Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)
1927-02-11 / 34. (1368.) szám
Egy idegbeteg fogorvos szörnyű családirtása Párisban MGyilkoltam, mert az anyám nem szeretett" — Hondoux doktor vacsora közben lelőtte sógorát és unokafivérét — A Prágai Magyar Hirlap rrmmkatá reálól — Páris, február 10. Anya ée fiú állót tök egymással szemben és a család másik két tagja esett áldozatul annak a véres Lengéd iának, amely tegnap zajlott le a Rue Tr izééinek egyik házában. És ha az ember csak az ónját hallja, a családtagokat és a többi tanukat, akikor elvetemedett gazembernek tartja a gyilkost, Didier Pascal Houdouxt, a 80 éves párisi fogorvost, aki s ógo iának és unokaifi vénének meggyilkolásában csak azt a tettet követte el, amelybe sötét hajlamai, bestiális kegyetlensége már kora Sifjueágától kezdve predesztinálták. De ha a jól- ffósült, angolbajuszru, ijedtarcu Houdoux dr. adja elő védekezését, úgy egyszerre megváltozik a kép és ha a fogorvos szörnyű bűnét semmi sem enyhítheti, de legalább emberivé válik alakja. A bűntény lefolyását mind a két részről egyformán adják elő, csak az előzmény ele térnek el lényegesen egymástól. A gyilkos anyja ás a rokonok, ismerősök egyet hangoztatnak. A szadista A korán özvegyen maradt Hondoux asszony a legnagyobb nélkülözések árán taníttatta, neveltette. A fiú álalndóan gondokat okozott a családjának különös hajlama!vaL Tízéves korában abban .talált élvezetet, hogy összefogdosta a kóbor ebeket és felakasztotta őket az ajtókillnesre. Gyermekkorától anyjának és nővérének kínzásában, találta őrömét. 1924-<ben kapóit diplomát Houdoux. Miután Bern volt pénze arra, hogy önállósítsa magát, továbbra is anyja házában maradt Az egyik szobát (berendezték rendelőnek és a jóm égjél enésü fiatal fcgoivoshoz elég szép számban jártak a betegek. A njmgodt és békés polgári életnek minden előfeltétele adva volt A fiú és anya közölt azonban tovább folyt a rettenetes küzdelem. Miért? Erre senki sem tud feleletet adni. A fiú csak újra és újra ugyanazt hangoztatja: — Az anyám nem szeretett. Az anya pedig zokogva vallja: — írnádlarn a gyermekemet, de ő gyűlölt* A rokonok beszélik, hogy két héttel ezelőtt véresre verte az anyját és hajánál fogva húzta át b szobákon. Az anyának el kellett menekülnie házából, mert attól félt, hogy gyermeke meggyilkolja. A „tiszta levegő" Néhány nap múlva visszatért, de nem bírta az egyediiltótet és addig könyörgött, mig végre lánya és veje beköltöztek a lakásba. Ez az esemény még jóban elkeseritette a fogorvost. Követelte anyjától, hegy utasítsa ki a házból nővérét es férjét- Az özvegy azonban most az egyszer nem engedelmeskedett. Jól tudta, hogy miért. — Akkor majd én gondoskodom róla, hogy itt tiszta legyen a levegő, — mondotta fenyegetöleg Houdoux dr. Néhány nappal a gyilkosság előtt összecsődi- iette a lakásba a környék könnyüvérü hölgyeit ós azok gavallérjait. Éjfélután, amikor a család már aludni tért, az előszobában bált rendezett* A család tagjai az izgalomtól remegve rontottak ki és heves szemrehányásokkal illették a doktort. — Mikor lesz vége ennek a komédiának? kérdezte sógora hevesen. — Legyetek nyugodtak, öt-hat napon belül wége lesz, — jegyezte meg gúnyosan a fogorvos. A szörnyű jóslat beteljesedett. Ettől az éjszakától kezdve a helyzet teljesen elmérgesedett. Nap-nap uíán majdnem telfieges- ségre került a sor a két férfi közt. A nőknek kellett közbevetniök magukat és felfogni az üléseket. Houdouxné most már nem a saját éleiét féltelte, hanem a lánya férjóét és ismét elindult könyörgő útjára, egjrik unokafivérét kérte fel, hogy néhány hétre költözzön