Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)

1927-02-04 / 28. (1362.) szám

8 1927 február 2, szerda. — Megismétlik „A gyimesi vadvirág41 pozso­nyi előadását. Pozsonyiból jelentik: „A gyimesi vadvirágának január 20-dlki előadása iránt oly nagy érdeklődés nyilvánult meg, hogy több szá­jain, akik meg szerették volna tekinteni az elő­adást, már nem kaptak jegyet. Az előadás nagy sikere utóbb nem engedte lohadni az érdeklődést, amely azután abban az óhajban nyilatkozott meg, hogy a műkedvelők ismételjék meg az előadást. A fcözóhajnak engedve, február 5-ém, szombaton este féinyolc órakor lesz a második előadás a Sánc-utó ,YMCA nagytermében. A helyárafk rendkívül mér­sékeltek, úgy, hogy bárki is megtekintheti ezt az igazi gyönyörűséget okozó darabot- Jegyek vált- "hatók Sétáért üzletében és a Toldy-Körben este 6—7 között. Jegyek ára 3—15 korona. xx A PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP BUDAPESTI ÁRUSÍTÓHELYEI. A Prágai Magyar Hirlap a budapesti pályaudvarok uj- ságeláru silóinál és a városi hirlapkioszkok­ban 24 fillérért kapható. — Divatforradalom. Sámliméiból írják: Ürgüb ézsiaitáörök kerület elöljárójának kedvére volt *z a buzgalom, amellyel Kemál pasa minden régi török szokás életére tört. Nagyon 'tetszett neki, de, úgy látszik, nem volt megelégedve a pusztítás gyorsaságával, vagy inkább lassúságával. Az alája rendelt kerületi tanácsosok hozzájárulásával ren­deletet adott ki, amellyel megtiltotta, hogy a nők az ősi bugyogót, a szoknyanadrágot hordják és megkövetelte, hogy a rendelet megjelenése nap­jától kezdve minden török nő európai ruhát ve­gyen magára. Amikor Kemál pasa száműzte a fezt i és a kalapot tette kötelezővé, ami régi, a divatból fc. régen kiment kalap volt raktáron európai {különö­sen olasz, osztrák és magyar) kalapgyárak és toa­, Uöpkeresfoedők padlásán és pincéiben, mind leván- dorolt Törökországba, ahol jó áron elkelt. Most is mindenféle alakú és színű európai nőd ruhával tellek meg a kereskedők boltijai és az ürgübi Évák siettek lojalitásukat kimutatni a felsőbbség iránt Hogy régen letűnt évtizedek szülöttei ezek a „toa­lettek", azt bizony nem tudták, hiszen divatlapjaik nem voltak. A kitsázsiai török kerület szépei földig érő harangszotkmyában parádéztak, hosszú ujjat vi­seltek és állag begombolkoztak. Á messziuai Pe­ruin Fils cég régi raktáraiból egyszerre eltűntek a ládák, amelyek nőd ruhával telve 'évek hosszú so­rán át ott porosodtak. Még a háború kitörésekor rakta ki a ládákat egy hajó, amely kénytelen volt kikötni és a sok női ruhának azóta sem akadt gazdája^ Nagy szerencse, hogy a szigorú rendelet megjelenésekor azonnal kéznél volt a megparan­csolt európai ruha. De csakhamar vájárt a rúd az . lürgüibi kerületi főnökrei, mert az effendik, a hiva­talnokok és a vagyonos törökök feleségei olykor- olykor eljutottak Konstantinápolyiba, ellátogattak Szmirnába, vagy Athénbe, ahol hamar megtanul­ták, milyen az európai női ruha. Ezek Sztambulfba . levelet Írtak és egy-kettőre szabónők érkeztek és utazók modern.. női ruhával. A konstantinápolyi ruha bizony jóval drágább volt, mint Peruta Fils ruhája és itt kezdődött a nagy baj. Mert most egy­szerre mindenki igazi európai toalettre vágyott, a férfiak nem győzték pénzzel, sok helyen erősen ingadozni kezdett a családi béke, a férjek lázadoz­tak a rendeletet kiadó kerületi főnök ellen, aki a lehető leggyorsabban hosszabb szabadságra ment. Ez az ürgübi divatforradalom. Rádióműsor. Szerda PRÁGA: 12.15, 16.30 és 20.00 Hangversenyek. 18.35 Német előadás. 21.00 Vig est. 22.15 Tánczene. BRÜNN: 19.00 Hangverseny. 20.00 Prágai program: Morva zeneszerzők. 21.00 Óbrünni fuvós-zene. POZSONY: 18.00 Hangverseny. 19.05 Szlovák nyelvkurzus magyarok szá­mára. 19.20 Zeneátvitel a Redoutből. BUDAPEST: 10.00 Zenés mise. 11.45 Szimfonikus hangverseny. 16.00 Gyermekmesék. 17.00 Cigányzene. 18.30 A kis kadét és Szüret után lesz az esküvőnk, kis operettek. 20.15 Hangverseny. 21.30 Jazz-band. BÉCS: 19.00 Filharmonikus hangverseny. BERLIN: 18.30 A nürnbergi mes*erdalnokok. MÜNCHEN: 20.02 Dohnányi: A tél. HAMBURG: 16.15 Verdi: Othello. ZÜRICH: 20.00 Vig est. KOPENHÁGA: 21.35 Szonáta-est. LONDON: 20.45 Offenbach-zene. Csütörtök PRÁGA: 12.15, 16.30 és 20.08 Hangversenyek. 18.34 Német művészeti előadás. BRÜNN: 19.00 Szini előadás. 20.00 Prágai műsor. POZSONY: 17.45 A szalon-kvartett hangversenye. 22.30 Zene a Redoutfcól. BUDAPEST: 14.00 Kertészeti előadás. 15.45 Gyermekmesék. 17.02 A kamarazenekar hangverrei” > . 18.20 Tormay Cecil előadása. 19.00 Rádióamatőr-posta. BÉCS: 17.35 Zahn-ünnep. GRAZ: 21.10 Katonazenekar. BERLIN: 21.00 A kétszázéves orchee'er zene. MÜNCHEN: 20.00 A gei-sbák." japán -pero'te. KÖNIGSBERG: 20.00 Beeiboveri-szon-V-vk. FRANKFURT: 20.15 Schubeu-est. ZÁGRÁB: 20.30 Jugoszláv-est. ZÜRICH: 20.00 Svájci dal est. LONDON: 23.30 Tánc-zene. lizezermillió éves a föld Egy gráci geológus tanulmányai a föld korára vonatkozólag — Az állatvilág kialakulásának kezdetei Becs, február 1. Tornquist A. dx. udvari tanácsos, a gráci műegyetem tanára, hosszabb idő óta foglal­kozik Földünk korának kérdésével. Rendkívül érdekes kutatásai szigorúan tudo­mányos geológiai és kémiai vizsgálatokon alapszanak s igy olvasva az alábbi — emberi elmével szinte fel sem fogható — számokat, ne higyjük, hogy azok a szabadon csapongó költői képzelődés szülöttei. Ha az újabb kutató módszerek ered­ményeit összefoglaljuk, akkor — mondja Tornquist tanár — Földünk úgynevezett uj kora (a negyed és harmadkor) a mezozoiku­mig (kréta-jura és trias) kétszázötvenmillió esztendeje tart. Ezzel szemben a legrégibb üledékes kőzetek képződése óta eltelt idő ezerhatszázmillió évre becsülhető. Ezek a számok felülmúlják mindazokat a becsléseket, amelyekre eddig geológiai alapokon jutottunk. Az a körülmény, hogy Walcott J. G. amerikai geológusnak az észak- amerikai és kanadai határon lévő, még meg nem bolygatott kőzetekből megközelítőleg ezermillió esztendős faunát sikerült kimutat­ni, bizonyítja a legjobban, hogy minő mérhetetlenül régi a mi Földünk s történetének minő rövid kis szakára tudtunk eddig visszapillantani. Azokban a messze távol homályában el­vesző ősidőkben az alacsonyabbreudü állatok egyes típusai még el voltak egymástól választva. Ezeknek a típusoknak kialakulása azonban feltétlenül a Földön ment végbe, még abban az esetben is, ha beigazolódnék az a feltevés, hogy a legalacsonyabbrendü szerves — Uj híd a Hcrnádon. Miskolcról jelentik: Hidasnémeti mellett 90 ezer pengő költséggel mo­dern vaSbetonszerkezetü hidat építenek a Henná­don át, az eddigi Rozoga fahíd helyére. A minisz­térium kiküldötteiből és a helyi hatóságok képvi­selőiből alakult bizottság megállapította, hogy a forgalmas útvonalra való tekintettel a híd meg­építése sürgősen szükséges. .■SzinHÁzzErarc A POZSONYI MOZIK MŰSORA: REDOUTE: A nevető tücsök. Főszereplők: Lia Mara, Harry Liedtke. AD LÓN: Önagysága az inasom. Főszereplők: Ossi Osvalda, Harry Liedtke. URÁNIA: Kondelik apó és a vőlegény. TÁTRA: A sejk fia. Főszereplő: Rudolf Va- lentino, Bánky Vilma. ELITE: Kondelik apó és a vőlegény. Az ungvári városi mozgó heti miisora január 29-étől február 6-áig: Kedd és szerda: Az ártatlan Zsuzsi. Csütörtök és péntek: Az Isten madárkái. Szombat és vasárnap: Berlin szélhámos királya. A szlovenszkói magyar színtársulat műsora LOSONCON: Szerda d. u.: Orlov. Szerda este: Alexandra. Csütörtök: A Noszty fiú esete. Péntek: A Noszty fiú esete. Szombat d. u.: Tündérlaki lányok. Szombat este: A csókos asszony. (Operett bemu­tató.) Vasárnap d. u.: Akácvirág. (Daljáték-újdonság). Vasárnap este: A csókos asszony. A ruszinszkói magyar színház műsora UNGVÁBON: Szerda délután: Marica grófnő. este: Lili bárónő. (Kóbor Irén és Budai Imre jutalomjátéka). Csütörtök: Dr. Szabó Juci (Goada és Szeghalmi jutalomjátéka). Péntek: Cirkuszhercegnö. Szombat: Erdészleány. Vasárnap délután: Lili bárónő. este: Erdészleány. Hétfő: Peer Gynt. Kedd: Peer Gynt. (Sereghy és Hegyessiné juta­lomdija.) lények, a baktériumok kozmikus eredetűek. Ennek a feltevésnek ma igen sokan hódolnak, s azt tartják, hogy a szerves élet kialakulása akkor kezdődött, amikor a Földre kerülő hulló . csillagokban, a meteoritek anyagában más világokból érkező mikroorganizmusok itt már megtalálták létfeltételeiket. Az állatvilág kialakulása ezek szerint már olyan ősi időkben kezdődhetett meg, amely korból neon ismerjük még az ilyen kezdetleges szervezetek maradványait ma­gukban foglaló kőzeteket. Ha mi talán nem is becsüljük túl nagyra azt az időt, amely az ős Földnek kellett ahhoz, hogy izzó gáz és folyékony állapotából olyanná fejlődjék, ami­kor rajta szilárd kéreg (litoszféra) képződ­hetett, volt azonban egy olyan végtelen bosszú időszak, amelyben a légkörben lévő párák le­csapódtak s az óceánok keletkezését idézték elő. Ezt a kort sem fosszil iákiből, sem kőzeteik­ből nem ismerjük, pedig az alacsonyrendü állattipusok kialakulása ebben az időben me­hetett végbe. Ez pedig a legrégibb üledékes kőzetek keletkezése óta az ezer-hatszázmillió esztendő többszörösét vehette igénybe. Éppen ezért Tornquist tanár arra a következetetésre jut, hogy a Föld kora legalább is tízezer millió esztendőre becsülhető, azaz kétszer annyi időre, mint amennyi szük­séges volt az első óceánok létrejöttéig. Szédítő számok ezek! E mellett a mi amúgy is röpke életünk egy másodperc tört részévé zsugorodik össze. El sem tudjuk kép­zelni, hogy miként lehetséges egy szemvilla­nás alatt annyi esemény, oly sok bánat és öröm. Spanyolnátha, Influenza, köhögés és Asthma biztos ellenszere PULMOLAC (Ke. 15.—) Kérdezze meg háziorvosát Kapható minden gyógytárban — Fölerakat: V3rös Rák gyógytár, Bratisfiava Művészet-irodalom. . ^ ii i — -1—- —■— ■ * Képzőművészetünk válsága — Nyílt levél Tiohy Kálmánhoz és a Szlovenszkói Képzőművészek Egyesülete minden művészéhez — Irta: Flache Gyula III. Bizonyára lesznek még cselekedeteim, me­lyekért egyesek haragját, sőt rosszakaratát vonom magamra, ez azonban á jövőben sem fog vissza­tartani attól, hogy közösségünk érdekében fenn­álló méltányosság és igazság elve szerint járjak el. Röstelem magam azért, hogy igy gombostűvel kell minden egyes vádacskádat felszurkálnom, de ezek a mórgesszinü kis hólyagocskák természe­tüknél fogva nagy gömbökké puffadhatnának. Azt is állítod rólam, hogy kevés kollégiáli- tás van bennem. Ezt azonban fegyvertársaid (azon egy „másik kollegádon44 kívül) sem fogják már elhinni Neked. Február 20-ára fogjuk a közgyűlést egybe­hívni. Jöjjenek el mindazok, kik Veled egy né­zeten vannak. De, hogy valahogy ne maradjunk túl kevesen, jöjjenek el azok is, kiknek itt Besz­tercebányán magam vezettem eladásaikat, kik­nek vevőket küldtem saját városukba, kiknek ki­állítást rendeztem helyben és akiket ily alkalom­mal nem láttam testvéri barátsággal esetleg he­tekig is vendégül. Jöjjenek el azok is, kiknek pártfogókat és protektorokat szereztem! Bizonyár­ra eljön az a kollegád is, aki közölte velem, hogy midőn Rozsnyón karcokat akart eladatni, Te azt kikérted magadnak és beszüntetted vele az össze­köttetést. Én nem azért fröccsentem rád vissza a vádakat, hogy nekem legyen igazam s hogy ár­tatlan bárányként, mint csalhatatlan faktor ke­rüljek ki a rám kényszeritett harcból. Szó se róla! Azért vetkőztetem le vádjaidat, mert ezek — mi­ként magad is jól tudod, — igen alkalmasak len­nének arra, hogy egyesületünk egységét meg­bontsák, hogy a tagokat az eddig fennálló békés egyetértés ellen ingereljék, s hogy az egyesület ősi ellenségeinek, — kikkel úgy látom, összeköt­tetésben állasz, — jó szö’gcálatot tégy. Ezért Álla­tod azt is, hogy én egyedül vagyok az „Egyesü­let". Hogy mindent a választmány és közg/'i'és ellenére a saját akaratomból teszek — és még hozzá rosszul, megbízhatatlanul. Hát, hogy rosszul-e vagy jól, afelett nem én itélkezhetem, de a helyes beállítását szórended­nek nyugodtan magamra vállalhatom. Igaz! Való tény, hogy én egyedül csinálok mindent a vá­lasztmányi és közgyűlési tagok minden segítsége nélkül; de tedd hozzá azt is, hogy maguktól nem intéződnének el az ügyek! Azt a boldog közgyű­lést vagy választmányi ülést szeretném egyszer megérni, melyen előterjesztett javaslataim nem „egyhangúlag" lennének elfogadva azon kényel­mes utógondolattal: „Csináld, ahogy tudod, m’ úgy sem szándékozunk neked segiteni." Egyhangúlag szavazta meg a közgyűlés az évi párfolótagdij 48 koronára való leszállítását és az ezzel járó taggyüjtési akciót is azon biztos és kö­zös tudatban, hogy ugyan nem hoz égjük se akár egy fia uj tagot is! Magamat sem tartom bizony véteknélkülinek és csalhatatlannak, de ha igaz az a mondás, hogy csak az nem téved, aki nem cselekszik, akkor bi­zony nekem hasonlíthatatlanul több tévedés nyom­ja a lelkiismeretemet, mint Neked. Ne cikkezz már ebben a stílusban tovább, mert senkit sem érdekelnek azok a nemes indokok, melyekkel apró támadásaidat alátámasztanád. Azokat az ál­dásnélküli támadásokat, melyek csak arra voltak jók, hogy az ország színe elölt megegyük a békát. Én már hallom a túlparton állók és prédára lesők marokbafojtott nevetését. Látom az általad nyitott piciny résekbe is benyomuló ékeket, azért állí­tom meg kezedet. Azt, hogy hat évi munkaidőmet és energiá­mat minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül von­tam el magamtól és hozzámtartozóimtól a közp-s ügyünket szolgálva vele; azt, hogy egymagám te­remtettem elő azon anyagi és erkölcsi eszközöket, melyek közös létünkhöz, (az egyesületünk stabi­lizálásához szükségeltettek), azt nem bántam meg soha- Azt is helyesnek tartom, tisztelt Ellenfeleim és kedves Barátaim, hogy az általam megnyitott forrásokból, melyekhez én csak gyüszüvel járul­tam, Ti sokan kancsóval meregettetek; s ha az nem telt meg, nehezteltetek rám. Természetesnek találom azt is, hogy minden lehető előnyeit az egyesületnek, a közös- és ma- gánkiállitásokon át, a minisztériumtól a díszelnök zsebéig, a legpóldásabb egyetértésben igyekezte­tek kihasználni. Ki nyíltan, ki meg a hátam mögött, titokban szorgalma9kodott. De hogy ugyanekkor pont azok, kiknek sohasem lehetett feneketlen korsóját meg­tölteni, kik mindvégig a legmeglepőbb intenzi­tással fölöztétek az általam kitermelt helyzeteket; az adott esetben, midőn kötelességtek teljesíté­séről van szó, hát égre fordított szemekkel, szé­les arccal keztyüt húztok kerrektül gesztikuláló kezeitekre, ezt nem hagyhatom szó nélkül. Óvást emelek Tichy Kálmán ama kijelenté­se ellen, hogy azért nem vállalkozott sem ő, sem két derék fegjrvertársa a taggjüjtésre. mert nem lehet tudni, hogy „mi sül ki belőle". Az ily meg­nyilatkozás annál elitélendőbb, mert alkalmat akar szolgáltatni a nyilvánosságnak arra, hogy bizalmát az egyesülettől megvonja. 1925. év elején az első hároméves egyesületi ciklusunk 120 tagja közül egyetlen egy sem akadt, ki ingyenes házisorsolásunkon legalább egy ké­pet ne nyert volna. A 48 koronás díjra fcazirozott második hároméves ciklus elején tehát minden kétségtől mentesen eleget tehetett volna köteles­ségének úgy Tichy, mint az általa idézett két egyesületi tag. Minekutána azonban kilátásba helyezett évkönyvünk éppen azért nem jelenhe­tett meg, mert a legszerényebben kalkulált tag- többletet sem tudtam indolenciájuk miatt elérni, most utólagosan ezt felhasználni a vezetőség meg­bízhatatlanságának jellemzésénél, enyhén szólva, igazságtalanság. Ha, miként februárban megtart­juk az elmaradt tavalyi és tavalyelőtti házi sor­solásokat is, más utón megszerezzük az • évkönyv előállításához szükséges pénzt, úgy bizonyára nem Tichy Kálmán és társainak bennünket kompro­mittálni igyekvő fellépésének eredménye lesz az. Ismétlem, hogy rossz helyen kereskedtek, ha sorsotok javulását saját fészketek ellen irt cikkeitek révén akarjátok elérni Ha mindazt, amit e helyen mondtatok el, ott­hon, az egyedül illetékes közgyűlésen és választ­mányi ülésen terjesztitek elő, komoly segiteni és együttdolgozni akarással, igazatok van még az esetben is, ha tévedtek egyébként, Mert köteles­ségét teljesíti mindenki, ki a jó ügy érdekében kritizál, ha mindiárt bántó médon is! De. amiként tettétek, ha a nyílt piacra hordjátok közös anvá- tc>nak, saját egyesiihleteknek becsületes mun­kában elnjüitt szennyesét, nem is mosás végett, — csak úgy, közszemlére, akkor nincs igazatok, még akkor sem, ha egyébként igazatok volna. (Vége.) * Miután a vitának ilyen mederben való foly­tatása sem az ügyet nem viszi előre, sem az ol­vasóközönség érdeklődésére nem tarthat számot, a vitát lapunk részéről befejezettnek nyilvánít­juk. Szerk. üSport­A Magyar Bírák Tesüüete első igazgatótanácsi ülése Pozsony, február 1. (Pozsonyi tudósítónk jelentése.) A Magyar Bírák Testületé hétfőn Pozsonyban, a testület hi­vatalos helyiségében tartotta meg ezévi első igaz­gatótanácsi ülését. Brüll Emil elnök megnyitotta az ülést és mél­tatta a testület tavalyi működését. Azon reményé­nek adott kifejezést, hogy a tagok úgy mint ta­valy, a folyó évben is tudni 'fogják kötelességü­ket. Brüll Emil ezek után a sajtó képviselőit üd­vözli és kéri őket, hogy a jövőben jóakarattal ka­rolják fel a bírák ügyét. Első pontként Brüll Emil elnök előadja, hogy a CsAF a központi Birószövelséget fel akarja osz­latni. Ez ügyben az MLSz-nek egyelőre várakozó álláspontra kell helyezkedni. Bejelenti, hogy a cseh birótestületben változás fog beállni. Egyéb­ként a CsAF rendkívüli közgjúilése, mely febru­ár 5-én tartatik meg, ez ügyben több világossá­got fog hozni. Következő pontként az igazgatótanács a bírói- dijak leszállításával foglalkozott. Itt hosszabb vita fejlődött ki, amennyiben Lányi bíró a tagdijak mérséklését javasolté, amit végeredményben a tanács elfogadott. Brüll Emil ezekután javasolj'a, hogy az egyesületek a jövőben kötelesek legyenek a bírói dijat előre befizetni, amit a tanács elfo­Magyar, román, angol stb. utlevél- vizumok megszerzését, valamint idegen állampolgárok lejáró ntlevcleinek meg­hosszabbítását t. előfizetőink és olvasóink részére a rendes költségek megtérítése ellenében készséggé eszközli a Prágai Magyar Hirlgp kiadóhivatala.

Next

/
Thumbnails
Contents