Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)

1927-02-24 / 45. (1379.) szám

1927 február 24, csütörtök. J Hogyan laknak Amerikában, ott, ahol minden olyan nagyon más, mint nálunk 'Európában, másképpen laknak s másképpen épí­tenek, A lakásokat arra való tekintettel, hogy a !közepes társadalmi osztályok közölt a különbség 'igen csekély (a felső tízezertől eltekintve), majd­nem teljesen egy séma szerint építik. Az árkülön­bözet legfeljebb csak a lakások belső berendezé­sében és az anyagmegvdlasztásban nyilvánul meg, ;<egyébként az egyik lakás olyan mint a másik. Ál­talában a lakások kicsinyek, körülbelül ötvenezer százötven láb (amikor is három láb körülbelül egy méternek felel meg). Érdekes, hogy amíg a lakások teljesen egyformák, a lakásokhoz tartozó veranda, amely Amerikában nagy szerepet ját­szik, mindig egyéni. Az amerikai ember jövedel­mének csak egy negyed részéi áldozza lakáscé­lokra. Ezen az alapon természetesen Európában nem lehetne építkezni és berendezkedni, mert ná­lunk nem ritka az az eset, amikor a lakás az egész évi jövedelem felél emészti fel. A lakások !Amerikában csak egy célt szolgálnak: a praktikus élet célját. A legapróbb helyet kihasználják és árra ugyan tekintettel vannak, hogy minden négy zetmélernyi hely praktikusan és tisztán legyed berendezve, de már avval, hogy egy lakásban ;esztétikai értelemben is jól érezze magát a lakó, vagy a vendég, még ott sem törődnek, ahol any- nyi pénz áll rendelkezésre, hogy csekély költség­gel európai értelemben vett szépséggel tudnák migukat körülvenni. A kettős ajtókat nem ismerik és a toló ajtó két kis szobából olyképpen csinál nagy szobát, amelyben táncolni is lehet, hogy az ajtószámyail a falakba lehet beletólni. Az amerikai házakban nem ismerik az éléskamra fogalmát, mert még a szűkösebb viszonyok között élő ame­rikaiak házába is a kereskedők automatice küldik föl mindennap a szükséges élelmiszereket. Minden háznak megvan a maga külön élelmiszerliftje, eb­ben egyes rekeszek, amelyeket a ház lakói kibé­relnek, ezekbe a rekeszekbe a keresedők segédei beraktározzák a napi élelmiszereket, úgyhogy a szakácsné az egész napra való szükségletet liften kapja kézhez. A jégszekrények minden modem házban a falba vannak beépítve és nincs szükség arra, hogy jeget vásároljanak, vagy a 32-ik eme­letre felcipeljenek, mert a jégszekrény villanyos berendezés folytán maga produkálja a jeget. A cselédszobái Amerikában nem ismerik, mert cse­lédet csak a leggazdagabb emberek tartanak és a nagy középosztály általában csak olyan szolga- személyzetet tart, amely csak bizonyos időben né­hány órára jön be a házba, egyes munkálatok elvégzésére. Az amerikai lakóházakban szobákály- hát egyáltalában nem ismernek, mert még a leg­szerényebb munkásházakban is központi fűtés van és az igy nyert kis teret megint más praktikus berendezésekre használják ki. Egy európai ember számára ai amerikai lakószobák tűrhetetlenül kicsinyek és bár a legtöbb berendezési tárgy a falba van beépítve, a szoba még igy is igen kis helyiség benyomását teszi, de ennek dacára rend­kívül kényelmes, amit viszont a helyes dimenzió elosztásnak lehet köszönni. Fa- és szénpince is­meretlen, nem ismeHk a mosokonyhdt és a szá­riló padlást, mert nem érnek rá ezekkel a házi dolgokkal foglalkozni és a hatalmas méretű moso­dák mindezt kényelmesebben és olcsóbban s egy­szersmind szebben is eVbégzik. Kisebb mosás szá­mára a konyhában egy külön kis hely van beépít­ve. A lépcsőház rendkívül szűk, kényelmetlen és meredek, sőt sötét, mert hiszen nemcsak a szeÁ mélyek nem használják, hanem az áruk számára is külön felvonó van állandó mozgásban. A liftboyok éjjel-nappal szolgálatban állnak, házmes­tert nem ismernek. A szemét eltakarítását szintén villanyos árammal ellátott csövek végzik, úgyhogy itt is megtakarítják az emberi munkát. Levele­ket is ilyen berendezéssel adnak postára s ez a berendezés körülbelül a mi légpostánknak felel meg, csak sokkal nagyobb arányú és precízen működő készülék. Az amerikai házak alaprajza azért különbözik olyan nagyon az európai alap­rajzoktól, mert azok folyosókat nem ismernek. Minden lakásajtó a lépcsőre nyílik, azaz az úgy­nevezett Elevátor-hallba. Minden felnőtt calád- iagnak külön sz.obája van, úgyhogy az egész lakás tulajdonképpen több kis lakásból áll. Ezenfelül van egy nagyobb közös társalgó és egy étkező- szoba. Az ágyak szintén nem foglalnak el l ülőn helyet, hanem szintén a falakba vannak beépítve és ugyancsak a falakhoz vannak erősítve a kihúz­ható vagy lecsapható asztalok és székek. Az egész amerikai társadalmi élet főcélja: időt megtakarí­tani s a megfizetett munkáért a legjobb teljesít­ményt adni. Ezért olyan munkát, amelyet nem fi­zetnek meg pénzzel, csak nagyon nem szívesen vállalnak és például munkaszámba megy, ha a nők a férfiakat megkérik, hogy valamiben szolgálatuk­ra legyenek. Innen ered a női emancipáció Ame­rikában, mert a férfiak udvariatlanok és a nők sok­kal jobban járnak, ha saját erejükre bízzák magu­kat, illetve, ha megtanulják, hogy mindent maguk végezzenek el. A lakások szinte gyári szempont szerint vannak építve. Naponta egy sereg dijat tűznek ki egyes problémák megoldására és nem ritkaság, hogy például egy jó konyhatervezetért, ■amely még több időt és energiát takarít meg, mint az eddigi konyhák, egész vagyont fizetnek. A taka- réktüzhely természetesen mindenütt gázra és vil­lanyra van berendezve és a modern házakban au­tomatikus készülékekkel sütni is lehet. A gazda­gabb berendezésű konyhákban emaillirosott érc­szekrények állnak, amelyekben az egész konyha- berendezés helyet foglal, a szekrény lapján gombok vannak elhelyezve és csak meg kell nyomni a gom­bot vagy a gombokat, hogy egy automatikusan előreiolódó deszkán a szükségelt felszerelési esz­közöl: előjöjjenek. Az amerikai konyha csak egy negyedrészt akkora, mint az európai és mégis tis- tzerle több munkád lehel legalább tízszer olyan könnyen benne elvégezni, mint az utóbbiban. A falak igen vékonyak, mert az amerikai építész ne­vetségesnek tartaná, hogy egy 60 centiméter vas­tag falat építsen. És bár a hellyel takarékoskodnak s első látszatra az építkezés filigrtn jellegű, szív­telen és kényelmetlen, az amerikai lakás mégis l sokkal kényelmesebb, sőt némi tekintetben talán az Újkor szellemének megfelelően melegebb is, mint az európai. np. Titokzatos gyilkosság a nyitramegyei Radóc községben A meggyilkolt asszony volt férjét és egyik rokonát súlyos gyanuokok alapján letartóztatták — Az egyik gyanúsított „ártat'an föltevésbe, mely szenzációs beigazolást nyer Nyílra, február 23, (Saját tudósítónktól.) A nyitramegyei Ra­dóc községben a napokban borzalmas kegyet­lenséggel végrehajtott gyilkosság törtéit. Hét­főn reggel a járókelők a falu határában ször­nyű leletre bukkantak- A község mellett folyó patakot szegélyező parti bokrok között holtan, meggyilkolva feküdt Babiák Mária negyven­hatéves radóci asszony. A meggyilkolt asszony fején és nyakán hatalmas, véres sebek tátongtak, az arca teljesen elkékült és fojtogatds nyomai lát­szottak rajta. A jelek szerint a gyilkos és áldozata között el­keseredett küzdelem folyhatott le és mikor az asszony gyilkosa ütései következtébeD eszmé­letlenül összeesett, a gyilkos megfojtotta. A gyilkosság felfedezői azonnal értesítet­ték az esetről a csendőrséget, mely a legszéle- sebbkörii nyomozást indította meg. A csend­őrök számos tanút hallgattak ki, akik közül többen olyértelmü vallomást tettek, hogy az asszony rossz viszonyban állott egyik rokonával, Csrnik Lukáccsal. A csendőrök vallatóra fogták Csrniket, aki azonban kereken tagadja, hogy a gyilkosság­ban bármi része is volna. A gyilkosság időpontjára vonatkozólag alibit igyekezett igazolni, ami azonban nem sikerült neki. A' csendőrség gyanúja az áldozat volt fér­jére, Tomás Jánosra is ráterelődött. Tomás János még a háború előtt házasságra lépett a meggyilkolt Babiák Máriával, házasságuk azonban nem volt szerencsés. Tomás egy szép napon nagyobb összeget lopott apjától és feleségétől, azután kiszökött ' Amerikába, ahonnan azután később az összegét visszaküldte. Néhány évi amerikai tartózkodás után arról értesült, hogy7 a felesége viszonyt folytat egy falujabeli legénnyel és a viszonynak követ­kezményei is mutatkoznak. Tomás a hír véte­le után hazajött és megindította felesége ellen a válópört, ami a bíróság előtt a házasság fölbontásával végződött. Tomás János kihallgatása során felhozta, hogy feleségével, amióta elváltak nem beszélt és mivel rém voltak egymással ellenséges vi­szonyban, nem is volt oka arra, hogy az asz- szonyt eltegye lábalól. Aután hirtelen annak a véleményének adott ki­fejezést, hogy a gyilkosságot csakis Csrnik Lukács követhette el, aki haragosa volt az áldozatnak. Különben is, — folytatta —-- a gyilkosságot Csrmik nem a patak part­ján, hanem a faluban hajtotta végre, majd áldozatát zsákba gyömöszölte, a patak- menti bokrokhoz hurcolta és ott elrejtette­A kihallgatást végző csendőrök érthető meglepetéssel hallgatták Tomás gyanúsan biztos vallomását és azt a kérdést intézték hozzá, honnan tudja mindezt olyan pontosan. Tomás erre megzavarodott és azt válaszol­ta, hogy ez csak az ö feltevése, amelynek nem kell nagyobb fontosságot tulajdoní­tani. Á csendőrség a furcsa vallomás után ismét kiszállt a gyilkosság színhelyére, amelytől va­lamivel távolabb hosszas kutatás után egy vérfoltos zsákot datált. A zsákot ala­pos vizsgálat alá vették .és sikerült rajta néhány hajszálat fölfedezni, amelyek minden kétséget kizárólag az áldozat hajából valók. A szenzációs fölfedezés után újból fag- gatőra fogták Tomást, aki azonban állhatato­san kitartott tagadása .mellett és nem akart tudni már „föltevéséről sem. A csendőrök, mivel a nyomozás során egyre több terhelő körülmény merült föl a két gyamtsitott, Csrnik és Tomás ellen, letartóztatta a két gazdát és bekísérte a nyitrai államügyészség fogházába. A titokzatos gyilkosság ügyében a nyomozás nagy eréllyel folyik tovább. Szenzációs fordulat a lévai véres újév nyomozásában Egy három év előtti gyilkosság ügyében a rendőrség újból megindította a nyomozást — Kik tették el láb alól Kojsza András tüzért? A lévai csendörség és rendőrség a tegnapi na­pon váratlanul egy régen elkövetett és azóta már feledésbe ment gyilkosság ügyében indította meg újból a nyomozást, sőt már az egyik gyanúsítottat le is tartóztatta, mig a másik gyanúsított egy be­törési ügyből kifolyólag a komáromi törvényszék börtönének lakója és most ott hallgatják ki. Léva kriminalisztikai krónikájában az utóbbi években köt olyan gyilkosság történt, amelyet a nyomozó hatóságok a megfeszített munka ellenére sem tudlak megfejteni és mind a két ügyet már régen ad acta tették. Az egyik gyilkosság már három évvel ezelőtt történt Léva határában és ennek a gyilkosságnak körülményei egy izgalmas mozifilmbe is beillené- nek. Egy napon Léva egyik forgalmas utcáján sze­kér haladt végig. Éhesnézésü, fáradt ló vonszolta, a gyeplő a szekérrud köré csavarodott és a szekér gazdája hanyattfekve aludt. A helypénzszedö attól tartott, hogy a forgalmas utón valami bajt okoz a gazdátlan szekér, ezért élesztgetni kezdte az alvó embert. De mikor a szóra nem mozdult, kissé he­vesen ráncigálta, hogy keljen már fel. Az alvó ember feje megbillent és a helypénzszedö elbor­zadva látta, hogy a nyakán rettenetes véres esik szalad körbe, amely a fejet csaknem elválasztja a törzstől. Hoehberger lévai vásári rőföskereskedő volt az áldozat, akit mikor szekerével visszatérő­ben volt a városba, megtámadtak és valami hatal­mas késsel, valószínűleg kaszával, halá’os sebet ejtettek rajta, azután kirabolták. A htt állat ösz­tönös köteleeségfudással poroszliált Léva feló és hazavitte meggyilkolt gazdáját. A nyomozás megindult, de eredményre nem vezetett. Néhány hónap múlva újabb bűntény hozta iz­galomba Léva' közönségét. A Kojsza család egyik* tagja volt az áldozat, Kojszáék katonafia. A szeren­csétlen családot ezzel érte az első súlyos csaoás,* mert ezen a télen, amint már megírtuk, a másik Kojsza fint vadorzók lőtték le. Áz 1925. év újév napjára virradó éjjelen kö­vetkezett be Kojsza András tragikus halála. Újév hajnalán a vasúti állomás közelében a vasúti alkalmazottak egy tüzérkatona vérbefagyott holttestére bukkantak. A kiküldött bizottság megállapította, hogy a meg­gyilkolt Kojsza András lévai származású, szabad­ságon lévő tüzérkatona. A nyomozás itt is nagy erővel indult meg, de hamarosan megfeneklett. A gyilkosság színhelyén a frissen esett hóban a járókelők minden nyomot széttapostak és a rendőrkutya tanácstalanul szaglá­szott köröskörül. Pozitív nyom, bűnjel, vagy valami ilyesféle egyáltalán nem volt, a hatóságok csak feltevések alapján dolgoztak. Több letartóztatás is történt. így például a felmerült gyanuokok alapján letartóztat­ták Mihályka Sándort és Akucs Géza lévai hentessegédet. akik a meggyilkolt tüzérrel haragos viszonyban állottak, miután azonban bizonyíték nem állott rendelke­zésre. a vizsgálóbíró kénjdele.n volt őket szabad­lábra helyezni. És igy jutott ennek a gyilkosságnak az ügye is holtpontra. Teltek a hetek, a hónapok, az évek és az emberek a napi élet friss szenzációiban ta­lán már meg is feledkeztek a szerencsétlen fiatal tüzérről, akinek vére pirosra festette a szűz havat. Most azonban meglepő fordulat történt az ügyben. Mihályka, *Sándor és Akucs Géza ismét azon súlyos gyanú alatt állanak, hogy ők voltak a tüzér gyilkosai. A lévai vásártéri vendéglőben egy társaság ferblit játszott. A hazárdjátékon csakhamar haj- bakaptak és Akucs Gézának heves összeszólalko- zása támadt egy Bóra János nevű fiatalemberrel. Bóra. a -vitatkozás hevében ezt kiáltotta oda. Akucsnak: ■— Engem nem fogsz eltenni láb alól, mint a- tüzért! Ezután ingerülten felcsapta kalapját és eltá­vozott & vendéglőből. Akucs Géza élt a gyanúper­rel, hogy Bóra a rendőrségre siet és feljelenti ö< és ezért meg akarta előzni. Nyomban a rendőrségre ment és feljelentést tett Bóra János ellen, hogy lakásán fegyvereket rejteget. Nyomban a feljelen­tés után azonban hozzáfűzte azt is, hogy Bóra most alighanem meg fog jelenni a rendőrségen és boszr szuból a tüzér meggyilkolásával fogja őt vádolni. De ne bigyjenek neki, mindabból, amit Bóra el fog mesélni, egy szó sem igaz. Csakugyan úgy is történt, ahogy Akucs azt előre látta. Alig távozott el a rendőrségről, máris megjelent Bóra az ügyeletes tisztviselő előtt és be­jelentette azt, hogy tudomása van arról, kik gyilkolták meg a szerencsétlen tüzért. A gyilkosságot Mi­hályka Sándor és Akucs Géza követték el, akik annak idején vizsgálati fogságban is voltak, de bizonyíték hiányában szabadon kellett bocsátani őket. Bóra azonban bizonyítani trdja, hogy ez a két ember a gyilkos. A gyilkosság előtt látta őket, amint a lelt. színhelyére vezető utón haladlak és rövid­del rá látta azt is, hogy a tüzér vidáman, fiityörészve megy abban az irányban, amelyben előbb ellenségei mentek. Mi­hályka és Akucs már régóta bosszuterve- ket forgatlak Kojsza András ellen, mert egy véres verekedés alkalmával ők húzták a rövidebbet. Bosszújukat a végzetes Szilveszter-éj­szakáján, amikor azt gondolták, hogy tettüknek szemtanúja nem lesz, orvul végre is hajtották. Bóra feljelentésének megtétele után egy kést telt le a rendőrtiszlviselö aszta­lára és azt állítja, hogy ezzel a késsel szúrták le a szerencsétlen tüzért. A kést Bóra öccse a gyilkosság felfedezése után találta volna meg egy szalmakazalban, ahová a gyilkosok elrejtették. • Amikor a rendőrtisztviselő Bórát felelősségre vonta, hogy miért csak most, évek elmúltával, tesz jelentést, azzal védekezett, hogy félt a két ember bosszújától, hiszen a tüzért is bosszúból gyilkol­ták meg. A rendőrség természetesen köfelességszerüeu azonnal újból megindította a nyomozást a három éves gyilkossági ügyben. Akucsot nyomban letartóztatták és vallató­ra fogták. Akucs azonban makacsul tagad. A gyilkosságban való részvétellel gyanúsított társa, Mihályka Sándor, most a komáromi börtön lakója, mert tagja volt annak a bandának, amely a lévai közjegyzői irodába betört és a kasszát meg akarta fúrni. Mihályka most jogerős büntetését tölti ki. A lévai rendőrség megkeresésére azonnal kihall­gatták, azonban ő is tagadásban van. A vizsgálat mostani stádiumában nem lehet még tudni, hogy a két ember valóban bünös-e, vagy csak egy szenvedélyes ember bosszújának áldozatai? iWBBI' Hl HqggTSg—— -----­Be thlen Klebelsberggel együtt utazik Rámába? Budapest, február 23. (Budapesti szer* kesztőségün'k telefonjelentése.) A mai balol­dali sajtó egy része feltűnő helyen azt a hirl hozza, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök min­den valószínűség szerint Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszterrel együtt utazik Rómába. A Pesti Napló úgy tudja, hogy ez az ut március 13-án perfektuál lódik. Természetes, hogy a kultuszminiszter másiránvu elfoglaltság miatt utazik Rómába, mint jelentettük, előadást fog tartani az olasz közoktatásügyi miniszter meghívására a ró­mai egyetemen, Bethlen István gróf minisz­terelnök pedig ezidő alatt Mussolinival fog tárgyalni aktuális kérdésekről, amelyeknek homlokterében a fiumei szabad kikötő kér­dése szerepel. Kizárás a nemzeti szocialista pártból Prága, február 23. A Cesfké Slovo hiva­talos jelentése szerint a cseh nemzeti szo­cialista párt elnöksége tegnapi ülésén Osej- ka Ferenc volt párt titkárt hivatali köteles­ségének durva megsértése és a párt bizal­mával való visszaélés miatt kizárta 0. párt kötelékéből. Lord D‘Abernon Stresemannái Pdri9, február 23. A Havas ügynökség jelentése szerint Lord d‘Abernon volt berlini angol nagykövet tegnap San Remoban meglá­togatta az üdülő Stresemannt. Az angol állam- férfiú több óra hosszat maradt a német kül­ügyminiszternél, A megbeszélésen állítólag több fontos európai kérdés megoldásának módja is szóba került, A román király Franciaországba megy üdülni Pdris, február 23. A Journal madridi ér­tesülése szerint Ferdinánd román király a kö­zeli napokban egy Cadjx közelében lévő kas­télyba költözik, ahol több hétig marad. A kas­tély Orleansi Antal hercegé. A román király itt keresi betegsége után az üdülést, de az is lehet, hogy külföldi tartózkodása alatt érint­kezésbe lép fiával, Károly extrónörökössel is.

Next

/
Thumbnails
Contents