Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)

1927-03-15 / 61. (1395.) szám

^ Berlin, március 14. Azok' s hatalmas forradalmi események, amelyek Mngbaiboritották Délkinát, olyan fejleményekre vezettek, hogy a világpoütiká- ö-aik egészen uj 'helyzettel kell számolnia. Az idegenek elleni kínai forradalom, amely északon az annyira hibásan megítélt boxer- lázadásban jelentkezett, délen pedig Sun- jatsen személye körül kristályosodott ki, 19ia-ig sajátságos keveréke volt a jkjI Itikai Bzentimentalizmusnak és romantikának, anél­kül, hogy határozott célkitűzései lettek volna. Ei a karakteriszíikum az utolsó őt hónapban , olyan döntő mértékben megváltozott, annyira nem kínai sajátosságok szerint alakult át, hogy általánosságban : & szovjetoroszoknak tekintik azokat, ■- akik a helyzet ilyen megváltozását elő­idézték. falóban nem titok már, hogy a szovjetoro­szok csatlakoztak ahhoz a tekintélyes számú tanácsadó testülethez, amelyet eddig csupán japánok, angolok, amerikaiak és németek al­kottak és akik tanácsadószerepben irányítot­ták az egyes kínai tábornokok és államfér­fiak cselekedeteit és az sem titok már, hogy ez orosz tanácsadók délen sokkal nagyobb be­folyáshoz jutottak, mint európai kollégáik ■északon. Sőt a szovjet már északon is igyeke­zett megvetni a lábát. Mindnyájan emléke­sünk Karadhan pekingi követ szerepére, aki­nek ügyes fellépésére szervezték meg a pe­kingi orosz és a moszkvai kínai követséget. •Ez volt az első nagy tett, mert hiszen Kíná­nak az európai hatalmakkal kötött szerződé­sei szerint nem szabad megengednie a szer­ződő államokon kivül egyetlen hatalomnak sem, hogy területén követséget létesítsen, tisztán csak konzulátust Természetesen nem egyszerű dolog Kí­nában és a kínaiak mellett a tanácsadói sze­repet betölteni Olyan emberek vállalkozhat­nak csak erre a feladatra, akiknek óriási nyelvismeretük és nyelvkészségük van és azonkívül valami egészen ritka diplomáciai Ügyességgel rendelkeznek, hogy olyan bizal­mi szerepet tölthessenek, be, amely sok-sok millió ember életsorsát előbbreviheti, vagy pedig a legkártékonyabban befolyásolja. Olyan embereknek kell lenniök, akik le tud­lak küzdeni a kínaiak erős s jogos bizalmatlan­ságát az idegenekkel szemben és beszédük­ben, magatartásukban el tudják találni a kí­naiak annyira speciális érzésvilágának leg­finomabb nüánszait is. Kétségtelenül , 3 legérdekesebb és' a lestöbbet emlege­tett tanácsadó Borodin Mihály, akit most a lapókban a titokzatos ember jel­zővel illetnek. Nem tudják biztosan, kicsoda, j Egyszer azt halljuk róla, hogy rigai szárma­zású kereskedősegéd, máskor meg azt olvas­suk, hogy Pesten élt s forradalmak élőit, Braunnal; hívták, kereskedésekben volt al­kalmazott és néhány hónappal ezelőtt újból megfordult volna a magyar fővárosban, hogy a forradalom magvait elhintse. Annyi bizo­nyos, hogy ! személyazonosságát jól sikerült elrejte­nie a Borodin Mihály név alatt. Az angol politika egészen értetlenül áll en­nek az embernek működésével szemben és már az is megmagyarázhatatlan, hogyan tölt­het be olyan óriási szerepet, amikor hivata­los küldetése nincs. Régebben a szovjetnek kanioni követe volt és olyan nagyfokú jártas­ságot szerzett a kínai problémák szövevényé­ben, hogy a kuomitang párt mindent elköve­tett. hogy tanácsadójának megszerezze. Most Hankauban él és a kuomitang mozgalom taktikáját és stra­tégiáját leltét!énül a legnagyobb mérték­ben befolyásolja. | így fiatalít és szépít a |t COFSll-créme €oral!-puder CöFíili-szapn FSIerakat » C. S. R. réapüess Vörös Rák gyógytár, Brattslava. iL_--------.--------—-—■—...........