Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)

1927-02-26 / 47. (1381.) szám

<6 I Február Szombat! feji! Ilii li fiSliiiS! A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ADRIA: Lady Windemere legyőzője. ALMA: Mikor a tenger az éggel összeér. AMERICAN: Kalandok, vadlovak vadászata köz­ben. .TULIS: Az utolsó mosoly (vagy anyácskám bo­csáss meg), dráma 6 felvonásban. KAPITOL: A titokzatos ember. KORUNA: Mi történt a Beely cirkuszban? LUCERNA: Kreutzer-szonáta. SYETOZOR: Mi történt a- Beely cirkuszban? A kellemes és még mindig szép asszony a luxushotel terraszán pazarul terített asztal fején ült. Szép volt és még majdnem fiatal és az urak ezért nagyon szívesen beszélgettek vele. És ezen felül — igen szellemes is volt. Vele szemben, az asztal másik oldalán ült a leány. Szőke és fiatal volt a leány és rajongott a még majdnem fiatal és nagyon szellemes szép asszonyért. „A szerelem a világ legcsodálatosabb félreértése!" mondta a szel­lemes asszony, mert éppen a szerelemről beszél­gettek igen közvetlenül. Mert miért ne lehessen a szereleméről közvetlenül beszélgetni egy szellemes és még majdnem fiatal asszonnyal? „Milyen szép!“ gondolta a szőke leány, aki olyan messze ült, hogy csak egy szót hallott: „Szerelem." Az udvari ta­nácsos felelt valamit és mosolygott. A volt őrnagy valami szkeptikus megjegyzést tett. És a követségi attaché, aki nagyon fiatal és nagyon szép volt, nem szólt semmit. A szellemes asszony két készei kapott a férfiak válasza után és azonnal szellemi tornába kezdve, paradoxonokat hajított vissza, -mintha tenniszezne. „Mit akarnak?" mondta az asszony, „minden szerelmében egy adag gyűlölet is van. Sőt több ennél: a szerelem alapjában véve gyűlölet! A gyűlölet legfinomabb, legszublimáltabb formája... Egy gyűlölet, amelynél valami kaján hatalom a fegyvert kiüti a kezünkből, úgy hogy hűtlenek leszünk önmagunkhoz és az ellenséghez pártolunk át. Egy olyan gyűlölet, amely perverz és önmagát szivenlaláló, amely árulást követett el velünk, saját Énünkkel szemben és az ellenséggel szövetkezünk saját magunk ellen... Ő, sehol sincs olyan haszontalan, hallatlan, csodaszép hűtlenség, mint a szerelem hűtlensége önmagunkkal szem­ben!..." A szemben ülő leány ezt gondolta: „Mi­lyen igaz minden szó!" Pedig az egészből egy betűt sem értett. A szellemes asszony kedvesen és fölé­nyesen folytatta a sakkozást: „A házasság, taná­csos ur? Bocsásson meg!... Azt hittem, hogy sze­relemről beszélgettünk! Boldog házasság?... Ugyan mit ért Ön ez alatt? Én azt mondom önök­nek: az összes létező és létezhető házasság boldog­talan! Ismerni egymást és egymást — szeretni?! De kedves őrnagy ur! Szeretni egymást és egymást — ismerni?! Hiszen ez a két dolog teljesen ki­zárja egymást! Csak az lehet a kérdés... illetve a kérdési csak a következőképpen lehet feltenni: Nem ismerjük egymást, mert egymást szeretjük, vagy talán csak azért szeretjük egymást, mert egy­mást nem ismerjük? . „. Minden esetre... Mit mond, kedves követségi attaché...?" Az attaché azonban nem szólt semmit, mert 6 sohasem szólt, ha a szellemes asszonnyal beszélgetett. Később a vendégek felálltak és a terrasz szélén felsorakoz­va, a naplementét megcsodálták. „Hihetetlenül szellemes és elmés!" mondta az őrnagy, az asz- szonyra gondolva. „Nagyszerű eszes!" szekundált az udvari tanácsos. Az attaché nem szólt semmit és lassan