Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)
1927-02-26 / 47. (1381.) szám
<6 I Február Szombat! feji! Ilii li fiSliiiS! A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ADRIA: Lady Windemere legyőzője. ALMA: Mikor a tenger az éggel összeér. AMERICAN: Kalandok, vadlovak vadászata közben. .TULIS: Az utolsó mosoly (vagy anyácskám bocsáss meg), dráma 6 felvonásban. KAPITOL: A titokzatos ember. KORUNA: Mi történt a Beely cirkuszban? LUCERNA: Kreutzer-szonáta. SYETOZOR: Mi történt a- Beely cirkuszban? A kellemes és még mindig szép asszony a luxushotel terraszán pazarul terített asztal fején ült. Szép volt és még majdnem fiatal és az urak ezért nagyon szívesen beszélgettek vele. És ezen felül — igen szellemes is volt. Vele szemben, az asztal másik oldalán ült a leány. Szőke és fiatal volt a leány és rajongott a még majdnem fiatal és nagyon szellemes szép asszonyért. „A szerelem a világ legcsodálatosabb félreértése!" mondta a szellemes asszony, mert éppen a szerelemről beszélgettek igen közvetlenül. Mert miért ne lehessen a szereleméről közvetlenül beszélgetni egy szellemes és még majdnem fiatal asszonnyal? „Milyen szép!“ gondolta a szőke leány, aki olyan messze ült, hogy csak egy szót hallott: „Szerelem." Az udvari tanácsos felelt valamit és mosolygott. A volt őrnagy valami szkeptikus megjegyzést tett. És a követségi attaché, aki nagyon fiatal és nagyon szép volt, nem szólt semmit. A szellemes asszony két készei kapott a férfiak válasza után és azonnal szellemi tornába kezdve, paradoxonokat hajított vissza, -mintha tenniszezne. „Mit akarnak?" mondta az asszony, „minden szerelmében egy adag gyűlölet is van. Sőt több ennél: a szerelem alapjában véve gyűlölet! A gyűlölet legfinomabb, legszublimáltabb formája... Egy gyűlölet, amelynél valami kaján hatalom a fegyvert kiüti a kezünkből, úgy hogy hűtlenek leszünk önmagunkhoz és az ellenséghez pártolunk át. Egy olyan gyűlölet, amely perverz és önmagát szivenlaláló, amely árulást követett el velünk, saját Énünkkel szemben és az ellenséggel szövetkezünk saját magunk ellen... Ő, sehol sincs olyan haszontalan, hallatlan, csodaszép hűtlenség, mint a szerelem hűtlensége önmagunkkal szemben!..." A szemben ülő leány ezt gondolta: „Milyen igaz minden szó!" Pedig az egészből egy betűt sem értett. A szellemes asszony kedvesen és fölényesen folytatta a sakkozást: „A házasság, tanácsos ur? Bocsásson meg!... Azt hittem, hogy szerelemről beszélgettünk! Boldog házasság?... Ugyan mit ért Ön ez alatt? Én azt mondom önöknek: az összes létező és létezhető házasság boldogtalan! Ismerni egymást és egymást — szeretni?! De kedves őrnagy ur! Szeretni egymást és egymást — ismerni?! Hiszen ez a két dolog teljesen kizárja egymást! Csak az lehet a kérdés... illetve a kérdési csak a következőképpen lehet feltenni: Nem ismerjük egymást, mert egymást szeretjük, vagy talán csak azért szeretjük egymást, mert egymást nem ismerjük? . „. Minden esetre... Mit mond, kedves követségi attaché...?" Az attaché azonban nem szólt semmit, mert 6 sohasem szólt, ha a szellemes asszonnyal beszélgetett. Később a vendégek felálltak és a terrasz szélén felsorakozva, a naplementét megcsodálták. „Hihetetlenül szellemes és elmés!" mondta az őrnagy, az asz- szonyra gondolva. „Nagyszerű eszes!" szekundált az udvari tanácsos. Az attaché nem szólt semmit és lassan különválva a társaságtól, lement a kertbe. Megsokalla az elméletet? Vagy kedvetlen volt? Vagy talán... Elég azon, hogy lassú lépésekkel rótta a kert útjait és jobbra kanyarodott, mert a leány világos ruhája kicsillant a fák és bokrok közül. Mikor szemközt volt a leánnyal, előbb azt mondta, hogy milyen szépek a rózsák. Azután azt, hogy most hamarosan fel fog jönni a hold. És az- v.fán egyetlen mozdulattal magához szorította a leány szőke fejét és hosszan szájoncsókolta. A leány megijedt, úgy találta, hogy ez nagyon csúnya és ízléstelen volt és arra gondolt, hogy most az előírás szerint valamit tennie kellene... De mit?... első francia kisasszonyára gondolt, aki nagyon illemtudó volt, de azután nem mondott semmit és visszament szép csendesen a terraszra. Mikor a nagy lépcsőhöz érkezett, észrevette a magános asszonyt, aki a korlátnak dőlve a holdas éjjelt nézte. „Milyen szép ez az asszony!" gondolta a leány. „Ha olyan lehelnék, mini ő! Ha kinyitja a száját, a legszebb, a legnemesebb dolgokat mondja és ezért mindenki imádja. Mennyire szeretném tudni, hogy most mire gondol! Valószínűleg valami nagyszerűen szép...“ És lopva, hogy meg ne (savarja, elosont mellette. Aez asszony pedig tényleg gondolt valamit e pillanatban és a gondolat , gész lényét felkavarta... Ezt gondolta: „Bárcsak •jönne egy fiatal, erős és szép férfi, magához szrH- lana és szemtelenül, forrón szájoncsólcohia, mintha egy kislány volnék... és elfelejtené, legalább egyszer elfelejtené, hogy én vagyok az a bizonyos körülrajongott szellemes, ajzony A film leleplezte a 13 éves román o <kultista csodát A leBgyel grófnő titokzatos szeánszai a híres „Dracá^-val __ Akik végigcsalták Romániát s Németországot — Berlin, február 25. A berlini orvosi köröket ezekben a napokban szenzációs okkultista esemény foglalkoztatja. Okkultizmussal foglalkozó orvosok már hosszabb idő óta tanácskoznak Eleonóra Zugira tizenhároméves román leány és. Zoe Vaszilkó lengyel grófnő különös és rejtélyes szeánszairól, amelyekkel előbb Romániát, most pedig Németországot járták végig. A fiatal román leánv Bukarestben mint „Draea" volt hírhedt, ami románul ördögöt jelent. Különös tulajdonságokat, rejtélyes képességeket tulajdonítottak neki és a bukaresti orvosok közül senki sem tudott a „titok" végére járnj. Csak annyit tudtak, hogy Vaszilkó grófnő a bécsi Freud-iskolában tanult és hogy a tizen- hároméves csodát ő fedezte fel . A grófnőt Eleonórával együtt néhány héttel ezelőtt Schrenk-Notzing professzor pszichoanalitikus és okkultista, aki nemrégen Budapesten is tartott előadásokat, meghívta a német okkultista orvosok tanácskozására. Rosenbusch müncheni orvos már az első szeánsz alkalmával felfedezte, hogy a kis Eleonóra szélhámoskodik és hogy erre őt a grófnő nemcsak felbátorítja, hanem ebben segít is neki. Ekkor azonban még Schrenk-Notzing és a többi ismert pszichológusok is hittek Eleonórának és a lengyel grófnőnek. A müncheni profesz- szor erre. hogy kollégáját meggyőzze, azt. a propoziciót tette, hogy a legközelebb; szeánszról készítsenek filmfelvételt, hogy a szélhámoskodás egyes trükkjeit a filmfelvevő-gép maid letagadhaiatlanul meg- rögzitse. A kísérlet nem várt eredménnyel járt. Ottó Martini, az Emelka Kultur film vállalat operatőrje készít ette az izgalmas filmet és a felvétel minden egyes mozzanatáról jegyzőkönyvet vettek fel a professzorok. Megállapították, hogy a grófnő Eleonóra karján és nvakán gyűrűjével több karcolást ejtett miközben beszélt hozzá s ezzel azt akarta elhitetni. liogv Eleonóra teste akkor lesz sebekkel borítóit, amikor a médium akarja. Ugyancsak hirtelen titokzatos kéztől származó revolvergolvó nyomát akarta megmutatni a grófinő a tizenhároméves leánv nyakán, de amint a filmen majd látható lesz, a grófnő ezt maga karcolta egy rejtett mozdulattal a leány nyaka köré. De az összes többi mutatványok: az eltűnt brilliánsok keresése és megtalálása és az összes többi titkok is láthatók lesznek maid ezen a filmen. Észrevették, hogy a grófnő egy különös preparátummal toldotta meg a leánv hajának hosszúságát, amikor azt állította, hogy bűvös szavaira a csodagyermek haja megnőtt A lengyel grófnő és a tizenhároméves Eleonóra ezekkel a trükkökkel szédítették egész Romániát és egész ezideig Németországot is. A felvett részletes jegyzőkönyvek az okkultista német- professzorok legközelebbi kongresszusa elé kerülnek. Meglepetést kel tett Schrenk-Notzing professzornak az a kijelentése, hogy ő Eleonóra Zugunt a szélhámosságok leleplezése után is a legügyesebb médiumnak tartja, akit valaha látott. Híres asszonyok ragyogása és nyomorúsága — A szerelem hatalma a világtörténelemben — Renée de Francé x. A fejedelmi lakra Amikor olasz talajon az antik világ emlékeit naipfényre hozták és megkezdődött az emberi szellem kultusza, elzáródtak a középkorban olyan gazdagon buzogó vallásos élet forrásai. A középkor életideái ja a szent volit, az aszkéta, aki örömmel mondott le a föld gyönyörűségedről, siralomvölgynek tekintette a földet, melynek csábításai az ördögtől származnak s csak arra céloznak, hogy a lelket elveszejtsék. Clairvauxi szent Bernét, amikor öszvérén végighaladt a Lac Lemen partján, lehajtotta fejét, hogy ne lássa a természet szépségeit. A vallásos élet nagy és súlyos tradícióit most egyszeriben s miniden erkölcsi fájdalomérzet nélkül feladták s az emberiség a telje® közömbösség irányéban haladt, Itália a pápai széktől várta az egyház reformját, amelyet Savonarola flórenci cellájának ablakából pr okiaméit s amelyre egy IX. Leó és III. Pál helyezték reménységüket. A trienti zsinatnak kellett volna ennek a reménynek jő részét teljesítenie s első napjaiban IV. Pál pápa komolyan hitt és remélt a sikerben. És még azt is várták, hogy a protestáns külön egyház kibékül az anya- saenitegyházzal s visszatér annak ölébe. Annak az érdekes asszonynak körében, akiről ezekben a sorokban emlékezünk meg, találjuk BernaTdo Ochinot, a nagy franciskánus prédikátort, akiről a könnyen hevülő V. Károly császár mondotta: — Ez az ember prédikációjával a köveket is megrikatja. Egy adventén a ferrarai hercegi kápolnában prédikált, de egy évvel rá, a. trienti zsinat első heteiben, kétségbeesetten vetette magát a reformáció karjaiba. Egy kis angotfcőros bretoni lány alakjában, aki északról jött dél napisiugáTÖzönébe, kifejezésre jut ennek a korszaknak lelki tükörképe, amely vallásos érzületeiben megrendült és két anya között állva, nem tudja biztosan, melyik az édesanya és melyik a mostoha. Sokan, nagyon sokan állanak a válaszúton s akik Wittenlberg vagy Géni között döntöttek már, csaknem megszakadt a szivük, hogy Rómát el kellett hagyni ok s akik Róma felé fordultaik, könny és kétségbeesés ült a szeműikben, ahányszor észailora visszatekintettek. A tiszta, hosszúkás arcban kék, egy kissé előugrő mandulaszemek, amelyek ál- modozóan és meilancholikusian tekintenek, a szcfce haj szerényen simul a fejre s félig a Jőkiütő takarja fii* ez Remének, XII, Lajos és bretagnei Anna leányának a képe, azé a nőé, akiben csodálatos módon egyesült a nemesen érző női szív a férfias politikus szellemmel. Korán jutott árvaságra s nevelését a kiváló tudós, Lefévre d‘Estaples vezette, akire I. Ferenc király harmadik fiának nevelését bizta s ott élt savoyai Lujza élénk körében, ahol Raibelais volt otthonos s melyben nem takarták le az epés szájat. A frivol s szenvedélyeket hajhásző savoyai udvar nem sokat törődött a felserdülőben levő kis teremtéssel s hogy minél előbb szabaduljanak tőle, férjhez akarták adni. Első jegyese, Gaston de Foix életét Ravenna előtt veszítette el. Azután Don Garlosra gondoltak, a későbbi V. Károly császárra, majd becsére, Ferdinándra, aki Magyarország királya lett, a brandenburgi választóra, a savoyai trónörökösre, azután a Comnetable de Bourbonra, majd a portugál királyra. Még VIII. Henrik angol király, a soknejű is gondolt arra, hogy eljön Bretagneba a kis Renéeért. A hivatásos házassági iroda akkor zárult be, amikor végre megtalálták a végleges férj jelöltet Eredé személyében, ferrarai Alfons és Borgia Lueretia fiában. A fényes lakodalmi ünnepségen, amely a legnagyobb pompában egy héten át tartott, nyolcvan hugenottát égettek meg és megfojtották Berquint — a vallási polgárháborúnak első felvillanása. Mert ennek a lakzinak éjszakáján a zsidóutcában ismeretlen gonosztevő kéz leütötte egy Madonna fejét. Az. evéstől, mistől, tánctól egészen kimerülve tért otthonába vissza a ferrarai herceg feleségével. Nagy ünnepségek és Tedeum volt minden városban, amelyen áthaladtak. 1528 decemberében vonult be a téli feketeségben szennye® Ferrarába Renée, ahol a varjak éjjel-nappal kárognak, mint egyik udvarhölgye írja Párásba s ahol a rokonoktól és bolháktól nem lehet' megszabadulni. A városban ekkor nagy mértékben dühöngött a pestis, 4 lakosság fele elmenekült. A visszamaTaálaknak a herceg parancsára vidámaknak kellett lenniök s kosztümöket kiészittetniök, mert a karnevál küszöbön állott. A pestis nagyon animálhatta a fenrarai'afcat s amit nem tudott elérni, azt pótolta egy spanyol kémikus, aki egy teve- hátról nagyon vidámitó lazz ih a t produkált. — Miikcdrélöelőadn s Gömörpnny’iton. Tornaijáról jelentik: A gömörpanyiti ifjúsági egyesület február 27-én az evangélikus egyház harangalapja javára szini-előadással kapcsolatos táucmu’atsá- got rendez. Az egyesület gyakorlott műkedvelő- gárdája ez alkalommal Szigligeti Ede „Csikós" cumi népszínművét hozza színre.. , T927 rebruár 26, szombat. A hetedik farsangi szombat az ,.AIHAMB*£ABAN“ Délután fiiéra! tea, esíe 3.15 Órakor viiágattrakci- és nagy előadás. 11 órától szabad bemenet fa legjobb müsorszámok), a közönség iáncversenye, feaS- tongsaia. Buda p esti szerkesztőségünk t sleáouj elöntései lapunk mai számából te!rí onzarar miatt elmaradtak. — A hadseres: és a csentlorság képviselő! a köztársasági elnöknél. Masarvk köztársasági elnök, mint minden évben, úgy most is meghívta vacsorára a Hradzsinba a hadsereg és a csendőrs és képviselőit. A vacsoránál résztvett Udrzsal miniszter is, továbbá Sy- rovv vezérkari főnök, az összes magasrangu katonai parancsnokok és a katonai intézetek elöljárói, a csendőrség és küldöttsége és a katonai csanattestek küldöttségei is. A legénységet egv őrmester, egv tizedes és nyolc közkatona képviselte. A közkatonák között volt három cseh. két szlovák, egv német, egy magvar és e^v ruszin. — Kari Sebőnkén* ünneplése hatvanadik sziilefósmaipja alkalmából. Becsből jelentük: Kari Sdbönbeairt, a neves osztrák drámaírót, hatvanadik iszütetésmapja alkalmaiból számos szerencseltivá- nattal és ajándékkal halmozták el. Hainiedh szövetségi elnök szívélyes hangú levelet irt hozzá, amelyben felemlíti, hogy Scbcmberr müveit az osztrák népiélek mélységeiből me rátétté és hogy az ország egyik legnagyobb költőjét tisztelik benne. Max Lí.ebermann a porosz Akadémia nevében' üdvözölte, Innsbruck városa pedig egy átiratban arról értesíti, hogy egyik utcáját a költőről nevezi el. — Steruberg Adalbert gróf előadása Páneurópairól. Bécsiből jelenítik: Az afférjairól híres Stera- berg Adalbert gróf tegnaip Becsben előadást tartóit, amelyben a költő-filozófus Kayserlijig gróffal polemizált és „Európa érteimé'-nek a kérdésével foglalkozott. Stemberg filozóifiai és politikai beszéde folyamán az osztrák himnusz egyik sorát is idézte, ami nagy tapsra ragadtatta a jelenlévő arisztokratákat. Azután Páneurópaival foglalkozott, mely szerinte Európa elosztrákositását jelentené és éppen ezért szükségesnek tartja. *A mi letűnt birodalmunk emlékére s Isten és az emberiség tiszteletére — mondotta Steraberg ■— Pámeurópa salamoni templomát építjük most, hogy halhatatlan győzelmi emléke legyen a ható-, lafcus egyháznak és müvének." Rádióműsor. Szombat PRÁGA: 12.15, 16.30 Hangversenyek. 17.55 Német előadás. 20.0S Víg est. 22.15 Reprodukált tánc-zene. BRÜNN: 17.30 Német előadás. 17.50 Sajtóhírek német nyelven. 19.00 Hangverseny. 21.00 Jazzband-tánczene. POZSONY: 18.00 Hangverseny. 22.00 Prágai műsor. 22.30 Zene a Redoutból. BUDAPEST: 17.02 Hangverseny 19.30 Operett-előadás. 23.30 Jazz-band. BÉCS: 17.30 Beethoven-szonáta. 19.45 Három a kislány, operett. BERLIN: 22.30 Tánc-zene. STUTTGART: 20.30 Kamarazene. 21.00 Heidelbergi diáké’et, színmű. BRESLAU: 20.00 Kálmán Imre-est. KÖNIGSBERG: 17.00 Tánc-zene. GRAZ: 19.45 Bécsi műsor. ZÜRICH: 15.00, 17.30, 21.00 Hangversenyek. MILÁNÓ: 21.00 Traviata, Verdi operája. RÓMA: 21.00 Színházi előadás. ZÁGRÁB: 19.15 Operaelőadás. Vasárnap PRÁGA: 9.30 Egyházi Hangverseny. 11.00, 17.00 Hangversenyek. 18.00 Német előadás. 19.00 Falstaffj Verdi operája, a Ne - • színházból. 22.02 Sajtó- és sporthírek. BRÜNN: 10.00 Hangverseny. 18.00 Német e.óadás. 18.30 A Walkürök, Wagner ope . ü Nemzeti színházból. POZSONY: 9.30 Prágai műsor. 10.00 Hangverseny. 17.00 Prágai műsor. 19.00, 22.02 Prágai műsor. BUDAPEST: 11.45 Szimfonikus hangverseny. 17.30 Vén bakkancsos és fia, a huszár. 20.30 Hangverseny, utána jazzband. BÉCS: 11.00 Szimfónücus hangverseny. 18.45 Kamarazene. 19.45 Lumpacius vagabundus, Nestroy bohózata. BERLIN: 19.30 Turandot, Puccini operája. BRESLAU: 20.10 Tarka est. DORTMUND: 20.30 Víg bécsi est. FRANKFURT: 20.30 Farsangi műsor. ZÜRICH: 11.00, 13.00, 15.30 Hangversenyek. 20.00 Rilke-emlékünnep. RÓMA: 17.00 Jazzband. MILANO: 21.00 Tarka hangversenyest. VARSÓ: 17.30, 19.55 Hangversenyek.
