Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)
1927-02-24 / 45. (1379.) szám
a kedden éjjel hirtelen kihajózott francia csapatokat már nem Is szállítják vissza a hajókra. Francia-angol megállapodások Pária. február 23. Briand francia külügyminiszter tegnap este fogadta Lord Creve párisi angol nagykövetet. A megbeszélésnek iárgva állítólag kizárólagosan a kinal helyzet volt, mert a legniabb Shanghaiból érkezett jelentések nyomán a franciák elhatározták eddigi tartózkodó magatartásuk megváltoztatását. Az Echo de Paris értesülése szerint a megbeszélés nyomán a kéthatalom a shansrhali konzuloknak igen precíz instrukciókat ad. hogy kikerülje a veszedelem idejében esetleg várható nézeteltéréseket. Anglia kezdeményezte ezt a megegyezést Sok kényes ügyet kell megoldani. így többek közölt azt is. vájjon meg lehet-e engedni a kantoniaknak a városba való benyomulást, vagy pedig a franciák és az angolok egyesült erővel meggátolják Shanghai elfoglalását. Abban ugylátszik már nines kétség, hogy a koncessziók területére egyetlen kantoni katonát sem engednek be. Szükség esetén Shanghait blokád alá veszik és a .Tangtse- Kiang torkolatának elzárása a birodalom belsejében Is nehéz helyzet elé állítaná a délieket. A tegnapi váratlanul jött francia—angol megbeszélésen számos komoly kérdés került elintézésre s a shanghaai francia koncesszió véletlen és veszélytelen bombázásából Angliának mindenesetre meg van az az előnye, hogy Franciaország a Parisban megszokott vehemenciával máról-holnapra magáévá tette M angol álláspontot Nanking védelme London, február 23. A Reuter-ügynökség jelentése szerint Csancsungcsang tábornok. Shaníung tartomány kormányzója Nankingba érkezett és Szuncsuanggal együtt megkezdte a város védelmének előkészítését. A tábornok csapatai biztosítani fogják a Nankingíól délre cső vasútvonalat és a Nankingba érke zeit 32.000 északi katona segítségével részt- vosznek Shanghai védelmében s általános vélemény szerint Szuncsuaníang. akit az elmúlt napokban annyi kudarc ért, elvesztette az északi marsaitok bizalmát és katonai tekintetben nem jön többé számításba. Pillanatnyi nyugalom Shanghai, február 23. A szerdal nap komolyabb összeütközés nélkül múlt el. ámbár ft felizgatott tömeg a reggeli órákban lármásan tüntetett a főutcákon. A két fellázadt hadihajó elhagyta a kikötői A tegnapi hirtelen lázadást a hajók tisztjei okozták, akik már régóta szolidárisak a kanteniakkai Szuncsuanfang is lemondott? Peking. február 23. Az United Press jelentése szerint Wellington Koo pekingi miniszterelnök lemondott állásáról. Helyette Liangcsini külügyminiszter veszi át a miniszterelnökség vezetéséi Beavatott források szerint Szuncsuaníang shanghaii marsall lemondott kormányzói tisztjéről és a város védelmét a kegyetlen Li tábornokra. Shanghai eddigi rendőrfőnökére bízta. A nyolcas bizottság módosítsa a közigazgatási reformjavaslatot Prága, február 23. A közigazgatási reformjavaslat. óriási elégedetlenséget szült nemcsak politikai körökben, hanem elsősorban az autonóm testületeknél és a városoknál. A retform javaslat ellen számtalan tiltakozó memorandum érkezett már a kormányhoz és a parlamenti képviselőkhöz. A Nová Dóba ezzel kapcsolatban arról értesül, hogy a kormány egy egészen uj reform- javaslatot dolgoztat, ki. A már benyújtott javaslat a kormány követeléseinek csupán a maximumát képviseli. Az uj javaslatot a kormány állítólag még ezen a héten átnyújtja a koalíciós nyolcas bizottságnak. A Nová Dóba hirét természetesen fentarfással közöljük. A kormánypártok nyolcas bizottsága tegnaip egéaz nap a reggeli órákig tárgyalta a közigazgatási törvényjavaslatot. A bizottság semmit sem tud arról, hogy javaslatot a kormány vissza akarná vonni. ügy a cseh, mint a német kormánypártok számos módosító javaslatot terjesztettek be. Ezeket a módosításokat egyesitik és <tont a kormánytöbbség egységes javaslatát fogadtatják el még a képviselőhöz bizottsági tárgyalásán. Csriknem biztosra vehető, hogy a többség a vitás kérdésekre nézve megegyezik. Benes be akarja csempészni a nemzeti szocialistákat a polgári kormányba A külügyminiszter □ szovjet elismerésének diplomáciai manőverével ki akarja buktatni a többségből Kramárékaf — A szovjet elismerése a polgári koalíció szétesését jelentené Prága, február 23. SzovjetoroszoTszág de jura elismerésének kérdése az utóbbi napokban heves sajtóharcot váltott ki a cseh politikái táborban. A külügyi bizottság legutolsó ülésén Svelük kanonok, cseh néppárti képviselő feltűnően hízelgő beszédet mondott Benes 'külpolitikájáról és a szovjet elismerésének szükségességét is hangoztatta. Ez a beszéd adta meg az impulzust arra, hogy a szocialisták sajítészóesövcik utján a szovjetkormány közeli elismeréséről kezdtek beszélni. A cseh nemzeti demokraták és a szlovák néppártiak már előre bejelentették, hogy a bolseviki kormány de jure elismerését mereven elutasítják. A cseh néppárt jobb oldali szárnya pedig élesen elítélte Svetlik képviselő beszédét s nyíltan ki jelenítette, hogy a néppárt nagy része nem azonosítja magát Svetlik álláspontjával. Ki terjeszti tehát mindezeket az elismerésiről szélé híreket és milyen célzattal? Erre a kérdésre felel a Národ mai száma, amelyben azt írja, hogy Benes az agyon- komptromilláit nemzeti szocialista párt megmentése végett sürgeti Szovjetoroszország elismerését. Ezzel ugyanis Benes a nemzeti demokratákat ellenzékbe akarja kergetni, hogy helyüket a cseh nemzeti szocialisták foglalhassák el a kormányban. A nemzeti szocialisták tehát ismét a kormánytöbbségbe tolakodnak — folytatja a Národ —, de ne felejtsék el, hogy a koalíciós pártok maguk döntenek aíö’ött, vájjon fölvegyenck-e egy pártét a kormánytöbbségbe vagy sem. Ne felejtsék el a nemzeti szocialisták, hogy annak idején ők borították föl a cseh nemzeti koalíciót és együtt obstruáltak a komniunisiókkal. Tervük azonban nem fog sikerülni, mert a nemzeti demokraták felelősségük teljes tudatában bem- mar adnak a kormányban és nem fogják megengedni, hogy a dolgok a szovjet elismeréséig züllhessenek. Az állam és a polgári pártok nem engedhetik meg, hogy a kormány uj politikai orientációt vegyem föL Minden erre vonatkozó kísérlet végzetes belpolitikai válságot idézne elő. S ezt a kormánytöbbségi pártoknak — árja, a Národ — meg kell akadályozniok. Szovjet Oroszországot nem szabad a nemzeti szocialisták kedvéért elismerni, mert ez az afférokban fuldokló párt veszélyes az államra. A lap végül rámutat arra, hogy Szovjetoroszország de jure elismerése nem járna semmiféle gazdasági előnnyel. A nagyipar sem követeli az elismerést Éppen ezért kötelessége mindem polgári pártnak-ént a veszélyt elhárítani és egyúttal Benes nemzeti szocialistáinak intrikáit is letörni. 1027 február 24, csütörtök. weaaa A tanítók fizetéséről szóié tőrvény végrehajtási rendeEete Prága, február 23. Az iskolaügyi minisztériumban e napokban tanácskozásokat folytattak a tanítók fizetési törvényéhez kiadandó végrehajtás! rendeletről. A tanácskozásba szakértőket is bevontak. A polgári sajtó a szakértők belevonásánál kifogást emel az ellen. hogy csak az ellenzéki pártokhoz tartozó, vagy az ellenzéki pártokhoz közelálló szabadgondolkodó szocialista szakértőket hallgatták meg. A német aktivista pártok követelik, hogy a jövőben a német polgári pártokhoz tartozó tani tószervezetek kiküldöttjeit is vonják be az ilven tanácskozásokba. A végrehajtási rendelet már a közölj napokban megjelenik. Tudomásunk szerint a a rendelet nem veszi tekintetbe a hitoktatók kívánságait. A polgári iskolákban a helyettesítési szolgálatot egy külön kormányrend el ot fogja szabályozni A törvény 23. paragrafusát a végrehajtási rendeletben nem hajtják végre. Úgy értesülünk. honv a rendelet értelmében az országos iskolatanács döntése ellen a minisztériumban lehet maid felebbezni. ^(j6MöRSKA;TOVARn/^^. ^.RUM'A-UKetpUC-SDo^ G0M0ia-RuM-esuxoRGY4a.nl; •R.OZNAVAMandarin . Cacao - Clö-Créme . Cherry Triple-So:: — Curacao — harlsbadi iteseru „Késmárki kiállításán ar.ny éremmel kiiünícivc1’ ,A Nemzetközi Dunakiáliitáson arany éremmel kitüntetve" Szántó György BÁBEL TORNYA & PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP REGÉNYE m 26. Éjjel nagy tömegek jöttek a földsáncok alá. Az őrség az őrtüzek fényénél látta, hogy lovas egy sincs (köztük. Csupa szekercés volt, akik szálfákat hoztak és az árkokba dobálták a magukkal hozott fákat. A várbeliek kővető gépei nem sok kárt tettek bennük, mert a sötétben csak úgy találomra haj igái ták a köveket. A nyilazás hatásosabb volt. Hulltak a hallások, de százan és százan j öli el tok helyükbe, mert az árkokbahulló szálfák egyre dongtok. Egész éjjel zuhogtak a szálfák az árkokba, min [hacsak erdőket vágtáik volna ki és hoztak volna le a hegyekről. Hajnalban már egyes helyeken sikerült az árkokat be- tömoá és itt neki csapódtak az első emberim Mérnek a sáncoknak. Nem voltak jó harcosok. Alig akadt egy-egy kun nyilas köztük, a többiek kis és nagy orosz, moldvai és tót fej-zéseik voltak, foglyok, akiket a tatárok előrekergettek ároktőitől éknek. Jóformán nem is harcoltak. Még a sáncok alatt eldobták baltáikat., aztán fegyvertelenül rohantak neki a sáncoknak, hogy a várban menedéket keressenek. De mögöttük uj ember hullámok lendültek elő. Ezek lándzsásck voltak és fejük körül kendő volt a süveg alá csavarva, akárcsak az izmaelitáknak. Nyíl a zni nem igen tudtak ezek a szakállas emberek, akik az etőázsiai török törzsekhez tartoztak. A fraijómeliletbi ütközetből menekültek hiába resték a csupaszképü mongolokat. Ezek íem mutatkoztak. A kőhaijító gépeknél ugyancsak dolgoztak a görögök. De a sáncok alá nem hajigál- tLallák a roppant kődarabokat, nehogy a várbelieket érjék. Ekkor megkezdték az égő lécek ledobálását. Az árkokban nyüzsgőit a seb. török, a szálfák legtöbb helyen járhatóvá tették az árkokat. Most az égő lécek meggyujtoíták a szálfák ezreit. Több helyen kapta meg a tűz a fákat és gyorsan vágtatott az árkok óriási félkörén tova, Szent Tamástól a Kis-dunáig. Az ostromlók meg sem kísérelték oltani a sisteregve égő léceket, lángjuk mindent átégetett. Az embergyürü éltttint a sáncok alól, amelyek elvesztek a füstté ingerben. A várbeliek fuldokolva futottak le a sáncokról, attól félve, hogy a fonott kasok is tüzet fognak. De az esőtől nedves föld sáncon és a bádoggal fedett tornyokon nem harapódzott el a tűz. A szálfák egész nap égtek és a tüz- gyürü belelángolt az alkonyatba. A várbástyák őrségei csodálkozva nézték a tüzgyüriit, amelynek a vár alatt a Duna volt a folytatása. Ekecs és Simon gróf a Mihály-hástyára mentek, hogy szétnézzenek. — Hát ezt csak megúsztok valahogy, mondta a várnagy. Mii kezdjünk a foglyokkal? Épen a bástya alatt vezették fel ekei a vízivárosi kapu felé. Hátrakötött kezekkel tántorogtak és támolyogtak előre hosszú menetben. — A tatárokat le kell öleim. Még ma éjjel, hogy ne pusztítsák a kenyerei- Az oroszokat majd csak felhasználjuk. Jő nép, mindent elvégez. Holnap karóikat faragnak majd, mert ezek is elégtek az árok fenekén. Négy hadnagy jött tol a Víziváros felől, hogy megbeszéljék a gróffal és a várnaggyal a teendőket. A bástyáról lassan megindultak az ispánnak felé, A ház felől füst csapott fel. Nem akartok hinni a szemeiknek. Hát ez mi? Futni kezdtek a lejtőn felfelé Mások is rohantak már a ház felé, csak esv ember futott szemközt velük, nagy rohamtában égő lécet csóválván a feje fölött. Ijedten tértek, ki előle. A várnagy utánaugrott, de amikor felismerte, rémülten kiáltott rá: — Az apádra gyújtottad a tetőt, te istencsapása. János egy percre megtántorodott és megállvi futtában, a várnagy arcába meredt Aztán magasra emelve az ol Ihatatlan tűzzel sisteregve égő lécet, tovább rohant a lejtőn. Elbukott és arccal zuhant előre. Ekkor már üldözték, az egyik hadnagy olyan közelérte, hogy utánakapott. János már talpraugrott. Olyat vágott az égő léccel üldözője arcába, hogy az hangtalanul esett össze. Mire a kapu fáradt őrsége felocsúdott, már az alsóváros utcáin száguldott. Kövek zúgtak és nyilak süvöltöttek utána. De eléje senki sem mert kerülni, hogy az útját áffilja. Ha az üldözők egyszeregyszer közel érték, vagy egy kutya a lábába márt, hátrasujtott a fáklyával. így jutott az éjjeli küzdelemtől elcsigázott várnép és a meglepett polgárok gyáva sokasága között a Dunáig. Apaikor beledobta magát a vízbe, már beeötétedett és az üldözők nyomát vesztették. Az ár gyorsan vitte lefelé és ő érezte, ahogy a csizmája és ruhája ohmossá nehezedik. Leszakította zekéjét és nagy kínnal lerúgta előbb az egyik, majd a másik csizmáját is. A futásban .kimerült testébe a hideg víz uj erőt öntött Néhány rúgással a part felé lökte magát, amikor észrevette a folyam kanyarulata után beusrö fekete földnyelvet, Szent GyörgymezŐt. Egvidetg a p3rt mentém úszott még, hogyha kifárad, ki tudjon jutni. Aztán megkap?s7kodott egy füzeserjében és a partra buzédzkodott. Lihegve nyúlt el a fűben. Sokáig feküdt így. A folyam locsogott, egy végnélkül;! dalt dúdolt és a fénylő csillagok mosolyogva hallgatták. Jó vott igy feküdni egyedül, olyan egyedül, ahogyan még sohasem volt a esi Hágókkal. Az üldözök zaját már úgy elfelejtette! mintha sohasem lett volna. De az öreg Ekecs hangjára egyre jobban emlékezett- Igen, ezt kiáltotta: —• Az apádra gyújtottad a tetőt, te isten- csapása. De hát mért titkolták ezt előtte? Miért hazudott neki mindig mindenki? Visszanézett az életébe, mint egy emlékezés utcájába. Já.rtak-keltek, benne az emberek, kacagva, könnyezve ezerfélén, de mindig minden lépésnél hazudva, őrült, hogy idemenc- külhetett előlük, a kövér selymes fűbe, a csillagok alá. Itt most kipiheni magát, aztán megindul, hogy bosszút áldjon a sok hazugom. Minden hazugságot el fog söpörni az életéből. Sokáig és mélyen aludt. Lódobogás ébresztette fel. Hajnalod ott. Két lovas ugrott le a lóról alig harminc lépésnyire tőle, aztán még három jött. Itattak. Nem fogták a ló kantárszárát, csak esett in-ige ítek és cuppogottak a lovaiknak és ezek maguk kerestek alkalmas helyet a parton. Mind az öt ló nyerget ellen volt és kicsi, csontos alkatuk mellett nevetséges volt a tulnagy, bozontos sörényük és hosszú, gubancos farkuk. A lovasok szé- 1-eevállu, mégis sovány, alacsony emberek voltaik. Kiálló pofacsontjaikon annyira feszült a bőr, hogy még a csúnya, ritkás, <egyen\őt- len fogaikról is felrántotta az ajkaikat, ferde szemnyilásuk pedig mintha kis szakadás lett volna csupán. Szőrével kifelé fordított nagy subáikat és szciknyabőségü gatyát viseltek, mint a mezei jobbá eveik. Csak hegyes, felkunkorodó orrú csizmájuk volt idegen és a kucsmátok hátrafelé hajló félhold alakja. A subák hátán keresztbe megeresztett huru, csaknem fi ínyt hosszúságú ij volt át átvetve és itt lógott a puzérójuk is, amelyből félölnvi nagyságú négyhorgas, oscmlhegyíl nyílvesszők meredtek nagy sokaságban. Egyéb fegyverük nem volt. (Folytatjuk.) i 2
