Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)

1927-02-15 / 37. (1371.) szám

* 1927 február 15, kedd. ^1W<MMaCcÍ2ARHIRLAB A köztársaság megalakulásakor a történelmi országokban az osztrák 1888. évi XXX. sz. törvény alapján, Szlovenszkón és Ruszinszkón pedig az 1907. évi XIX. törvény alapján lett rendezve a munkásbiztositás kérdése, do mindegyik csak az ipari munkáskategóriák biztosítását tette kőtele­zővé. Általában ezen akkori európai munkásbizío- siíói törvények a munkás ba'eset és betegbiztosí­tásának kérdését karolták fel és csupán Német- és Ango’.ország törvényei ismerték a munkaképtelen­ség esetén a munkásbiztosit ást. Az 1907. évi magyar törvény alapján az ipari munkások betegbiztosítását a felállított munkás- biztosító pénztárak látták el, melyek a biztosítottak önkormányzati vezetése a'att állami felfigytdet alatt müköd'ek. A balesetbiztosítást, mely a mező- gazdasági alkalmazottakra is vonatkozott, az 1900. évi XXVI. te. alapján létesített gazdasági munkás- és cselédsegélypénztár intézte. . Ez volt a helyzet, amikor a köztársaság meg­alakulásával kapcsolatosan megindult az e’méleti szocializmus kísérletezése s a merev teóriákat min­denáron a praktikus életbe kcnyszeritelték azok, akik mindenáron szocialista államot akartak rö­vid pár nap alatt megteremteni az Elba és a Duna között.’ Ez az uj eszmék tombolásának kora volt, amikor minden józan gondolat, a legkisebb előre­látás és mérlegelés, az uj állam elleni bűn volt s az uj idők bajnokai azok voltak, 'akik üres fej­jel, vakon nvuRak a közgazdasági élet csavarjai­hoz s a felelősség minden tudata nélkül intézték milliók sorsát. Ily körülmények közölt hozta meg az első forradalmi nemzetgyűlés az 1919. évi 268. számú törvényt, mely a rideg államosítás köntösében egy tollvonással bevezette az összes munkaalkalmat vállalók biztosítá­sát, tekintet nélkül a munkavállalás ide­jére s a munka minőségi jellegére. Mint már előre is emlitve volt, az 1907. évi tör­vény az ipari munkásság éfdekeinek ssemmeltar- tásával készült paragrafusait mégis minden kor- rektivum nélkül alkalmazták a mezőgazdasági munkásságra. Az irányzat és célja akkor evidens volt, a munkásbizlositó pénztárak voltak a szoci­áldemokrácia melegágyai, a pénztárak tisztviselői­ből kerültek ki a munkásvezérek, akik a pénztárak révén gyakoroltak döntő befolyást az ipari mun­kásságra. A politika szívesen látta, hogy e döntő hatás a mezőgazdasági munkásságra is kiterjesz­tessék. Hiába volt a mezőgazdák és mezőgazdasági munkások érdekképviseleteinek és a kisebbségi po’gári pártok minden küzdelme, Szlovenszkón a törvények magyarázata .Lehetetlenné tette, hogy az ipari munkásokétól függetlenül mezőgazdasági pénztárak felállításának szükségét elismerjék és még kevésbé, hogy azok felállithatását elérjék. Ugyanakkor, amikor a mezőgazdasági mun­kásság a kerületi pénztárak körébe lett utalva, nem lett eltörölve az 1900. évi XVI. te. értelmében ■létező gazdasági pénztár, sőt- Pozsonyban ezt iijó- lag felállították s a balesetbiztosítás intézését lát­ja el ma is. Felesleges bizonyítani adatszerűén, hogy ez a körülmény többszörös biztosifást idéz elő, n.e- lyek baleset esetén \alő eszkomptalása igen jó, ba egyszerien is sikerül. Egy gazdasági állandó alkalmazoU mél­áéul háromszor van biztosítva. 1. A be­tegbiztosító utján, 2. a balesetbiztosítás utján, 3. gépál alánybizlosUás utján. A munkaadó és részben a munkás, tehát háromszor váltja meg a népjóléti szerv esetleges egyszeri szolgáltatását. A munkásbiztosltó pénztárakat kerületi pénz­tárakká szervezik át, autonómiájukat megszüntetik és ezentúl, mint az országos központ egy alszerve, teljesen állami felügyelet és igazgatás alá ke­rülnek. így vergődik a munkásbiztositás szociális in­tézménye öt éven át A gazdák harca a különál­lásért szüntelenül folyik, a nemzeti^ koalíció védő­szárnyai alatt romboló szociáldemokrácia azonban sérthetetlen és nemsokára megalkotja a prakti­kumban megbukott teremtményei koronáját: a szociális biztosítás törvényét Február végén kezdődnek Jugoszláviá­ra! a kereskedelmi szerződési tárgyalások. Belgrádból jelen tik: A kereskedelemügyi mi- raszter és.a csehszlovák követ között történt tárgyalások alapján a csehszlovák ás a jugo­szláv kereskedelmi delegációk február 25-én Belgrádban tanácskozásra fognak összeülni. A tanácskozásokat később Prágában fogják folytatni. A német szénkivitel messzire túlhaladja a békebeli export 100 százalékát. A legújabb statisztikai adatok szerint a csehszlovák szén­bányák 1926. évi termelése az angol szén- szlráik következtében a békebeli exportnak 51 százalékára emelkedett, holott Csehszlová­kia 1925-ben a békebeli mennyiségnek csak 36 százalékát tudta exportálná. Németország ezen a téren aránytalan előnyben van. A né­metek 1926-ban sckka-l több szenet exportál­tak. mit 1913-ban. Egyedül a megfizetett ex­portált szén mennyisége 35 százaléka a béke­beli teljes kivitelüknek. Ha ehhez még hoz rá­ütjük a reparációs számlára kivitt szénrneny- nviséset, az egész kvantum messze túl van a békebeli export 100 százalékán. Meghosszabbítják a textilipar forgalmi adó kedvezményeit. A textilipar azon eddig élvezett kedvezményét, amelynél fogva fonál- szál!: fásoknál visszavonásig a forgalmi adó 2 és fél százalék helyett 1 százalékot fizethe­tett, meghosszabbították. Emellett tovább ientartiák a többi gyakorlatban volt kedvez­Magyarorsrágon a napipénz már olcsóbb a bankrátánál. Budapestről jelentik: A pénz­piacon ió idő óta nem volt alván erős a kíná­lat mint mostanában. Ez arra vezethető visz- sza. hogv a házbérekből olvan nagy összegek folytak be a pénzintézetekbe, amelyeket pil­lanatnyilag alig tudnak gyümölcsözte! ni. Erős kinákt van különösen napipénzben, me­lyek kamatlába 57/s-ra hanyatlott, úgy hogy napipénz most már a bankkamatlábo-n alul is kapható. Azt hiszik, hogy ez a kamattétel sokáig nem lesz tartható, mert a külföldről is bőségeseu érkeznek kölcsönajánLatok, az első kezek számára 5 százalékon alul is. Az oroszkai cukorgyár területéhez tar­tozó répatermelők érdekvédelmi blokkja. Lé­váról jelentik: Az oroszfcai cuk »rgvár terüle­téhez tartozó répatermelők február 13-án Léván gyűlést tartottak, amelyen Weisz Kál­mán ismertette a Répárská Jednoía eddigi tárgyalásainak eredményét. A megjelentek nagy megnyugvással vették tudomásul, hogy a lövőben egységes árak és feltételek lesz­nek érvényben az egész köztársaság terüle­tén. A gyűlés résztvevői érdekeik hathatósabb védelmére blokkba tömörültek és kebelük­ből hattagú, teljhatalommal felruházott bi­zottságot választottak. A bizottság? tagjai Ba­logh Sándor dr., Weisz Kálmán, Taubinger László, Ad’ler Gyula és Berger Ernő. A blokk­ba kétezer hold területet képviselő termelő lépett be. 87.3 millió aranykorona behozatali több­let a múlt éri magyar külkereskedelmi mér­legben. Budapestről jelentük: Magyarország külkereskedelmi forgalma az 1926. évben tovább fejlődött. A behozatal értéke az 1925. évi 739.7 millió aranykoronáról 835.4 millió, a kivitel értéke pedig 748.1 millió aranyko­ronáról 770.1 millió aranykoronára emelke­dett. A behozatal nagyobb növekedése kö­vetkeztében a külkereskedelmi mérleg be­hozatali többlete az 1925. évi 39.6 millió aranykoronáról S7.3 millió aranykoronára nőtt. A forgalom különösen az év utolsó ne­gyedében erősödött feltűnően. A behozatal­ban az előző évekkel szemben a nyers- és megmunkált fa csoportja foglalja el az első helyet A pamutszövetek és gyapjúszövetek behozatala csökkent de az év vége felé emelkedni kezdett Tovább tartott a papiros­behozatal emelkedése. A nyersanyagok be­hozatala is általában emelkedést mutat. A kivitelben a lisztexport tovább csökkent, a visszaesés aránylag a legnagyobb volt Cseh­szlovákiánál. A magyar gabonát minden be­hozatalra szoruló állam szívesen vásárolta. A vágó- és igásállatok között a szarvasmarha és lókivitel visszafejlődését ellensúlyozta a serléskivitel emelkedése. Szembetűnő a ba­romfi és a baromfitermékek évről-évre foko­zódó kivitele is. A newyorki fonije-gyzés és az angol bank ráta. A február 10-én megtartott ülésen az Angol Bank a bankkamatlábat nem szállí­totta le. jóllehet az utóbbi hetekben nagyon sok jegybank leiebb ment a bankrátával. Londoni jelentések szerint külpolitikai okok­tól eltekintve elsősorban a newyorki font- iegvzés volt az. amely óvatosságra késztette az angol bankot. Newyorkban 485 dollárral jegyeznek 100 fontot és mdg a jegyzés nem éri el a 486-os árfolyamot, nem éppen veszélyte­len az angol piac szempontjából a bankka­matláb leszállítása. /fö^XOFK ^ •f Barátságos a prágai értéktőzsde. Az ipari részvények piacán emelkedtek: Königshoíer 70, Nordbahn, Sohoelfer 40, Kólául Szesz 30, Dux— B-odeabaoh, Zettlitzi Kaolin, Pozsonyi Kábel 20, Tejipar 15, Danek 14, Aussrigd Finom!tó, RingCiof- fer, SimmeringL Prágai Va<s 5, Inwald, Krizeik, Sellier, Soáo 4, Nyugatcseh Szén, Egyesült Gyapjú, Koiiini Trágya 3, Cseh—Morva, Alpi ne, Poldn 2 koronával. Estek: Brünni Sör 15, Első Pdseni és Sveiovar 10, Északcs-di Szén, Berg és Hűtlen 5, Cseh Cukor 3, Brünni Gépek és Rothkostefctz 2 koronával A bankpiacon Agrárai 3, Lánder, Cseh Undd és Spcro 1 koronával javultak, Sf ovenská 1.5 koronával esett. A beruházási piac tartott. H- és L-járadékok szilárdak voltak, a népszövetségi le­morzsolódott. Az exóiapáacan építkezési sorsje­gyek 600-ra emelkedtek, SffLVATOR az egyedül vastól mentes LithS’im- és Bomaírium-íorrás. Természetes gyógyvíz. Vese-, hólyag-bántalm-Imái, vi­zelési- és ar.yagcserc/ovaralcnál (cukorboJoUniil), véredény elme­szesedéscknél és rhenmönál legjobb eredmérny-1 használható. Joiző asztali víz. Bővebb felvilágosítással szolgál s a lEpoveci SaSvator-fosrás kezelőségo Ks5ács. ssss + A prágai devizapiacon Párts 0.05. Milánó 0.875, Madrid 1.75, Bukarest 0-225 és Vaisó 0.625 koronával javultak, Zürich 0.875 koronával gyen­güli + A prágai íatőzsclén kérésiéit mutatkozott: pultra gömbfa, bámyaia, uszályfa, komlótkaró, puha tűzifa, sürgőn ypóztia, ládiadcszka és hullád ők iránt. + A prágai cukorpiac nyugodt. Nyersáru jegy­zés Aussig loko és kikötő 225. + A prágai állatvásárra 771 marhát hajt öltek fel. Ebből 546 belföldit, 214 szlovensakóit, 45 jugo­szláviait, 112 románt, 63 lengyelt. Belföldi ökör 4—7.50, bika 5J25—6.90, tekén 2250—6-75, borjú 4.75— 7.20. Szlovenezkói ökör 6—6.80, bika 6—650, tehén 5.30. Román ökör 6.60—8.25. Lengyel ökör 6.75— 8, borjú 6.50—7. A vásár kicsi volt­+ A prágai sertésvásárra 4047 darab sertést hajtottak fel Ebből 591 belföldit 10, 541 sziloven- szkóit 9.60—10.30, 72 jugoszláviait 9—9.75, 1860 lengyelt 9.70—10.25, 80 ukrániaát 9.10—9.25, 293 magyar bízót 10.30—11J25, 1002 jugoszláviai hízót 9.20—10.70, 76 román házót 9.25—10.30 K. A vá­sár közepes volt. + A pozsonyi terménytőzsdén barátságos irányzat uralkodott. Búza 231—232, válogatott ár­pa 170—180, la árpa 155—165, takarmányárpa 125—130, zab 153—159, morva zab 163—170, ten­geri ab Szob 112—113, magyar tengeri 112—113, fehér bab 110—118, édes lóhere 340—380, lucerna 1-100—1800, plombáit francia lucerna 2000—2150, korpaifélék 100—103, egyéb áru változatlan. + Nem egységes a budapesti értéktőzsde. Danubius, Fegyver, Nasioi és a montánpdac vezető értékei gyengültek. Gumi árfolyamnyereséget ért el A kuáisz és a helyi részvények barátságosak voltak. Tőzsdezárlat nem egységes, a forgalom nyugodt. Egyes, a csehszlovák távirati iroda je­lentésében nem foglalt értékek közül a Moktár 80.50, Törökszentmiklósi 1.80, P esíszenflőrinci 10.80, R'észivényeör S6, Felben 125 pengő árfolya­mot ért el-f A mai budapesti terménytőzsde irányzata — mint azt ottani szerkesztőségünk telefonon je­lenti — csendes forgalom mellett változatlan volt. A következő árakat jegyezték: Tiszavidéki búza 34—34.40, dunántúli 38.20—33.60, rozs 26.40— 26.50, középnráuőségü árpa 22—22.50, köoépminő- s-égil zab 20.60—20.80, köles 15.50—16, korpa 15.60 —15.80 pengő. + Nem egységes a bécsi értéktőzsde. Kóburg prágai eladások,' Galíciai Kárpátok realizációk kö­vetkeztében veszítettek, míg Rima budapesti fede­zetre javult. Később 6tagnéció állott be. A korlát irányzata sem volt egységes, de az árfolyam válto­zások szűk keretek közt mozogtak. Vas-, szállítási és vililanyértékek iránt mutatkozott érdeklődés. + Szilárd a berlini értéktőzsde. Egyes spe­ciális papírok igen erősen emelkedtek (Ilse 30 %- kai). A montánértékiek 5—10, fest ékipar. 5%-kai emelkedtek. A bankpiac is szilárd volt. Francia frank 123.30, líra 112, Madrid 28.77. + Tartott a berlini terménytőzsde. A követ­kező árakat jegyezték: Búza 264—268, rozs 240— 252, árpa 215—243, zab 190—200, tengeri 188—190, búzaliszt 35—37.50, rozsliszt 34.40—06.50, busa­korpa 15.50, rozskorpa 15—15.50, Viktória-borsó 50—66, kis ehető borsó 33—36, ta karményborsó 22—25, bükköny 24—24.50, repeepogácsa 16— 16.10, lenpogácsa 20.70—24, ezárazsWieit 11.35— 11.70, burgonya 28.80—29.10. PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem adunk vissza Ruszinszkói szerkesztőség: Ungvár, Duclinovics­(Teleky-) utca 5. sz. Szerkesztő: Rácz Pál. itudíinesti szerkesztő: Zólyomi Dezső. IX„ kerü­let Üllői-ut 119. szám, IV. emelet 61. Telefon: délelőtt 8-ig és délután 2—3-ig József 39—28. Kiadja: Szila**v Béla dr. — Nyomatott tiercy Heinrioh Fia nyomdájában Prágában. — A nyomásért felelősi J. Clárvát. jtMsbgk. mén veiket. Ez alól csak a detail kereskede­lemben eladott fonál képez kivetett. -----­A prágai tőzsde de viza jegy zései: Február 14. Február 11. Pénz Áru , Pénv Áru Amsterdam 7 • 1349.F0 1358.50 1349.— 1S55.— Berlin................ 798.10 802.10 798.10 £02.10 Zü rich ..... 647.87'/» 650,87'/} 648.75 651.75 Oslo(Christiania) 869.— 873.— 869.— 873.— Kópénhao-en . . 893.50 902‘50 897.50 901.50 Stockholm . . . 8S9 5 0 903.50 898.50 902,50 MaiJaud .... 145 67'/, 147.07'A 144.80 146.20 Parié................1S2.52*/, 123.72',, 132.47'', 133.67'/, Lo ndon .... 163.22'/, 164.42'/, 163.15 164.35 New York Cabie 33.61'/, 33.91'/, 3361', 33.91'/, Brüssei .... 463 62', 471.62'/, 4686c1, 17162'.'’, Madrid .... £67 20' 570.25 565 50 .68.50 Be le rád .... 59.20 69.70 59.20 - 53.70 Sotia................... 24.30 24.60 24.25 24.55 Ko nstantinopel 17.30 17.70 17.30 17.80 Wion................ 474 75 477.75 474.75 477.75 Wa rschau . . . 375.37'/, S81.37'/, 374.75 30.75 Budapest ... 590 12'/, 593.12*/, £90.12 c9312'/, Buenos Aires . 14C4 50 1410.50 .399.50 4C5.53 Helsingfors . . £4.70 85.20 84.70 85.20 Riga ...................... 648.50 661.50 648.50 651.50 ; Ri o de Janciio. S99.50 402.50 399.50 402.50 Montevidco . . 34,30 34.70 U.30 34.73 Alexandria. • • 167.80 169.20 167.80 169.20 Athén . . . . . 45.45 46.05 45.45 46.05 Bukarest . . . 13.95 19.35 18.72'/, 19.12% Kotr no ................S19.- 321.- 319.- 321.­Li esabon .... 170-30 171-70 170.30 171 70 Révai................ 8-90 9.10 8.90 9 10 Mo ntreal.... 83.57% 83.87 % 83.57'/, 33.87'/, Prága, február 14. Valuták: Holland löf'S né- net 796.87.50 belga 468 svájd 618 norvég 868 dán 06.50 angol 1G8.22.50 spanyol 571 olasz 1-16.30 ltuerikái 53.41 francia 136.90 ©véd 89S.50 jugo- riáv 58.89 magyar 589.25 román 18.55 Loigár 2.85 lengyel 376 osztrák 472.75 finn 84.12.50.-­A prágai értéktőzsde árfolyamai: 11/14 Il/Ii 1023. évi kincstári ntólvány —•— — *— 1024. évi kincstári utalvány — Nyereménykölcsön.............. fts-— P8- — íT /o-os beruházási kölcsön . fl0.25 PC 2« 6°<r-os lisztkölcsön.............. 0S4O :8.a6 6" i.-os Államköcsön.............. WU0 88.— Mo rva orsz.-köles. 1911. 4'/,®B 86.- 8525 Morva orsz.-köles 1017. 5® o • 88 40 88.50 Prága város 1013. köles. 5°o •— ­Prága város 1010. köles. 4°, 73.73 74.— Briinn város 1021. köles. 6°0 88-~ !‘9 ~ Pozsony város 191Ü köles. 4°,o •— 5180 Prága városi takrpt 4#,o . . 87.50 87.50 Csl. vörös kereszt sorsjegy . 89-— 37.50 Magy. 5 írtos vörös kereszt. —.— —.— Hagy. jelzálog sorsjegy. . — Budapesti Bazilika sorsjegy — Agrárbank................. —.— — Cs eh Union Bank................ S38250 857Jjö Lc számitoló................ S66.50 S65.50 Cs eh Iparbank ....... 860.60 8C0.50 Prágai Hitelbank...... 650.50 £46.50 Szlovák Bank........ 145/0 14S.— 2ivnostenska ........ 883.50 879.60 Angol.-Cslov. Bank..... 86.SO — .— Osztrák hitel........................ 76.60 76.75 Bé csi Union Bank ..... 80.50 - — Wiener Bankv. ....... rá.so 66.60 Jugoslovenska-bank .... 62.87 62.28 Nordbahn................ 4960.— *920.— < Cs eh cukor................... 1062.50 t(80.— v Ho rvát cukor. ....... soa50 30?^— j Kollni műtrágya................. 508.— 498.— i Ko lini kávé. ........ —>. Kotinl petróleum - ..... s Kolini szesz. ........ 1615.- 1780.— • Tejipar r.-t........................................ 1295.— / Első pilsenl sörgyár .... 8780.— 27i0.— ■; Breitfeld-Danék ...... AKX— 407.— Laurin és K1 ement. .... —.— — Ringhoffer ........................... 784.50 725.— Cs eh északi szán................ 264';.- 2pso.— Cseh nyugati azén ..... 889. - 386. ­Alpine.............................. 213.- Síi 50 PoJdi......................................... 561.- 6 "2.— Prágai vasipar.................................. 1220.— Skoda..................................... 722.- 727.— Po zsonyi kábel ....... 1605 1585 — Inwald............ 255 50 245.— >-------------------------------- 4 A budapesti értéktőzsde árfolyamai: 11/14 Ií/lt Ang.-Magyar ........ 98 - BC.— Hazai bank ......... 59.50 61.— Magyar Hitel........ 82.40 Efi.10 Jelzálog................. —6.80 Le számítoló.................... 84.40 94.20 Ma gyar-Olasz ........ 62,- 61.25 Osztrák Hitel........................ —18.— Me rkúr................. 0.38 0.86 Ke reskedelmi bank.............. JJ3.10 11 .'<5 Eg yesült takarékpt. .... 2.— 1.S6 Magy. ált tkpt.. ...... 93.— 90.— Első hazai tkpt....... 220/0 224.— Borsod-Miskolci................. eo.SO 61.— Co ucordia ............................... 0.82 0 83 Bu dapesti malom................. 10.30 10.60 Gi zella malom..................... 22.— 22.— Hu ngária malom.................. 29.75 20.— Beocsini............................... — És zaki szén........................... — Es ztergom-Szászvár .... —.— — Felsőm, szén........................ 83.— 22 60 Dr asche.................................. 87.— 36.60 Ma gnezit................ 161.— 167.— Ma gy ált kőszén. ..... 446.— 448 ;0 Salgó...................................... 54 40 54.70 TJrikányl .......... 139.40 139 — Kóburg ............................... . au. — 35.— Cs áky...................................... 87.- s5.— Magyar fegyvergyár. . . . 138.— 134/0 Ganz Danubius..................... 184.- 174 50 Ga nz villamos..................... 141.50 136.­Ho fherr.................................. jp. - 18.10 Lá ng......................................... 17.90 17.20 Li pták........................ 2.f 0 280 Gy őri vagongyár. ..... 1140 1080 Rima......................................... 89. i0 86.90 Sc hlick.................... 74.SO 1 ;.30 Teudl ofT Ditrich ...... 4 30 4.60 Egyes, fa.............................................20 -.22 Gu tmann............................... 28.50 ;9.50 Orsz. f a........................... 4 50 Li gnum-tröszt........................ o.50 — 50 Ma lomsoky ......... —- 18,— Nenschloes ......... -i— Rézbányái........................ _4^.50 Sz lavónia................. g‘?o 350 Na schitzi ............................... ]S4;öf) Za bolai........................ 1.60 1.60 Ad na.................... _ 55 _ At lautika............................... 194 188 Le van te.................... 27.70 37._ Kö zúti........................... _ __ Délivasut............................... jg'j^ j7'_ Ál lám vasút ......... gp gg__ Tr öszt 40.20 38.70 Magyar cukor..................... 2n..r0 Sü6. Óce án • • • • ........................ 0.48 i.3* Ma gyar szalámi ................. . ________ iz zó..................... n5;_ ng;75 Gy ón olaj............................... 2 ,0 Ba ráti ............ _ Égisz........................... It40 U.~ Go ldoerger........................... gg _ 24 — Sp ódium. . ............................ fc.w 530 Hu ngária műtrágya .... j3 _ j3to Kiotód.................................. Gn mmi....................... 87; 84;50 Telefon ............................... . 23.90 22.40 Bó ni............................. 21. <(, _ ?a > r -1P-............................... S 70 3.60 őstermelő ........................... 17,30 17.70 Bd eTizaáriolyamok BUDAPEST BECS BERLIN ZÜRICH ^ .. I'-U h-U. 11-14. il.lL 11-14 IMI. H-U ll-tt tíncno* Aires ............................. 1.757 ,.75o 217.- 816.­Konrtant'nápoly............................ 2 .,55 2.145 4.65 2.625 t. oadvD ........................................... W.n 97.70 84.4025 34.70 8Ú.11U 20.14 3 25.22 25.225 5. cw-r°rk .................................... 571. Jő 5.V..95 708.95 708.75 4.2i4 4.214 5.19 5.20 10° de Janeiro............................ 0.5.H) 0.2J7 Am sterdam .......... 823.65 223.Ö0 883.82 283.64 16366 ;C8 63 208.15 208.­^tilén............................................. -• 6.54 5.49 6.7875 6.75 £r “,el............................................. 79-40 79.40 98.64 98.51 58.61 58/0 72.rá 72.30 He lsingror*.................................... 10-ho2 10.603 13 10 13.10 .................................................................. 84-57 24.57 30/5 S0.60 18. (9 :8.205 22.50 22.45 te lárá°*........................................ 10 02 10.02 12.46 12.43 7.3.‘6 7 397 9.1425 9.135 to penhaga .................................... lőí.27 122 17 188.90 189,05 :jv.>3 U2 32 13S.5J J38.60 ....................................................................... 147.10 146.72 182.45 182. <0 108.41 108.41 134 - 133 75 ...................................................................... 82.37 22.32 27.90 21.84 1*5/8 16.;j5 20.455 £0.43 ',ra.l2a *............................... i»i.91 10 91 20.9975 20.9825 12.477 12-173 15.4) 15.40 £u Irlch............................................ 109,87 109 08 136. 8 :36.33 Sl.04 bl. 3 .................................... 4.1» 4.10 5.1075 5/ 025 3.»42 3.047 0.75 3.75 Ma drid............................................ 119.1-5 113.95 71.13 70.69 87.65 87.­Mo ckholm.................................... 158.45 152.37 18).30 189.i0 112.46 iií.44 138.70 138.75 bu dapest ........................................ -.- 124.- 123.99 73.87 73 69 91.- 90.90 jj écs ................................................ 80.42 80.45 69.35 69 /7 78.29 73.30 v» «o............................................ 63 rá 63.85 78.90 79.09 4tU)05 46.905 57 £0 67 50 be rUn............................................ 135 40 13o.32 168.08 168.01 -.— - 123 225 123 20

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents