Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)

1927-02-11 / 34. (1368.) szám

ü közigazgatási reformjavaslat — szerzőiének beállításában

MayrHarting Bcgazságügsrminiszfer nyilatkozata a készülő reformról — A Kinevezés! rendszer csak átmeneti Jellegű lesz az osztály* képviseleti szervek teljes kiépüléséig — Milyen hatáskörűk lesz az országos képviselőtestületeknek és országos választmányoknak 1 — A kerületeket mégis kormányrendelettel szabályozzák —

Bécs, február lö. Mayr-Harting dr., Csehszlovákia Igazságügyminisztere, tegnap a bécsi jogászegyesületben előadást tartott a szerzői jogra vonatkozó uj csehszlovák törvényről. A miniszter az előadás alkalmából a készülő közigazgatási reformról is nyilatkozott és egy újságíró előtt többek között ezeket mondotta:

— Az országos autonómia visszatérését haladásnak lehet tekinteni, mert ezáltal a német elemek Csehországban az őket megillető képviselethez jutnak. A_ egész reform jelentőségét egy kicsit túlzásba viszik, mert hiszen nincsen másról szó, mint az eddigi megyetörvény módosításáról. Sziléziára nézve kellemetlen ugyan a reform, mert Morvaországgal egy közigazgatási egységbe olvasztja. Ez azonban a takarékossági elv alapján történik, mert a kis közigazgatási területek nagyon drágák.

Mindenesetre Csehországban fennállhat a veszély, hogy az országos közigazgatás esetleg nehézkes apparátus lesz. A javaslat azonban ebben a tekintetben könnyítéseket hoz, mert az uj országos képviselőié sitiiét tisztán másodfokai instancia lesz. A tervbevett közigazgatási reform legdöntőbb momentuma, hogy az országos képviselőtestületek révén megszűnik az országrészek kettős közigazgatása.

Mint ismeretes, a képviselőtestületi tagok kétharmadát választják, egybarmada pedig kinevezés utján jut be. A kinevezés rendszerét talán nem lehet feltétel nélkül helyeselni, de ebben mégis egy egészséges gondolat jut kifejezésre. Ugyanis a kinevezés révén a legszélesebb demokratikus alapelv lefektetésével egyidejűleg a gazdasági érdekcsoportok is képviselethez jutnak.

Sokkal demokratikusabb volna talán, ha

ezt az egy harmadat bizonyos érdekcsoportok választása utján lehetne az országos testületekbe beküldeni. Ennek a gondolatnak praktikus keresztülvitele azonban hajótörést szenved annyiban, hogy bizonyos fontos érdekcsoportoknak/ amelyeket nem lehet kihagyni, Csehszlovákiában még nincs állandó egységes szervezetük.

így például a köztársaságban még nem létezik munkáskamara. A kormány kinevezési jogát tehát csak átmeneti stádiumnak szabad tekinteni addig, amíg az osztályképviseleti szervek általánosságban ki nem épülnek.

Böbék osztályfőnök

lilább részieteket késői e rsfermfavaiSairöl

Prága, február 10. A közigazgatási reformjavaslat szövegét még mindig rém közöltek a nyilvánossággal s igy teljesen érthető, hogy a közvélemény a bizonytalanság folytán aggodalommal fogadja a reformot Az újságok közül talán a legautentikusabb közlést az agrárius Venkov hozza a reformról, melynek mai számában Böbék dr. belügyminiszteri osztályfőnök, a javaslat szerzője, foglalkozik részletesen a közigazgatási reformterwel. Böbék többek között a következőket fejtegeti: 'A készülő javaslat ellen először azt a kombinációt hoztak föl, hogy a kormány mindazon járásokat megszünteti, amelyekben nem folyik be legalább 400.000 korona egyenes adó. Azután pedig azt Írták, hogy csak azok a járások maradnak meg, amelyeknek legalább

40.000 lakosuk van.

Ezek az állítások azonban nem felelnek meg a valóságnak.

Amikor Szlovenszkón életbeléptették a zsuparendszert, már az első tapasztalatok megmutatták, hogy a zsupák nem felelnek meg az összes követelményeknek, nem szüntették meg az autonómia utáni vágyat, sem elegendő képzett hivatalnok nem volt ezen fontos állami közigazgatási instanciákhoz, azonkívül pénzügyileg is óriási pénzügyi megterhelte- tést jelentene az összes 21 megye életbeléptetése, mert újabb adókat kellene kiróni. Éppen ezért egészen függetlenül a legutóbbi politikai eseményektől, már jórégen tervbe vették a megyék számának csökkentését. A zsupá- kat tehát olyképpen akarták csökkenteni, hogy a végén csak négy maradjon: egy csehországi, egy morvaországi (Sziléziával együtt), egy szlovenszói és egy ruszinszkói s egyúttal a zsugákat tartományoknak nvezték volna el. A járási hivatalokra vonatkozólag pedig a reformjavaslat szór ól-szóra ugyanazokat mondSzántó György