hozzájuk. Houdoux éktelen dühre gerjedt ekkor. — Úgy?... Erősítéseket hozol a fiad ellen?... No majd meglátjuk, ki lesz erősebb, — mondotta. Eldördül a revolver Tegnap este fél tíz órakor vacsoránál ült a család. A i'iu nem volt otthon. A legjobb hangulat uralkodott. Egyszerre csak kitárul az ajtó és magából kikelve roníott be Houdoux dr. — Úgy látom, nagyon jól érzitek magatokat. Én felesleges vendég vagyok — kiáltotta. Ekkor szelíden inegszó'alt sógora, Mr. Bumns. — Nincs értelme, hogy izgasd magad. Elsején szépen kiköltözöl, keresünk megfelelő rendelői, felszereljük és nyugodtan élünk mindnyájan. A fogorvos ebben a pillanatban előrántotta revolverét. — Tehát mindnyájan összeesküdtetek anyámmal, hogy kiüldözzetek és tönkrelegyetek... Miközben ezeket a szavakat kiáltotta, máris lövöldözni kezdett. Mindjárt az első lövés talált és sógora vérbeborultan hullott le a székről. Néhány pillanat múlva kiezenvedett. A kút nő halál- rarémülten menekült a hálószobába és magukra zárták az ajtót. Az ekkor rnár teljesen tébolyodon benyomást keltő Houdoux először öklével próbálta bezúzni az ajtót s mikor látta, hogy ez nem sikerül, unokafivérének keresésére indult. A 28 éves fiatalember egy szekrény mögött keresett menedéket, de a doktor előráncigálta és közvetlen közelből lelőtte. Mikor véres tettét elvégezte, azt ajtóhoz ment, amely mögött a rémült asszonyok zokogtak; — No, most már itt maradhattok, — mondotta. — Ezzel vette a kabátját, kalapját és nyugodtan eltávozott. „Imádtam a fiamat...“ Alig tehetett néhány lépést, mert már jöttek vele szemben a rendőrök. A revolverlövések óriási riadalmat kelteitek és pillanatok alatt több száz főnyi tömeg verődött össze a ház előtt. A gyilkost kiragadták a rendőrök kezéből, íöldretapos-1 London, február 10. Az anglikán egyház híres „Prayer Book„- \ ja évszázadok óta igen nagy szerepet játszott az angol család vallásos életében. Az angol püspöki konferencia a busz évi előmunkálatok befejezésével most elhatározta, hogy a Prayer Boolc-ot alaposan megreformálja, hogy az a modem idők követelményeinek, elsősorban a nő megváltozott társadalmi helyzetének mindenbe megfeleljen. Az angol egyház vezető köreiben már húsz esztendeje hevps harcok, viták folynak ebben a kérdésben és a mostan tervezett reform világosan magán viseli a kompromisz- szumos megoldás jellegét, amely igyekszik az arglikán egyházban szereplő irányok mindegyikének eleget tenni. Canterbury és York érsekség püspökei és lelkészei hétfőn gyűltek össze nagy konferencia a Westininster-templomban és Canterbury érseke ezen a konferencián hozta az arglikán egyház nyilvánosságának tudtára a végrehajtott reformot. Még nem bizonyos, hogy a revízió egyház- jogi érvényességet is nyer, mert mielőtt végrehajtanák, úgy az alsóháznak, mint az egyetemes egyházi zsinatnak el kell azt fogadnia. Egy azonban bizonyos. Ha az 1662 óta változatlan Common Prayer Book reformja szankciót nyer, az egyesült királyság egyházi-vallásos élete a jövőben egészen más rítusok és formák között bontakozik ki, mint aminőt eddig az évszázados tradíció approbált. A v;la a leghevesebben a kommuniőnak beteg izeméi vek részére való kiszolgáltatása körül forgott. Ebben a kérdésben a lelkészség körében é' tizedek óta elkeserdett harc folyik és amint most a reformtervezetből kiderül, Newyork, február hő. Más ember, ha eléri a 80-ik év küszöbét, már nem is aggastyánnak, hanem újra gyermeknek számit. A 80 éves Edison Alva Tamásról legjobb barátja: Ford Henrik, azt mondta, hogy: „Edison még csak most van azon az utón, amely hatalmának csúcsára vezet". Ugyancsak Ford állapította meg erről az univerzális tehetségekkel és tudással megáldott emberről, hogy „a világ legrosszabb üzletembere". Edison Alva Tamás most ünnepli 80-ik születésnapját. Csak természetes, hogy ez alkalommal az egész müveit világ érdeklődéssel fordul a nagy feltaláló felé, akihez fogható zsenit még csak egyet ismer a világtörténelem: Leonardo da Vinci-t. ö azonban már a történelemé, mig Edison a ma embere, akit mindenki láthat, mindenki megcsodálhat, s akinek életéből mindenki tanulni szeretne. Edison büszke a maga életére és igen szívesen elmeséli mindama viszontagságokat, amelyeken valaha átesett. Iia beszélni kezd, mindig rapszóclikus mondatokban mondja el legkedvesebb emlékeit, nem is részletezhetné azokat, hiszen olyan gazdag emlékei vannak, hogy egy- nek-egynek a részletes leírása egész kötetekre rúgna. Az alábbiakban ismertetjük Edison „egész életrajzát", úgy, ahogyan azt ő szereti elmondani., Edison gyermekkora — Egész kisgyenn ek-koromban egyik bajból a másikba eslem. Csirkefogó voltam én is, de most azt mondják, hogy csinjeim inditóoka mindig a velem született kutatási vágy volt. Már kö- lyükkoromban is mindig kísérleteztem.. Azt mondják, még járni sem tudtam, amikor elkövettem az első kísérletet. Kint a csűrben felfedeztem egy fészket, amely tele volt kacsatojásokkal. Oda- mászlam, ráüitem a tojásokra és türelmesen vártam, hogy a kis kacsák majd kikelnek. A kotlás nem sikerült, mert édesanyáin bezavart a házba. Egyébként szerencse, hogy édesanyám tanítónő volt és neveltetésemet maga irányíthatta. Az ideták, ütlegelték és ha újabb erösités nem érkezik, menthetetlenül elpusztul. A súlyosan sebesült fogorvost csak a gyilkoság utáni napon hallgatták ki — Az anyám sohasem szeretett, — vallotta — ki akart üldözni a lakásból. Unokafivéreme; és sógoromat uszította rám. Amikor láttam, hogy mindnyájan szövetkeznek ellenem és mulalnak rajtam, nem birtam magammal, ölnöm kellett! A gyilkos után az áldozatok hozzátartozóit hallgatják ki. Súlyosabbnál súlyosabb vádak hangzanak el. De aztán az anyára került a sor, aki lehajtott fővel, zokogva mondja: — Imádtam a fiamat... ö nem szeretett. Jó fiú volt, csak szenvedélyes, elkeseredett, féktelen ember... Az anyának ez a védő, mentegető vallomása a legsúlyosabb vád a gyilkos fogorvos ellen. Hiszen minden szavából kiérzik, hogy még most is szereti gyilkos gyermekét, aki csak eggyel tudja menteni szörnyű bűnét: — Az anyáin nem szeretett..,. most sem történt végleges megoldás. Ellenben a reform véglegesen rendez olyan kérdéseket, amelyek az istentisztelet rendjére vonatkoznak. A re’trm tervezet már a bevezetőben megemlíti, hegy az anglikán egyház régóta fölismerte annak a társadalmi mozgalomnak jelentőségét, amely a női nemnek a fétfi nemmel való egyenjogúsítását kivívta az egyesült királyság területén. Enn~k a társadalmi fejlődésnek az egyházi esketés liturgiájában és formáiban is ki kell fejeződnie. Az angol rők előtt már régóta visszatetsző volt, hogy akkor, amikor a férfinemmel való egyenjogúságot kivívtak, amikor a parlament tagjaiul választhatók meg, az ékküvő alkalmával még mindig középkori formák szerint kell engedelmességet fogadnia a pap előtt férjének, Itt az egyházi értekezletnek meg kellett tennie azt a koncessziót, hogy az engedelmesség szót teljesen törölje a liturgiából. A reform azonban ebben a kérdésben sem járt el teljesen radikálisan, mert megengedi, hogy a házassági szertartást az eddigi rítus szerint végezzék, ha a felek azt úgy kívánják. A temetési szertartás rituáléja éppen ilyen átalakuláson megy keresztül. így egészen ttj