Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)

1927-03-16 / 62. (1396.) szám

iWfí milraus 16, szerda. v 1ü-—■■ 9Tapról-napra 'AKADT MÁR az évek során néhány bátor széliem a győztes országok fiai között, aki fel­emelte szavát a Versailles—őt.-Germain-Trianon-í békém ü rettentő igazságtalanságai éa fonákságai ellen. De olyan kegyetlen szatírával, olyan mesz- szehangző, tömegeket felrázó harsonaszóval még nem bélyegezte meg senki Woodrow Wilson és •Poincaré torzszülöttét, mint William Clissold, H. G. Wells legújabb nagy regényének hőse. — 'Amikor a legyőzött országokban megtudták az ítéletet, amelyet Pária mellett reájuk szabtak, a gondolkodó emberek legnagyobb részén úrrá lett á pesszimizmus. Megint egyszer elmondhattuk keserűen: íme az ember! Kisnépek felszabadítá­sa, militarizmus megtörése, világbéke? Mennyi nagy kongó frázis és mi bujt ki közülük? A jó öreg „Vae victisl" Ahogy már kisdiák korunk­ban is megtanultuk Cooperből, meg a világ- hisforiából. Brennus még a kardját is a serpenyő­be veti ráadásai! és 1918-ban is, amikor nép­szövetséget mond, pontosan ugyanezt gondolja és teszi, amit egykor: „Vae victis!" — Talán még­sem ez az egész igazság! Brennusék közül itt-ott felhangzik az energikus tiltakozás és II. G. Wells- Clissold olyan Irgalmatlanul nekitámad a béke- azerzőknek, szavából olyan erővel tör ki a győztes országok szellemi elitjének csalódása, meg­botránkozása, hogy gondolkodóba ejt. „Micsoda vígjáték, Billy! Merő szamárság, hogy sírásra áll a szánk. Micsoda szent várakozás volt és milyen szemét lett az eredmény. Beereszteték Wilsout, ezt az ünnepé lyesképü papagályt Párába, zápto­jást tojni! Üdvözlégy nagy elnök, te modem meg­váltó! — Ekkor keletkezett az újjáépítés jelszava. A nagy vérontás és pusztítás csak a vajúdás kín­ja amelyben megszületik az uj világ. A nagy öldöklés egy véres vetés, amelyből az igazi test­vériség kalászai fognak kikelni. Hiszen közvetlen a. Mboru után, amikor még fülünkbe csengett, a haldoklók hörgése, az anyák jajveszékelése, az özvegyek és árvák sóhaja, a tenger fenekére kül­dött hajók vészszirénája, a felgyújtott falvak gerendáinak ropogása, a légiónyi testi és lelki kin fogcsikorgatása: akkor még erkölcsi lehetet­lenség volt kételkedni benne, hogy mindez valami célért történt. Hogy súlyos vérdijat fizettünk, de valamiért hoztuk a nagy áldozatot... Csak lassan- lassan, hosszú évek folyamán tudtam belenyugod­ni abba, hogy ez a rengeteg élet, erőfeszítés és kincs egyszerűen elsüllyedt, elpusztult, eltékozoló- dott, véglegesen és mindörökre, minden cél, min­den ellenérték nélkül, bután és vigasztalanul!“ — Vigasztalanul? A győztesek legjobbjainak fel- íajdulásában van valami vigasztaló. És ha 1918-ban és 1920-ban még csak azok látták ilyen tragi­komikusnak a békemüvet, akik nagyon messze voltak a politikai hatalom gyakorlásától, Locarao tanúsága szerint a tények ezrei lassan-lassan az ő j felfogásuk felé szorítják az aktív politikusokat is. ! Mekkora utat k ell még me g!:en ni öle. hogy vissza- | érkezzenek ahhoz a gyönyörű jelszóhoz, amelyet Lloyd George hangoztatott és cserben hagyott és amelynek hangoztatására a legyőzőiteknek is van annyi joguk, mint a győzteseknek: „Hősökhöz méltó világot kell itt teremteni'" # A VARSÓI földrajzi egyesületben az elmúlt héten nagy és előkelő közönség jelenlétében tar­tott előadást Lengyelország kiváló publicistája, Studnicki László dr. professzor „A lengyelek helyzete a cseh uralom alatt" címen. Az előadó részletesen ismertette azt a súlyos gazdaságig vallási és kulturális elnyomást, amely alatt több, mint 200.000 lengyel szenved a Csehszlovákiához csatolt Osztrák-sziléziai részen. A tudós előadó lesújtó bírálatot mondott az itteni kisebbségi politikáról és a közönség elkeseredetten hall­gatta, mit kell szenvedniök a kisebbségi sorsra vetett lengyeleknek. íme, nemcsak, a magyarok, hanem a más nemzetiségek is panaszkodnak és Prágában csak nem akarnak jobb belátásra vir­radni. Nem tudják belátni, hogy a hat ország között fekvő csehszlovák állam csak úgy tud bol­dogulni, ha szomszédjaiban barátjai és nem ellen­ségei vannak. Már pedig a megbékülésnek útja csak a kisebbségek jogainak elismerése és bizto­sítása lehet. ceasaii ■ i i.u» i i—n. i.ii'UMP nmfi|t^TH~CTaaeapgf.*JJMi.'XJBBEPHMB—fKg Március tisea ötödikének megünneplése Budapesten Budapest, március 15. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Március idu­sát, a magyar szabadságiinnepet a szé­kesfőváros közönsége impozánsan ünne­pelte meg. Reggel 9 órakor a magyar nemzeti és 'keresztényszociális egyesületek tagjai mint­egy 10.000 főnyi tömegben hatalmas fölvonu­lást rendeztek a Peíőfi-tér felé, ahol Petőfi szobrát megkoszorúzták s Haller István or­szággyűlési képviselő mondott ünnepi beszé­det. Az egyetemi ifjúság a szabadságtéri-szob­rok előtt tartotta meg impozáns szabadságün- nepét, ahol az ünnepi szónokok méltatták az ünnep jelentőségét. A Vigadóban ugyancsak ragy nemzeti ünnepség volt, amelyen Bakó László, a Nemzeti Színház müvébe Szavalt,' Balázs Árpád dalokat adott elő, utána Doma- nyovszky Sándor dr., a budapesti egyetem bölcsészetkarának dékánja, a Turul bajtársi szövetség patrónusa tartotta meg ünnepi be- 2®édét­Az ünnepségek mindenütt kifogástalan rendben folytak le, rendzavarás eeholsem történi „Románia és Jugoszlávia ul szövetségeseket keres" A Cech szenzációs kritikája Benes szocialista izil ktifipolitifcájáról _ Hasaryk elnök Genffben Benes népszövetségi titkári jelöltségét támogatta? — Magyarország egyre növekvő külpolitikai jelentősége Prága, március 15. Kordács érsek lapja a Cech az általános külpolitikai helyzettel fog­lalkozva igen érdekes dolgokat közöl. A lap elsősorban rámutat arra, hogy Románia és Jugoszlávia uj utakat és szövetségesekét keres. Azzal, hogy Olaszország ratifikálta Besszará- biának Romániához való csatolását, valószí­nűleg Románia viszonzásul barátságos kap­csolatokat vesz fel Magyarországgal. Magyarország ma. különben is igen fon­tos szerepet kezd játszani s úgy látszik, hogy Jugoszlávia is őszinte barátságot kí­ván északi szomszédjával Ezzel tehát Benes müve, a kisantant is leját­szotta szerepét és fölöslegessé válik. Egy amerikai angol lap híradása Szerint Masaryk genfi látogatása összefüggésben van a népszövetség főtitkára személyének változásával. Drummond vissza akar lépni és Masaryk most Genfben Benes jelöltsége érdekében dolgo­zott. Ha ez valóra válik, Benes megelégedet­ten távozhat a külügyminisztérium éléről, ahol úgyis rossz szemmel nézik, mert hiszen a külügyminiszter tulajdonképpen egy el­lenzéki és csúnya afférokba belekevert pártnak a tagja. A Cech szerint Benes másrészt mint népszö­vetségi főtitkár képességeit kifejthetné és nagy szolgálatot tehetne nemzetének és a cseh­szlovák államnak. A kisantant két államának uj orientációja következtében azonban Csehszlovákia ma­gára fog maradni. Próbál ugyan közele­dést, Lengyelorssághoz, de ez ma már ér­téktelen frigy. A Szocialista Színnel átfes­tett külpolitikánk végső eredménye vajmi sovány. Belpolitikáiig könnyen lehet a szocialista gazdálkodást szanálni, de a külpolitikában igen nagy réseket kell majd betölteni. Stresemann harca * genfi munkáiénak elismeréséért — Nagy expozé várható — Nincs kormányválság — Berlin, március 15. Politikai körökben nagy érdeklődéssel várják a birodalmi gyű­lés külügyi bizottságának vitáját, amelyen — csütörtökön vagy pénteken — minden való­színűség szerint heves összeütközésre kerül sor Stresemann genfi politikája és az ugyan­csak kormányban lévő német nemzetiek ál­láspontja között. A harc a külügyi bizottság­ban fog lefolyni, mert egyetlen párt sem meri a plénum elé vinni az ellentéteket. Stresemann valószínűleg teljes erély- lyel fog védekezni a támadások ellen és fölhasználja az alkalmat, hogy a plenáris ülésen nagy expozéban kifejtse a né­met-francia viszony egész problémáját és a keleti határok kérdését. Jelentős külpolitikai beszéd várható tehát, amely ismét a világ érdeklődésének közép­pontjába kerülhet. A német külügyminiszter mindig megtalálja a kellő hangot és mondani­valóját mindig oly érdekessé formálja, hogy a közvéleményt a maga pártjára tudja hangolni. Néhány kisebb jelentőségű német lap sze­rint Stresemann állása máris megrendült. Ez a vélekedés aligha felel meg a valóságnak, mert a külügyminiszter már többször hárított el politikájáról a mostanihoz hasonló viharo­kat. A német nemzetiek, akik az ellenzék leg­főbb részét alkotják, nem szívesen vennék az uj kormányválságot s igy mindenesetre meg fognak elégedni a kapott fejtegetésekkel. Az ellentétek nagy kirobbanása után hamarosan béke támad és a mai kormány nyugodtan kormányozhat tovább. Praktikus következ­ménye a vitának nem lesz. Egyelőre még azt sem lehet tudni, vájjon a plénum vitáját még e héten, vagy pedig csak a jövő hét elején tartják meg. Egy bíró és tizenhárom ügyvéd szenzációs bűnszövetkezetét leplezték le Budapesten Nagy István dr., a kényszeregyezségi ügyek előadóbirája éveken keresztül összejátszott a vagyonfelügyelőkkel s megosztozott velük a magas felügyelői dijakon — Valamennyiüket letartóztatták Budapest, március 15. (Budapesti szer­kesztőségiünk telefonjelentése.) A budapesti államrendőrség 15 rendőrtisztviselője és 35 detektivje hetek óta a legnagyobb titokban nyomozott egy oly nagyszabású bűnügyben, amelyhez fogható még alig volt Magyaror­szág kriminalisztikájában. A nyomozás ered­ményeképpen azután ma az ügyészség enge­délyével megtörténtek az előzetes letartózta­tások s a letartóztatottak között egy törvény- széki bíró és 13 ügyvéd is szerepel. A rendőrség elsősorban Nagy István dr. törvényszéki birót, a kényszeregyezségi ügyek előadóbi raját tartóztatta le, aki ellen az a gyanú merült fel, hogy vagyon­felügyelői állások kihasználására ügyvé­dekkel szövetkezett s a társaság évek íorán át űzőiméivel óriási vagyonra tett szert. Ma délelőtt a gyanúsított ügyvédek lakásain is házkutatásokat tartottak, melyeknek ered­ményeképpen őrizetbe vették a következő ügyvédeket: Bogyó István, Gazda György, Sarló Vilmos, Márk István, Márk Sándor, Kiesszer József, Bállá József, Szilárd Imre, Herzfeld Samu, Csillag Jenő, Pajzs Elemér, Simonovits Pál, Vajda Ernő doktorokat, va­lamint Benyovics-Huszár Imrét, Nagy Valért, a törvényszéki biró testvér bátyját Nagy Ist­vánnál, a bíró feleségét és Lubik Jucit, a bűnszövetkezet gépirókisasszonyát. Hosszú s fáradságos nyomozás eredmé­nye volt a számos letartóztatás, amelyek fo­gan atosi fásával csaknem négyéves visszaélé­seket sikerült felfedezni. A társaság Nagy István bíró vezetésével éveken keresztül a kény szer egyezség alatt álló vállalatok hely­zetét kihasználva a vagyonfelügyelői dijak hallatlan ma­gas felszámitásával óriási vagyonra tett szert. Nagy István biró ügynököket tartott, akik •megfelelő ügyvédeket hajszoltak fel, akik a törvényszéki bíróval a vagyonfelügyelői dijat felesben megosztották. A vagyonfelügyelői tiszteletdijakat azután Nagy biró oly magas mértékben állapította meg, hogy mind . ő, mind az ügyvéde a feles üzlettel is „nagyon jól jprtak". A nyomozás során megejtett ki­hallgatások megdöbbentő adatokat tártak fel arról, hogy Nagy István dr. a kényszeregyez- séget kérő és csőd szélén álló kereskedők­kel miképpen járt el. Előfordult, hogy egy kényszer egyezségi előzetes tárgya­láson a hitelezők már megállapodtak a 40 százalékos fizetési kvótában, amire Nagy kinevezte emberét vagyonfelügye­lőnek. A tárgyalás lefolytatása után aztán a va­gyonfelügyelő tiszteletdiját az ügyben, mely­nek egész komplexuma egy milliárd négy- százmillió koronát tett ki, ötszázmillió koro­nában állapította meg. Ha a kereskedő ez jól jártak". A nyomozás során megejtett ki­jelentette, hogy a kényszeregyezságet: nem engedélyezi, hanem csődöt fog elrendelni. A kereskedők inkább megfizették a magas vagyonfelügyelői dijat, semmint hogy vállalatukra kimondják a csődöt. Nagy- István dT. évekkel ezelőtt még nagyon szerény háztartást vezetett, de üzetmeinek sikere óta a Magyar-Olasz Bankban nagy­összegre szóló betéti könyvei és folyószámlá­ja volt. A betéti könyvek részint az ő, ré­szint bátyja, részint pedig felesége nevére szóltak J Háború előtti minőségben és csomagolásban a legtöbb vas- és építőanyag kereskedésben ismét kapható Csehszlovákiában. „BIBER“-WERKE TEERINDUSTRIE A. G. Reprasentanz: Praha II., Hybernská-ulice 9. Naponta 3, 4, 50, sőt százmilliós tételeket fizetett be betéti könyvekre, vagy a saját maga, vagy pedig felesége nevére. Egy milliárd négyszázmillió korona kész­pénzért nemrégiben házat vásárolt. Lubik Juci volt az állandó gyors- és gép- irónő, akit a vagyonfelügyelők minden egyes alkalommal 3—5 millió korona fizetés meg- itélése mellett munkaerőnek alkalmaztak s a kényszer egyezségi eljárás befejeztével fel­mondtak neki, három-hat havi végkielégítést it" e meg a leánynak. A pénzt azután Nagy István dr. a lány- I Olaszországban elköltötte, amiről a biró feleségének is tudomása volt. A letartóztatottak ellen a főügyészség hivata­los hatalommal való visszaélés, .zsarolás és megvesztegetés büntette miatt indította meg az eljárás. A letartóztatások érthető szenzációt kel­tettek a fővárosban s a közvélemény feszült érdeklődéssel várja a további fejleményeket. Nagy Istvánt már két hónappal ezelőtt felfüggesztették állásától Budapest, március 15. Lapzártakor kap­juk budapesti szerkesztőségünktől a követ­kező telefon jelentést: Nagy István törvény­széki biró és társai ügyében a főkapitány­ság intellektuális osztályán szigorúan zárt ajtók mögött egész nap szakadatlanul foly­nak a kihallgatások, amelyek eredményéről csak holnap fognak hivatalos jelentést kiadni. Az előállítottak között szerepel Sellő Vilmos István dr. ügyvéd is, aki a jelek szerint igen fontos tanúvallomást fog tehetni Nagy István ügyében. Sellő és Nagy István között, akik azelőtt ál­landó jóbarátságban voltak, az utóbbi idő­ben feszültté vált a viszony valamilyen ok­ból kifolyólag. A főkapitányság intellektuális osztályá­nak előreláthatólag tíznapos munkát fog adni ez a bűnügy. A törvényszéken mindenütt a legna­gyobb megdöbbenéssel fogadták Nagy István (letartóztatásának a hírét, de általánosságban az a vélemény alakult ki, hogy ha valaki bű­nös, azt azonnal le kell tartóztatni, akárki legyen is az illető. Nagy István dr. különben is már két hónap óta nem járt be hivatalába, szobáját lezárták, ajtajáról levették névtáb­láját és ügyeit bárom másik birőtársára szignálták. Már ez is nagy feltűnést keltett a törvényszéken, amikor igy két hónappal ezelőtt Nagy Istvánt a leg­nagyobb titokban felfüggesztették. Akkor még senki sem tudta, hogy mi tör­tént. Azt gondolták eleinte, hogy megbete­gedett. Csak későbben terjedt el annak a Ilire, hogy valami ügye lehet s ezért történt felfüggesztése. Újabb értesülésünk szerint a rendőrsé­gen az esti órákig valószínűleg befejezik a kihallgatások sorozatát és az egész ügy anya­gát azután Sztracke Gusztáv királyi fő­ügyész elé terjesztik, miután a főügyész ma­gának tartotta fenn a döntést a további in­tézkedésekre, valamint az esetleges újabb őrizetbevételeket vagy letartóztatásokat ille­tően is. — Felépítik a száz nvitrai kislakást. Nyitrai tudósítóiak jelenti : Nyitramegye múlt évi három milliós költségvetési feleslegéből egy millió koronát a város rendelkezésére fog­nak bocsátani, mely összegből száz kis családi há* foa felépülni

Next

/
Thumbnails
Contents