Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)
1927-02-16 / 38. (1372.) szám
1927 február 16, szerda. ^ lAtó*AR*Í*lIKiiAU . KöZtíAZDAiSÍÁCP . Jp&wzvmmKgmemm A munkásbiztositás kérdése Csehszlovákiában Jaross Andor előadása a magyar nemzeti párt lévai párt napján IL 1924. évi 221. törvény nevét viseli eme törvény, mely 192ő julius 1-én lépett életbe s az alkalmazottak betegség, rokkantság és aggkor esetére szóló biztosítását szabályozza. A szociáldemokrácia ezzel a törvénnyel akarta bebizonyítani a széles néprétegeknek, hogy mit jelent a szociális törvényalkotás. Ezt bizonyítani sikerült is, csak- hony retrogád módon ha ma megfogyatkozott sorokban ülnek képviselőik a parlamentben, úgy meg lehetnek róla győződve, hogy a jövő választásba a szocialisták ellen ők adták kezűnkbe a legjobb fegyvert: a szociális biztosítás áldásait Az 1924. évi 221. sz. törvény kettős célt tüzöt maga elé. 1. szabályozza a munkásság betegség elleni biztosítását, 2. a rokkantság és aggkor idejére akarja a munkást bizlosilani. Nézzük meg, hogy éri el eme cé’ját mindkét esetben a mezőgazdasági munkás viszonyait véve tekintetbe. A betegsegélyezés keresztülvitelére az eddigi kerületi munkásbiztositó pénztárak kerületi be- tegsegélyző intézetekké alakultak át s központjuk a Központi Társadalmi Biztositó Prága székhellyel. A mezőgazdasági állandó alkalmazottak átlaga a megállapított harmadik napibér-osztályba sorolható napi 12 korona átlag! keresettel. A Központi Társadalmi Biztosító által megállapított tagjárulék ez esetben napi 60 fillér, melyet munkás és munkaadó feles arányban együtt fizetnek. Egy hónapra ez kitesz 18 koronát, ez az az ösz- ezeg, melyet egy mezőgazdasági áílagalkalmazott után a intézet bevételez. Ezzel szemben az intézet a munkásnak orvosi segélyt nyújt, gyógyszertári költségeit viseli, s a négy napon túl terjedő betegség esetén táppénzt ad, melynek nagysága a felvett pé' danái napi 8 korona. — A családtagok költségeit színen viseli. Vizsgáljuk már most meg, vájjon í kimutatható-e Üzletszerűség a biztosított fél javára. A kiadás 219 korona. Pontos statisztikai adat nem áll rendelkezésünkre, azonban nyugodtan j megállapíthatjuk, hogy sokat számítunk, ha csalá- I dónként évi átlagban faluhelyen távol az orvosi lakhelytől, 5 orvosi látogatást számítunk. Az orvosnak a betegsegélyzőtől járó fizetés, (mely többnyire megegyezés) 1 betegre eső hányada 3—4 koronát tesz ki. Vagyis éz 20 korona orvosi dijat jelentene. Miután jól tudjuk, hogy a pénztárak utasításának megfelelően a gyógyszertárak a pénztári betegnek csak olcsóbb, silányabb gyógyszert szolgáltatnak ki, az egy csalágra eső gyógyszerek értékét átlagosan 40 koronának veszem fel. Ha már most feltesszük, hogy egy alkalmazott évi átlagban 5 napon át táppénzre jo- gositóan beteg, ez esetben táppénz címén kap 40 koronát. Az intézet példánknál 100 korona ellenértéket szolgáltatott. A Jenmaradó 119 korona, mely csak ca esetben térülhetne meg, ha születési segélyt folyósít az intézet. Még eklatánsabb e példa, ha ezt egy gazdaság mértékével mérjük s például 30 alkalmazott után 3.570 korona az intézet ellenérték nélkül felhasznált tőkéje. E példával igyekeztem egy orvosi kerület adatai alapján kimutatni, hogy a betegsegélyezés dija. mily óriási feleslegek gyűjtését teszi lehetővé, mennyit emészt meg egy bürokratikus adminisztráció, végül, hogy mennyivel olcsóbban lehetne eme kérdést épp oly jól megoldani. Az effekció. hogy \ a belegsegélyzés a jelenleg fennálló tör- ■' vény alapján költséges, nem üzletszerű, mert csakis rendkívüli alkalmakkor térül meg a befektetett tőke. Azonkívül üzlelszerüllen, rendkívül sok nyitóit megoldatlan kérdést hagy hátra. Így például a napszámos biztosítása, aki nem egyfolytában, hanem időközönként végez biztosításra köteles munkát, 9 ennek folytán a biztosítás nagyobb ellenértékétől többnyire elesik, mert legalább négy heti állandó tagság után nyilnak meg a családtagok javára eső szolgáltatások. Fenti feltétel egy napszámosnál a legritkább esetben következik be, s ennek folytán a biztosítás üzlet- szerütlenségi koefficiense még jobban emelkedik. Az 1924. évi 221. sz. törvény azonban a betegbiztosítás ilyetén rendezésén kívül, még egy nagyobb kérdés megoldását is vállalta. Éleibe léptette a rokkantság és aggkor elleni biztosi ást s ennek intézésével a Központi Társadalmi Biztosítót bízta meg, a kerületi adminisztratív teendőkkel a kerületi bclegsegélyző intézetek bízattak meg. Ez a törvény akart áldás lenni a szegény munkás- osztály számára, lássuk miként diszkreditálja ezen nemes célt. Az* alkalmazottakat négy nagy kategóriába osztcPa a törvény: A), B), C) és D) kategóriákba. Az A) kategóriába kerül a mezőgazdasági munkások átlaga, 1—14 koronági terjedő nam keresettel. Már ezen tágkörü beo?zfás is óriási hátrányokat rejt magában, igy a 6 koronát kereső napszámosgyerek ugyanolyan rokkantsági és aggkori járulékot köieles fizetni, mint apja a csa- ládferPar’ó, aki mégegyszer akkora keresettel rendelkezik. Ez a kategória hetenkint 4.30 koronát fizet járulék címén, ami egy évre átszámítva 223.60 koronát jelent Ez az évi befektetés, amit munkaadójával feles arányban visel. A törvény ezzel szemben a biztositottnaJk kilátásba helyez a) a rokkantsági és aggkori járadékot, b) ezen járadékhoz emelkedési pótlékot, c) özvegyi járadékot, d) árvajáradékot, e) bizonyos esetekben végkielégítést. A szolgáltatások alapfeltétele, hogy az illető 150 járulékhetet tudjon felmutatni, azaz 3 évi tagság szükséges. Rokkantnak pedig az tekintendő, aki rendes munkakeresete egy harmad át sem képes megkeresni. Ebben az esetben évi 500 korona a’apösszeget s a befizetett dijaihoz arányos emelkedési összeget kap, ehhez az állam még 500 koronával járul. A mi mezőgazdasági munkásainknál az a korhatár, amikor munkaképességünk egyharmad alá száll 60—70 év között következik be. Iia már most egy ma 30 éves mezőgazdasági munkás 65 éves korában éri el aggkora folytán, hogy a biztositó orvosa egyharmadánál kisebb munkaképességet állapit meg, úgy 35 éven át összesen 7.826 koronát fizetett be munkaadójával együtt, ha ezt a tőkét kamatos kamataival együtt számítjuk, úgy tulajdonképpen ezen idő alatt a befektetés körülbelül 15.000 koronái tesz lei. Ezen összeg terhére kap évenként 1.200 korona rokkant, vagy aggkori dijai, tehát majdnem 80 évig kell élnie neki, vagy feleségének, hogy eskomptálódjék a befektetett tőke, az állami hozzájárulást igy számításon kívül hagytam, mert ez az államháztartást. külön terhelő összeg, de még ennek hozzászámitásával is csak igen kivételes esetekben lesz a biztosítás munkás részére üzletszerű. Az özvegyi, vagy árvajáradék ezen számítás át- tekintőségét nem befoiyásoija, mert az özvegyi járadékot már csak rokkantdijra jogosult fél elhalálozása után, ha ő maga is rokkant, kaphatja meg az özvegy. Az árvajáradék pedig csak 17 éven aluli gyermekeket iílet meg, idősebb szülőknek . pedig ritkán vannak ilyen gyermekeik. Az 1924. évi 221. számú törvény tehát a betegbiztosítás címén egy 12 korona napikeresettel biró munkásnál évi 219 koronával, a rokkant és aggkori biztosításnál pedig 223.60 koronával terheli meg a munkaalkalmat, ez együttvéve 442.60 korona, melyből a munkást ennek fele, tehát 221.éo korona terheli. A például vett munkás évi javadalmazása pedig 4.380 ’ korona, tehát betegén rokkantbiztosilás címét fizetése 5 százalékánál magasabb dijat kell fizetnie, még lehetetlenebb arányt kapunk, ha tekintetbe vesszük, hogy a mezőgazdasági alkalmazott javadalmazásának legnagyobb része természeti szolgáltatásokból áll és évi készpénzfizetése 1.000 korona körül mozog, úgyhogy készpénze 20 százalékát kell a biztosításokra fizetnie. Hogy az említett jövedelem mellett ily magas díjtételeket a munkás fizethet-e és hogy ez menynyire befolyásolja életnívóját, erre kitérnem feleslegesnek látszik, a felhozott példa minden szónál többet mond. A magyar nemzeti párt mezőgazdasági szakosztálya nagyarányú akciót indít a répatermelők érdekvédelmében Pozsony, február 15. A magyar nemzeti párt sajtófenöksége jelenti: A párt mezőgazdasági szakosztályának február 1- én Léván megtartott ülésén több kisgazda részéről panasz hangzott el a cukorrépatermelés mai helyzete miatt és a gazdák ama kívánságuknak adlak kifejezést, hogy a mezőgazdasági szakosztály, mint a magyar gazdák érdekképviselete, hasson oda, hogy a répatermelők helyzetén segítés történjék. A párt mezőgazdasági szakosztálya ez alkalommal elhatározta, hogy ezzel rendkívül fontos és a magyar gazdákat legközelebbről érintő kérdéssel foglalkozni kíván és nagyarányú akciót fog indítani a cukorrépatermelő gazdák külön érdekvédelmi szervezése érdekében, illetve csatlakozni fog a már megindult ily irányú gazdaszervezkedési mozgalomhozo Ennek az akciónak első állomása lesz az az értekezlet, melyet Jaross Andor elnök és Procház- ka Lajos titkár hívtak össze, mint a magyar nemzeti párt érsekujvári járási mezőgazdasági szakosztályának ülésén. j Ez az értekezlet február 20-án, vasárnap I délelőtt tiz órakor lesz Érsekújváron a Czingel-féle vendéglőben (régi Vásártér). \ Az értekezlet tárgysorozata a következő: 1. A répatermelők mai he’yzefe. 2. A répatermelők érdek- védelmi szervének megalakítása végett határozat- hozatal. 3. Az érsekujvári cukorgyár kérdése. Az értekezlet meghívója utal arra a kedvezőtlen és sok panaszra okot adó gazdasági helyzetre, melyben a répatermelő gazdák ma vannak és felhívja Délszlovenszkó összes répatermelő gazdáit, hogy az értekezleten minél számosabban je’enjenek meg. Különösen hangsúlyozza, hogy azoknak megjelenését is kéri, akik a folyó gazdasági évre már leszerződtek.. A magyar nemzeti pártnak ez az akciója rendkívül fontos a szloven- szkói magyar gazdatársadalom szempontjából éppúgy, mint a szlovenszkói mezőgazdaság kultúrája érdekében. Köztudomású dolog az, hogy 1926-ban a szlovenszkói répával beültetett területek nagysága 40 százalékkal csökkent, vagyis Szlovenszkó mezőgazdaságának egyik legjelentősebb ága a visszafejlődés stádiumába jutott. Ennek a visszafejiődési folyamatnak, amely az állam gazdasági érdekei és a magyar mezőgazdaság kulturnivója szempontjából felette aggályos, egyedüli és kizárólagos oka a cukorrépa értékesítési körülményeinek teljes leromlásában rejlik. Amíg ugyanis 1924-ben a cukorgyárak 23 koronát, 1925-ben 17 koronát fizettek a répa mázsájáért, 1926-ban a répatermés tavaszi értékesítési idején 11 korona átvételi ár volt garantálva. Természetes, hogy ilyen áralakulás mellett a gazdák egy része felhagyott a cukorrépa termesztésével, a répatermelő gazdák viszont su’yos ráfizetéssel zárták le a múlt évi répatennelési kampányt. A cu- korépatermelés Szlovenszkón magyar holdanként körülbelül 900 korona készpénzkiadást jelent a gazdára nézve, amely összeg az összes üzemi községek felértékelésével át’agban 1700-ra rúg. Egy magyar holdon az okszerűen gazdálkodó kisgazda 70, a nagybirtok 120 méfemázsás termést képes produkálni, vagyis ha átlngban 100 mótermázsás termést veszünk alapul, akkor egy mázsa termelési költsége 17 koronát tesz ki. Ez annyit jelent, hogy a gazdának minimálisan számítva és a legprimitívebb rentabilitási elvet szem elölt tartva, 20 koronájával kellene a répát értékesíteni. Ezzel szemben a szlovenszkói cukorgyárak tavaly 11 koronás árat garantáltak és az átvett répameny- nyiség egv részénél a világpiaci árak alakulásához kötötték a kivetendő ellenértékét, úgy hogy a leszámo’ásnál Fzlovenszkőban körülbelül 15 koronát lcanott a cukorrépa mázsájáért a termelő. Ren- tabili'ásről tehát beszélni sem lehet, ellenben kézenfekvő eredmény az, hogy minden termelő étiek'ive ráfizetett a termelt répa minden mázsájáéra lesralább is 2 koronát. Egészen érthető, hogy ily j körülmények között a cukorrépatermelők óriási sérelmeket szenvedtek és ezeknek a sére’meknek orvoslása érdekében a magyar nemzeti párt mező- gazdasági szakosztálya energikusan készül fellépni. Csehszlovákia kereskedelmi tárgyalásai. A cseiiszlovák-uáme-t kereskedelmi tárgyalások folyamán a két állam területén kereskedelmi és ipari vállalatoknak üzeméről és alapi fásáról esett szó és közeledést értek el a vámfairifális ügyekben. A német delegáció e hét végén hazautazik, a tárgyalásokat március elején Berlinben folytatják. — A Jugoszláviával folytatandó kereskedelmi tárgyalások anyaga elkészült. A közel jövőben kicserélik Prága és Belgrád között a két állaim vámtarifáiig követeléseinek jegyzékét. Újabb üzembesziintefés az ostraui szénbányákban. Az elmúlt héten a Lidové No- viny jelentése szerint az osrtraiui szénbányászatban és kqjcszelőállitásban újabb korlátozás történt. így szerdán két bányában, csütörtökön három bányában szünetelt a munka. Tegnap négy witkowitzi és három orlo- vai bánya szünetelt. Bányakapitányságot állítanak föl Pozsonyban. A bányahivatalok illetékességéről szóló törvényjavaslatot benyújtották a parlamentnek. Az uj törvény egyik gyakorlati eredménye ez lesz, hogy Pozsonyban az eddigi kormánybiztosság helyébe bányakapitányságot állítanak fel és hogy az eddigi bányaibiztosságok helyébe mindenütt bányahivatalok lépnek. A Böhmische Industrial- und Landwirt- schaftliche Bank uj neve. A minisztérium jóváhagyta a Böhmische Industrial- und Landwirtscihaítliche Bank alapszabályváltoztatását, melynek értelmében a bank a jövőben a Böhmische Industrialbank nevet viseli. Uj perzsaszőnyeggyár ri Lipétvárott. Pozsonyból jelentik: Lipótvárott Orient rt. neve álatt 250.000 korona tőkével egy uj, perzsaszőnyeget előállító gyár alakul. A máramarosi helyiérdekű vasutat államosítják. A vasutügyi miniszter szombaton irta alá a szerződést, melynek értelmében a máramarosi sóbányák tulajdonát képező helyiérdekű vasút csehszlovák területen lévő részét a csehszlovák állam két és fél millió koronáért megvásároUa. Az Olasz—Magyar Bank dividendája. Budapestről jelentik: Az Olasz—Magyar Banknál lezárták a mérleget s mint pénzügyi körökben hírlik, a részvényesek 4 p~ngő osztalékban fognak részesedni. Ez a mai kurzus-értők 7%-os kamatozásának felel meg. A Liptík-vasmiivck üzembesziintetése. Budapestről jelenítik: A Lipták-gyár igazgatósága a vaskar fellel tárgyalásokat folytat a hengerműnek nyersvaeanyaggal való ellátása iránt. A kartell arra a megállapodásra jutott a gyárral, hogy a | Liipták-müvek a henger üzemet beszüntetik és kár- i pótlásként különböző jelentős kompenzációkat kannak a kartell fcebbi tagját ÓL A L'p’fák-müve- ; kot reorganizálják és racionalizálni lógják. + Nyugodt a prágai értéktőzsde. Az irányzat szilárduló volt. Az ipari részvények piacán javultak: Nordbahn 90, Broedhe 60, N e sióin itxi 50, Zett- •litzi Kaolin 40, KaMni Szesz S0, Königshofi, Nyugat cseh Kaolin, Dux—Bodenbaoli, Tejipar 20, Scihoeller és Rothkostelotz 10, Ayssigi Vegyi «, Cseh Kereskedelmi 5, Inwald 4. Pozsonyi Kábel 3, Skoda, Poldi és Egyesült Gyapjú 2 koronával. Estek: Berg és Hűiden 35, Első Pilseni 20, Gscb ( u- kor 12, Aussigi Finomító, Koliní Trágya 10, Sel- lier 7, Brünni Sör, Prágai Gőzhnjózás, Ringfoof'er 5, Solo 4, Horvát Cukor és Prágai Vas 3. Del’, és Alpime 2 koronával. A bankpiacon a Cseh Unió 1 koronával javult. A beruházási piac tartott vol! és csak a H-járadék vesztett 1 %-ot Az exótapdacon az irányzat lemorzsolódó volt. + A prágai devizapiacon Zürich 0.75, Bukarest 0 25 koronával javultak, Milánó 0.875, Párta 0.125 és Varsó 0.875 koródával gyengüllek. + A prágai terménytőzsdén az amerikai piacok áresése nem okozott jelentősebb befolyást. Az argentínai Importőrök nem eszközöltek árleszállítást.. Cseh búza jól keresett és javultobb volt. Árpa a silányabb minőségben változatlan, jobb fajtában üzlet tél én. Zab igen szilárd és öt koronával drágult. Tengeri nyugodt, mák valamivel barálsá- crosabb irányzatot mutatott- Egyéb áiu nem változott. + Gyenge a prágai cukorpiac. Nyersáru jegyzés Aussig loko és kikötő 222.50. + Kedvtelen a budapesti értéktőzsde. Kedvezőtlen bécsi jelentéseik miatt a spekuláció tartózkodó voliL A második félidőben kedvezőbb berlini jelentésekre egyes patpirok nAmi árfolyamnyereségre tettek szert Az érdeklődés előterében Ganz- Danubius-részvények álltak. Ganz-villany. Magyar Nemzeti Bank és a montánpiac vezető értékei szintén barátságos irányzatúak voltak A kuliszhan textil- és cukorér tokok veszteségeket ezen ved tik. Egyes, a csehszlovák távirati iroda jelentésében nem foglalt értékek közi'l a Mohtár 82. Pestszentlőrinci 10.80, Részvénysör 96 pengős árfolyamot ért el. + A mai budapesti, terménytőzsde irányzata — mint azt oltani szerkesrtőaégümk telefonon jelenti — gyengén tartott volt-. Á következő árakat jegyezték: Tiszavidéloi búza 34.30—34.40, dunántúli 33.20—33.80, rozs 26.30—26.40, középminősé- gü árpa 22—22.50, zab 20.60—20.80. tengeri 19.40 —19.80, köles 15.50—Í6, korpa 15.60—15.90 pengő. + Kedvtelen a bécsi értéktőzsde. Poldi kivételével, amely papír prágai fedezetre árfolyamnyereségre tett szert, úgy a kuliszban, mint a korlátban nagyon kicsiny volt az üzlet. Az árfolyam- hullámzás nagyon szűk keretek között mozgott, és nemsokára teljes etagnácíó állt be. + Szilárd a berlini értéktőzsde. Egyes speciális kötések egész 28%-ig emelkedtek. Festékipaf 7ő, kállrészvé-nyek 3—ö, vegyi értékek 7.5, egye® gépét lékek egész 12%-ig emelkedtek. A tőzsde későbbi folyamán hajózási értékek lemorzsolódtok Az üzlet élénk volt. . + A berlini terménytőzsdén ma tartott az irányzat- A következő árakat jegyezték. Búza 264 —268, rozB 249, nyári árpa 215—243, téli 194— 207, zab 190—200, tengeri ab Hamburg 187—18^ búzaliszt 35—37.50, rozsliszt. 34.40—36-50, korpa- félék 15.50, Viktória-borsó 50—66, kis ehető borsó 33—36, takarmány-borsó 22—25, bükköny 24— 24.50, repcepogácsa 16, lenpogácsa 21, szárazszelet 11.85, burgonya 28.70—29. A prágai tőzsde detizajegyzései: Február 15. Február 14. Pénz. - Áru . Pénz Áru Amsterdam . , 1349.— 1355.— 1849.50 135ö.f0 Berlin ................798.10 802.10 798.10 802.10 Zü rich................£48.62Vs 661:62Va 647.87'/, 650.8711 Os lo (Christiania) 867.— 871.— 869.— ’ 873. Kopenhasen . . 897:50 901150 893.50 80250 Stockholm . . . S9J.— 9C3— 889 50 903 50 Mail and .... 145.30 . 148.70 145 67'/, 147.071/, Paris................ 132.40 .133.60 132.52'/, 133.72 , Lo ndou .... 163.17'/, 164.37'/, 163 22',, 164.42', New York Gabié 33.61'/, ■ 83:91 Vi 33.61>/, 83.91 v, Brüseel .... 468.64c, '471:62'/, 468.62'/, 471C-2•/Madrid .... £67.- 670— ' 56725 570.26 BeJgrad .... 59.19 59,69 59.20 59 70 Sotia ................ 24.30 24.60 24.30 2460 Ko n6tantinopel 17.30 17.70 17.30 17.70* Wien................ 474,75 477.-75 474 75 477.75 Wa rschau . . . 374.50 £80:50 375 37'/, £81 87'/j Budapest . . . 590.12'/, 593 12',. 58012’/. 593.12'/, Buenos Aires . 1404.50 1.410.60 14C4 50 " 1410 50' Helsinglors . , 84.75 85.25 84 70 85 20‘ Riga.................... 648.50 651.50 643,50 661.50* Ri o de Janeiro. 399.50 4C2.50 399.50 402.5C* Montevideo . . 84.30 34.70 34.30 £4.70* Alexandria. . . 167.80 169.20 167.80 169.20 Athén................ 45.45 46.05 45.45 46.65 Bu karest . . . 19.10 19.65 18.95 19.35 Kowno.....................319.— £21.— 319.— S21. —1 Lissabon.... 170.30 171.70 170.30 171.7C* Hóval................ 6.90 910 8.90 9.1C* Mo ntreal.... 83.67'/; £3 87% 33.57'.!, £3.8/‘4* Spanyolnátha, Influenza, köhögés és Asthma biztos ellenszere PULMOLÁC (Ke. 15.—) Kérdezze meg háziorvosát Kapható minden gyógytárban — Fölerakat: Vörös Rák gyökér, EraSislawa ____9