különválva a társaságtól, lement a kert­be. Megsokalla az elméletet? Vagy kedvetlen volt? Vagy talán... Elég azon, hogy lassú lépésekkel rótta a kert útjait és jobbra kanyarodott, mert a leány világos ruhája kicsillant a fák és bokrok kö­zül. Mikor szemközt volt a leánnyal, előbb azt mondta, hogy milyen szépek a rózsák. Azután azt, hogy most hamarosan fel fog jönni a hold. És az- v.fán egyetlen mozdulattal magához szorította a leány szőke fejét és hosszan szájoncsókolta. A leány megijedt, úgy találta, hogy ez nagyon csúnya és ízléstelen volt és arra gondolt, hogy most az előírás szerint valamit tennie kellene... De mit?... első francia kisasszonyára gondolt, aki na­gyon illemtudó volt, de azután nem mondott sem­mit és visszament szép csendesen a terraszra. Mi­kor a nagy lépcsőhöz érkezett, észrevette a magá­nos asszonyt, aki a korlátnak dőlve a holdas éjjelt nézte. „Milyen szép ez az asszony!" gondolta a leány. „Ha olyan lehelnék, mini ő! Ha kinyitja a száját, a legszebb, a legnemesebb dolgokat mond­ja és ezért mindenki imádja. Mennyire szeretném tudni, hogy most mire gondol! Valószínűleg vala­mi nagyszerűen szép...“ És lopva, hogy meg ne (savarja, elosont mellette. Aez asszony pedig tény­leg gondolt valamit e pillanatban és a gondolat , gész lényét felkavarta... Ezt gondolta: „Bárcsak •jönne egy fiatal, erős és szép férfi, magához szrH- lana és szemtelenül, forrón szájoncsólcohia, mint­ha egy kislány volnék... és elfelejtené, legalább egyszer elfelejtené, hogy én vagyok az a bizonyos körülrajongott szellemes, ajzony A film leleplezte a 13 éves román o <kultista csodát A leBgyel grófnő titokzatos szeánszai a híres „Dracá^-val __ Akik végigcsalták Romániát s Németországot — Berlin, február 25. A berlini orvosi köröket ezekben a na­pokban szenzációs okkultista esemény foglal­koztatja. Okkultizmussal foglalkozó orvosok már hosszabb idő óta tanácskoznak Eleonóra Zugira tizenhároméves román leány és. Zoe Vaszilkó lengyel grófnő különös és rejtélyes szeánszairól, amelyekkel előbb Romániát, most pedig Németországot járták végig. A fia­tal román leánv Bukarestben mint „Draea" volt hírhedt, ami románul ördögöt jelent. Kü­lönös tulajdonságokat, rejtélyes képességeket tulajdonítottak neki és a bukaresti orvosok közül senki sem tudott a „titok" végére járnj. Csak annyit tudtak, hogy Vaszilkó grófnő a bécsi Freud-iskolában tanult és hogy a tizen- hároméves csodát ő fedezte fel . A grófnőt Eleonórával együtt néhány héttel ezelőtt Schrenk-Notzing professzor pszichoanalitikus és okkultista, aki nemré­gen Budapesten is tartott előadásokat, meg­hívta a német okkultista orvosok tanácskozá­sára. Rosenbusch müncheni orvos már az el­ső szeánsz alkalmával felfedezte, hogy a kis Eleonóra szélhámoskodik és hogy erre őt a grófnő nemcsak felbátorít­ja, hanem ebben segít is neki. Ekkor azonban még Schrenk-Notzing és a többi is­mert pszichológusok is hittek Eleonórának és a lengyel grófnőnek. A müncheni profesz- szor erre. hogy kollégáját meggyőzze, azt. a propoziciót tette, hogy a legközelebb; szeánszról készítsenek filmfelvételt, hogy a szélhámoskodás egyes trükkjeit a filmfelvevő-gép maid letagadhaiatlanul meg- rögzitse. A kísérlet nem várt eredménnyel járt. Ottó Martini, az Emelka Kultur film vállalat operatőrje készít ette az izgalmas filmet és a felvétel minden egyes mozzanatáról jegyző­könyvet