Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)

1927-02-09 / 32. (1366.) szám

Hal számunk IC oldal VI. évf. 32. (1366) szám • SlCfdA ■ 1927 február 9 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politlkcÚ nCLpilcLpjCL Felelős szerkesztő: DZURANY1 LÁSZLÓ FORGACH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. —Te­lefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Prnha A saint-germaini autonómia ellen (fi.) Prága, február 8. A közigazgatási „reform", amelynek nagy körvonalakban már ismert tervezetét általában hűvös szkepszissel fogadja a köz­vélemény, sehol sem várhat oly határozott elleniállásra, mint ' Ruszin szikéban. A lakos­ság nemzeti és parikulönbség nélkül úgy érzi, hogy az autonómia ellen veszélyes me­rénylet készül, mely ellen a legerélyemeb­ben kell állást foglalnia. Nemcsak az ellen­zéki csoportok, hanem azok az elemek is, amelyek eddigi magatartásukkal nagyban elősegítették az autonómiaellenes politikát, nagyszabású tiltakozásra készülnek és Prá­gába küldöttséget mén észtén ek, melynek élén a cseh kormánypártok ungvári ágensei állanak. Ezek az események talán a kor­mányt is gondolkodásra fogják késztetni és értésére fogják adni, hogy az állam admi­nisztrációjába, sőt alkotmányába oly mélyen belenyúló rendszerváltozást nem szabad és nem lehet az érdekelt lakosság megkérde­zése nélkül, kapkodva és elsietve, hebe­hurgya módon keresztülvinni. Ruszinszkő mozgolódása a legjobban mutatja, hogy milyen nagy érdekek forog­nak kockán. A ruszinszkói autonómia meg- semmisitősével ’a kormány nyíltan szembe­helyezkednék a saint-germaim kisebbségi szerződéssel és az állam alkotmányával s olyan nemzetközjogi és alkotmányjogi kon­fliktust idézne elő, .melynek beláthatatlan következményei lehetnek. ■ ' A pittsburghi szerződésre, amelyet ■ az amerikai szlovákok- kötöttek Masaryk pro­fesszorral, több-kevesebb rabulisztikával- ta­lán rá lehet fogni, hogy jogilag nem kötelezi a csehszlovák köztársaságot, de már a saint- germaim szerződésről, melyet Kramar és Benes az egész világ színe előtt írtak alá, senki sem mondhatja, hogy nem kötelezi az államot és a kormányt Mikor a szerződés be nem tartása miatt a népszövetség előtt felelősségre vonták, Bene-s sem tagadta an­nak kötelező erejét, hanem mindig csak az­zal védekezett, hogy a lakosság „még nem elég érett" az önkormányzat áldásaira. A népszövetség akkoriban diplomatikus, de félre nem érthető formában fölhívta a prá­gai kormány figyelmét a kisebbségi szerző­désre és minden bizonnyal nem fog vissza­riadni keményebb szavaktól sem, ha tudo­mására hozzák, hogy a „közigazgatási re­form" ürügye alatt mi készül most Ruszin­okéban. A saint-germaini szerződés értel­mében Ruszinszkót a közigazgatás terén a legmesszebbmenő autonómia illeti meg és ■igy a prágai parlamentnek nem áll jogában e területre egyoldalúan megállapított köz­igazgatási szervezetet ráoktroiálni. Ez az autonóm szojm kizárólagos hatáskörébe tar­tozik, melyet réges-régen össze, kellett volna hívni, hogy úgy szervezze meg e terület közigazgatását, amint ez a nép érdekeinek és óhajainak legjobban megfelel. De nemosak a saint-germaini szerződé?, hanem magának a csehszlovák köztársaság­nak alkotmánya is tiltakozik az autonómia tervezett elkobzása ellen. Furcsa, hogy az alkotmányt nekünk, akiket annak megalko­tásából * kizártak, kell megvédelmeznünk azok ellen, akik azt reánk oktrojálták. Ám­de nálunk — sajnos — az a helyzet, hogy az áll ampolgár októl, alkot mányid sztéléiét köve­telnek, míg a hatalom urai fittyet hánynak íz alkotmányra. Mert ha tiszteletben tarta­nák, úgy állandóan a szemük előtt lebegne az alkotmáhylevél 3. szakasza, mely. világo­san és érthetően megmondja, hogy Ruszin­ilngvár lakossága szerdán általános sztrájkot rendez Tiltakozás a főváros tervezett átvitele ellen — Szenvedélyes hangú népgyiilés a Koronában Ungvár, február 8. Ungvárott kedden este 6 ómkor a Koronában tiltakozó gyűlést rendeztek a főváros tervezett átvitele ellen. Az elkeseredett hangulatban elhatározták, hogy szerdán déltől estéig a tiltakozás jeléül általános sztrájkot tartanak. A kereskedé­sek, bankok, ipari üzemek beszüntetik a munkát. A polgárság tüntető felvonulást ren­dez. A mozgalom élén Kártyák, Volosin ésGagaíkó képviselők, az ipari szervezetek elnökei, valamint a bankigazgatók állanak. Több siás halott Oportóban Lissabon és Oportó egész városrészei megsemmisültek a nagy portugál polgárháborúban — Véres harcok minden­felé — Működésben a hajóágyuk Madrid, február 8. A portugál forradalomról bebizonyosodott, hogy czattai nem az a jelentéktelen és megszokott lázadás, amilyen Portugáliában évente több is előfordul, hanem olyan nagyarányú és véres polgárháború, mely teljesen fölborítja az állam rend­jét. A tegnapi és tegnapelőtti ütközete’ ben elesettek számát máris több százra becsü­lik, míg a flotta és a szárazföldi hader, bomlásának következtében Lisszabonban és Opoitóban egész városrészek megsemiaz ;:ltek. A felkelők két városban hatalmasodtak el: Oportóban és Lisszabonban. A ílottirenngy része hü maradt a kormányhoz és a kapott paranc? ':'értelmében bombázni kezdte az oportói és a lisszaboni erődökbe zár 4 \ kelőket. A kerülő utón érkozett jelentének nagy része ellentmondó, úgy hogy tiszta képet az eseményekről alig lehet alkotni. A harc nyíltnak látszik s ogyotlen jelentés sem jósolhatja meg, hogy ki fog felülkerekedni. Madridban agy tudják, hogy az oportói lázadók már megadták magukat, de a felkelés az ország többi városában és a "óváros­ban minduntalan újra föllángol. A fegyveres erők nagyrésze mindenesetre a lázadók pártján áll s éppen ezért az utcai ütközetek a lehető legvéresebbek. A portugál határról érkezett legújabb jelzések szerint az oportói felkelők feltétel nélkül megadták magukat. Néhány lázadó vezér megmenekült, de a kormánycsapatok erélyesen üldözik őket. Portugália déli vidékein vasutassztrájk ütött ki. Páris, február 8. Az oportói fölkelés teljes nagyságában átcsapott Lisszabonra is. A felkelő csapatok több fontos középületet elfoglaltak és néhány erőd szintén birtokuk­ban van. A Lisszabon előtt horgonyzó flotta parancsot kapott, hogy löjje össze azt a kaszárnyát, amelyben a felkelők főhadiszállása van. A hajók egy része megtagadta az engedelmességet és ugyancsak a lázadók pártjára állott. A kormányhü páncélosok állan­dó tűz alatt tartják a parti ütegeket, amelyek erélyesen válaszolnak a tüzelésre. Egyelő­re lehetetlen megállapítani, hogy a lázadás milyen méreteket öltött. A főváros utcáit vadul hullámzó katonatömegek töltik meg, amelyek maguk sem tudják, hogy hánya­dán vannak. A nép részben a köztársasági alkotmány, részben a diktatúra mellett tiintet. A rendőrség igen sok embert letartóztatott, de mivel a hajók vonakodtak fedél­zetükre venni őket, a Segyházak pedig tultömöttek, a rendőrség nem tudja, mit kezd­jen foglyaival. Oportó vidékén a küzdelem a lehető legélesebb formában folyik. A középületek közül teljesen összelőtték a postát, az igazságügyi palotát és a városházát, valamint a színház gyönyörű épületét. A nagy hid birtokáért véres küzdelmek folytak. A kormány­csapatok merész lovassági támadással cl akartak foglalni a hídfőt, de a felkelők gép­fegyverei nagy veszteségek közt visszaüzték őket. Egy másik helyen viszont a lázadó gyalogság rohamozta meg a kormánypártiak egyik erődjét, ahonnét azonban a mérges gázokkal, lángvetőkkel, gépfegyverekkel, kézigránátokkal, aknavetőkkel és ágyukkal fölfegyverzett sorkatonák visszavetették őket. Az általános helyzet a lázadóknak kedvez. A vidéken máris több helyen győztek a felkelők, akiket Mendesreis ezredes vezet. London, február 8. A Daily News jelentése szerint a portugál polgárháborúnak Oportóban több száz halottja van. Hivatalos jelentések szerint Lisszabonban eddig het- venhatan estek el, mig több száz katona megsebesült. Az anyagi kár a bombázás követ­keztében óriási. szkot milyen jogok illetik meg. Bár az al­kotmányt nem tartjuk ideális alkotásnak, mégis mindaddig, amig ezt a törvényhozás annak rendje és módja szerint meg nem változtatja, azt — amennyiben a még maga­sabb joggal: a kisebbségi szerződéssel ellen­tétben nem áll — föltétlenül kötelezőnek el­ismerjük s ezért megköveteljük a kormány­tól is, hogy magát szigorúan az alkotmány­hoz tartsad Az idézett 3. szakasz kizárja an­nak lehetőségét, hogy a nyelvi, vallási, isko­laügyi és közigazgatási kérdésekben a tör­vényhozó hatalommal felruházott szojm he­lyett csupán a megyei hatáskörrel biró „zemsky zastupiteIstvo“-ra, kormányzó he­lyett a belügyminisztériumtól függő tarto­mányi elnökre bízzák az önkormányzati ügyek elintézését. Valószínű ugyan, hogy Prága a kormányzói cím és egyéb elnevezé­sek föntar fásával igyekezni fog a látszat megőrzésére, de ezzel bennünket megtévesz­teni nem fog. Hiába aggatnak a béresre akármilyen cifra libériát, az mégis csak bé­res marad. Nekünk a lényeg, nem pedig a látszat a fontos! Olyan időket élünk, amikor a jog elvei­re való hivatkozást egyesek fumigáló kéz­legyintéssel szeretik elintézni és azt tartják, hogy a hatalom minden jogot, minden szer­ződést s minden alkotmányt megelőz. A ha­talomnak ez a túlbecsülése és a jog s igaz­ság megvetése szülhette azt a tervet is, hogy a közigazgatási „reform" leple alatt halálos csapást mérjenek Ruszinszkő nemzetközileg elismert, de kényelmetlen autonómiája.‘a. Tőlünk távol áll minden lokálpatriotizmus. De éppen azért, mert távol áll tőlünk, ab­szolút tárgyilagossággal tudjuk megállapí­tani, hogy a tervezett megoldás sérti Ru- szinszkó s benne a magyarság szerződéses s A tangeri konferencia holnap kezdődik Páris, február 8. A Quai d'Orsayon holnap kezdődik a francia—spanyol tangeri konferencia. Francia részről optimizmussal várják az eredmé­nyeket, a spanyolok ellenben néni jósolnak si­kert A spanyol követelések tulnagyok. A Petit Párisién szerint Spanyolország lényeges változta­tásokat követel, amelyeket Párisban nem tartanak összeegyezteiheiőnek AJgesiras szellemével. Fran­ciaország nem mond le a mai status quoról. Újabb botrány Adám professzor körül Budapest, február 8. (Budapesti szeri:'szilősé- günk tetetodjelentése.) Az Adóm tanár kinevezé­sével 'kapcsolatosan keletkezett egyetemi affér likvidálására az elmúlt héten Szentan'iklóssy pro- rekkxrt küldték ki s úgy látszott, hogy ezzel a kí­nos affér elintézést is nyert Az egyetemi tanács ugyanis arra az álláspontra helyezkedett hogy Adóra professzor kinevezése kormányzói tényke­dés volt, ami előtt az egyetem tanári karának meg kell hajolnia. Az orvosprofesszort knT is elfo­gadta a tanácsnak ezt a határozatát, eredeti állás- foglalásának újabb hangsúlyozása melleit. Ma délelőtt azonban újabb botrányra adott okot az Ádám-ügy. Az egyetem orvostudományi fakultásának tanárt testületé ma tartotta e bari rendes kari ülését, amelynek napirendjén többek között az Ádám-ügy is szerepelt. Tiz óra tájban az orvosi fakultás Üllői-uti kari’ .épülete előtt nagyobb tömeg, diák csoportosult's megjelent a Turul baj­társi szövetségnek mintegy ötszáz tagja is. A diá­kok ■ az egyenként érkező tanárokat éljenzéssel fo­gadták. Ádám tanár neon jött el az ülésre, de fel­tűnt, hogy az egyetemi tanács • biztosa, Szenhnik- •lóesy professzor sem érkezett meg. Miközben. az épületiben az orvosi kar tanártestülete megkezdte ülését, az épület előtt csoportosuló diákok között röpcédulákat osztogattak széjjel. „Potya kollokviumok! Potya szigorlatok! Elő­adásaimat a főúri sebészetből ebben a félév­ben már Igazán meg szeretném kezdeni. Óra­díjas hallgatókat keresek, rendőri védelem biztosítva! Professzor Ádám, de génére Aus- spitz" állott az egyik fajta röpcédulán, mig a másikon a következőket olvashatjuk: „Kollega Ur! Tudja ön, hogyan kell gennyes vakbélhői szamárlétrát rsinálni? Nálam ezt megtanulhatja. Ádám-Ausspitz, rendkívüli nyilvánosságú tanár." A csoportosuló diákokat a kari ülés megkez­dése előtt felkérték, hogy a kari ülés zavartalan lefolytatása érdekében hagyják el a folyosóikat, és az épület előtti kertet- A diákok engedtek a fel­szólításnak s most nagy csoportokban a Köztelek- utcai diákmenzára sereglettek át, ahol rögtönzött nagygyűlést tartottak. A diákgyülés szónokai izgattak Ádám pro­fesszor ellen e felszólították a diákságot, hogy ue vegyenek részt Ádám professzor előadásain. Uitcai tüntetésre ne mkerült a sor. . Közben a kari ülésre .megérkezett Szentmlk- lőssy professzor, egyetemi tanácsbiztos is. Az ülés eredményéről azonban eddig neon közöltek, semmit a nyilvánossággal. alkotmányos jogait. Véleményünk szerint ne­künk érdekünkben áll, hogy ez a terület megkapja a saint-germaini autonómiát, mert ezzel egy lépéssel közelebb jutottunk a fö­deralizmushoz, az állami élet decentralizá­ciójához.- Meg vagyunk győződve arról is, hogy a ruszinszkói magyarság számára az eddigieknél nagyobb érvényesülési lehetősé­gek kínálkoznak akkor, . ha nyelvi, iskolai, közigazgatási és vallási kérdésekben az ungvári szojm, nem pedig a prágai parla­ment fog törvényeket hozni. Jogtiszteletünk és nemzeti érdekünk egyaránt arra int, hogy szigorúan ragaszkodjunk a saint-ger­maini szerződéshez s a köztársaság alkotmá­nyához, Deák Ferenc szerint csak az a jog vész el, amit önként feladtunk és nekünk nem lehet célunk föladni egy jogot, . mely nekünk is előnyünkre szolgál.

Next

/
Thumbnails
Contents