Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)
1927-03-13 / 60. (1394.) szám
Í;'C 1927 március 15. rasárm v Tizenegy métermázsás vasinga jegyzi a prágai geofizikai intézetben a világ összes földrengéseit Hogyan dolgozik a csodamüszer? — Csehszlovákiának földrengés! területe Rnszinszkó — A szeizmográffá érdemei Prága. március 12. •; Megmozdult a föld Japánban és a rádió etrv másodperc alatt repítette világgá a szörnyű .katasztrófa részleteit. Azonban a tudományos intézetek másképpen is tudomást, szereznek arról, ha valahol a föld felszíne nyugtalankodik, ha háborgásai vannak és ennek következtében katasztrófa következeik be. A földrengést, jelző készülékek egyszeriben csak cikk-cakkos vonalakat jegyeznek, amelyeknek alakulásaiból a tudós rögtön meg tudja állapítani, hogy a megfigyelő helyre milyen messzeségből, müven irányból érkeznek a rengési hullámok és hogy milyen erősségű volt a földrengés. Amikor a iapáni katasztrófa bekövetkezett. & prágai geofizikai intézet szeizniográí- is óriási kilengésekkel jelezte, hogy valahol nagy baj van ám. És a geofizikai intézet már akkor, amikor a iapán katasztrófa részletéről a távirati intézetek jelentései nem érkeztek meg Prágába, közreadta kommünikéjét: 8950 kilométer távolságban keleti irányból rengési hullámok érkeztek. Ez az esti lapokban jelent meg. A reggeli lapok már hasábos tudósításokat hozhattak Oszaka és Mjyema katasztrófájáról. A prágai geofizikai intézet, egy világos nagy pincéiében, amely négv méternyire mélyed a föld színe alá. hatalmas betontalapzaton nyugszik a titokzatos készülék, a Weichert-féle földrengést jegyző inga. A műszer előtt nyugodtan és változatlanul forog egy henger, amire finoman kormozott papiros van felcsavarva. A müszeT tűje erre a kormozott papirosra szép. finom vonalat húz. A vonalak egyenesek és ez az egyenesség jelzi a természet harmóniáját. Föld anyánk nyugodtan van. de belsejében titokzatos erők feszülnek, amelyek minden pillanatban kitörésre készek. És egyszerre a tű. amely napok Óta csupa egyenes vonalat, húzott, a papírra, elkezd finoman reszketni, nem húz már egyenes vonalat, hanem mint egy-egv milli- méternvi kilengésekkel apró. szabálytalan •reszketőseket amelyek eltartanak néhány percig. Maid hatalmas lökést érez az < inga, messze, több centiméterre kiugrik a tü az egyenes yppalbóL oda,lassan visszatérni létezik. aMÍbán i&öSéiés most hatalmas kilengésekkel táncol jobb- ra-balxa. Szinte félelmes nézni. És nemcsak a prágai, hanem a világ kerekségén levő valamennyi földrengésfegyző készülékek feljegyzik, regisztrálják ezeket a háborgásokat,. A prágai geofizikai intézet szeizmográfja már három éve működik s már ezalatt a rövid idő alatt is nagyon sok. súlyos katasztrófáról, szétrombolt házakról, utcasorokról, megsemmisített emberéletekről mesél. A föld kérgének minden megrendülését feljegyzi a kormozott papírra és ezek a tekercsek azután mint dokumentumok kerülnek a szeizmográfunk munkája alá. A laikusok előtt talán rejtélyesnek tűnik fel a szeizmográf munkája, pedig az egész igen egyszerű elven alapul. A geofizikai intézet pincéjében egv Kardanrugós függesztéssel megerősítve egv 11 métermázsa súlyú hatalmas öntött vast.