmadik lista is részt vesz a választáson. Németország cukoriparát véd vám okkal oltalmazzák. Berlinből jelentik: A költségve­tés tárgyalásánál Scbíele miniszter kijelen­tette. hogv a birodalmi kormány el van ha­tározva arra. hogv a parlamentnek javaslatot nyújt be. amelv a mezőgazdáknak, különösen a répatermelőknek és a cukoriparunk a jövő kampány számára megfelelő vámvédelmet biztosit. Nagy pénzbőség Ausztriában. Becsből je­lentik: A N. Fr. P. szerint a takarékbeté­tek, amelyek 1925 elején csak 11 millió shil­linget tettek ki. jelenleg 800 millió shillingre rúgnak. Ezenfelül hosszú és rövidlejáravU külföldi kölcsönök özönlők el Ausztriát ame­lyek jelenleg szintéin 600 millió shillinget tesznek ki. * 2 + Nem egységes a prágai értéktőzsde. Az ipari részvények piacán javuljak: Budapesti sör 85, Berg és Hűtlen 29, Pozsonyi kábel 18, Ringhoffer, Cseíh morva 10, Csaltier 9, Prágai malmok 5, Aius- 6igi finomító 3, Danek, Inwald, Tejipar 2 koroná­val. Estek: Königsihoffer 28, Cseh kereskedelmi és Nordibahn 20, Aussigi vegyi, Solo és Nyuga leseb saimott 10. Prágai vas 8, Skoda 5, Cseh cukor 4, Alpine, Rotlürostelejz, Poldi 8, Dux-Bod enbajoh, Iiorvát cukor, Nyugatcsek szén és Rothau-Neudeck 2 koronával. A bankpiacon Cseh eszkompt 1 koro­nával gyengült. A beruházási piacok a 6 százalé­kos címletek tartottak, a beruházási és prémhim- kölcsön szilárdak voltak, mig a negyedik állam­kölcsön címletei (a 6 százalékosat kivéve), vala­mint az L-fláradék A, a H-járadék VA százalékkal gyengültek- Az exótapiac nem változott. + Nyűgödtabb a prágai cukorpiac. Nyersánu- jegyzés Aussig loko és kikötő 210. + Lanyha és üzlettelen a budapesti ér­téktőzsde. Szikrarészvények 10 százalékkal emelkedtek. Magyar Általános szén. Uri- kánv. Féltén és Bauxit, megszilárdultak, egyébként az árfolyamok lemorzsolódtak. Egyes a csehszlovák távirati iroda jelentésé­ben nem foglalt értékpapírok közül a Mok- tár 82, Pe; i.szentlőrinci 14.30, Részvénysör 96, Felien 166 pengős árfolyamot irt ©L + A prágai devizapiacon Milánó 1.625, Páris 0.06, Madrid 3 koronával javultak, Zürich 1, Buka­rest 0.1 koronát vesztettek. + A prágai sortésvásárra ma 228 ser­tést hajtottak fel. Ebből 25 szlovenszkóit 10.50, 72 lengyelt 10.40—10.50, 76 magyar hizét, 12.50—12.60, 55 jugoszláv hízót, 10.70 — 11.75 koronás árban. A vásár kicsi volt.-f- A mai budapesti terménytőzsde irány­zata ottani szerkesztőségünk teleíonielentése szerint lanvha volt. A következő árakat je­gyezték: Tjszavidóki búza 35.10—35.50, du­nántúli 34.10—34.50, rozs 23.70—24. árpa 22.70—23.20, tengeri 20.40—20.60, zab 22— 22,20. köles 22.50—23, korpa 17.50—18 pengő. Csendes a bécsi értéktőzsde. Magyar arbitrázsértékek budapesti fedezetre elért nyereségeiket nem tudták megtartani. Nem­sokára nyitás után staffnáció állt, be. A kor­látban magvar montánértékek emelkedtek. A magándiszkont 5 százalék.-j- Gyenge a berlini értéktőzsde. A bank- értekek egészen 14 százalékig, a montánérté- kek 3. müselyem 10. hajózási értékek 1, a gépértékek 3—4. specialitások 4 százalékkal gyengültek. Havipénz 7'A—8lí százalék. + A berlini terménytőzsdén a következő ára­kat jegyezték: búza 267—270, rozs 247—249, árpa 214—342, zab 197—205, tengeri 177—180, búza­liszt 34lí—36>j, rozsliszt 33A— 85A, buznkorpa 15%, rozsliszt 15—15%, Viktória borsó 46—63, kis ehető borsó 32—34. takarmány borsó 22—28, bük­köny 22—24, repce-pogácsa 15%—15.7, lenpogácsa 20.4—20.6, ezárazfizeiet- Uj8—12, burgonya 29.2 —29.4. + A havrei gyapjnpiacon a március— augusztusi árut, 17.50-nel jegyezték. + A londoni gyapjuaukció második napján 12.964 bál vőlt a kínálat e ebből 11.500 bált ad­tak el. A választék kitűnő volt. Általában a vásár­lási kedv tartott árak mellett, igen jó volt. Az an­gol és a kontinentális kereskedelem is részt vettek az üzletben. A Kopp gyapjú iránti kereslet, meg­javult, úgyhogy az árak 5—7% százalékos emelke­dést mutattak, A következő árakat jegyezték: Ausztráliai Merino Scoured 24—44, Crossbred Scoured 14—42, Merino Greasy 15.5—276, Cross- bred Greasy 8—23.5, Ujzeeland: Merino Scoured 20—40, Croeebred Scoured 18—32, Merino Greasy 14—27, Crosebred. Greasy 9—22.5. + Tartós launyha/ság az amerikai gabonapia­cokon. A közel egy hét óta tartó árlemorzsolódás a tengerentúli piacokon ma i® folytatódott. A li­verpooli tőzsdén átlag A pennys olcsőbodás állott be, mig a caikágói és a winnipegi piacon A—% centtel olcsóbbodott a búza. Lanyha volt a rozs irányzata is, mig a takannánycikkek piacán az árak változatlanok maradtak- — Csikágó: Búza májusra 137.75, júliusra 132.12, szeptemberre 123.75. Tengeri májusra 76.88 júliusra 80.88, szep­temberre 8437. Zab májusra 4537, júliusra 45.68, szeptemberre 4437. Rozs májusra 103, júliusra 101.50, szeptemberre 9630. — Winnipeg: Búza májusra 140.75, júliusra 138.12, októberre 128.12. Zab májusra 57.63, júliusra 56.12. — Liverpool: Búza májusra 10 sih 3.25 d, júliusra 10 db 3 d, októ­berre 10 éh. — Newyork: Búza II. red winter 145.75, II. kard winter 152.75, I. nortíhem Mani­toba 166.25. Rozs 114.- Takarmányárpa 8430. Ten­geri 85.88. Búzaliszt 065—700, A budapesti értéktőzsde árfolyamat: m n iü/i* Ang.-Magyar . ........................... 97.50 99.50 Ha zai bank.................................. S®.-- 58.— Ma gyar Hitel........ 86,10 86.30 Jelzálog.............................. — Le számítoló ......... 98.20 98 20 Magyar-Öiasz...................... • 82.— 02.50 Osztrák Hitel............................... 11.60 n.70 Me rkúr ..... ...... 0.86 0.36 Kereskedelmi bank ..... 106.- 106.— Egyesült takarékpt. .... 1.98 1.98 Mugy. ált. tkpt.................. . 103.50 103.— El ső hazai tkpt. ....... 206.— 206.— Borsod-Mtskolci................... 56.- 56.— Co ncordia.................. 0.70 0.70 Bu dapesti malom..... 8.80 9 16 Gi zella maloni ....... 19.- 19.50 Hungária malom ...... 26.25 26.50 Beocsini.............................. —- •— És zaki szón ......... —- ■— Esztergom-Szászvár .... — Felsőm, szén ........ 22.50 22.— Drasche...................................... 41.50 41 90 Ma gnezit .......... 187.— 136.— Magy. ált. kőszén....................... 548.— 53-5 — Salgó ............ 60.60 59.40 Urikányl...................................... m.50 174.­Kóburg .................................... 35.- 85.— Cs áky .............................................. 80.50 30.— Ma gyar fegyvergyár. . . . 159.— 159.59 Ganz Danubius ....... 181,50 181.— Ganz villamos ........................... 150.70 151.— Hofherr.......................................... 17.70 17.S0 Lá ng ............. 123.- 123.— Lipták ........................................ 12.50 12.50 Gy őri vagongyár...... 18.50 12.70 Bírna............. 94.50 94.70 Schlick ........... 78.60 7950 Tendloff Ditrich ...... 8.60 9.10 Egyes, fa .......... 0.20 —.— Gutmann .......... 24. — ­Orsz. fa...................... 20.- 20.— Lignum-tröszt........................... —.— „ —40 Malomsoky ......... —‘ Neuschloss .............................. -.02 - .°3 Ré zbányái.................. —- .— Sz lavónia .......... 3.02 3.12 Naschitzi .......... 178.- 179.— Zabolai...................................... 1,04 .~ Adria ............ 37. 55,— Atlantika .......... í.so 1.94 Levante...................... 30,— 30.40 Közúti..................................... . —. ­Déiivasnt................... is is 16, ÁU amvasut ......... 36.60 36.80 Tröszt . ......................... 33.90 39.— Ma gyar cukor ....... 203. - 203.80 Óceán............................. 4 4.50 Ma gyar szalámi ...... _ —.— Izzó......................................... 119.- 119. — Gy őri olaj................... 1.8O 1.80 Ba róti.......................... _ Ég isz.................................. 13.50 15,50 Go ldberger................ 33.25 22.— Spódimn.......................... 35 50 26. ­Hu ngária műtrágya .... 64.60 64.— Klotiid • ................................... 1,60 Gu mmi........................... 200.- 200.— Te lefon........................... 30.— 30.60 Bó ni ....................... 20. 20.— Pa pír........................... 4,96 4.30 Őstermelő sí._ 35,—

Next

/
Thumbnails
Contents