halotti imádságokat vezetnek be. Végezetül a Payer Book-ot nyelvi tekintetben is megreformálják, amennyiben a különösen archaisztikus tónust egyes formulákból és imádságokból modern angolra változtatják. Hogy éppen az egyház az, amely a tradíciókhoz annyira ragaszkodó konzervatív Angliában mélyreható változtatásokat mer eszközölni, bizonyítja azt, hogy az anglikán egyházat a modernizmus szelleme hatotta át, amely az angol nép vallásosságának uj impulzusokat láván adni. généit ugyanis mindig félreismertek. Alig jártam két hónapig iskolába, amücor kicsaptak azzal, hogy „szellemileg korlátolt" vágyóit. Altkoriban nyilvánosan is szerepeltem: jálékközben felgyújtottam egy csűrt és ezért nyilvánosan megkor’oá- csoltak. — Anyám tanított, de az ő tanításai nem érdekeltek. Szerettem mindent alaposan megnézni és megtanulni. Ha valamilyen géphez hozzájulot- tam, azt bizonyosan elrontottam. Sokszor forogtam életveszélyben. Válogatás nélkül elolvastam mindent, ami a kezemügyébe akadt. Tiz éves voltam, amikor Newton „Princípiumok" cimü könjf- vét elolvastam. Ettől a könyvtől még a felnőttek is borzonganak, olyan sötét a nyelvezete. Én makacsul átböngésztem az egészet. Talán ennek a könyvnek köszönhetem, hogy megutáltam a matematikát. Később természetemmé is vált, hogy nem „számításokkal", hanem „kísérletekkel" jussak el céljaimhoz. Ifjúkori küzdőim ok — Tizenkét éves koromban megszöktem hazulról és rikkancs lettem. Tizenöt éves koromban újságot alapítottam. Jövedelmemből bőségesen segítettem édesanyámat is. Egy vasúti teherkocsiban volt a nyomda és a szerkesztőség. Egyszer foszforral kisérletezteifi, amitől leégett az egész ujságüzem. A tüzet eloltották, de nekem menekülnöm kellett és újságom, a „Weekly Héráid", megszűnt. — Ekkoriban építettem az első táviróvezeté- ket. Két macskát fogtam, ezeknek a derekára kőikét dróíszá’at kö'öttem. Amikor ez megvolt, elkezdtem erősen dörzsölni a macskák hátait. Ezeknek az eleven erőforrásoknak erőteljes proleslá- lása kényszerben arra, hogy rendes elemeket szerezzek be. így aztán meg is tanultam a távirato- zást. Ettől kezdve csak távirász voltam a ezzel a mesterséggel vándoroltam faluról-falura. Tudásomat és képességemet mindenütt elismerték, de akkoriban az volt a sorsom, hogy gyakran kellett egy-egy helyről menekülnöm. Anglia a jövőben máskép fog imádkozni A régi imakönyvet átalakítják — A „Common Prayer Book" reformját húsz évi előmunkálatok után végrehajtják 1027 február 11, péntek. Huison és rémségé — Minden szabadidőmet vagy a • könjrvtárak- ban töltöttem, vagy odahaza olvastam. Ezárt az'.án szolgálatkczben kellett aludnom. Hogy emiatt kellemetlenségeim ne legyenek, konstruáltam egy automatát, amely helyettem — az alvó távirász helyett — önműködően adta le az ellen őrző jeízé- seket. Egyszer olyan jelzést kellett volna továbbítanom, aminőre az automata nem volt berendezve. Aludtam ós igy, természetesen, a jelzés nem ment tovább. Emiatt két gyorsvonat majdnem összeütközött. Sürgősen elmenekültem Kanadából, ahol mindez történt és csak túl a határon éreztem magam biztonságban. Kísérletezések közben az Egyesült Államok területén is követtem el olyan dolgokat, amelyekért menekülnöm kellett. — Két vizalatti kábel szétromfco’ása alkalmával jöttem rá arra, hogy hogyan lehet egy veze'é- ken ide-oda táviratozni. Jutalmul a kábeltársacág- től, amelynek vasúti vonalai is voltak, szabadjegyet kaptam Bostonba. Bostonban a távirászolc megcsodálták azt a különleges gyorsirómódszert, amellyel én táviraíoz'am. — Az első szabadalmat 18G9-ben kaptam egy találmányomra, amely szavazógép volt. Washingtonban mutattam be ezt a készüléket. A kongresz-- szus elnöke szakértőkből álló bizottságot kü’dütt ki a szavazógép megvizsgálására. Ez a bizottság a következő javaslatot terjesztette a kongresszus elnöke elé: — Csodáljuk és bámuljuk ennek a gépnek a tökéletes volták de nem ajánljuk megvételre, meri, ha ezt a gépet használják a szavazásoknál, akkor teljes lehetetlenség a leadott szavazatok számának m eghamisitása. — Ekkor határoztam el. hogy csak olyan dolgokkal foglalkozom, amelyeknek praktikus értékük van. Ilyen praktikus értékű találmány volt az, amikor rájöttem arra, hogyan kell egyazon vezetéken egyidőben ide-oda táviratozni. Minden megtakarított pénzemet, nyolcezer dollárt, á’doz- tam erre a találmányra. Az a távirász azonban, aki a túlsó állomáson működött, nem követe utasításaimat ós igy nem sikerült a bemutató kísérlet. Tönkrementem. — Ugj' álltam, talpra, hogy beállottam abba az irodába, ahonnan az árfolyamokat közölték távirati utón a bankokkal és a kereskedőkkel. Harmadnap elromlott ebben a távíróközpontban az indikátor. A főnök kétségbe volt esve. mert ügyfelei dühöngtek. Két óra alatt rendbehoztam a távíróközpontot és engem kineveztek üzemvezetőnek. Ekkor feltaláltam egy uj ind:káfort, amit negyvenezer dollárért adtam el. Odaadtam volna háromezerért is, de negyvenezret kínáltak érte és én elfogadtam. Ebből a pénzből alapítottam első műhelyemet. Edison munkamódszere — Hivatalos munkaidőt sosem ismertein. Munkatársaimmal bezárkóztam a műhelybe és addig dolgoztunk, amíg azt a problémát, amely éppen érdekelt, végleg megoldottuk. Hetekig aludtunk és étkeztünk a műhelyben. A könyvelést mindig feleslegesnek tartottam. Az volt az elvem, hogy „vagy könyvelünk, vagy dolgozunk". Bősem voltam üzletember. Találmányaim emiatt nem is jövedelmeztek megfelelő módon, jóllehet m'ndig jelentős összegekhez jutottam révükön. Ezek á jövedelmek azonban szétfolytak, elnyelték az újabb kíséretek költségei. Anyagi viszonyaim csak akkor javultak meg, amikor egy kitűnő üzletemberrel társullam. Nem a világszerte ismert találmányok hozták a pűnzt, .hanem apró-cseprő, kis dolgok. — A feltalálás definíciója, szerintem, az, hogy „egy százalék inspiráció és kilencvenkilenc százalék transpiráció". Minden lehetőséget meg kell kísérelni munkaközben. A sikertelenségeket a lehető legpontosabban fel kell jegyezni, mert ezekből lehet a legtöbbet tanulni A sikertelen kísérletek adják azokat a mel’ékfonalakat, amelyek —* bár pillanatnyilag nem vezetnek eredményhez —* később egészen uj találmányokat eredményeznek. Ez az én tudományos rendszerein. * Edison hatalmas kutató természet. Minden gondolatát a feladat megoldására tudja koneent- rá'ni és nem nyugszik addig, amíg ezt a feladatot meg nem oldja. Ezt a nagyszerű képességét munkatársaira is át tudja vinni és olyan lelkesítőén tud reájuk hatni, hogy azok sem nyugszanak addig, amig egy-egy problémát meg nem oldanak. Minden Edison-lalálmány más és más, látszólag a legheterogénebbek, mégis szoros összefüggésben vannak egymással. Az izzólámpa, a távirólalálmá- nyok, a fémvá’asztó, az öntött házak és a had találmányok csakis olyan agyban foganhattak, amelyben praktikus gondolkozás és rendszer egészíti ki harmőnikusan a zseni ideális törekvéseit. Edison az akaraterőnek is olyan reprezenkinza, aminő kevés van e földön. így például. iag~ot- hallő létére, elsőrendű zenoismerővé kénez'e Vi magát, holott még haj'ott férfikorában is teljes zenei analfabéta volt. Azért tanulta meg a zenét, mert ennek tökéletes ismerete nélkül nprn tudta volna beszélőgépeit tökéletesíteni. Edison — 80 éves
