Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)

1927-03-13 / 60. (1394.) szám

9 1927 március 18, vasárnap. Véres háborús tragédia Kőrösmezőn Mikor a holttá nyilvánított férj hazatér — Leszúrta volt feleségét, aki másodszor Is férjhezment — A P. M. H. munkatársától — jXV Prágába jön, A A CB- el ne mulassza a „BOSTON BAR“-t, Praha lM Mustek 3« meglátogatni, ahol a híres cigányprímás Galbavy Árpád muzsikál. Magyarok szórakozóhelye. riílREiC^­A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ADRIA: Őnagysága nem akar gyereket. Fősze­repben: Korda Mária. ALMA: A három testőr. (Dumas regénye után). 'AMERICAN: A halálthozó torpedó. HVEZDA: Svejk az orosz fogságban. JULIS: A három testőr. (Duma9 regénye után). KAPITOL: Svejk az orosz fogságban. KORUNA: Acélszárnyak, detektivdráraa. LUCERNA: így él Paris. (Meilhac-Halévy vigjá- téka után). SVETOZOR: Hogy lett Denny milliomos? (Re­ginaid Dennyvel). * i * * * S — Ezüstlak (Mialom. Rimaszombatból Je­lentik: Lengyel Iván volt, árvaszéki elnök és neje most ünnepelték Rimaszombatban há­zasságuk huszonötéves évfordulóját. A jubi­leum alkalmával a nagvkiterjedésü rokonság és a iöbarátok elhalmozták a házaspárt sze­rencseki vénataikk al. — R. Vozáry Aladár uj lapja. R. Vozáry Ala­dár szerkesztésében Munkácson „Az öslakó" cím­mel uj (hetilap indult meg, melynek első ezáima március 6-án hagyta el a sajtót. A lap szerkesz­tője beköszöntöcikikéibeu a magyarság jogainak Ss egyénjoguságának kivívását, javainak megtar­tását tűzi ki a lap programjául. Az öelakó har- Xflnl fog emberi, szerzett, a békeszerződés- és vi alkotmány biztosította jogainkért, a sérelem, jogtalanság, megkülönböztetés és elnyomás meg­szüntetéséért, hirdeti az őslakosság összefogásá- lák, egységességének szükségességét. R. Vozáry Aladárnak a neve, aki éveken át szerkesztette a Munkácsot, kezesség azért, hogy a ruszinszkói Magyarság tartalmas és gerincesen értékes ma­gyar uij sajótorgámimot nyer az öslakóban. — Nagyo-bb adományok a prágai magyar menza javára. A komáromi magyar bál iöve- ielrne 559.60. egy magát megnevezni nem lka ró társaság elnökének születésnapja ál­cáiméból eszközölt gyűjtés 500. Heinzelmann íUfréd földbirtokos, Lice 100. J. Nagy Fe- ’encné, Ürménv 50 és Tófjh Ferenc nyugal- nazott főmozdonyvezető, Dobsina 20 koronás idománvaikkal gyarapították a prágai ma-, ivar menza alapját- A szives adományokért i vezetőség hálás köszönetét fejezi ki. — Halálozások. Losonci Szabó Ferenc, ívugalmazott főjegyző élete ötvenegyedik ivében Losoncon elhunyt. Március 10-én te­ttették nagy részvét mellett. — Kapp Jakab Ir. Selmecbánya városának nyugalmazott isztifőorvosa, a Selmecbányái izraelita hit­község elnöke Selmecbányán meghalt. Hol- lap temetik. — Bánd Sándor, a jnagyszlabosi lapirgyár főkönyvelője március 5-én elhunyt. STagv részvét mellett temették. — A magyar községneveket elferdítik, komáromi tudósitónk jelenti: Számtalanszor -ettük már szóvá, hogv a szinma^var Csalló- íözben a községn eveket, kiforgatják magyar­ságukból. így Nemesócsa községből Zemian- ?ka Olca lett. amit, most, hogy a postabélyeg- cőn feltüntetik a község magvar nevét is. — ,visszamagyarositottak“ Nemesoczá-ra._ — Folynak az előkészületek Móricz Zsigmond ss Símonyi Mária losonci fogadtatására. Losonci ludősitónk jelenti: Megírtuk, hogy Móricz Zeig- nond. a legnagyobb jelenkori magyar regényíró is Simonyi -Mária, a kiváló színművésznő a szlo- í'enszkői magyar diákság javára Szlovénszkó hét károsában előadásokat fog rendezni a tavasz fo- yamán. Az illusztris vendégek Losoncra április bén érkeznek, ahol társadalmi, utón készítik elő innepélyes és méltó fogadtatásukat. — Ujj parim eiHi hajójára! a Dunán. Komáromi tudósítónk jelenti: A dunai pari- menti hajózás eddig csak a Komárom-duna- mocsi viszonylatban folyt. mert a kormány a Pozsony—párkányi járatot, a csekély forga­lom miatt beszüntette. Időközben azonban kiépült a kolozsnémai kikötő, úgyhogy a Ko­márom— kolozsnémai viszonylatban is megin­dulhatott, a partmenti hajózás. Az első hajó csütörtökön bonyolította le a két kikötő kö­zötti forgalmat. — Az érseküjvári Zsidó Nőegylet nagy bálja. Érsekuijvári tudósítónk jelenti: Az érseküjvári Zsidó Jótékony Nőegylet tradicionális teaestélye nagy anyagi és erkölcsi sikerrel végződött. Az estély eseménye egy kis ballet volt, melyet Göldberg Irma, a pápai Zsidó Leányegylet alel- nöknöje rendezett nagy hozzáértéssel. Sdhwitzer Istvánná, Guth Lilly, Rischitz Teri, Schulcz Vali, Róüh Ili, Gombos Lilla, Neuwirth Böske, Ragáuyi Liivia, Guth Anny, Fudhs Márta, WdUheím Böske •és Klein. Lilly táncolták frenetikus hatással a (kedves táncot. Nagy sikert aratott Gonda művé­szies keleti tánca. A konferanszié tisztét Klein Szende Kamill dr. látta el Ízlésesen. A rendezés nehéz munkáját Freund Benőné és Fuchs Ferenc­it végezték. — Kiöntött a Mame és a* Aisne. A ma reg­Md párisi lapok a Mame é6 az Aisne folyó áradá- mÍTÓl számolnak be. Garonne tartományában há- TOBn ember meghalt. Számos lakást ki kellett iirit- fetod. Beregszász, március 12. Az újságok jelentéseiben szinte napról- napra megismétlődr>ek azok a szömyü csalá­di tragédiák, amelyek a borzalmas háborús vi­szonyokból fakadnak. A háború nemcsak, hogy megsemmisített millió és millió emberéletet, nemcsak, hogy romba döntött trónokat, orszá­gokat, vjrágzó városokat, hanem belenyúlt az emberek életének a legmélyére és olyan tragikus kavarodást hozott létre, hogy igen’ sok esetben nem látszik kivezető ut Csalá­dok szakadtak el egymástól, uj családok ala­kultak akkor, amidőn a férjet halottnak hit­ték már, pedig az élők sorában volt, párták­ban lévő leányok hiába várták hadifogságba került vőlegényüket, aki időközben talán ide­gen országban alapított családot. Ez a nagy er­kölcsi kataklizma a világháború legsúlyosabb következménye, amelyet az azóta elmúlt tíz esztendő nem volt képes likvidálni. Most is hasonló tragédia játszódott le Ru- szinszkóban, Kőrösmező községben. Baksó Mihály kőrösmezői gazda rögtön az általános mozgósításkor vonult be és került a tüzvonal- ba. Egy ideig szorgalmasán küldözgette szép és fiatal feleségének a rózsaszínű tábori leve­lezőlapokat, de egy kárpáti ütközet után egyszeriben csak elhallgatott, semmi hír nem jött felőle. A szerencsétlen asszony lázasan érdeklődött férje után a hatóságoknál, a katonapajtások­nál, akik látogatóba, vagy sebesülten tértek vissza Kőrösmezőre, Baksó Mihály közkatoná­ról azonban senki sem tudott semmit Nem tudták, hogy él-e, hadifogságba került-e, vagy pedig valamelyik kárpáti sziklaszorosban lel- te-e halálát. A katonai hatóságok bevezették a szomorú lajstromba, amelynek cime „halot­tak", az asszonyt pedig hóéi özvegynek minősí­tették és így fizették is neki a szokásos hadi segélyt. Baksó Mihályné megsiratta az urát, fáj­dalma azonban az idők múlásával lassankint csillapodott. Az idő nagyon sok sebet begyó­gyít és a Csinos, fiától asszony nem sokáig maradi özvegyi sorban. A falú egyik tehetős gazdája, Kabicska János járogatott el hozzája és lassan-lassan szere-1 lem fejlődött ki közöttük. Házaságuknak nem volt semmi akadálya. | Vajdaság, március 3leje. (A) Néhány év előtt merült fel az a kérdés, van-e a Vajdaságban magyar irodalom és ha van, vájjon irodalöm-e az? Az irodalmi ankét teljes erővel megindult, pro és kontra sorakoztatták az érveket, dönteni persze nem lehetett, mert a sok vélemény és ellenvélemény között elveszett a gyerek: az irodalom. Akkoriban egy kis nyugalom állott be a harcos fronton, mig az egyik szabad­kai napilap hasábjain néhány hónappal ezelőtt újra felmerült a kérdés, ez a tengeri kígyó, még pedig abból az alkalomból, hogy a minden tar gadás ellenére egyre nagyobb számban és izmo­sabb tehetséggel jelentkező Írók és költők ön­kéntelenül provokálták ennek a vitának az újból való felvételét, amennyiben egyre több uj kötetet jelentettek meg. Megindult a vita, tárgyilagos, de még inkább túlságosan szubjektív vélemények jelentek meg az illető napilap hasábjain, felké­résre, de még inkább kéretlenül. Mielőtt azonban erre a kérdésre részletesen rátérnék, állapítsuk meg, hogy a vita felkeltette a közönség érdeklő­dését, ami tulajdonképpen a legfontosabb té­nyező minden irodalmi megmozdulásnál. Erre alapította az a néhány fiatal iró és költő egy iro­dalmi lap megindításának a tervét, amiről majd alább beszélünk, most térjünk át a nagy-nagy szenzációra. „Az élet vendége" Körülbelül egy évvel ezelőtt feltűnt modern verseivel egy fiatal becskereki leány, aki nagy­szerű megértéssel és igaz érzésekkel tolmácsolta a 20 éves leány vágyait, elgondolásait és erotikus elképzeléseit. Valahogy nagyon emlékeztetett Er­dős Renéé lírájára és bizony a vajdasági lapok szives örömest közölték költeményeit. Mérő Margit, ez a neve az illető hölgynek, azzal lepte meg egy szép napon barátait 'és is­meretlen tisztelőit, hogy ,'Az élet vendége“ cim alatt csinos kis kötetben jelentette meg verseit, amelyeket természetesen elküldött minden szer­kesztőségnek és amelyre természetesen minden­felől elismerő kritikákat kapott, melegebbet vagy kevésbé meleget,’ de mindenesetre elismerés és biztatás volt az osztályrésze. A hatóságok kiállították a halotti bizonyitváryt az első férjéről és Kabicska János oltárhoz ve­zethette feleségét. Csendesen, boldogan élt a házaspár, amig azután az elmúlt napokban be nem következett a tragédia. Nemrégiben egy ütött kopott, sok nyomo­rúságot látott ember jelent meg Kőrösmezőn, akire senki nem ismert. Baksó Mihály volt, a nyomtalanul eltűnt katona, aki orosz fogságba került, nem tudott hirt adni magáról és akit idehaza holtnak nyilvánítottak. A háborúk halottak közül azonban sokan tá­madtak fel életre, de tragédiás és szenvedé­sekkel teli életre. Baksó szivét mélységes fáj­dalom szorította össze, amikor meghallotta, hogy asszonya, akinek emlékével vigasztalta magát a fogság borzalmas napjaiban, közben más férfinak lett a felesége- Nem tudott beletörődni az uj helyzetbe. Elment Kabicskáék házába és ott visszaköve­telte a második férjtől hites feleségét. Izgal­mas szóváltásra került a sor. Baksót nem lehe­tett szándékától eltéríteni. Felszólította az asszonyt, hogy váljon el urától és térjen vissza hozzá, övé ki es­küdött az oltár előtt, holtomiglan, holtodig­lan hűséget, ő jussáról le nem mond soha. Kabicskáék családi élete egyszerre felbo­rult. A szerencsétlen asszony a Szörnyű dile- mában nem tudta, mit cselekedjen. Második urát szerette, de félt első urának fenyegetőzé­sétől is. Igyekeztek tehát ismerőseikkel Bak- sót megnyugtatni és arra akarták rávenni, hogy költözzön más helységbe és ott kezdjen uj éle­tet. Baksó azonban hajthatalan maradt és ami­kor utolsó felszólításának sem engedelmeske­dett volt felesége, még egyszer megjelent Ka­bicskáék házában. A tragikus jelenetnél Kabicska János is jelen volt, de a szerencsétlenséget rém akadá­lyozhatta meg, oly hirtelen következett be az. Baksó izgatott hangon még egyszer felszó­lította volt feleségét, hogy azonnal kövesse. Mikor az asszony újból tagadólag válaszolt, akkor hirtelen élesre fent kést rántott elő és tel­jes erővel markolódig beledöfte a szeren­csétlen asszony torkába- A súlyosan sebesült asszonyt azonnal kórház- be szállították, ahol most a halállal vívódik, a merénylő Baksát pedig letartóztatták­Szegény kis Mérő Margit cserencsétlenségére elkerült valahogyan Újvidékre és ott megismer­kedett Fekete Lajos költővel, akinek művészi testvércégből átadta könyvének egy nagyon szé­pen dedikált példányát és —- Fekete Lajos niég aznap megállapította, hogy a versek nagyobb és persze a jobbik része lopott. Részben Berde Mária, részben más költőnek babérai ízesítették Mérő Margit főztjét, első és legfőbb teendője azonban az volt, hogy egysze­rűen a magáévá tette Marschalko Lia budapesti Írónőnek azt az öt versét, amelyek a budapesti „Ujság“ 1926. évi junius 13-iki számában jelen­tek meg mutatóul. Ezekre ismert. Fekete, akinek történetesen meg is volt az „Újság" nevezetes száma és aki az újvidéki „Délbácska" cimü lap­ban le is leplezte a tulambiciózus fiatal hölgyet. Erre következett egy kis csetepáté. de amikor Fekete előállott a letagadhatatlan bizonyítékok­kal, akkor elhallgatott szegény kis Mérő Margit, akinek ezentúl már csak annyi köze marad az iro­dalomhoz, hogy ki kell fizetni a nyomdát, ahol ki­nyomatta Marschalkő Lia és a többiek verseit és be kell várnia a felsőbíróság ítéletét abban a sajtóperben, amit azért indítottak ellene, mert a köteles példányokat nem szolgáltatta be az ügyész­ségre. Ez baj ugyan, de legalább jó reklám volt. „Korunk" hőse Fekete Lajos leleplezésével körülbelül egy­idejűleg jelent meg a kolozsvári Korunkban egy áttekintő cikksorozat az utódálamok magyar iro­dalmáról. A vajdasági irodalmat ismertető fejte­getést egy szabadkai hírlapíró követte el, áld egészen egyéni és sajnos, minden jóakaratot, de egyben minden hozzáértést is nélkülöző cikkben még azoknak a kedvét is elvette az írástól, akiket pedig érdemesnek tartott a felemlitésre. Az illető kritikus, aki később teljes joggal hivatkozott a kritika szuverén jogaira, olyan sértő hangon nyi­latkozott egyesekről, olyanokról, akiket a „teljes­ség" kedvéért említett csak fel, hogy általános el­keseredést váltott ki és fokozta ezt az érzést, hogy épp Mérő Margitot azok közé sorozta, akik fáklyái a vajdasági sarjadó irodalomnak Milyen idő várható? A különböző légnyomási viszonyok kiegyenlí­tődése az időjárás megnyugvására vezetett. — Hűvösebb hőmérséklet mellett az esőzések meg­szűnése vár haté. — A hőmérséklet maxmuma Lo­soncon 13, Ungvárott. Kassán és Klatovban 8 fok CeJ’sáus volt. — Kassáról tegnap 22 milliméteres csapadékot jelentettek. — Időprognózis: Reggel ködös, egyébként jobbára derült, hűvös, nyugodt. Fekete Lajos, Mérő Margit leleplezője, erre heves támadást intézett az illető kritikus ellen, ráolvasván a szentenciát, hogy alig van több köze az irodalomhoz és a művészethez, mint hajdúnak a harangöntéshez, amiből parázs cikkcsata fejlő­dött— a sarjadó vajdasági magyar irodalom na­gyobb dicsőségére. Elijesztett úttörők A „Korunk" cikke előtt még, — hogy visszaka­nyarodjunk az elhagyott ösvényre, — néhány tény­leg tehetséges fiatal iróember összeállott. hogy bi­zony, ankét ide. ankét oda, ők irodalmi folyóiratot indítanak és annak a hasábjain, tekintet nélkül az izmusokra és egyéb irányokra, helyet adnak minden olyan Írásnak, amely erre joggal számot tarthat. Nem keresik, kicsoda az írója, nem ku­tatják. mi a foglalkozása és ki a papája, egyetlen ajánló körülményt ismernek csak: a tehetséget. A fiatalok nagvhirtelen. igazi fiatalos