Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)

1927-02-08 / 31. (1365.) szám

#927 február 9, kedd.

Ungváron nem jogosult a ruszin hivatalos nyelv

Ungvár, február 7.

(Ruszihszkói szerkesztőségünktől.) Az Élők forgására nagyon jellemző eset történt tegnapelőtt Ungváron. A tisztviselői létszáin- tpasztást ellenőrző bizottság, melynek vezetője dr. Pavluk zsupáni megbízott, vizsgálat alá vette az ungvári városháza hivatalait abból a szembontból, hogy eleget tett-e a város vezetősége annak a törvénynek, mely szerint 1924-től kezdve 1927-ig a tisztviselőknek évi tiz százalékát el keU bocsátani, hogy a tisztviselői lélszdmapasztás ténylegesen keresztülvüessék.

A bizottság ezenkívül megvizsgálta a városi hivatalok működését, felülvizgálta az ügykezelést és a restanciákat

A vizsgálat befejezésével — amely két napig tartott — ankétet rendezett a bizottság, melyen szóbakerült a városi hivatalokban használatos hivatalos nyelv ügye is.

Általános ugyanis a panasz, hogy a városi kiadmányok, határozatok, vagy engedélyek csupán ruszin nyelven vannak szerkesztve, még akkor is, ha azokat magyar felek számára adták ki.

A főjegyzői hivatal ezzel szemben a cseh hivatalos nyelvet használja az ilyen esetekben, úgyhogy magyar nyelvű kiadmány csak elvétve kerül ki az ungvári városházáról. Az ankéten a város lakosságának nemzetiségbeli számarányát vették mértékül és megállapították, hogy az ungvári városházán, tekintettel az itt élő ruszinok arányszámára, a ruszin nyelvet nem jogosan használják hivatalos nyelvül.

Igaz, hogy az ankétnak ez a megállapítása írem hivatalos jellegű és igy nem lehet hivatalos eljárás alapjául venni, annyi értelme azonban mégis van, hogy ebből folyóan a magyar hivatalos nyelv használata éppen a nyelvtörvénynek ide vonatkozó rendelkezései szerint jogosult és a magyar jelekkel szemben egyenesen kötelező.

Az ankét fenti megállapítása természetszerűen kínosan érinti a ruszin köröket, ám e törvény morális értelmében ez az állapot tényleg fennáll. Ungvár — a bevándorlottakat kivéve — alapjában véve mégis, csak magyar város volt, ezt a jellegét még a terrorisztikus eszközökkel végrehajtott legutóbbi népszámlálás sem tudta eltüntetni.

A létszámapasztó bizottság egyébként elhatározta, hogy a létszámapasztást a város szolgálatában álló

régi, nyugdíjjogosultsággal teljes mértékben rendelkező városi tisztviselők és alkalmazottak nyugdíjazásával fogja keresztülvinni.

Szóval: ismét csak a régi, kipróbált.tisztviselők fognak a törvény végrehajtásának anyagául szolgálni.

Csehszlovákiában 10 nap alatt 55 halottja vall

a spanyoljárványnak

Az egészségügyi minisztérium hivatalos Jelentése — Szlovén- szkén 9, Huszlnszkóban 15 haláleset történt

Prága, február 7. A csehszlovák egészségügyi minisztérium szombaton adta ki hivatalos jelentését a spanyoljárvány január végi és február eleji helyzetéről: Eszerint Morvaországból újabban 18 halálesetről futott be jelentés Itt 300 községben 6160 influenzás beteget kezeltek. Ebből 38% 4—16 éves gyermekekre esik. A többi megbetegedés túlnyomóan nőknél fordult elő. A legtöbb spanyol az oderfurti kerületre (1368) és Mahr. Ostraura (1145) esik.

Sziléziában ugyanezen idő alatt 174 községben 4325 beteget kezeltek, amelyek köziül 11 haláleset történt. A járvány itt szünőfélben van.

Szilovenszkó 34 kerületéből 197 községből érkezett be jelentés, összesen 7350 beteget kezeltek és 9 halálesetet jelentettek. A nagyobb városokban a járványt sikerült enyhíteni. — Ruszinszkóbam 16 kerületben 128 községben 2332 beteget tartottak számon. Itt 15 haláleset történt és a járvány növekvőben van.

Prágában az elmúlt héten újabb két haláleset történt. Az egyik beteg tüdőgyulladásban, a másik pedig mellhártyalobban halt meg. Február negyedikéig a prágai kórházakban 105 spanyolos beteget tartottak számon.

Január 23—február 5-éig Csehszlovákiában tehát összesen 55 halálos megbetegedés történt.

Groiichmid Géza eperjesi beszéde

a feer. ssoc. párt etaékl politikájáról

Az‘eperjesi párivezefősé$ r@üdklv3ii ülése — A kereszténysse-siöiists pÉrS a fesfivérp'ártok együttműködéséért — F!e?ssh- msam Gyuia az egységes szlovenszkói őslakos - politikáról

Eperjes, február 7.

(Saját tudósítónktól.) Az országos kéresz- tényszocialista párt eperjesi szervezetének vezetősége a napokban a szervezet rneg- , alakulásának hetedik évfordulója alkal- | mából ünnepélyes keretek között rendkívüli ! ülést tartott. Az ülésen a helyi párt vezetőség 'összes ‘tagjain, s a meghívott vendégeken kívül résztveítek Grcs&chmid Géza dr. szenátor, Wirth Gyula pártigazgató és Fleiseh- raann Gyula dr. főtitkár is.

Az ülést lendületes beszéddel Dobrán- szky János esperes plébános, az eperjesi körzet elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a pártszervezet nevében a megjelent vendége-, két té megemlékezett azokról, akik az eperjesi pártszervezet megalapításában és hétéves munkájában részt vettek. Rámutatott a keresztényszocialista párt eddigi közéleti eredményeire és a jövő feladataira, kiemelve a keresztény erkölcsi elveket, amelyek a párt alapját képezik. Megemlékezett a párt külföldön levő országos elnökéről, Sziillő Grézáról, köszönetét mondott Grossclimid Gézának, a párt szenátorának fáradságos’ közéleti munkájáért és Fleisch- mann Gyulának, aki a pártalaki.tás munkálatainál elsőnek ismertette meg az eperjesi ekkel a keresztény politika alap elveit. Javaslatára

a pártvezetőség egyhangúlag bizalmat szavazott a párt képviselőinek és szenátorainak, mint akiknek eddigi politikai magatartását és működését mindenben helyesli, s e téren teljes erejével támogatja és táviratban üdvözölte a párt nagynevű országos elnökét, SrüIIö Gézát, aki fáradhatatlanul dolgozik, a szloveusz- kói őslakosságért s a külföldi fórumokon nagy sikerrel képviseli és védelmezi az itteni őslakosság, különösen a magyar kisebbség érdekeit.

Ezután Grosschmid Géza dr. szenátor hosszabb beszédben ismertette a politikái helyzetet és a párt politikai magatartását Megemlékezett arról, hogy a csehszlovák kormány az utóbbi időben a nemzeti kisebbségek egyes pártjaival fölvette a tárgyalásokat.

E tárgyalásoknak a csehszlovák kormány különösen külpolitikai jelentőségét tulajdonit, mert ezzel óhajtja dokumentálni a belső konszolidációt.

Először a németek egy részével, majd a szlovákokkal állapodott meg. A németeknek

azonban más érdekeik vannak, mint nekünk szlr^enszkóiaknak. Közöttünk elsősorban nagy gazdasági érdekellentétek állanak fenn. Sohasem vontuk kétségbe, hogy a németekkel társult magyar nemzetieket teljes jóhiszeműség vezeti működésűkben, dp mi nem tartunk támogathatónak olyan kormány- politikát, mely nem biztosítja intézményesen a kisebbségi jogokat.

A pártok együttműködése tekintetében utalt az e tárgyban általa már ismételten elmondottakra. A nemzeti párt egyes funkcionáriusai részéről Kassán, Léván és másutt felvetett szemrehányást élékre épp ezek a tények, melyek a keresztényszocialista párt részéről az együttműködésre irányuló kezdeményezést bizonyítják, megadták már régen a választ. — Megyünk — úgymond — a magunk igazi utján. Küzdünk a békeszerződésekben biztosított s azok alapján kifejleszthető jogainkért.

A nagy figyelemmel kísért és lelkesedéssel fogadott beszéd után Szilágyi Gyula szlovák nyelven a szlovenszkói autonómia kérdéséről és a sárosi lakosság helyzetéről beszélt, amelyet nagy érdeklődéssel hatgatott a pártvezetőség.

Ezután Fleischmanu Gyula dr. főtitkár szlovák és magyar nyelven szólalt fel. Rámutatott az egységes szlovenszkói politika szükségességére, amelyet a ker.-szoc. párt kezdettől fogva hangsúlyozott és hirdetett. Ennek fontossága latinosén ma volna nagy, amikor nemzetiségilég szét vagyunk Jogéivá és

olyan kérdések vannak napirenden — mint például a közigazgatási és adóreform —, amelyek közös szlovenszkói kérdések s amelyekben együttesen kellene megvédeni Szlovenszkó érdekeit.

— Ha mi ellenzéki politikát folytatunk — mondotta többek között —, ezt meggyőződésből és a helyzetszülte szükségből iesz- szük. A jó és helyes ellenzéki politika pozi- tive is több eredményt érhet e], mint egy bizonytalan, ingadozó kormánypolitika.

A mindvégig érdekes és tartalmas gyűlést több felszólalás után Dobránszky János elnök zárta be.

.Spanyolnátha, Influenza, köhögés és Asthraa biztos ellenszere

PULMOLAC

(Ke. 15.—)

Kérdezze meg háziorvosát Kapható minden gyógytárban •— Fölerakat:

Vórös Pák gyógyiár, BrstSsSava

Szánté György

BÁBEL TORNYA

A PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP REGÉNYE

(30)

Miso mindennap újra szóbahozta a csehek beszélgetését. Végre az ispán rettentő dühre gerjedt.

—• Te büdös rabszolga, ha még egyszer kinyitod a pofádat, kor ékbetör etlek.

Miso remegve mondta, hogy a várnagy jelenti, hogy ‘az adószedőknek segítségére adott katonák ma mind visszaérkeztek.

Az ispán nem értette a dolgot. Felöltözött, megreggelizett, iközben elgondolkozott. Egyszerre felkapta a. fejét.

— Te Miso, a őseiteknek igazuk van.

A legény elbámult. Mikor az udvarra kimentek, a várnagy várta már az ispánt..

— Ispán uram, itt valami furcsa dolog történi

— Tudom válaszolt az ispán. Az adószedők mellé adott fegyveresek visszajöttek, hololt máskor hónapokig a falvakban vannak. Ki bocsátott el benneteket?

A fegyveresek az udvaron állottak. Máskor csak a várnagynál kellett jelentkezniük, most csodálkoztak, hogy az ispán maga veszi őket számba. Egy tizedes az ispán elé állott ;fs megismételte a várnagynak tett jelentését. Elmondta, hogy a két adószedő sokat tanácskozott egy harmadikkal, aki nemrégiben érkezett. Aztán egy dereglyére rakodtak* és mindenüket magukkal vivén, eltűntek Ko- 'iiárom irányában..

Az egyik pecér épen etetni vitte a két ■#a dk arölő molosszusi kutyát. Félfüllel hallón a 'tizedes beszédét, megállóit és elmondta ez ispánnak, hogy mint jártak a fasorban az. adószedőkkel. Az ispán nevetett.

— Beste lélek, hát kém tudtál jobban ügyelni erre a két fenevadra? Aztán legalább jól megmarkolászíák azt a két cigányképüt? Nesze. Kis ezüstpénzt adott a pecérnek, akinek az orra még most is fel volt dagadva az ökölcsapásoktól. Nyoméban a másik pecér vezette a vizslafal kát. Az ő arca is kék-zöld foltokkal volt teli, az egyik szeme vérrel aláfutva,

— Hát a te arcodat ki. festette tarkára?

— János urfi és fők épen a Domokosba rátok uj főnöke. Amiért a vérebek adófizetői akartak . reggelizni. Hiszen úgysem hagytuk volna vastagjára kerülni a dolgot.

Hirtelen diszkóit a fáikéval, mert a bástyák felől Jánost látta jönni az olasz építőin esterrel. Az istállók felé vezette a barnafoltos, kom oly tekintetű vizslákat, amelyelv nemesebb ősökkel bírtak, mint a király vizslái. A másik pecér már karóhoz kötötte a két vérebet., úgy etette. Óriási nyers kus- daxab okai kaptak. A vizslák főtt marhahúst, amelyet a pecér előbb gondosan lehűtött. Mert a forró hústól megcsipásodnának. A jobbágyok kLmeredt szemekkel néztek a nagy hús-darabokra, ők bágyadtak voltak az éhségtől és amikor a két pecér figyelme egy-egy kerek szotgálőlány felé fordult, a jobbágy- gyerekek kezük kockáztatásával lopkodtak a kutyák elől egy-egy husdarabot. Gsodálatos- kép sohasem bántották őket a komolytekintetü, tarkapettyes vizslák.

— Jó, hogy jöttök, kiáltott az .ispán már messziről János és az építőmester felé. Komoly beszédem van veletek.

János merően a szemébe nézett a nagy- urnak, amikor a közelébe ért. Az ispán és a várnagy a bástyaterembe mentek velük. Urának egy intésére Miso is követte őket, útközben a Ceke agár is hozzájuk csatlakozott. Amikor . letelepedtek egy ablak- méíyedésfbe, az ispán Misohoz fordult

— Mondd osak el, mit beszélteik maguk között a cseh urak.

Miso az utolsó szóig mindent eldarált, mint egy betanult leckét.

— Hát ezzel még csak nem törődtem volna, folytatta az ispán, de az adószedők egyszerre eliszkoltak, még pedig fölfelé a Dunán.

— Ez nekem is szeget ütött a fejembe, mondotta Ekecs.

— Én meg épen azért jöttem, szólalt meg János, hogy elmondjam, mit hallottam tőlük. Eleidén nem sokat gondoltam vele, de aztán mégis csak elhatároztam, hogy beszámolok róla. Néhány napja a fasorban megmentettük Őket a Domokos .bárátok uj főnökével a vérebektől. Miután a pecérek nagyon jót mulattak a szorongatott embereken, alapos volt a gyanúnk, hogy ezek szánt- szándékkal eresztették nekik á dögöket.

— Nekem akartak kedveskedni, szólt közbe az ispán és merően János szemébe nézett.

— Mi nem tudhattuk ez1 mondta rövid hallgatás után János. Ezért jól el ís piiföltük őket. Amint alkonyattájbau innen hazafelé tartánk, útközben elébünk állott az egyik adószedő és szősz érint ezt mondta:

— Ti jót tettetek velünk, Ben Kadutn ezt viszonozza, amint mindeD bántalmat is viszonoz. Meneküljetek velünk valami nyugati országba. Ma egy honfitársunk érkezett Ázsia nyugati részéről, aki útjában minden honfitársunkat értesítette .arról az elháríthatatlan veszedelemről, ami itt végigsöpör. A mongolok jönnek. Ti nem féltek tőlük, mert nem ismeritek őket. De ha láttátok volna a kinai falakat és Dseladdin szultán birodalmát, amelyeken ezek végiggázoltak nem maradnátok itt.

— Hát hová a fészkes fenébe mennénk,

y

nevetett fel az ispán. De aztán hírtelén elkomolyodott és sokáig hallgatott. Végül megszólalt:

— Itt éltünk és ha eljön a sora, itt halunk. Nem vagyunk kóbor kutyák, mint a kunok, izmaeliták, zsidók és sza rácén ok.

— Úgy bizony, mondotta Ekecs. Senkire se számítsunk, csak jómagunkra. Kihez is fordulnánk ebben a Bábeltornyában.

János fülébe vágott a szó. Hogyan, hát mindenhol csali ebbe bottik? Mi ez? Valami csufondáros Ördögi kacaj minden emberi alkotásra? Minden emberi mű csak Bábel- tornya, amely égreiör és a sárban marad? Most újra és sokkal tisztábban bukkant fel benne az összefüggés Anzelmus mester temploma és az örökké épülő ország között. Hát nincs-e ez az ország is örökké, állványozás alatt? Hol ezt a határt, hol azt az intézményt, törvényt., kell kifaragni, kiépíteni. Hol itt fenyeget a bedőlés veszedelme, hol ott. Az erők kiegyensúlyozása folyik az állványok alatt és a nézők szeretnék a csipkés és fenséges homlokzatot kézszen látni nem sokkal az alapkő lerakása után. Vau-e befejezés és milyen ez a befejezés? Hiszen ha felépült az egész, jönnek az órák, napok és esztendők, mint uj ellenségek, jön az eső, a hó, a viharok és az állványok megint körülölelik a templomot, így tart ez hát időtlen időkig?

— Nincs itt más teendő, mondotta Ekecs, mint nekifogni a várépiiésnek. Amint látom, ispán ur, te is ezt. akarod, ez okból .rendelted ide az építőket. Nekem az a nézetem, hogy a vízivárosi erődítéseket kell megkétszerezi1.i.

Az építőmester elővette a vár tervrajzát, amit mindig magánál hordott. Rögtön látták, hogy a várnagynak igaza van. A várhegy a Duna felől megmászhatatlan, meredek szikla, amelynek egyenes folytatásai a bástyák.

(Folytatjuk.)

2