Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)

1927-02-20 / 42. (1376.) szám

10

^PA<^-AVa&Í!ARHIRI!AD

1927 február 20. vasárnap.

dórban látja a lendii.eles v.ta méi'ó fegyvereit, bőgj' vezetékneveket kis' kezdőbetűvel ir. Az ilyesmit a fekete zsinóron függő monoklival együtt már nem viseli senki. . ,

A nagy kérdés

Nehezebb kérdés a másik kórdésa Hogy mit szólna Mikszáth, ha látná a darabot? Azt bizony nem tudom megmondani. De mivel tudom, hogy igen eszes ember volt, bizonyára elfogadná egy színházi szakember magyarázatát a dramaturgiai szempontok kényszerítő erejéről. ö maga több ízben megváltotta, hogy nem nagyon ért a színpadhoz. Az ilyen emberek nagyságának egyik jellemző vonása ugyanis, hogy nem beszélnek bele olyasmibe, amihez nem értenek. Azt mindenesetre konstatálná, ha élne, hogy dramatízálásaim színpadi sikerei a könyveinek hallatlan kapósságot ad'ak. Ma az egész ország Mikszdthot olvas, a 'könyvesboltokban valóságos ostrom, folyik a Mlk- stáIh-könyvr.kéri. Ha. másra nem, erre mindőn bizonnyal jé eoH a Vén gazember és a Noszty-fiu ecete.

Mi tette lélektanilag divatossá Mik szóiból?

— Persze más, mélyebb okai Is vannak Mik-, száth mai, kétségtelen diva'osságánab. Ez a Mik- szá-h-divai élesen .háború utáni jelenség. Szennáéiig (hatóan az újonnan és vergődően alakuló uj magyar társadalom tünete.

*— Engem nagyon érdekelt ez a kérdés, sokat foglalkoztam vele, többször írtam is már ró a, szívesen beszélek- Csak egv kicsit bele kell nézni a dolgok mé’yére s hamarosan meglá'hatjuk, hogy az ezerkiíencszázhuszonhatbeli lélek fájdalmas csalódással eszmél rá, hogy őzt imádta legszebb, legerősebb, legnagyobb istene gyanánt, aki bőm zalmag könnyelműséggel eldobta az örökül hagyandó gyönyörű zikigol és most az időtől 1 egyezetvén, nyomorult tehetetlenséggel vergődik az ön- gyrlkosriporlok gyalázatában. És a mai nemzedék is a Mikszáth könyveiben iá'ja legpregndncabban e mindeddig imádott apai nemzedék szörnyű hibáit.

Eív megrázó vádbeszéd fin magam is genlry-családbó! származom. Áz én őseim is ugyanazt csiná fák végig, mint a többiek- És tudok tárgyilagos lenni. Ha azt kérdezem, mi okozta, azt, hogy ebbe a pokoli rettenetbe ju'otlunk, amelyben ma élnünk kell, a válasz: az ország uralkodó osztályainak háború előtti: bilnlojsírom* okozta ezt. Mikszáth, mint az aludt, vérbe ti pro* f magyar nemzet, ruemenió ügyésze, felsorolja a vétkeseket az esőtől az utolsóig. Bűnös Inokay báró, aki okos és szorgalmas többter- me’és helyett még azt sem veszi észre, hogy tiszttartója, a vén gazember, a szemeláfiára egy hatalmas vagyont lop él tőle, sőt, ha észrevesz', legyint és nem csinál semmit, mert „minek már arra a kis időre". Bűnös Noszty Pál szabadelvű képviselő, aki nem do’gozni tanította a fiát, hanem uraskódái és úri protekc'őkban bízni. Bűnös Noszty Ferenc huszártiszt, aki józan és erkölcsös alkotó munka helyett váltót hamisít.. Bűnös, Kopereczky báró főispán, aki tanult, és mélyreható politika- helyett panaroaizü kortesfogáf,okkal, vagy nyílt és törvénytelen erőszakkal kormányozza a megyéjét. Bűnösek valamennyien, egytől-egyig, léhák, uras- kodók, erkö'esteiének, könnye’ml'ok, hívalkodók, ingyenélők s igen gyakran jellemíelenek is— A mai ifjúság mohón olvassa ezt: mindent meg'ud ez apjáról. Kiábrándulása teljesen igazolt. Mikszáth könyvtárnyi oeuvre.ja harsogva hirdeti, hogy az előző generáció milyen garázda és esztelen duhajsággal pocsékolta a nemzet rábízott anyagi és erkölcsi kincseit,

A „Hass!! ebe**

— És mégisí... Akit fogcsikorgatva gyűlöl, azt ugyanakkor egy fordulattal zokogva imádni is tudja. A magyarul ki nem fejezhető HassAebe remek kora ez a mai Soha még igy nemzedék nem tagadta az előzőt, de soha igy még nemzedékben •vissza nem sajgóit az elődje után való sóvárgás. És ha Mikszáth nagyszerű spektoroskopot tartott az előbbi zord fekete sz'n elé, ugyanolyan pompásan képviseli az utóbbi forró pirosat is. Inokay bűnös, az igaz, de lehet-e lenézni e’őkelő s finom melankóliáját? Noszty Pál haszontalan, vén léhü- tő, az iga?, de lebet-e nem szeretni tartásának uras s gavallérom báját? Noszty Ferenc jellemtelen fickó, az igaz, de nem megindi'ó e fajtájának sorsa és nem megvesz‘egető-e nyalka fiatalságának bárány fel hős heve? Kopereczky báró tudatlan és ártalmas politikus, az igaz, de nem elragadó-e talpraesett ravaszságának derűje?

— Furcsa jelensége a magyar irodalom történeknek, hogy legmegrázóbb vészjóslatait éppen a legnagyobb humorista írta ...

...Feltűnő korán esteledett, Odakünn, a Ste- fáma-ut csendes tájára kellemetlen, havas eső hullott, barátságtalan, komor, szomorú nap volt. És kisharsányi, sárospataki és v'Mányi Harsány! Zsolt ennek a komor kornak egyébként mosolyos poétája valósággal megrázó vallomást tett egy jobb •sorsra érdemes fajta tragikus, elrendeltetett, süllyedéséről. A szeretet hangjával beszélt. A megértés őszinteségével. Az optimisták tiszta hitével...

...Ha mindez múlt csupán, akkor nincsen

min szégyenkezni...

Sándor Dezső.

Egy sárosi kis faluból a Parnasszus felé

Sebes! Ernő karrierje

Eperjes, február 19.

Szlovenszkó magyar sai!.ó.,át már bejárta- az a hír, hd-pv iS&besi Ernő egyik színdarabját előadás: céljából éli ©gadta' a budapesti 'Nemzeti Színház. Ezt a hirt most megerősítjük. Megerősítjük örömmel• és büszkeséggel.; -És kiegészítjük azzal, hoo'v Sebest Ernő minden protekció, minden összeköttetés nélkül ért® el ezt a fényes sikert. Nem ajánlotta őt senki a Nemzeti Színház igazgatóságának, dramaturgiainak figyelmébe. Beküldte a „Ha’áljá- 1,ék“ ciiaü darabját. A darabot elolvasták a Nemzeti Színház illetékes körei és azonnal Látták benne a hatalmas erőt, miéivséges filozófiát, Igazi költészetet, fe’kérték őt, jöjjön fel Budapestre, hógy a szükséges átdolgozást megbeszéljék. És Sebe.si Ernő elment Budapestre. érintkezésbe lépett a Nemzeti Színház illetékes faktoraival és az is jellemző Seb esi zsenialitására, hogy a kívánt változtatást általános megelégedésre esv-két nap alatt 'csinálta meg. És ma már készülnek is a darab előadására. Még pedig a legelső magyar művészek: egv Odrv Árpád, egv Rózsahegyi Kálmán, egv Bajor Gizi. És a Sebes! darabját lehetséges. hovv már busvéikor, de legkésőbb az ősszel szín r ehozzák a budapesti Nemzeti Színházban, egv ilyen elsőrendű, tekintélyes helyen, ahonnan bizonyára tovább fog haladni diadfüutián a vidéki városokban és a külföldi színpadokon is. Ez a mi szilárd bitünk, sőt meggyőződésünk is! Mert a Haláljáték nagyszerű költői alkotási Csupa erő, csupa megrázó valóság ez a darab költői meglátásban és megvilágításban! A szerző azt mondotta nekem, hogy a Halá’játék az élet céltalanságát beismerő lelki viviszekció. Pesszi- misztikus látások panoptikuma, de a végén egv opümiszíikus reménysugár prizmáján áttörve, ezért „játék". Én ugv látom, hogy a Halál játék egy fenséges korrajz. A háború előtti és utáni kapzsi, éluiváarvó. pénzhajhá- szó, minden ideált lábbal taposó, testi élvezetekben tobzódó korúak a képe. Még pedig hatalmas erővel, zsenialitással kiveiiiett képe. Amikor hazuggá lett a melresz szerelme, éppen ugv. mint a fiú szeretető az apa iránt amikor hazudott a vak koldus, mert nem volt vak. hazudott a rokkant katona, a siket, a a néma. szimuláltak a szanatóriumokba menekült siberek. hogv elkerüljék a törvény sújtó kezét lopásaikért sikkasztásaikért, amikor kijárások, protekció révén ment minden s amikor ilven kijárások révén dúsgazdagokká lettek se kan. nagyon sokan. Erre a megállapodásra iön rá a darab főhőse. Keresztessé dr., ügyvéd.' (hatvanéves), amikor hatvanadik születésnap iát ünnepli és elkövetett vétkeiért mardosea a lelkiistneréte, hogy hánvször tért le a hazugság lejtőiére, hány szegénv embert rövidített meg, pedig húszéves korában öngyilkos akart lenni, mert semmije se volt. reményeket vacsorázott és ábrándokat uzsonnázott. Aztán a nvomor hűtlenné tette, az élet dobálta, mint egv vak labdát, viaskodott az élettel, kanta a pofokat és rugdalódzott és vergődött És kíméletlen volt és csak hajszolta a pénzt, mert kellett, kellett és ue>m volt. De élete alkonyán megmozdult bemne valami ui áram és undorral tö1- lötie el önmaga iránt és egyszerre nem kellett ueki a pénz, a mások pénze. És elméjének egv ilven elborult percében k'szedte a WeTtheimből a milliókat és milliárdokat és a Széna-téren szétosztotta a szegénvek között, széthaiigália az utcán. Erre bevitték őt a szanatóriumba. még pedig a fiai. akik azonban uiiongtak. amikor apiuk az elrejtett vagyonról. pénzről beszélt s akik rögtön épslméjii- nek tekintették az apjukat, amikor ismét pénzt és ui vagyont ígért nekik.

Memnvi elkeseredéssel mondja az apja a bolondok házában: ..Fiaim, nem nekem hittek., nem is aniuknak, hanem csak a pénz- h e k. az ő pogánv Istenüknek. Ez az ö bálvá- nvuk, amiért engem is letepertek. Fiaimban annvi becsületérzés sincs, mint egv utcai leányban."

Ennek a kis mesének a keretében elénk rajzolja Sebest az egész kor lelkivilágát megrázó. drámai erővel, finom megfigyelésekké1, tömör ráutalásokkal. A kor belső világáuak festése olv erős. olvan p’asztikus és annvira eleven, akár Teleki Kegvenoébeu, Kemény Zord időjé-ben. Horczeg Ferenc Bizáncában és Szabó Dezső Elsodort falujában vagy Segítségében. És éppen ezért jósolunk Sebesj e darabiának fényes hatást és sikert.

És ha valaki örülni fog ennek a diadalnak. u^v elsősorban mi. sárosiak leszünk reá büszkék, hiszen itt született ezen a földön. Én meg annál inkább, mert Sebes! Eruö nvolc óven át volt az eperjesi evangélikus

kollégium növendéke, az én pásvon kedves tanítványom. Mostani újabb sikere előestéjén hadd közöllek néhány adatot, részletet.eddigi életéből. (Vigyázni fogok, hogy- meg- ne' bántsam az érzékeny és szerény poétát. Jól ismerem őt!)

189d december 9-én született Sebeskelle- mesén, Eperjes tőszomszédságában. Szegény* sorsú szülők gyermeke. „Csalakos falu íjor* felhős világa, utszélj fáknak vadvirága: ez

volt mindenem: légköröm; bánat bozótjában csak néha-néha virult nékem egv kis öröm", írja maga egyik versében. („A csönd karján: Stációk). Zárkózott, szomorú gyermek, amit csak növel , a család szegénysége, sokszor nélkülözése. „Nem játszottam füves réten, nem Örültem hónak télen. Édesanyám sóhajtása: ez volt szivem iőpaiiása. Nap tányérját nem dicsértem. Hold kifliiét sosem kértem, versenyt vívtam én a széllel. Beértem száraz kenyérrel. Mindig sírtam, mást se tettem; mások kacagtak — helyettem". (A csönd karján. Souvenir). —- Gimnáziumi .tanulmányait az eperjesi evangélikus kollégiumban végezte. Minden osztályban eminens volt. Az évszázados főiskola tradíciói: a teljes liberalizmus. lelkiismereíszabadság. szabad kutatás. egyenlő elbánás felekezetekkel és nemzetiségekkel.; a szegények felkaroasa. a tehetségesek hizlalása — mindez jótékony hatással volt a fogékony és érzékeny ifjúra. Ma is uagv szeretettel von esi alma matere és professzorai iránt. Ke'tői képessége is eleinte a maavar klasszikusok hatása alatt áll formailag és tartalmilag is. Első verskötetén. „A csönd karján" érezhető Aranv hatása is. Az érettségi után azonban Budapestre m'egv az orvosi egyetemre és itt teljesen a Nyugalosok hatása alá kerül. Kedvenc poétái Adv Endre. Koszto'ányi Dezső, Babits Mihály, a prózai irck közül Móricz Zsigmondot, Szabó Dezsőt és Szomory Dezsőt szereti. Ez az ui iránv teljésen hatalmába ejti őt. Második verskötete az „Cklös fohász" (Becs. 1921) tisztán mulatja ezt Uj fordulatok a szók jelentésében. ui szavak, rimtelenség. inverziók, homályosság, sok-sok realitás, a modern, szociális világ problémái stb. mind-mind mutatják ezt a nvugatos hatást 1915 szeptember 15-én hadba vonult, ott volt az orosz és az olasz fronton; végigszenvedte a háború minden borzalmát! 1918-ban jött vissza a harctérről. Később a budapesti egyetemen uem folytathatta orvosi tanulmányait s igv a prágai német egyetemre iratkozott be. azonban áz ottani viszonyokkal és élettel nem. tudott megbarátkozni s igv a pozsemi ■egyetemre ment s ott is nvert orvosi diplomát 1924 június 28-án. Ugyanaz év őszén Becsbe kerül mint gyakorló orvos egv nagy kórházba s ottmarad 1926 április végéig, ö maga mondja, högv Becs fordulópont az ő életében. Közvetlenül ott szemléli mélyebben a nvugati kultúrát. Itt tanulmányozza a szinpad világát, Georg Kai sert, Hasendevert. Itt eszmél rá a háború utáni nehéz atmoszférára, amelynek nyoma ott van mindenütt a lelkekben, a fiatalságon. a művészeten, az irodalmon. Ekkor kezd drámákat írni. Drámáinak attitűdje: a hitet vesztett ember kérdőjeles, kilátástalan tekintete a magasságok felé. Drámái: ,.Fé’- emberek" (Pozsonyban irta. ott is adták elő), Ha1 ál játék (Becs). Az akt (Becs), A karambol (Eperjes) és a Díszelőadás.

Minden drámájában van némi pesszimizmus és egv csomó lira. A nagyvárosi nvomor sötét felhőket raizolt az ő lelki horizontjára is. A lénveg azonban az. hogy Sebesi meg* látta a ma uvomorát, a mai ember belső lelki életét, vergődését, meglátta és átérezte és művészi formába öntötte. Ugv értesültem, hogv már 3 Vígszínház is táróval vele e-gy darabjának előadása ügyében és hogv a Nemzeti Színház a „Díszelőadás"-! is elő fogta adni. Hiszem is, hogv igv lesz! Legyen is igy!

Mert ez az igazi ut a sáros! kis faluból, fel a Parnasszusra.

Wallentinyf Samu dr.

Szerkeszt!: Sziklay Ferenc dr. '

Kéziratok a szerkesztő elmére: KosiceKassa. Édor-utca 9. sz., küldendők.

^BSöGSseíiQSSQööeeeesceöGQeeQQ®^

SyfiSicSoIoge Dr. Ko!b

ezelőtt e prágai, frankfurti é® berlini bőrklinikák tanársegédje és másodorvosa B»sr«öi3|«* 19. W«»aSi«£.U«**'«a 31. •acdinn.

Wasserlnaon aizepálat:

n30000C506?í8009008®2»CCS00833í58e;5^

Táncolt mór uvespscSiónY

goti Ob mar körüJragyo^va a rfigcsodátiabb világ.tasi eilckVoaokkai? bizonyara nem.1 bz< a bünöidi ajoonsagot .athaiia es e.vezb'iit a

Crisial Pavliion^sn

„ka-itiaHa11* Ui-ti-é*., f^r^hai tV., Laicrtlli i9ö ^e.ía-öí „tspi’a-í ©*• — <l.ú£ .»«. s

Uj könyvek

A művészet története

A magyar művészeti irodalom három kiíünŐ- eége: Barách Bála, Lber Lá:z ó és Feivinczy Ta- i:ács ZoJ.óa megírták a müvérzat (örténeiét, vég g az ól.orou, az európai • művészet elsa- d„ email, annak ki’oon:a..ozását, eredményei' és majd a .ávol kelet művészeiének eg.rbeíogmiáí'ávah a művészek* nek egy olyan nagyszerű teljes kér él adják, amilyen munkára. óidig még nem akadt ná.un,. esz- tőlílais.

•Ez az uj művészettörténet különösen a'kabnas hüsége3 kalauzul, szívnek és címé! ebek megreoz- ga'ásáuh mei’t nemcsak a művészeteket kuta'óic- nak, tudósoknak, háneni az ilyen munkák m- g so- költ1 korén túl, ez az első müvészslipriéneí ma~ gyarid,• mely a nagyközönségnek Íródott.

Ez;a szenzációsan gyönyörű díszmunka röviden és-'.tömören, do mégis alaposan és kimerítőm fogla'ja össze m'ndazí, amit egy 4Talános müve't- séggél b'ró embernek a művészetről fellé'.:cn tudnia kel).

Baráth Bé’a irta meg az ókor művészeté1, az ősmüvÓíZet első nyomainak, a nomád törzsei: primitívségének és az amerikai, aram kor épké zeü remekeinek lendületes rekonstrukciójával. Végigvezet bennünket Egyptomon, a piramisok építési csodáin, -a sz'kjas’rokon, a művészeti ipar kibontakozásán,1 majd Tutankkamen korának aran bői öntött is'enszobralval ismerhet meg. Átvisz Elő- ázs'ába, majd Hellas és Rómának aranykorát mutatja be.

Az európai művészetet Éber Lárz’ó ismerte'í, mindenütt rámutatva arra a félreü-insrhs'e'lenrég közösségre, amely az európai népek sorsában és az európai szellem örökbecsű alkotásaiban megnyilvánul. Walesquesfról, Leonardo da Vinciről, varry Rembrandró', mlnlka külön tanulmán-okat szőne bele nagy művébe, ro''On.:zmvét e csodálatos művészetekkel szemben’ elfogukságát le-t'erni nanj tudva, olyan kész leli:i kri'ikai analízissel követi-őkei fn’ntba. művészetükön át az emberre akarni .mutatni.

A távol Kelet művészetének töríéueíéí annak egye'len magyar -eez-’ótikusától, -Fe’vinczv Tékát? Zoltántól kapjuk, aki a kínai szobrászat őskorától, á selyemmel és a lakkal való művészeti diszkéiig, a -kínai 'porceHánban megmu'atkozö művésze'i.ea- jáiosságlg talad- el, majd rátér az indiai művészeire: ás az izlámok arabeszkjemek tlíokza'os vont- .Iádra, mecséioiknek ea já'os építési .sthúsára.

■ A k-gnyvet a világ'rodalom a leggondosabb kb álUtásban. 427.-U’usztr4rióval és. sok színes m-üh-el- léklettei boc-~áj'o‘'a a köxr-vp’pcra. A fé,b"rkv'ésü díszmunka ára 260 Fcs. és havi ré~z7cTzc!ó're mégrr'n'*clhe-lő a Prágái Magyar Hírlap könyves* boltjában,

ni kor e’*''ö1'«üjrtáneíe - (Pduard Fuchs világhirii könyve magyarul)Eduard Fuchs „Síttengeschichte" című könyve á világirodalomban egyedül áli és sem előtte, eem utána hasonló müvet az egyetemes irodalom nem tud mutálni. Sokan megpróbálkoztak azzal, hogy ebből a hata’mas összefoglaló munkábó. kézikönyveké', eró'íkus gyűjteményeket, pornográf albumokat csínádjanak, de az eredeti munka rendit- hetetíenül és messze élmagaslik minden efájta, vérszegény kísérlet felett. Eduard Fuchs szenVo- délyes buzgalommal írta meg ezt a világra sző ő munkát, feltárta, kíkufada az emberiség erkölcsi életének, .minden mozzanatát, fcjlcdéeét, elk’xüá- sát. önmaga teremtette szisz'émák segi'ségéve. irta meg Eduard Fuchs a gáláns ka'ando^nab. a ,szakadatlan vágyakozásnak és a szerelemüzésnek ezt a biológiáját

Az Író előtt feltárul az, emberiség egész törlő- nete, az emberi szenvedélynek minden apró mozzanata, az a hatalmas hajtóerő, amely szerelemre, szerelmi éle're viszi a férfit, a nőt és már nincs álszemérem, á'erkölcs, hazug idealizmus, sem, mert Eduard Fuchs á'lát rnind''zeii hogy ridegnek-Mtsró tudományosságának feliem éré-ével. érzelmi oldalról meg nem támadható bizonyosságával formálja meg az örök tételt: az élet — a szerelem és a történelem sem egyéb, min' a szerelmek kü'cubözö koramak láncszemeiből. álló eszlcndők vég eién sorozata.

Fuóh^ erkölcstörténete magyarul hatalmas éts értékes illusztrációs anyaggal a V'P"irodalom ’ b odáaéíjcn Eárcqn bf^eCfcenj jeled mrg, H pcc ■■■'« francia illusztrációkat, Gavarny rrgyogő ö’ cici a munka magyar áldolgozó'.: Gergely Győző é? BI- Unf Lajos a magjrnr képzőművészet aktremekei,vet egészítették ki.

A.pazar d'szkö'ésb'-n megjelen' három !■ öfr'es munka ára 420 K?s. és havi részletfizetésre megrendelhető a Prágai Magyar Hírlap kön.yvesbolt- jában.

I \ Trágyázza a vetőmagot a vetés előtt

| I OiCSÓbbá teszi a "SF m ___ Megnagyobbítja a

"h “ - W AZOFORM —^krI ■ V természetes vetőma ^trágyával. ~*

■ 8 ForduTon a helyi képviselőhöz, vag-y FEKETE IMRE mérrök, PRAHA, V'nohrady, Slezská 4. yzámhoz.

^ 8 Az 1 ha-hoz szükséges mennyiség ára: Ke 48.— Nag-y tételeknél kedvező fizetési feliételek. Megrenee’éfhél irég;cdnre!p; nSvéryfa*, terinet, vetés” idő. |