ömeg ötlik szemünkbe. Ez a szeizmográf ingáia. Legyen bármilyen erős a föld lökése, az inga megmarad horizontális helyzetében, tétlenségénél fogva nem veszi ét azonnal a mozgást, hanem egv darabig elmarad tőle. De az a papírtekercs, amely alatta csendes, állandó mozgásban pereg az inga lengés irányában keresztben, állandóan odaér az inga végére alkalmazott írószer- számhoz s igv szép hullámos vonalak alakja-j bán felraizölődik rá a földkéreg' mozgása. Vagyis egyszerűen igy. képzeljük el a dolgot: az iró kéz áll s a papír végzi a mozgást a toll alatt.. Hogy dolgozik most, már az apparátus? Ha valahol a föld kérge megrendül, a rengési hullámok az egész földgömbön szétterjednek. Ilyenfajta rengés többféle van. Egy hullám a föld felszínén szalad végig, ez a. felületi hullám, mig a másik a. föld belsejében terjed tova. mig egv át nem engedő ellenállásba, nem ütközik. Ott, azután kitér útjaiból s valamelyik szeizmografikus állomást, érinti, ahol megállapítják a belső rengési bullám lökését. A felületi hullám s a belső rengést hullám megérkezésének időkülönbségé- ből egvszerü matematikai formula segítségével megállapítható a rengési központnak az állomástól való távolsága. A megfigyelő hi vatalnok már gyakorlatában megismerte a nevezetesebb földrengési területeket s ha a távolságot mec a rengés irányát, a szeizmográf már megadta, akkor, a tisztviselő mái meg is tudja mondani a rengés helvét.._ „8950 kilométer távolságban,, a japán szigeteken ekkor és ekkor rengés történt“. a jelentés már szalad is a távirati irodába. Még azt is megjelölte a prágai geofizikai intézet. hogy a rengés központija Oszakában volt s a másnapi rádiójelentések ezt igazolták is. Ami a gyakorlott szeizmográfus előtt a japán földrengést azonnal megkülönbözteti a többitől, az a iapán földrengések exorbüáns időtartama. Az oszakai rengés bárom órán át tartott s az 1923. és 1924. évi földrengések alig valamivel voltak rövidebbek. Amikor néhány héttel ezelőtt a jugo-. sziáviai földrengésről katasztrofális hnek száladtak szét a világsajtóban, amelyek borzalmas pusztításokról beszéltek, a prágai geofizikai intézetben meglehetősen szkeptikusan fogadták oíeket a híreket.. A szeizmográf jegyzésű ugyanis nem voltak olvan karakterűek. amelyekből r rengés ka asztrö- fális természetére lehet?, I, volna következtetni. S valóban. lövit iuón belül megállapították. hogv a h'rek tűzi tt.ak voltak. Csehszlovákiában csak nagyon kevés olvan terület van. amely méa mo.;„ is -ztűzni ikus tevékenységit A Csehország északi részében levő Óriás-h egységben s Rnszinszkó törésvonala mentén történnek olykor-olykor rengések, de ezek sohasem olvan erős mértékűek. hogy emberéletben vagy anyagiakban jelentékenyebb károkat okoznának. De az úgynevezett, lokális, kisebb rengések elég gyakoriak. Ezeket földalatti üregek beom- lása idézi elő.. A legtöbb földrengés az utóbbi időben keleten történt s általában megállapítható, hogy 1910 óta a szeizmikus tevékenység fokozódott. A szeizmológia tudományos kiaknázása rendkívül ielentékemv. annak ellenére, hogy a geofizikának ez az ága nagyon fiatal s csak 1901 óta beszélhetünk organizált szeizmológiáról. Olyan eredményei vannak mégis, amelyeket még nem mélfánviunk eléggé. Igv például a földrétegek helyzetének s tömegének meghatározásában fontos szolgálatot tesz s Németországban sokszor a szeizmográffá útmutatására fedeztek fel hatalmas kőszéntelepeket, A világ összes szeizmográf-állomásai egy szervezetben, a geofizika internacionális j unióiában tömörülnek, amelynek központi in- j tézete Stuttgartban van. Itt dolgozzák fel a i világ minden részéből összefüggő anvavot. Az j unió ez év szeptemberében éppen Prágában j tartja kongresszusát, amelyen mintegy 200! tudós vesz részt. Még egyszer charleston Régen vártam a kővetkező esetet: „Párisi lap jelentések különös táncmulatságról számolnak be, amelyet Nancy város előkelő társadalma rendezett a múlt vasfanap a város legelőkelőbb Szállodájában. A táncmulatság résztvevőin valóságos charleston-őrillet vett erőt és a táncmulatság, amely este 10 órakor kezdődött, hétfőn délután ért véget rendőrségi beavatkozással. A táncőrület a mulatság résztvevőin kívül a szálloda alkalmazottaira is átterjedt s a portástól a pikolóig vasárnap éjszaka a szállodában mindenki charlestonozott. Több asszonyt; és leányt a mentőknek kellett elszáltitaniok, minthogy talpukat és térdüket véresre táncolták. A párisi lapok hasábos tudósításokban számolnak be a, táncmulatságról, amelyet a sajtó egy része középkori orgiákkal, másik része pedig az üvöltő dervisek táncával hasonlít össze.“ Tekét. szerencsésen, eddig .elérkeztünk, ~~ Az egyhelyben való tánc, a nem .forgó, a helyhez kötő, a nem suhogó mozdulata tánc már azonnal divatbajövésénél a legveszedelmesebbnek tűnt előttem. A valcer is hipnotizált, a boston is szédített, a sirrú már kurjantóssá tett, — a rosszak rossza és az extázisok telje azonban a belső reszketős nagy tánca lett: a charleston. Miért? Erre vonatkozóan egy char- leston-szakértö a következőket mondotta: — Ennek a táncnak lényege nem a figura és nem a lépés. Szó sincs róla, ez is fontos és különösen a nyugodtabb, úgynevezett előkelőbb helyeken kimérten, előírásosan járják a charlestont. De ez hamis. A charlestonJioz két dolog szükséges: valami öseredéti lábügyesség és valami titokzatos belső reszketés. Elemezzük a dolgot. Látta, hogy táncolnak a négerek és a szakértők charlestont? Mindenekelőtt — amint a zene megkezdődik és a nő vágyó szeme a fiúra néz és ez fölpattan — a férfi furcsa pózba merevedik. Felsőteste előrehajlik, a nyaka kimered, a végtagjai elvesztik a törss- zsel való szerves összefüggést. És ez az lássa. Ez a-z első! Ami mellékes, az mellékessé válik, elficamodik a központtól, lelóg, elióg, szabadon mozog. A charleston titokzatos láb- ügyessége sem egyéb. mint ennek a láb és kézsüggellenségnek hangsúlyozása: a végtagok olyképpen mozognak s oly természetellenes pózokat vesznek föl, mintha semmi közük sem volna a fejhez, a törzshöz és fütyülnének az évezredek óta kialakult célszerű és leggazdaságosabban megszokott, jól kormányzott testmozgásol-ra. A láb és a kéz emancipálódnak, s függetlenül, a saját szakállulcra kalimpálják a taktust, néha valóban csak kalimpálják, néha alig ráozognak egyet-kettőt, állnak, lépegetnek, kifordulnak, befordulnak, mint az egyetlen szálon függő ingák, oldalra hajlanak, szinkópáznak, későn jönnek, korán jönnek, lingnek, lengnek, de ez mind mellékes — a lényeg a térdnél kezdődik. A térd berogy és kirogy. És reszket; A térdkalácstól a váltig mindien újra merev vonalban van, a váll isinél reszket. Vonaglik, — jaj, látta hagy hasonlít a charlestonozó ember törzse az epileptikushoz, szinte épugp vonaglik, uram, szinkópákban! Az epileptikus is szinkópákban vonaglik! — Tehát jó, a törzs rázkódik, mint az ember akkor szokott, ha fázik, ha föl van indulva, ha Szeret, ha ópiumot szitt, ka epileptikus, ha alkoholos, szóval ha extázisbán van. A charlestonozó mesterségesen berázza magát ebbe a fölindulásba, amely azután automatikusan fog és folytatódik- Uram, a charleslonnál ez a reszketés a lényeg, a láb csak segédhadosz- lop, a kéz független egyensúlyozó rúd. És látta a nyakat? Ezt a merevedő, látóit, megfeszült testrészt charleston közben? Nos, a fejjel együtt a nyak a leginkább azt bizonyító testrész, hogy az érzékcsiklandozö extázis egy kezdetleges, a beesési küszöb határán lévő formájáról van szó a charleslonnál. Az ideggörcsök merevsége ez, annak a pillanatnak testmerevedése és öntudatlanná válása, amikor az extázis belső bizsergése diadalmaskodik rajtunk, egyetlen belső rázás a test — és a világ akár elmúlhat. Egészen jó charleston szekértő volt, aki igy beszélt. Elemzéseiből a következőket mertem következtetni: mindig az a, táncabb tánc, — mondjuk a tánc érzékmeglengetö értelmében, — amely nem szép szabályos körforgásokból áll, hanem amely főleg egy helyben bohyoló- : dik le (vagy legalább is lehet táncolni), meri ' ez az egyedül és egy helyben való táncolható- . ság a belső extázis jelenlétének bizonyítéka. ; Ez már nem társadalmi testmozgás. Kevés köze van a sociétéhez. A páros táncok és a páros táncok maximuma: a francia négyes az érint- * kezésre vannak berendezve sami erotika bennük, az nem a táncban van, hanem magában az \ érintkezésben s igy azután egy-lcét ilyen páros táncból egyszerű disznőság is lehet, mini - ahogy az öreg és szellemes Metternich herceg- : nö egyik ismert és találó megjegyzése jelzi, j — de hiába, itt a tánc csak jogcím, vagy oz érintkezésre, vagy egyszerűen csak a beszél-. í gelésre, a találkozásra, — néha csak a házasságkötésre. Egy kis tété á tété ez a sok páros tánc, egy kis szerelem, semmi más. Ámde a charleston. Dekadens, önálló;, \ független forma. Őstánc, vagy végtánc, prímé - tiv tánc, vagy tülrafinált tánc, ahogy akarjuk, hisz a végletek találkoznak, a körforgásnál a' vég összeér a kezdettel és a történelemben —| ? miként a legdekadensebb korok hirtelen a lég. misztikusabban primitív korokba csapnak át\ — a tudatos tökéletesség ott áll az ösztönös fö-j kéietesség mellett. — Valljuk be, a charleston [ egyik pándántja épp nálunk, magyaroknál van\ meg. A csárdás is egyedül-tánc s Európa sze- r- rint a csárdás is „rendkívül temperamentumos^, mi tudjuk: extatikus s éppen ez az extázisba rázás, amely az órákig tartó vad, titokzatos, mágikus csárdásozásban van meg, ez a vagyonokat elúsztató, néha gazemberré tevő, átkozott, tiszta szenvedély, mely érthe- 1 tetten volt eddig a nyugatiak elölt — ugyanolyan belső tánc, mint a charleston. A csárdás és a csár-leszton rokonok a belső jelentőségben. Éppen csak, hogy a fehér ember nem tőlünk, hanem a négerektől vette át ezt az ex- | tázisba rázót, átvette, amikor esedékes volt, amikor végképpen kellett az ópium s amikor ; az erotika tul-bukott már az egyszerű érintke- \ zés erotikáján, amikor már extázis kellett, magányos mámor, mágia, nem misztika, azaz nem ( j misztikus vonzás, hanem mágikus lélek egye-a | dülség, nos, amikor a drótos táviró már se kon-) ; nai lett és drótnélküli kellett, érintkezésnél-1 ; kuli, mindenben drótnélküli. A négerek okosak, dekadensek, primtti- ‘ vek, Afrika meleg napja mágiát sütött beléjük, * ők tudták, mi az egyediiltáncolás, a berakás táncának titka, mennyivel érzékcsiklando- sóbb az és hová vezet, tudták, hogy lehet ópiumot szívni őpiumtílalom idején, — ó hiú cs okos Európa, végre elérkeztünk oda, ahol a tzerecsenek vannak! Vitus tánc, tűz körül lejtett ivaréi tánc, hipnotizáló őrület, mágia, egyedül tánc, két táncoló láb, amely nem tud ’ állni, megbontott, örök, halálig tartó elátkoz ti táncmulatság, — tehát ennyire vagyunk már a káoszban — megérkeztünk! Mese időket élünk, halálidőket, kezdetidő kel. Minderre, amikor valakinek elmondtam, a következő feleletet kaptam: — Ó, a szegény fájvoklokkok kiforgató ja'?, 1 Micsoda mesét komponál maga az öliöl-hcüg I táncból? Én megmondom mi a charleston: a j fiatalok bosszúja az öregeken. Ezt csinálja [ utánunk valaki, ha potrohos. Ezt csinálja utánunk a százhusskilós Wájszné- Kedves újságíró ur, maga tudja, hogy a világ a háborúban elsikkadt fiatalságát éli, modern infanlilizinus van, a pubertás konstanssá vált — és egyszerű: a háborúban a hálpl volt a divat, most hát a fiatalság, a szülét ésutáni boldog kor — gyerekkor van: az öregek fiatalosan akarnak élni, látni fogja, még divatba jön a felnőtt emberek Miulgombolós nadrágja és az öregek is táncolni akarnak. Mi igazi fiatalok tiltakoztunk s patentét kértünk a aharlestonra. Itt megmutatja, aki igazán fiatal és nem csal. - éppen ezek a független fesimozdulafok és belső rázá-sok: ezt csinálják utánunk a, hazug-fiatalok, a feszült, nehéz tagnak, a szívbaj =sok, a májbajosok, a kötvényesek és az ér elme- szesédesesek, hát utánunk csinálják? Hát persze. És akkor mi jön? Nancy! Néhányan elájulnák. Nem bírják és kidőlnek. Egyszerű > port az egész és a kendikeppeltek kiválnak. Mágiáról beszél? Középkori tánc-őrületről? Szó sincs róla, csak kidobjuk magunk közül a- átfuttatokat, A charleston az erő, a fiatalság iMSsermannvizs gálata. Ennyi józanság sem nyugtatott meg. Mert ha Nancy csak próba volt és sport, akkor miért vettek részt benne a pikolók, a pincérek és a, szobaasszonyok? Akkor mért oszlatta- föl — másnap délután! — a rendőrség a gyülekezetét? Ha akarom, ezek az utóbbi kérdések nagyobb problémák előttem, mintha- ad hallottam volna, hogy a feloszlató rendőrséget is megbüvölte a CHARLESTON és a rendőr táncra perdült, táncolt — soká — soká — ö— vökre — le — le — mint. hajdan — a pok- | Jókig. Szvatkó Pál. xx Nincs ai a* izgalmas regény, fantasztikus film, amely felérne a Brekin vonzó előadásival I 1 '' ........— ...................... I - I .... -■■n -Ti nini-................................ Ala píl-rti 5796. Alapítva 17%. Horn Lajos utóda, Banská Bystrica SzTovenszkó lagrígibb is legmoder. KSKsiésrelfa, • csiszol!* ffayaefa, rebbtlbar«*dezsttköipargfárt«lepa “ | hotaoksagárrécl* villám far BreL j MOvészles kivitelű síremlékek Márvány-filabástrom ernyők ! ... . . , , _ , , í utszéh keresztek, kőszobrok és csillárok, egyszerű, sima, . . , _ , minden Köriemben* valamint művészies szobrász __ dís zítésekkel ellátva, selyem Bűtormárványiapok, zsinór felszereléssel, nyugodt — fényhatásuk folytán a jelen- Kapcsoló táblák, kor legelegánsabb és légelőkelőbb világitöt. Ip.reiüvtaeB munkák, irószerkészletek, óratokok, • • ^^ s hamutartók, szobor állványok síu [ stb. márványból Kérjen árjegyzéket. I Kéder- árajánlatot
