Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)
1927-02-11 / 34. (1368.) szám
1987 február 11, pániek. hogy nincs meg az a szero, am°ly vele, mint hivatalos közeggel és a földmivslő néppel a szorosabb kapcsolatot megteremtené. Ezen kapcsolat létesítésére az érdekvédelmi szervek szolgálnak. A régi magyar gazdasági felügyelők is csak ott tudtak figyelemre méltó működést felmutatni, ahol szorosan együtt dolgoztak a gazdasági egyesületekkel. Ha végül figyelembe vesszük, hogy a szervezetien és érdekvédelem nélkül álló szlovenszkói gazdatársadalommal szemben ott éli a szervezett nagyipar, a szervezett kereskedelem, mely ma talán szintén sínyli a jelenlegi súlyos gazdasági helyzetet, de semmi esetre sem annyira, hogy erős ezervezeÜBégét a gazdatársadalom szervezetlenségével szemben a maga javára előnyösen ki ne használná, — elég iegyen itt a cukorgyárak és mü- trágya-kartell törekvéseire és az elért sikerekre rámutatnom, — akkor a maga teljes meztelenségében elém tárul az a szomorú kép. mely Szlo- venszkó mezőgazdaságát mai helyzetében feltünteti. Szükségesnek tartottam ezen helyzetképet nagy vonásokban felrajzolni, mert úgy gondolom, hegy önnek ismerete után tisztábban látjuk a teendőket, melyek hivatva volnának az eddigi mulasztásokat pótolni s az itteni mezőgazdaság kátyúba jutott szekerét a haladás útjára terelni. A mezőgazdasági érdekképviseletnek két feladata van. Az egyik: ellátni a tulajdon^ képpeni érdekvédelmet közgazdasági vonatkozásokban, a másik: elősegíteni a mezőgazdaság fejlesztéséi a gyakorlatban. Ezt a két feladatkört kell betölteni minden érdekképviseleti szervnek, akár társadalmi, akár törvényhozási utón legyen ic az megszervezve. — Felmerül a kérdés, melyik szervezet tud ezen célnak jobban megfelelni? A társadalmi szervezetek, a gazdasági egyesületek szabadtársulás, a tagok önkéntes belépése folytán jönnek létre és a miniszter által jóváhagyott alapszabályok szerint, működnek. A törvényhozási utón alkotott érdekképviseleti szerv, — mondjuk mezőgazdasági kamara, —• a törvény által biztosított jogánál fogva érdekkörélje vonja a földmiveléssel és gazdasággal foglalkozó összlakosságot, tekintet nélkül a birtok nagyságára és bevételeit legfőképp a törvény által előirt kamarai illeték képezi, de államsegélyekből és vállalataiból is lehet bevétele. Amint bevezetésemben előadtam, a háború után bekövetkezett átalakulás az itteni magyar gazdasági egyesületeket megsemmisítette. Kérdés, lehet-e a romokon gyorson uj épületeket emelni akkor, mikor egyes helyeken még a romok sincsenek eltakarítva? Véleményem szerint uj gazdasági egyesületek szervezése nem volna könnyű dolog, az amúgy is sok teherrel sújtott gazdaközönség széles rétegeit nagyon bajos volna önkéntes tagdíjfizetésre rábírni. A magyar gazdaközönség különben is nehezen mozgatható meg szervezetekbe való tömörítésre, bár nem kétlem, hogy hosszú kitartó munka itt is meghozná a kívánt eredményt. Várhatunk-e azonban mi addig? Nemi Ha nem várhatunk, sürgősen meg kell tenni a lépéseket az iránt, hogy a mezőgazdasági érdekképviselet egy helyesen megalapozott törvénnyel léptessék életbe. Ezért a mai alkalommal a mező- gazdasági kamarának ismertetésével kívánok részletesebben foglalkozni, megjelölvén azon követeléseinket, amelyeket az esetleges kamarai törvény- javaslattal fel kell állítanunk. A törvényhozásilag megszervezett érdekképviselet a müveit nyugati államokban nem nj keletű, Franciaországban már a múlt század SO—40-es éveiben életbelépték a mezőgazdasági kamarák. Németországban, Bréma állam, az ötvenes években foglalkozás szerint csoportosította lakosságát, külön kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági kamarákban. Németországban azonban a törvényhozási utón megalkotott érdekképviselet fokozottabb megvalósítása az 1891. évben kezdődik, amikor Poroszország megalkotta a mezőgazdasági kamarákról szóló törvényt. Azóta már az összes nemet szövetséges államok felállították a mezőgazdasági kamarákat. A porosz kormányt a mezőgazdasági kamarák felállítására az késztette, hogy a gazdák részvóllensége folytán a. gazdasági egyesületek tétlenségre voltak kárhoztatva, költségeiket nem voltak képesek fedezni # állandóan államsegélyt koldultak s ez már oly mérveket öltött, hogy megalázó volt az egész gazdaközönségre. A kamarai Intézmény életbelépése előtt tehát Németországban eem volt valami ideális gazdatársadalmi élet. A mezőgazdasági kamarák óriási átalakulási végeztéi Németország mizögáóságában. A termelésátlagok megkétszereződlek,, az állattenyésztés hihetetlen mértékben fellendüli, a gazdasági egyesületek megerősödtek és megszaporodtak. Németországban a törvényhozási utón megalkotott mezőgazdasági érdekvMelem nincs egyöntetűen megszervezve. Az érdekképviselet általár nosságbau a kamarai rendszer jegyében áll, bár ez alól is van kivétel. Spanyoínátha, Influenza, kököoés és Astlima biztos ellenszere PULMOLAC <K& 15.-) Kérderze meg háziorvosát Kapható minden gyógytárban — Fölerakah Vörös Rák gyósylár, Bís^slava „Túl sok az ipar az utódállamokban" — állapítja meg a londoni Anglo-lnterna- tional Bank jelentése London, február 10. (A P. M. H. londoni levelezőjétől.) Az Anglo- Internafional Bank, amely az Angol-Osztrák bank megr-zünése után átvette ezen utóbbi intézet olasz- országi, magyarországi és romániai üzleteit, legújabb jelentésében részletesen tárgyalja a dunai utódállamok gazdasági helyzetét A jelentés megállapítja, hogy az utódállamokban a politikai konszolidáció jelentős lépésekkel haladt előre az utolsó esztendőben, az állami financiák az összes dunai államokban rendbe jöttek, a magángazdaság azonban igen rossz helyzetben van a tartós krízis következtében. Az elmúlt évi kereskedelmi mérlegek azt bizonyítják, hogy az államháztartás meggyógyulása az utódállamokban nem hoztak magával a magángazdaság helyzetének javulását, ellenkezőleg, bebizonyosodott, hogy az államháztartás rccJfc-ejövetale újabb megterheléseket jelent a. magángazdaságra. A gazdasági bajok nagy része a háború utáni krízisekkel függ Össze, amely egész Európát, Angliát is beleértve, egyaránt sújtja. Ha azonsai erí a tényt el is fogadjuk, mégis meg kell állapítanunk, hogy Kczépeurópa legnagyobb baja az a szerencsétlen gazdaságpolitika, amelyet az összes dunai államok a háború befejezése óla folytatnak 38 amely abban áll, hogy mindegyik állam önmagát akarja ellátni ivari termékekkel. Ez az elzárkózást politika azzal az eredménnyel járt, hogy minden állam olyan ipar fejlődött ki, amelynek semmi létjogosultsága nincsen. Ennek következtében Középeurőpa tulinduszi rializálódott és az utódállamoknak túlságosan sok bankjuk vaD. A kép még tisztább lesz, ha szemünk előtt tartjuk, hogy azt a területet, amely az osztrák-ma gyár monarchia idején egységes gazdasági terület volt, ma zárt sorompók osztják kisebb részekre. Az egyes államok abnormálisán magas vámokkal zárják el területeiket. Ha figyelembe vesszük azt, hogy minden országban a bauknk és a gyárak roppant módon elszaporodtak, amig a lakosság száma alig változott, úgy a gazdasági krízis okai világosan állanak előttünk. Jugoszlávia 1919 óta például 347 uj gyárat hivott életre. Romániában ugyanezen idő alatt 1093 uj gyár alakult. Magyarországon egyetlen év alatt (1922-től 1923-ig) 271 uj gyárat építettek. Hasonló a helyzet Ausztriában és CsehszlováJciában. Az ipari vállalkozások javarésze a kormányok támogatása ellenére is életképtelennek bizonyult és a magas; védvámok sem tudták megakadályozni a gyárak összeomlását. Azok a bankok, amelyek ezeket az ipartelepeket financirozták, fizetésképtelenek lettek, vagy pedig a kormányok pénzével, mesterségesen tengetik életüket. Világos, hogy az egészségtelen ipartelepeknek és bankoknak el kell tünniök, hogy a gazdasági viszonyok javulása beköveíkezhessék. Az ipar helyzete amúgy is rosszabbodott a magas adók, a nagy szá’litási költségek és a megnövebedett szociális terhek következtében. Ezek a jelenségek kétségkívül arra vezethetők vissza, hogy az uj államok abban a hitben élnek, miszerint Rómájukat egy nap alatt építhetik fel. Az előkelő angol nagybank érdekes jelentése ezeknek kifejtése után megállapítja, hogy egyes jelek szerint a dunai államok felelős tényezői már belátják a jelenlegi állapotok tarthatatlanságát A jelentés igen fontosnak tartja a. nemzetközi kartellek rendszerének kiépítését, mivel ez hatékonyan megakadályozhatja az egészségtelen fulin- dusztrializálődást. Kereskedelmi szerződési tárgyalások Németországgal. — Uj nehézségek Svájccal? — Á finn-csehszlovák szerződés megkötés előtt. Tegnap folytatták Németországgal a kereskedelmi szerződési tárgyalásokat. A tárgyalásig programon a német vegyi ipar néhány utólagos kívánsága áll és ma térnek át a textiltárgyalásokra, valamint az engedélyezési eljárás és elsősorban a forgalmú tárgyalások szövegrészére. Az engedélyezési eljárás kérdése kedvező stádiumban van, mert az illetékes csehszlovák faktorok megegyeznek abban, hogy az engedélyezési eljárás leépítését meg kell kezdeni, A tárgyalások a jövő hétig fognak tartani é3 rövid szünet után a jövő hónap elején Berlinben folytatni fogják őket, hogy a vámtar Itália kérdéseket szabályozzák. — A Züricher Zeitung jelentése szerint a svájci birodalmi tanács a svájci csehszlovák kereskedelmi szerződési tárgyalásokkal foglalkozott és a lap jelentése szerint a tárgyalások legvitásabb pontját a hímzések vámtarifáinak kérdésében látják. A birodalmi tanács a csehszlovák javaslatokat elfogadhatatlanoknak tartja. A lap ehhez azt jegyzi meg, hogy a következményekért Csehszlovákia viseli a felelősséget, mert Svájc elment az engedékenység legvégsőbb határáig. Tudomásunk szerint a lap eme beállítása nern felel meg a tényeknek, mert bár a tárgyalások során a himzési vámok kérdése nehézségeket okozott, azonban a nehézségeket sikerült elhárítani. De komolyabb ellentétek adódtak az engedélyezési eljárás kérdésénél, mert Svájc azt követelte, hogy Csehszlovákia ezt a rendszert teljesen szüntesse meg és ezért tudták a tárgyalásokat csak most folytatni, mert a csehszlovák illetékes faktorok előbb intern tárgyalásokat folytattak az engedélyezési eljárás leépítéséről. — A Finnországgal folytatott diplomáciai tárgyalások, amelyek egy kereskedelmi szerződés megkötését célozzák, annyira előrehaladtak, hogy Helsing- forsban a közeli napokban alá fogják irui a szerződést. Tárgyalásik a répa áráról. Tegnap folyatták a répa árának az uj kampány számára való szabályozását célzó 'tárgyalásokat A cukorgyárak megbízót fai a központi szövetség (Jedno'a) delegátusaival megegyeztek és a répotermelőkkel, valamint a katolikus répatermelők országos szövetségének megbízottá ival tárgyalásokat folytattak, amelyeken a répa árúnak defimtiv ezalbályoaásd- hoz mindkét részről hozzászóltak. Végleges megoldást még mindig nem sikerült létesiteta. Elhatározták, hogy egy külön bizottságot aibakitanaik, amelynek az lesz a feladata, hogy számadatokkal aláftájmasztotí javaslatot dolgozzon ki a következő plenáris ülés tárgyalási anyagául. A bizottság holnap tartja meg első Ülését. Nem adóztatják meg a gabonatőzsdei forgalmat Magyarországon. Budapestről jelentik: A képviselőhöz pénzügyi bizottságának kedd délután tartott ülésén sor került az adóenyihtaésről szóló törvényjavaslat 82. szakaszára, amely tudvalévőén a törvényjavaslat eredeti szövege szerint adó alá vonná a tőzsdei gabonaforgalmat. A bizr’húg ülésén Hegedűs Kálmán a szakasz kiegészitiésót javasolta abból a célból, bogv tiszta helyzetet teremtsen. Nemceak a tőzsdének, de a gazdáié riadalomnak is érdeke, hogy a búza és a rozs után a tőzsdei forgalomban még mérsékelt forgalmi adót se ketlien fizetni Javaslatával meg akarja kiméin! a közönséget az adóbríbtaifók esetleges tévedései, vagy túlkapásai, ellen. Búd János pénzügyminiszter hozzájárult a pótláshoz. Ezzel tehát minden veszedelem elmúlt a gabonatőzsde felől és a tőzsdei kötéseket nem lehet megadóztatni. Gazdasági hírek az utódállamokból. A villamossági részvények januárban nemcsaik Magyarországon, hanem Ausztriáiban is erőteljes áremelkedést értek el. A legújabb tőzsdeindex ezeknél a •papíroknál 25.3%-os drágulást mutat. Második helyen 19H %-os .januári árnyereséggel az építőipari részvények állanak. — A lengyelországi pet- roleunnexport fin ámított áruban és félgyártmányokban tavaly közel félmillió tonnára rúgott A legnagyobb fogyasztóterület 103.900 tonnával Csehszlovákia volt. — A bécsi Kompass-banknál legutóbb svájci és amerikai tőkecsoport vállalt érdekeltséget. és ennek során 125.000 darab részvényt vett át. A dnnaszerdalielyi villany telepet üzembe helyezték. Dunaszerdahelyről jelentik: A Nyugfateztovensakói Víllatmoísségi R'ésmiénylérsaság által bevezetett villanyvilágítást február 9-én vette át hivatalosan a község. A bevezetés 400.000 koronába került és 30 évi időtartamra szók Erősen esett a Tas ára a nemzetközi vaspóa- eon. Az angol fehérplébárak február elején ládánként átlag 2 elhiillinggel olcsóbbodtak. Az angol ferromangáu ára 16,5 shillingről 16 shillingre esett. A többi áru ára is csökkenő irányzatot mulat és mig a német müvek áraikat átlag 1—2 shillinggel szállították le, a belgák tonnánként 3 eüúEimggei olcsóbbak. Mivel a gyárak foglalkoztatása még igy is sok kívánnivalót hagy tótra, több pkíbbenger- mü az ötnapos munkahetet vezette be. ,/TfeA<I>feKL;. + Szilárd a prágai érték tőzsde. Az ipari részvények piacán- emelkedtek: Berg és Hűtlen 75, Nordbaiin. 70, Északcseüi Szén 55, Königöhofi 45, Cseh—Morva 35, Prágai Vas 32, Sóin 27, Dux— Bodenbaehi és Cseh Cukor 18, Pozsonyi Kábel 16, Cseh Kereskedelmi 15. Aussigi Vegyi, Schellier, Budveisi Sör 10, Kolini Trágya 8, Pokli 7t Aussigi Finomító, Nyugat cseh Szén és Krizáik 5, Skoda, Danök 4 koronával. Estek: Brünui Sör lo, Rting- boffeT, Prágai Malmok 10, Deli, Tejipar és Svető- var 5 és Egyesült Gyapjú 2 koronával. A bankpiacon Agrárai 6, Slovendká 3 és Cseh Unió 1 koronával emelkedtek. A beruházási piacon emelkedő volt az árirányzat. Az exótapiae forgalma élénk volt s az árirányzat szintén emelkedő. + A prágai devizapiacon Pár is 0.125, Miűámó 1.875, .Madrid 3, Bukarest 1.125 koronával emelkedtek, Brüsszel 0.875 és Varsó 0.50 K-vul esett. + Tartott a prágai cukorpiac. Nyensárujegy- zés Auesig loko és kikötő 230. + A prágai sertéspiacra 626 darab sertést hajtottak fel. Ebből 71 szlovenszkói 10.10, £0 lengyel sertést. 116 jugoszláv sertést, 58 magyar hízót 10.20— 10.30, 150 jugoszláv hízót 10.25—10.40, 151 román hízót 9.80—10.40 K A piac lé tógátotteága kicsiny volt.-f A pozsonyi terménytőzsdén buzetbaa szilárd irányzat uralkodott. Egyéb áru csak lényegtelenül változott A következő jegyzések történtek: Búza. 229—231, jugoszláv 198—199, magyar és jugoszláv 195—196, rozs 203—204, arb 50—58, fehér bab 108 —118, nyári bükköny 165-172, sárga burgonya 75—78, fehér 65— 70, Wcltmann-burgony®, szortírozott, 50—55, 2. számú búzaliszt 325—335, korpa 98. + A havTiú gyapjú piacon a február—júliusi árut 16.90-nel jegyezték.-f A mai budapesti terménytőzsde irányzata — ottani szerkesztenünk telefon jelentése szerint — élénkebb üzletforgaiom mellett tartott volt A következő árakat jegyezték: Tissa vidéki búza 34.20— 34.60. egyéb 3&40-038.0. rozs 26.99-27. árpa 21.80—22.30, zab 20.40—80.60, köles 15.50— 15.60, korpa 15.40—15.50 pergő. + Nyugodt a budapesti érteit tőzsde A spekuláció részvétlensége következtében nagy üzletfélen ség uralkodott- Úgy a forgalom, mint az árfolyamhullámzás igen szült keretek között mozgok Ganz-villanypaipirak iránt mutatkozott főképpen érdeklődés. Ez a pnpir, valamint Magyar—01a«5z Bank 3—4 pengővel emelkedtek. A lemorzsolódás Általában Jó—1 pengőt tett ki, csak Ganz—Danubius és Fegyver veszteitek 3—4 pengőt. A tőzsde üzletiden ül zárult. Egyes, a csehszlovák távirati iroda jelentésében nem foglalt értékek közül a Moktár 80, Pestszentlőrinci 10.90, Részvénykor 99, Magyar Nemzeti Bank 217, Ingatlanbank 116 pengős árfolyamot ért el.-f Részben szilárd a bécsi értéktőzsde. A realizációk okozta árfolyamesések szűk keretek között mozogtak. Röviddel tőasdenyitás után etagnáció állott be, de egyes értékek árfolyamaikat üveg tudták javítani. Korlátban fedezetekre vegyi, vas-, montán- és cukorértékek emelkedtek.-f Kedvfcelen a berlini értéktőzsde. A legtöbb piac értékei 4—6 %-ot vesztettek. Egész tőzsdezárlatig az árhullámzás erős volt és az u ló tőzsde 1— 2 % -ig szilárdult meg. 4- Tartott a berlini terménytőzsde. A következő arakat jegyezték: Busa 264—268, rozs 245— 348, árpa 215—243, zab 180—199, tengeri 187—.ISO, búzaliszt 35—87.50, rozsliszt 34—36,25, buzuko-rpa 15.50, rozskorpa 15.10—15.25, Viktória-borsó 5C— 66, kis ehető borsó 33—36, tekanménybonsó 32— 35, bükköny 24—24.50, repcepogácsa 10—16.10, leopogáesa 20.70—21, ezárazroelet 1135—11.70, burgonya 29,20—29.00. + ,Tartott az amerikai gabonapiac. A liverpooli tőzsde jól tartott árfolyamokkal zárait és az amerikai piacokon eem fordultak elő lényegesebb árelfolódásck. Coíkágóbnn csupán a későbbi szállítású búza drágult meg nagyobb mértékben, ónig a májusi batáridő nagyjában véve változatlan maradt. Winnipegben az átlagos árjavulás H oent. Rozs ée tafearmányciikkek teljesen változatlanok. — Ctúkágó. Búza májusra 14488, júliusra 131.37, szeptemberre 133.25, Tengeri májusra 81.21, júliusra 84.75. Zab TnájusrS 47, júliusra 47.87. Rozs májusra 107.63, júliusra 104.63. — Winnipeg. Bum májusra 13888, juliuwa 187.25, októberre 128.63. Zab májusra 58.12, . jmMimsra 66.75. — Edverpoel. Bum márciusra 10 sh 6 d, májusra 10 sh 2.37 d, júliusra 10 eh 2.88 d. — Newyork. Búza II. red win- fer 152, II. hard winter 159, II. mdxed dumán 160, I. nortíhem Manitoba 16457. Rozs 118. Takarmányárpa 87. Tengeri 89.88. Búzaliszt 675—710. _____ 9 A prágai értéktőzsde árfolyamai: U/10 II/» 1923. évi kincstári utalvány ——.— 192-1, évi kincstári utalvány —.— —— Nyereménykölcsön............. 98.— 98 — 6%-os beruházási kölcsön . 99.25 6%-OS lisztkölcsött. . , . . , C8.36 98,85 6°/{.-os Államköcsön.............. 99.- 97 90 Morva orsz. -köles. 1911. 4’/»% 85.25 85.75 Morva orsz. -köles 1917. 5*o • 88 50 89 28 Prága város 1Ö13. köles. 5®» Prága vá-os 1919. köles. 4 % "*•- ?í60 Brünu város 1921. kölcs.60,o 99— 99.— Pozsony város 1910. köles. 4 8/c 7180 .— Prága városi takrpt, 4 % . . 87-60 87.50 Csl. vörös kereszt sorsjegy . 87.50 37üO Magy. 5 frtos vörös kereszt. — •— — Magy. jelzálog sorsjegy . . Budapesti Bazilika sorsjegy — •— Agrárbank........................... — •Cs eh Union Bank................. 857^- íöo so Le szémitöló ............................ 305.60 :i05.50 Cs eh Iparbank................... 300.50 "00,60 Pr ágrú Hitelbank................. S4G.60 (>40.50 Sz lovák Bank........................ US - Ü9.60 Zi vnostenska ........ 879.50 379.— Angol.-Cslov. Bank..... —- S.bO Osztrák hitei.................... . 70.75 76.25 Bé csi Union Bank.............. - — ;jg.— Wi ener Bankv........................ 56.60 ■ e.flo Ju goslovenska-bank .... 62.26 62.12 Nordbahn.............................. 492'!. - e:o — Cs eh cukor.................... 1080.- '.052.60 Ho rvát cukor........................ 308.- 201.Ko lini műtrágya................. 498.- 438.— Ko lini kévé........................... Ko íini petróleum................. .— Ko lini szesz........................... 1780.- 1770,— Te jipar r.-k ........................... 1295.- 135.— El ső pilseni sörgyár .... 2710. — S7:o.— Brettfeld-Danök................. <67.- <03.La urin és Klement..... —.— — .— RingholTer........................... 725.-- 735.Ose n északi szón ...... 2080.— Í875.— Cseh nyugati Bzén.............. 886. 881.— Al pine..................................... Slt&O 210.Po lái ......................................... 602.- 555.— Pr ágai vasipar.........................1220.- 1187.50 Bk oda..................................... 722.- 7 ja. — Po zsonyi kábel..................... 1585.— 1567 S0 Inwald . .................................. 245.— £4150 A prágai tőzsde deviíajegvzései: Február 10. Február 9. Pénz Áru Pénz Áru Amsterdam „ . 1348.50 1354 50 1347 ’ő 2853 75 SerIin................ 793.10 802.10 79S'iO !0 Zü rich................ 648.50 651.50 648.EO 65? 50 Or íoiühristiania) 865.— £69.— 668— .'72_ Ko penhageu . . 8S7.50 901.50 897 50 f Cl'DO Stockholm . . . 8S8.50 902.50 899 50 103 50 Mailand .... 145.67'/, 147.07'/, 143 80 taf 'O Paris................ 132.52'/, 133.72'/, 132.40 1r? sg Lo ndon .... 158.20 1Ö4.40 1S3.20 16440 New York Gabié 33.61'/, 33.51'/, 33.51 r "? s? <1 Brüssei .... 46775 470.75 ' 468.62’,2V c?i4 Madrid .... 565.50 £68.50 562.50 56h.5Ő ’ Belgrad .... 69.20 59.70 59.20 59.70 Sofxa ................ 24.30 24.60 24.30 ta.60 Ko nstantinopel 17.65 17.95 17 55 17.051 Wien................ 474.87% 477.87% 475— 02. Wa rsehau . . . 073.— £79.— 373.50 1.73.50 Budapest . . . i£90.~ 693.— 689.87'/, 6S2'37% Buenos Aires . 13S4.5G 1400.50 1357.— 14ö*>. - • Holsingfors , , 84.55 85,05 84,55 £505 Riga ...... 647.60 650.50 647.5C 050Í501 Rio de Janeiro. 399.50 402.50 393.50 401.50* Montevideo . . 34 30 34.70 34 30 34.70* Alexandria. . . 167.80 169.20 lc-7.30 169.20* Athén.................... 45.45 46.05 45.45 46.C5* Bukarest . . . 18.90 19.SC 18 77‘A 19.17% Kowno , .... 319.— S21.— 319.— 321.—1 Lissabon .... 170.30 171.70 170.30 171.70* Révai.................... 8.90 9.10 8.90 9.10* Mo ntreal. . . . 35.57'/, 38 87'/, £3.57". taS7'/,* Prága, február 10. Valuták: Holland 1847.50német 79Ő.75 belga 468 svájci 648-50 norvég 864 dán 807 angol 163-20 spanyol 565.50 olasz 146.30 amerikai 33.43 francia 133.90 svéd 868^ jugoszlév 58Á/2.50 magyar 589^25 román 18.70 török 1655 bolgár 22.85 lengyel 374,50 otíZtrák 472.87^0.