vettek fel a professzorok. Megálla­pították, hogy a grófnő Eleonóra karján és nvakán gyűrűjével több karcolást ejtett mi­közben beszélt hozzá s ezzel azt akarta elhi­tetni. liogv Eleonóra teste akkor lesz sebek­kel borítóit, amikor a médium akarja. Ugyancsak hirtelen titokzatos kéztől szárma­zó revolvergolvó nyomát akarta megmutatni a grófinő a tizenhároméves leánv nyakán, de amint a filmen majd látható lesz, a grófnő ezt maga karcolta egy rejtett mozdulattal a leány nyaka köré. De az összes többi mutatványok: az el­tűnt brilliánsok keresése és megtalálása és az összes többi titkok is láthatók lesznek maid ezen a filmen. Észrevették, hogy a grófnő egy különös preparátummal toldotta meg a leánv hajának hosszúságát, amikor azt állí­totta, hogy bűvös szavaira a csodagyermek haja megnőtt A lengyel grófnő és a tizenhároméves Eleonóra ezekkel a trükkökkel szédítették egész Romániát és egész ezideig Németorszá­got is. A felvett részletes jegyzőkönyvek az okkultista német- professzorok legközelebbi kongresszusa elé kerülnek. Meglepetést kel tett Schrenk-Notzing professzornak az a ki­jelentése, hogy ő Eleonóra Zugunt a szélhá­mosságok leleplezése után is a legügyesebb médiumnak tartja, akit valaha látott. Híres asszonyok ragyogása és nyomorúsága — A szerelem hatalma a világtörténelemben — Renée de Francé x. A fejedelmi lakra Amikor olasz talajon az antik világ em­lékeit naipfényre hozták és megkezdődött az emberi szellem kultusza, elzáródtak a kö­zépkorban olyan gazdagon buzogó vallásos élet forrásai. A középkor életideái ja a szent volit, az aszkéta, aki örömmel mondott le a föld gyönyörűségedről, siralomvölgynek te­kintette a földet, melynek csábításai az ör­dögtől származnak s csak arra céloznak, hogy a lelket elveszejtsék. Clairvauxi szent Bernét, amikor öszvérén végighaladt a Lac Lemen partján, lehajtotta fejét, hogy ne lás­sa a természet szépségeit. A vallásos élet nagy és súlyos tradícióit most egyszeriben s miniden erkölcsi fájdalomérzet nélkül fel­adták s az emberiség a telje® közömbösség irányéban haladt, Itália a pápai széktől várta az egyház reformját, amelyet Savonarola flórenci cel­lájának ablakából pr okiaméit s amelyre egy IX. Leó és III. Pál helyezték reménységü­ket. A trienti zsinatnak kellett volna ennek a reménynek jő részét teljesítenie s első napjaiban IV. Pál pápa komolyan hitt és re­mélt a sikerben. És még azt is várták, hogy a protestáns külön egyház kibékül az anya- saenitegyházzal s visszatér annak ölébe. An­nak az érdekes asszonynak körében, akiről ezekben a sorokban emlékezünk meg, talál­juk BernaTdo Ochinot, a nagy franciskánus prédikátort, akiről a könnyen hevülő V. Ká­roly császár mondotta: — Ez az ember prédikációjával a köve­ket is megrikatja. Egy adventén a ferrarai hercegi kápol­nában prédikált, de egy évvel rá, a. trienti zsinat első heteiben, kétségbeesetten vetette magát a reformáció karjaiba. Egy kis angotfcőros bretoni lány alakjá­ban, aki északról jött dél napisiugáTÖzönébe, kifejezésre jut ennek a korszaknak lelki tü­körképe, amely vallásos érzületeiben meg­rendült és két anya között állva, nem tudja biztosan, melyik az édesanya és melyik a mostoha. Sokan, nagyon sokan állanak a válasz­úton s akik Wittenlberg vagy Géni között döntöttek már, csaknem megszakadt a szi­vük, hogy Rómát el kellett hagyni ok s akik Róma felé fordultaik, könny és kétségbeesés ült a szeműikben, ahányszor észailora vissza­tekintettek. A tiszta, hosszúkás arcban kék, egy kissé előugrő mandulaszemek, amelyek ál- modozóan és meilancholikusian tekintenek, a szcfce haj szerényen simul a fejre s félig a Jőkiütő takarja fii* ez Remének, XII, Lajos és bretagnei Anna leányának a képe, azé a nőé, akiben csodálatos módon egyesült a nemesen érző női szív a férfias politikus szellemmel. Korán jutott árvaságra s nevelését a kiváló tudós, Lefévre d‘Estaples vezette, akire I. Ferenc király harmadik fiának ne­velését bizta s ott élt savoyai Lujza élénk körében, ahol Raibelais volt otthonos s mely­ben nem takarták le az epés szájat. A frivol s szenvedélyeket hajhásző savoyai udvar nem sokat törődött a felserdülőben levő kis teremtéssel s hogy minél előbb szabadulja­nak tőle, férjhez akarták adni. Első jegyese, Gaston de Foix életét Ravenna előtt veszí­tette el. Azután Don Garlosra gondoltak, a későbbi V. Károly császárra, majd becsére, Ferdinándra, aki Magyarország királya lett, a brandenburgi választóra, a savoyai trón­örökösre, azután a Comnetable de Bourbon­ra, majd a portugál királyra. Még VIII. Henrik angol király, a soknejű is gondolt arra, hogy eljön Bretagneba a kis Renéeért. A hivatásos házassági iroda akkor zá­rult be, amikor végre megtalálták a végle­ges férj jelöltet Eredé személyében, ferra­rai Alfons és Borgia Lueretia fiában. A fé­nyes lakodalmi ünnepségen, amely a legna­gyobb pompában egy héten át tartott, nyolc­van hugenottát égettek meg és megfojtották Berquint — a vallási polgárháborúnak első felvillanása. Mert ennek a lakzinak éjszaká­ján a zsidóutcában ismeretlen gonosztevő kéz leütötte egy Madonna fejét. Az. evéstől, mistől, tánctól egészen kimerülve tért ottho­nába vissza a ferrarai herceg feleségével. Nagy ünnepségek és Tedeum volt minden városban, amelyen áthaladtak. 1528 decemberében vonult be a téli feketeségben szennye® Ferrarába Renée, ahol a varjak éjjel-nappal kárognak, mint egyik udvarhölgye írja Párásba s ahol a ro­konoktól és bolháktól nem lehet' megszaba­dulni. A városban ekkor nagy mértékben dühöngött a pestis, 4 lakosság fele elmene­kült. A visszamaTaálaknak a herceg paran­csára vidámaknak kellett lenniök s kosztü­möket kiészittetniök, mert a karnevál küszö­bön állott. A pestis nagyon animálhatta a fenrarai'afcat s amit nem tudott elérni, azt pótolta egy spanyol kémikus, aki egy teve- hátról nagyon vidámitó lazz ih a t produkált. — Miikcdrélöelőadn s Gömörpnny’iton. Tornai­járól jelentik: A gömörpanyiti ifjúsági egyesület február 27-én az evangélikus egyház harangalap­ja javára szini-előadással kapcsolatos táucmu’atsá- got rendez. Az egyesület gyakorlott műkedvelő- gárdája ez alkalommal Szigligeti Ede „Csikós" cumi népszínművét hozza színre.. , T927 rebruár 26, szombat. A hetedik farsangi szom­bat az ,.AIHAMB*£ABAN“ Délután fiiéra! tea, esíe 3.15 Órakor viiágattrakci- és nagy előadás. 11 órától szabad bemenet fa leg­jobb müsorszámok), a kö­zönség iáncversenye, feaS- tongsaia. Buda p esti szerkesztőségünk t sleáouj elön­tései lapunk mai számából te!rí onzarar miatt elmaradtak. — A hadseres: és a csentlorság képviselő! a köztársasági elnöknél. Masarvk köztársa­sági elnök, mint minden évben, úgy most is meghívta vacsorára a Hradzsinba a hadsereg és a csendőrs és képviselőit. A vacsoránál résztvett Udrzsal miniszter is, továbbá Sy- rovv vezérkari főnök, az összes magasrangu katonai parancsnokok és a katonai intézetek elöljárói, a csendőrség és küldöttsége és a katonai csanattestek küldöttségei is. A le­génységet egv őrmester, egv tizedes és nyolc közkatona képviselte. A közkatonák között volt három cseh. két szlovák, egv német, egy magvar és e^v ruszin. — Kari Sebőnkén* ünneplése hatvanadik szii­lefósmaipja alkalmából. Becsből jelentük: Kari Sdbönbeairt, a neves osztrák drámaírót, hatvanadik iszütetésmapja alkalmaiból számos szerencseltivá- nattal és ajándékkal halmozták el. Hainiedh szö­vetségi elnök szívélyes hangú levelet irt hozzá, amelyben felemlíti, hogy Scbcmberr müveit az osztrák népiélek mélységeiből me rátétté és hogy az ország egyik legnagyobb költőjét tisztelik ben­ne. Max Lí.ebermann a porosz Akadémia nevében' üdvözölte, Innsbruck városa pedig egy átiratban arról értesíti, hogy egyik utcáját a költőről ne­vezi el. — Steruberg Adalbert gróf előadása Páneuró­pairól. Bécsiből jelenítik: Az afférjairól híres Stera- berg Adalbert gróf tegnaip Becsben előadást tar­tóit, amelyben a költő-filozófus Kayserlijig gróf­fal polemizált és „Európa érteimé'-nek a kérdé­sével foglalkozott. Stemberg filozóifiai és politikai beszéde folyamán az osztrák himnusz egyik so­rát is idézte, ami nagy tapsra ragadtatta a jelen­lévő arisztokratákat. Azután Páneurópaival foglal­kozott, mely szerinte Európa elosztrákositását je­lentené és éppen ezért szükségesnek tartja. *A mi letűnt birodalmunk emlékére s Isten és az em­beriség tiszteletére — mondotta Steraberg ■— Pámeurópa salamoni templomát építjük most, hogy halhatatlan győzelmi emléke legyen a ható-, lafcus egyháznak és müvének." Rádióműsor. Szombat PRÁGA: 12.15, 16.30 Hangversenyek. 17.55 Német előadás. 20.0S Víg est. 22.15 Reprodukált tánc-zene. BRÜNN: 17.30 Német előadás. 17.50 Sajtóhírek német nyelven. 19.00 Hangverseny. 21.00 Jazzband-tánczene. POZSONY: 18.00 Hangverseny. 22.00 Prágai műsor. 22.30 Zene a Redoutból. BUDAPEST: 17.02 Hangverseny 19.30 Operett-előadás. 23.30 Jazz-band. BÉCS: 17.30 Beethoven-szonáta. 19.45 Három a kislány, operett. BERLIN: 22.30 Tánc-zene. STUTTGART: 20.30 Kamarazene. 21.00 Heidelbergi diáké’et, színmű. BRESLAU: 20.00 Kálmán Imre-est. KÖNIGSBERG: 17.00 Tánc-zene. GRAZ: 19.45 Bécsi műsor. ZÜRICH: 15.00, 17.30, 21.00 Hangversenyek. MILÁNÓ: 21.00 Traviata, Verdi operája. RÓMA: 21.00 Színházi előadás. ZÁGRÁB: 19.15 Operaelőadás. Vasárnap PRÁGA: 9.30 Egyházi Hangverseny. 11.00, 17.00 Hangversenyek. 18.00 Német előadás. 19.00 Falstaffj Verdi operája, a Ne - • szín­házból. 22.02 Sajtó- és sporthírek. BRÜNN: 10.00 Hangverseny. 18.00 Német e.óadás. 18.30 A Walkürök, Wagner ope . ü Nem­zeti színházból. POZSONY: 9.30 Prágai műsor. 10.00 Hangverseny. 17.00 Prágai műsor. 19.00, 22.02 Prágai műsor. BUDAPEST: 11.45 Szimfonikus hangverseny. 17.30 Vén bakkancsos és fia, a huszár. 20.30 Hangverseny, utána jazzband. BÉCS: 11.00 Szimfónücus hangverseny. 18.45 Kamarazene. 19.45 Lumpacius vagabundus, Nestroy bo­hózata. BERLIN: 19.30 Turandot, Puccini operája. BRESLAU: 20.10 Tarka est. DORTMUND: 20.30 Víg bécsi est. FRANKFURT: 20.30 Farsangi műsor. ZÜRICH: 11.00, 13.00, 15.30 Hangversenyek. 20.00 Rilke-emlékünnep. RÓMA: 17.00 Jazzband. MILANO: 21.00 Tarka hangversenyest. VARSÓ: 17.30, 19.55 Hangversenyek.

Next

/
Thumbnails
Contents