hévvel lobbantak neki a tervnek, a lapok utján március elejére bejelentették a folyóirat megjelenését, az­után kezdődött egy kis tapogatódzás szélesebb kö­rökben, következett egy-két meghallgatod „tekin­tély" arcfintorgatáea. végül megjelent a nagy fecs­kendő: a Korunk cikke és a szépen lobogó szalma- láng nedves pernyévé omlott össze. Van-e hát magyar irodalom a Vajdaságban? A Vajdaságtól távol élő magyar olvasó ezek után joggal kérdi: Van-e hát magyar irodalom abban az átkos Vajdaságban? Ha van, miért nincs, ha, pedig nincs, akkor minek annyit firkálni róla? Hát: van, de nincs! Elvünk ellen való volna neveket sorolni fel, bár lenne 25—30 olyan név. amelynek viselője joggal és méltán nevezheti magát írónak. író és költő van elég., nem jobbak az er­délyi vagy szlovénszkói magyar társaiknál, de bizony viszonylatban nem is rosszabbak. író, igazi művész van elég, irodalom még sincs, mert „szegény kicsi féreg nem tudott meg­nőni". Nincsen senki, akinek érdemes lenne írni, nincs hely, ahova lehetne imi, mert a napilapok tárcarovata mégsem elég erre a célra és valljuk be az igazat, hogy nem is mindenki juthat be oda­Ilyenformán obak két hely marad a vajdasági magyar irodalom számára: az íróasztal fiókja.. vagy valamelyik külföldön megjelenő szépirodal­mi lap. Ezért nincs egyelőre vajdasági magyar iro­dalom, de nincs veszve minden remény, széliébe® erős a bizakodás, hogy lesz ... ! xx Az ótátrafiiredi télutó (Stary Smokovec) ülés a télnél is szebbnek Ígérkezik, nap-nap mellett, gyönyörű, derült az időjárás forrón -tűző (napsugárral s az éjjel; fagyok folytán most, is vígan folyik a ródlizás, sőt, még a síelés is a magasabb régiókban. Április t-től kezdve Ófátrafüreden a 20 . százalékos ked­vezmény lép életbe s a pompásan berende­zett Tátra-Szanatórium. melyben tüdőbajó­sok nem vétetnek feL különösen, ajánlható eredményes idegerősitő-. edző-, hizó- és dié­tás kúrákra, melyek tavaszkor egészen ki­válóan hatásosak. xx Ne vásároljon rádiót addig, miig meg nem tekintette Rózsa Soma gramofonáruházát. Ingyen meghallgathatja az összes sláger- és tánclemeze­ket Bratislava, Véntur-utca 11. alatt. Postai azé1- küld-és. Árjegyzék ingyen. 6325 — A budapesti Széchenyi-fürdő ügyében belügyminiszteri vizsgálat indul meg. Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Is­meretes. hogy a budapesti városi Széchenyi- fürdő építkezésénél az előirányzott, 25 mil­liárdos költségvetést, már most, az épitkezési munkálatoknak úgyszólván a kezdet,én, 27 milliárddal túlhaladták. A székesfőváros tegnapi képviselőtestületi gyűlésén nagy vi­har közben tárgyalták az ügyet, s vizsgáló- bizottságot küldtek ki a felelősség megálla­pítására. A belügyminisztérium ma felügye­let,; jogánál fogva ugyancsak szigorú vizsgá­latot, rendelt, el az ügyben s a vizsgálat le­folytatását Ripka főpolgármester vezetésével szakértőkből álló bizottságot, bízott, meg. x A PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP BUDAPESTI ÁRUSÍTÓHELYEI. A Prágai Magyar Hírlap a budapesti pályaudvarok uj- ságelárusitóinál és a városi hirlapkioszkok- ban 24 fillérért kapható. / Minden jó háziasszony fehérneműjét otthon varrja és hozzá a híres SchfOÜ chiffon, vászon és damasztot gyáriáron Kovács István, Rimaszombat, áruházából hozatja. Kérjen mintákat 1 Syfilidologe Dr. Kolb oeiOtt • prágai, frankfurti és berlini Wrkltntktt tanársegédje és másodorvoe* 9ar IB. Todllhovra 31. m»4kwam, Wassermann vizsgál at! Fiaim, csak ne énekeljetek...! Szenzációs plágium-ügy a Vajdaságban — Közelharc a vajdasági irodalmi fronton — A P. M. H. eredeti tudósítása —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents