Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)
1927-02-26 / 47. (1381.) szám
^m<ÍSt-/V\A<SS»ATi.-HISíT>»T> A német aktivisták eredményesen rohamozzák a közioazqatási reformot Az adóreform bizottsági vitája Prága, február 25. A képviselőház költ- Bégvetési bizottsága tegnap folytatta az adóreform részletes vitáját. Letárgyalta a reform 167. paragrafusát, amely kötelezővé teszi a háztulajdonosok személyében beálló változások bejelentését. Ezután sorra kerültek a 16S—171. paragrafusok, majd áttértek a reform 8. főrészére, a tani fémek és magasabb jövedelmek megadóztatásáról szóló rendelkezésekre. A szocialista képviselők egyhangúlag a tantiéinek szigorúbb megadóztatását követelték. Vlasák dr. osztályfőnök kijelentette, hogy esv progresszív adórendszernél nem lehet ilyen kivételeket tenni. Pólyák dr. szlovák néppárti képviselő, ennek a résznek előadója kétség-bevonja a magasabb szolgálati illetékek szigorúbb megadóztatásának jogosságát. Viskovszkv dr. cseh agrárius szerint ez a szigorítás ellentmond az általános adómorálnak, mert egv munkajövedelmet nem volna szabad magasabban megadóztatni, mint magát a tőkejövedelmet. Á vita végén a többségi pártok egy javaslatot nyújtottak be, amely szerint a vezető igazgatók tantiémiét a magasabb szolgálati illetékek csoportjába sorozzák be. Ezzel az ülés véget ért. A költségvetési bizottság a jövő héten folytatja az adóreform részletes vitáját. Gajda legújabb manifesztuma Prága, február 25. Gajda úgy látszik gyakran érzi szükségét annak, hogy vele foglalkozzanak. Minthogy lapját, a Risská Sirázt már serki sem olvassa, a szenzációéhes olvasó- közönség részére rendkívüli kiadásokat adat ki. Egy ilyen rendkívüli kiadás jelent meg tegnap késő este Gajda legújabb manifesztumá- vaL Gajda élesen kikel ebiben az írásában a liberalizmus, a cseh realizmus és szocializmus ellen. — Kér. szoc. pártszervezetek tiszta jitása. Pozsonytól jelentik: Az országos keresztényszocialista párt helyi szervezeteinek újjáalakuló gyűlései során legújabban Pereden, Garamdamásdon, Örsujfalun és Csallóközvárkonyban tartotiak szépen sikerült párígyüléseket Helyi pártelnöknek Pereden Tyukoss Pétert, Garamdamásdon Porub- szky Istvánt, örsujfalun Takács Ferencet és Csal- lőközvárkonyban Uher Ernőt választották meg. — Zita exkirályné családjának autóbalesete. Madridból jelenítik: Zita exbirályná családjával tegnap autőtorrémduMson. volt Lourdeében, Vi-ssza- tórcPbeu az egyik autó, amelyben, az egyik főher- cegkisasszony ült két nevelőnőjével, a veszélyes utkanyarodónál felborult s rabasaat maga alá temette. A két nevelőnő súlyos zúzód ásókat szenvedett, a főhercegkisaeszony azonban sértetlen maradt., A másik autónak, amelyben Zita ült Ottóval, semmi baja sem történt. Ezen szállították azután be Madridba a súlyosan sebesült nevelő- nőiket. Prága, február 25. A német kormánypártok csak most kezdenek behatóan foglalkozni a tárgyalás alá kerülő törvényjavaslatokkal. Karlsbadban a német agráriusok kerületi pártnapot tartottak, amelyen Mayr, Hahnreich képviselők és Spiess szenátor beszélitek. A kerületi pártnap kimondta határozati javaslatában, hegy a közigazgatási reform törvényjavaslata mai formájában elfogadhatatlan. A kerületi pártnap követeli, hogy az elnökség hívja össze az országos pártnapot. A német iparospárt Slenzel elnökletével ugyancsak a közigazgatási reformról tárgyait. Stenzel beszédében rámutatott arra, hogy nemzetpolifcikai szempontból a benyújtott reformjavaslat elfogadhatatlan. j A német keresztényszooialistáik elvben • ugyan támogatják a közigazgatási reformot, ' de föltétlenül követelik a Prügeepatent ma- : radványainaiK eltávolítását a javallatból. Mindezekből látható, hogy a német kormánypártok a kormány javaslatét nem tartják kielégitőfneik és lényeges módosításokat követelnek rajta. A német kormánypártok kifogásai miatt az alkotmányjogi bizottság ülését március 3-ig el kellett napolni, mert a német pártok beleegyezése nélkül még a bizottságban sem lehet letárgyalni a törvényjavaslatot. Értesü’ésikik szerint a kormány hajlandó a német követelések egy résziét magáévá tenni és a reformjavaslaton módosítás okát eszközölni. 1927 február 26, szombat a törvényjavaslatokat elfogadta, A tovább szolgáló altisztek elhelyezés érői szóló javaslaton stiláris módosításokat eszközöltek. A besztercebányai iparosok az ipartársulati választások elhalasztása ellen Besztercebánya, február 25. (Saját tudósítónktól.) A besztercebányai ipartársulat választmányának e napokban tartott február havi rendes ülésén több választmányi és elnökségi tag azon törvényes kívánságának adott kifejezést, hegy haladéktalanul iriák ki az ui ipartársulati választásokat, miuián az elnökség és választmány mandátuma már 1926 december 31-én lejárt. Az ipartársulatnak jelenlevő kormány- biztosa, Dienes Emil dr. kamarai főtitkár válaszként felolvasott egy felsőbb hivatalos utasítást, amelv szerint az ipartársulat vezetőségének mandátumát 1928 december 31-ig hivatalosan m egh o sszabbitotíák. Az ipartársulat autonómiáját sértő utasítás ellen a tagok nagy többsége határozottan tiltakozott s többek között Wanderka Henrik, Muliczkv István és másek alapos indokolás mellett kijelentették, hogv csak abban az esetben hajlandók továbbra is helyükön megmaradni, ha az ui választás utján ismét megnyilatkozik velük szemben az iparosok és kereskedők bizalma. Miután a kormánybiztos látta azt, hogy a többség nem hajlandó a mandálmmneghosz- szabhiiő utasítást tudomásul venni, úgy döntött hogy a kérdés fölötti végleges állásfoglalás céljából a iövö hónapban közgyűlést hiv egybe. A közgyűlés is előreláthatólag a választásoknak azonnali ni egei lése mellett fog dönteni. — Nyílra véres közgyűlése. Nyitrai tudósítónk jelenti: A városi képviselőtestület tegnap tartotta rendes közgyűlését Cobori város- bíró elnöklete mellett. A tárgysorozat egyik fontos pontja a laktanya kibővítésének a kérdése volt. A város ugyanis e célból kölcsönt akart felvenni, amelyet a nemzetvédelmi minisztérium hajlandónak nyilatkozott törleszteni. ha a kölcsön kamata nem lesz magasabb hat és fél százaléknál. Mivel a városnak több pénzintézettel folytatott tárgyalásai nem vezettek eredményre, a közgyűlés felhatalmazta a városbirót. hogy a kölcsönt szerezze be a hat és fél százalékosnál nagyobb kamat mellett is. melv esetben a kamattöbbletet a város viselné. A város egy memorandumot dolgozott ki, amelyben a vasutiigyi minisztériumot kéri. hogy a gyorsvonatforgalomba Nyit- rát is bekapcsolják. A közgyűlés továbbá elhatározta, hogy a most létesült nyitrai cukorgyárat mentesiti a pótadó fizetése alól. A véderöbliettság megszavazta a katonai javaslatokat Uársal siemsetvédelmi miniszter zéja — A gséttarta- lékosrenefszer Szépítése as aftiszflsérdös ellntőzésÖtS! ~ ifjúság Ktüiiariiálása — Prága, február 25. A képviselőhöz véd- eirőbísottoága csütörtökön déí-után Síansk képviselő elnökletével ülésezett. Spaosek képviselő a továbbszolgáló altisztek elhelyezéséről, Mysüvec pedig a tényleges katonai szolgálati időről szóló javaslatokat terjesztette elő. A két javaslat fölött közös vitát indítottak. A vitában részt vett: KeibI német nemzeti, Pekárek cseh iparos pár ti, Winter cseh szociáldemokrata, Budik német beresz- íényszoclalista, Jung német nemzeti szocialista, Henger német szociáldemokrata, Ziee- hut német, agrárius képviselő. Gerschl cseh szociáldemokrata azt javasolta, hogy a -18 hónapos tényleges szolgálati időről szóló javaslatot vegyék le a napirendről vagy a 18 hónapot csak 1927-re terjesszék elő és ha ezt a javaslatát sem fogadnák el, úgy a 18 hónapos katonai szolgálati idő csak 1928 október elsejéig maradjon érvényben. A nemzetvédelmi miniszter beszéde Udrzal nemzetvédelmi miniszter ezután részletes expozét mondott. — A 18 hónapos katonai szolgálati idő meghagyása — jelentette ki a miniszter — föltétlenül szükséges mindaddig, amíg legalább 8000 továbbszolgáló al! tiszt nem áll a hadvezetőség rendelkezésére. A miniszter reméli, hogy a certifikációs törvénynek meglesz a jó határa és két éven j belül már elegendő altisztje lesz a csehszlovák hadseregnek. Ha ez az előfeltétel megvalósul, úgy a 18 hónapos katonai szolgálati idő csak két évig fog már tartani, vagyis csak azok részére, akiket 1927-ben soroznak be. Az ifjúság katonai -előképzéséi illetőleg hangsúlyozza a miniszter, hogy a had vezetőség még nem mondott le végérvényesén erről az eszméről, de jelenleg olyan áthidalhatatlan nehézségek merültek föl útjába, hogy a tervet egyelőre nem lehet életbeléptetni.' A legfőbb akadály pénzügyi természetű. Nagyobb városokban a . büntető szankciókat könnyén életbe lehetne léptetni, azonban - a vidéken és főleg Szfovensalvón óriási akadályok merülhetnek föl, úgy hogy jelenleg az ifjúság katonai kiképzéséről ezó sem lehet. Megszavazzák a javaslatokat Á miniszter végül Mylölivec képviselő kérdéséire' megállapította, hogy a katonák vallási érzületét teljes mértékben tekintetbe veszi. A bizottság többsége elutasította Gerschl képviselő javaslatait és Szántó György BÁBEL TORNYA A PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP REGÉNYE (46) — Hogy van az, kérdezte János, hogy magyar foglyokkal még nem beszéltetek? — Mert még eddig magyar foglyot nem ejtettünk. A khán öccsével, Búrival jöttünk át a hörgői hágón. Néhány német várost fel- perzseltünk, aztán a Sajó mellett találkoztunk Baituival. Ott mindenkit felkoncoltak. Továbbhaladva sem ejtettünk foglyokat, mert meg sem állítunk eddig sehol. Kadán és az öccse a Dsingbisz unokái. Hallottad hírét az első nagy khánuak? — Nem. •— Én láitam, mondta Ete, az idősebbik tolmács. Kancsal volt és sdk kumiszt ivott. A lovat nem valami jól ülte meg, de a seregek útját és a harc cselvetéseit ördöngősen tudta megjelölni. Akárcsak Batu, a púpos. — Púpos? kérdezte János, a sokat emlegetett név hallatára. — Az. A legkisebb ember testre, a legnagyobb észre. Hallottuk Vladimírnál, hogyan osztja négy részre a sereget. Északnak Ordu, Kajdu és Peta khán okát küldte, maga Subutajjial, Buruldajjal és Seibannal az orosz hágónak tartott, bennünket egy délebbi hágóhoz küldött, Büdzsiket, a mostani nagyikban unokáját pedig a íöregvári szorozhoz. Dimb irij, az orosz vajda hadnagya árulta el neki a hágókat — A sajói ütközetben mind a négy sereg együtt volt? — Nem. Az északi sereg fent őrködött, nehogy segítségül jöhessenek más népek. Meg is ütközött Henrik sziléziai herceggel, Peta khán követei azt mondták, hogy egy ember eem menekült a németek közüL Azt is meséltek, hogy egy nagyon erős sereg áll még arra, a cseh király serege. — A táborba ’ kiszabad-e mennem néz- gelődni? — Szabad. A khán még a legembersége- sebb valamennyi közül. Mi elkísérünk. Amint kiléptek a sátorból, János észrevette, hogy nyomban ' három mongol szegődik mögéjük, akik mindenhol a nyomukban jártaik. Nagy félkörben elkanyarodott Szent- Tamás irányából és az égjük szőlőhegyre ment, ahonnan a várhegyet jól szemügyre lehetett venni. A nap ráiüzött a bástyákra. Mindjárt megpillantotta azt a tetőt, amelyet keresett. Megvolt teljes épségben. Eloltották hát a tüzet. Ete és Kada, meg a három mongol nem értették, mit néz ez az ember olyan hosszasan a vár egy pontjára. Sokáig álltak így, arra az egy pontra meresztve a tekintetüket. 27. TelihoM volt. A roppant kövek egész éjszaka zuhogtak a városra és amikor a Duna felől derengeni kezdett, az első rohamból megmenekült oroszokat megint nekihajtották a sáncoknak. Nagy tömegekben jöttek és vaslemezekkel bevont deszkapad lókat hoztak magukkal. A létráik ugyancsak vasbádoggal voltak bevonva és vizheázfatoít állati bőröket kapott minden ember, hogy az égő lécek ellen védekezhessék. A szálas, szelid-szemü oroszok, akikkel a khán eddig a pilisi bányáikban egyenletes kőkockáikat vágatott a hajitógépek részére, most agyoncsigázoittan, az életfenntartás legkisebb ösztöne nélkül rohantak a halálba. Kurd, armén, grúz é3 kaukázusi törzsek hömpölyögtek utánuk. Ezclk egyrésze lovas nép volt, de most leszálltak lovaikról, hogy a íöldsáncckat megmásszák. Ahol egy-egy palló lezuhant az árkok fölé, százával hömpölyöglek neki a meg rongált főül sáncoknak. Sok helyen el-, söpörték óriási tömegeikkel a várbelieket2 de nem ugrottak le a sáncokról, hanem azok tetején harcoltak, hogy a bádoggal boriiott faíornyokhoz nyomuljanak. Sikerült is három torony belsejébe égő nyilaikat lőni, amitől ezek kigyulladtak. A Kálvária dombba futó sáncokat rohanták meg a legnagyobb tömegeikben. Be is nyomultak mindkét oldalon, és így körülzárták a dombon levőket. A Lázár-lovagok védték a dombot, amelynek a Duna felé néző lejtőjén állt. rendházuk. Amikor észrevették, hogy az ellenség körülzárta eket, tömör csapatban lerohantak a lejtőn a város felé és kevés veszteséggel át is vágták magukat. Alig, hogy védtelen lett a domb, az ostrom lók két kővető gépet vonszoltak fel a tetejére. A kápolna elé állították fel őket, a három kereszt mellé. Ekkor már melegen tűzött le a nap. A foglyok lihegve hurcolták fel a köveket a domboldalon és a mongolok korbácsai ezer szenvedőre sújtottak le az árnyéknélküli, zegzugos utakon. Ennek a két kővetőnek borzalmas hatása volt. Közvetlen közelből zuhogtak a sziklák a városra és a házaik recsegve és dübörögve omlottak össze. János ott .állott a kővetők alatt. Nem látta a három keresztet, csak a várat nézte vérbe.-, borult szemmel. ,Az őrség kitolult a vízivárosi kapun, hogy erősítse a sáncok védő- seregét amely az utcákon harcolt már a be- tolu’t ostromlókkal. A sáncok fatornj-ai mind lángban állottak. Fekete füst.felhő tört elő belsejükből és vasbádog takarójuk rózsaszínben izzóit. Az árkokat egjme több palló hidalta át és a sáncokon megszűnt a küzdelem. A polgárság halálfélelemben el csukló térdekkel rohant a Víziváros felé. Ekkor az ostromlók felgyújtották négy helyein a házakat. A tűz gyorsan terjedt és a 'menekülőik egész nagy csapatait vágta eb. A várbeliek mindenütt, visíróv ehetőben voltak, de csak- lépésről lépésre harcolva hátráltak. Szokásuk szerint csak most. a döntés pillanatában rugtattak elő a mongolok. Elszórt rajokban, de mégis pontos félköralaikzatban jöttek és lóháton vágtattak neki a sáncok megtaposott emelkedés-ének. Az árkokon átdobott száz meg száz palló' dübörgőit a lovasrajok alatt és a város nagy része füsttengerben úszott. Csak imitt amott látott János egy-egy harcolóktól nyüzsgő utcát, amelyet nem kapott még meg a láng. A mongolok végigszágü'dozlak a tüzmyelvek és füstgomolyagek között. A dombtetőről légynagyságuaiknaik Iá 'szőttek lovastul, de ugv is röpködtek, mint a legyek. Egyre sűrűbb rajokban szállá óztak, mígnem az egész váróét betöltötte patkolatlan lovaik patáinak tompa zaja. Az őrség esze veszetten tódult a várkapuhoz, és a visszavomdást fedező lovagok egyrésze kint rekedt a felvonóhíd előtt. Mint megannyi Szent-Ssbe>s- tyén ráakadtak össze a mongolok nyit feli léjében. A város úgy lángolt bele az éjszakába, ment egyetlen óriás fáklya. Még reggel is füstölt, de a tűz, amely néhány utcasort megkerült, nem terjedt tovább. Az ceirecnlék nem pihentek. A sáncokat be le töltötték az árkokba és a követeket meg áz óriást faltereket előrehozták a városba. Szent Tamást az égő nyilak özönével bori tették el, de közeledni nem mertek az erős bástyáik és széditően magas falakhoz. A várból egyre zuhogtak a kövek az alsóvárosra, embereket és lovakat véres péppé lapítva. Az ostromlók sok veszteséget szenvedtek a városban lehulló kövektől, ezért a khán megparancsolta, hogy a sáncokkal betemetett árkok előtt verjenek tábort, ő maga a Kálvária- dombra ültette sátorát. Fi gye1 mesén hallgatta János Útmutatásait, aki kijelölte mindazokat a pontokat, ahová a kővetőket állítaná kell. A mongol törzsfáik arra igyekeztek rábírni a .khání, hogy még az éjjel rohanják meg a niélyemifékvő Vízivárost. (Folytatjuk.). 2
