Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)
1927-02-12 / 35. (1369.) szám
6 .FTTTmzn> Bepillantás az emberi szervezet titkaiba Biedl dr., a prágai német egyetem magyar származású neves professzorának előadása Budapesten — Belső mirgyek, amelyektől testünk egész állapota függ— A hormontherápía csodálatos perspektívákat nyit .az orvostudomány számára Budapest, február 11. Biedl Arfur dr.,' a prágai német egyetem nagyh.ru orvosprofesszora, tegnap este rendkívül érdekes előadást tartott a budapesti Orvos egyesületben. Biedlről csak kevesen tudják, hogy magyarországi származású, tanulmányait is magyarul végezle, sőt 1918-ban a budapesti egyetem egyik orvoskari tanszékére is meghívták. Jött azon aui a forradalom és Biedl a prágai német egyetem tanszékét foglalta el, s itt szerzett világhírt az endokrinológia terén végzett tudományos munkásságával. Előadását magyar nyelven kezdte és szellemes, közvetlen szavaival a magában véve elvont és nehéz témát még a laikusok számára is' élvezetessé tette. Rámutatott arra, hogy minden tudományos kuta'ás kettős gyümölcsöt érlel. Egyrészt megérttel velünk a jelenségeket és azok összefüggését, másrészt megtanít bennünket arra, hogy uralkodjunk azokon és irányítsuk azokat. Különösen érvényesül ez az igazság ebben az alig harminc év óta fejlődő uj tudományban, melynek eredményei bárnulaiosak. Ma már tudjuk, hogy szervezetünk felépítése, növekedése, működése, ál’apota az endokrin mirigyektől függ, vagyis olyan mirigyek kiválasztásától és működésétől, amelyek váladéka nem jut ki a szervezetből. Sőt egész gondolkodásunk és érzelmi világunk, izomrendszerünk fejlettsége és működése, szervezetünk vegetatív ténykedése is ezeknek a mirigyeknek a befolyása alatt állt. Nem nőhet egy hajszál a fejünkön s nem lehet szervezetünknek egyetlen funkciója sem, mely ezektől a mirigyektől ne függene. És ha az egészséges embernél igy van, még inkább igy van a betegnél. Ennek a tudománynak egyenes vonalban legfiatalabb haj'ása a hormon- therápin. (Hormon-nak nevezik a szőbanforgó mirigyek termékét, amit az állati szervezetből kivonnak és az emberbe gyógyítás céljából beolthatnak.) Kitűnő kémikusok kísérletezése után a japán Takamine-nak sikerült a mellékvese hormonját, az úgynevezett adrenalint előállítani, melynek hatása ( a vérnyomást szabályozza) most már mindenki előtt nyilvánvaló. A háború alatt fedezték fel a pajzsmirigy hormonját, ame’yet ti- roxin-nak neveztek el. Ennek az anyagcserére van hatása. Ha beoltják a szervezetbe, akkor fokozódik az anyagcsere és pedig minél többet visznek a szervezetbe, annál fokozottabb az anyag- j csere. 5—10 milligramm tizennégy napig tarló ha- ' lást idéz elő az anyagcserében. A háború óta Amerikában óriási fejlődés volt a hormonok előállításában és igy a tiroxint is sikerült ottan sokkal tisztábban és úgy előállítani, hogy a kezelőméi és gyógyításnál százszoros eredményt értek el Az előadó ezután történeti visszapüla it-üst vetve az inzulin előállítására, mely a ha-snyü ui- rigy Langerhans-íéle szigeteinek terméke, megemlékezett John Ábelről, aki az inzulint kristály os állapotban állította elő, aki voltaképp >n az adrenal'n titkára rájött, amit tanítványa, Taka- mine értékesített s aki most egy agyalapi vérmirigyből — hypophysis — akar hormont előá'li- tani. Biedl szerint az a mirigy nem egészséges: egyrészt a növekedést befolyásoló mirigyek vannak benne, másrészt az anyagcserét befolyásoló mirigyek. Az előadó megpróbálta a növekedést befolyásoló mir gyeket elválasztani, de mivel ezen az egészen újfajta kutatási területen még nincsen meg a biz'os metódus, azért a kísérletek nem járhatnak a kellő eredménnyel. Biedl professzor megemlékezett a mellékvesekéreggel folytatott kísérletekről, melyekkel Verzál debreceni egyetemi tanár is foglalkozott, majd rátért azokra az érdekes kísérletekre, melyeket a vér mész'artalmának megváliozta'ására nézve folytatott. Ha ugyanis a mellékpajzsmirigy hormonját, az úgynevezett epiteltestecskét átültetik a szervezetne, akkor az a vér mésztarlalmát fokozza. Min'hogy pedig több ideges természelü betegség a vér mésztartalmával függ össze, tehát a mésztarlalom helyreállítása a betegségei is meggyógyította. Az előadó ezután rátört az ivarmirigyek hormonjával folytatott kísérletekre, me'yeket száz és ezer egéren és patkányon folytatott. A Brown- Sécjuard-féle tan annak idején nagy feltűnést keltett. A világ csak akkor figyelt fel rá, mikor a női. csirasejikivonatot' a gyakorlatban kezdték alkalmazni. anélkül, hogy annak fiz'ológiai hatásával tisztában lettek volna. Erre csak egy mentség van: hogy a preparátum valóban ártalmatlan. Később fiziológiai hálását is kezdték vizsgálni, de még mindig nem elég különlegesen. Majd rájöttek arra, hogy a nőstényegerekből előállított bizonyos szekrótum a párzási időt sietteti és fokozza. Az előadó körülbelül négyezer nőstény egeret és patkányt megfosztott nem'ségé- tő1, amelyekbe beoltotta az emlitett preparátumot. Ennek hatása az volt, hogy az állatok előbbi hajlama vissza'órí. Viszont e mellett a hormon mellett az úgynevezett corpus luteum hormonja akadályozza a párzási idő bekövetkezését. Egyrészt tehát olyan hormont kell előállítani, amely azt fejleszti, másrészt olyat, amely azt visszatartja. Biedl tanár a női csírasejtből előállított hormont hormovar-nak nevezi. Fiatal nők, akik nyolchónapos, egyévi Ima?élet után jöttek klinikájára, tizennégympí hormon-kezelésre teljesen visszanyerték egészségüket. A dolog még kísérleti állapotban van, de minden jel arra mu'at. hegy eredményes Írsz. A hermovar a kPmateri- kus panaszok esetében ia hatásosnak bizonyul. jöhet létre a fialaliiák, Sokan azt hiszik, hogy csak hormonnal. De mplyik ez? Biedl tanár végül megvilágította a kétfelé hormon sajátságos összefüggését. Az utóbbi az előbbit zavarja, de ha egész tiszta állapotban állítják elő, akkor nincs hatása. Ez volt Biedl professzor elvont előadásának népszerű nyelvre lefordüott rövid váza, mely természetesen nem tükröztlpti vissza annak teljességét és tudományos nyelvezetét A termet zsúfolásig megtöltő orvosok hosszantartó tapssal fin- [ nepelték az előadót, akinek az elnöklő Barcsaj I dr. főorvos köszönte meg az előadást. A jövő félszázad gépei Szén és olaj helyeit a nap, a tenger és a szél ereje az ember szolgáltában — Beszélni fogunk a Marslakókkal és látni fogjuk egymás gondolatait Prága, február 11. Ha valaki, aki ötven évvel ezélőtt élt, föltá- madna, ugyancsak csodálkoznék mai életünkön, ' amelyet korszakalkotó találmányok egészen meg- j változtattak. Hiszen voltai: akkor is jövőbelátók, akik egyes dolgokat megsejtettek, előre divináltak és ezek közé tartozik elsősorban a mi Jókai Mórunk, aki „A jövő század regényéiben a lángész özönével megjövendölt dolgokat, amelyek azóta valósággá váltak. De a jövőbe nézőket általában | véve két csalódás érte, amelyet természetesen már ! csak mi. késő utódok tudunk megállapítani. Az ! egyik az, hogy túlságosan bíztak az emberiség bel- j ső átalakulásában, holott a világháború szomorúan mutatott rá, hogy az ember lényegébeji nem j változott meg és hogy a társadalomnak ugyanazok | a .betegségei vannak ma is, mint évszázadok ó*a. ! A másik csalódás kellemesebb ránk nézve: a ta- ; lálmányok jóval túlhaladlak az o’yan bölcs jósok j fantáziáját, akii: az eddig elért eredményekből kö- j vetkeztettek a jövőre. A legu’óbbi félszázad tudo- ; mányos vívmányai, találmányai az emberiség éle- j tét nem várt módon alakitolták át. Ezek alapján : felhívom az olvasót, hogy ü’jön föl velem Wells | időgépére és utazzunk előre a jövőben ölven esz- ; fcndől. Okulva a múlton, ne képzeljük el, hogy I ölvén év múlva minden ember boldog lesz. És a ; találmányok terén se bízzuk cl túlságosan magun- jkat: csak azt tartsuk szem elolt, ami már ma sem : íartozik egészen a lehetefenségek országába. Leg- | jobb. ha tudósokra bízzuk magunkat, akik némely | probléma közeli megvalósulását jövendölik. Villamos centrálék a tengeren Azt tudja mindenki, hogy a találmányokat késlelteli, a haladást eresen lefékezi az energiák költséges és fáradságos termelése. Kőszén és olaj | a mai élet minden energiájának alapja és ezek az anyagok fogyóban vannak, kimerüléssel fenyegetnek. Drágák is. Fűtésre, világításra túlságos sok energia pocsékolódik el. A mai fűtési rendszert egy tudós úgy jellemzi, hogy olyan esztelen, pazarló dolog/ mintha valaki a házát gyújtaná fel, hogy sza’onnát sülhessen. A kutató emberi ész folyton munkában van, hogy olcsó és bő energia- forrásokat fedezzen föl Nagyjából ilyen három van: a nap, a levegő és a víz ereje. Évezredek óta be ie fogta őket az emberiség, de csak ki* iparművek hajtására. Az emberek azonban olyan találmányokon törik a fejüket, hogy ezeket a természetben meglevő gazdag erőket száz százalékig kihasználhassák. Ha a Niagara vízesésének energiájával egy óriási gyártelep gépeit lehet hajtani, még nagyobb energiát szolgáltat a tenger mozgása, csak legyen valaki, aki ezt a végtelenül hatalmas erőt szolgálatába hajtsa. A levegő rétegeinek különböző hőfoka és ennékj következménye, a szél. szintén ór'ási, jórészt kihasználatlan energiaforrást jelent. A napfény ereje kiszámíthatatlan értékű kincse az emberiségnek, de nagyrészt kihasz- nálaí’an. Elmúlik a nyár és az óriási hőenergiától nem tudtunk eltenni télire semmit. De már vannak ta’álmányok. amelyek ostromoljál: az eget, a napot, a tengert. És, nvnt az ezeregvéji mesékben, szolgálatukba is fogják hajtani a Nap, a Tenger, a Szelek szellemét. Olaj és kőszén jelentősége megszűnik. A mai ipari élet szénmedencék körül helyezkedett el. A jövőben a széldus vagy nap- fénydus földterületek lesznek a nagy ipari cent- trumok. A tenger partján, vagy talán magán a tengeren lesznek gyártelepek, amelyek a tenger ereiéi hasznosítják. A tenger ma jóformán csak közlekedési eszköz és nyerstermelő terület. Abban a jövőben, amelyet a tudósok már előre látnak, a tenger lesz az emberi termelés javának színhelye: nagv villamos centrálék székhelye, amelyek energiájuk és talán kultúrájuk erejét is szétsugároz- zák majd a vi’ágba. Megszűnik a mai ipari nagyvárosok jelentősége. A távolbalátás Külföldi lap fényképkliséjén láttam ezen a héten azt a jelentést, amikor az amerikai bizottság rádiótelefonon hallgatja az első rendszeres telefon- beszélgetést Londonnal. Az elmúlt hét óla tehát állandó rádiótelefonszolgálat van Newyork és London közt. Ez se nagy dolog, az újságok alig emlékeztek meg róla. A rádióért való lelkesedés már kitombolta magát és a broadeasting nálunk is a napi élet kelléktárgyai közt foglal helyet. De itt nem áll meg az emberi lelemény. A távolbalátás problémáját is meg akarja oldani. Sőt már meg is van oldva. Most már csak gyakorlati kihasználása következik, ami természetesen olyan lassú, mégis szenzációs módon fog bekövetkezni, mint ahogy a Marconi első dróMalan beszélgetése után a broad- cas'ing következett. Már nem is illik fogadni arra. hogy legkésőbb húsz év múlva, mondjuk Párisban élő ismerősünket a telefonhoz hívhatjuk és nemcsak beszélni tudunk vele, hanem látjuk is majd. mintha előttünk állna. A változást a Urai költészet is meg fogja érezni. Tovább is szőhetjük a látó- telefon fejlődését: az ágyban fogjuk hallani ós-- ÍAA cgjyaCiivUt ii Cá rusaiil**^ orv osok évkönyve 6$ címtára. Rövid időn bellii megjelenik magyar és szlovák nyelven, Dzurinyi László és Propperné-Békefi Hermin hírlapírók szerkesztésében a „Szlovenszkói és Podkarpalszká Ruszi Orvosok Évkönyve és Címtára" egyenes folytatásaképp annak az orvor évkönyvnek és címtárnak, amely évtizedeken keresztül szívesen látott vendégként rendszeresen bekopogtatott minden rendelőbe. Hosszú hónapok fáradságos és aprólékos előmunkálatai után kerül e kötet az orvosi kar nyihánossága elé s pótolhatatlan értéket fog számára jelenteni. A „Szlovenszkói és Podkarpatszká Ruszi Orvosok Évkönyve és Címtára" az Orvosszövetség legteljesebb erkölcsi támogatásával készül s a legkitűnőbb szakemberek tartoznak munkatársai közé. A könyv lelkiismeretes statisztikai adataival, gazdag tartalmával felbecsülhetetlen értékes segítséget fog nyújtani úgy a magángyakorlatot folytató, mint a hatósági, vagy a különféle egészségügyi intézmények szolgálatában á’ló orvosoknak tevékenységük minden vonatkozásában. Eligazít, felvilágosítást nyújt, tanácsot ad és egyformán eredményességgel tölti be a lelkiismeretes jogtanácsos és fordító szerepét. A Könyvbarátok Társaságának közleményei 1. Több oldalról hozzánk érkezett kérdezösködésre köztudomásra hozzuk, hogy az I. évünk folyamán megjelent 6 könyv, Falu Tamás: Kicsinyesek c. regénye, Rácz Pál: Könyvnyitó asszony c. regénye, Darkó István: Zúzmara c. regénye, a Sz’ovcnszkói Lírai Antológia, Reményi József: Emberek ne sírjatok c. kétkötetes regénye még korlátolt mennyiségben, egyszerre megszerezhető. Újonnan belépő tagjaink negyedévi vavy havi részletfizetésre megvásárolhatják. Ismételten kérjük igen tisztelt régi tagjainkat, hogy levelezőlapon értesítést küldeni szíveskedjenek, ha az I. év 6 kiadványa közül valamelyiket nem kapták volna meg. Ügykezelésünk végleges rendbehozatala folyamán a hiányzó könyveket azonnal megküldjük címükre. 2. Az 1927 január 1-vel kezdődő II. évre nj tagjelenIkezéseket még elfogadunk. Uj taggyüjtő iveket bocsátói lünk ki, amelyeket kívánatra megküldünk. A kintiévé iveket február végéig szíveskedjenek visszaküldeni. 3. Mécs Lászfö: Vigasztaló c. verses- könyve mint a II, év első tagilletménye, most áll expediálás alatt. Ennek az évnek további kiadványai Reményi József szenzációs regényének folytatása, Egri Viktor: Demeter megpróbáltatása c. regénye, egy hírneves író nagyszerű .könyve síb. lesznek. Verseskönyvet évenkint csak egyet adunk ki. 4. Rövidesen megjelenik a Könyvbarát ele Társasága kiadójának, a berlini VoggenTcit-cr Verlag Magyar osztályának na^y összefoglaló prospektusa, amelyben felsorolt könyveket a Társaság utján kedvezményesen lehet beszerezni. Ugyancsak előkészületben van a Társaság Értesítője is! 5. A Könyvbarátok Társaságának évi tagsági dija 120 korona. Fizethető negyedévi 30 koronás, sőt havi 10 koronás részletekben is. Mindennemű felvilágosításért és tag- je’enfkezesekkel szíveskedjék az alábbi címhez fordulni. A Kazinczy Társaság Könyvbaráfai, KoSice, Rasín utca 2, I. 4. Rádióműsor. Szombat PRÁGA: 12.15, 16.30 Hangversenyek. 17.55 Német előadás. 20.08 Az eladott szerelem, operett. 21.00 Könnyű zene. 22.15 Tánc-zene. BRÜNN: 19 00 A Rádió-Journal zenekara. 20.30 Vig dalok. POZSONY: 18.00 Pihik Jóska cigányzenekarának hangversenye. , 22.30 Átvitel a Redoutből. BUDAPEST: 17.03 Kamarazene. 18 50 Ifjúsági előadás. 19.15 Dénes Oszkár kuplézik. 20.00 Ticharik Zdenka zongoraestje. 21.00 Magyari Imre cigányzenekara. 23.00 Jazz-fcand. BÉCS: 19.00 Lohengrin. BERLIN: 20.30 Víg dalok gitáron. STUTTGART: 20.00 Kamarazene. MÜNCHEN: 19.00 Chabert ezredes, zenei dráma. HAMBURG: 19.30 A pillangó kisasszony. FRANKFURT: 19.00 Madame Pompadour. MILÁNA: 20.45 A szevillai borbély. ZÜRICH: 19.00 Harangjáték. LONDON: 20.30 Szólista est, Beethoven ós Brahms. Vasárnap PRÁGA: 9.00 Zenés istentisztelet 11.00 Matinéé. 17.00 Ka'cnazenekar a Lucernában 18.00 Német előadás: Operaénekek. 19.00 Dalibor, operaelőadás. 22.00 Sporthírek. 22.15 Tánc-zene. BRÜNN: 10.45 Matiné. 18-45 Prágai műsor. POZSONY: 10.45 A szalon-kvartett matinéja. 18.45 Dalibor, prágai átvitel. 22.00 Sport- és egyéb hírek. BUDAPEST: 10.00 Zenés mise a Belvárosi temp* lomban11.45 Szimfónikus zenekar. 15.30 Buda László: Bundafi ur a világháborúban. (Gyermekelcadás). 16.30 Gramofon-hangverseny. 18.00 Sporteredmények, utána hegedühang- verseny. 19.15 Gül Baba, operett. 22.00 Jazz-band. BÉCS: 18.45 Kamarazene. 20.00 Jaj annak, aki hazudik, Grlllparzer- drdma. BERLIN: 18.30 Tannhneuser. MÜNCHEN: 20.00 Népszerű vasárnapi hangvers. HAMBURG: 20.00 Kálmán: A farsang tündére, operett. ZÜRICH: 20.00 Vándorkiállítás. BERN: 20 00 Mnndolin-orches'er. MILANO: 20.45 Vig esti program. ZÁGRÁB: 19.50 A Nemzői Színház operaelőadása j LONDON: 2100 Harangjáték, j LEIPZIG; 22.00 Tánc-zene, A férfi-mirigy hormonjával, melynek alkalmazását az életben „fiata itás“-nak nevezik, — ami mostanában annyi port vert fel, — csak akkor érhető el eredmény, ha tudjuk, milyen módon 1927 február 12, szombat. látni a newyorki Metropolifain-opera előadását. Hogy a színhazak és mozik életében milyen változást fog ez okozni, azon ma hiába tömők fejünket. Érintkezés a Marssal Egy probléma, amely mindunla'an felüti fejét, a kezeli planétákkal való közeledés. Tudósok és fantaszták arra gondo'nak, hogy rádió utján talán lehet érintkezést találni Mars szomszédunk esetleg élő, értelmes lényeivel. Egy angol fantaszta nemrég világgá hiresztelte, hogy ismerellen jeleket kapott rádón, alkalmasint a Marsból. Ennél sokkal komolyabb az az amerikai tudós, aki dollártámogatással erős Hcrz-hu Hámokat akar küldeni a Hold feló abból a célból, hogy a Hol 1 ezeket visszaverje és visszafelé való útjukban fölfoghatok legyenek, A tudományos kísérletnek csak az volna a célja, hogy megállapítsa, vájjon a Iíerz- sugarak át tudnak-e törni az ugynevczelt Hea- vyside-rétegen, amely földünk légkörén túl szup- ponálva van. Lehet az is, hogy a szomszédos bolygókkal való érintkezés szinte magáiéi fog elkövetkezni, amennyiben a rádió abban a sokat ígérő irányban fog tovább fejlődni, amelyet ma meg csak egy szóval jelezhetünk: tökéletesedés. Nem lehet megjósolni, de azért nincs kizárva, hogy7 ötven év muivp láthatjuk a Mars lakóit, sőt talán, Isten tudja, beszélhetünk is ve'ük. Hogy ez milyen változást okozna a világról való ismereteinkben, azt az olvasó fantáziájára bízom. A hazugság haldia Az úgynevezett gondolatolvasás ma még szélhámosok és kuruzslók kezében van. De az orvosi tudomány és a tudományos lélektan már ugyszó'- ván mérőeszközökkel tudja figyelemmel kísérni, sőt mérni is tudja az emberi psyche minden megnyilvánulását, De talán nincs messze az az idő, amikor megfelelő készülék segítségével Iáin! lehet majd az emberi gondolatokat. Eddig urai voltunk gondolatainknak, amelyekből szavakkal csak any- nyit közöltünk, amennyit jónak láttunk. Diplomaták és kisefcbjelentőségü emberek is éltek és élnek ma is az elhallgatás művésze’ével. De jöhet az az idő, amikor a biró a tagadó vádlott agyában — megfelelő készülékkel — meg’áthatja az eltitkolt. gondolatokat. Ez nem is olyan boszorkányság. aminőnek első hallásra föltűnik. Az emberi gondolat kétségtelenül az agy és a központi ideg- rendszer terméke. Kétség’elen, hogy munkája nvomokat hagy az agyban és idegekben. Csak arról van szó, hogy ennek a belső, jelenleg „titkos" folyamatnak mivo’táról tisztább kénét kanjának az orvosok. Megkeresni és megállapítani a gondolkodás terméke t, amelyek alkalmasint kiválasztó mirigyek működését jelentik, a jövő orvosi tudománynak föladata. Mihelyt a gondolat folyamatának külső fiziológ'ai hatásával és nyomaival tisztában lesznek a tudósok, nem lesznek többé előttünk rejlett gondolataink. Sőt közelfekvő, hogy ezeket a ,.gondolatodat" majd látni is lehet megfelelő készülék segítségével. A fantá zia ezen a nyomon tovább haladhat és maga elé képzelheti a jövő két emberét, akik többé nem hazug szavakat fognak cserélni, hanem két készülék segítségével fogják, egymás néma gondolatait nézegetni. Vé^e a hazugságnak, kó^mutatásnak! És vájjon, tovább fog-e á’lni ez a vilá<*. amely hazugságokon épül föl? Tovább is farkas lesz az ember embertársához? Vagy ped'g megva’ősul csakugyan az öíven év elő‘ti utómák sz°rz'inek reménykedése, hogy az embert saját találmányai fogják nemcsak a természet titkainak urává emelni, hanem embertársaihoz jó lényt fognak be’őle csinálni? Vagy ez is csak álom, mint a többi?
