Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)
1927-03-18 / 64. (1398.) szám
6 1927 március IS, péntek. MégisméMdtek a korompai véres napok Aknaszlafinán É3etha!él harc a munkások és a munkanélküliek kSzSii — Testvér- háborura vese!elf a le.pHés politikája — Egy súlyosan sérült a halállal vívódik • Aknaszlatina. március 17. Kar ampáról nagyon sókat irtaik a magyar lapok, Kor ampa ma néma és szomorú dcikumcuíiunia annak a politikának, amely ffiöéjpiteitte Szlavemszikió és Rutszinszíkó egykor virágzó gyártelepeit, ipari vállalatait, hogy fogyasztó gyarmattá sülyessze az istenáldotta Üeirü'letet. Némán suhan el a tátrai gyors Koromipa mellett, ahol régekben az északi expressz is kétperces megállót tartott, A kémények egymagáikban, óriási felkiáltójeleikként vádolnak. íme ez történt Kor.ampán, elvitték gyomrunk táplálékát, leszerelték a kazánokat, gépeket, lebontották az épületeket. Az ahlaknéiküli hatalmas műhelyek vakszemük- (kel behámulüak a télutó kietlenségébe és harsány vádat hangoztatnak. Olyan az egy- Ikor virágzó gyártelep, minifiha két. front közé került volna és pergőtűz éktetemitette volna el arcát Az emberek pedig most némák, hangtalan dk és kétségbeesetten morzsolják napról-napra nyomorúságos életüket. Amikor Koromipa leépítése megkezdődött, a szenvedélyek végzetesen fellobbantak és az elkefseredett niuhkástömegek megrohamozták az igazgatóság épületét Vér folyt 'akkor Korompán, ártatlan emberek véne és harsány vezényszavak csendültek fel, amelyek tüzet parancsoltak. Ma már mindent eltemetett a rozsda és az apátia. Most a korompai rémnapok megismétlődtek Aknász!atinán, az egykori Magyarországnak ebben a leghatalmasabb sóbányájában. Megkezdődik a leépítés. Szlovenszkö és Ruszinszkó számtalan ipari üzemének leépítése után a gyarmati politika meghúzta a halálharangot Ruszinsz- kő sóbányáinak munkásai felett is. Szinte hihetetlenül hangzik az, hogy az állami sóbányákat is te akarják építeni, hiszen a só a legfontosabb közih asznál'alá cikk, amelynek mindig van kelendősége a belföldi piacon is. Mégis igy van, megkezdődött a leépítés, mert százával dobják ki a munkásokat. Lehet talán, hogy nem le építésről van szó. Lehet, hogy politikai indokból ütik ki az emberek szájából a kenyeret, hogy hontalanná tegyenek sok ellenzéki érzelmű munkást és helyükbe valamely más vidékről telepítsenek be megbízható elemeket. Lelhet, hogy az állami üzemeikben megkezdődik már az ipari telepítés rendszere is. A kormányzat célja még neim világos, csak annyi bizonyos, hogy az intézkedések következtében Aknaszlatina munkásai között a legnagyobb kétségbeesés lett úrrá. Nem tud csehül, nem tud kazánt kezelni 'Ahány emberrel beszélünk, annyiféle keserv, panasz, kifakadás. A leépítést a legteljesebb önkénnyel, minden rendelet és törvény megesuf óláéval hajtják végre. A magyar nemzetiségű munkásokkal úgy bálinak, mint a hélpoklossal, mint a fekélyt operálják le őket. Kitűnő gépészeket, akik mái 15—20 éve dolgoznak az üzemekben, azzal az indokolással, hogy nem tudják az állam nyelvét, megfosztották eddigi beosztásuktól és nagyobb fizetésüktől ás a közönséges bányamunkások közé sorozták őket. Nyoöc-fcitenc tagból álló családok fentartóit máról-holnapra egyszerűen az utcára tették. Még mindig a szociáldemokrata politika ■A kálváriát járó, nyomorgó magyar munkások minden panaszának egy a vége, mindennek egy az oka, a csehszlovák szociáldemokraták csúnya szerepe. rA szociáldemokrata párt megbízottja, Tre- csák János páxttttkár totuanfaktuim a gyártelepen, aki a munkások Sorsa felett intézkedett és a legnagyobb terrorral kényszeríti őket arra, hogy a ezociáldemokrata pártba lépjenek. Emellett, amint azt már megírtuk, hallattam visszaélés eket követett el, mert az elbocsátott munkásoktól súlyos ezreket csalt üö azzial, hogy a munkáiba visszavételi őket. Végső elkeseredés Ilyen viszonyok között nem lehet csodálni, hogy Akuaiszlatina munkássága mind jobbam elkeseredett, a hangulat mind izzóbbá vált és a szen- kirobbanása minden pillanatJL Adr A^lriO mh nJiaJUk. A .tüntetésiek napról-napra megismétlődtek, mig végre a keddi tüntetés véres verekedéssé fajult. És ezzel bekövetkezett a. szomorú szenzáció Aknaszlatinám is. Harc a kenyérért Amióta a bányaüzemben az elbocsátásokat megkezdték, Akmaezlatinán nincs nyu- galoan. Felszínre kérült a kenyérért folytatott harc, amely tudvalevőleg a legelemibb szenvedélyeket, a legősibb ösztönöket váltja ki és a munkásság táborát két gyűlölködő csoportra osztotta. A civódások, egymás elleni áiskáló- dások napirendre kerüllek és a kedden délután kirobbant véres verekedés is tulajdonképpen csak végső eredménye az előzetes csetepatéknak. A két elkeseredett tábor fel- itndult lelkiállapotában egymásnak rohant, hogy fegyverek híján botokkal, kövekkel verekedjék ká igazukat. A két tábor Amikor az aknaszlatina! üzemben az uj éra bekövetkezett, a kormányzat itt is protekciós embereket helyezett el nagy számban, aminek következtében a termelés felfokozódott. A termelés nem tartott lépést a fogyasztással, a kitermelt só mindjobban halmozódott fel a raltt árakban. Amikor belátták, hogy a tömeges munkásfelvétellel hibákat követtek el, akkor megkezdték a leépítést, csakhogy ebben nem az igazság, hanem a nemzetiségi és pártpolitikai szempontok érvényesültek és elsőisorban azokat a bányászokat bocsátották el, akiknek életlehetősége a bányákban gyökerezik. Ezek a szerencsétlenek elkeseredett gyűlölettel fordultak azok ellen, akiket az uj éra vett munkába, őket okolták azért, hogy kenyerüket elveszítették és jogosain hangoztatták, hogy olyan munkások tolakodtak helyükbe, akiknek eddig a bányászathoz semmi közük nem volt. Az ütközet Vasárnap No szál miniszteri tanácsos vezetésével bizottság érkezett Prágából Aknaszlatinára. A munkanélküliek erről tudomást szereztek, megrohanták a bizottságot és ígéretet is csikartak ki, hogy ügyüket kedvezően fogják elintézni. Noszál miniszteri tanácsos határozott ígéretet tett, hogy a nős munkanélkülieket visszaveszik, még pedig olyan módon, hogy a most dolgozók közül ugyanannyit bocsátanak el, mint amennyi munkanélkülit visszavesznek. Tehát a bánya személyzetében újabb kicserélést hajtanak végre. Erről a dologról hamarosan tudomást szereztek a most munkában lévők, akiknek táborában fellángolt az elkeseredés. Dumma János indítványára elhatározták, hogy keddien eliten tüntetést szerveznek. Fel is vonultak, csakhogy a munkanélküliek is elkészülitek és botokkal meg kövekkel felfegyverkeztek. Amikor a két tábor felvonulás közben szembetalálkozott, rögtön kifejlődött az ütközet. Kövek repültek, botok suhogtak és az elkeseredett tusában a munkanélküliek maradtak felül. A menekülők egy része a patikába szaladt, mire a munkanélküliek felbőszült tábora megostromolta az épületet 'és összes ablakait beverte. Osak a esendő,rs ég gyors kivonulása akadályozta meg, hogy nagyobb szerencsétlenség nem történt. A csatatér A csatatéren visszamaradtak a jajgató sebesültek, akiket aztán összeszedtek és a kórházba szállítottak. Egy munkás állapota rendkívül súlyos. Ezenkívül nagyon sokon könnyebben-sulyo- saibban sebesültek meg. A csatatér tört botokkal, kőmorénákka! volt borítva és izgatott csoportok szenvedélyesen vitatkoztak a történtek felett. A csendőrség természetesen erélyes akcióba lépett és az ütközetre felbujtókat letartóztatta. Le ez nem elegendő eszköz a lelkek békéjének helyreállítására. Aknaszlatmán rendet kell teremteni, meg kell nyugtatni a kedélyeket és vissza kell adni a kenyeret mindazoknak, akik hosszú évek során életük kockáztatásával végezték a keserves bányászmunkát. Zola Ge ralinál jóra emlékeztet az aknaszlati- nai véres harc. Az ilyen jeleneteknek el kell tünmiők, különbem a lelkek elkeseredése még végzetesebb kirobbanásokra fog vezetni . Stroné Jenő. Rablógyilkosság az újpesti rakpart egyik korcsmájában Egy dunai matróz megfojtotta a vendéglős anyósát és kifosztotta a pénzszekrényt, amelyben mindössze öt pengőt talált — A gyilkost letartóztatták Budapest., március 17. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) Az éjszaka folyamán az újpesti Rakpart egyik korcsmájában meggyilkolták Tudomány Károly vendéglős anyósát s a vendéglőt kifosztották. A szörnyű rablógyilkosságot az éjfólután hazatérő vendéglős vette é«zre. Amikor belépett a gyéren megvilágított korcsmahelyiségbe, anyósát a pádon fekve találta. Költögetni próbálta, de az nem ébredt fel. Ekkor közelebbről megnézte 8 megdöbbenve vette észre, hogy anyósa, élettelenül hever a padlón. Nyakán zsineg- hurkot talált, amellyel nyilván a gyilkosságot hajtották végre. Tudomány Károly azonnal jelentette az esetet a rendőrségen, ahonnét bizottság szállt, ki a gyilkosság Színhelyére, de már csak a halált tudta konstatálni. A korcsmára? kihallgatásakor elmondotta, hogy nem gyanúsíthat senkit, mindenkivel jóviszonyban éltek. A verdéglő környékén Szegény hajósok és rakodómunkások laknak, akik hozzá be szoktak térni, de kora este már h aza szélednek esek is. Éjjel ritkán volt a korcsmának vendége, ezek rendszerint, átuliazó matrózok voltak, hogy tegnap éjjel ki lehetett az ivó utolsó vendége, azt nem tudja. A rendörbizottság megállapította, hogy a gyilkos, vagy gyilkosok kifosztották a lakást is és felfesziteiték a. vendéglő pénztárát, amelyben azonban Tudomány korcs-maros kijelentése szerint nem lehetett több 30—40 pengőnél. Ellenben a Szobájában lévő szek- réryből elopták minden jobb ruháját. A nyomozás azonnal megindult a gyilkos kézi'ekeriféséfre. A rendőrség detektivjei még az éjszaka folyamán átkutatták az egész Rakpartot g a környékbeli matrózkorcsmákat s megállapították, hogy Tudomány ivójában legutoljára két matróz tartózkodott. Rövid nyomozás után nevüket is megtudták: Wilheim Márton és Turánszky Leskó matrőzsegédek voltak, akiket a tanuk bemondása alapján legutoljára Tudomány korcsmájában láttak. A detektívek munkája most; e matrózok valamelyikének megkeritésére szorítkozott, ami csakhamar sikerült is. Wilheim Márton matrózt rövid negyedórán belül elfogták $ azonnal vaílatóra fogták. Neon tagadta, hogy az este folyamán tényleg Turárszky társaságában volt a vendéglőben, de 11 óra tájban továbbment s társát egyedül hagyta a korcsmában. Hogy Turánszky mit csinált azután, arról nem tud semmit. A detektivesoport közben átkuíatta a többi matrőzkorcsmát is s az egyikben meg is találták a keresett Turánszkyt. Megkötözve bekísérték a rendőrségre, ahol kihallgatták- Turánszkyn három rend ruha volt. Valamennyi a Tudomány korcsmájában történt lopásból származóit, úgyhogy kétségtelen volt, hogy a gyilkosságot is Tnrán- Szky követte el. Turánszky nem is sokáig tagadott. Cinikusan mesélte el szörnyű tettét, amelyre, vallomása szerint már régen készült, mert azt hitte, hogy a korcsmában sok pénzt fog találni. Tettét csak azért sajnálja, morf, mindössze öt pengőt zsákmányolt. Túránszkyt ezután megkötözve elvitték véres tettének színhelyére is, s itt újból előadta, hogy hogyan történt a gyilkosság. Az öregasszönnyaj kögnyeri végjeit, amikor senki sem volt az ivóban s tudta, hogy a korcsma tulajdonosa sincsen odahaza. A szörnyű gyilkosság nagy izgalmat keltett a környéken. A gyilkost letartóztatták s bekísérték az ügyészség fogházába. WW Prágába jön, O CE el ne mulassza a „BOSTON BAR“-t» Praha !,, Mustek 3« meglátogatni, ahol a híres cigányprímás Galbavy Árpád muzsikál. Magyarok szórakozóhelye. ™ MII I ■ II I A PRÁGÁI MOZIK MŰSORA: ADRIA: őnagysága nem akar gyereket. (Meghosz- szabbitva.) ALMA: A három testőr. AMERICAN: Letűnt világok. HVEZDA: Svejk az orosz fogságban. (Meghosz- szabbitva.) JULIS: A három muskétás. (Meghosszabbitva.) KAPITOL: „Arlekin“ orosz színtársulat és a „Zsarnokok bukása11. KOR UN A: A gyémántok királynője. Detektivfilm. LUCERNA: A havas hegyek madonnája. Nagy sportipar SVETOZOR: A játékos. A. Menjou-val. n i | ................ imm upifl | n CTTT ■mi ' ~ — Mi nden kínai idevaló Már éppen lezártam a Fengya-Feng-You /ügy aktáit, amikoi’ szerkesztőségünk egyik tagja egy görög v-jságol lobogtatva kezében, berohant hozzám. — Nem olvastad, kérlek, a legújabb világszenzációt? — Nem, mondom. — Nohát, halld. És fordításban gyorsan elolvasta a kritikus cikket, amely hasábokban számol be egy volt görög állampolgár kalandos életéről, akinek neve néhány héttel ezelőtt a kínai harctéri jelentésekben tűnt fel. A neve Chilation, aki mostanában a Csi- Lai-Tong névre hallgat, legalább is családja kétségtelenül ráismert a lapokban megjelent arcképére. Mindig tudtuk, hogy a görögök szereinek hencegni. de most már mi szlovenszkóiak nem engedjük a jussunkat. Ezennel bejelentjük szenzációs 'felfedezésünket, hgoy a kínai politika és diplomácia összes számottevő tényezője idevalósi. Magunknak vindikáljuk mindazokat a kínaiakat, akiknek neve Lingre végződik, mert ez a magyar link szó- 4 nak átváltoztatása. Csang-Cso-Ling tehát Cámcsog- link ungvári szabómesterrel azonos, aki 1912 június 13-án tűnt el sdükebb hazájából, miután fizetésképtelenségét nem tudta kielégítő módon rendezni. Megállapítjuk, hogy Szü-Ken-Ten-Günk tábornok neve határozottan szlovenszkói eredetre vall és Kin-Lo-Dunk tábornok határozottan kisebbségi magyar eredetű volt. A kínai pénzügyminiszter Csu-Pa-Hái azonos a Munkácsról eltűnt szénake- reskedövel, aki közmondásos volt 140 kilójáról. Csu-Pa-Mó-Csing marsall nevére is ráismerünk és öt is magunknak vindikáljuk. No-Vel-Lai-B.ong nevében határozottan ráismerünk arra a jeles tehetségű ifjúra, aki éveken ál sikertelenül ostromolta redukciónkat beküldött kézirataival. Legutóbb Kínából érkezett egy novellája a mandarinok nyelvén és képírásban, melynek gyönyörűségeiben — sajnos — nem gyönyörködhetünk, mert még csak három kínai Írásjegyet sikerült elsajátítanunk, egy mandarin azonban 5000 jeggyel dolgozik. így vonultunk be mi Kelet történetébe ... — Szőke Kázmér dx. meghalt. Komáromi kidé- silónk jelenti: A kamá-rommegyei magyarságnak eulyos gyásza van. Szőke Kázmér dr. kerületi al- esperes, osicsói plébános a komáromi kórházban rövid szenvedés után elhunyt alig 50 éves korában. Szőke Káamérban a magyarság harcos lelke lobogott Kíméletlen ostorozőja volt minden hatalmi visszaélésnek és szigorú őre a magyar iskolának, a magyar egyháznak még akkor is, amikor emiatt a hatóságok részéről a legnagyobb zaklatás óiknak volt kitéve. 1925-ben ülte meg ezüstömé éjét pap- v társainak és az egész Csallóköz magyarságának ünneplése mellett. 1926 nyarán kiutasító parancsot kapoth melynek hatálytalanítása érdekében egész községe megmozdult. Ekkor már súlyos beteg volt. Szőke Kázmér dr., akinek idült májrákjára nem volt gyógyulás. Betegségéről halála percéig sem tudott, mert eltitkolták előtte súlyos és gyógyíthatatlan baját. Pár héttel ezelőtt a templom oltára, előtt esett össze és ekkor szállították be a komáromi közkórháziba, ahol paptársai jelenlétéiben csendesen elhunyt. Halála olyan volt, mint. egész munkásélete. Soha sem volt megfélemlíthető, még a haláltól sem félt. Szőke Kázrnérbán példás életű pap, törhetetlen hitű harcos magyar ember szállt korai sírjába. A magyarság halottját Ma jer Imre dr. apátplébános szentelte be fényes papi segédlettel, temetése Csúcsén lesz hívei körében. — A komáromi református egyház köréből. Komáromi tudósítónk jelenti: A komáromi református egyház tanácsa Galambos Zoltán lelkész és Fülöp Zsigmomi főgondnok elnöklete alatt tartott ülésében elfogadta a postakincstárral tiz évre kötött szerződést. Majd letárgyalta a múlt évi zá- rószámadást és köszönetét szavazott Szende Pál pénztárosnak és Igó Endre főszámé evőnek értékes munkájukért, ,