—— Bo rodin az orosz forradalmár uj típusa, aki­nek már semmi közössége nincs ruházatban és erkölcsben a régi revolúciós típussal.. Be­széde nem nyers, hanem nagyon is Vima, külső megjelenése nem elhanyagolt, hanem nagyon ápolt, tárgyalási módija nem viharos és túláradó, hanem nagyon Is megfontolt és számitó. ő elsősorban diplomata és politikus és ebben a tevékenységében forradalmár. Munkájában legjobb segítőtársa a fele­sége, akinek búmnlatos politikai érzéke és éleslátása van. Középkorban lévő orosz asszony, kövérkés, de nem kényelmes, tett erős, alkalmazkodni tudó. Egyedül 5 volt alkalmas arra a tisztre, hogy Borodin mellett a közvetítői szerepet betöltse. Most egy politikai akció lebonyolítá­sa közben Borodin asszony az északi kormány fog­ságába körüli és természetesen férjével szomben játszók ki. Csak ajkkor marad életben, ha férje kötelezi magát, hogy eltűnik a kuomitang párt életéből. így óliitoüa súlyos dilemma elé Borod int az élet és most fog kiderülni, hogy a forradal­már uj típusa mennyi áldozatra képes? Bethlen a vlSágbékéröl A ctewyork Karaid Tribüné korkérdése — A béke útja és a kisebbségek nemzetközi védelme — Budapesti szerkesztőségünk telefon jelenté se — Budapest, március 14. ] A Newyork Héráid Tribüné körkérdés- j sel fordult a különböző államok külügvmi-1 nísztereihez. mi a véleményük arról, hogyan í lehetne a világbékét és a népek nemzetközi megértését előmozdítani. A kp a többi kö­zött közli Bethlen István gróf miniszterelnök válaszát, amelv a következőképpen hangzik: A világbékét & népek kölcsönös megértését, csak akkor lehet, igazán biztosí­tani. ha arra valamennyi nemzet vállvetett munkával együttesen törekszik. A Nemzetek Szövetsége, amelynek célja a béke megteremtése és fentartása. gaz­dasági téren elért kétségtelen sikerei ellenére még kevés olyan eredményt tud felmutatni, amelyből következtetni le­hetne arra. hogv a ma még olv sok irányban fennálló sulvos igazságtalanságok kiküszöbölésével már közeli időben megteremthető a valódi békének az az állapota, amelyre ma Európá­ban annvira várnak. —Remélnünk kell. hoev csak a kezdet nehézségei azok. amelyek a Nemzetek Szö­vetségét legígazibb és lesmagasztosabb cél- iának elérésében egyelőre megakadályozzák. A magam részéről meg vagyok győződve, hogy a Nemzetek Szövetsége sokat és érté­keset fog tehetni ezen a téren, főképp, ha bátor kézzel hozzányúl az általános le­fegyverzés kérdéséhez. amelynek rendezetlensége ma az európai béke egvik legnagyobb aka- * dúlva. A nemzetek között, a katonai fegyverke­zés terén fennálló kiáltó egyenlőtlenség sür­gős orvoslást igényel. — A világbékéuek egy másik éppen ilyen fontos követelménye a teljes jogegyenlőség a nemzeti kisebbsé­gek részére cs jogaik hatékony nemzet­közi védelme. — Békeszerződések folytán idegen ál­lamok. kötelékébe jutott nemzeti kisebbsé­gek részére ezt, annakidején biztosították is. Az elvileg biztosított jogok gyakorlati érvényesülés azonban sajnos, még min­dig késik. Hogyan is volna lehetséges a nemzetek közötti megértést előmozdíta­ni ha nagy történelmi mnltta! bíró je­lentékeny nemzeti kisebbségek akadá­lyozva vannak abban hogy nemzeti kul­túrájukat szabadon fejlesszék. — Mégis hinni akarom, hogy el fog jön­ni az idő. amikor a nemzetek között, meg­értésnek ilven és hasonló akadályok nem ál­lanak az útjában. Az európai politikának azok a leanuiabb fejleményei, amelvek Lö* caraőtől Thoiry-íg vezetnek, biztató jelei a jobb jövendőnek. A magyar Szózat felolvasásával fejezte be előadását Eisenmann professzor a párisi Sorbonneon A trianoni békekötés szakértője a magyarok történelmi jelentőségéről — A kassavidéld kis zsidócsalid sarja a Sorbonne tanszékén — 102? március 15, kedd. na ság elhelyezkedett a Duna-Tisza közén. Ket­téválasztotta a szlávság két csoportját: az északi és déli szlávakat » ezzel hosszú századokra visszavetette a a szláv államok kifejlődéséi — A szlávok történelmének legtragiku­sabb eseménye a magyarok bejövetele és le­telepedése volt E népnek életereje óriási és csodálatos, mert teljesen rokontalanul, távol tesvérnemze- teitől, segítség nélkül meg tudott álLani Európa Igfontosabb történelmi gócpontján. Az izoláltság tragikuma A történelmi jelentőség megállapítása után a magyarság belső lényegének megraj­zolásához fogott hozzá Eisenmann professzor. A mgayarság sorsának őszinte átérzése jelle­mezte minden szavát A izoláltság keserű tra­gikumáról beszélt, amely nyomokat hagyott a testvértelen magyarság lelkén és ennek bíi tükrén: az irodalmán. Megkereste azokat a té­nyezőket, amelyek a mai Magyarországot ki­alakították. Kü^nösen a magyar nemesség lel- kialkatával foglalkozott, mert ennek ismerete nélkül — mondotta — nem lehet megérteni az 1867 utáni magyarságot sem. Az elmagya- rosodás folyamata 1848 előtt természetes volt, de 1867 után már mesterkélt Ezt üzenem . . . A magyar hallgatóság lesütött fejjel s izzó (Szemekkel hallgatta az előadást Elismerés és dicséret volt benne, de vád is. Eisenmann professzornak észre kellett vennie ezt a han­gulatot, amelyet ő hivott létre s amely csakha­mar őt magát is elragadta. Tónusa emelkedett, képei színesedtek s előadása végén már nem is előadó professzor volt, hanem a saját tűzető! lángoló szónok. — A franciákhoz fordulok — mondotta — és kívánom, hogy ez a két nép ismerje és sze­resse meg egymást. Bizonyos, hogy mindjárt eltűnnek az ellentétek, mihelyt a francia nem­zet nagyobb figyelemmel fordul a magyarság felé­És a magyaroknak pedig — folytatta — nem izenhetek mást, mint amit nagy költőjük? Vörösmarty Mihály kötött a lelkűkre. És Eisenmann professzor Szép magyar hangsúlyozással, előadása befejezéséi felolvasta a szózat első versszahdt, amely neki bizonyára nem jntott eszébe ak­kor, a trianoni tárgyalások idején* J. E. dtr. Paris, március 14. (Saját tudósítónktól, Ernest Denisnek, a csehszlovák nép nagy barátjának és befolyá­sos pártfogójának a párisi Sorbonne szláv tan­székén Lcuis Eisenmann az utóda. Louis Eisenmann egykor, régen Kassa környékéről, egy kis zsidó családból induit el, tanár lett s a világháborút követő felfordulás Parisban ta­lálta. Eisenmann élesen látott, lehetőségeket keresett s ügyes volt az összeköttetések szer­zésében. A trianoni békekötésnél a győztesek szak­értőjeként szerepelt a volt osztrák-magyar birodalom ügyeiben. Az egykori kis tanár óriási hatalom lett., akinek hangulatától ré­gi birodalmak sorsa függólL Eisenmann professzor erős maradt. Leve­tette, ha volt egyáltalán szentimentaljzmus a lelkén — és Ítélkezett. Jutalma professzori tanszék volt a Sorbonne-on­Eisenmann előadásf hirdet Ma­gyarországról Azóta kialakult az uj Európa. Sebeket igyekeztek behegeszteni és a győzelmi mámort is, lassan, de kényszerűen mérsékelni kezdte a jó belátás. És most, 1927-ben Eisenmann pro­fesszor előadást hirdetett, Magyarországról a párisi Sorbonne-oü. A magyar nyelvnek és iro­dalomnak nincs tanszéke a párisi egyetemen, így történhetett meg, hogy Eisenmann pro­fesszornak a szlavisztika keretébe kellett be­illeszteni a mai Magyarország (La Ilongrie con tempóra iné) helyzetéről szóló előadását. Lehet, hogy Eisenmann professzornak, — aki kitünően tud magyarul és ismeri, még a múlt­ból, Magyarországot — nem adatott más lehe­tősége érvényesíteni tudását. Páriában azonban nagyon mindegy; hogy a magyarok a szlávok közé tartoznak-e vagy nem s így legföljebb néhány párisi magyar egy etemi hallgató törő­dött a kérdéssel. Végeredményében :az elő­adás ezzel a beállítással még érdekesebbnek ígérkezett. Az összegyűlt negyven érdeklődő közül húsz magyar volt. akik kiváncsiak vol­tak, mit tud, vagy inkább mit akar Eisenmann mondani a magyarokról? A szlávok történelmének legtragi­kusabb eseménye A porfesszor föllép az előadói emelvény­re. Aki nem hallott róla semmit, megesküszik, hogy a legtipikusabb példánya a gall vérnek. Középtermetű, ötven év körüli ember, élénk temperamentuma van és csillogó, értelmes, barna szeme. A tárgytól idegen hallgatóság fesztelenfii cseveg még néhány pillanatig, csak a magyarok szeme szegződik idegesen a pro­fesszorra­És Eisemann beszélni kezd. Frissen, ele­venen, ahogyan a jó előadótól elvárni lehet Indokolja, bőgj' miért foglalkozik Magyaror­szággal. — Ez az ország — mondja — 1887 ntán európai jelentőségű volt de a francia intelli­gencia ma sem látja be ezt és a magyarságot vagy szlávnak, vagy germánnak tartja. Még olyan is akad — sajnos — aki egyenesen a ci­gánnyal azonosítja. Eisenmann belemelegszik az előadásba, hangján Őszinteség remeg. A magyar hallga­tók csodálkoznak, de figyelnek tovább. —- Ez a nép pedig — folytatódik az elő­adás — megérdemelné, hogy többet é« a leg­komolyabban foglalkozzanak vele, mert egyike Kelcteurópa legértékesbb nemze­teinek. A magyar honfoglalás történelmi jelentő­ségét vázolta ezután. Egyike Európa történel­me legelhatározóbb éveinek, amikor a magyar­Rádióműsor. Kedd -v PRAGA: 12.15, 16-80 és 2000 Hangversenyeié 18.85 Kisebbségi könyvek Prágában- Német előadáe 21.00 Szinielőadás 2245 Tánczene BRÜNN: 17.35 Sajtó hírek német nyelven 17.45 Német előadás 19.00 A morva kvartett hangversenye 20.00 A szévíllai borbély, operaelőadás POZSONY: 17.40 Előadás a szlovénedről források energiájáról 18.00 A szalon kvintett hangversenye 20.00— 22.45 Prágai műsor BUDAPEST: 17.02 Márciusi emlékünnepély 19.00 Díszelőadás a magyar Öperaházban PÉCS: 20.05 Szimfónikus hangverseny GRAZ: 20.05 Beethoven műhelyéből BERLIN: 20.80 Beethoven emlékest STUTTGART: 20.00 A furfangos paraszt, Fal­operett ZÜRICH: 21.00 Operettest HANNOVER: 20.00 Brahms-esf RÓMA: 20.45 Könnyű zene MILANO: 20.45 Operettelőadás VARSÓ: 20.30 Kamarazene LONDON: 23.30 Tánczene Szerda PRÁGA: 12.15, 16 30 és 20.0$ Haögverse yek 18.85 Német előadás a táncról 21.30 Szinielőadás BRŰNN: 12.16, 19.00. 20 00 és 21.00 Hangver­senyek 17.30 Sajtó hírek német nyelven 17.45 Német előadás POZSONY 18.00 Hangverseny 1905 Szlovák nyelvlecke magyarok részére 20.00— 23.00 Prágai műsor BUDAPEST: 16.00 Gyermekmesék 1745 Szimfónikus hangver ;eny. 19.00 Természettudományi előadás 19.45 Szavalatok utána: Ja zz bánd BECS és GRAZ: 1645 és 21.45 Hangversenyek 20 00 Magyar dalok és csárdás. BERLIN: 20.10 Lehár operettje: A drótos tót 22.30 Tánczene LEIPZIG és DRESDEN: 2045 Wedeklnd drámai Ilyen az élet. BRESLAU: 2045 A szenátor trr, vígjáték KÖNIGSBERG: 20.10 Mária Magdolna, Hebbel drámája FRANKFURT: 2045 Strauss.: Varárskerfngő ZÜRICH: 1546 és 20.00 Hangversenyek RÓMA: 21.00 Színházi előadás MILANO: 20.45 Gioconda, operaelőadás 22.45 Jazzband VARSÓ: 17.15 és 20.30 Hangversenyek É Borodin Mihály, a szovjet titokzatos diplomatája Kínában Egy házaspár, amely az egész keletet forradalmositja - Borodinné kiszabadulásának ára —- A P. M. H. munkatársától -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents