Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)

1927-02-06 / 30. (1364.) szám

9 1927 február 6, vasárnap. MSAciáU »iüfVa2AR.HIRI»AE 9Taprói-napra A KÖLTŐ-MŰVÉSZ MŰHELYE miadig ti­tokzatos. Anatole Franceé. a költő-művészé két­szeresen az 'volt, mert hiszen „Bergeret ur-' a múlt és a lélek titkait különös előszeretettel bon­togatta, örök-nyugtalmr, szkeptikus szellemével. Gondos, ötvözött Írásai, az elkészült remekek, ném igen engedtek bepillantást, a mester alkotó műhelyének intim rejtelmeibe, hiszen szinte va­lamennyi munkája a tökéletes bevégzettség köny- nyed és finom zártságával, fölényes eleganciájá­val lépett az olvasó elé. A kócos, pongyola fo­galmazványok, a nyers formákba alakuló eszmék Francé Íróasztalának rejtekén maradtak eldugva kiváncsi szemek elöl, megőrizve az alkotás tit­kát, amelyről csupán a beavatottak tudták, hogy' milyen természetű volt. Most aztán a posthumus könyv, amelyet Michel Corday állított össze a nagy iró töredékes müveiből, széljegyzeteiből, vázlataiból s készülő munkáinak terveiből, rávi­lágít a teremtő-muhely szemérmesen titkolt me­chanizmusára. Ebben a különös és rendkívül ér­dekes kötetben torzókat talál az olvasó, fejetlen testeket, olykor csak egy-egv csillogó márvány- szilánkot. Po valamennyin ott van a mester kéz­jegye. olyan kisugárzó erővel, hogy attól kiegé­szülnek a csonka tömbök. A metafizikáról és is­tenről irt dialógusok az öreg Francé szellemé­nek ragyogó töretlenségét mutatják és a többi töredék is tele van az ő legigazibb, legmélyebb hangjaival, fanyar humorával, utolérhetetlen szellemességével. Corday a mester hátrahagyott feljegyzéseit ,amelyek az első munka lázát, ham­vas frissességét lehelik, művészi keretbe vonta s a kellemes magyarázó, elmés cicerone tisztét ki­tünően tölti be. # POTES VENIRE, jöhetsz, ez a két rövid szó áll abban a sürgönyben, amelyet egy tudós bu­dapesti lalmudisla, Donéiba Benjámin kapott Seredy .1 tisztimén tudós magyar bencéstől, aki egy évtizeden át segített a római Szentszéknek az egyházjogot kodifikálni s aki most a vatikáni magyar követség egyházjogi tanácsosa. Donátit Benjámin, a talmudtudós ugyanis megkérdezte, hogy a római Kurta Bibliabizoltsága, amely most revideálja a Szent Írás szövegét, megengedné-e, hogy 6, Donáth Benjámin, személyesen megje­lenjen a bizottság elölt és megmagyarázza, hogy a keresztény egyház már több mint másfélezer éve hibásan ismeri és hibásan használja a Szent- irás szövegének egy részét. Ez a sürgöny is ékes tanúsága annak, hogy a Vatikán olyan elfogulat­lan és liberális, arninőre nem sok példát látott a világ. Az egyszerű talmudtudós megjelenhet a leg­magasabb egyházi kollégiumok egyike előtt és ki­fejtheti vélt, vagy tényleges igazát. Fényes lecke ez azoknak a szája ékodóknak akik a sötétség fel­legvárának harsogják a Vatikánt. & A LEGHUMÁNUSABB HARCI-ESZKÖZ a láz. legalább is ezt állítja-a eambridgei egyetem regyészproíesszora, J. Ha kláné, legújabban meg­jelent müvében, amelynek Callicinus a címé. AZ emberbarát Haldane professzor ur a statisztikát gén jól ismeri. Az 1918 január elsejétől szeptem­ber 30-ig terjedő időben 58.000 meggázózott milyen borzalmas szó egy borzalmas fogálom negjelölésére!) volt és ezekből „csak*1 1758 pusz- ult bele a mérgezésbe. Angliában a gáz áldoza- ainak száma 1918 szeptember elsejétől november -éig 24.563 volt, ebből 540 halt meg, tehát .mindössze*’ 2.2 százalék. A francia hadseregben 918 augusztus elején 14.578 gáztól megmérgezétt 'olt, a haláleset ebből 424, tehát 2.9 százalék, ízzel szemben a robbanó bombák halottjainak zárna 25 százalék. Haldane professzor elismeri, togy a gázmérgezés áldozatainak felépülése na- yo'i hosszú időt vesz igénybe, ezzel szemben izonbau a betegek 90 százaléka meggyógyul, nig az elpusztult fiz százaléknál megállapíto+'ák, logy hajlamot árultak el a tuberkulózisra és •.bben a betegségben pusztullak volna el, tehát ulajdonképpen nem a gáz okozta halálukat. Kő­iden, a gáz a legemberségesebb harci-eszköz s a kémiai háború volt már Bizáncnak is a meg- nenföje, mert a „görög tüz“ nem volt egyéb, aint a huszadik századból eiölegezéit kémiái há­ború. A jövőben tehát csak gázzal szabad harcol- i, ez Haldane következtetésé. Gyönyörű perspék- ivák! A jövő háborújában tehát már nem fö­nn k nyomorékokat látni, csak gázmérgezéseket s ezek árváit. Valóban igaza van a nemes pro- esszornak, miért keressen a háborún pusztán , vasipar és miért ne legyen aratása egyszer a émiai iparnak is? * POZSONY VÁROSÁBAN a statisztikai kimu- vtás szerint a háború utáni időben rendkívüli lértékel öltött a csecsemő és a tnberkulótikus /italozás. A csecsemőhalandóság 20 százalékot ett ki. inig a tnberkulótikus halandóságban Po- sony tartotta az elsőség szomorú rekordját. A secsemőhalandóság legyőzésére az érdekelt kd­ök, a városi tanács, a gyermekklinika és a gyár- porosok szövetsége anya- és csecsemőgondozót élesített amelynek működése következtében őr- endetes javulás állott be. Majd a gyermekklini­! kit kibővítették, anya- és csecsemőotthont lébe- j éltetlek, amelyben n szegény anyákat gondozták. A kezdetben szerény keretekben miiködő govdo- zóintézmény hamarosan kifejlődött és a város évi 200.000 koronás szubvenciójával nemes céljait még tudta valósítani. A csecsemőhalandóság en­nek következtében harmadára, 7 százalékra csökkent, a gijermeksirbk már nem szaporodtak olyan megdöbbentő tempóban. Később uj tanács­adó helyeket létesítettek a fuberkulóHkus gyer­mekek, felnőttek és nemi betegek céljaira és a város ezeket az intézményeket is évi 140.000 ko­ronával segélyezte, Pozsony városa tehát éveír­ként esakvem félmillió koronát fordít szocia'lhi- giéniai célokra. Újabban hasonló intézményeket terveinek a trechomás betegek és a gravid vök számára, továbbá állomási missziót szándékoznak felállítani. Most azzal a gondolattal foglalkoznak, hogij az összes szociálhigiéniai intézményeket egyesitik és így Pozsonyiban egy nagyszabású erodál higiéniai népintézet keletkezne német bi­rodalmi mintára, ahol ezt az intézményt * nőt mindenütt rendszeresítették. Pozsony városának ilynemű munkája a legteljesebb elismerést cr- ! dernli és követendő példának állítható oda a I többi sslovenszkói város elé. Rejtélyes tragédia Aschban Egy házaspárt lakásán halva találtak — Vallási őrület áldozatai? — A halál okát nem derítették fel — A Prágai Magyar Hírlap tudósítójától — Aseh, íébtnjár 5. A város lakosságát tegnap óta egy idő­sebb házaspár rejtélyes tragédiája tartja iz­galomban. Miután hétfő óta a Ludwig vegyes- kereskedés, amelyet a házastársiak egyiiift vezettek, zárva maradt és napokon át. bem nyitották .ki, a szomszédok végül is a rendőr­séget figyelmeztették az esetre. A rendőrség erre elrendelte az üzlethelyiség félnyit- tatását. A bolthoz csatlakozó hálószobában a* öregasszonyt ágyában halva találták és a férfi is ott feküdt balra a Szoba közepén. A helyszínen megjelent vizsgálóbíróitság csak azt tudta megállapítani, hogy az idÓsóbíb házaspár tragédiáját nem gyilkosság okozta, azonban az esetet még eddig körülményeiben nemi tudták felderíteni. Feltűnő volt, hogy az üzletben egy asztalon kereszt állóit, amellyel ■szemben virágos váza volt, tele friss, szép rózsákkal, az ajtóra pedig krétával ezek a betűk voltak felírva: A nyomozás megállapította, hogy az 58 éves Lmlwig Ernesztin egy vallá­sos szekta tagja volt és hogy a férfin is nem a normális vallásos buzgóság, ha­nem a vallási téboly jelei mutatkoztak. A gyermektelen házaspár nagyon szerény viszonyok között élt, de azért szükséget sem­miben sem szenvedtek. A hullákon semmi­féle külső erőszak nyomát nem lehetett fel­fedezni és az orvosok is tanácstalanul állottak áz esettel szemben, mert nem tudták meg­állapítani a házaspár halálának az okát. Arra sincs semmi pozitív jel, . mintha mérgezés utján pusztultak volna, a gázmér­gezés eshetősége pedig egyenesen kizárt. A szoba átkutatása alkalmával semmiféle méregnek nem akadtak nyomára, a halottak pedig semmiféle írást nem hagytak hátra. Érdekes, hogy a hatóságok eltekintettek a boncolástól és igy az öreg házaspár misztikus elhalálo­zás árvák rejtélye a sírba kerül. SZÖVET ÁRUHÁZ ADOLF ElGER, REICHENBERG i.B. (LIBEREC), Fiurgasie 15 a szabómester uraknak ajánlja gazdag mintakollek­cióját tavaszt és nyári szövetekben. Mintakollekciókat csak szabómestereknek küldünk. Gyapjúszövet, bélésáru és mindennemű szabókellék. Belgrádiban kémkedés gyanúja miatt ártatlanul letartóztatták a Beketovcirkusz magyar rendezőjét A belgrádi rendőrfogház borzalmai — A balkáni leányka - reskedelem és a belgrádi retidőffőpiökbelyettes Budapest, ■fébráá’i*., 5. A pásti főkapótíáinysá^ou Göndör Miklós aétikki és ráSElé'tesen 'eJmmrdöiía, -hogy Bclgrádban ártatlanul letartóztatták. napokon át fogva tartották,, végül podig kÍHtadtofták Jugoszláviából. Göndör Miklós, aki Oorodúii 'művésznéven szé­nénél, lisnver: tagja az árt'jStáfviJégn#k. Az esztendő nagy jpésoát feültfSidiöaj tölti, nyáron azonban, a peijíli B-eketeow-cinkuíffi rendezője. Januárban, szerződési •kötött a belgrádi Pálace-Varápté igazgatóságaival, amelynek értelmében '-'féleségével 'és Lili Haíifax művésznéven ismert 15 'esztendős .sógornőjéből' ellő társulatával egy hónapon át a varietéén szerepel. Az első idő zavartalanul telt el, január 25-én azon­ban ketleim ellen kátedtoa ikeveiredtek. A 'Moszkvá­vá vóbáziban ültek déjután, amikor «§y polgári ‘ru­hás ember az asztalukhoz lépett ős felszólította Göndört, hogy.jöjjön ki vele a szálló Imlijába. Itt még két polgári ruháé ember várta, akik vala­mennyien poliirilkaí detefetiivek voltak. Igazolványát elkobozták és felszóHtetták. hogy kövesse őket a rendőrségre. Göndör UKakpiJoU a jogtalan eljárás ellen ás kér­te, mondják* meg neki. miért akarják bevinni. A detefetiLvek erre durván rákiáltottak, majd egyik megragadta és vorászóM kezdte. Az artista aean hagyta magát és követelte, hogy legalább engedjék meg, hogy a csikorgó hidegben téhMbátját HNte- heese. A dulakodásra figyelmes lett teleséig® is, kfeiéíelt a kávcMíból. Mikor meglátja, 'iiogy Óe- tekiivek vonszolják az urát, kóteégfoeesetten sietett hozaá, mire a* egyik detektív öklével mellbevágta a* aszón yt. Közben kihozták Göndör kabátját, kocsiba ül­tették és bevitték a főkapitányságra. A rendőrfeg- hábban pgy kis cellába vetették, ahol már 84 betörő, tolvaj és csavargó Tolt összeír ufóivá. A sötét, tevegötle nudliban sem priooa, sem szalmá- Jteájk nem volt. és a foglyok a jéghideg oemienfpad­lóra fekve, egymiásrazsufottan töltötték áz ^sgafcit. Másnap a detektivosajfály Georgevics nevű he­lyetles főnöke elé vezették. Georgevfre először az iráni érdeklődött, miért járt a belgrádi magyar konzulátus épületében. Mikor Göndör kijélente'ité, hogy egyáltalán nem járt fenn. aöckor arra varra I- kozóan. főggaíták, miért érintkezett 'Béosbén ma­gyar kalíHiatisztekikeL Az artista terurésajetesen ez ellen is tiltakozott. Erre aztán Georgevics kijelen­tette. hogy nérteleii levélben kémkedéssel gyanúsítják. A meglepetés .azonban most következett. Geprge- vics kezébe vette Göndör 'igazolványait, és. ^untkor látta, hogy a bécsi- Jnieraadomtl Aitfetéu .Orgam- • sasion ‘a,gja. gúnyos bangón kérdezte, hogy lácsa-e a* I. A. 0. magyar stóirmazásu elnöké­nek, Bárkái Andornak, aki harcot indított a balkáni leánykereskedelem ellen és bojkottálai akarja a baíkáni mulatókat. A '.külünös ici'hallga'tós után viesáO'vát'ték ceMá- jáfoa, ahol ujatób tn’egíepet'&s fogadta. Mikor kríné- öeéí á éeí'la ablakán, épnrevette a fogba* udvarán feleségét és most már megtudta, hogy a* asszonyt is a rendőr­ségre hurcolták és fogva tartják. Göudömét is a kávéházbóíl viitték a rendőreég- j'e, ahol becsukták egy céljába, züflött cegvargó- nök 'koté. Éppen olyan kegjetlen bánásmódban volt ré­szük. mint a férfiaknak. Naponta egyszer kaptak enni egy kiló kenyerek az éjszakát pedig a 'cementen heverve, fáiig megfagy­va töttötiék. A .eelMba Volt becsukva je l eírták télen utteyélktibágás miatt egy német nevélőnő ie, aki nem birta elviselni a bonzHlrtTakal és olyan módon követett el öngj-ilkeisságot, hogy a £ÉfoeváfŐ|át és a ruhájábán elrejtett: két. darab varrótűt lenyelte, egy másik nő pedig a celláiba becsempészett hig- feőyel .Ideérett meg ikigv-iiíkoeiSB^Őt. Közben Göndör sógornője jelentést tett. a ma­gyar 'konzu'M'lueon. Ettől kezdve állandóan delek- timU követték a fiatal leányt. Hétnapi fogság utján ■ újra y. hallgatták Göndör éket, am'ráa !aká*uJa'a vitték őkét, ahol össíécsomagoEak bohruijukat és nyomban ‘iMutefiitották a magyar aipti©táa?át. A magyar rendőrség Göndör eseté alapján megfontolás tárgyává feszi, hogy erkökseendészeő szempontból nem esák-e ‘kifogás alá, ha útlevélét adnak -m újabban Jugoszláviába fizerződf etett ar- tistáfawk. Hármas rablógyitkosság Morvaországban Brünn, febniár 5. Az Oslava folyó menti Námesto községben tegnap késő este Tyl Hen­rik jószágigazgatót, annak 64 éves feleségét és cselédleányát rablógyilkosok támadták meg, mindhármukat megölték és a lakást kirabol­ták. Szörnyű tettük elkövetése után a lakást öt helyen felgyújtották. A szörnyű gyilkosságot csak akkor vették észre, amikor a jószágigaz- j gató szobája már lángokban állott. A esendőr- { :?ég széleskörű nyomozást indított a hármad i rablógyílkossÉg tetteseinek kézr ekente se cél- : jából. Eddig az egyetlen nyomot egy vasúti | kajaké bejelentése szolgáltatta, aki látta, amint j égy ember « robogó vonatból kiugrott és él- ■ meneküli. Egy rendkívüli eset történt most Prágában, egy olyan eset, amellyel nemcsak a bíróság fog foglalkozni, hanem min­denki, akit pszichológia érdekel és aki az emberi, lélek ttivesdöjében el akar igazodni. — Három óra volt.M.I. főpénztáros elhagyta a bank épüle­tét. Reggeli nyolc óra óta egy gondolattal sem gondolt otthonára, családjára. Vette esernyőjét és elment. Milliókat forgatott meg kezei közt és úgy bánt a bankókkal, mint más ember a gondo- Iglokkal. Vigyáznia kellett, mindig csak vigyáznia.' Mi történt volna, ha egyszer, egyetlen egyszer nem vigyáz? Amíg a pénz szekrény előtt állt, nem volt helye más gondolatnak. Számolni... számolni... Család, élet nem létezett. .4 gépezet pontosan dolgozott, M. I. főpénztáron nem tévedhetett soha! Most azonban az utcán volt. .1 bankók és számok leperegtek róla cs a. főpénztáros o/fhonára, fele­ségére gondolt. Livin vár jer odahaza. A tűzhely- nél áll és a levest kóstolgatja főcőkanállal. M. I. látja ezt és tudja, hogy a leves megint el les: sóira Mégint, mint mindig. Lidin mosolyog: urára gondol és pontosan tudja, hogy mit fog mondani. Azt, hogy a leves megint el van sózva. De még­sem! Erre csak gondolni fog, de nem fogja mon­dani. Csak el fogja mosolyogni a gondolatot. Azérlis! És ezért Lidin azt fogja kérdezni, hogy megvette-e azt a kis fejszét, amit. már oly sok­szor hiába kért. Hónapok óta kérdi, hogy meg­vette-e a kis fejszét, mert a konyhában mái' nagy szükség van rá, Fát kéne vele apróra vág­ni, szögeket a falba ütni. Már régen megreite volna ezt a fejszét, de éppen azért nem vette meg, mert mikor először elfelejtette, az asszony kellemetlen hangon követelni kezdte. A hanghor­dozás hihetetlenül kellemetlen volt: az egész házasság kellemetlensége és nyomora benne volt ebben a követelődző hangban. És ezért mindun­talan elfelejtette, sőt talán ezért nem vette meg a fejszét. Bosszantani akarta feleségét, • kínozni akarta a maga módján, bosszul akart állni raj­ta, mert követelésekkel megrontoíto egész élctéf. Most megint a fejszére gondolt, bement egy üz­letbe és kiválasztott egy nikkelezett kis fejszét. „Évéel mindent kérésziül hasíthat, fát, csontot, sőt gyémántot!“ — mondta a. kereskedő. M. J. f(/pénztáros magához vette a fejszét és arra gon­dolt, hogy felesége epés arccal azt fogja monda­ni, hogy természetesen megint nem. vette meg a fejszét. Ezúttal azonban az less a bosszúja, hogy a. fejszét fel fogja mulatni, ezt a gyönyörű kis nik­kelezett fejszét. Feleségének erre is lesz meg­jegyzése: „Egy nikkelezett fejszével hasítsak fát? Ez túl jó az ilyen munkára! Látod, ez vagy Te! Előbb mit sem akarsz tudni egy fejszéről, azuiáv egy drága, nikkelezeltet veszel,! Ez teljesen hasz­nálhatatlan!" Teljesen használhatatlan... ez járt