Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)

1927-02-09 / 32. (1366.) szám

&' ■n i>iW :tA\AíSfe^-Hiia»AE f®27 február 9, szerda. _/viŐ VÉSZÉT-IRODAbOM.. * (Vecsey Ferenc áprilisban Kassára és Po- asonyba jön). Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Vecsey Ferenc, a világhírű magyar hegedűmű­vész ismét egy jótékonycélu hangversenykörut gondolatával foglalkozik. Alig egy éve, hogy föl­kerekedett velencei otthonából és tizenkét évi távoliét után hazament Magyarországra, hogy vá* rosról-városra vándorolva tűs hangversenyt ad­jon. A koncertek jövedelmét — több mint félmil- liárd magyar koronát — a tavalyi nagy árvíz sokezer károsullja javára fordította. Most pedig ismét hazamegy, hogy egy második körúton mű­vészeti és kulturális törekvések előbbreviteléért szólaltassa meg csodálatos hegedűjét. Magyaror­szági állomásai után Kassára, Pozsonyba, vala­mint Kolozsvárra, Temesvárra és Aradra Is el­látogat, hogy az utódállamok magyarságát is gyönyörködtesse nagy művészetével. Rádióműsor. Szerda PRÁGA: 12.15 Déli hangverseny. 18.00 A nürnbergi mesterdaluokok. BRÜNN: 18.00 Prágai program. POZSONY: 18.00 A Redout kvintettjének hang- versenye. 19.05 Szlovák nyelvkurzus magyarok számára. 22.30 Zenei átvitel a RedoutbóL BÉCS: 20.05 Debmel emlék-est GRAZ: 21.30 Beethoven-müvek. ZÁGRÁB: 20.30 Nagy hangverseny. BERLIN: 22.30 Tánc-zene. STUTTGART: 20.00 Wagner-est. FRANKFURT: 21.15 Cselló-hangverseny. ZÜRICH: 17.00 Gramofon-hangverseny. HAMBURG: 20.00 A zongora mesterei. BUDAPEST: 17.30 Szimíónikus hangverseny. 19.00 Előadás a magyar történelemből. 20.00 Nagy dal- és szaval ó-est. 22.00 Magyari Imre cigányzenekara. Csütörtök PRÁGA: 12.15, 16.30 Hangversenyek. 18.35 Német előadás. 20.08 Víg zenei est BRÜNN: 20.00 Olasz dalok és áriák. 21.00 Hangverseny. POZSONY: 18.00 Hangverseny. 22.30 Kávéházi zene. BUDAPEST: 17.00 Kamarazene. 19.00 Göftling dr. német előadása. 20.00 Wlassics Tibor báró szerzői estje 20.45 Külföldi átvitel. BÉCS: 20.05 Szimíónikus hangverseny. BERLIN: 20.15 Beethoven emlékünnepély Széli György vezényletével. FRANKFURT: 19.30 „A fekete dominó" opera előadása. STUTTGART: 20.00 „Laurin rózsakertje" opera­előadás. ZÜRICH: 20.30 Znekari és hegedű-hangverseny. BERN: 20.00 Bécsi est. LONDON: 21.30 „A Vilii" Puccini operája. xx A PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP BUDAPESTI ÁRUSÍTÓHELYEI. A Prágai Magyar Hírlap a budapesti pályaudvarok uj- ságeláru silóinál és a városi hirlapkioszkok- ban 24 fillérért kapható. — A Rimaszombati Polgári Olvasókör dalár­dájának miivészestélye. Rimaszombati tudósítónk jelenti: Szómba ion este a legnagyobb siker. jegyé­iben folyt le a Rimaszombati Polgári Olvasókör ne­ves dalárdájának müvészestélye, amely a rima- ezomibati farsang szezonnyitó mulatsága volt Az est fénypontja Mécs László vendégszereplése volt, eíki már három évvel ezelőtti bemutatkozásával férkőzött a rimaszombatiak szivéhez. Az immár .megboldogult Kensék Jánosnak a müvészestély al­kalmára irt prológusa nyitotta meg az emelkedett hangulatú estélyt. A nagyszerű kedéllyel megirt prológust Mispál Marcal szavalta el nagy sikerrel és a kör zenekarának pompás kíséretével Ideért I veroszöveg derűvel és élettel árasztotta el a hall- | ga lóságot, amely nem is tudta miég, hogy a vers ! szerzője már ekkorra eltávozott az élők sorából, j A prológus után a férfikar Halász József karmes­ter precíz vezénylete mellett néhány Balázs-uótát énekelt mintaszerű előadásban. Ezután Malolcsy Klára (zongora), Kudláik Pál (hegedű) és Flégei Ernő (cselló) jelentek meg a közönség előtt. Egyed Aladár, a híre® gömöri trió harmadik tagja, hirte­len megbetegedett, helyette Malolcsy Klára ugrott be teljes sikerrel. Az együttes már régi ismerőse Rimaszomibatnák, mindamellett, tökéletes előadásu­kat most is viharos ünnepléssel fogadták. Ezután zúgó tapsok között lepett a pódiumra Mécs László. Szünet előtt öt versét szavalta el azzal a felülmúl­hatatlan technikával, amellyel már az egész orszá­got meghódította. Szünet után a vegyéskar ének­száma és a trió előadása után újabb hat verssel kedveskedett Mé-cs és először adta elő a sajtóban még ismeretlen verset, a Kamaszokat. A közönség azonban ezzel sem elégedett meg, több és több rá­adást követelt. Az öreg Polgári Kör épülete máT rég látott olyan spontán vihart, mint amtinővel a rimaszombati publikum Mécs Lászlót, a költőt és szavaiét ünnepelte. A nívós programot a férfikar rárta be. A nagyszabású mü vészest él y megrende­léséért a Törköly József dT. szenátor diszvédnök- s‘-ge alatt működő vezetőséget illeti az elismerés, elsősorban Miihalik Dezső dr. elnököt, Halász Jó­lesel karnagyot és Marossy Mihály főrendezőt Az előadást reggelig tartó parázs táncvigalom fe­jezte be. xx Konyhakerti, gazdasági és rirágmagsziik- •égletének beszerzése előtt kérje Bergboffer János magkereskedő cég magárjegyzékét, Pozsony, Köz- tár*.-tér 13. 5334—1. A „D-52298”, Charlie Chaplin legtragikusabb filmje A világhírű filmkomikus házassági drámája Mit mond Chaplinről feleségének vádirata? Nowyork, február eleje. Kalifornia állam legfelsőbb bírósága előtt most van folyamatban Charlie Chaplin válópere, amely hónapok óta világszenzációvá dagadt. A bíróság előtt hatalmas aktacscxmag fekszik, amely a „D—52298"-** 6záimot viseld. E mögött a semmitmondó szám mögött egy emberi sors rejtőzik s az aktában rejlő vádak, ha igazaknak bizonyulnak, egy nagyszerű művészi karriér meg semmiéi lesét eredményeznék. Azt a panaszt, amelyet Lillita Louise Chaplin asszony férje ellen benyújtott, tragikus elowniádának ne­vezhetnék, amelyben az emberi tragédiák olyan mélysége örvénylik, aminőket Chaplin szomorú szeme olyan gyakran sugárzott a világot jelentő vászonról. Chaplin, aki annyi éven keresztül állott a Jupiter-lámpák vakító világosságában, mcst megéri azt, hogy hazája, sőt az egész világ közvé­leményének fényszórói kínosan földi megvilágí­tásba hozzák alakját és ez a fényözön bizony sokat rabol el glóriájából. Előttünk fekszik LillMa Chaplin vádirata, mely 23 nyomtatott oldalra terjed. Még mielőtt a házasság megkezdődött volna, a zseniális filmművész harmadik frigy kötése már magában hordozta a bomlás csiráit Ennek a há­zasságnak előjátékát nem a boldog máfkapár enyel- gósei töltik ki, hanem a sötét háttérben drámai erővel bontakozik ki két embernek gyűlölettel eltöltött, összecsapása, két embernek egymást kínzása, akik nem arra születtek, hogy egymásé legyenek és aMket mégis menthetetlenül egymás felé sodort a végzet­1924 november 25-én Charles Spencer Chaplin és menyasszonya, Lillita Louise, a mexikói Sonora állam Empalme városában házasságot kötöttek. 1926 november SO-án a házastársak, miután házas­életük éppen két esztendeig tartott, elváltak egy­mástól és a bíróság elé vitték ügyüket. A házas­ságból két gyermek származott, a 18 hónapos Charles Spenoer Chaplin junior és a 9 hónapos Sidney Earle Chaplin. Az asszony vádirata abból •indul ki, hogy már a mátka ság ideje elviselhetetlen pokol volt a számára. Chaplin a fiatal, tapasztalatlan leányt, akit 1924 májusában jegyzett el, házassági Ígérettel elcsábította. Amikor az alig tizenhatéve® leány anyának érezte magát, Chaplin minden lehető és lehetetlen módon azon volt, hogy a házasságot elhalássza, nyilván abból a szándékból, hogy kötelessége alól kibúj­jon. Bűnös tanácsokat adott menyasszonyának, me­lyeket az borzadva utasított viesza. így hát Charlie Chaplin számára nem maradt más kiút, miint hogy Lillátát feleségül vegye. A vádirat most nagyon sok tény felsorolásával igyekszik bizonyítani, hogy Chaplin azzal a már előre eltökélt szándékkal lépett házasságra, hogy az ebből reá háramló törvényes házastársi kötelességeket nem fogja teljesíteni. A házasság megkötése óta borzalmas és iníhu- mánus módon (in a cruel and ánhuman manner) bánt fiatal feleségével és tudatosan okozott neki lelki gyötrelmeket. Az epizódszerü tényekből, amelyeket a vád­irat felsorol, azt a tapintatlanságot ragadjuk ki, amely egyúttal megadja a házasság egész későbbi fejlődésének vezetőmű ti vumát. A vonatban, amely a fiatal párt Mexikóból Los-Angelosba visszahozta, Chaplin barátai előtt hangosan, úgy, hogy felesé­gének és az összes jelentéivöknek feltétlenül meg kellett hallaniok, ezeket mondta: „Well, jungens. ez a dolog ugyaai valamivel jobb, mint a fegj-Mz, de sokáig nem fog tartani." Amikor a fiatal pár először lépett be ottho­nába, Oliaplin szarkasztikus hangon vetette oda feleségének: „A história nem fart sokáig. Olyan átkozott rossz dolgod lesz, hogy magad igyekszel majd megszökni tőlem." Házasságuk első éjszakáján, folytatja a vád­irat, a fiatal asszony bement férje hálószobájába. Alig nyitotta ki az ajtót, Charlie olyan hangosan, hogy az egész háznak hallania kellett, rá üvöltött: „Mit keresel itt? Hogy mersz ide bejönni? Te bényszeritettél arra, hogy háziasságot kössek veled 1" Egész sor hasonló esetet sorol fél a panasz. Chaplin különben i® a legnagyobb brutalitással bánt feleségével és állandóan azzal vádolta, hogy azéirt lépett vele házasságra, hogy pénzt raboljon ki tőle. Állandóan a „goldd'igger", aranyásó szó­val gúnyolta, sőt gyakran zsarolónak nevezte. Ál­landóan azt hangoztatta, hogy tönkreteszi művészi pályáját és teremtő művészi munkája elé nagy akadályokat gördít. És ebben a pontban kell keresnünk Chaplin házassági drámájának pszichológiai kulcsát. Nincs kétség abban, hogy ez a művészember, akinek há­rom házasságkötése szenvedett hajótörést, nem való a házaséletre. A házasság bilincseit retten­tően súlyosnak éra és mégsem tud szabadulni Erős varázsa alól. Nagyon jellemző a házastánsak között váltott következő beszélgetés. Chaplin eze­ket mondja feleségének: „Eredj el egy darabig valahová, mit tudom én, hová! Nem tudok dolgozni, ha itt vagy. Tönk­reteszed a karrieremet!" Erre azt válaszolja Lillita: „Miért, Charlie? Nem értelek, hát mi közöm van nekem a te művészi munkádhoz? Nem is vagyok olyankor ott és igy nem lehetek a terheire." Chaplin a végső kétségbeesés hangján fakad ki: „Nem igaz, nem igaz! Már az a tény, hogy itt vagy, terhemre van! Arra kényszert tesz, hogy családommal törődjem. Ez terhel és irritál és igy nem tudok dolgozni." A vádirat ezután olyan sötét mélységeket so­rol fel a házasélet'ükkel való vonatkozásban, ame­lyek megrontották a bázasélet szentségiét, tisztasá­gát, erkölcsét és amelyeknek feltétlenül az össze­omláshoz kellett vezetaiök. Az amerikai sajtó eze­ket a dolgokat is teljes részletességgel tárja fel olvasóközönségének és igy természetes, hogy a súlyos vádak hallatára a közvéleményben, amelyet eddig főleg Chaplin interjúi