BÁBEL TORNYA

A PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP REGÉNYE

(33)

Ismét a csend ült rá mindenre, mint egy ólom,madár. A kemencében nagyot pukkant egy szűette vagy harkályrágta fakolonc. Ebben a pillanatban János két gyikra emlékezett, Az egyik zöld volt, mint a zsendülő vetés, a másik fekete, iángvörös foltokkal tarkázott. ők Rupreehttel a székesegyház ikapuja előtt álltak akkor és figyelték a mestert. A két gyik villámgyorsan surrant az állványok gerendái alá. Mindhárman látták. Vájjon mi hozta ezt most olyan élesen az emlékezetébe?

Az ajtó megnyílt. Mindketten az ajtó- nyílásra néztek, de ott senki sem volt látható. összerezzentek. De csakhamar megpillantották a Garam orrát, amint befurta magát az ajtónyitáson. Görbe lábaival a kemencéhez totyogott és felugrott a padkára, ők is szótlanul odaültek. A csend m-ost jólesett Vágyak vonultak fel benne, lassan és színesen. Sorban jöttek kézenfogva egymást és hangtalan zeneszerszámok nyitották meg az utat előttük. De mégis telítve voltak zenével, amely színekben izzott ki rajtuk. Amerre jártak, megéled! lassan az avar. A vágyak lépteit megérezte a föld, egészen a magváig, és az ég, egészen a kupolája tetejéig. Lassan a színak is tünedezni kezdtek és igy ezekben sem csillogott és ragyogott lel többé a hangtalan zene. Először feketébe, azután fehérbe öltözött a szivárvány •zdrikürtszava, de akkor a vég beleszédült az aj kezdetbe és a fehér is láthatatlanná váll

A kemence padkáján ültek hangtalanul. A min den ség közepében, a. vágyak szín nélküli és néma magaeságos csúcsán.

20. fejezet

Hilgur ezután gyakran járt ki Jánossal a sánemunkálaí o khoz. Ez mindkettőjüket felvidította és közelebb hozta őket egymáshoz. A vízivárosi és szenttamási erődítések elkészültek, most az alsóváros körül folytak a munkálatok. Ezt a nagykiterjedésü városrészt nem lehetett kőfallal bekeríteni, mert ez évek munkája lett volna. A városrész a Dunától a Kálvária-dombig terjedi János Szenttamástól a Kálváriáig kétszeres föld- sáncot huzatott, amelynek árkai karókkal voltaik megtűzdelve. Á két öl magas sáncok előtt két öl mély árkok húzódtak és minden kétszáz lépésre egy-egy fatorony épült, A tornyok bádoggal voltak borítva, nehogy meggyu'jthatók legyenek. A Kálvária dombjától a Kisdunáig csak egyszeres sánc épült, mert ennek árkába a Kisduna vizét vezették bele. A szigetet, amelyen túl a Nagyduna hömpölygőit, falak vették körül. Most ezeket a falakat erős bástyákkal erősítették meg, mert ez különösen veszélyeztetett pontja volt az alsóvárosnak, sőt még a Víziváros Duna felé eső részének is.

János és Hilgur az alsóvároson keresztül jártak az erődítésekhez. A városrésznek a vár felé eső részében díszes, nagy kőhá- zak állottak. Csakhamar megfigyelték, hogy ezekben olasz kézművesek 'és kereskedők laknak, sőt egyszer nagy meglepetésükre frank beszédet is hallottak az egyik ház kapujában. Hilgur megtudta két díszesen öltözött nőtől, hogy számos frank polgár van a városiban, akik épp úgy kézművesek, mint az olaszok. A két nő csakhamar összebarát- kozott HiIgorral és meghívták házukba. Vidám és szaporabeszédű nők voltak, mint a frank nőit általában. Hilgur gyakran maradt ott náluk, anvig János a sáncoknál időzött. Az idősebb egy fegyverkovács felesége volt, a fiatalabb a testvérhuga. Egyszer János is meglátogatta őket és csodálkozva látta a szóMMaggagMnMffDWiHMMCJnnMMBnBHi

ja, mint az 1920-as zsupatörvény, csak a megyei hivatal helyett országos hivatalt említ, amikor a következőket Írja elő: „ . . . ezen járási hivatalok az országos hivataloknak vannak alávetve és a járási hivatalok számát, valamint azok székhelyeit kormányrendelet fogja meghatározni*

Miben változott tehát, a helyzet az 1920. évi megyerendszerről szóló törvénnyel szemben? Egyedül a második instanciák száma csökkent. A járások székhelyei ugyanazok lesznek, mint a megyetörvény alapján.

Nem értem tehát — írja Böbék dr, — miért elégedetlen ezzel a közvélemény?

Azt mondják, hogy a reform az önkormányzat sírját jelenti, mert az országos képviselőtestületek élén a kinevezett országos elnök, a járási képviselőtestületek élén a kinevezett járásfőnök fog állani. A Mr megfelel a javaslat szövegének, de egyáltalában nem jelenti az önkormányzat sírját

Franciaországban a közigazgatási hivatal az úgynevezett departement corseil de prefec- ture, melynek tagjait ugyancsak választják, a főnököt azonban a köztársasági elnök nevezi ki. Németországban a kerületi Landrat élén ugyancsak állami hivatalnok áll és a tartományházban kormánybiztos elnököl Angliában szinté!? csak nemrégen vezették be a kinevezési rendszert az önkormányzati testületekbe. És sem Franciaországban, sem Németországban és Angliában nem tették tönkre ezzel az önkormányzatot

Böbék dr. ezután a régi cseh tartomány- rendszerről szóló törvényt idézve, rámutat arra, hogy a tartományfőnököt a király nevezte ki és a tartományfőnök állította össze a tartományház ülésprogramját Az önálló és autonóm tartományháznak tehát az osztrák császár által kinevezett főnöke volt és mégsem gondolt akkor senki arra, hogy az önkormányzat elvét megszegték- Az országos elnök (7. §,) lesz az országos képviselőtestületnek is az elnöke, a járási képviselőtestületnek az elnöke pedig a járásfőnök. Az országos elnök feladata lesz, hogy az országos képviselőtestület munkáját ellenőrizze és fel lesz jogosítva arra, hogy a képviselőtestület határozatait hatálytalanítsa. (!)

A kormányjavaslat, szerint az országos elnököt éppen úgy, mint a megyetörtfény alapján a zsupánt a köztársasági elnök nevezi ki, tehát nem a belügyminiszter, mint ahogy ezt egyesek álUiották.

A sajtó állítása szerint az országos képviselőtestület csak tanácsadó szerv lesz az országos elnök mellett. Hogy ezt honnét vették az ellenzéki sajtóorgánumok, azt senki sem tudja. Tény az, hogy a javaslat 59. §-a arról szól, hogy az országos képviselőtestület egy- uiial az országos elnöknek és a központi hiooíalíioknak tanácsadója közigazgatási

bák berendezésének gazdagságát, nemkülönben választékos ízlését. A ház ura azonnal elősietett a fogadtatására a műhelyből, mely az udvar hátsó részében volt. Voisin mester pompásan beszélt magyarul, holott alig néhány éve telepedett meg a városban. Azonnal el dicsekedett vele, hogy az érseknek készít éppen most -egy kardot, amely úgy vágja a páncélt, mint a vajat. János csodálkozva nézett a mester bozontos szemöldökei alá.

— Minek az érseknek kard?

A keoskesÁakáLltu frank megvillogtatta neveltében fehér fogsorát.

— Errefelé ugyancsak hadakoznak ám a főpapok. De különösen az érsek érti ám a dolgot. Olyan fegyvergyűjteménye van, amilyet még keveset láttam. A Szentföldről hozta, ahol sokat hadakozott templomos vitéz korában.

János aztán sok mindenről elbeszélgetett ezzel a világot járt emberrel. Megnézte műhelyét, amelyet a szaporabeszédű mester apróra megmagyarázott, ő viszont kivitte az építkezésekhez ezt az ezermestert, aki mindenhez értett valamelyest a saját mesterségén kívül is és jó tanácsokat adott.

A módosabb köznemesek házai Is ebben a városrészben voltak. Csak a németek’ laktak külön negyedben a Duna felé eső részen. A magyar nemesek lányai és asszonyai mindenben utánozták a frank és olasz polgárok nőit. János gyakran megfigyelte ezt az alsóvárosban járva. Nevetséges ize volt a dolognak, de valahogy mégsem volt nevet- hetnékje. Fent a várban nem volt zavaró egy-egy idegen szokás elsajátítása, de itt a kisnemesek kicsinyes arányai között ízetlen komédiának hatott.

*

A vadászatok végre befejezdötök és a keménykoponyáju Ekeos keresztülvitte, hogy Miklós ispán elmenjen Fehérvárra. De i alig hogy elment, már viasza is jött i

Milyen idő várható t

Az egész kantűuxns t felett magas légnyomás f©k- raák (775 mm.), aminek következtében az esőzések megszűntek. A hőmérséklet nappal enyhe, éjszaka azonban alacsonyabbá válók. Az északoreszországi depresszió melegebb nyal ványai Csehszlovákja északi határáig nyúlnak. A hőmérséklet maximuma a köztársaságban Prágában 2 féket, a minimuma Aussigban és a Tátrában —10 fokc4 tett ki. Az egész országban verőiényc®, száraz idő uralkodik.

— Időprognózis: Jobbára derült, száraz, nappal enyhe, éjjel hűvös. Gyönge északnyugat! szél.

ügyekben, de igaz az i$, hogy a javaslat 56. §-a az országos képviselőtestületnek megadja a jogot nemcsak arra, hogy a törvények keretén belül előírásokat adhasson ki a községek, a járások és országrészek vagyonának kezelésére és nemcsak ellenőrzést gyakorolhat ezek fölött, hanem szabályrendeleteket is alkothat az országos intézmények részére, sőt részletes végrehajtóéi utasításokat, adhat ki a csehszlovák köztársaság törvényeihez- A javaslat 30. §-a szerint az országos kép- viselőtestülct és országos vybor hívóivá van az országrész közigazgatási és gazdasági ügyeit intézni, a lakosságról gondoskodni, főleg humánus, egészségügyig szociális és az országrész forgalmi, valamint kulturális érdekeit védem. Az országos képviselőtestület tehát határozni fog a saját költségvetéséről, mig a kerületek é« községek költségvetéseit az országos vybor bírálja felül, továbbá gondoskodni fog a lakosság testi, erkölcsi és szellemi jólétéről, a jobb forgalomról, a lakáskérdésről.

Mindezek azt mutatják, hogy az uj törvényjavaslat szerint egyáltalában nem fogják megszükiteni a képviselőtestületek hatáskörét.

Böbék dr., a belügyminisztérium osztályfőnöké kostolót ad a készülő reformjavaslatból, szemére veti a sajtónak, hogy elutasító álláspontot foglal el az ismeretlen javaslattal szemben.

Az osztályfőnök azonban megfeledkezik arról, hogy a sajtó nem áll olyan közel j a javaslat elaborátumához, mint 6 maga, aki a tervezetet készítette. Éppen ezért j teljesen érthetetlen a kormány eddigi i eljárása, hogy az elaborátumot nem hozza 1 nyilvánosságra. Ha ez megtörtént volna, \ úgy a sajtó s az érdekelt korporációk tárgyilagosan állást foglalták volna a ké- I szülő reformjavaslattal szemben.

A titkolódzás az oka annak, hogy a közvélemény elégedetlen s ezt az elégedetlenséget a sajtó még inkább szítja. A belügyminisztérium okosabban tenné, ha nemcsak Böbék osztálytanácsos tollából adott volna ki egy ilyen hézagos fölvilágositást, amely csak az óriási reform 4—5 §-át ismerteti, hanem az egész törvényjavaslatot a sajtó rendelkezésére bocsátotta volna.

III 11Ml ■! iLLBi

— Éppen szüléskor érkeztem — újságolta nevetve. — Végre megvan a fiú. Van nagy hejehuja. Én is úgy megörültem, hogy rögtön lóra ültem, aztán meg sem álltam hazáig, hogy itt is tudtára adhassam mindenkinek. Erigyj Ekecs, dobolíass.

Az ispán ravaszul nevetett befelé, hogy ilyen jó ürügye volt megszökni.

— Hát a tatárokról semmi sem hallak?

— kérdezte dönmögve a várnagy.

Kürtök szólaltak meg az udvaron. Felfigyeltek.

— Eredj, Miso, nézd csak meg, ki tülköl ilyen keményen.

Miso nemsokára visszatért. Úgy futott, hogy elakadt a lélekzete.

— Cseh királyi követek. Négyen vannak.

— V ezesd őket az ebédlőt erembe, ebédidő lévén.

Amint végigmentek a folyosón, nagy lárma hangzott a bástyák felől.

Az udvaron nyüzsgött a várnép. Kap- lony összes századosaival a tornácon várta.

— Mi baj van, jóemberek? — mondotta Miklós ispán keményen és parancsolón, mert érezte, hogy valami nagy veszély közeleg.

— Jönnek a tatárok — mondogatták a kapitányok — mindmegannyian egyszerre felelve.

— Hol vannak?

— Azt nem tudom —■ mondotta Kap- lony —, de a csehek azt mondják, hogy a legerősebb orosz város, Kiov, advent második hetében elesett már.

— Lássuk csak -- mondta lassan elgondolkozva az ispán —, advent második hetében. Holnap karácsony napja. Most Vladimír táján lehetnek. Hol vannak a csehek?

— Bent az ebédlőteremben — felelt Miso.

Hát az építőm estet és István fia, János? "yF olytatjuk.)

2

____________________

19

27 február 11, péntek.