Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)

1927-03-18 / 64. (1398.) szám

' ' • V;/ . v • . . , ■ Mal ssámunk 10 VL évf. 64, (1398) szám * Péntek * 1927 március 18 Előfizetési ár: évente 300 fé.éwe 150, A szl0VenSZkói eS niSZinSzkói ellenzéki pártok ^'rlcesrtöség: Pr*g= 1U Panská «H« negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: ». .. * 7 * 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó­éven te 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: polltlKQA nCLplLCLpJCl Felelős szerkesztő: hivatal: Prágaiig Panskául 12/111. — Te* havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke VZURANYI LÁSZLÓ FORGACH GÉZA lefon:3031t. — Sürgönyeim: Hirlap, Praha Középeurópai gondok (fi.) Prága, március 17. Bethlen István gróf e napokban igen ér­dekes és valósággal történelmi perspektívá­dat feltáró nyilatkozatot adott a „Chicago Tribüné" - bécsi levelezőjének a dunai álla­mok együttműködéséről, E nyilatkozat mellett az utódállamok sajtója és különösen a magyar sajtó nem haladhat el szó nélkül. Magyarország miniszterelnöke sajnálja, hogy a/ utódállamok nem mindjárt a háború után kötöttek szabadkereskedelmi szerződé­seket, mert ez mindnyáj unkrak hasznára szol­gált volna. Ma azonban — mondja Bethlen István — ez államok gazdasági közösségének megteremtése már igen nehéz, mert mind­egyik államban uj iparágak fejlődtek ki. me­lyeket a kormányok minden rendelkezésükre álló eszközzel fejleszteni és a külföldi ver­sennyel szemben megvédeni kénytelenek. Eze­kért a sajnálatos állapotokért a felelősség né­metünk szerint elsősorban azt az államot ter- iieli, mely elsőnek ryult a gazdasági elzárkó­zás és a védvámok kétélű fegyveréhez- Mi mindjárt a háborút követő években láttuk, hogy a csehszlovák kormánjj módszere jóra nem vezethet. Láttuk, hogy a magyarországi piacot elvesztő szlovenszkói iparnak lassan, de biztosán tönkre kell mennie, ha a határokat nem nyitják meg és ezért a szabadkereske- ietem elé tornyosuló korlátok ledöntését kö­veteltük. A kormány azonban nem hallgatott a jő szóra, sőt iger magas helyről az a jelszó hangzott el, hogy Szlovenszkót dezindusztriálni kell, azaz iparát teljesen le kell szerelni. En­nek az elhibázott gazdasági politikának az­után az lett a következménye, hogy a szloven- szkói ipari vállalatok egy tekintélyes része kénytelen volt átköltözködni Magyarországba és a sors különös iróniája, hogy a magyar vál­lalatokat nemsokára szlovák vállalatok is kö­vették- így — hogy más példát ne is emlit- sür k — a . csehszlovák gazdasági politika a liptószentmiklósi bőrgyárak egy részét is ki­vándorlásra kényszeritette, hogy túl a határon megtalálják azt a piacot, amelyet a csehszlo­vák köztársaság nem tud nekik biztosítani. Az okok láncszemek módjára kapcsolódnak egy­másba: a kormány mindenáron meg akarta védelmezni a csehországi ipart, de a fegyver visszafelé sült el és a legragyobb pusztítást nem annyira a szomszédos államok, mint in­kább a belföld iparában vitte véghez. A kö- öépeurópai közgazdaság annyira összefüggő egész, hogy egyik állam sem vétkezhet bün­tetlenül a másik ellen, mert az elkövetett bűn bünhődését hamarosan a saját testén kell érez­nie. Ez* a tanulságot, ha kissé elkésve is, nem irtana valamivel jobban megszívlelni. Ha már a gazdasági közösség megterem­tése is leküzdhetetlen akadályokba ütközik, így. az utódállamok politikai együttműködését sgyeneser- utópiának kell tekinteni. A magyar miniszterelnök valószínűnek tartja, hogy Ausz­tria csatlakozása a német birodalomhoz két évtizeden belül automatikusan be fog követ­kezni. Az egy blokkban élő németeknek egy államba való egyesülését mi már esztendők 5ta természeti szükségszerűségnek, a nemze­tségi elv fokozatos érvényesükéből folyó ogjkai kényszerűségnek tartjuk, melyet a ví- ágháboru győztesei egy-két évitzeddel talán :el tudnak tartóztatni, de amelyet örökre meg­akadályozni semmiféle emberi hatalom nem tépes. Németország Ausztriában meg fogja •<apn.i a kárpótlást az elveszett Elzászért és Lotharingóiért, és akkor a tőle keletre fekvő Ili?inak uagyjában ugyanazon problémák elé ^erűinek, amelyekkel a történelemben több­ször. igy utoljára a XVI. században már talál­koztak. Bethlen Tstváu szavaiból az aggodalom hangja csendül ki akkor, amikor erre a leke­A képviselőhöz megszavazta az építkezési törvényt A szociáldemokraták hadikőlcsönpanamával vádolják meg Hlinkát — Jurigáék deferáltakt — Vihar a kommunista men­telmi fiigyek miatt — A hadikölcsönpanamávai vádoit Siadky nemzeti szocialistát vita nélkül kiadták Prága, március 17. A képviselőhöz mai plená­ris ülése elői 1 még egészen bizonytalan • volt. az, hogy az ülés menete sima lefolyású lesz-e, vagy pedig viharos. A napirenden ugyanis Siadky cseh nemzeti szocialista mentelmi ügye szerepelt és ere­detileg ezzel kapcsolatban hosszabb vitát akartak ; a kormánypártok kiprovokálni. Közben Becskó ! szlovák szociáldemokrata egy interpellációt nyúj­tott be a kormányhoz, amelyben többek között a következőket állapítja meg: — A Mvatalnolvkoirmány bukása után Hl inka képviselő és a szlovák néppárt a Ludová Ban­ka szanáláséból politikumot csinált. Megegyez­tek abban, hogy a bank kamatmentes tőkét kap és a kormány honorálni fogja a Magyar- országból behozott hadikölcsönöket. amelyek Hlinka képviselő és Kresméry szenátor tulaj­donát képezi. Úgy hírlik, hogy a miniszterta­nácsban ennek a kérésnek teljesítését meg is szavazták. Becskő inteiffelláriája voltaképp azt a célt szol­gálta, hogy a nemzeti szocialisták érdekében le­szerelje a kormánytöbbséget. A legjobban érdekelt cseh nemzeti szocialista párt sajtója azt állítja, hogy egyes néppárti vállalatok, -valamint szemé­lyek Budapesten és Magyarországon potom érőn szereztek hadikölcsönpapirókát, s ezeket behozták a köztársaságba. E hadikölcsönöket itt valorizálták csehszlovák' értékre és becserélték teljes értékű csehszlovák papirokya. A magyar kormány az értékpapírok kivi teléhez Csernodh •esztergomi heroespriimás intervenciójára adta volna meg az engedélyt. Azt, hogy mennyiben felel meg a valóságnak ez a szocialista híresztelés, ma még egyálta­lában nem lehet ellen őrizni, tény azonban az, hogy a kópviselőház mai ülésén Siadky ese­tében a vita elmaradt és Sladkyt minden fel­szólítás nélkül salát kérésére kiadta a Ház a prágai törvényszéknek. Amíg az ülésen letárgyalták az építkezési mozga­lomról szóló törvényjavaslatot, addig a kulisszák mögött fontos megbeszélések folytak a közigazga­tási reformról. A szlovák néppárt radikális szárnya, Jurigával az élén, Hlinka közbelépésére alávetette magát a koalíció iránti lojalitásnak és — állítólag — az alkotmányjogi bizottságban Juriga is tel­jesen Hlinka instrukciói szerint fog azután dolgozni. A mai ülés vége felé viharos jelenetekre került a sor, amelyekre az adott okot, hogy a mentelmi bizottság a kommunista képviselő­ket a rendtörvény alapján kiadni javasolta, mig ugyancsak a rendtarvény alapján vádolt kor­mánypárti képviselők kiadatását megta­gadta. A mai ülés Malypetr elnök a mai ülést délelőtt fél 12 órakor nyitotta meg. Folytatták az építkezőéi mozgalom­ról szóló törvényjavaslat vitáját. Sohinerda kommunista többek között ezeket mondotta: Az állam magánházépitősi politikát üz s a munkásokat a külvárosokba kergeti. Ennek az a szomorú következménye, hogy a munkásnegyedek­ben kétszer akkora az elialálozás, mint a polgári negyedekben. Üres lakás bőven van mindenütt, csakhogy ezt a szegény n&poszíály nem tudja meg­fizetni. VetrU'ba nemzeti demokrata, A köztársaság feladata a lakáskrizist rendezni és ez a kérdés még ma is igen bonyolult. Szükségesnek tartja, hogy mindenütt a legpontosabb statisztikákat állítsák föl a lakásnélküliékről és hogy a régi házakban is emeljék föl a lakbért. A javaslatnak vannak hiá­nyai, de ha az építő vállalkozó és az építési szö­vetkezetek, valamint a községek a javaslatban bizr t ásított előnyöket kihsználják, úgy ez az ideigle­nes rendezés is javít a lakásínségen. Bérűek cseh néppárti: A javaslatnak legalább meg' van az az előnye, hogy a kétéves bizonyta­lanságot, amely az építkezési mozgalmat teljesen megbénitolta, megszünteti. Tény az, hogy az ed­digi építkezési törvények a vagypuosabf. osz­tályoknak nyújtottak előnyt, de itt arra kell gon­dolni, hogy a forradalom után nemcsak az építke­zési mozgalmat kellett támogatni, hanem a munka­nélküliséget. is. . Ezzel a' javaslat feletti vita végétért- Dubicky előadó zárszavaiban rámuat arra, hogy a javaslat célja az építkezési mozgalmat ismét életre kelteni. Ha a javaslat nem elégíti ki sem az építészek, sem pedig a szövetkezetek összes kívánságait, ez azzal magyarázható, hogy most csak ideiglenesen kíván­ták az építkezési problémát rendezni. Tekintetbe kellett venni azt, hogy az állam mindössze 120 milliót áldozhat az építkezési mozgalomra, tehát a segélyeik sem lehetnek magasabbak, mint voltak a múltban. Ripár a költségvetési bizottság előadó­jának zárszava után szavazásra került a sór. Megszavazzák az építkezési torvényt A javaslatot paragrafusonként szavaztatta le Malypetr elnök. A bizottság által előterjesztett javaslat és a módosítási javaslaiok mellett a kormányban képviselt pártokon kivitt szavazott a magyar nemzeti párt, valamint a cseh nemzeti szo­cialista párt is. Az újságírói páholyban nagy figyelemmel nézték Juriga magaviseletét és megái Lapították, hogy Juriga egyetlen egy szavazásnál sem emelte föl a karját. Nagy vihar a menteim! ügyek miatt Ezután a mentelmi ügyeket tárgyalta a Ház. Kosek előadó Major kommunista képviselő men­telmi ügyét terjesztette elő. A tárgyhoz hozzászólt Burián, aki helytelenítette a mai rendszert a men­telmi ügyek elintézésénél. Követelte, hogy a vád­lott képviselőknek alkalom adassák a védekezésre. Más országokban is vannak kommunista képvise­lők. Ott is hasonló temperamentummal és hang­nemben beszélnek, de sehol sem bánnak olyan gyalázatosán a kommunista képviselőkkel, mint tőségTe gondol. De Magyarországnál több ag­godalomra van oka á csehszlovák köztársaság­nak, melyet egy Ausztriával megnövekedő Németország három oldalról ölelne át vasgyü- rüjével. Oderbergtöl Egeren át Pozsonyig min­denütt a rémet birodalom határolná a tör­ténelmi országokat, melyek — mint ismere­tes — Századokon át a szent német-római bi­rodalom részei voltok- A monarchia, mely később ellensúlyozta a német birodalmat, szét­hullott: azok fordultak először ellene, akik­nek történetírója nemrég még azt hirdette, hogy Ausztriát, ha nem volna, meg kellene teremteni. Ha azonban a saint-germaini kas­télyban megszületett Németausztria az anya­államhoz csatlakozik, soha nem alakulhat ki a régi monarchiának valami modern utódja Prágában egy időben — talán a csatlakozás megakadályozása végett — szívesen kacér­kodtak a — persze cseh hegemónia alatt álló — dunai konföderáció eszméjével, melyet a kisantant fokozatos kibővítése utján szerettek volna megvalósítani. Ez a terv azonban, ha már ma nem az, anakronizmussá válik abban a pillanatban, amikor Németország ráteszi ke­zét Bécsre. Egy dunai konföderáció Becs nél­kül pedig contradietto in adjecto. Egy Magyar- országra, Jugoszláviára és Romániára szorit­itt. Javasolja, hogy Major mentelmi ügyét utalják vissza a mentelmi bizottsághoz. Burián javaslata mellett szavazott 80 i képviselöy ellene pedig 120. Ezzel tehát a többség Major mentelmi jogát fel­függesztette. A következő mentelmi ügy Péter lengyel kom­munista képviselőre vonatkozott. Hrdina előadó javasolja Péter kiadatását. Az ügyhöz hozzászól Péter és beszéde alatt a kommunisták padsoraiban óriási lárma támad. Az elnök Mikulicseket kétszer is rendreutasitja. Jung német nemzeti szocialista a német kor­mánypártiak felé kiáltja: A kormánypártiak csi­nálhatnak, amit akarnak, őket nem adják ki. Krumpe német keresztényszocialista: Ez nem igaz! Jung: Kimondottan balkánállam ez. Burián hozzászólása után a többség visszauta­sította Burián azon javaslatát, hogy az ügyet a mentelmi bizottság még egyszer letárgyalja és Pé­ter kiadatása mellett szavazott. Iireibich kommunista (közbeszól): Még a né­metek is mellette szavaznak. Szavazataikat meg­fizetik!, Majd találkozunk még Gmündenben! Ravasz előadó javaslatára nem adta ki a plé- nuxn Mondok kommunista képviselőt, továbbá megtagadta Halke német agrárius és Buday szlo­vák néppárti képviselők kiadatását. Végül síri csöndben előterjesztette Votruba képviselő Siadky mentelmi ügyét. A törvényszék Siadky kiadatást kéri olyan deliktumokért, ame­lyeknek fenforgása esetiben Sladkyt a m.ertt'ümí jog nem védheti. Siadky különben maga is kéri kiadatását azon célból, hogy az ügyet a lehető leg­gyorsabban elintézhesse, miért is javasolja az elő. adó Siadky kiadatását. A ház egyhangúlag az elő­adó javaslata mellett szavazott. Több interpelláció, sürgősségét el nem ismerve, végétért az ülés. A legközelebbi ülés kedden délután 3 óra­kor lesz s ennek napirendjén az építkezési mozgalomról szóló törvényjavaslat második olvasása, valamint a véderőjavaslatok szerepelnek. A német-magyar parlamenti szövetség közös klubUEése Prága, március 17. A német—magyar parlamenti szövetség közös klubia március 22-én, kedden délután 3 órakor plenáris ülést tart. Az ülés tárgysorozata a következő: 1, A magyar nemzeti párt elaborátuma. 2. Kö­zös állásfoglalás a közigazgatási reform kér­désében. i A nagykövetek tanácsa a magyar ellenőrzés meg­szüntetéséről tárgyal ’ Páris, március 17. A Petit Journal érte­sülése szerint a tegnapi nagyköveti kon­ferencián a diplomaták elsősorban a danzágí korridor több részletkérdésével foglalkoztak., A nagykövetek tanácsa a jövő hétfőn a ma­gyarországi szövefeéglközi katonai ellenőrző bizottság visszahívásáról fog tanácskozni, A magyar ellenőrzés megszüntetése aligha üt­közik komolyabb akadályokba. kozó és Ausztria és ennek következtében Csehszlovákia nélkül megalakuló dunai kon­föderációnak a mai viszonyok • között sok ér­tetnie nem volna. A Duna mentén elterülő ál­lamok között egy mindnyájunkat átfogó köz­jogi kapcsolat lehetetlen és igy mindnyájunk­nak külön utakon kell keresnünk a boldogsá­got. Persze, hogy ez az állapot jó és célszerű lenne, azt még azok sem mernék állítani, akik egy „Uj Európa" ábrándjától hajtva ezt a káoszt elő‘dézték és érte a történelemnek fe­lelősséggel tartoznak.

Next

/
Thumbnails
Contents