beíolyáeolta'k, nagy változás ment végbe. Az emberek lelkében fel kel­lett merülnie a kérdésnek, vájjon nem-e az asz- szonynak van Igaza, akinek tapasztalatlanságát, fitaleágát egy megromlott élet kerítette hatalmába? Az merikai közvélemény naiv és romantikus és egyszeriben az üldözött pártijára áll, ha úgy látja, hogy annak van igaza. És Lillita Chaplin meges­küdött, hogy mindazok a vádak, amiket felsorol, igazak, hogy semmit nem tett hozzájuk, nem színe­zett, a leplezetlen igazságot mondta -el. A legnagyobb brutalitással bánt mindig ve­lem," mondja a vádirat befejező része. „Már az első napokban elhanyagolt Sohasem jelent meg velem a nyilvánosság előtt, sohasem étkeztünk együtt. Késő éjszakákon tért haza és anélkül tért hálószobájába, hogy egy barátságos szóval üdvö­zölt volna. Mikor hosszú ideig távol volt, soha még egy teleloaikérdésee 1 sem érdeklődött gyerme­keinek hegyletéről." Ha a rettentő magányban élő asszony barátait és barátnőit házához hívta, Chap­lin tombolni kezdett és a vendégeket kiutasította. A vádirat azt is felhozza, hogy gyakran testi bán­talmazástól sem riadt vissza. A házastáreak elválása után Chaplin egyálta­lán nem gondoskodott családjáról- Fillér nélkül hagyta őket és azt mondta, hogy felesége csak azt fogja kapni, amit ő jószántából ad majd neki. Ép­pen úgy filmezhet Európában is, mint Amerikában és ezt meg is fogja tenni, ha az asszony nem telje­siti feltételeit. Az amerikai jogszokás szerint az asszony igé­nyét kiterjeszti férjének filmvállaltatadra éa a vele kapcsolatban álló pénzintézetekre is. Az asszony szerint Oha pl innak vagyona, amelyet a házasság idején szerzett, tíz millió dollár. Chaplin ezenkí­vül, mint 6ziniész és vállalatainak dgaaga lója, évi 250.000 dollár jövedelmet húz és ezenkívül is van még évenként 300.000 dollár jövedelme. Az asszony követeli, hogy Chaplin uj filmjét, „A o.rkuez“-t, összes negatívumaival és pozitívumaival foglalják le és a film jövedelme az aszonyt illesse. Ezeket mondja szürke hivatalos angolsággal Chaplinné terjedelmes vádirata, amelyet az ameri­kai sajtó egészéiben ismertetett meg a szenzációra éhes közvéleménnyel. — Halálos dinamitrobhanás a dévényi kőbá­nyában. Pozsonyi tudósítónk jelenti: Borzalma® szerencsétlenség történt néhány nappal ezelőtt az egyik dévényi. kőbányában. Veoserkn Ferenc mun­kás egy sziklatcimb üregében a jeget acélíuróval akarta megrepeszteni. Egyszerre csak a szikla, ■amelyben még régebben din ámított helyeztek el, fel rabban! A robbanás kiütötte a szerencsétlen ember jobbszeanét és összezúzta ballábát és jobb­kezét, úgy, hogy haldokolva szállították be a kór­házba. — Tutajon szökött meg Gayenneből négy f«­gyenc. Milánóból távira tozzéik: A genovai rend­őrség tegnap éjszaka az egyik genovai lebujbán egy többszörösen körözött nemzetközi szélhá­most tartóztatott le, aki ellen legutóbb a francia rendőrség adott ki körözölevelet. Az illetőt né­hány hónappal ezelőtt az egyik francia törvény­szék 14 évi kényszermunkára ítélte s a múlt év októberében el is szállították őt Cayennebe, a francia fegyencek híres telepére. A szélhámos­nak néhány héttel ezelőtt három társával egye­temben egy fából összetákolt csónakon sikerült elmenekülnie, a fegvenctelepről. A csónak több napi hányattatás után egy angol gőzössel találko- J zott, amely azután ^fedélzetére vette a fegyence- ket, akik olasz hajótörötteknek mondották magu­kat. Á fegyencek az első európai kikötőben el­hagyták az angol hajót s különböző irányokban széledtek szét- Egyiküket, a 14 évi kénysze-- munkűra Ítélt nemzetközi szélhámost a francia ! rendőrség ■ körözőlevele alapján tegnap Genocá- j bán letartóztatták. — A sikkasztó Pálfi bankárt hamarosan átad­ják Magyarországnak. Budapesti szerkesztőségünk jeleutt telefonon: Ismeretes, hogy a budapesti fő­kapitányság körözölevelet adott ki Pálfi Sándor bankár ellen,,aki nagyobbaráuyu sikkasztásai után Erdélybe szökött. Pálfi Erdélyben na tu rali zárié* kérvényt nyújtott, be, amelyre ma érkezett meg a belügyminisztérium elutasító végzése. Pálfit e sze­rint legközelebb átadják a magyat hatóságoknak. Járványos megbetegedés után a lábbadozók általános gyöngeséget és fáradságot éreznek. Ilyenkor az izmok elernyed- tek, az idegek túlfeszítitek. Masszíroz­zuk magunkat, orvosi előírás szerint, ALPA menthol sósbe r szesszel. Ez a masszázs fokozza a vérkeringést, erősiti az izmokat és emeli a munka- képességet. Permetezzünk „flLPÁ“-t lakásainkban és üzlethelyiségeinkben. Ezáltal elér­jük a levegő tökéletes fertőtlenítését. Kérjünk csak eredeti csomagolású „ALPA“-t sértetlen ólomzárral. jSzinHÁZrZEJtm ■ A POZSONYI MOZIK MŰSORA: REDOUTE: (Bál). ADLON: Modche és RézL URÁNIA: Harcban a csempészekkel. TÁTRA: AHantis II. rész. ELITE: Harcban a csempészekkel. AZ UNGVÁRI VÁROSI MOZGÓ HETI MŰSORA: Hétfő és kedd: Kicsikém légy az enyém. Szerda: Paris patkánya. Csütörtök: A hamis bankó. Péntek: A páncélszoba titka. Szombat: A század büszkesége. Vasárnap: A vadmacska. (*) Anna Pavl&va prágai tánc estélye. A cseh filharmóniai társaság rendezésében Anna Pavlova, a világhírű orosz táncosnő, febráur 14-én este nyolc órai kezdettel tartja meg prá­gai estélyét a Lucerna nagytermében. Az estély műsora a következő: „Chopiniada", ball itt egy felvonásban Chopin zenéjére, a táncot Glustín ballettmester tanította be, Levandovsky: Obcr- tass, Drigo: Serenada, Grieg: Anitra tánca, Dri- go: Pizzicato, Csajkovszkij: Spanyol tánc, Sze­röv: Gopa, Csajkovszkij: Karácsony, M’hkus: Bolero, Saint-Saens: A haldokló hattyú, Bocke­rini: Scéne dansante, Brahms: Görög tánc és Glazunov: Bacchanale. A szlovenszkói magyar színház műsora LOSONCON Szerda: Darázsfészek, vigjáték. Csütörtök: Csókos asszony, operett. Péntek: Dr. Szabó Juci, színmű. Szombat délután: Tündér laki lányok. este: Hajlóvadászai, operett-bemutató. Vasárnap délután: Alexandra. este: Hajlóvadászat. A ruszinszkói magyar színház műsora UN GV ÁRON: ' Szerda: Kiskirály. Csütörtök: (Ungváron nincs előadás). , Péntek: Ezred apja. jSport- . JíSSSSSBi ■ .BBJ.SUB. ......■■ BESgy Mi lyen szerep vár az eddig kivüi maradi klubokra a Cszl. MTSz-bení? Irta: Várnay Ernő Kassa, február 8. A Magyar Testnevelő Szövetség átátrafür rii megalakulása óta bizonyos várakozási idő eltelt, mely alatt módunkban volt. a már felsorakozolí és még tartózkodó sportklubok tájékozódásit, ta­lán pszichéjét kilesni, megfigyelni s- ezen tapasz­talatok birtokában a kibontakozás útjához szük­ségesnek látszik néhány kritikai észrevételünket a sportközvéleménybe vetítenünk. Előrebocsájtva azt, hogy mindenkinek tiszte­letben kell tartani az elvi állásfoglalását egy tel­jesen uj alakulással szemben, máris megállapii- hatjuk, hogy a tartózkodás ezen a ponton nem volt sem taktikailag helyes, sem indokolt — még az esetleges személyi vonatkozásokat beleértve is. Azt hiszem, egy hasonlattal legközelebb ho­zom a kérdés tisztázását. Előttünk áll egy hatalmas telek, melyre há­zat készülnek építeni, amelyre egy monumentális épületet fel kell húzni! Az alapokat lerakták szór-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents