Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)

1927-02-22 / 43. (1377.) szám

fWT február 22, kedd. 'I^CM-7V\A<SfeU-HTCíTtSI> Franciscy Lajos szenátor lévai beszámolója A keresztényszocialista párt nagyszabású pártgyülése állást- foglalt a közigazgatási reform ellen és üdvözölte a párt ellenzéki politikáját — Fedor Miklós a szlovák néppárt „pálfordulás(‘-áról Léva, február 21. (Saját tudósítónktól.) Az országos kérész- fényszocialista párt tegnap délután impozáns lefolyású pártgyiilést tartott Léván a városi Vigadó nagytermében, mely teljesen megtelt a párt helybeli és vidéki hiveivel. De a testvérpártból is számosán megjelentek. A gyűlésen az országos pártvezetőséget Franciscy Lajos dr. szenátor, Fedor Miklós képviselő és Böhm Rezső főtitkár képviselték. Nagy figyelem között nyitotta meg a gyű­lést Jénát, Imre, a lévai körzet elnöke, üdvö­zölte a párt kiküldötteit, majd találó szavak­kal jellemezte a politikai helyzetet. Utalt a társadalom minden rétegéből megnyilatkozó általános elégedetlenségre, ami természetes velejárója a gazdasági leromlásnak s amit csakis a keresztény igazságosság szellemében lehet orvosolni. Éppen ezért úgy látja, hogy a politikából a kereszténység nagy és nemes irányelveit nem lehet kikapcsolni. Franciscy Lajos dr« szenátor nagy beszéde A lelkes helyesléssel fogadott megnyitó j után Franciscy Lajos dr. szenátor emelkedett! szólásra és általános figyelem közepette más­fél órás beszédében részletesen foglalkozott a politika aktuális kérdéseivel. Kiindulva a ke­resztényszocialista párt világnézeti felfogása jelentőségének méltatásából, rövidesen össze­foglalta azokat a sérelmeket, melyek Szloven- szkó őslakosságát az államfordulat óta érték egyházi, egyházpolitikai, gazdasági és kultu­rális téren és amely sérelmeket a mai tápig sem orvosolták. Az autonómia és a szlovák néppárt Az utonómiáról szólva Franciscy dr. kifej­tette, hogy az autonómiáért eddig folytatott küzdelmek a szlovák néppártnak a kormány­ba való belépésével meggyengültek, de meg nem szűntek. Meggyengültek, mert kiállott a liarcsorból a néppárt vezetősége, de nem szűntek meg, mert 1 a szlovák nép az autonómiát akarja és kö­veteli, akarni és követelni fogja mindig és ha jelenlegi néppárti, vezérei nem térnek vissza az elhagyott zászlóhoz, keres ma*' gának más vezéreket, ie soha sem áll el ettől a követeléstől, mert létének feltételei vannak hozzá kötve. Nem lehet föltételezni, hogy a szlovák nép az utonómiát cserébe adná azért, amivel a nép­párt vezérei, mint a kormányba való belépé­sük magas árával, dicsekednek. A néppárt vezére, Hlinka András, több beszédben és pártjának hivatalos lapjában is büszke öntudattal említette fel, hogy pártjának a kormányba való belépésével megmentette Szlovenszkó integritását. Ezzel arra a vélt veszélyre célzott, mely Szlo- venszkö integritását Magyarország részéről fe­nyegette. Aki a külpolitikai viszonyokat, ha­bár csak felületesen is, ismeri, az ezt a naiv mesét el nem hiheti- Csehszlovákiát csali a külpolitikai viszonyok változásától fenyeget­hetné veszély. De ha a külpolitikai viszo­nyok valamikor olyan messzehatóan megvál­toznának, hogy ez a veszély tényleg fel­merülne, akkor olyan nagy eseményeknek kellene a külpolitika látószögében mutatkoz­nak és olyan nagy erőknek kellene akkor az európai hatalmak egymás­hoz való viszonyára döntő befolyást gyakorol­nak, melyekkel szemben Magyarország és Csehszlovákia csak erőtlen kis tényezők lenné­nek, a szlovák néppárt pedig parányi kis pa- ránv lenne, mely egy ilyen európai konstellá­ciónál számba sem jönne. Az adóreform A közönség által régóta sürgetett adóre­form, melyet most tárgyal a képviselőház költ­ségvetési bizottsága, jelen formájában elfogadhatatlan. A jövedelmi adónál az alacsony létmini­mum maga után fogja vonni az egészen k}s és szegénysorsu existenciák: napszámosok^ kis- hivatalnokok, nyugdíjasok stb. megadóztafását. Az általános és különös kereseti adónál a magas adótételek versenyképtelenné teszik iparunkat a külföldi államok iparával szem­SALVATOR az egyedül vastól mentes Lithinm- és Bornatrlnm-íonás. Természete* gyógyvíz. Vese-, bóIyag-bdntaltM^lfndl, vi­zelési- és anyagcserezavaroknál fcukorhaloknái), véredény elme- tzescdésevnél és rheamánál legjobb eredménnyel használható. Jóízű asztali víz. Bővebb felvilágosítással szolgál: • iipovoci Salvator-forrás kezelSsége KoSice. 588* ben, mint azt a Csehszlovák Iparosok Központi Szövetsége — tehát egy éppen nem ellenzéki szerv — nemrég kidolgozott memorandumá­ban alaposan kifejtette. Az autoróm testüle­tek pénzügyi gazdálkodásáról szóló javaslat il- luzóriussá teszi az autonóm testületek költség- vetési "jogát, midőn az ellenőrző hatóságokat a községi költségvetés önkényes módosítására felhatalmazza. Megnehezíti, ezzel a községek hiteligényeinek a kielégítését is. A földadónál a magas adóalapot a közönség csak úgy bírná meg, ha a föld jövedelmének megállapítása reális módon történne. Erre nézve nem nyújt garanciát a javaslat. " A közigazgatási reform A szlovák réppárt,által sürgetett és a párt kormánybalépéséuek feltételéül megszabott közigazgatási' reformról elmondhatjuk, hogy vajúdtak a hegyek és megszületett a nevet­séges' egér. ■ ; ■ Szlovenszkőn most hat nagymegye helyett lesz egy nagymegye- A nagymegyék is mons- truózus alkotások voltak, melyekkel a közigaz­gatást elrontották, bajokba és zavarokba so­dorták. Az uj közigazgatási fórum még na­gyobb monstrum lesz és még nagyobb ká­oszt fog okozni a közigazgatásban. Az országos képviselőtestülettel és a járási képviselőtestülettel Szemben a kormány az élet és halál ura lesz. Ez a javaslat a kormányrerdeletek auto­nómiája- Hihetetlen, hogy mi mindent tehet, mi mindent hajhat végre a kormány az ő ren­deletéivel a_javaslat alapján, A külön szabály- rendelettel biró községeket alárendelheti az ál­talános községi törvényeknek, a rendezett ta­nácsú. városokat nagyközségeknek ryilvánit- hatjá, az egész közigazgatási szervezetet fel­oszlathatja A. járások. körzeteit kénye-kedve szerint megállapíthatja.és a nemzeti kisebbsé­gek jogain újabb császárvágást tehet. Az or­szágos hivatal elnöke kinevezi a hivatalnok je­lölteket és a szolgákat Ez az egyetlen vív­mány ebben a javaslatban, de az-ezzel való dicsekvést át kell engednünk a szlovák nép­pártnak; — Úgy az adóreformra, mint a közigaz­gatási javaslatra vonatkozó észrevételeinket, kifogásainkat — mondotta Franciscy dr. — bőven fogjuk kifejteni e javaslatoknak parla­menti tárgyalása alatt Az aktív- és a reálpolitika — Mindaddig, amig sérelmeink orvoslása garantálva nem lesz és amig az autorémiára vonatkozó követeléseink' teljesítésére hathatós érvényű biztosítékot nem kapunk, lehetetlen­nek tartjuk a- kormány politikájának támogatá­sát — Ez a komoly ellenzéki hajthatatlan Sá­got ' némelyek azzal igyekeznek lebecsülni, hogy ránk fogják, hogy mi nem csinálunk ak­tív-, nem csinálunk reál politikát. Megvallom, sohasem értettem és ma sem értem, hogy mi­ért nevezik némely pártok az ő politikájukat aktív- és .reálpolitikának és miért mondják a mi politikánkat inaktív és irreális politikának. — Az aktív szó a latin ago igétől szár­mazik, mely cselekvést jelent. Az aktív poli­tika tehát annyi, mint cselekvő politika. A „reális4* szó pedig a rés latin szótól ered é$ mindazt jelenti, ami dologi, tárgyi valósággal bir. Pártunknak van határozott programja és ennek a programnak az ériekében dol­gozik és agitál, tehát aktív és reális poli­tikát folytat. Más pártok ugyanezt teszik a saját programjuk­ért. Meg lehet, hogy van valahol a. világon egy olyan párt, mely tunya inaktív és prog­ramját a holdból és nem a való életből vette és igy irreális is, de én ilyen pártot nem ismé­re1*. Nem. tudom tehát belátni, hogy minő ala­pon ruházzák fel egyes pártok az ő'politikáju­kat az aktivitás és a realitás jelzőivel? — Még azt sem lehet aktivitásnak és rea­litásnak mondani, ha valamelyik párt a kor-l mányba való bejutásnak az útjait keresi. Mert : ha ez aktivitás és realitás, akkor minden ellenzéki párt aktív és reális, mert nincs olyan ellenzék, mely nem akarna kormányra jutni. Természetes azonban, hogy becsületes ellen­zék csak az ő programjával megy be a kor­kormányba, vagy a kormánypártba, de anél­kül soha, semmi szín alatt. — A magyar nemzeti párt értekezletein, gyűlésein és a párt lapjaiban gyakran megis­mételt hosszú beszédekkel és cikkekkel fejte­getik, hogy a párt rém követne el jogfeladást, ha „bizonyos feltételek bekövetkezése esetén44 belépne a kormányt támogató blokkba. Ezek a fejtegetések méltán meglepetést kelthetnek. Mert hiszen a legnyilvánvalóbb dolog az, hogy egy ellenzéki párt sem követ el jogfel­adást és elvfeladást, ha bizonyos feltételek be­következése esetén az ellenzéki táborból át­megy a kormányt támogató táborba. Csak le­gyenek azok a feltételek olyanok, melyek az ellenzéki programnak megvalósítását a kor­mánypárt keretein belül lehetővé teszik. — A közönség érdekei szempontjából nem jó az, ha a politikában olyan szavakkal, olyan frázisokkal dolgoznak, melyeknek nem lehet elfogadható értelmet adni. Ez mindig a fogal­mak összezavarására és a közönség megtévesz­tésére vezet. Ha valamely párt aktivitásnak és reálitásnak nevezi azt a törekvést, hogy a kor­mánnyal valamikép megegyezzék, akkor a kö­zönségben, vagy annak egy részében nagyon könnyen olyan felfogás alakul ki, hogy csak az a hasznos, értékes és eredményekkel biz­tató politika, mely a kormány felé húz és eb­ben az irányban elhajlásokat tesz jobb felé; el­lenben az egyenesen haladó ellenzéki politika haszontalan, meddő és értéktelen. Pedig a megalkuvásra hajló ellenzéki politika soha sem lehet erős s azért nem is lehet eredmé­nyes. És ha egy ilyen ellenzéki párt béevez a kormány révébe, de úgy, hogy a programját kénytelen kinthagyni a zajló tengeren, mint ahogy azt legújabban a szlovák néppárt tette, akkor nyilvánvaló, hogy egy ilyen realitásnál, egy ilyen aktivitással a választó közönség sem­mit sem nyer, hanem csak veszthet , — Az alkudozó politikával egyeseknek ta­lán lehet használni, egyesek számára lehet elő- ryöket kivívni, de a pártban tömörüit nagy- közönségnek, a nép ezreinek ilyen politikával csak ártani lehet Az a nép, melynek érdékeit és jogait ilyen politikával feladják, elveszít mindent Elveszti javait és jogait elveszti jö­vendő jobb$orsába vetett hitét Ez pedig nem- aktivizmus, nem reálizmus, hanem annak egyenes ellentéte: a cselekvés megbénulása és a reális életlehetőségek megsemmisülése. — Ilyen politikát a keresztény szocialista párt nem folytathat Mirket választó közönsé­günk azért küldött a parlamentbe, hogy küzdjünk népünk, nemzetünk, el— nyomott, elsikkasztott jogaiért, sérelmei­nek és panaszainak orvoslásáért. Mi ezt a kötelességet minden erőnkből telje­síteni fogjuk a jövőben is. Eredményes lehet-e a kér. szoc. párt politlkáfa ? — Amikor jogaink és igazaink tudatában felvértezzük magunkat a további kiUielemre akaratunk újabb elszántságával, nagy súllyal esik elhatározásunk mérlegében az a kérdés, hogy mit teszünk majd akkor, ha küzdelmünk nem lesz eredményes? A küzdelem elnyomott népek jogaiért soha sem eredménytelen. Ez a küzdelem már magában véve is eredmény. Az a nép, mely hangot ad panaszának és har­col jogaiért, az élni akar és boldogulni' akar. A népeknél az élniakarás meghozza az élet győzelmét. Ma már nem lehetséges az, hogy egy bármennyire elnyomott népet meg lehet­ne semmisíteni, ha az a nép szabadságát és jogait szereti, tiszteli és harcol érettük. El nyo­mottabb népe nem volt a világnak, mint az ir, a lengyel és az örmény és mégis mind a hú­rom feltámadt és ék mert élni akart mert el­nyomott szabadságáért, konfiskált jogaiért vé­rének és vagyonának feláldozásával küzdött. — Halhatatlan igazságot mondott XV. Be­nedek pápa, midőn a világháború elején ki­adott körlevelében kiemelte, hogy a nemzeteket, nem lehet megsemmisíteni. Igen, a nemzeteket rém lehet megsemmisí­teni, a nemzetek csak önmagukat semmisíthe­tik meg, ha lemondanak életük feltételeiről. — A szlovérszkói magyarság és általában a szlovenszkói őslakosság már nagyon közel volna a győzelemhez, ha Szlovenszkó ellenző-, ki pártjai vállvetve, lankadatlanul folytatták volna a küzde’met. Az nem volt baj, hogy több pártban'küzdöttek, a baj az, hogy a szlovák néppárt a küzdők sorából kiállott, a magyar remzeti párt pedig a küzdelemmel felhagyott — Egyedül maradtunk mi keresztényszó- cialisták a harctéren. Ezt mélyen sajnáljuk, de ez minket nem csüggeszt Az elhagyatottság- ban fájóbban érezzük nehéz sorsunkat, de erősebben érezzük azt a kötelességet is, hogy szenvedő népünket magára re hagyjuk. — A szlovenszkói magyar nép hajótörött nép. A hajótörötteknek első és legfőbb gond­ja az, hogy f.entarthassák életüket Népünk éle­tének fentartásához szükséges, hogy megtart­hassa vallását, földjét, nyelvét és faji öntu­datát. Amig ezek a nagy javak teljesen garan­tálva nem lesznek, addig fogunk értök küz­I dení. Fedor Miklós képviselő beszéde Franciscy Lajos dr. szenátort beszéde ve­sén a közönség- lelkesen' ünnepelte. Majd Fedor Miklós. nemzetgyűlési képviselő szólalt fel s nasv hálást keltő, fordulatos bestédében az autonómia kérdésével foglalkozott. Az autonómia — úgymond — Szloven­szkó lakosságára nézve változatlanul élet-ba- lálkérdés. Mint szlovák ember megállapítja, hosv Hlinka kormánybálépésével. amellyel az autonómiát feladta, a szlovák nép még nem mondott le az autonómiáról. — Az autonómia követelése ott él tovább­ra is minden szlovák és minden őslakos szi­vében és ezt onnan semmilven politikai por­hintéssel nem lehet kiölni. Sorban foglalkozik Szlovenszkó égető problémáival, elsősorban az orvosolatlan köz- gazdasági sérelmekkel. A Dusek-féle pozso- nvi sikkasztási esettel kapcsolatban hangoz- tatia. hogv a volt teljhatalmú miniszter is fe­lelős azért, hogv minisztériumában ilyen bű­nös manipulációknak lehetőségük volt. Mint a magyarsággal testvéri jóviszony­ban élő szlovák méltatja a kisebbségi jogo­kért folyó nagv küzdelmet s meleg szavakkal emlékszik meg a párt országos elnökének. Szüllö Gézának je­lentőségteljes külföldi tevékenységéről, amelyet a nemzetközi fórumok előtt lanka­datlan energiával folvtat a magyarság ki­sebbségi Jogainak teljes érvén vrejuttatásáért, (Szüllő Géza nevének említésekor a nagygyű­lés lelkesen éljenez.) A közigazgatási reformjavaslat éles kri­tikája után ismét a Hlinka-párt magatartásá­val foglalkozik s azon nézetének ad kifeje­zést. hogy Hlinka kormánvbaléoésének a csehszlo­vák kormány részéről főleg külpolitikai jelentősége van — mivel porhintés ez a külföld szemébe, amely ebből arra következtethet, hogy meg­szűnt már a szlovákok és a sz^ovenszkőiák elégedetlensége. Szerinte Hlinka politikai pálfordulásának egyik következménye lehet az is. hogv a keleti szlovákok a ruszinok feló fognak orientálódni. Hiinkának az ő (Fedor) személyét érintő támadásaira reflektál ezután; maid pedig visszautasitia a Národnv Denniknek azon durva támadását, amellyel a hatóságokat a kereszténvszocialista párt köztiszteletben ál­ló lévai körzeti. elnöke, Jónás Imre alsógyö- rödí plébános ellen igyekezett uszítani. Ne­vetségesnek minősiti a lap azon vádiát, amely szerint Jónás még ma is magyarosit, miután magvarok között nem kell magyarosítani. A magyarok amugvis magyarok mar adu ik. Köszönet és bizalom az országos elnöknek Beszéde végén ugv Fedor Miklóst, mint a megtámadott Jónás Imrét a közönség pá­ratlan melegséggel ünnepelte. Végül a oá”t- gvülés egyhangú határozatként kimondja, hogv meleg köszönetét mond a párt országos elnökének. Szüllő Gézának fáradhatatlan munkásságáért, amelyet Szlovenszkó ős­lakossága. különösen a magvar és német kisebbségek érdekében kifejtett és kifejt, továbbá helyeslőén tudomásul veszi az országos elnök és törvényhozó társai ál­tal megállapított ellenzéki állásfoglalást és kifejezésre juttatja azon elhatározását, hogy ezen az utón kivan továbbra is ha­ladni. A pártgvülést a leglelkesebb hassvi’at­ban zárta be Jónás Imre elnök. u--------------------------—-------------------------------------------------------—-------T-------- 1 " M. U. Dr. Pour noorvos Praha II., Jnnjmannová 4 Telefon: 30902. — Rendel A. a. 4-6-ig. — Tcle’on: 3C902. 3

Next

/
Thumbnails
Contents