Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)

1927-02-17 / 39. (1373.) szám

4

'PIOTEMtAlAfiSAR-HTRliAB

Egy magyar hegedűművész tüneményes pályafutása

Beszélgetés Arányi Ferenc világhírű magyar hegedűművésszel prágai

hangversenye alkalmával

Prága, február 16.

(Saját tudósLióntotól.) A prágai utcák plakátjairól egy bét óta ismét egy magyar név köszöntött bennünket.: Arányi Ferenc hegedümüvész neve. A világhírű magyar hegedűművész tegnap este b Reprezentációs-Ház Smetana-termébeai hangversenyt adott, amelynek forró, csak a kiválasztottak- niak kijáró sikere — reméljük — miég sokszor fogja Prágába vonzani a nagy művészt.

Arányi Ferenc egyike ama magyar művészeknek, akik az elhivatottak elementáris erejével törnek utat bővérű, istenáldotta tehetségűknek. A Bartókok, Kodályok, Veoseyek, Dóhnányiak, Huba yak és Székelyek fajtájából való. ebbé! a nagyszerű fajból, amely a magyar zenei kultúrának kiváltságos és előkeld pozíciót vívott ki, egy egész világra szólók Arányi Ferenc hangversenyei nélkül ma már egyetlen külföldi ország zenei repertoárja sem teljes és egészen bizonyos, hogy neve és művészete az egész zenei világ mérlegében jelentős súllyal szerepel.

Itteni hangversenye előtt fölkerestük őt szállodai lakásán és hosszabb beszélgetést folytattunk vele magssbalsndölt művészi pályájának eddigi állomásairól és ered mién veiről.

— Zened tanulmányaimmal — kezdi a beszélgetőst — kevéssel a háború előtt készültem el. Természetesen Hubaynál kezdtem el tanulmányaimat és Berlinben, Marteaunál fejeztem be. Berlinből egyenesen Bérébe kerültem, Ned'balhoz, kon- oertmesteri minőségben. Képességeim nyugodt, teljes kifejtésében aikkor megakasztott egy rajtam kívül álló valami: a háború. Be kellett vonulnom és mint katona, hangversenyeket rendeztem Pesttől egészen Konstantinápolyég. Egy időben a budapesti Krisztina-téri Szinikőrben kellett muzsikálnom népszerű nótákat, operettet és operát.

Itt felveti finom muzsikus fejét és egy magákká, tetterős ember derűs mosolyát futtatja végiig nemesinetszésü arcén.

— De hát ezen Is szerencsésen átestem és a háború után ujult erővel láttáim munkához. 1919- beu visszamentem Béosbe, ahol ugyanebben az évbein első zenekari hangversenyemet rendeztem, amelynek elhatározó sikere lehetővé tett nekem egy németországi körutat. 1932-ben svédországi turnéra mentem. 192,3ban lerándultam Zágrábba, ahonnan ismét egy németországi körút hivott visz- ssa. 1924-ben svájci körúton voltam, ugyanebben az évben Brüunbem és Budapesten is fölléptem. 1925-tbm két hollandiai s egy romániai tűmé vett ágémyfbe, ugyanez év novemberében és decemberében Páriában hangversenyeztem. Nyolcévi szakadatlan munka ez, amelynek eredményével — ezt, úgy hiszem, szerénytelenség nélkül állíthatom — meg lehetek elégedve.

Kérésemre elembe teszi néhány külföldi kritikáját: a legelőkelőbb külföldi lapok csodálatát és hódolatát a magyar művész iránt. Ritka zenei élménynek nevezi föllépését a legszigorúbb biráló is, őt magút pedig a valóban nagy muzsikusok egyikének, akit a mesteri cim méltán megillet.

— Műsorom összeállításánál sohasem feledkezem meg a magyar komponisták szerzem én yeiről. Különösen Bartókot, ezt az egyetlen nagy művészt, játszom sókat, alig van hangversenyem, amelyen valamelyik kompozíciója ne szerepelne. Akár Hágában lépek fel, akár Stookholmban, vagy Póriéiban , — magyaT voltomról sosem feledkezem meg. Bartókot különben manapság már nem igen kell propagálni. A külföld teljes mértékben elismeri Bsenial'itását és egész nagyságában tudja méltatni őt, akiben nemcsak a jelenkori, de az egész zené- köití-ezet egyik legszámottevőbb tehetségét tisz- íbeld. Németországi körutamon, amelyen ugyancsak Bartókot játszottam, fölkértek több utólagos koncertre azon kívánság kiséretében, hogy Bartók első hegedüszoaiótáját ismét fölveszem műsoromba. Egészen kivételes egyéniség ő, áld a népietekben rejlő metafizikai érzést meg tudta fogni, szűzi érintetlenségében felszínre hozni és zseniális művészetté alakítani.

A művész mindezt boldog elragadtatással, a legmélyebb hódolat áhítatával mondta, azután, hogy eMeled'tesse velem és saját magával is rajongó leikendázése szavait, kis szünet után egészen másról kezd beszélni.

— Tavaly résziveltem a velencei nemzetközi Beneürmíepségeken, ahol egy jazzband-kompozíciót játszottam. A jazztoand mai óriási népszerűsége á ■laikusok között azt a hiedelmei kelti, mintha itt egy uj, komoly zene keletkezéséről volna szó. Ez teljesen téves felfogás. Mert ami eddig alapját képezte a komoly zeneművészetnek, úgy ezután is csak ez alkothatja azt — hogy tonális, vagy atoméi is zenéről van-e szó, az itt mellékes szempont — és a jazzíband legföljebb csak a zenei kifejezés

Spanyolnátha, Influenza, köhögés és Asthraa biztos ellenszere

PULMOLAC

(Ke. 15.—)

Kérdezze meg háziorvosát

Kapható minden gyógytárban — Fölerakat:

Vörös Rák gyögyfár, Bratlslawa

nem elsőrendűen fontos gazdagodását jelentheti a jövőre vonatkozólag.

Megnézi az óráját, mert délben próbája van. Dél már néhány perccel elmúlt. Felölt! télitóbát- ját, magához veszi hegedűjét és indulunk ki a szobából.

— Különben: most harminchárom éves vagyok és egy év óta állandóan Berlinben élek, ahol sok

Ruszinszkónak legaktuálisabb problémája most a főváros kérdése, amelynek aktualitását a közigazgatási reform idézte elő. A reformtervezet.

Russinszkó fővárosát Munkácsra kívánja helyezni,

ami Ungvár közvéleményében érthető nagy izgalmat váltott ki- A Prágai Magyar Iiirlap munkatársának alkalma volt beszélgetést folytatni a Prágában tartózkodó Petrgaila Péter dr. munkácsi polgármesterrel, aki éppen ezzel a kérdéssel kapcsolatban folytatott tárgyalásokat Prágában és szombaton este tért visz- sza Munkácsra. Peírigalla dr. nyilatkozata természetesen a munkácsiak álláspontját tükrözi vissza és érvelésének súlypontja azon nyugszik, hogy

Munkács Russinszkó természetes súlypontja, továbbá ruszin jellegű város. amit TJngvárról nem lehet elmondani.

A polgármester nyilatkozatát az alábbiakban foglaljuk össze:

— Ruszinszkó határainak és fővárosának kérdését eddig törvényes formákban nem rendezték,

mert hiányzott eddig az egyik alkotmányos faktor, tudniillik a szojm. A kedvezőtlen fekvésű Ungv árnak

pszeudofővárosi jellegét eddig tisztán a véletlen adta meg

és ez az állapot nem fedi az óriási százalékban szegény és rossz közlekedési viszonyokkal biró lakosság érdekeit.

A köz'lgazgalási reform aktuálitásával kapcsolatban erre a körülményre fektette a kormány a fösulyt,

amikor a legfelsőbb közigazgatási fórum székhelyének Ungvár helyett Munkácsot jelölte meg. Tehát

sem a zeddigi határok másféle módon való rendezéséről, sem pedig egyéb az autonómiával kapcsolatos intézmények likvidálásáról szó sincsen.

így például megmarad a kormányzó és alkormányzó hivatala, amelyek továbbra is Ungvá- rott székelnek. Ezért Ungvárnak a megmozdulása és ezzel kapcsolatban az autonómia azonnali megvalósítására megindult mozgalom — ha tekintetbe vesszük, hogy az elmúlt nyolc év alatt ilyen megmozdulásra több ízben volt ok és alkalom — akkor, amikor a székhelyt Podkarpatszka Rusz lakossága érdekének jobban megfelelő helyre akarja a kormány áthelyezni, véleményem szerint nem éppen a legmegfelelőbb erkölcsi alapra támaszkodik— Arról is meg vagyok győződve, hogy amennyiben Podkarpatszka Rusz törvényhozó testületé már megvolna, első feladata éppen az lett volna, hogy a székhelyet Ungvárról Munkácsra helyezze át.

— Munkácsra vonatkozólag a legfőbb közigazgatás itteni elhelyezése a fejlődés még hatalmasabb kibontakozását jelenti, mint amit eddig megértünk. Már a nagyzsupa székhelyének a városban való elhelyezésekor kötelezte magát a város, hogy bizonyos hivatalokat fel állít Most is virkulálta a beruházási kölcsön egy részét de semmiesetre sem az egész 11 milliós kölcsönt, ahogy azt beállítják, mert bizonyos, hogy a költség jelentékeny százalékát az állam viseli.

Munkácson máris jelentkezik a vállako- zási kedv,

így hogy egyebet ne említsek, a városban két uj szállodát akarnak építeni s a Csillagra emeletet húznak.

Legközelebb mezőgazdasági szakiskolát állítanak fel, valószínű, hogy Ruszinszkó. egyetlen ipari szakiskolája is itt létesül. Mezőgazdasági múzeumot állítunk fel. Legközelebb megkezdik a kereskedelmi kör székházénak épiléséi, melyben az

tanítványom van, Uígyazóliván Európa jninden országúiból. Csak Magyarországból nem, — teszi hozzá egy bizonyos mosollyal. — Továbbá terveim? Egyelőre ez van:, holnap innen Mainzba utazóim, ahol Prolvofieff hegedühangvereenyót játszom, azután pedig lengyelországi körútra megyek.

Mikor kilépünk a szálloda kapuján, észreve- szetm, hogy nem visel kalapot. Meglepett tekintetemre tréfásan mondja:

— Nem telik kalapra. Ezért télen-nyáron hajadonfőit járok.

Elbúcsúzom és miközben utánanézek, ahogy vígan halad tova a februáriusi hidegben fagyos- kodó emberek között, olyasvalami jár az eszemben, hogy nekünk kell mindig é® mindenütt ka- lopíevétellel adnunk kifejezést az Arányi Ferenc .nagy és kivételes művészete iránti hódolatunknak.

A. P.

önálló kereskedelmi és iparkamara nyer elhelyezést s itt fog otthont találni a lengyel konzulátus is, mely már a közel jövőben megkezdi működését Munkácson. Higiénikus és szociális téren is hatalmas fejlődés előtt állunk. Az állami kórházat fokozatosan kifejlesztik és már most építik meg a sebészeti pavillont, valamint az állami gyermekin enhelyet kibővítik. A csatornázási munkálatokat már ebben az évben megkezdik és a városnak az uj városi mozi is nagy jövedelmi forrást fog bjztos'tani.

— Munkács favorizálásánál a hivatalos körök előtt irányító szempont a város kedvező geográfiái fekvése volt Hiszen az 1925. év statisztikai adaini szerint a város posta-, vasúti- és áruforgalma átlag száz százalékkal nagyobb mint Ungvár é,

ami azt jel érti, hogy Podkarpatszka Rusz falvai a legnagyobb százalékban Munkács piacát

elkeseredett harcot indított meg és azzal a sajnálatos köveiké zen énn vei járt már a tervezet ismertetése is, hogy

6zenibeáLiitütfca, egymás ellen uszította Ru- Bzinszkó két városának, Ungvárnak, az eddigi

fővárosnak és Munkácsnak lakosságát. Mindeneset re érthető és méltányolható az az elkeseredés, amely Ungvár lakosságát eltölti, amikor az a veszedelem fenyegeti, hogy a várost megfosztják főváros jellegétől és ezzel fejlődésében hatalmas mértékben visszavetik, sőt megbénítják, Ezt a veszedelmet azonban nem Munkács és nem Munkács polgármestere idézte fel Ungvári’a s ezért Munkácson rendkívül kínos hatást keltettek azok az éles támadások, amelyeket az ungvári tiltakozó nópigy ülésen egyes szónokok intéztek 31 unkács polgársága ellen.

Ezek a támadások Munkács egész társadalmában nagy elkeseredettséget és megdöbbenést -idéztek elő. A munkácsi Kereskedelmi Kör vezetősége ezért a múlt hét végére értekezletre hívta össze Munkács társadalmi, gazdasági, kereskedelmi é® ipari egyesületeinek vezetőit. Az értekezlet egyetlen tárgya volt a Munkács lakossága és polgármestere elleni támadások éc sértések visszautasítása. Engel Lipót tanácsos, a kör elnöke, Friedmann Menyhért dr. titkár, Katri.cs János ipartársulatii titkár, Deneleid József dr., az ügy- védszöveistég elnöke, voltak az értekezlet felszólalói. Mindnyájan azt hangoztatták, hogy Slunkác® neon szolgáltatott okot az Ungvárott elhangzott támadásokra.

Sajnálattal állapítják meg, hogy a támadások az ungvári kereskedők égisze alatt történitek, bár a munkácsi kereskedők több esetben állottak ungvári társaik támogatására. Sajnálattal állapítja meg az értekezlet, hogy egyes ruszinszkói képviselők maguk is részt vettek a támadásokban és -igy megszegték az objektivitást, amelyet Munkács lakossága méltán elvárt, tőlük. Az értekezlet megállapodott abban, hogy memorandumot szerkeszt, amelyben Munkács polgársága visszautasítja a támadásokat és sértéseket és bizalmat fejez ki Peírigalla dr. személye és működése iránt.

A memorandum hangoztatja Munkácsnak a székhelyre való jogoeulteá-gát é® felsorolja azokat az indokokat, amelyek Mumlkáce mellett szólanák. A memorandumot az összes munkácsi szervezetek aláírásával eljuttatják az illetéke® tényezőkhöz Az értekezlet előterjesztést tett a munkácsi képviselőtestülethez, hogy a város tegyen feljelentést a sértegetek ellen.

Munkács és Ungvár elkeseredett- párbaját nagy aggodalommal figyeljük. Nagyon sajnálatos, hogy a közigazgatási reform kérdésével aktuálissá tett székhely ügye a viszálykodás és harc tilaasó- vájút gyújtotta fel a két város között. A döntés a kormány és a parlament kezében van és bármi- Ihóppen történjék is az, nem szabad elfajulni engedni a bét város viszályát. Igazságot szolgáltatni nagyon nehézé meri hiszen ami egyik városnak

keresik feL

— Ez a geográfiái energia a közel ben még fokozódni fog, mert

feltétlenül sor kerül az Eperjes, Ne- mihály, Ungvár, Munkács, llosva, Hí között tervezett transzverzális vasút építésére,

valamint a köztársaságnak megfelelő ke: delmi szerződései lesznek Magyarors: és Lengyelországgal. Ebben az esetben Munkács két óriási jelentőségű vasiv nal kereszteződésébe kerül.

— Munkács lakosságánál! a száma lég 26.000, de ha tekintetbe vesszük, b: mellette fekvő öt falu Munkács érdekké; tartozik, ez a települési komplexum 50.C nyi lakkoságot jelent.

— Vannak hangok, amelyek munkáé:: gárok részéről is elhangzottak a fővár; idehozatala ellen, de ez csak azt a sz< tényt erősiti meg, ami Munkács város ben még a régi Magyar országon megny zott, amikor Be regmegye székhelyénél, déséről volt szó.

— Szent hitem és meggyőződésem, a székhelynek Munkácson való elhelya se nemcsak lokálpatrióta éredeket gát, hanem Ruszinszkó lakossá,gának

dekli is előmozdítja.

A főváros Munkácson való elhelyezése ben is ruszin nemzeti szempontból szül mert ez a város ruszin jellegű, amit U ről nem lehet elmondani.

A polgármester itt hirtelen hozzáír

— Különben ha engem ruszin szer ból kérdeznének meg, hogy melyik Rusz legruszinabb jellegű városa, akkor felt* Huszt mellett kellene szót emelnem.

Azután Munkács társadalmi életérő: szélgettem el a polgármesterrel. Térni* sen a chéremre is ráterelődött a sor.

Legyintett.

— Ugyan kérem, nem cl. zott az nagy zavart városunk társadalmi életeim szén a kiközösítés ismeretlen egyének szólt. Csak annyi volt az egész hatás, rögtön másnap megszülettek a chérem-ví:

V. Z";

előnyére van, az súlyosan sérti a másik ónt A kormányzati fényezőknek mindenesetre doskodniok kell arról, hogy bármiképpen e. döntés, egyik város fejlődési lehetőségei se: vedjenek hátrányt. Okos kormányzati pólói ezt valóban el is lehet érni.

Mécs liszté déíszlovenszkói kőrutjá Losoncon megbefegedé:

Losonc, február Szlovenszkői magyar irodalmunk b sége, Mécs László, a lángleikü pap-köli költ hivatását a legnemsebb módon ! ti. Bőventermő versei, melyek egy, a ínségért és az egész emberiségért sz-f szívnek gyönyörű megnyilatkozásai, annyiunkra állandó revelációként hatna Mécs László, aki papi hivatásából kif( örökös kontaktusban áll az emberi lé költői hivató l te ága kötelezettségeit telje szűkben fogja fel és éppen ezért válh időnkint arra, hogy a magyar közönség ben az élőszó közvetlenségével is te fenséges szavát, mint templomban szó Igét. Fáradhatatlan buzgalommal tesz e nagy magyar kulturközönség köréhő] meghívásoknak. Ma Budapesten zengeti ta-énekét, holnap Debrecen gyönyörköc rulkoző lelkében, majd pedig a szlove városokban, ma itt, holnap ott, szállnak az elragadtatás szavai.

Legutóbb Délszlovenszkő városait I< föl, Lévát, majd pedig Rimaszombatot nalját és Losoncot, hogy e városok más gát megismertesse legújabb alkotásaiv; maszombatban február 5-én a Rimaszo Polgári Olvasókör dalárdájának müvei lyén lépett föl. A közönség viharos, vége érő ünneplésben részesítette a költőt felülmúlhatatlan előadót egyaránt Rima hatból Mécs László Tornaijára ment,, hallgatói zugó tapsai között szavalta menyeit. Február 8-án. már Losoncon vei! a római katolikus egyháztanács menti lénett föl és előadásának tiszta jövedék uj templomi orgona javára ajánlott fel.

Losoncra már lázasan érkezett, de e estélyét azért megtartotta. A nagysikerű adás után, melyet Molnár Gyula hittar a modern irodalomról tartett értékeséi zetett be. azonnal ágynak dőlt és jelen Traum Péter losonci római katolikus es plébános vendégszerető házában rVpo-ják tegágyához mára megérkezett orvos öc Budapestről. A költő azonban már lázm

Peírigalla dr. munkácsi polgármester

tnsgisidolcolja ionfcáes igényeit

Munkácsot földrajzi energiája és ruszin Jellege predesztinálja a székhelyre — Máris pezsgő vállalkozási kedv muSatkozik

Munkács tiltakozik

az ungvári népgyiilésen elhangzott inzultusok m

Munkács, február 15. (Tudósitonik jelentése.) A közigazgatási, reform tervezete Rusaiiüszkőbaai

1927 február 17, esütörtíjl