Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)

1927-03-17 / 63. (1397.) szám

4Ű27 március 17, csfftÖr^JS* A magyar-román birtokper súlyos diplomáciai problémát jelent valamennyi nagyhatalom számára Románia a népszövetség segítségével akarja szabotálni a döntő bíróság ítélkezését — Főleg Franciaországot állítja súlyos dilemma elé — Románia magatartása Qanf, március hő. I Á gemfli tárgyalások fontos pontja a ma­gyar alattvalók Románia ellen indított pere volt. Tudjuk, hogy Románia suttyomban, pár nap­pal az ülésszak megnyitása előtt, táviratilag kérte a kérdésnek a népszövetség edé való ho­zatalát Románia reménykedését a répszövéh­ségbe veti, annak szdLLeíinébe és szervezetébe egyaránt. A románok most is arra számítottak, hogy á magyar optánsok kérdésében is a népszövet­ségi titkárság már eleve i» „győző" állam mel­lett fog áfláistfoglálnl. '< 1Ebben az esetben azonban a népszövetsé­gi büroftrdcia is kissé kellemetlen hely­zetben volt, mert a döntőbírósági elv el­len mégis bajos dllástfoglalni, ami annyit jelentene, mint saját maga alatt vágatni a fát. Különösen, miután a magyar kormány képvi­selője a hágai döntőbíróságot is fölajánlotta. Ugyanilyen szempontok miatt jutottak kényes helyzetbe egyes nagyhatalmak, amelyek külö­nösen politikai okok miatt esetleg a románok­nak fogták volna pártját. rAz a benyomásom, hogy ez a kérdés ké­nyes Angliára, amely a szovjettel való je­lenlegi feszült, helyzeténél fogva Romá­niát nem akraja magától elidegeníteni, ké­nyes Olaszországra is, amely ugyancsak súlyt helyez arra, hogy Romániában és általában a Balkánon a francia befolyást ellensúlyozz Talán még Németországra is kényes, amely most Romániával egy kölcsönről tárgyal, amely a német befolyásnak nagy teret enged. "És ké­nyes Franciaországra is. Franciaország, ha­csak a szivére hallgatna, okkor bizonyára Ro­mánia mellé állna, de a döntőbírósági elvek­nek és a jogi érveknek Franci országra nézve nagyfontoeságu. gyakorlati értéke van úgy, hogy azokat nem negligálhatja egyszerűen. Ha ugyanis Franciaország Románia mel­lett foglal állást, ezzel elismeri azt az el­vet, hogy egyes államok szuverénitdsára hivatkozva, olyan törvényhozási intézke­déseket hozhatnak, amelyek az idegen ál­lamok polgárainak jogait súlyosan sért­hetnék anélkül, hogy abba az érdekelt ál­lamoknak beleszólásuk lehetne. Ha Franciaország ezt az elvet magáévá teszi, akkor például el kell ismernie a szovjetnek azt a jogát, hogy a marxista eszmékre és a kom­munista társadalmi berendezekedésre hivat­kozva, jogosan foglalták el a francia állam­polgárok birtokait és vagyonát Ea Franciaország Románia jógái elismeri, akkor el kell ismernie a szovjet jogát is arra, hogy Franciaországnak való tartozá­sát egyszerilen stornálja és annak kifize­tését a moszkvai nagyharangra bizza­'Már pedig Franciaország Oroszországnak 1889 óta tizenötmilliárdnyi kölcsönt juttatott és a francia kötvénytulajdonosoknak követelése több, mint kétmilliárd frankot tesz ki és ez összegbe nincs beszámítva a szovjet által le­foglalt és nacionalizált francia vagyon. Ha te­hát Franciaország elismeri Romániának köve­telését, akkor nagyon megnehezíti helyzetét a francia-orosz tárgyalások alkalmával, amelyek, miután már Isten tudja hányszor megkezdőd­tek és meghiúsultak, most újra meg fognak in­dulni Rakovski szovjetkövetnek Párisba ér­kezésekor. Azonkívül más érdekek is szólnak amel­lett, hogy Franciaország ragaszkodjék a dön­tőbíróság elvének elismeréséhez. Mexikóban például a jelenlegi kormány, tudvalevőleg, az állami Szuverécitás elvének alapján végrehaj­totta az állam és egyház elválasztását. A kato­likusokat üldözéseknek teszi ki, a katolikus egyház vagyonúit, birtokait áilimi vagyonnak Jelentik ki­A francia katolicizmusnak azonban világ­szerte és igy Mexikóban is igen sok ugy- ' névezett „fondation pieuse“-e (kegyes alapítvány) van, francia katolikus aíapit- T íny ok, amelyek hozzátartoznak a nemzeti vagyonhoz és amelyeknek hivatásuk, rogy a francia kulturális befolyást ápol­ják é* terjesszék. Ezeket a fondation pieuse-kai a francia köztársaság rendkí­vül értékeli és semmiesetre sem hajlandó róluk lemondani. Mexikóban diplomáciailag közbe is léptek a francia vágjon tiszteletben tartása érdekéim. A helyzet tehát nagyon is analóg a két ország­ban, az egyik ország szeparációs-törvényt hoz, a másik agrártörvényt, amihez kétségkívül jo­guk is van, azonban az idegen alattvalók bir­tokait tiszteletben kell tartani. És a francia jo­gászvilág még igen sok más hasonló esetre hi­vatkozhatok, ügy hogy Franciaország nagyon is meg fogja gondol­ni magát, vájjon a döntőbírósági elv ellen foglaljon-e állást és támogassa-e a romá­nok kéi'ését. A románok szándéka nyilvánvaló, ők huzni- halasztani kívánják az ügyet, szabotálni, ha kell és a jogi alapról politikai vágányra terel­ni, mint minden politikumban, ebben a kér­désben is, rájuk nézve előnyös kompromisz- Szumot keresni. .A szenátus megszavazta az ipart&rvény módosításáról, a népszámlálásról s az uj vállalatok adókönnyítéséről szóló törvényjavaslatokat Prága, március 16. A szenátus nnaá ple­náris ülését megelőzően az elnökség ülése­zett s elhatározta, hogy a szenátus holnap és pénteken délelőtt fél 11 órakor tant ülést. A mai plenáris ülést délután 4 órakor nyitotta meg Hrtiban elnök. A napi r end első pontját az ipari és ke­reskedelmi bizottság jelentése képezi az ipartörvény megváltoztatásáról Szlovenszikón és Ruszinszír óiban. A bizottsági jelentést Jilek cseh néppárti szenátor terjesztette be, akinek beszéde után a szenátus minden vita nélkül elfogadta a javaslatot Havelka agrárpárti és Prooházka cseh néppárti előadók terjesztették ezután be az alkotmányjogi és költségvetési bizottság je­lentését a népszámlálásról szóló javaslatról. Az előadói jelentések elhangzása után a ja­vaslat fölött vita indult meg. Jokl német szociáldemokrata beszédé­ben az 1921. évben történt népszámlálás sé­relmeit sorolta fel, kijelentette, hogy különböző fenyegetésekkel arra kény- szeritették a német szociáldemokrata munkásságot, hogy cseh nemzetiségűnek ralija magát. Ilyen viszonyok között azután nem lehet cso­dálni, hogy alig volt valaki, aki németnek íratta volna be magát, különösen az 5 vá­lasztókerületében. Ezzel szemben a néhány héttel rákövetkező községi választásokon a cseh pártok alig kaptak szavazatot. Sérel­mezi, hogy a tiszta német községeket a C9endőrség arra kényszeritette, hogy a köz­ségek németnyelvű megjelölését átragasszák és helyükbe az uj cseh helységneveket Írják ki. A jelenlegi törvényjavaslat legnagyobb hibája az, hogy a kormányra bizza a nép- számlálás keresztülvitelét. Sérelmesek a büntető szankciók is, mert azok éle ismét a német munkásság ellen irányul. Több módo­sító javaslatot nyújt be. Friedrich német nemzeti párti kijelenti, hogy a javaslat pártja részére elfogadhatat­lan, mert ez a törvényjavaslat lehetetlenné teszi a<i objektív népszámlálás keresztülvitelét. ő is felemlíti az 1921. évi népszámlálás számtalan sérelmét. Tiszta német vidékeken oly számláló biztosokat alkalmaztak, akik egy szót sem értettek németül, de még olvasni sem tudtak németül. Nemcsak a németek, de a magyarok és len­gyelek iis számos panaszt nyújtottak be az 1921. évi népszámlálás miatt. Akkor azon­ban a kormánynak szüksége volt arra, hogy a saint-germiaini és trianoni héketárgyaláso- kon kedvezőtlen számarányban tüntessék fel az itt élő nemzeti kisebbségeket. Több módosító javaslatot nyújt be, többek között azt, hogy ne a kormány, hanem a statisztikai hi­vatal végezze a népszámlálás munkáját. Az előadó zárszavai után a szenátus a benyújtóit módosító javaslatokat elvetette és a törvényjavaslatot eredeti szövegezésé­ben fogadta el. A napirend, harmadik pontjaként az uj gaz­dasági vállalatok adókönnyitésérői szóló tör­vényjavaslat következett, amelynél az elő­adói tisztet Faosek dr. nemzeti demokrata töltötte be. Referátuma után Prusa kommu­nista szenátor több módosító javaslatot nyúj­tott be, amelyeket azonban a szenátus elve­tett és a javaslatot eredeti szövegezésben fogadta el. Napirenden szerepelt még az elemi ká­rokról szóló törvényjavaslat és két mentelmi ügy. Lapzártakor az ülés tart. Fengya Iréneus Los-Angelesből életjeit adott Megszűnt a Fengya-Iegenda — Fengya Harry nyugal­mazott amerikai őrnagy a Prágai Magyar Hírlap cikkei­nek hatására jelentkezett — Megírja memoárjait — Mi igaz a washingtoni „hadügyminiszter44 cáfolatából ? Prága, március 16. A Prágai Magyar Hírlapnak a kalandos életű Fengya HarryTÓl szóló cikkei világ­szerte nagy feltűnést keltettek. A legnagyobb érdeklődést azonban ter­mészetesen Amerikában váltották ki, mert az Egyesült Államok kormányára nem lehetett közömbös annak a megállapítása, hogy Harry Fengya, az amerikai hadsereg nyugalmazott tisztje kínai szolgálatba lépett volna és igy egyik irányítója lenne a kelet- ázsiai mozgalmaknak, amelyek az újkor tör­ténetének egyik legfontosabb fejezetét veze­tik be. Mindvégig fentartással voltunk a Fengya-üggyel szemben, de helyet adtunk lapunkban az érdekes cikkeknek, mert azokban a tényekben, amelyeket már ismé­telten részletesen felsoroltunk, annyi plau- zibilitás volt, hogy neon zárkózhattunk el közlésük elől. Idézzük egyik cikkünknek konklúzióját: „Ha a Fengya—Feng-You história nem is bizonyul valóságnak, mindenesetre egymagában is érdekes az eperjesi kis­diák életpályája, aki kincskereső Al- jaszkában, farmer az Egyesült Államok­ban, harcban áll Amerika szolgálatában a spanyolokkal, ültetvényes Manilában és vándorutján bebarangolja egész Kínát, megtanulja a kínai nyelvet." Örvendünk annak, hogy világszenzáció lett a Fengya—Feng-You ügyben mondott volna, masabb orgánumai heteken át hasábokat hoztak Fengya Iréneus élettörténetének fe­jezeteiből, mert mindig reménykedtünk benne, hogy a nagy hul­lámok végre is arra az eredményre ve­zetnek, hogy a tizenöt éve hallgató Fengya írén életjelt ad magáról és igy nyomra vezetjük a testvért, Fengya Igor dr. táblabirót, aki szintén kifejezetten ebből a célból informált bennünket fivére regényes életének részleteiről. Egyes szlovénszkói lapok néhány nappal ez­előtt a washingtoni „hadügyminiszter4* állí­tólagos nyilatkozatát közölték, amelyet a Fengye—Feng-You ügyben mondott volna. Csak mellékesen jegyezzük meg, hogy az Egyesült Államoknak nincs hadügyminiszte­re, csupán hadügyi államtitkára, aminthogy Amerikáiban nincsenek miniszterek, csak államtitkárok. Nos, a hadügyi álamtitlkár a OOOOOOOOOOOOOOGOOOCOOOOOOOOOOGí Imre ulti o v • O ö \ o fi ő £ Az ötórai teáknál az eredeti „Marimba" mexikói zenekar játszik pompás siker- g rel — Este nagy attrakciós előadás Sí H 8 OOOOOOOOOOOOQOOOO&OOOOOOOOOOOOOO következőket mondotta volna az egyik kassai lap „newyorki távirati jelentése alapján*4: A hadügyiminisztérium megállapította azt, hogy a Fülöp-szigeteken állomásozó ezred­nél tényleg szolgált egy Fengya Richárd ne­vű magyar ember. Étinek a Fengya Ridiárd- nak összes iratait és katonai okmányait elő­kerestette most a hadügyminiszter a Fü’öp- szigetek katonai irattárából és megállapítot­ta, hogy Fengya Richárd — nem birván el­viselni az exotikus kiimát — még 1894-ben visszatért Amerikába. Tovább kutatták Fen­gya Richárd nyomát és hivatalosan megálla­pítást nyert, hogy Amerikába való vissza­térése után nemsokára Fengya Richárd egy farmon meghalt. Ez a nyilatkozat az első szempillantásra nagyon gyanúsnak tűnt fel. Először Is meg- állapitottuk, hogy a „hadügyminiszter" ur egyáltalán nem ismeri a tényeket és hamis okmányok alapján nyilatkozhatott. Először is Fengya Richárd sohasem szolgált egy a Fülöp-szigeteken állomásozó ezredben, hanem tengerészeti szolgálata után mint egy nagy borkereskedő cég ügy­nöke telepedett meg egy időre Manilában és innen ment át 1900-ban Kínába. Nem igaz tehát az sem, hogy miután Fengya nem bírta ki az exotikus kiimát, már 1894-ben végleg visszatért Amerikába. Nem lehet igaz már csak azért sem, mert Fengya Irén az amerikai-spanyol háború ki­törésekor lépett az amerikai haditengeré­szet (!) szolgálatába 1898-ban és ott őrnagyi rangra vitte. 1899-ben ment először a Filip- pini-szigetekre, tehát nem térhetett onnan már 1894-ben vissza. Még kevésbé halhatott meg rövid idővel visszatérése után, mert hiszen még 1913-ban is levelet irt egyik barátjának Kinából. Érdeklődtünk az Associated Press bécsi tudósítójánál a „hadügyminisztert" nyilatko­zat autenticitása felől, ahonnan néhány nap­pal ezelőtt azt a választ kaptuk, hogy a* említett nyilatkozat az amerikai saj­tóban ismeretlen. Ma az Associated Press bécsi tudósítója na­gyon érdekes kábeljelentést kapott Los An­gelesből. Amerikának ez a legnagyobb sajtóválla­lata heteken át lázas nyomozást folyta­tott a Fengya—-Feng-You rejtély tisztá­zására. Most végre világosság derült a legendára. A vállalat munkatársa ki­nyomozta Fengya Richárd nyugalmazott őrnagyot, aki évek óta Los Angelesban él. Az újságíró hosszabb beszélgetést folytatott az őrnaggyal, aki elmondotta, hogy az élet­pályájáról közölt összes adatok megfelelnek a valóságnak azzal a különbséggel, hogy a Feng-You tábornokkal való azonossága —- sajnos — legenda. „Különben egészen az egyéniségemnek megfelelő lenne a kínai ge­nerális szerepe" — jegyezte meg nevetve. —' „Még élég fiatalnak érzem magam ilyen ka­landokra is." Fengya Iréneusnak különben nagy hasznára volt a személye körül keletkezett legenda. A New-York Times, Amerika egyik legnagyobb orgánuma, felszólította memoár­jainak megírására és ebből jelentékeny ho­noráriumra tehet szert. Az újságíró .pedig kissé szomorodott szívvel zárja le a legendát, amelynek szug- gesztiőja őt is elragadta. De bizonyos meg­nyugvást érez, két testvért sikerült ismét összehoznia, akik már elvesztek egymás szá­mára. És hisszük, hogy majd olvasóink is megvigaisztalódnak, amikor közölni fogjuk Fengya Irén memoárjait, amelyekben benne lesz a klondykei aranyásó romantikus élete, a spanyol-amerikai gyarmathábora izsralmas lefolyása és a boxeTlázadás véres epizódja Bánffy színházat alapit Bukarest, március 16. Goga Oktavián román közoktatásügyi miniszter Bánffy Mikiás grófnak 12 érre engedélyt adott a magyar kamara- színház alapítására, Bánffy Miklós gróf kamaraszínháza Kolozsvárt kezdi meg működését, majd bejárja Erdély valamennyi városát. Az en­gedélynek óriási kulturális jelentősége abban van, hogy azokban a magyar helység ékben is működhet, ahol a magyarság különbéin elenyésző kisebbséget alkot.

Next

/
Thumbnails
Contents