M. I. főpénztáros fejében, amikor a lépcsőn felfelé haladd. És ekkor hirtelen elkezdte a lép­csőfokokat számolni. Mert hiszen a nagy bankban is folyton csak számolt. Egyebet sem tett,.csak számolt és feleségével veszekedett. Érdekes,’hogy soha sem julplt előbb eszébe, hogy « lépcsőfoko­kat jnegszámoljá. Pedig, [évtizedek óla járt itt és minden nap legalább kétszer tette meg ezt. az utal és egészen okos dolog tolna, ha tudná, hogy mennyi, lépcsőfokon halad fel és le naponta. Mi­lyen érdekes, hogy ez előbb soha sem jutott eszébe!... És számolni kezdte a lépcsőket, A: etyö emeletig huszonhárom volt. A második eme­letig huszonhat, összesen negyvenkilenc. Mennyi lesz a harmadik emeletig? Ott lakott 6, jobbra az első ajtó. Nagyon lassan haladt felfelé. A lépcsők legyezőt ormát alkottak és a föpévziárosnak eszé­be jutott, hogy így tartja az ezresbankókat is. ha a bankban a pénzt számolja ... Még vem volt fent, amikor egy gondolat cikázott ál az agyán. És elhatározta: ha páratlan a lépcsőfokok száma, akkor . az uj nikkelfejszével kerésztülhasilja Lídia fejét. Ha páros szám, jön ki, maradjon élet­ben. A harmadik emelet lépcsőin villámgyorsai száguldott fel. Hangosan számolt: hyszonha!. Összesen hetvenöt. Páratlan. Már csöngetett az ajtón és máris mutatta <> fejszét. Felesége arcán öröm mutatkozott, szólni akart, de a fejsze máris kefesziülhasitotta a fejét. Vértől borítva esett össze. És most a következő töntént: M, I. főpénz- táros lement a lépcsőn. Egy cseppet sem volt iz­gatott. Lassan haladt lefelé és számolt, Vigyázva és hangosan. Mikor lent megérkezett, hetvenné­gyet számolt össze. Hetvennégyet, nem hetven­ötöt! Megállt. Arcában csodálkozás tükröződött. Majd borzadás: tán tévedett? Hetvennégy és nem hetvenöt? Hamar megfordult és indult, felfelé. Megint számolt. A verejték kiült «. homlokára. Megint hetvennégyet számolt össze. Lídia még mindig keresztben feküdi a küszöbön. A vér las­san- szivárgott. Csak most érezte a borzalmat. Mégint leszaladt a lépcsőn, hangosan számolt és gesztikulált. Mikor lent volt, megint hetvennégyet, számolt ősszé! Páros, nem páratlan! Mintha fú­riák üldözték volna, fel-alá kezdett rohanni n lépcsőkön, összevissza ordította a számokat, ez­reket, milliókat, ugrált a lépcsőkön, több foka’ egy számba fogott össze és azután végigvágódoV eszméletlenül az egyik emeleten. „Tekintetes bí­róság!" — mondotta M. I, főpénztáros -- „Bűzös vagyok! Nem számolhatok enyhítő köi'ülmé'iyek- k,el. Nem is vagyok beszámíthatatlan! Ellenkező­leg: nagyon is bűnös vagyok, mert tévedt erű a számolásban. Ennek egy főpénztárossal nem sza­bad megtörténnie! Lehajtom fejemet, Ítélkezze­nek felettem! Egy magamfajta ember nem szá­maikat hetvennégy helyett hetvenötöt. Hová jut- 'ndnk, ha ez megtörténne? Ha n~ összes föpénz- tárosok igy tennének, mt történne a világgál? Nekünk nem szabad tévednünk! És ha egyikünk mégis téved, meg kell bűnhődnie! Ha ezer koro­nával többet fizetek -ki, meg kell az ezrest térí­teném. Ha egy főpénztáros est. megteszi és nem tudja megtéríteni a pénzt, börtönbe vele. A világ ezt ném tűrheti. Csukjanak be! Iültessek le a fe- gyencef! Tekintetes bíróság: hetvennégy, nem hetvenöt! tizégyen, gyalázat! Tévedtem!" /

Next

/
Thumbnails
Contents