Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)

1927-01-12 / 8. (1342.) szám

^TOT<J5J-7V\A<SVaR-RtRTjaT> 1927 január 12, szerda. a boldogtalan anyával. Elhivatták a család házi orvosát és az orvos jelenlétében mon­dották el az özvegynek, hogy már Pál fia sem el. Az orvos jelenlétére valóban szük­ség is volt, a kétségbeejtő hír hallatára özvegy Hanzélyné elvesztette eszméletét és a drámai jelenet után oly aggasztó lelki állapotba esett, hogy késő éjsza­káig orvosi felügyelet alatt kellett tar­tani. Az orvos, egyetlen leánya és nővére őr­ködnek mellette a legnagyóbb aggodalommal kétség és remény között, hogy a tragikus sor­sú anya el tudja-e viselni ezt a harmadik tragédiát. 9Tapról-napra 'A HÍRES RÓZSA-GYÉMÁNT, a Condé-család- nagyérfókü történelmi ékszere, melynek elrablá­sáról és megtalálásáról hasábokat. írtak a lapak, csodálatos legenda misztériumával volt burkolva. A családi krónika feljegyzése szerint a gyémánt eddig valamennyi viselőjére szerencsétlenséget hozott. Ez a szerencsétlenség most arra a sze­gény kis szobacicára sulyosodik, aki tulajdonkép­pen megtalálta a chantilly-i kastélyból ellopott ékszert. A kis szobacica kíváncsiságában a rabló bőröndjét kutatta át s igy találta meg azi az al­mát, amelybe Éva örök megkivánásával belehara­pott s igy jutott az almába elrejtett gyémánt nyo­mára. A 19 éves Susanna Schütz most keserve­sen lakói kíváncsiságáért, azért, mert egy vendég bőröndjében kutatott, elbocsátották állásából Éva anyánk sorsára jutott, akinek szintén egy alma miatt kellett elhagynia a paradicsomot. # A IVECK-END legnagyobb szenzációja a London—Newyork telefonkapcsolat megnyitása ■volt. Az angol és amerikai sajtó a pénteki napon entuziasztikus cikkekben ünnepelte a iranzaiian- tikus telefonforgalom megnyitását. Mielőtt a nagy- közönség igénybe vette volna a vonalat, az ilyen­kor már szokásos üdvözlet-kicserélések történtek ; meg. SirEvely Murray, az angol poslaügyi minisz­térium államtitkára és Walther Gifford, az ame- j rikai távbeszélötársaság elnöke kölcsönösen üdvö­zölték egymást az ünnepélyes alkalomból. Este j nyolc órakor megkezdődött a magánforgalom az j 5000 kilométeres távolságon. (Amerikában ekkor . delelt a nap, London utcáin s terein ragyogó iv- lámpák ontották a fényt). A vonal rendkívül for­galmas less, mert rendkívül sok az előjegyzés. Már megtörténtek az előkészítések a többi angol és amerikai városoknak bekapcsolására is, sőt nemsokára a kontinentális országok is bekapcso­lódnak Londonon át a iranzatlantikus telefonfor­galomba. Valószínű, hogy az európai országok rö­videsen közvetlen kapcsolat létesítésére fognak törekedni s a most még elég tekintélyes díjtételek is mérséklődni fognak. I- Ár iffc Á TÁTRA hóval borított fenséges ormai alatt vasárnap este a magyar élet lobogó örömtüzei gyulladtak ki. Mécs Lászlónak költői estjén ta­lálkozót adott egymásnak a Tátra magyar fürdő- közönsége és a Szepességnek a kultúra iránt ; annyira fogékony intelligenciája. A délutáni vil- 1 lányosok zsúfoltan mentek fel Poprádról a Tát- j i rára, a gyönyörű tátrai utón autók és szánok ; 1 siklottak fel a sok-sok vendéggel. Mécs László- i nak, a nagyszerű papköltőnek élete missziót je- 1 lent. Vasárnap reggel még nagykaposi parochiá- i járói halálos beteghez szólították, hogy az utolsó s viaticummal ellássa, délelőtt áldozatát mutatta i be az Urnák s nyomban rá vonatra ült, hogy este ] a Grand-Hotel pazar csillogásu termében káp- ) ráztassa el művészetének ezer színével a magyar t lelkeket. Végtelen szinskáláju élet ez s ezért annyira é’etes, annyira pazar csillogásu Mécs Lászlónak költészete is, amely kisebbségi éle- * tűnknek, egyik legragyogóbb értéke. 2-©• < rA MAGYAR ÉRZÉS, magyar hangulat és a. 1 magyar gondolat egészséges életerejét jelenti ■ Harsányi Zsolt Nosztyjának századik előadása a 1 budapesti Vígszínházban. Jelenti a közönségnek 1 azzal a múlttal való együttérzést, amelyet sokan ^ annyiszor gondollak már sirbafekvőnek. A „Noszly“ 1 sikere kemény bizonyság arra, hogy ez a múlt még lobogva él a szivekben s hogy az a világ, amelynek Mikszáth Kálmán művészete örök em- 1 léket állított, még mindig virul, hat és gyürriöl- 1 csőket terem. A „Noszty“ alakjai frissek, eleve- s nek, a hangjuk tele van érccel, mert — a Mik- 1 száih világa, hála Istennek, még mindig meg van. 2 & s EGY JUGOSZLÁV LAPBAN a napokban a c következő jóindulatú kis közlemény jelent meg a 1 „legújabb" magyar szobor felállításáról: „Ezek- 8 ben a napokban leplezték le a budapesti városli- 1 getben Magyarország első történetírójának szob- ( xát. A szobor egy szerzetest ábrázol, akinek le- 1 húzott csuklyája arcát csak sejteti. A szobor ta- * íapzatán a következő felirat van: Anonymus. 1 Anonj/musról csak azt tudják, hogy neve P-vel 1 kezdődik, hogy tanulmányait Párisban végezte és hogy III. Béla király idejében élt." A jugoszlá- * viai hírszolgálatról esetleg megállapíthatni, hogy 8 ezúttal némi apróbb késéssel működött, de 1 egyébként jó’értesültsége kitűnő. Még azt is tudja, I hogy Anonymus III. Béla jegyzője volt; mi ezt se ' tudtuk biztosan idáig. A kis kulturcikk íróját r nem ismerjük. 1 — Vímatösszciitközés Moszkva közelében kis- c szoaiegy halottat. Mosdlcvábói jelentük: Moszkva z kSaeJébeo egy vonatöEszsüfckozée alkalmával hu- 1 sfcowegy ember meghalt, tizenhármán súlyosan, x kVlmevein'.eu pedig könnyebben megsebesüllek, r Az -áldozatok többnyire diákok, akiilk ? karácsonyi r saitoel illán uktjláík yóisiaaa Moszkryáb^ c Uj megváltó szérum a tbc. gyógyítására Lázas tudományos vita Angliában Spahlinger genfi tudós módszeréről -— Sarlatán vagy emberiség jótevője ? ~ *— Á P. M. H. munkatársától —» London, január 11. Rendkívül érdekes és az egész emberiség jövőjére .kiható nagy fontosságú vita tartja iz­galomban az angol közvéleményt. A vita a tüdővéss gyógyíthatósága körül keletkezett egy nagy angol napilap cikk­sorozata alapján, amely a genfi Henri Spahlin- ger csodálatos eredményeiről számol be. A „fehér csapás" legfélelmetesebben Anglia ipari és bányász lakossága körében pusztít Anglia évi halálozásának több, mint egy negyede esik a tüdővósz pusztításának számlájára és óránkét hal haláleset következett be a tüdővéss miatt. Az egész világra kiterjedöleg több, mint 6t mil­lió a tüdővész áldozatainak száma, ami percen­kénti 11 halálozást jelent. A jogász-orvos Spahlinger dr. ma 48 éves s tiz évvel ez­előtt egyike volt a legkeresettebb genfi ügyvé­deknek. Pályáját mint orvostanhallgató kezdte, de mert a boncolásokat nem bírta ki, jogásznak ment Később bakteorológiai kutatásokba kezdett s nemcsak jövedelmező ügyvédi irodáját áldozta fel, hanem többszörös milliomos szüleinek egész vagyonát, akik maguk is fiuk laboratóriumában dolgoznak. Spahlinger titka Annak, hogy a tuberkulózis gyógyítása oly nehéz probléma, az az oka, hogy a tüdővész ba- cillusai az emberi testben nem viselkedtek tel­jesen úgy, mint a kísérleti górcsövekben. Spah­linger abból a feltevésből indult ki, hogy a bacillusok az emberi testben valóság­gal harci állapotban vannak a szervezet ellenálló erejével §s veszedelmes mérgeiket mint fegyvereiket bo­csátják ki magukból. A laboratóriumi tenyésze­tekben ellenben ideális körülmények között él­nek. Ezért Spahlinger olyan viszonyok között enyésztette ki a bacillusokat, hogy azok kényszerítve voltak mérgeik kibocsátására. ís ezeket összegyűjtve, hozzáfoghatott az anfi- toxinok létrehozásához. in imTfiurMiiiiiiniTiii—m 11 ■ 1—■■i—w—n——■■ ........... 1 A tuberkulózis 22 mérge A toxinok kitenyésztésekor kiderült, hogy nem egy, hanem 22 különféle mérge van a tüdőbacillusoknak, melyeknek mindegyike létre tudja hozni a tu­berkulózis jelenségét. A 22 toxinnak mindegyike más és más sajátsággal bír, ártalmatlanná téte­lükre 22 különböző ellenméregre van szükség, amelyekkel fokozatosan kell beoltani a beteget. Ezeknek kitermelése oly körülményes és hosszú munkát igényel, hogy egy-egy teljes antiioxin sorozat kiterme­lése öt teljes év munkáját kívánja. A Spahlinger-kura ennek a 22 antitoxinnak szé­rum, vagy oltások utján a szervezetbe juttatásá­ból áll. A tudós szerint legtöbb esetben nem szükséges mind a 22 ellenméreg beoltása, a ke­vésbé súlyos esetek már a sorozat első tagjai­nak beoltása után teljesen ellenállóvá teszi a szervezetet. Spahlinger genfi szanatóriumában eddig mintegy 900 különböző stádiumban levő beteget kezelt és pedig az esetek 80 százalékában kimutatható és bizonyítható sikerrel. Anglia minden áldozatra hajlandó Angliában azonnal társadalmi bizottság ala­kult, hogy a kutató támogatására siessen és a gyógymódot biztosítsa Anglia számára. Az angol kincstári évenként hárommillió fonttal terheli a tüdőbeteg-szanatóriumok fentariása s a kezelt betegeknek csak 13 százaléka gyógyul meg. 150 millió fonttal csökkenti a tüdőbaj Anglia kere­sőképességét Éles támadások is jelentek meg a genfi tü­dős ellen, akit közönséges sarlatánnak monda­nak. A délangliai orvosszövetség azonban hiva­talosan a Spahlinger-kura mellett foglalt állást s igy a társadalmi akció 50.000 fontot eredmé­nyezett. Spahlinger most Angliába készül, hogy szak­körök előtt tárja lel gyógymódjának titkait. A szenvedők milliói most reménykedve várják a bizonyítékokat Bécs mellett egy elsüíyedt város évszázados titkokat regél Carmmtum az osztrák Pompéji — Egykor háromszázezer lakosa volt, ma csak a kiásott kő vek hirdetik emlékét- Á P, M. H. munkatársától —* Bécs, január 8. Bécstől másfélórányíra, azon a helyen, ahol most Deutsch-Altenburg, Heinburg, Petronell és Wildungsmauer községek házai állanak, virágzott időszámításunk első századaiban a római világ- birodalomnak egyik leghatalmasabb városa, Car- nuntum, Noricum és Pannónia tartományoknak főhelye, egy prokonzul székhelye, több császár­nak rezidenciális városa és a sok dicsőséget szer­zett XIV. légió garnizója, amelynek katonái Kis- ázs'iából, Szíriából és Antiockiából jöttek ide a bi­rodalom legészakibb sarkába, hogy a határt meg­védelmezzék az északi barbárok egyre fenyege­tőbb támadásaival szemben. Háromezer lakósa volt a hatalmas városnak, amelynek területe tiz négy­zetkilométert töltött ki. A kövek és feliratok, a dísztárgyak, műtárgyak és fegyverek, szobrok, áldozati oltárok és mozaikok, amelyeket szakértő kezek óriási mennyiségben hordtak össze Lautsch- Altenburg múzeumába, hirdetik azt a fejlődést, azt. a lendületet, melyet a város a császárok korá­ban elért és egyúttal rámutatnak a tragikus vég­re, amely a földdel tette egyenlővé. Carnuntum eredetét homály borítja. A történetírás szerint ezen a he­lyen 78—74-ben Krisztus után alapítottak helyőr­séget. Fejlődése rohamosan következik be. Hadrián császár idejében, aki 117—138 között ve­zeti a római világbirodalmat, a városnak már ve­zető szerepe van a Duna-menti római alapítá­sok sorában. Hadrián császárnak különösen a Duna-menti telepitvények sorsa fekszik a szivén és felismerve Carnuntum stratégiai jelentőségét, mindent elkövet fejlesztésére. A kereskedelem is erre veszi útját a Duna-völgyéből be a barbari- kumbn." Erre mennek a Morva-völgye felé azok a karavánok, melyek a Keleti-tenger partjára akar­nak jutni, hogy borostyánkövet, a római kornak legkeresettebb ékszerét szerezzenek. 193 augusztus 13-án Carnuntum döntő csele­kedettel a világtörténelembe írja a nevét. Azokat a zavarokat, amelyek Commodus császár halála után állottak elő, a Carnuntumban székelő csa­patok egyszeriben megoldják, parancsnokukat, Septimius Severust császárrá kiáltják és fegyve­res erővel Róma trónjára ültetik. A császári hála nem is marad el, Carnuntum újabb privilégiu­mokat szerez, idehelyezik a XV. légiót és a vin- | dobonai (bécsi) X. légiónak egy részét is. óriási arzenál alapjait vetik meg, fegyvergyárak épül­nek, de a polgári intézmények is fejlődnek. Egész uj villasorok állanak elő. amelyeknek padozatát mozaik fedi, amelyekben kényelmes fürdők van­nak és raffinált fűtőkészülékek gondoskodnak az őszi esőzések ..beálltakor & apelegrŐL Színházak, templomok, Mithras és Jupiter oltárok épülnek. Mig aztán váratlanul rátör a virágzó metropolis­ra a borzalmas vég. Ebben hasonlít az osztrák Pompeji olasz elődjére, ámbár itt a katasztrófát nem egy vul­káni kitörés, hanem egy másfaj táju rátörő ka­tasztrófa semmisíti meg. Caius Licinius Varró, Pannóniának prokon- zula és helytartója Gabinius germán fejedelmet, aki tiltakozott az ellen, hogy a Duna balpartján is római erődítéseket létesítsenek, fényes palo­tájába hívta meg. Ázsiai és egyiptomi rabszolga­nők táncoltak a vendég előtt a fényes márvány- csarnokban és nehéz falernuszi borokkal voltak telve a serlegek. Amikor a germán vendégek megmámorosodtak, a rómaiak valamennviöket lemészárolták. A bosszú nem maradt el A 400 körüli esztendők valamelyiké bán — éppen aratási idő volt — megszámlálj) a: a! lan germán horda tört át a Duna alacsony vízállását felhasználva. Mielőtt a légió tubái harcra szólít­hatták volna a katonákat, már megrohanták a vá­rost. A védtelen lakósok között borzalmas vér­fürdőt rendeztek. Senki sem menekülhetett. A szín­házban éppen előadás volt, az összes színészeket és nézőket lemészárolták. A szántővetőket a me­zőkön, a katonákat a kaszárnyákban irtották ki. Néhány óra múlva Carnuntum lángokban állott és eltűnt a föld színéről. Hogy milyen váratlanul következett be a ka­tasztrófa, mutatják az ásatások is. A tábor kato­nai sütödéjében sütésre kész kenyereket találtak, amelyeket már nem süthettek meg. Deutsch-Altenburg múzeumának egy vitrin­jében asszonyi fürt csillog. Még ma Is aranyszőke, tizenhat évszázad múltán. Ki viselhette ezt a pu­ha, gyönyörű csillogásu fürtöt és ki volt az a fér­fi, akinek keze ezzel a fürttel játszadozhatott? Egy kő, egy felirat sem árulja el a feleletet. Ta­lán az a táncosnő volt, «kinek szobra a szemben- levő vitrinben az örökkévalóságig hirdeti a szép­séget, bájt és ifjúságot? Előkelő hölgy, szűz, vagy heteira?... Az évezredek hallgatnak... • Pardubitzban is nagy tűz volt Pardubitz, január 11. Ma reggel, félhét órakor a 10. számú barakkban, amely mint quarantain-állomás szerepelt, tűz ütött ki, mely rohamosam terjedt. A tűzoltóság hat családot kilakoltatott. Megerőltető munkával sikerült a kivonult tűzoltóságnak és katona­ságnak a tűzet hét óráig lokalizálni. Senki sem sérült meg. ■tHirekl ^ A prágai mozik műsora A v i 0 n : Buffalo hercegnője. Adria: Carmen. (Raquel Mellerrel.) H verd a: Ben Ali. (Román Novarro.) J u 1 i s : Tralala hercegnő, meghosszabbítva. Kapától: 1.000 lépés charleston és a Riviéra királynője. • Korúna: A vad bika táborában. Lucerna: A kis dvrcds, leányregény. Svetozor: A nyomorultak. Viktor Hugó regé­nye után. American: A fekete sas. Rudolf Valentino legjobb szerepe. H e 1 i 0 s : Iréné és a Moulin Rouge királynője, Wran-Urania (egyetlen német mozi) : Pat és Patachon a tengeren. Cselényi István ezüstmiséjére Kassa, január 10. (Saját tudósítónktól.) Csöndes, de annál ben­sőségesebb ünnepet ülnek holnap a kassai katoli­kus hívők. Cselényi István, szentszéki tanácsos, aki már huszonkét esztendeje működik Kassán, janu­ár 12-én reggel ezüstmiséjét mondja a Szt. Orsolya Rend templomában, ahol ncgyedévszázaddal . ez­előtt első szentmiséjét mutatta be s ahová most híveinek és növendékeinek páratlan nagy szere- tete és őszinte megbecsülése kíséri. Kassa katoli­kusai ez alkalommal egy kiváltságosán ideális, igazi krisztusi szellemű papi élet jubileumát ün­nepük meg, amely mellett az események hü kró­nikása sem haladhat el meleg megemlékezés nélkül. A jubiláló Cselényi István 1879-ben Kassán született, ugyanitt végezte kiváló eredménnyel gim­náziumi és teológiai tanulmányait. A kassai teo­lógiának eminens hallgatója volt s két éven ke­resztül elnöke volt a teológia önképzőkörének. 1901-ben szentelték pappá. Pályáját az Eperjes melletti Sóváron kezdte, ahol két és fél évig káp- lánkodott. Sóvárról Homonnára került, ahol alig egy esztendei működésével annyira megnyerte a hívek ragaszkodását, hogy később a homonnai plébánia megüresedésekor a homonnaiak küldött- ségileg kérték a megyés püspököt és a kegvurat, hogy plébánosuknak Cselényi Istvánt nevezzék ki A homonnai hívek kívánsága„ azonban nem telje­sedett be és Cselényi István Kassán maradt, hogy kivegye áldásos, tevékeny részét ennek a nagy városnak gazdag hitéletéből, Kassán rövid ideig mint hitoktató, 1907-ben mint segédlelkósz, majd mint székesegyházi. kar- káplán, mint fogházi lelkész és mint az egyház- megyei számadások felülvizsgálója működött 191í-ben kinevezték a Szt. Orsolya Rend elemi és polgári leányiskoláinak igazgatójává, amely tisz­tet azóta, a mostani nehéz körülmények között is kiváló pedagógiai rátermettséggel, ügyszeretettel s a szülőközönség általános megelégedése mellett tölti be. 1914 szeptemberében megyéspüspökének bizalma a megüresedett kassai paróchia vezeté­sével bízta meg. S a megyéspüspök nem is csaló­dott benne, mert három és fél éven keresztül mint Kassa város helyettes plébánosa a világháború okozta nehézségek és akadályok közepette szeren­csés kézzel, meleg szívvel és kiváló rátermettség­gel felelt meg felelősségteljes, nehéz hivatásának.. A ’ ‘ború vége felé véglegesen betöltötték a kas­sai plébániát, amikor Cselényi István szerényen visszatért régi, kedves működési köréhez s nem lankadó ügybuzgósággal folytatja azóta is elévül­hetetlen értékű eredményekkel járó sokágú lelki- pásztori munkáját. Ebben az időben Kassa áldott emlékű megyéspüspöke, érdemeinek elismeréséül szentszéki tanácsosnak nevezte ki. Mindég kivette részét Cselényi István az. egye­sületi, társadalmi és szociális köztevékenységből . is. Alig került Kasára, igazgatója lett Szt Ferenc III. rendjének, igazgatója a katolikus tanono otthonnak és titkára a katolikus legényegyletnek. Már 23 éve működik a virágzó Szent Antal Kenyere intézmény élén, eleinte mint annak igaz­gatója, majd mint elnöke s ma is e nagyje’entő- ségü közjótékonysági intézménynek összes elnöki és adminisztratív teendőit ellátja. Három és fél évig szerkesztője volt a Kassai Egyházi Tudósí­tónak, sok értékes cikke jelent meg különböző lapokban és folyóiratokban is és több beszéde s értekezése megjelent nyomtatásban, amelyeket a fővárosi kritika is elismeréssel fogadott Mint szónok kétségkívül Kassa legkiválóbb egyházi szónoka, aki úgy retorikai készségével és behí­zelgő orgánumával, mint beszédének mesteri szépségeivel minden alkalommal magával ragadja hallgatóságát. A város lakossága körében szemé­lyével szemben megnyilvánuló rokonszenvnek és megbecsülésnek adott kifejezést Kassa legrégibb kaszinója, a Polgári Társaskör, amikor 1924-ben alelnökinek, maid 1926-ban e’nekének váIaszfotta meg. Ez a rokonszenv és megbecsülés övezi Cse­lényi István érdemes személyét holnapi papi ju­bileuma alkalmával is. ' — Átnyújtották a kormányzónak Wíndisch­grátzék üőyóben a kegyelmi kérvényt. Budapesti szjeffkesriőségüicik jelenti: Ma délben adta át. a kormányzónak Són tagi) T a más nyugalmazott mi­niszteri tanácsos, Gánóczy Árpád, a bányász- és k oh á szegyesül et elnöke, valamint Zirnnrermaim Lajos ügyvédből álló küldöttség a Wiindiscbgratz és társai ügyében a' kegyelmi kérvényt. Az át- nyujtás minden ünnepélyesség mellőzesével tör­tént. Höir szerint a társadalmi egyesületek szövet­ségein kiyül a Magyar Asszonyok Nemzeti Szö­vetsége külön kegyelmi kérvényt fog a kormány­zónál benyújtana, ' ": . 6

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents