Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)
1927-02-17 / 39. (1373.) szám
. K&zűazda^ácP . A munkásbiztositás kérdése Csehszlovákiában Jaross Andor előadása a magyar nemzeti párt lévai pártnapján — Befejező közlemény — Van tehát egy szociális biztositó törvényünk, amely hogy szociális szempontból tisztán a mező- gazdasági munkás szemszögéből nézve mennyire antiszociális és munkáselienes, ezt óhajtottam pár szóval igazolni, mielőtt a munkaadó gazda álláspontjára rátértem volna. A szóban'.evő törvény, amikor a munkást a fent emiitett módon létfentartásában veszélyezteti, ugyanakkor sokkal súlyosabb teherként nehezedik minden munkaadó fejére. A munkaadó ez esetben az ütköző, mert a szociáldemokrata szimpátia odaállított, hogy e törvényen keresztül is őt tanítja meg gyűlölni saját alkalmazottja. A törvény úgy intézkedik, hogy a munkaadó az intézet legalacsonyabbrendii ingyenes alkalmazottja pénztára végrehajtója. Ezen ingyenes sok időt emésztő munkája mellett pedig terheli az óriási dij, ami minden alkalmazott fizetésének 5—7 százalékát terjed s mint egy második jövedelmi adó terhével nehezedik az egész közgazdaságra. Ijesztő kiszámítani, hogy a köztársaság körülbelül 3 millió magánalkalmazoltja után lVi milliárd koronának kellene évcn- b te biztosítás címén befolyni; ily óriási őszí szeg lesz kivonva a produktív közgazdo sági életből. Pedig nem titok, hogy ma nincs a közgazdaságnak olyan ága ez államban, mely válsággal ne küz- küdnék s igy van ez a mezőgazdaságban is. A gabonapiactól eltekintve, melyet a nagynehezen va- lóraváltott gabonavámok tartanak üzleti nívón, nincs egyetlen olyan piac, mely jövedelmet jelentene. Középeurópa kis államainak egészségtelen vámrendszere teremtette meg azon állapotot, hogy ipari növény termesztése állattenyésztés és hiz’alás ma csali fáradságot, de jövedelmet nem jelentenek, ami jövedelem a gabonatermelésből származik, azt az állami adók könnyen felemésztik, s hol van akkor a fedezet a szociá’is biztosítás millióira? A szociális biztosítás terhei túl nőnek azon a határon, mely határon belül a termelés drágítható, anélkül, hogy ennek kárát a termelés, a produkció ne szenvedje meg. A mező- gazdaság közszükségleti cikkek előállításával foglalkozik, ha pedig ezek a közszükségleti cikkek kellő vámvédelmet nem élveznek, — aminthogy a legtöbb mezőgazdasági termelvény a gabonái és lisztet kivéve tényleg nem élvez, akkor áremeléssel a jövedelmezőség nem biztosítható, tehát csakis üzemredukcióval lehet a föltétien veszteséget elkerülni, ami egyet jelent a munkanélküliek számának emelkedésével, a produkció., általános csökkenésével, a nép életnívója leszállásával, mindez pedig végül az ország közgazdasági helyzetét a világpiacon érinti súlyosan. Számos mezőgazdasági üzem redukálja ma alkalmazottjai számát, nemcsak a földreform, de a szociális biztosítás terhei miatt is. Kétségtelen, hogy az igy kenyér nélkül maradt munkásság elhelyezkedése lehetetlen, legfeljebb bevándorol a városokba, ahol az államsegélyes munkanélküliek számát szaporítja, vagy kezébe veszi a vándorbotot s a tengerentúl esábja idegen világba viszi, hol 6em munka, sem kenyér nem várja. Az üzem alkalmazottjainak redukálása után jön az extenzive termelés, mely kevesebb produkcióval jár, a kisebb produkció gyengíti a termelőt mint adóalanyt, tehát csökkenti az állam jövedelméL Egy törvény, melyet életrehivói azért hoztak, hogy enyhítse az öregkor fáradságát, hogy kenyeret adjon az özvegyeknek és árváknak, ime rosszul megválasztott időben alkalmazva és rossz közgazdasági matematikával kidolgozva, ahelyett, hogy nemes intencióit valóra vá’taná, újabb és nagyobb tömegnyomornak válik okozójává. A közgazdaság egy ólő mechanizmus, melynek ütőere az áru, visszere a pénz. Mindegyikből csak a felesleg felett rendelkezhet az állam, ami nem szükséges a mechanizmus életbenmaradásá- hoz, ha az életet jelentő adaghoz kell nyúlni úgy az egész mechanizmus életét veszélyeztetem- Az 1024. évi 221. sz. törvény súlyosan nyúl be a közgazdaság mechanizmusába. Talán teljesen konszolidált gazdasági viszonyok, magas életnívó mellett kipróbálhatná a társadalom életrevalóságát, azonban tovább a kísérleti nyúl szerepét játszani a társadalommal veszélyes és veszteségteljes. Átszaladtunk a munkáshiz'.ositó problémáján és annak mai állapotán. Nem vagyunk elmaradt emberek, akik nem érijük meg, — mint mondani szokás a kor szavát. Becsüljük az emberi haladás nagy értékeit, becsüljük a társadalom anyagilag leggyengébb rétegeinek, a munkásság sorsának fdkarolóit, mert becsüljük azt a nem pótolható értéket, amelyet a munkásság jelent Éppen azért a munkásbiztositás olyan megoldását szeretnék elérni, mely az igazi célt: a munkás minden körülmények közti tisztességes megélhetést biztosítja. * A betegscgé’yzés mai állapota, mikor a mezőgazdasági munkás egy azon intézetben, ugyanoly anyagi feltételek mellett van biztosítva az ipari munkással, nyilvánvalóvá teszi, hogy az egészséges fejlődés, a tényleges életviszonyok azt parancsolják, hogy választassák a mezőgazdasági munkásság külön és külön mezőgazdasági intézetek legyenek fe’á’ilthatók. A helyzet, iróniája, hogy mig a történelmi országokban számos külön mezőgazdasAcd biztosító in'éz^ lé’^zik, nálunk ‘ Szlovenszkóbah a gyarmaton egy ilyen felállítása lehetetlen. A dolog természeténél fogva, mindenki által könnyen érthető, hogy a mezőgazdasági munkás biztosítása sokkal olcsóbb lehet,- mert életviszonyainál fogva, egészségesebb szervezettel bir, egészségesebb munkát végez, 6 másrészt többnyire olyan helyen lakik, hol távol orvostól és gyógyszertől, csakis komoly betegség esetén veheti azt igénybe. Külön mezőgazdasági munkásbiztosilók felállítását kell tehát továbbra is követelni, melyek azonban nem állami vezetés, hanem autonóm, mezőgazdasági vezetés alatt állanának és a betegség és ke- reselképlelcnség esetére szóló biztosítást intéznék. Igen egészséges fejlődés lenne, ka angol mintára, az érdekvédelmi szervek, a mi esetünkben például a jövendő mezőgazdasági kamarák hatáskörébe utaltatnék a munkásbiztositás feladata. A külön balesetbiztosítás minden aggály nélkül mellőzhető lesz, mert hisz a betegség és keresetképtelenség fogalma alá vonható a baleset folytán a munkást sújtó munkaképtelenség is s ezzel a feladattal a külön mezőgazdasági pénztár foglalkozna. Az 1924. évi szociális b;ztositás törvényében foglalt általános biztosítás prob’ómája — pedig úgy gondoljuk, — még hosszas tanulmányt és tapasztalatot igényel, foglalkozzanak eme problémával a szociálisan képzett tudósok és közgazdászok, igyekezzenek a való élet norraá:hoz közelférve javas’aiokat és tanulmányokat kidolgozni. A kormányok pedig várjanak eme kérdés megoldásával addig, amig a lakosság általános életnívója oly magasra emelkedik, hogy még a legszegényebb napszámos munkásnak is legyen félrerakni valója, hogy azf, amit öreg korára félre tesz, ne éhmséggel kelljen megvá’tania. Kísérletképpen felállíthatna az állam egy társadalmi biztosító intézetet, mely nem kényszerbiztositás, hanem csakis önkéntes biztosítás Üzletszerű alapján állva, alapul szolgálhatna később értékesíthető tapasztalatoknak. A munkásbiztositás kérdésével még sokoldalúan lehetne foglalkozni, oly széleskörű a tárgy s annyi szempont van, melyek nyomán mindig újabb és újabb kérdések nyomulnak előtérbe. Azt hiszem azonban, hogy nagy vonásokban most már meghatározható az irány, melyet a magyar gazdaközönségnek, magáévá kell tennie, ha hü akar lenni hivatásához: kenyeret termelni és kenyeret adni. Ennek megfelelően bátor vagyok az alábbi határozati javaslatot beterjeszteni: Határozati javaslat. A magyar nemzeti párt mezőgazdasági szakosztálya, tekintetbe véve, hogy a köztársaságban ma érvénnyel bíró munkásbiztositási törvények ugv a munkásságra, mint a munkaadókra tűrhetetlen teherként nehezednek, szükségesnek mondja kn a csehszlovák köztársaság területén érvényben levő munkásbiztositási rendszer sürgős revízióját. E célból követeli: 1. Uj mnnkisbizlositó törvény hozatalát, mely a betegség és keresetképtelenség elleni biztosítást intézné, külön intézettel a mezőgazdasági és külön az ipari munkásság részére. Ezek a munkásbiztosüö intézetek a munkaadók és munkások autonóm vezetése alatt állanának. 2. E törvény meghozatalával egyidejűleg megszüntetendő a mezőgazdasági munkásság külön baleselbiztositása. 3. Az 1924. évi 221. számú törvény egyidejűleg teljesen hatálytalanítandó. 4- Az uj munkdsbiztositó törvény meghozataláig az 1924. évi 221. sz. törvény betegsegélyezési intézkedései maradjanak érvényben, mig az agg- és rokkantbizlositást tárgyaló része azonnal hatálytalanítandó. A kormány a szabad cukorgazdaság megtartása mellett. A kormány esek szociáldemokrata és nemzeti szocialista képviselőknek interpellációidra, amelv az ui cukordrágulásra vonatkozott azt felelte, hogy a kartelleknek külön törvénnyel való szabályozását nem tartja helyesnek, mert a törvényhozásnak lehetőleg mindent el kell kerülni, ami az ipari vállalatok szervezkedésére és fejlődésére káros hatássial volna. Egv hengerhuzal-kartell alapítása körül. Luxemburgból jelentik: A hengerhuzal gyárosok február 24-én fognak megint tanácskozni Parisban, hogy a kvóta kérdését, amelyet a luxemburgi tanácskozásoknál elintézni nem tudtak, újból megbeszél iáik. Azt tervezik. hogv még a március 4-iki düsseldorfi tanácskozás előtt megalakítsák a kartellt Kölnből jelentik: A német holland és csehszlovák drótipar kénviselői Kölnben provizórikusán megegyeztek abban, hogy továbbra is fen- tartiák az eddigi laza árak rendszerét és hogy a kiviteli kvóták kérdését egv későbbi időpontban fogiák rendezni. Ezt megelőzőleg azonban állandó nemzetközi szövetséget létesítenek. Az eddigi árak egyelőre érvényben maradnak. Nagy lisztkészletek Szlovenszkón. Kassai jelentés szerint a szlovenszkói malmokban nasrv liszt készletek fék ősznek, amelyeket háromezer vagonra becsülnek. Dacára annak, hogy a szlovenszkói lisztárak a vilámar;tűsön alul vannak, e kvantum elhelyezése , mégis akadályokba ütközik. Megegyezett a nyersacélkartell? Usine, a francia nehézipar szaklapja az acélkarteli legutóbbi luxemburgi üléséről érdekes részleteket hoz. Az ülésen német részről bejelentették. hogy habár a német ipar túl is lépi a neki fentartott kvótát, a többletet mégis csupán a belföldi német piac fogyasztja el, ezért a német érdekeltség követelte annak megállapitását. hogy ez a többtermelés a többi hozzácsa ti akozott ország kiviteli lehetőségeit egváltaláhan nem befolyásolja. A többi ország képviselői e megokolás elől nem zárkózhattak el teljesen, mert a francia vasipar az utóbbi hónapokban ténvleg azt tapasztalta, hoev a külföldi piacokon a nemet verseny majdnem teljesen megszűnik. Már-már úgy áll a helyzet, hogy Franciaország és Németország vasipara megegyezik egymással. A németek abból a célból, bogv ez a megegyezés létrejöjjön, formálisan kötelezték magukat, hogy a külföldi fogyasztópiacokon csak egy bizonvos idő múltán fosnak újra megjelenni és akkor is csak lassú tempóban. Német—csehszlovák kartelltervek a por- cellániparban. Berlinből' jelentik: A porcel- lánipar kartellterveihez ielentik. hogv csehszlovák részről szívesen látnák egv német- csehszlovák porcellán- és edénvkartell felállítását. Német részről a helyzettel szemben még szkeptikusan viselkednek, de mégis remélik. hogv belátható időn belül a két ipar meg fog egyezni egymással. Bár Németországban folvnak tárgyalások, de azért ezek még mindig nem léptek akut stádiumba. Németországban három kartell van. összesen 320 taggal. Úgy Németországban, mint Csehszlovákiában nem mindig tartják be a kartellek által meghatározott árakat, ugv hogv az esrvik ipar a másikat kartellbeli szerződésszegéssel vádolia. Szlovenszkó kedvezménye állami szállításoknál. Legutóbbi papokban az érdekelt minisztériumok az úgynevezett szlovenszkói kedvezmények kérdésével foglalkoztak állami szállításoknál. Ezek a kedvezmények, amelyek 1926 végén megszűntek, abban állnak, hogv állami szállításokat Szlovenszkón és Ruszinszkóban akkor is ki lehet adni, hogvha az ajánlatok egyébként el fogadba ló feltételek mellett a történelmi országok ajánlatait árak tekintetében öt százalékkal lépik túl. A minisztériumok elhatározták, hogv a minisztertanácsnak javasolni fogják, hogv az eddigi állapotot kormányrendelettel 1928-ig meghosszabbítják. A szlovenszkói cukorkampány befejezése. Kassáról ielentik: Az összes szlovenszkói cukorgyárban február első hetében a munkát befejezték. Most már megállapítható, hogy a szlovenszkói cukorgyárak ebben a kampányban 39 százai élokai, azaz 6.1 millió mé- termázsával kevesebb répát dolgoztak fel, mint az elmúlt kampányban. A cukorgyárak termelési eredménye 41.5 százalékkal kevesebb. mint tavaiv. Befejezés előtt a Svájccal folytatott ke- reskedolmi szorzödési tárgyalások. Értesülésünk szerint a Svájccal megkötött kereskedelmi szerződést ma vagy a közeli napok egyikén alá fogják írni, mert a tárgyalások minden pontban megegyezést létesítettek. A csehszlovák delegáció vezetője, Friedmann dr. ezután Becsbe utazik, ahol Ausztriával tárgyal és ahol február 21-én Magyarországgal is megkezdődnek a tárgyalások. Szlovenszkói előkészületek a csehszlovák —osztrák kereskedelmi szerződési tárgyalásokra. Pozsonyból ielentik: Szlovenszkó gazdasági köreinek képviselői intern tanácskozásit folytattak Pozsonyban, hogv a most kezdődő osztrák-csehszlovák kereskedelmi szerződési tárgyalásokkal kapcsolatban elfoglalt álláspontjukat érvényre juttassák. Megái lapították, hogy Ausztria ugyan követeli a tárgyalások mielőbbi megkezdését, a követelésekkel szemben mégis merev elutasító álláspontot foglal el. A tárgyalás vázlatosan foglalkozott egyes kérdésekkel s elvileg döntöttek afelől, hogv Szlovenszkó miiven álláspontot foglalion el a tárgyalásokkal szemben. + Szilárd a prágai értéktőzsde. Az ipari részvények piacán emelkedtek: Nordtoalin 110 (bon- nok), 40 (részvények), Prágai Vas 43, Kóburg. M'arschner, Maffersdorfi 25, Pozsonyi Kábel 22, Dux—iBodenbach 20, Nestomilzi 15, Prága—Dux 12, ZetÜitzi Kaolin 10, latraid 11, Poldi, Rotbkos- tételz 9, Honát Cukor, SelUer, Berg és Hűtlen 5, Cteeh Kereskedői ma, Budweisi Sör, Brümri Sör 3, Ringhoffer, Egyesült Gyapjú 2 koródával. Estek: Svet avar 20, E/Í»ő Pilsen i, Kömg’shoíi 10, Ceeh Cukor, Skoda, Ésrakosah Szán 3, Simmeringi 2 koronával. A bankpiacon Cseh Unió és Cseh Esz- kompt 3, SBove-nsGsá 2 koronával javultak. A beruházási piac tartott volt. Az exótapiacon általában semmi sem változott, csak a cukor értékek irányzata volt gyengülő+ A prágai devizapiacon Miláné 0375, Bukarest 0.30 ée Varsó 0.25 koronával javultak, Zürich 0.875 ée Páris 0.2 koronával estek. + Nyugodt a prágai cukorpiac. Nyersárujegy- zés Ausslg loko és kikötő 222.50. 4- A brünni terménytőzsdén élénk látogatottság mellett az iránygat nyugodt volt. Búza 232— 237, sriovenszkői 228—281, znb 158—'160, természetes lóhere 1900—2100, pI-omMtt vörös lóhere 2450—2500, bnnmarias 2S5—2Ö3, amerikai t>eítészei r 14.30—14.40. Egyéib ára változatlan. Táncolt iCfn már uvespadfónl Volt Öd mar körülragyogva a tegcsodiliíibb vitág.tási ellektusokkal? Bizonyara nemi Ezt a kftlíöldi újdonságot tatbatja és élvezheti a Crista! Pavilonban „Cailborka1* kAvéház, Praha IV., Eaccnlhr. 290 caffé ,,Espresso“ — Kfcgyedlíterts borok 4* Barátságos volt a budapesti értéktőzsde. Az üzlet nyugodt volt és az árfolyamok a tegnapi nivóu morogtak. Gonz-papirók szilárdultak. Vegyi ért ékek, Országos Fa, Urikány, Tröszt ás cukor- értákek Is barátságosak voltak. Tözsdenárlat bizakodó, a forgalom élénk volt. Egyes, a CsTK-han nem jegyzett értékeli közül a Maki ár 82, Pestszentlőrinci 10.60, Résavétnysör 97. Törökszentmiklósi 1.S0, Féltén 128 été a Nemzeti Bank 213j50 pengőt ért eL 4- A havrei gvapjupiaoon a február—juli-usi árat 16.90-nel jegyezték. 4- A budapesti terménytőzsdén — ottani szerkeszt öségünk telefonjeientése szerint — ma kedvetlen hangadat uralkodott. A következő árakat jegyezték: Tisza vidéki búza 83.40—34.30, dunántúli 33.10—33.50, rozs 26, takarmányárpa 22.10— 22.50, tengeri 19.60—20, köles 15—lé, korpa 14.40 —16 pengő. + Tartózkodó a bérsi értéktőzsde. Az árío- lyanrváltoaSüS szűk keretek közt mozgott. Járadékok iránt mutatkozott némi érdeklődés A korlátban morvtán-, vas- ás építkezési értékeik iránt érdeklődtek. A beruházási piacon vasúti prioritások ás ipari obligácnók megszilárdultak. 4- Nem egységes a berlini értéktőzsde. A montánérbókek átlag 3, a villanyért ékek 5—4. festékipar 5, speciális értéinek 4—6/t-kal javultak, de a tőzsde vége felé az öesroes papír megint veszteti egy keveset, sőt egyes papírok Í0%-kel e6tek- A francia frank 123.64. az olasz líra 132.25. 4- Tartott a berlini terménytőzsde. A következő árakat jegyezték: Bum 264—268, rozs 240— 253, árpa 215—243. zab 190—200, tengeri 387—389, bűzni iszt 34.40—36.50, tyuzakorpa 35.50—lő.7 5, roTrikorpa 15—15.25, Viktőria-borsó 50—66, ki# ehető borsó 32—34, tafoirm inybo reá 2-2—25, bükköny 28.50—24.50 repoenogáosa 1640—36.rj\ len- pogácsa 20.70—21. szíárazscrolet 11.60—41.90. burgonya 28.70—28.90. Prága, február 16. Valuták: Holland Í348 német 796.87.50 belga 468 svájci 648.75 norvég 866 dán 897 angol 163.22.50 spanyol 566.50 olasz 146-55 amerikai 33.42 francia 133.40 eved 898 jugoszláv 58.90 magyar 589.2-5 román 19.05 bolgár 22.35 lengyel 374450 osztrák 472.75 kanadai 33.45. «JL'jlX Jcx t/rifc. _____________ A prágai értéktőzsde árfolyamai: 11/18 H/15 1923. évi kincstári utalvány — 3924. évi kincstári utalvány —— — Nyoreménykölcsön ................. 08.— 98.— 6V os beruházási kölcsön . 90.0# F9.2® 6<Vos lisztkölcsön ..... 98.40 fS\?5 6°/,,-os Allamköcsön.............. 98.to 98.10 Mo rva orsz.-köles. 1911. 47,% 84 6(1 85.25 Morva orsz.-köles 1917. 5° n . 88.60 88.75 Prága város 1913. köles. 5% 88.— - .— Prága város 1919. köles. 4% 72-~ 18— Briinn város 1921. köles. 6% 98.— 98.— Pozsony város 1910. köles. 4 % 7)90 71.50 Praga városi takrpt. 4% . , 87250 87.50 Étel. vörös kereszt sorsjegy . 88.— £9.— Magy. 5 frtos vörös kereszt. —j~ — Magy. jelzálog sorsjegy. . —— *— Budapesti Bazilika sorsjegy — j— —-tAgrárbank............................ —.— — .— Cseh UnioD Bank................. 202.50 8.;8.50 Le számítoló ............................ sfs.be sc.bbO Cs eh Iparbank.................... Sfit).60 SS0 50 Pr ágai Hitelbank. ..... 662.80 e5i-.£>0 Szlovák Bank........................ 147.75 145.— 2i vnostcnska ........................ 882.50 882.60 An gol.-éslov. Bank................... .- S6.25 Osz trák hitel............................ 75.60 78,25 Bé csi Union Bank ..... 80ZP - — Wiener Uankv........................... .‘<*.50 56 50 Jn gosloveuska-bnnk .... 62.60 o'í ío Nordbahn...............................49S6 — 48Íf>.— Cs eh cukor ......... 1017.50 !(50,—• Horvát énkor. ....... S05.50 801.— Kolini műtrágya.... *95.- 498.— Ko lini kávé. ..................... Ko lini petróleum................. Ko lini szesz. ........ 1845.- 1840.— Tejipar r.-t................... 1340.- 1?<0.— El ső pilseni sörgyár .... 2715.— 2710. — Breitreld-Danök.... 504.- 504.— Ln urin és Klement.............. It inghoffer.............. 782.50 730.Cs eh északi szén.....................£641.- 2645.— Cs eh nyugati szén ..... 8S0. 390. Alpine........................ £09.- 2í í* 30 Po ldi............................ 671.- 663 Prágai vasipar ....... 1260. — 121750 Skoda........................ 721.— 7 <4. Po zsonyi kábel ....... I610.- 1607 50 Inwald.................... £69__ 259.— A prágai tőzsde devizajegyzései: Február 16. Február 15. Pénz Áru Pénz Áru Amsterdam ~ . 1349— 1355.— 1340— 1355 — Berlin................ 798.10 802.10 798.10 802 10 Zü rich................847.76 650.75 648.621/. £51.62'/, Os lo(Christiania) 865 50 869.50 867— Kopenhagen . . 897.50 901.50 697.50 901.50 Stockholm . . . 899 - 903,- 893.— 903 — Mailand .... 145 67% \47.07'/t 145.30 146 70 Paris................ 152.20 123.40 132.40 133.50 Lo ndon .... 163 25 164.45 163.17% 164.37'/, New York Cable 33.61'/, 33.91'/, 33 Sít, £3.91'/, Brüssoi .... 468 62'/, 471.62*/, *68 64V, 471 62*/á Madrid .... 666 50 £69.50 £67.- 670 — Belgrad .... 59.19 5969 59.19 69.69 Soha ................ 24 30 24.60 24.30 24 601 Ko nstantlnopel 17.30 17.70« 17.30 17.701 Wien................ 474 62V, 477.62'/, 474.75 477.75 Wa rwhau . . . 374.75 ^80.75 -74.50 i&ü.50 Budapest . . . 59012'/, 593.12'/, £90.12'/, £83 12% Buenos Aires . 1407.- i413. 1 1494.50 14ÍC.501 Helsinglors . . 84.76 85.25' 84.75 85.25 Riga.................... 848 50 651.60 848 50 861.5C1 Ri o de Janeiro. 399.50 402.5C1 399.50 402 £G« Mootevideo . . 84.80 34.7C* í.4.30 84.701 Alexandria . . . 167.8C '.69.20 167.80 169 20* Athén................. 45.45 46.05 45.45 46.C51 Bukarest ... 19.40 19.80 19.10 1950 Kowno.....................£19.- 321.-' 319.- 821.-* Lssabon. . . . 170.30 171.70' 170.30 171.70* Révai................ S.— 9.2C 8.90 910! Mo ntreal. , » . 33.57'A £8.87'/j' 33.57-, c3.87'/,'
