Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)
1927-02-27 / 48. (1382.) szám
1927 február 27, vasárnap. ^T«W^yV\AGV>ARHIRIíAP 13 Év Keményszén Barnaszén Vizerő összesen 1913 1,203460 268.340 153.5*0 1,624010 £ 1924 1,859420 1,167.320 561.510 8,587.950 A fenti statisztikai kimutatásból láthatjuk, íogy a kemény fekete szén felhasználásából szár<;nazó villanyerő 1913—24-ig megkétszereződött, a /merőből származó villanyerő nui négyszerannyi, nig a barna szén felhasználása által kapott vil- • 'anyerő négy és félszer annyi Németországban, mint 1913-ban. A viUanyiénnelég hatalmas emelkedése folytán ma olcsóbb a villanyfogyasztás Németországban, mint a háború előtt: 3—i pf. egy kilovattóra. Lnglia. szégyenteljesen messze van Németország 'lelcirikus berendezésétől — jelenti ki a „Quar- 3i*hy Ileview“ cikkírója — Németországban min- en tanyai munkás villanyt fogyaszt s korántsem irtózik ez a luxuscikkek közé. A versaillesi békeszerződés következtében Németországnak nagyobbszámu lokomotivot s va- . uti kocsit kellett a szövetségeseknek átadnia. Ek- or kijelentették, hogy Németország nem lesz ké- es megfogyatkozott számú közlekedési eszközeiéi saját forgalmát lebonyolítani. Ezzel szemben D13-ban egy százkilométeres útra 38 lót— aotiv, 11 személy- s 1121 teherkocsi e6ett, «,udig az )23-as statisztikai kimutatás szerint a lokomolivok száma a háború előtti meny- | nyiséghez képest 40, a személy- s teherkocsik száma pedig 30 százalékkal emelkedett. Az export hasonlóképpen évről-évre emelke- 5 tendenciát mutat. Mig 1923-ban az exportált árukból Nómetor- ág 6 milliárd 102 millió márkát vett be, addig (25-ben 8 milliárd 798 millió márkára mg az ex- >rtnlt cikkek értéke. Maga az exportált müselyem •teke 26,9T'•.000-ről 55.780.000 márkára emel keit! A háború előlit Németország kétszeranuyi élt és vasat gyártott, mint Anglia. Sziléziában. szász-Lotharingiában, a Saar-vidóken az el szak i- s révén Németország vas- és acélgyártása renge- get vesztett s minden jel szerint Németország él- és vasiparának megbénulására lehetett szultáni. Ezzel szemben a német vas- és acélipar micsak hogy virágzó ma, hanem minden lehető- g szerint rövidesen túlszárnyalja háború előtti rmelését. Ér Kész vas Nyers acél tonnákban 1913 10,900.000 11.500.000 1924 7,800.000 9,800.000 1925 10.200.000 12,200.000 Németország 80 vas- és acólolva-sztó telepével * is többet képes termelni, mint Auglia két szer- íny iva.l. Németország vas- és acéltelepeit a leg- odemebbül rendezte be, a munkások alacsonyabb mr mellett 50—60 árát dolgoznál? hetente s igy a imet va« s acél mindenben felülmúlja az angol ,s versenyképességét. Németország most nagy •ndot foxiiit arra, hogy. vas- és acéltermékeit unkaoszközölí e egyéb vas- és acólkereskedelmi rgyak gyártására használja fel. 1925-ben Né* eíország már 3,500.000 tonna vasat és acélt ex- irtált, másfélmillió tonnával többet, mint egy évii azelőtt. így tehát Németország vaskapacitása, ma sokkal magasabban áll, mint a háború előtt. agy veszély fenyegeti az angol vasipart a nyu- iteurőpai vas- és acélkartel létesítése folytán, elyben természetesen Németországé a vezető sze- :p. Ugyancsak tárgyalásokat folytat Németország s U. States Steel Corporation-nal, a világ legha- Imasabb vas- és acéltrösztjével, me ynek vas- és •éltermelése annyi, mint Anglia, Franciaország , Németország vas- és acéltermelése együttvéve, z angol vas- és acélipar ebben az esetben — je- nti ki az angol cikkivó — két halálos prés közé örülne. Mig a háború előtti német közgazdasági Dlítikai irány inváziószeiáién haladt előre s a .illőid produktumaival szemben áruinak olcsóbb- igával győzedelmeskedett, addig ma internacio- ;Uis egyezmények utján igyekszik előrejutni. A német közgazdasági élet fellendüléséhez . agy mértékben járul hozzá az amerikai tőke egy- > növekvő érdeklődése Németország iránt. Eddig íintegy 200 millió font amerikai tőkét kapott a émet ipar a háború befejezése 61a. Egyedül a ajőgyártás hanyatlott vissza, de viszont ez álta- uios az egész világon. A gőzhajógyártás 1920-ban ,139.972 tonnát tett ki, addig Í925-ben 134.712 tanára hanyatlott vissza. A motorhajógyártás ezol szemben 9000 tonnáról 742.624 tonnára emel- edett, ami azt bizonyítja, hogy a német hajóipar modern motorhajó készítésére helyez most fő- ulyt. A legérdekesebb azonban az, hogy az infláció •Italános bomlasztó hatása mellett nagy előnyt s könyvelhet el magának a német ipar és kereskedelem. A háború előtti fixkamatozásu jelzálogot s egyéb tartozásokat ugyanis könnyűszerei ren- lezhették ezen idő alatt az egyes társaságok. E -zerint, amíg 1913-ban 3347 korlátolt felelősségű kereskedelmi társaságnak 14Ü31327.000 márka tartozása volt, addig ez a hatalmas összeg az 1924. évi kimutatás szerint 691,095.000 márkára csökkent. A fenti 3347 társaságnak 1913-banL„ 16 milliárd 867,782.000 márka egyéb adóssága volt, ugyanez az összeg 1924-ben, már az inflációs rendezések következményeképpen, 5 milliárd 921J)30jOOO márka adósságra sülyedt. Az invesztálók természetesen hatalmas vagyonokat vesztettek. A német közgazdasági politikába nem vegyülnek bele egyéb érdekpolitikai szempontok. Minden igyekvés arra irányul, hogy az ipar és kereskedelem egyre erősbödjék. Az állam 2—2% % kamat mellett jelentős tökét bocsátott rendelkezésre egyes iparágaknak: u. m. a hajó-, aeroplán-, szén-, vas- és vegyi-iparnak. A nép, bár az élelmi cikkek hiánya folytán a háborút követő években sokat szenvedett, ma ismét elégedett s fogyasztása egyes cikkekben a háború előtti évek fogyasztását is meghaladja. A drága importált borbői annyit fogyaszt, mint an- nakelőttp, dohányért pedig 50 százalékkal többet tud fizetni, mint azelőtt. A munkásság sokkal elégedettebb, mint Angiidban. Mig Angliában 1923—25-ig 180.000 sztrájknap bénította az ipart, odáig Németországban ugyanezen idő alatt csupán 54.500 sztrájknap volt Amalflr szOnyegszövűh fíoyeimeDei A legfinomabb perzsaszőnyeg csomózó fonal, a legjobb minőségű alapfonal és beszövő- fonal, tervrajzok es minden, a szövéshez szükséges kellékek kaphatók az „®rieniM szőnyegszövő intézetében, Dratislava, Doslojevského rád 27 (volt Justl-sor) s e számnak 90 százaléka csupán a háborút kővető zavaros időkre esik. A lakosság száma Németországban 1920—25-ig 61,797.000-ről 63-342.000-re emelkedett s az ipari és gazdasági általános fellendülés folytán e szaporodás csak növekedni fog, úgy hogy Németország a háború és azt kővető békeszerződés folytán el; vesztett lakosságát szaporodás folytán minden bizonnyal néhány év alatt visszaszerzi. A fiatalság lassankint elhagyja a teoretikus pályákat és a techmkai közép- s főiskolákat látogatja. Uj-Németorszdg azonban, mig teljes erővel viszi keresztül közgazdasági életének a háború előtti nívóra való megjavítását, korántsem felejti el a veszteit hdbom emlékei — írja az angol közgazdasági cikkíró. — Németország demilitarizálódott ugyan, de korántsem mondott le katonai ideáljairól. A sportüzés hazafiul kötelesség lett Németországban- Mig ezelőtt itt-ott volt található egy nagyobb sportklub, addig ma a különböző sportszervezetek körűibe’(U nyolc millió tagot számlálnak. Azelőtt alig törődtek például a futball-sporttal, mig most maguk a futball- klubok 890.000 tagot számlálnak. S hogy ha. a jövő háborúját a levegőben fogják megvívni, ugv Németország ott sem fog háttérbe jutni, mert, mint a I statisztika muta'ja, 1925-ben Németországban 18.634 repülést végeztek körülbelül 60.000 utassal, bár az aeroplán-ipar még kezdő stádiumban van. Uj-Nómetország nem a szociális könyvteóriák és lenge ábrándok puha talaján énült fel, — fejezi be a „Quartery Rreview" cikkírója, — hanem a fegyelem, rend. kemény munka, takarékosság s a nemzeti és faji ideálok vassziki áj.in. L. L. dr. A háztulajdonos saját házában drágábban lak.k, mint a bérlő Saját lakása után háromszor nagyobb adót fizet Az ui adótörvénvíavaslat bizottsági tárgyalása most folyik Prágában. A legutóbbi napokban foglalkoztak a házbéradóval összefüggő paragrafusokkal és meg kell állapítanánk. hogy a háztulajdonosok érdekeiről mélyen sértő módoü intézkedő szakaszok ugylát- szlk. változatlanul megmaradnak. A legsúlyosabbnak látszik a tervezet 152. paragrafusa, nfelv azt mondja: „a házbér értéke az a. pénzösszeg, amelyet elérni lehetne a helyi viszonyok figyelembe vételével akkor, ha a ház teljesen és az egész naptári éren át volna bérbe- adva“. Ezen szakasznak az ad jelentőséget, hogy a házbér értéke alapján kell fizetni a házbéradót azokban az esetekben, amikor a háztulajdonos- maga használja a helyiségeket. .Látszólag egészen természetesnek látszik, hogy a tulajdonos által lakott, lakás értékét a helviviszonvok figyelembevételével kell megállapítani, vagvis azt kell vizsgálni, mennyit kapna a tulajdonos a lakásért, ha azt bérbeadná. Természetellenes és igazságtalan ez az intézkedés, azonban ha figyelembe vesszük- hogy ugyanakkor, amikor a háztulajdonos lakását az elérhető legmagasabb bérösszegnek megfelelő összegben állapítja meg. ugyanakkor a tulajdonos házában levő bérlakásokat szigorúan korlátozza és csak bizonyos mérsékelt emelést engedélyez az érvényben levő lakástörvény. Ugyanis a lakástörvény 8. paragrafusának második bekezdése kimondja, hogy az általánosan megengedett béremelésre irányadó az a bér. melyet a kérdéses lakásért 1914 augusztus 1-én fizettek. Emelni pedig a 9. paragrafus 3. pontja szerint (például egy háromszobás lakásnál) legfeljebb 90 százalékkal lehet A gyakorlatban tehát a következőképpen alakul a dolog. Egv háromszobás lakás bére átlagosan 1000 korona volt 1914-ben, vagyis a békében. Ezen bér a fentiek szerint 1900 koronára emelhető. Valójában, ha egy lakás véletlenül felszabadul, melyet eddig a háztulajdonos lakott, ugv a mai viszonyok között átlagosan 6000 koronáért lehet bérbeadnj. (Ez körülbelül meg is felel a valuta változásának a békével szemben). Egv újonnan épült házban egv háromszobás modern lakást még ennél is magasabb áron lehet bérbeadni. Ezek szerint az uj törvényjavaslat 152. paragrafusa szerint a tulajdonos által lakott háromszobás lakás házbérétéke 6000 korona lenne és ugyanakkor a házában levő bérbeadott háromszobás lakás bére legfeljebb 1900 korona lehet Nos, ugyebár, ez igazságtalanság. Azt nem engedik a törvények, hogv a helyiviszonyok figyelembevételével adhasson bérbe a háztulajdonos egy három- szobás lakást de az ő általa lakott háromszobás lakás értéke a helyiviszonyok alapján legyen megállapítva. El nem képzelhető, hogy a kormányzat és a képviselők többsége ezen tervezetet törvényre emelje. Egv demokratikus kormányzatnak nem lehet feladata az adófizetők egv ielentékenv és számottevő részét ilyen anyagi hátránnyal sújtani. Figyelembe véve most már azt hogv a mai adózási viszonyok mellett a bérnek körülbelül 50 százaléka az adó. akkor például pgv házban, ahol két háromszobás lakás van és az egyiket a tulajdonos lakja* itt a tulajdonos a következő adókat fogja fizetni: A bérlakás után (1900 korona bér mellett) 950 koronát, a saiát lakása szerint pedig 3000 koronát. Tehát a bérlakás ulán marad 950 korona jövedelem, mig a saját lakása után háromszoros adót fizet. Tlven abszurdumokat törvényekkel létesíteni mégsem lehet s ideje lenne már, hogy ezeket az anomáliákat kiküszöböljék. Es erre éppen most van alkalom, mikor usv az adó- törvóav. mint a lakhértörvénv módosítása előtt áll. A háztulajdonosok kérelme a törvényjavaslat sérelmezett szakaszával szemben az, hogv: Hölgyek és urak figyelmébej_ Perzsaszőnyeg-szövő tanfolyam, Legalaposabb, szakszerű kiképzés.* „Őrien*** szőnyegszövő mtezeteben, Bratlslava, Dostojevského rád 27, (volt Justl-sor amíg a lákóvédelmi törvények léteznek, addig a házbér értéke ugyanúgy állapíttassak meg. mint a bérbeadott lakásoknál. azaz a békebeli érték és hozzá a megengedett emelés. Ha ezen kérelmünkkel szemben az volna az ellenvetés, hogv az adótörvényt nem lehet az ideiglenes jellegű lakbértörvénvhez szabni. akkor erre nézve megjegyezzük, hogy ám legyen a törvény meghozva, bár a sérelmezett szakasz fentartásával, de akkor a végrehajtási utasítás tartalmazzon rendelkezést arra nézve, hogv amig a bérben birt lakások bérét törvény szabályozza, addig a házbérér- tékéeunek megfelelően lesz megállapítva. Tehát nem kérünk külön előnyöket, csak egyenlő elbánást a bérlőveL Oppenheimer Ferenc dr. Megkötötték a papirkartells»er*ődést. A csehszlovák papíripar közel egy év óta tartó tárgyalásai a papíriparnak kartelibe való tömöritéeét illetőleg eredményre vezettek. Két szerződést kötöttek, az egyik az eladás megtervezésével foglalkozik, a másik egy csomó speciális egyezményt tartalmaz, amelyek a kartell tagjai közötti viszonyra vonatkoznak. Az eladási szervezet irodáját egy millió tőkével indítják meg, amely összegben az egyes gyárak kapacitásuk arányának megfelelően részesednek. Az eladás szervezet irodáját bét gyárigazgató fogja irányítaná. Az iroda április közepén kezdi meg tevékenységét. A szerződést 1.929 végéig való érvénnyel kötötték meg. As arany Ara. A budapesti nemesfémpiacon a szína rany ára 3800—3890 pengő. Berlinben az angol soverreignért 20,70. a1* arany dollárért 4296 márkát fizetnek. A volt katonai kincstár ellen 5000 követelést nyújtottak be. Az olmützi kereskedelmi kamara megállapította, hogy a volt kflc- nai kincstár hitelezői által benvuiott kérvények elintézését már megkezdték. Több mint ötezer ilven természetű kérvényt nyújtotta* be s emiatt nem lehet még megállapítani az összes kérvények elinézéséuek pontos idejét. A pénzügyminisztérium rámutat arra, hogv szükség van a legfelsőbb ellenőrző hivatal együttműködésére is e kérvények tárgyalásánál. Csökkentik a nyersacéltermelést? Luxemburgból jelentik: Brüsszeli jelentés szerint a franciák és a belgák a nyersacélkartellnek legközelebbi ülésén Düsseldorfban azt fogják ajánlani, hogy a termelési programot 2.5 millió tonnával csökkentsék. Mennyit jövedelmezett a rseli termés. A statisztikai hivatal most tette közzé Csehország termésének 1926. évi számadatait. A csökkenés millió tonnákban a következő: Búzánál OÁ, rozsnál 1.9, áipánál 0.3, tehát összesen 2.7 millió. Ezzel szemben 0.6 millió tonnával több zabot termeltek. A forgalmi adó a» utódállamokban. Jugoszláviában és Romániában n forgalmi adó Ausztriában, ahol a forgalmi adót csak egyszer rójják le, 3 Yi%, Csehszlovákiában 2%, Német országban az adókulcs %?6, mig a magyar forgalmi adó még terhesebb. A pénzügyigazgatás! szakértelem és jóindulat. Besz’ercebányáról je’entik: Ugyanakkor, amikor az adóreform törvényjavaslattal kapcsolatosan a pénzügyminiszter kijelentéseiben az adóterhek csökkentését igyekszik kilátásba helyezni, a pénzügyminisztériumnak egyik közege, a besztercebányai pénzügy-igazgatóság kiáltó tanujeíét adja annak, hogy felettes hatóságával, a pénzügyminisztériummal nincs egy véleményen, vagy legalább is uem szándékozik annak intenciói szerint cselekedni. Az ezt igazoló eset a következő: Egy besztercebányai mechanikus iparos műhelyét kénytelen volt 1023-ban bezárni és csak 1925 október hó 1-én nyitotta meg újra Ezt a körülményt forgalmi adókönyvében a pénzügyminisztérium illetékes közege tudomásul is vette. Az 1925. év utolsó negyedében ez az iparos 4.492 korona forgalom után a szabályszerű forgalmi-adót a múlt év januárában be is fizette. A besztercebányai pénzűgyigazgatóság ezt a szabályszerű és törvénye? eljárását nem volt hajlandó akcep'álni, mert az említett iparos 1925. évi forgalmát hzakértői- uek véleményére hivatkozva 42.740/926. számú végzésében 50.000 koronára becsülte, melyből 40.000 koronát tiszta, nyereségnek állapított meg, mig 10.000 koronát hajlandó üzemi kiadásokként akceptálni. Ez a száraz tény. Ezek után önkénytelenül felmerül az a kérdés, vájjon szakértelemmel és jóindulattal végzi-c munkáját a beszter- tercebányaj pénzűgyigazgatóság. A szakértelem könnyen beláthatja azt, hogy egy mechanikus* műhely megnyitása, után tökéletesen meg lehet elégedve, ha az első 3 hónapban 44)00 koronán felül forgalmat ér el, hogy teljesen ki van zárva, az, hogy egy ily műhelynek az első 3 hónapban 30.000 korona lehessen a forgalma. A szakértelem csak abszurdumnak minősítheti azt, hogy egy iparos 50 000 koronás forgalmánál 40.000 koronát, vagya? 80 százaléka legyen a tiszta haszon, mert ilyen üzem ma. nincs. De a szakértelmen kívül a jóindulat i? hiányzik a besztercebányai pénzügy- iírnzgatöság intézkedésénél, mert az említett esetből éppen az a tendencia riláeit ki. hogy az említett pénzűsrvigazgatóság semmit sem akar megtenni a pénzügyminiszter által hangoztatott szándék és intenció érdekében. Románia életbeléptette a leszállított exportilletékeket. Á román hivatalos lap királyi dekrétumot közölt, amely szerint február 24-től kezdve a kiviteli illetékek csökkennek. A bőr, az alma, a szeszesitalok kivitele illetékmentee lesz. A maláta exportilletéke 4000 lei vagononként, a tojásé 1 lei darabonként, a szalámié 1 lei kilónként, a szalonnáé 5 led, a zsíré 7 lei legeként s a burgonyáé 3500 lei vagononként. Gyümölcsfák ültetése címen most, a tavaszi ültetési idény kezdetén, jelent meg a pozsonyi állami gyümölcsé szeli kísérleti intézet kiadásában egy gyakorlati értékikel bíró röpirat A röpirat népszerűén és világosan van megírva és tartalma felöleli mindazon gyakorlati tudnivalókat, amelyek szükségesek a gyümölcsfák helyes elültetéséhez. A röpirat szerzője Buchta Viktor országos gyümölceéezeti felügyelő, az állami gyümölcs észét! kísérleti intézet főnöke. A röpiratot bárki ingyen 'kaphatja meg, akn aziránt a következő címre fordul: Sk ovocinársky inspektorát, Bratislava (Ma- tuskova 934), de kapható bármely állaim faiskolában is (Devinska Nová Vés, Pxievidza, Sloven- ské Nővé Meeto, Trencim). émBBBmmcmmamBiMiwummM wrmm m, Szőnyegvásárlók figyelmébe!! Mielőtt szőnyegei vásárol, informálódjék az „Orieni" perzsaszőnyeg--szövődében, Bratislava, Dostojevského rád 27. (volt Justl-sor) elsőrangú, gyönyörű szőnyegek, rendkívül olcsó árban megrendelhetők kiválasztott minták és színek szerint PUFINIY életbiztositótársaság fiókigazgatóság Szlovenszkó részére, j miif BRATISLAVA, lorencova brána 17. ' Minden modern rendszerű életbiztosítások. sm
